Nógrádi Népújság, 1960. július (16. évfolyam, 53-61. szám)
1960-07-20 / 58. szám
1960. július 20. NÖCHAD! NÍPOJSAO 7 Két kép — tanulsággal Szép is, sok tekintetben korszerű is a Salgótarjáni Tűzhelygyár öntödéje. Lassan már egy évtizede működik, s az öntvények tízezer tonnái hagyták el az üzemet. De semmi sem takarhatja el, hogy rengeteg még a tennivaló a nehéz fizikai munka kiküszöbölésére. Mert milyen éles ellentét: az egyik oldalon korszerű, szalag rendszerű munka - a másik oldalon; a legnehezebb fizikai munkát igénylő eljárás, tme a két kép, egyazon munkahelyről: a rámolóktól. A szalag végén ők szedik le a formázó szekrényeket, hőségben, porban, súlyos terheket emelgetve választják szét az öntvényt és a homokot. Két dolgozó 40-60 kilót emelget, szaporán, mert a szalag diktálja az ütemet. Voltak figyelmesek, akik szerették volna gépesíteni ezt a nehéz munkát, újítási javaslatot is benyújtottak ennek érdekében. De puszta véletlen, amit első képünkön láthat az olvasó. Az ötlet kivitelezése nem sikerült megfelelően. Az emelőszerkezet csak nagyritkán működik. Hibája, hogy a súlyhoz mérten gyenge, azután levegő sincs elegendő, — mert ezzel működik. Előfordult az is, hogy egyik-másik fontos alkatrészt kiszerelték belőle. Az újítók fáradoztak, törekedtek, de bizony sok segítséget nem kaptak a műszaki vezetéstől. Az ürítők pedig várják, hogy nehéz munkájuk minél előbb könnyebb lesz. Mert most úgy dolgoznak, ahogyan képünk mutatja! Éppen ideje lenne, hogy legközelebb már csak olyan felvételt készíthessünk ezen a munkahelyen, amely több lelkiismeretességet, a dolgozókkal való fokozottabb törődést mutatja. Külpolitikai hírek Washingtoni hírügynökségi jelentések szerint hétfőn Washingtonban az Amerikai Egyesült Államok újabb jegyzékét adták át az Rb—47-es kémrepülőgép lelövésével kapcsolatban. * Havannából, a kubai fővárosból érkezett értesülések szerint Fidel Castro miniszterelnök felépült betegségéből és újból elfoglalta hivatalát. A BIZTONSÁGI TANÁCS T4RGYALJA KUBA PANASZÁT AZ EGYESÜLT Államok ellen A Biztonsági Tanács hétfőn este, magyar idő szerint 20 óra 18 perckor mégis ösz- szeült, hogy megtárgyalja Kubának, az Egyesült Államok ellen emelt panaszát. Az AP jelentése ázerint Argentína és Ecuador már az ülés előtt javasolta, hogy az ENSZ mindaddig ne foglaljon állást, amíg az amerikai államok szervezete nem dönt az Egyesült Államok és Kuba vitájában. Az AP szerint megállapodás jött létre az érdekelt felek között, hogy a Biztonsági Tanács meghallgatja Roa kubai külügyminiszter panaszát, Cabot Lodgenak, az Egyesült Államok képviselőjének válaszát, s ezt követően jóváhagyja az argentin—ecuadori íavaslatot. Mozgalmas hét a világpolitikában Ha csupán néhány szóval jellemezni akarjuk a pillanatnyi világpolitikai helyzetet, legjobb, ha az idei rendkívül változékony, viharok- kal teljes nyárhoz fordulunk hasonlatért. Aszály és vízbőség egyazon tájon szinte egy- időben jelentkezett, az idén júliusban is hideg szelek ré- míszgetnek, de végeredményben mégis nyár van, búza- és gyümölcsérlelő nyár. Így van ez a világpolitikában is. Az imperialisták a világ valamennyi táján kétségbeesett igyekezettel vihart provokálnak, de bármilyen aggasztóak is a viharokról szóló jelentések, a békeszerető emberiség megnyugodva látja, hogy az életet ölő jégeső azok fejére hullik vissza, akik a zivatart előidézték. Az elmúlt hét különösen gazdag volt az ilyen zivatarokban és éppen ezek a napok bizonyítják legjobban, hogy a háborús körök ismét saját csapdájukba estek. A világ közvéleménye elítéli a háoorús provokációkat és az agresszió apostolai egyre inkább magukra maradnak. Az amerikaiak nem akartak belenyugodni az U—2-es kémrepülés kudarcába, újabb provokációkhoz folyamodtak és törvényszerűen ezek a provokációk is kudarcba fulladtak. Az RB—47-es kémrepülőgép behatolása szovjet terület fölé az Egyesült ÁllaÖtéves a varsói tudomány és kultúra palotája — távirat Hruscsovhoz öt évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit a varsói kultúra és tudomány palotája. Ez idő alatt huszonnyolc millió ember látogatta meg a palotát, amelyben öt színház, négy mozi és negyvenegy, összesen huszonháromezer embert foglalkoztató — fontos közintézmény — például a lengyel tudományos akadémia, a varsói egyetem néhány tagozata, a lengyel telvízió — műkőTermelőszövetkezetek! Tsz-tagok! Egyéni termelők! Kedvezően változott fettételekkel indul az 1961 évi sertéshizlalási akció! Szerződés köthető minden meglevő, hizlalásra alkalmas malacra és süldőre, továbbá tenyésztésbe fogott kocára és kanlott sertésre. A lekötött sertést 1961 januar 1-től kezdődően lehet a szerződésben kikötött szállítási hónapban átadni úgy, hogy a hús és húsjellegü sertés legalább 110 kg, zsírjellegű sertés legalább 126 kg, a tenyésztésbe fogott koca, illetve kanlott sertés legalább 170 kg súlyú legyen. Lekötött sertésenként 400,— Ft előleget folyósítunk. Átvételi árak: 110—130 kg súlyú fehér hússertés 15,50 Ft 130 kg feletti súlyú fehér hússertés 16,— Ft 110—140 kg súlyú hús és húsjellegü sertés 14,80 Ft 140 kg feletti súlyú hús és húsjellegü sertés 15,30 Ft 126—140 kg súlyú zsír és zsírjellegű sertés 14,50 Ft 140 kg feletti súlyú zsír és zsírjellegű sertés 14,80 Ft 170 kg és ezen felüli súlyú tenyésztésbe fogott, vagy kanlott sertés 14,— Ft Bővebb felvilágosítást kirendeltségeink és körzeti felvásárlóink adnak. PEST—NÖGRAD MEGYEI ALLATFORGALMI V. (375) SERTÉSHIZLALÁSI SZERZŐDÉST Kössön még ma am Állat forgalmi Vállalattal dik. Fennállása óta harminc- kétezer különféle művészi rendezvény színhelye volt. Az évfordulóról a párt és a kormány vezetőinek jelenlétében naggyűlésen emlékeztek meg, amelynek résztvevői táviratot intéztek Hruscsovhoz. A táviratban kö- szönetüket fejezték ki és legjobb kívánságukat küldték a szovjet népnek és személyesen Hruscsovnak. ÚJABB BIZONYÍTÉKOK EICHMANN CSEHSZLOVÁKIÁI REMTETTEIRÖL Csehszlovákiában újabb okmányok kerültek napvilágra Eichmann-ról, a csehszlovákiai zsidók kiirtásában viselt szerepéről. Eichmann már 1939-ben „kivándorlási központot” szervezett Prágában és az ő utasítására indították útnak az első csehszlovákiai zsidó deportáltakat. Eichmann irányításával 1942 május végéig Cseh- és Morvaországból a zsidók felét hurcolták haláltáborokba. mok háborús köreinek elva- kultságát bizonyítja, a gép lelövése viszont újabb bizonyíték arra, hogy a Szovjetunió és szövetségesei képesek visszavágni bármikor, bármilyen agresszomak. És ez ma már nemcsak a világ békeszerető népei előtt nyilvánvaló, hanem KÉNYTELENEK TUDOMÁSUL venni az imperialista körök is. A támaszpont-országok népei az újabb amerikai provokáció nyomán egyre világosabban látják, milyen veszélyeket rejt magában a háborús körök kalandorpolitikája és éppen ezért világszerte erősödik a tiltakozás az emberiséget atomháborúval fenyegető Pentagon és Fehár Ház urai ellen. Ezzel párhuzamosan növekedik a Szovjetunió békepolitikájának népszerűsége, hiszen a tények megszámlálhatatlan sokasága bizonyítja, hogy a Szovjetunió nem akar beavatkozni más országok bel- ügyeibe, továbbra is a feszültség enyhítésére törekszik, kitart az együttélés politikája mellett. Hruscsov ausztriai útja során bebizonyosodott, hogy ez a politika eredménynyel valósítható meg, és ez a tény rámutat a jövő kedvező perspektíváira is. OLASZORSZÁGBAN SORTÜZ DÖRDÜLT A kapitalista országok imperialista-barát körei azonban mindent elkövetnek, hogy eltereljék a figyelmet az enyhülés lehetőségének jeleiről. Ez történt Olaszországban is. Az egyre jobbra to- odó és a fasiszták támogatását élvező Tambroni-kor- mány megijedve az olasz antifasiszta erők kialakuló egységétől, az erőszak eszközéhez nyúlt és tüzet nyitott a baloldali tüntető tömegre Az első sortűz Reggio-Emília városban dördült el és öt halálos áldozat, valamint többszáz sebesült vére festette pirosra a kövezetét. Ez a gyilkosság megrázta egész Olaszországot. A munkásság, a nyomorgó lakosság tiltakozó sztrájkokkal felelt a kormány terror-intézkedéseire és a Tambroni-kormány egyre inkább elszigetelődik. Róma utcáin csendőrökkel megrakott teherautó-karavánok táboroznak, a kormány a fasisztákra támaszkodva, a demokrácia, az olasz nép ellen támad, de a nép megvédi magát ... KONGO MEGVÉDI FUGGETLENSEGÉT Feszült és egyre drámaibb a helyzet az új kongói köztársaságban is. A feszültség forrása a kétszínű imperialista külpolitika. Belgium ugyanis szavakban függetlenséget adott volt „mintagyarmatának”, de a gyakorlatban a belga gyarmatosítók továbbra is urak akartak maradni ebben a gazdag afrikai országban. Ennek érdekében már jó előre világgá kiáltották, hogy Kongó népei a függetlenség megszerzése után „egymásnak esnek” és az ország „zűrzavarba süllyed”. Minden eszközzel be kellett bizonyítaniok, hogy igazat jósoltak. Éppen ezért az ország függetlenségének kikiáltása után nyomban sorozatos provokációkat kezdtek a fiatal állam ellen. Július 5-én lázongások kezdődtek a kongói hadseregben, amelynek tisztjei tudvalevőleg belgák voltak. A belga parancsnok ugyanis Kongó függetlenségének kikiáltása után közölte a katonákkal, hogy a függetlenség csak a polgári lakosságra vonatkozik, a hadseregben minden marad a régiben. Ez a kijelentés nyilvánvalóan azt a célt szolgálta, hogy a kormány ellen hangolja a katonákat. A provokátorok azonban elszámították magukat, a katonák nem a kormány, hanem a belga tisztek, a belga parancsnokság ellen fordultak, követelve annak leváltását. A hely- zetet látva, a belga imperialista körök rémhírek terjesztésével pánikot idéztek elő, az ország fővárosában és ugyanakkor merényletet szerveztek Lumumba miniszter- elnök ellen. A merénylet