Nógrádi Népújság, 1960. július (16. évfolyam, 53-61. szám)

1960-07-20 / 58. szám

6 NÖSRADI nüpojbao 1960. július 20, Hz újjáválasztott népi ülnökök felelősségéről felszabadulás után tár­sadalmi, gazdasági rendünkben, állami életünk­ben mélyreható változások, átalakulások következtek be, mégis a munkásosztály teljes győzelmének, a proletárdik­tatúra kivívásának kellett be­következnie ahhoz, hogy az igazságszolgáltatás erőtelje­sen haladjon a népi demok­ratikus fejlődés útján és valóban a dolgozók igazság­szolgáltatási szervévé váljék. Ez 1949-ben vette kezdetét, amikor sor került a népnek a büntető igazságszolgáltatás­ban való részvételére, majd ezt követően az ülnökrendszer bevezetésére a bíráskodásban. Ennek kapcsán 1952-ben választottunk először népi ülnököket, akiknek a megbí­zatása 1954. decemberében lejárt. Különféle politikai okok miatt új választásokra csak ebben az évben került sor, amikor is kormányza­tunk elrendelte, — alkalmas­nak tartva erre az időt, — az új ülnökválasztóst. A vá­lasztásokat ez év júniusában az illetékes tanácsi szerveink gondos előkészítés után végre is hajtották. Alkotmányunk, a bírásko­dásban a szakbírókkal azo­nos jogokkal és kötelezettsé­gekkel résztvevő, megválasz­tott népi ülnökökre nem ki­sebb feladatot hárít, mint vé­deni és biztosítani népi de­mokráciánk állami, gazdasági és társadalmi rendjét, intéz­ményeit, a dolgozók jogait és nevelni a dolgozókat a szo­cialista együttélés szabályai­ra E feladatokat a szocialis­ta törvényesség maradéktalan betartásával, szakadatlan erő­sítésével kell biztosítani. Szo­cialista törvényesség alatt azt a követelményt értjük, hogy állami szerveinknek, — köztük a bíróságoknak is — egyrészt sajátmaguknak kell megtartaniuk, másrészt vala­mennyi állampolgárral meg kell tartatniok a törvénye­ket és törvényes rendelkezése­ket. Népi ülnökeink ezen alkot­mányos bírósági ténykedé­sük közben a szakbírókkal együtt nemcsak az állampol­gárok anyagi javai tekinte­tében döntenek, hanem lelki- ismeretesen, minden egyes ügyet igen körültekintően meg kell vizsgálniok, mint társadalmi jelenséget kell szemlélniök az egyéb körül­ményekkel való összefüggé­sükben, fejlődésükben. A tör­vényadta keretek között min­dig egyéniesítve, esetenként Is le kell mérni az adott ügy súlyát, társadalmi kihatá­sait. A bíróság elé nem egyes esetektől elvonatkoztatott ügyek kerülnek, hanem meg­határozott és külön-külön sa­játos egyéni vonásokkal ren­delkező esetek. Ezeknek a jellegét, a tény­állás különleges mozzanatait mindig tisztázni kell a tár­gyalásokon, hogy világos le­gyen az adott ügynek konk­rét társadalmi beállítottsága, társadalmi és gazdasági, po­litikai kihatása, mert csak így kerülhet sor egy-egy ügy tárgyilagos megítélésére és ehhez képest helyes és meg­alapozott bírói döntésre. A szakbírók az ülnökökkel e munkájukat az osztályharc sok esetben igen bonyolult viszonyai között végzik. okán úgy vélekednek, hogy a népi ülnökök szerepe a szakbírók mellett háttérbe szorul. E szemlélet téves és a gyakorlatban nem is érvényesülhet, mert mind a népi ülnökök, mind a szak­bírók csak a törvénynek vannak alávetve és a konk­rét ügy elbírálására senkitől utasítást nem fogadnak el. A népi ülnököknek, éppen úgy, mint a szakbírónak az egyes konkrét ügyekben, — a tör­vényszabta keretek között, — csak a saját benső, egészsé­ges igazságérzetéből fakadó meggyőződése alapján lehet és szabad állást foglalni. Az elmondottakból azt hi­szem eléggé világos, hogy az ülnöke., munkája komoly és felelősségteljes. A népi ül- ülnökök munkája komoly és államhatalmának képviselői mondanak ítéletet az állam­polgárok bűnös tevékenysé­ge, vagy