Nógrádi Népújság, 1960. július (16. évfolyam, 53-61. szám)

1960-07-30 / 61. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! nógrádi AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÍS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. ÉVFOLYAM, 61. SZÁM. ÁRA: 60 FILLÉR 1960. JÜLIUS 30. A MEGYEI STATISZTIKAI IGAZGATÓSÁG JELENTÉSE AZ ELSŐ FÉI,ÉVRŐL: 30 milliós túlteljesítés as iparban, járult a termelékenység és a bérek aránya As építőipar tevékenysége nem kielégítő, lemaradás van a tsx beruházásoknál A learatott gabona nyomában Rimócon^három cséplőmunkacsapat dolgozik Rimócon, az Üj Élet Ter­melőszövetkezetben a tavaszi árpa jelentős részét elcsépel­tek, s bizonyára már végez­tek volna e munkával, ha meg nem állítja a szorgalmas ter­melőszövetkezeti gazdákat az idő. Eddig 8 vagonra való tavaszi árpát csépeltek el. A holdankénti átlagtermés — legalábbis a próbacséplés azt bizonyítja — a tervezetten felül lesz. Eredetileg úgy ter­vezték, 10 vagon tavaszi ár­pát adnak az államnak, eb­ből 8 vagon sörárpának megy, kettő pedig cserére, amelyért takarmányárpát kap a terme­lőszövetkezet. De, hogy a ter­més jónak mutatkozik, lehet­séges, hogy a nyolc helyett tíz vagon sörárpát adnak ér­tékesítésre. A termelőszövetkezeti gaz­dák az aratáshoz hasonlóan, saját erőből végzik el a csép- lést is. A termelőszövetkezet­ben három gép csépeli a ga­bonát, amelyhez a munka­csapatot — gépenként 20—22 embert — az Űj Élet Ter­melőszövetkezet biztosítja. A szövetkezeti gazdák igen lel­kesen, jól dolgoztak, míg az idő engedte. Egy nap alatt a három gép négy vagonra való gabonát csépelt el. Gyűlik a gabona a terményforgalmi vállalat magtáraiban A Megyei Statisztikai Igaz­gatóságon elkészült az első félév értékelése. A MEGYE SZOCIALISTA IPARA második negyedéves tervét 2,8 százalékkal teljesítette túl. Ezen belül valamennyi szek­tor többet termelt a tervezett­nél. Igen jelentős a miniszté­riumi ipar 17,4 milliós és a kisipari szövetkezetek 2 mil­liós túlteljesítése. A szocia­lista ipar a második negyed­évben 11,3 százalékkal ter­melt többet, mint az előző év azonos időszakában. Az ilyen arányú növekedést a létszám emelkedése mellett az egy munkásra jutó termelés 5,9 százalékos növekedése biz­tosította. Az állami helyiipari vállalatok az előző évhez vi­szonyítva többet termeltek, azonban a munkáslétszám aránytalanul növekedett. Az egy munkásra eső termelési érték a II. negyedévben ugyanis 1,4 százalékkal csök­kent. A szocialista ipar 1960. első félévi tervfel­adatát 2,2 százalékkal — 30 millió forinttal — túl­teljesítette. A szocialista ipar eleget tett annak a célkitűzésnek, hogy ebben az évben a múlt évihez viszonyítva 8 százalékkal nö­vekedjék termelése. A cél­kitűzést az eiső félévben a szocialista ipar teljesítette, illetve 3,8 százalékkal túltel­jesítette. A termelékenység és a ki­fizetett bérek közötti arány az előző év azonos idősza­kához viszonyítva kedvezően alakult. Az egy munkásra jutó termelés 7,5 százalékos növekedésével szemben az egy munkásra jutó átlagos havi kereset 2,9 százalékkal emel­kedett az első félévben. Az SZMT elnökségének erre vo­natkozó határozatát is tel­jesítette az ipar: az egy mun­kásra jutó termelés 5 száza­lékos növelésének célkitűzését 1,5 százalékkal túlteljesítette. A szocialista ipar ren­tabilitása is javult: a 100 forint munkásbérre eső termelés az első félévben 4,2 százalékkal haladta meg a múlt év azonos idő­szakát. A 100 forint összes bérre jutó termelés pedig 5,1 szá­zalékkal emelkedett az elmúlt év azonos időszakához vi­szonyítva. Az állami helyiiparban a termelékenység és a kifizetett bérek közötti arány, valamint a rentabilitás romlott az előző évhez viszonyítva. Az egy munkásra jutó termelés 0,3 százalékkal csökkent az át­lagos havi kereset pedig 3,8 százalékkal emelkedett. A helyiiparban az első félév során 6,4 százalékkal drágáb­ban termeltek, mint az elmúlt év azonos időszakában. Ebben különösen a Kelet-Nógrád me­gyei és a Nyugat-Nógrád me­gyei Sütőipari Vállalatok, va­lamint a Salgótarjáni Vágóhíd kedvezőtlen eredménye ját­szott közre. A minisztériumi iparban a Salgótarjáni Erőműnél, a Nógrádi Szénbányászati Trösztnél, a Nógrádköves- di kőbányánál és a Rom- hányi Cserépkályhagyár- ban emelkedett a legna­gyobb mértékben a ter­melékenység. A Magyar Vasötvözetgyárban, a Zagyvapálfalvi Üveggyárban és Bányagépgyárban csökkent a termelékenység. Nem tel­jesítette második negyedévi tervét a Salgótarjáni Acéláru­gyár, Üveggyár és a Tűzhely­gyár. A megyei székhelyű ÉPÍTŐIPARI VÁLLALATOK saját építőipari termelése az első félévben a tervezettnél 9,9 százalékkal volt kevesebb. Az építőipari szövetkezetek saját építőipari termelése az első félévben 9,3 százalékkal volt több a tervezettnél. Az egy építőipari munkásra jutó saját építőipari termelés az állami építőiparban 9,3 szá­zalékkal növekedett, viszont a 100 forint munkásbérre jutó termelés 1,2 százalékkal csök­kent. A tanácsi építőiparban 26,3 százalékkal volt maga­sabb a 100 forint munkásbér­re jutó termelés, mint a múlt év első felében. Egy munkásra jutó munkaidőn belüli kiesés a munisztériumi építőiparban 9,8 százalékkal magasabb, mint az előző év azonos idő­szakában. Az építőipar erői­Nem első eset ez már a városi tanács VB. gyakorla­tában, hogy fontos kérdése­ket az érdekelt helyszínen tárgyalja meg. Kiss Gyurka Gyula VB-tag úgy fejezte ezt ki, hogy „régebben sohasem jöttek ide főispánok, polgár- mseterek, most meg a váro­sunk mindennemű ügyeiért felelős egész kollektíva jelen van”. És a helyi .problémák­ról folyó két és félórás ta­nácskozás aktivitása bizony­ságot tett arról, hogy a ta­nács munkája, felelősségér­zete komoly tartalommal te­lített. Baglyasalja, Salgótarján külterülete is magán őrzi a múlt rendszer nemtörődömsé­gének elmarasztaló nyomait ma is. Sok éven át nem történt lényeges változás a stagná­lásra ítélt bányatelep fejlődé­nek szétforgácsoltságánál ez év első felében sem történt javulás. A megkezdett munkák költségvetési értéke 152,2 százalékkal volt több az átadott munkák költség- vetési értékénél. A megyében BERUHÁZÁSI TEVÉKENYSÉGET folytató adatszolgáltatók 1960 első felében beruházásokra 197,8 millió forintot fordítot­tak, 38,5 százalékkal többet, mint az előző év azonos idő­szakában. A felújításokra for­dított összeg 30,7 százalékkal növekedett. Az üzembe helye­zett beruházások állománya a félév végére emelkedett, mi­vel a beruházások teljesítése 64 százalékkal több volt, mint az üzembe helyezett beruhá­zások összege. A megye ter­melőszövetkezeteinek 26,2 mil­lió forintos ezévi építési hi­telkeretéből az első félévben csupán 2,8 millió forintot használtak fel. Az építkezé­seknél mutatkozó lemaradást döntően a tervek késői szál­lítása okozza. (A jelentés második részét la­punk legközelebbi számában kö­zöljük.) sében, de Brechó elvtárs el­mondotta, hogy négy év óta nem várt mértékben tapasztalják a velük való törődést. Többet fejlődött Baglyasalja az ellenforradalom óta, mint azelőtt évtizedek alatt. Ehhez nagymértékben hozzájárult az itt élő bányászok határo­zott kiállása a zűrzavaros na­pokban, szocializmust építő rendszerünk mellett. A dol­gozók, akik itt élnek, a mun­kájukban tapasztalt közös erőfeszítés eredményeinek nyomán a telep elmaradottsá­gának felszámolásában is je­lentős részt kívánnak ma­guknak. Ezt mutatta a vita. Baglyasalja lakás, egész­ségügyi, közlekedési, szo­ciális problémáinak meg­oldása a patakszabályozás megoldásával függ össze. Július második felében a megye több termelőszövetke­zetében megkezdődtek a csép- lési munkálatok, az elmúlt hét végén és az e hét elején beköszöntött nagy esőzések azonban napok óta bénítják e munkát. A megyei teményforgalmi vállalathoz ennek ellenére érkeznek a termelőszövet­kezetektől a kombájncsép- lési gabonaszállítmányok, ami azt jelzi, hogy a tsz-ek igyekeznek mielőbb eleget tenni kötelezettsé­geiknek. A héhalmi Üj Élet Tsz a legutóbbi napokban 1317 má­zsa sörárpát értékesített, a palotási Május 1 Tsz pedig 7 vagon búzát szállított a terményforgalmi raktáraiba. A szécsényi II. Rákóczi F. Tsz 8 vagon, a pataki Kossuth szintén 8 vagon, a mohorai Kossuth Termelőszövetkezet 2,5, a nógrádkövesdi Május 1 Termelőszövetkezet 2,5 va­Mert a rakoncátlan patak vízszintje gyakran magasabb a házak alapjainál, áztatja a falakat. A szennyvízderítő is alacsonyabban van és ilyen­kor szintén a felszínre törő­szennylé terjeszti a baciluso- kait, fertőzi a levegőt. Mert a patak kiönt a műútra, el­árasztja a hidakat és kimos­sa azok cölöpözését. S ilyen­kor a lakások megközelítése, a tüzelő behordása szinte le­hetetlen. A Baglyas-patak szabályozása elsőrendű fel­adat a lakosság érdekében! A városi tanács a folyó, év­re több mint másfél millió forintot biztosított különböző szervek hozzájárulásával a legsürgősebb munkák elvég­zéséhez. A második ötéves terv­ben további 4,5 millió fo­rint felújítási összeggel véglegesen megoldást nyer a patakszabályozás. S a pártszervezet, a tanács helyi tagjai már a lakosság körében végzett közvélemény­kutatás alapján vállalták, hogy a legrövidebb időn be­lül megszervezik a munkák­hoz a dolgozókat. Mert van lelkesedés, hiszen nem is olyan régen egész Baglyason végig kitisztították a patakot a lakosok s a mostani nagy esőzés éppen ezért nem oko­zott különösebb károkat. A végrehajtó bizottság ha­tározatot hozott felelősök megjelölésével és határidő megszabásával a sürgős mun­kák elvégzésére. Az ügyek közös intézése érdekében sok ilyen termé­keny megbeszélésre van szük­ség. gon sörárpát értékesített. Cserhátsurányból 267 mázsa sörárpa érkezett, az egyházas­A tanácsi felügyelet alatt levő malomüzemek felkészül­tek az őrlési főidényre. Az év elején elkészített nagykarbantartási terv szerint elvégezték a gépek, a felsze­relések kisebb-nagyc*ab javí­tását. Elvégezték továbbá a gabonakártevők irtását is, mert az üzemeket és raktára­kat fertőtlenítették. Az évi szokásos nagykar­bantartáson felül azonban — a Megyei Tanács VB Ipari Osztályának irányításával — jelentős műszaki intézkedése­ket is hajtottak végre. Teljesen befejeződött a cser- hátsurányi malom villamosí­tása. így az üzem indulása sokkal könnyebb — mint a régi gőzgépüzemeléssel, mert nem kell indulás előtt 1— 2 órát várni a kazán fel­fűtésére, — azonkívül fi­gyelemreméltó megtakarí­tást is jelent az üzem és ezen keresztül népgaz­daságunk számára is. A gőzgépüzemeléssel 1 q őrléshez felhasznált a malom 40—42 kg szenet, most pedig 4,3 kWó villamosenergiával végzi ugyanezt a munkát. En­nek előállítására pedig csu­Június hónap elején már megírtuk lapunk hasábjain, hogy széngyalus frontfejtés bevezetését határozták el a Nógrádi Szénbányászati Tröszt vezetői. A szén gépesített jövesz- tése terén a II. ötéves terv­ben döntő változás várható a nógrádi szénmedencében. Míg 1959. évben a szénnek még csak 0,6 százalékát jövesz- tették géppel — F—4 típusú fej tőgépekkel — addig az új tervidőszak végére a gépesített szénjövesztés 6 százalékra emelkedik. A gépesített szénjövesztést elsősorban a legkorszerűbb el­járással, széngyaluk bevezeté­sével kívánják elérni. Az első széngyalu alkatré­szei megérkeztek már a mi- zserfai bányaüzem Gusztáv- aknájához. A gyalutest, kapa­róalkatrészek, motorok, a gusztávi műhely gépszínjében állnak. A bányászok, iparosok ismerkednek az új berendezé­sekkel. Az üzem műszaki ve­zetői és a frontbrigád tagjai közül néhányan tanulmányoz­ták a sajószentpéteri II. aknán — ahol a Gusztáv-aknához hasonló széntelepülési viszo­nyok vannak — a széngyalut működés közben is. A bányában időközben elő­készítik a széngyalu munka­helyét, a légvezetéshez szük­séges vágatok hajtását végzik. A szenelőfront mezőbe ha­ladó lesz. A front hossza 159—160 dengelegi Űj Élet Tsz pedig 7 vagon búzát adott át a terményforgalmi vállalatnak, pán 3—4 kg szén szükséges. Elmaradt a sok szerkezeti résszel működő gőzgép javí­tási költsége és az üzemet ki­szolgáló dolgozók száma két fővel csökkent, így egy év alatt a villa­mosítás költségeit is be­számítva, a malom évi 100—110 ezer Ft megta­karítást ér el. Ugyancsak jelentős intézke­dés történt a karancslapújtői malomban a gépcsere, illetve gépbeállítással is. Itt a malom teljes hen­gersora került kicserélésre s egy kombinált gabona­mosógéppel bővítették ai üzem tisztító berendezé­sét. A hengersor kicserélése a jobb minőség előállításán kí­vül azért is jelentős, mert a korszerűbb gépek lényege­sen kevesebb hajtóerőt igé­nyelnek. mint a régi, nehéz­járású hengerszékek. Fokozott gondoskodás tör­ténik a malmok dolgozóiról is. így például Cserhátsurány- ban most van befejezés alatt a malom dolgozói részére egy korszerű öltöző- és fürdő épí­tése. méter, az eddigi legna­gyobb nógrádi fronthom- lokhossz másfélszerese. A frontfejtést acéltámokkal biztosítják. A front előrehaladását 1,6— 1,8 méterre tervezik naponta, hasonló vékony telepben, ed­dig 1—1,2 méter volt az elő­rehaladási sebesség. Ilyen mé­retek mellett ez az egyetlen frontfejtés napi 340—350 ton­na szenet fog adni. Ezzel a nógrádi szénmedence legna­gyobb és leggazdaságosabb széntermelő munkahelye lesz. A széngyalus frontfejtés a szénminőség szempontjából is jelentős kihatást eredményez. A gyalu alkalmazásával a IL telepi jobb minőségű szén ter­melésének aránya növekedni fog. A széngyalu megvalósítja a frontfejtési munkálatok tel­jes gépesítését, a fejtést, ra­kodást, szállítást egyaránt. A termelékenység is emelkedni fog azáltal is, hogy a szén- gyaluhoz a jelenlegi fronton alkalmazott létszámnál keve­sebb létszámot kell telepíteni; Megváltoztatja a széngyalu a fronton végzett fizikai munka jellegét is, mert a gyalut kiszolgáló sze- mélyzei az eddigi jövesz- tési és rakodási munkával szemben csak szerelési munkát végez majd. Az új szénjövesztési el­járás eredményét nagy érdek­lődéssel várják a Nógrádi Szénbányászati Tröszt dolgo­zói. Készül az új vasútvonal Nógrádkövesd és Galgamácsa kö­zött. Az építők elhatározták, hogy a vasutasnap tiszteletére határidő előtt készítik el az esedékes munkákat. Baglyasalja továbbfejlesztéséről tárgyalt a városi tanács végrehajtó bizottsága Jelentős átalakítások a malmokban, hogy minőségben is kifogástalan legyen az őrlés---------------------------------------­Sz éngyalus frontfejlés előkészületei Mizserfán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom