Nógrádi Népújság, 1960. július (16. évfolyam, 53-61. szám)
1960-07-30 / 61. szám
1960. július 30. NÖSRADI nipüjba» 5 : A növényápolásban, Építkeznek Maeonkán j kaszálásban kifűnb traktorosok A nagyüzemi gazdálkodás kialakításáért Az új 50 férőhelyes tehén istállót 180 ezer forint saját erő beruházással készíti a maconkai Megértés Útja Termelőszövetkezet. • A gépállomási igazgatóság 3 július hónapban értékelte a í gépállomások által végzett ; munkát. A teljesítmények 3 alapján azt is kimutatták, ; melyek azok a traktorosok, • akik a legtöbbet kapál3 tak, kaszáltak termelőszövet- ; kezetednfcben. A kapálást • végző traktorosok között Va• rényi Béla, a tolmács! gép- : állomás traktorosa bizonyult • a legjobbnak, ki 286 holdat • kapált meg. Pavkó Mihály, az : erdőkürti gépállomás dolgo- ; zója 285 holdas teljesítmé• nyével a második helyen S van. • • • A legtöbbet Rózsa Sándor, 3 a kisterenyed gépállomás trak- 3 torosa kaszált termelőszövet• kezeteinknél. Teljesítménye 5 274 hold. Jól dolgozott az • 3 erdőkürti Weiser Ferenc is, ; 253 holdat kaszált le. Nógrádmegyerben a Petőfi Termelőszövetkezet egyike azon községeknek, ahol a> nagyüzemi gazdálkodás első lépései is nagyszerű eredményekre vezettek. Mert a termelőszövetkezetben a nagyüzemi növénytermesztés és állattenyésztés kialakításán munkálkodnak, s minden esztendő közelebb viszi a termelőszövetkezet vezetőségét, a szövetkezeti gazdákat a kitűzött célokhoz. A nagyüzemi növénytermesztés kialakítására a termelőszövetkezetben az idei évben tették a legkomolyabb lépéseket. Itt már nem okozhat gondot az apró parcella, a vetésszerkezet kialakítása, hiszen a termelőszövetkezet több esztendeje dolgozik már és 30—40 holdas táblákon folyik a munka. S éppen ez a körülmény tette lehetővé, Vargáék boldogsághoz jutottak Még folyik az építkezés. Kispál András és Kecskés Ignác termelőszövetkezeti gazdák meszet oltanak, hogy mielőbb befejeződjék a félmilliós, saját erővel épülő 40 férőhelyes növendékistálló. tenyészüszők az ideiglenes karámban várják, hogy elkészüljön férőhel yük, az új istálló. • A kicsike köz- 5 ségben, Vanyar- 3 core, míg azt az ; utcát keresgettük, ; hol épül az új S orvosi lakás és ; rendelő, — sokat 3 kellett menni, • mert az építkezés 3 mindenfelé ott ; láttatja jeleit a • portákon. Nehéz 3 eligazodni, merre • kap új otthont, 3 rendelőt a dok: tor. • • • Mutatós, villá• nak is beillő ház • előtt állunk meg, ! — hátha ez lesz • az, amit kere- 3 sünk? Az épület ; már tető alatt • van, az ajtók, ab- 3 lakok még hiá- J nyoznak, de a • belső vakolás el- 3 készült, csupán a 5 külső szépítés • van hátra. • • „Rossz” helyen 3 álltunk meg új• bál, mert az or- 3 vosi épület épít- 3 kezése az utca ; másik felében 3 van — mint 3 utóbb megtudjuk ; —, de a ház gaz- 3 dája a két kö- ! lyökkorú csaholó • hangjára máris • megjelenik a nyi- 3 tott szájú ajtóban. • Tejszínű meszelöt 3 tart, éppen mun- ; kából szólította az • udvarra a kutyák 5 hangja. • • — Kinek épül 3 ez a szép ház? — • tesszük fel a kér- 3 dést —, remélve, 3 hogy jó nyomon 3 járunk s az orvosi rendelőhöz értünk. — Kinek épülne? — hangzik a kissé gyanakvó és barátságtalan válasz. — Nekünk épül! Ezzel a vissza- kérdéssel még nem igen lettünk okosabbak: ki az a „nekünk”, de lassan mégiscsak megered a barátságosabb szó. A „nekünk” özvegy Varga Jánosné családját jelenti s a név után a család élete is rajzolódni kezd. Az asszony a háború után maradt egyedül három gyermekével. Kapott akkor valami kis juttatott földet s keservesen kellett birkóznia vele, hogy a három apróságot, — akik közül a legkisebb még apját sem ismerte, — felnevelhesse. Nehéz esztendők voltak azok a tenyérnyi földön, de a régebbi múlt sem volt rózsása?) b. A gyermekek mégis megnőttek. A fiú ma állami gazdasági dolgozó, a nagyobbik leány is, a kisebbik pedig a termelőszövetkezetben akar boldogulni, amelynek immár három éve édesanyja is egyik szorgalmas gazdája. Kuporgatott és nélkülözött eleget az esztendők során a család, hogy valami kis „tartalékot” mondhasson magáénak. A közös gazdálkodás éveiben már az előzőeknél jóval többet tudott félrerakni, hogy valóvá legyen egy régi álom: családi házat építeni... Ami a cselédlakások után kizárólag és csakis a „sajátot” jelenti. A szép kőépületnek, — amelynek már csak vakolása van hátra, mert a belső munkálatok befejezéséhez kölcsönt kapott a család, — két szobája, konyhája, előszobája, verandája és fürdőszobának való helyisége van. Az építkezés éppen százezer forintba került. Építtette, Varga Jánosné hadiözvegy, három gyermek nevelője, a vanyarci Béke Tsz gazdaközösségének tagja, 1960 nyarán. ősszel már itt él a 49 esztendős Vargáné s a három gyermek. Valamennyiük szorgalma benne van ezekben a falakban. azért lesz még szebb megpihenni közöttük munka után. (b.) A munkaverseny eredményei a pásztói földművesszövetkezetnél 3 A Pásztó és Vidéke Kör■ zeti Földművesszövetkezet dol2 gozói körében igen régi ke- ; letű a munkaverseny. A szö- i vetkezet dolgozói és egyes j üzemegységei több esztendeje ! már, párosversenyre hívják ki > egymást, s a verseny állását • menet közben is értékelik, j figyelemmel kísérik. A föld- 1 művesszövetkezet több alka- j lommal elnyerte már az él- j üzem címet és a Szövosz ván3 dorzászlaját. ! A földművesszövetkezeti I dolgozók szép eredményt • értek el a kongresszusi 3 versenyben, ahol a Szé- j csény és Vidéke Körzeti • Földművesszövetkezet dol■ gozóival versenyeztek. ! A versenyt megnyerték. Az A termelőszövetkezetben saját erőből építenek meg egy szerfás sertésfiaztatót, melynek értéke mintegy 40 ezer forint. A faanyag már megérkezett. A képen ennek minőségét vizsgálják Kecskés László brigádveeztö és Sala- jelmúlt évi munkájuk alap- mon Attila járási üzemvezető. • ján elnyerték „a megye leg3 jobb földművesszövetkezete” ; vándorzászlaját és a „kiváló 3 földművesszövetkezet” címet. •........................................................................... ............................................F verseny eredményeképpen a íöldművesszövetkezet hat dolgozója nyerte el a kiváló dolgozó jelvényt, tízen pedig oklevelet kaptak. A dolgozók munkalendülete, versenyszelleme azonban most sem csökkent. Ennek az eredménye, hogy a földmüvesszövetkezet dolgozói az idei év első felében több mint 134 ezer forint megtakarítást értek el, a in. számú vegyesboltot önkiszolgáló holttá alakították át és 12.1 százalékkal emelték a földmüvesszövetkezet saját erejét. Ez éppen mégegyszer annyi, mint ahogy annak