vitás ügyei elintézé­sekor. ítéleteikkel, ha, azok jók, igazságosak, meggyőzőek, segítik népi demokráciánkat, a szocializmus építését. Ha ózonban a határozatok nem meggyőzőek, akkor megsértik a törvényességet, szembeállít­ják a bíróságot a dolgozók­kal és kárt Okoznak álla­munknak és népünknek. A népi ülnökök júniusi vá­lasztásával megtörtént az őr­ségváltás. Amikor a régi népi ülnököktől megválunk és az újakat köszöntjük, — sok si­kert kívánva munkájukhoz. — úgy érzem, köszönetét kell nyilvánítani a régieknek azért a lelkiismeretes, odaadó mun­kájukért, amit kifejtettek te­vékenységük során s amely- lyel jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a dolgozók ma már eevre .inkább a nép bí­róságainak tekintik a bírósá­gokat. Rá kell világítani arra is, hogy a köszönet kijár azoknak is, akik nem lettek újra megválasztva, hiszen ta­lán nem egynél, pont a bíró­ságon végzett eredményes munkája járult hozzá ahhoz, hogy munkahelyükön nem nélkülözhetik, vagy más meg­bízatást kaptak, vagy fognak kapni a közeljövőben és pont ezért mellőzték jelölésüket. eméljük, hogy a jól be­vált, újra megválasz­tott régi ülnökök mellett olyan öntudatos, kellő élet­tapasztalatokkal rendelkező, feddhetetlen múltú, osztály­harcos új elnökök jelölésére, megválasztásara került sor, akik méltóak lesznek dolgozó népünk bizalmára, helyesen képviselik majd érdekeit és megbizatásuk lejártával emelt fővel, fennhangon mondhat­ják el bárhol, hogy nemcsak a termelésben, társadalmi és magánéletükben, hanem az igazságszolgáltatásban is meg­tették elvhuséffffel. éberség­gel, emberséggel, amit köve­tel tőlük a szocialista haza. Végül rá kell mutatni arra is, hogy az ülnökök eev-egy bírósági behívásuk, működé­sük befejeztével kötelesek beszámolni arról, hogy mi­ként segítették a bíróságok munkáját, s ezen keresztül a szocializmus építését E be­számolókon elhangzó elvtár- sias bírálatok, bírósági ta­pasztalatok megbeszélése, úgy gondolom, hasznos lehet mind a bíróságok, szakszervezetek, mind az üzemek vezetői és nem utolsó sorban a dolgozók széles tömegei számára is. Ezért éljünk ezzel a lehető­séggel. Dr. Ötvös László Mérlegképes könyvei tanfolyam indul A megyei tanács mezőgazdasági osztálya mérlegképes könyvelői tanfolyamot indít a termelőszö­vetkezeti könyvelők részére. A tanulmányi, idő két év s ezen idő alatt a hallgatók politikai gazdaságtannal, jogi ismeretek­kel, a termelőszövetkezetek ter­vezésével, a termelőszövetkeze­tek pénz- és hitelgazdálkodásá­val, valamint számvitellel ismer­kednek. A tanfolyamra július 31-ig le­het jelentkezni a megyei tanács VB mezőgazdasági osztálya tsz főkönyvelőjénél, ahol a jelentke­zők jelentkezési lapot igényel­hetnek. Jelentkezési feltételek: képesített könyvelői bizonyítvány (vagy ezzel egyenértékű kereske­delmi technikumi érettségi), négyéves számvitel gyakorlat és a 22. életév betöltése. A jelent­kezési laphoz mellékelni kell a munkaadó javaslatát is. A tanfolyam tan- és vizsgadíja: 800,— Ft, amelynek felét az ál­lam támogatásként magára vál­lalja. Köszönet, — szabályok ellen vétőknek Hej, de sok panasz esett már az olyan hivatalos em­berekről, akik nem látnak to­vább a paragrafusok, rendel­kezések szószerinti utasítá­sain. Neveztük őket bürokra­táknak, paragrafus-molyok­nak, sokmindennek, s bizony találhatók ilyenek még ma is szép számban életünk igen sok területén. Szidtuk, korholtuk ezért már közlekedési vállalataink egyes embereit is. akik rá­szolgáltak, ezúttal azonban éppen két ellentétes esetről, két ellentétes gondolkodású emberről akarunk szót ejteni. Az esetet a mohorai köror­vostól tudjuk, ő mondotta el megírandóan. — Hazafelé