nem sikerült, a tetteseket letartóztatták. A vizsgálat során kiderült, hogy egy leo- poldvillei fasiszta csoport nagyszabású összeesküvést szőtt a kongói kormány ellen. A köztársaság kormánya elbocsátotta a belga főparancsnokot és bejelentette, hogy a hadsereben ezentúl kizárólag kongói tisztek lesznek. Belgium erre csapatokat küldött Kongóba, az üggyel a biztonsági tanács is foglalkozott és mint ismeretes, elrendelte a belga csapatok kivonását és ENSZ- erőket küldött az országba. A gyarmatosító hatalmak fel akarják osztani Kongót, meg akarják akadályozni a kongói állam létrejöttét. Kongó kormánya és népe azonban szembeszáll ezekkel a törekvésekkel és e harcban Kongó mellett áll minden imperialista-ellenes állam. Az elmúlt hét eseményeit tárgyalva, ha dióhéjban is, de feltétlenül meg kell még emlékeznünk a kubai nép eredményes imperialista-ellenes harcáról. Az Egyesült Államok kíméletlen gazdasági háborút kezdeményezett Kuba ellen, az elnyomók elleni harcokban edzett kubaiak azonban nem hajlandók fejet hajtani az Egyesült Államok akarata előtt. Kuba népe egységesen áll kormánya mögött, igazságos harcát a népeb együttérzéssel figyelik és a Szovjetunió egész sor konkrét intézkedéssel (cukorvásárlás, olajszállítás} ismét példát adott, hogyan lehet a kölcsönös érdekeknek megfelelően kiépíteni kis és nagy országok között a gazdasági kapcsolatokat. A kongói lakosság nagy lelkesedéssel fogadja _ az ENSZ-csapatok első egysegeit - a belga gyarmatosítók fokozzák agressziójukat a fiatal köztársaság ellen Leopoldvilleben — jelenti az AP — belga ejtőernyősök sietve drótakadályokkal veszik körül az európai lakónegyedeket. A város többi részében már ENSZ-csapatok ghanai, tunéziai, etiópiai és marokkói egységek — teljesítenek járőrszolgálatot. Az amerikai hírügynökség tudósítója arról számol be, hogy a kongói főváros lakossága nagy lelkesedéssel fogadta az ENSZ-csapatok első egységeit és a járókelők odakiáltják a világszervezeti katonáknak: „Űzzétek ki a belgákat!” Nyugati hírügynökségek beszámolói arról tanúskodnak, hogy a belga gyarmati hatóságok — a biztonsági tanács határazatát semmibe véve — lOKozzak agressziójukat a Kongói Köztársaság ellen. Erre mutat elsősorban az a tény, hogy hétfőn újabb belga katonai egységek érkeztek Kongóba. Mint a UPI jelentette, légiúton Leopoldvillebe szállított nehézfegyverzetű gyalogos egységek meneteltek a reggeli órákban a repülőtérről a városba vezető úton. Egy Reuter-jelentés szerint a belga csapatok húsz, stratégiailag fontos pontot tartanak megszállva az országban, elsősorban az ásványi kincsekben gazdag Katanga tartományban. Akkra: Nkrumah, ghanai köztársasági elnök hétfőn egy gyűlésen mondott beszédében figyelmeztetett, hogy az, ami ma KongoDan történik, köny- nyen megismétlődhetik bármilyen afrikai területen, akár önálló államról legyen szó, akár nem. Nkrumah sürgette az afrikai államok politikai szövetségének megalakítását ás hangoztatta, hogy csakis ez oldhatja meg a legnagyobb problémát, nevezetesen azt, miként őrizhetik meg a független afrikai államok nehéz harccal kivívott szuverenitásukat; A ghanai elnök hangoztatta beszédében, hogy Katanga tartomány szerves alkotórésze a Kongói Köztársaságnak.