idején a dolgozók ezt vállalták. A kitűzött célok elérése érdekében a dolgozók között most is párosverseny indult, versenyeztek egymással a boltegységek is a kiváló cím elnyeréséért. hogy a termelőszövetkezetben hozzálássanak a belterjes nagyüzemi gazdálkodás egyik legfontosabb tényezőjének megteremtéséhez, a növény- termesztés gépesítéséhez. S ilyen szempontból igen komoly jelentőséggel bir ez az esztendő a termelőszövetkezet életében. A Zetor, a tehergépkocsi mellett, melynek az előállított termékek szállításában van igen komoly szerepe, a termelőszövetkezet aratógépet vásárolt az idén. A gép igen komoly segítségére volt a gépállomás kombájnjának az aratásban; Nagyon szépen dolgozott, naponta jó 10 holdról vágta le a gabonát, s ahogy a termelőszövetkezetben számolják, még az idén meghozza az árát. Könnyebb lesz a termelőszövetkezetben az idén az őszi betakarítás is, hiszen két burgonyaszedőgép és egy répakiemelő segíti a termelőszövetkezeti gazdák munkáját. De a vetőgépek, a rendsodró, a szovjet nagyüzemi silótöltő és minden egyéb gép, amely a termelőszövetkezetben található, az emberi munka köny- nyebbé tételét, a termelés gazdaságosságát szolgálják. Ezért tud a termelőszövetkezet viszonylag kevés munkaerővel hatalmas területen eredményesen gazdálkodni. S ez az eredmény az évek folyamán még tovább növekszik. hiszen a termelőszövetkezetben az a terv, hogy a lehető legmagasabb fokon gépesítsék a növénytermelés valamennyi ágát. Nagy lépést tettek a termelőszövetkezetiek az idén a nagyüzemi állattenyésztés kialakítása érdekében is. Az állatállomány fokozatos növekvése mellett gépesítették a tehenészetet, s így jó pár ember munkája felszabadult, akiket a termelés más ágában tudnak foglalkoztatni. Felépült az idén Nógrádmegyer- ben megyénk legnagyobb baromfi-telepe, amelyen két és félezer baromfit nevelnek most is. A nagyüzemi állattartás további növelése érdekében 120 férőhelyes hizlaldát és 26 férőhelyes sertésfiaztatót építenek a termelőszövetkezetben. Tervezik ezenkívül — ahogy munkájuk engedi — egy 100 férőhelyes növendékistálló elkészítését is, szerfából. A nagyüzemi növénytermesztés és állattenyésztés kialakítása aztán az olcsón előállított, nagytömegű áruk értékesítését vonja maga után; A nagyüzemi gazdálkodás eme vitathatatlan jelei már most megvannak, ha nem is teljes egészében a nógrádme- gyeri Petőfi Termelőszövetkezetben is. A nagyszámú állatállomány lehetővé teszi a talajerő rendszeres pótlását Az idén 120 holdra átlag 200 mázsa szervestrágyát vittek ki, de jelentős volt a termelőszövetkezetnek a műtrágya felhasználása is. A jó táperőben levő földek aztán nagyszerű terméseredményekkel fizetnek. Nemrégiben értékesítettek 9 holdról 77 mázsa kitűnő minőségű borsót. A jelentős mennyiségű takarmány mellett 700 ezer forintra számítanak a termelőszövetkezet szakemberei az aprómagvakból is, hogy csak néhány dolgot említsünk. A nagytömegű, olcsó áru jellemző a termelőszövetkezet állattenyésztésére is. A 85 hízómarhából, amelyet az idén értékesítenek, több mint a felét leadták már. Átadtak az állatforgalmi vállalatnak 73 hízottsertést, s a terv az, hogy még az idén 130 hízót értékesítenek. Ezenkívül 27 kocasüldőt továbbtenyésztésre adtak. Igen szép pénzt jelentett a termelőszövetkezetnek a baromfiértékesítés is de az 580 tyúktól még mintegy 30 ezer tojást adtak a Balassagyarmati Baromfikeltető Állomásnak. Természetesen az állattenyésztés eredményei sem jelentik azt, hogy most már itt megállhat a termelőszövetkezet. A nagyarányú építkezések, az állat- állomány fokozatos növekedése mind azt bizonyítják, hogy a nagyüzemi gazdálkodás első eredményei ezek a nógrád- megyeri Petőfi Termelőszövetkezetben, mert a közösség ennél sokkal többre képes. Jó jövedelmet jelent a csibenevelés Hazánkban évente több mint 100 millió naposbaromfit nevelünk. E mennyiség nagyrésze értékesítésre, vágásra kerül, kisebb mennyiség szükséges csupán a törzsállomány minden évi felújítására. A korai rántanivalő csibe igen keresett és jól megfizetett árú, de ezt az év minden időszakában jól lehet értékesíteni. Háztáji tenyésztőink ma sok csibét nevelnek kotlóval, ami helyes és szükséges még, de aki okosan gondolkodik az a kotló alatt kelt csibemeny- nyiséget kiegészíti a keltetőállomáson vásárolt naposcsibékkel és így a kotlótartás, a nevelés egyaránt gazdaságosabb. Valamikor azt tartották, hogy a csibenevelés fő időszaka a tavasz, ma azonban már tudjuk, hogy a nyári csibék felnevelése sem jár több gonddal és vesződséggel, hisz az időjárás a nevelésre ebben az évszakban is alkalmas. A gyenge naposcsibéket az első héten óvni kell a tűző naptól, de a nevelés későbbi időszakában is az árnyékos, bokros területek, a legjobb védelmet nyújtják. Árnyékos helyeken történjen az etetés, és az itatóedényeket is ilyen részeken helyezzék el. A csibék első eleségét hántolt köles, vagy kiszitált lisztes és léhás részétől megszabadított kukoricadara képezze. Első héten két óránként etessünk, egy-egy alkalommal 15—20 percig hagyva előttük az eleségüket. Az etetés alacsony vályúcskákból, ha ez nincs papírlapról, vagy leterített zsákfelületről történjen. A negyedik naptól készítsünk részükre keveréktakarmányt is, melybe különféle gabonadarákat, napraforgó olajpogácsát, kevés búzakorpát, mintegy 3 százaléknyi takarmány- meszet (cukor), és nagyon kevés (0,5 százalék) sót is keverjünk. E keveréktakarmányt nedvesítve etessük. Igen jó állati fehérjetakarmány a fölözött tejből készült túró. Ezt a keveréktakarmányban délutáni etetések alkalmával adjuk. A keveréktakarmányt felváltva etessük a száraz kukoricadarával, de az esti, utolsó etetés mindig kukoricadara legyen. Négyhetes kortól megkezdhetjük az egészszemes búzaocsú etetését, mert minél előbb rászoknak a csibék, annál kedvezőbb fejlődésükre. A csibék előtt álljon állandóan elegendő friss ivóvíz, és jó, ha aprószemű kavicshoz is hozzájutnak, mert zúzógyomruk szükségletét így tudják biztosítani. Az így táplált, gondozott csibe gyorsan fejlődik, tízhetes korára eléri a 70 dekás súlyt. A csibék piaci ára any- nyira kedvező, hogy az egész éven át való nevelés igen jövedelmező. A fiatalkori, gyors fejlődés, a jó takarmány értékesítés, rövid idő alatt előteremthető piacképes húsmí- nőség, és húsmennyiség mind olyan érvek, amelyek a számoló gazda kezében azonnal megmutatják a kedvező lehetőségeket. A csibeneveléssel gyorsan és gazdaságosan, nagymennyiségű húst állíthatunk elő, tehát használjuk fel a lehetőségeket minél nagyobb mértékben.