tartottam a be­teglátogatásokból — meséli —, amikor Csesztvénél, az őrház mellett kínok között fetrengő emberre lettem fi­gyelmes. Surányi ember volt, s rövid vizsgálat után meg­állapítottam, hogy a bajt epe­görcsök okozzák. Alig adtam be a szükséges injekciókat, éppen arra közelített a busz, amely látva, miről lehet szó, felszólítás nélkül megállt, két ember is kiugrott belőle, Ba- horecz István gépkocsivezető és Varga László jegykezelő, akiknek szolgálatkész segítsé­gével már fel is segítettük a beteget a járatra. S az uta­sok szolgálatkészségéből fek­ve szállíthattuk a rendelőbe. — Nlíg a rendelőig értünk, még egy nem-hivatalos meg­állót iktattak be a busz ve­zetői, egy idős asszonyért tartottak alkalmi várakozót. Ügy érzem, — fejezte be az orvos —, ezért a szolgálati „szabálytalanságért” csak kö­szönet és elismerés jár az autóbuszt kezelő dolgozóknak. (b. t.) A MilZSERFAI BÁNYAÜZEM ÉLETÉBŐL: Takarékos bányászok A Mizserfai Bányaüzemben ezelőtt négy évvel ismerked­tek meg a bányászok a KST- vel. Akkor még kevesen ér­tették meg a takarékoskodás ilyen formáját, — sokan hú­zódtak is attól, hogy a KST- be tegyék megtakarított pén­züket. Ahogyan teltek az évek, egyre több bányász és Festőművész növendékek kiállítása Salgótarjánban SZÁZMILLIÓ ÉVES NÖVÉNYEK A Szovjet Tudományos akadémia botanikai intézeté­nek paleobotanikai expedíci­ója visszatért az Északi Sark­vidékről, a Ferenc József földről. A Szigetcsoporton töltött két és fél hónap fo­lyamán az expedíció körülbe­lül 400 értékes megkövese­dett ősnövénymintát gyűjtött. A növények korát a tudósok több, mint százmillió évre becsülik. APRÓHIRDETÉSEK 750 köbcentis „Zündapp”, tel­jesen üzemképes jő állapotban eladó. Megtekinthető délután 14- 20 óráig mindennap. Salgótarján, Dimitrov u. 26. (376) FELVENNÉK két padlóburkoló szakmunkást, aki PVC padlőle- mezek lerakásában jó szakkép­zettséggel rendelkezik. Jelentke­zést „Szakmunkás” jeligére kér­jük a kiadóba. (348) PVC préslemezek vegyi mara. tású, vagy vésnöki kivitelezésű megmunkálását vállaló szakem­bert keresünk. Jelentkezés sze­mélyesen, vagy levélben. Mű­anyagokat készítő KTSz Balassa­gyarmat, Dózsa György u. 25. Érdekes és mindenképpen figyelemreméltó tárlat nyílt meg vasárnap délelőtt a sal­gótarjáni József Attila mű­velődési otthonban. A ki­állítás keretében a képzőmű­vészeti Főiskola legtehetsé­gesebb növendékei mutatják be munkáikat, temperákban, pasztellképekben, tusrajzok­ban és néhány olajképben. A képeket szemlélve meg­lepő, hogy a felnövő festő- nemzedék, milyen erős ér­deklődéssel fordul jelenünk ábrázolása felé. A bemutatás­ra került anyag jó kéthar­mada üzemeink, gyáraink életét, érdekes mozzanatait eleveníti meg a toll, az ecset művészi eszközeivel s ez azt is jelzi számunkra, hogy a főiskolások mesterei, neve­lői a fiatalok érdekődését egyre inkább a helyes törek­vések felé terelik. Talán éppen ebből az előnyből fakad éppen a ki­állítás hiányossága is, hogy a témakör változatosságával nem eléggé élnek a főiskolás művészjelöltek, mindennapi életünk sokrétűségének meg­mutatása csak itt-ott bukkan fel. A mesterek hatása még erős nyomokat mutat a kiál­lított művekben, de a fia­talok tehetsége kétségtelen és bizonyos, hogy néhány év múltén nagy tárlatainkon is sokuk nevével találkozunk. bányászfeleség adta KST-ba azt a pénzt, amit nélkülöz­ni tudott, hogy később az így összegyűlt nagyobb ösz- szegből végezzen bevásárlást. Ebben az évben július 13-án fizették vissza a tagoknak kamatostól együtt az össze­gyűjtött pénzt. A tröszt területén legjob­ban működő KST-nek Mi- zserfán ebben az évben 462 tagja volt, s egy év alatt 684 ezer forintot takarítottak meg, ami azt jelenti, hogy egy tag havi átlagban 125 forintot tett a KST-be. A tagok most úgy döntöttek, hogy újra in­dítják a takarékoskodásnak ezt a. formáiát. újabb össze­geket tesznek be a KST-be. Vannak olyan bányászok már most. akik az újjáala­kuló gyűlésen bejelentették: a szeptemberben kifizetésre kerülő hűségjutalmat is a KST-be teszik, hogy az ott kamatozzék. AZ EZREDIK BÄNYÄSZ KÖTÖTTE MEG BALESET BIZTOSÍTÁSÁT Ennél a bányaüzemnél egy­re jobban felismerik bányá­szaink a bányász baleset biz­tosítás jelentőségét is. Na­ponta kérik biztosításukat: sajnálatos példa állt előttük. Az Állami Biztosító az el­múlt napokban fizetett ki 25 ezer forintot egy halálos bal­esetért. A szervező és felvilágosító munka tovább folyik a bá­nyászok körében. Ennek ered­ménye. hogy a napokban ..az ezredik bányász is megkötötte baleset biztosítását. Az ezre­dik bányász a 19 éves Hor­váth Pál, a Duclos bánya­üzemből. EGY HÓNAP ALATT 325 KÖBMÉTER BÄNYAFÄT TAKARÍTOTTAK MEG Mizserfán olyan kezdemé­nyezés született még az év elején, hogy a hónap egy he­tén megtakarított, illetve rab­lásból visszanyert bányafával biztosítanak. Ez a mozgalom igen jelentős és eredményes­nek bizonyult a bányánál. Júniusban érték el az év leg­jobb eredményét: 325 köb­méter fa visszarablásával, melynek nagyrészét a helyszí­nen fel is használták. I mátraverebélyiek TITKA A Nógrád megyei Tanács VB. Egészségügyi Osztálya pályázatot hirdet a Megyei Kórháznál jú­nius 1-től üresen levő gazdasági elvi főelőadói állásra. Fizetése az E- 454. ksz- nak megfelelő alapbér és kórpótlék, a szolgá­lati időt figyelembe- véve. Fenti állásra pá­lyázhatnak mindazok, akik érettségivel és KALASZ szakképesítés­sel rendelkeznek. A pályázatot a szükséges okmányokkal és egy részletes önéletrajzzal együtt a Megyei Tanács Eü. Osztályához kell beadni folyó évi aug. hó 15-ig. (3631 A Nógrád megyei Ta­nács VB. egészségügyi osztálya az újonnan létesí­tett Mátraverebély—Ká­nyási szociális otthon gaz­dasági hivatalához a kö­vetkező állásokat hirdeti meg: 1 vezetőkönyvelő II., 1 élelmezésvezető. Fizetése E- 424, illetve E. 454 kulcsszámnak megfe­lelő alapbér és korpótlék. Fenti állásra jelentkezhet­nek mindazok, akik érett­ségivel és számviteli ké­pesítéssel, illetve gyakor­lattal rendelkeznek. A pá­lyázatokat a szükséges ok­mányokkal és részletes önéletrajzzal együtt a Me­gyei Tanács VB. Egészség- ügyi Osztályához kell be­adni, folyó év augusztus 1-ig. (364) a „TITKA” a mátra- verebélyi tsz-nek? Miért van az, hogy itt olyan lelkesen dolgozik minden tag, mintha már legalább tíz éve össze- ] szoktak volna, pedig csak ta- ivaly októberben kezdték a 1 közös munkát. i 1 ők meg csak csodálkoznak. \Titka? Nincsen itt semmi i titok. Ha már összeálltak, [Ihát dolgoznak. Tudják, hogy , osztani csak ott lehet, ahol )van miből. Termés meg csak 'akkor lesz, ha mindent ide­ijében elvégeznek. Meg aztán )jól is érzik magukat együtt. 'Az asszonyok néha úgy da­colnák, hogy elhallik a nagy- )bátonyi határba is. No, azok- *nak el is kel egy kis lelke- ) sites, mert ugyancsak lema- Iradtak. Szégyellik is a vere- Ibélyi asszonyok. Ügy bizony, )Nem a nagybátonyi tsz asz- Iszonyai restellik, hogy a ku- * koricájuk gyomos, hanem a )verebélyi tsz asszonyai. Hogy­ané, amikor a vonaton arra Jutazók őket csúfolják érte. > Mert belenyúlik a verebélyi > határba és mindenki azt hi- jszi, hogy hozzájuk tartozik. Meglátszik itt az egész ha­táron, hogy értelmes és szor­galmas emberek fogtak ösz- sze. Olyan a határ, hogy öröm nézni. Nemcsak a kapá- O sokon, hanem a vetésen is meglátszik, hogy idejében megtisztították minden gyom­növénytől. Az első kaszálálsból kazal­ban van már 14 vagonra való príma takarmány. Begyűjtöt­ték a lucernát a második ka­szálás után is. 120 köbméter silót készítettek, s úgy terve­zik, hogy idejében besilózzák a kukoricaszárat is, amikor még a legnagyobb a tápérté­ke. Szemes takarmány is lesz elég az ősszel hízóba ke­rülő állatoknak. Erre enged következtetni az aratás. De nem az elért eredményeket kutatjuk most, hanem azt, hogy miképpen érik el azo­kat. Milyen a tagság viszo­nya egymáshoz, a vezetőség­hez, az elnökhöz? Nagy Gyula elnök hogyan birkózik meg agronómus nélkül az első gazdasági év nehézségeivel, a sok kisebb-nagyobb problé­mával, tennivalóval, segítik-e a többi szervek? Nehéz minderre egy rövid cikkben úgy válaszolni, hogy az olvasó — ha náluk még nem alakult ki az összefogás­nak ez a foka — képet kap­jon róla, milyen is az, ami­kor a tsz-ről, a pártszervezet vezetőitől kezdve mindenki úgy beszél: „a miénk.” — Nézd, milyen szép a ku­koricánk? — mondja Boty- tyán elvtársnő, a földműves­szövetkezet igazgatóságának elnöke. — Láttad, hogy dolgoznak asszonyaink? — fogad a ta­nácson az elnökasszony. — A rnmina nssznnunk. ezek. itt még nem volt szükség tár­sadalmi munkára, hogy idő­ben elkészüljenek a növény- ápolással és a többi munká­val. A földművesszövetkezeti bolt dolgozói, az italbolt ve­zetője, a bányász, a gyári­munkás, mind sajátjának ér­zi a tsz minden problémáját. Rossz is az a kifejezés, hogy segítik a termelőszövetkeze­tet. Nem segítenek ők, hanem úgy intézik a közös minden dolgát, mint a sajátjukét. Megpróbáljuk ezt egy pár jellemző epizóddal érzékel­tetni. R ÉGGEL AZ FMSZ IRODÁN. Amikor betoppa­nunk, az elnöknő éppen útra készül. Hogy hová? — Megyek Kányásra — ad­ja meg a fölvilágosítást. — A tsz-elnök megkért, hogy beszéljem meg a bányánál, tudnának-e az aratás alatt ebédet adni a tagoknak. Tudtak. Mire az elnök és a könyvelő Salgótarjánból megjött az értekezletről, már el is intézték a dolgot. Hétfő délelőtt. Az fmsz italbolt vezetője szabadnapos. A tsz-elnök azzal állít be d földművesszövetkezet irodá­jába, hogy jó lenne, ha dél­re kimenne a mozgó bolt, de nincs emberük a fuvarhoz. No, ha nincs, akkor hajtunk mi magunk. Üzenet megy az italboltosért, az elnöknővel befognak, útközben felveszik a bolt egy dolgozóját az enni és füstölni valóval és délre már kinn is vannak a határ­ban. Este 11 óra. A tanácsháza néhány ablaka még világos. A vb ülésnek tulajdonképpen már vége, de még mindenki ott van, és nyakig ül a gond­ban: hogyan lehetne a leg­gyorsabban és a legolcsóbban megoldani az utak és árkok rendbehozását, bekötőút épí­tését a tsz gazdasági épüle­teihez. Fölmérik az összes helyi lehetőségeket, pénzfor­rásokat és végül úgy látják, ha minden erőt összevetnek, megvalósulnak a tervek. s ‘“’ZE RDÁN DÉLUTÁN FÉL ÖT. A Salgótarján felöl jövő utasok egy része — a környező falvakból valók — azon vitatkozik, hogyan vág­ták le azt a sok árpát gép nélkül a mátraverebélyiek? — Már pedig azt gép nél­kül vágták le — mondták a verebélyiek. — A mieink nem teketóriáznak sokat. Ha dolog van, hát mindent bele. Ez korábban érett, mint a többi, a gépet nem érdemes egy darabért kihozni, dolgos kéz meg van elég, hát levág­ták. A verebélyiek mindent így végeznek. „Titkuk” tehát csak ennyi: ha összefogtak, boldogulni is akarnak. A munkához pedig erőt ad az, hogy látják, a község min­den vezetője, de még azok a munkások is, akiknek sen­kijük sincs a tsz-ben, azon fáradoznak, hogy akaratuk valóra váljon. S ami szintén nagyon fontos: olyan elnökük van, aki érti a dolgát, akit szeretnek és hallgatnak a szavára. T.-né

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom