Nógrádi Népújság, 1960. július (16. évfolyam, 53-61. szám)

1960-07-20 / 58. szám

1960. július 20. NÖCHAD! NÍPOJSAO 7 Két kép — tanulsággal Szép is, sok tekintetben kor­szerű is a Salgótarjáni Tűzhely­gyár öntödéje. Lassan már egy évtizede működik, s az öntvé­nyek tízezer tonnái hagyták el az üzemet. De semmi sem ta­karhatja el, hogy rengeteg még a tennivaló a nehéz fizikai mun­ka kiküszöbölésére. Mert milyen éles ellentét: az egyik oldalon korszerű, szalag rendszerű munka - a másik oldalon; a legnehezebb fizikai munkát igénylő eljárás, tme a két kép, egyazon munka­helyről: a rámolóktól. A szalag végén ők szedik le a formázó szekrényeket, hőségben, porban, súlyos terheket emelgetve vá­lasztják szét az öntvényt és a homokot. Két dolgozó 40-60 kilót emelget, szaporán, mert a szalag diktálja az ütemet. Voltak fi­gyelmesek, akik szerették volna gépesíteni ezt a nehéz munkát, újítási javaslatot is benyújtottak ennek érdekében. De puszta véletlen, amit első képünkön láthat az olvasó. Az ötlet kivite­lezése nem sikerült megfelelően. Az emelőszerkezet csak nagyrit­kán működik. Hibája, hogy a súlyhoz mérten gyenge, azután levegő sincs elegendő, — mert ezzel működik. Előfordult az is, hogy egyik-másik fontos alkat­részt kiszerelték belőle. Az újí­tók fáradoztak, tö­rekedtek, de bizony sok segítséget nem kaptak a műszaki vezetéstől. Az ürí­tők pedig várják, hogy nehéz munká­juk minél előbb könnyebb lesz. Mert most úgy dolgoznak, ahogyan képünk mutatja! Éppen ideje len­ne, hogy legköze­lebb már csak olyan felvételt készíthes­sünk ezen a mun­kahelyen, amely több lelkiismeretes­séget, a dolgozók­kal való fokozottabb törődést mutatja. Külpolitikai hírek Washingtoni hírügynökségi jelentések szerint hétfőn Washingtonban az Amerikai Egyesült Államok újabb jegy­zékét adták át az Rb—47-es kémrepülőgép lelövésével kap­csolatban. * Havannából, a kubai fővá­rosból érkezett értesülések szerint Fidel Castro minisz­terelnök felépült betegségé­ből és újból elfoglalta hiva­talát. A BIZTONSÁGI TANÁCS T4RGYALJA KUBA PANASZÁT AZ EGYESÜLT Államok ellen A Biztonsági Tanács hétfőn este, magyar idő szerint 20 óra 18 perckor mégis ösz- szeült, hogy megtárgyalja Ku­bának, az Egyesült Államok ellen emelt panaszát. Az AP jelentése ázerint Argentína és Ecuador már az ülés előtt javasolta, hogy az ENSZ mindaddig ne foglal­jon állást, amíg az amerikai államok szervezete nem dönt az Egyesült Államok és Kuba vitájában. Az AP szerint megállapodás jött létre az érdekelt felek között, hogy a Biztonsági Ta­nács meghallgatja Roa kubai külügyminiszter panaszát, Ca­bot Lodgenak, az Egyesült Államok képviselőjének vála­szát, s ezt követően jóvá­hagyja az argentin—ecuadori íavaslatot. Mozgalmas hét a világpolitikában Ha csupán néhány szóval jellemezni akarjuk a pilla­natnyi világpolitikai helyze­tet, legjobb, ha az idei rend­kívül változékony, viharok- kal teljes nyárhoz fordulunk hasonlatért. Aszály és vízbő­ség egyazon tájon szinte egy- időben jelentkezett, az idén júliusban is hideg szelek ré- míszgetnek, de végeredmény­ben mégis nyár van, búza- és gyümölcsérlelő nyár. Így van ez a világpolitikában is. Az imperialisták a világ va­lamennyi táján kétségbeesett igyekezettel vihart provokál­nak, de bármilyen aggasz­tóak is a viharokról szóló je­lentések, a békeszerető em­beriség megnyugodva látja, hogy az életet ölő jégeső azok fejére hullik vissza, akik a zivatart előidézték. Az elmúlt hét különösen gazdag volt az ilyen zivata­rokban és éppen ezek a na­pok bizonyítják legjobban, hogy a háborús körök ismét saját csapdájukba estek. A világ közvéleménye elítéli a háoorús provokációkat és az agresszió apostolai egyre in­kább magukra maradnak. Az amerikaiak nem akartak be­lenyugodni az U—2-es kém­repülés kudarcába, újabb provokációkhoz folyamodtak és törvényszerűen ezek a pro­vokációk is kudarcba fullad­tak. Az RB—47-es kémrepü­lőgép behatolása szovjet te­rület fölé az Egyesült Álla­Ötéves a varsói tudomány és kultúra palotája — távirat Hruscsovhoz öt évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit a varsói kultúra és tudomány palotája. Ez idő alatt huszonnyolc millió em­ber látogatta meg a palotát, amelyben öt színház, négy mozi és negyvenegy, össze­sen huszonháromezer embert foglalkoztató — fontos közin­tézmény — például a lengyel tudományos akadémia, a var­sói egyetem néhány tagozata, a lengyel telvízió — műkő­Termelőszövetkezetek! Tsz-tagok! Egyéni termelők! Kedvezően változott fettételekkel indul az 1961 évi sertéshizlalási akció! Szerződés köthető minden meglevő, hizlalásra alkalmas malacra és süldőre, to­vábbá tenyésztésbe fogott kocára és kanlott sertésre. A lekötött sertést 1961 januar 1-től kezdődően lehet a szerződésben kikötött szállítási hónapban átadni úgy, hogy a hús és húsjellegü sertés legalább 110 kg, zsírjellegű sertés legalább 126 kg, a tenyésztésbe fogott koca, illetve kanlott sertés legalább 170 kg súlyú legyen. Lekötött sertésenként 400,— Ft előleget folyósítunk. Átvételi árak: 110—130 kg súlyú fehér hússertés 15,50 Ft 130 kg feletti súlyú fehér hússertés 16,— Ft 110—140 kg súlyú hús és húsjellegü sertés 14,80 Ft 140 kg feletti súlyú hús és húsjellegü sertés 15,30 Ft 126—140 kg súlyú zsír és zsírjellegű sertés 14,50 Ft 140 kg feletti súlyú zsír és zsírjellegű sertés 14,80 Ft 170 kg és ezen felüli súlyú tenyésztésbe fogott, vagy kanlott sertés 14,— Ft Bővebb felvilágosítást kirendeltségeink és körzeti felvásárlóink adnak. PEST—NÖGRAD MEGYEI ALLATFORGALMI V. (375) SERTÉSHIZLALÁSI SZERZŐDÉST Kössön még ma am Állat forgalmi Vállalattal dik. Fennállása óta harminc- kétezer különféle művészi rendezvény színhelye volt. Az évfordulóról a párt és a kormány vezetőinek jelen­létében naggyűlésen emlékez­tek meg, amelynek résztve­vői táviratot intéztek Hrus­csovhoz. A táviratban kö- szönetüket fejezték ki és leg­jobb kívánságukat küldték a szovjet népnek és személye­sen Hruscsovnak. ÚJABB BIZONYÍTÉKOK EICHMANN CSEHSZLOVÁ­KIÁI REMTETTEIRÖL Csehszlovákiában újabb ok­mányok kerültek napvilág­ra Eichmann-ról, a cseh­szlovákiai zsidók kiirtásában viselt szerepéről. Eichmann már 1939-ben „kivándorlási központot” szervezett Prá­gában és az ő utasítására indították útnak az első csehszlovákiai zsidó depor­táltakat. Eichmann irányítá­sával 1942 május végéig Cseh- és Morvaországból a zsidók felét hurcolták halál­táborokba. mok háborús köreinek elva- kultságát bizonyítja, a gép lelövése viszont újabb bizo­nyíték arra, hogy a Szovjet­unió és szövetségesei képesek visszavágni bármikor, bármi­lyen agresszomak. És ez ma már nemcsak a világ béke­szerető népei előtt nyilván­való, hanem KÉNYTELENEK TUDOMÁSUL venni az imperialista körök is. A támaszpont-országok né­pei az újabb amerikai pro­vokáció nyomán egyre vilá­gosabban látják, milyen ve­szélyeket rejt magában a há­borús körök kalandorpoliti­kája és éppen ezért világ­szerte erősödik a tiltakozás az emberiséget atomháború­val fenyegető Pentagon és Fehár Ház urai ellen. Ezzel párhuzamosan növekedik a Szovjetunió békepolitikájának népszerűsége, hiszen a té­nyek megszámlálhatatlan so­kasága bizonyítja, hogy a Szovjetunió nem akar be­avatkozni más országok bel- ügyeibe, továbbra is a fe­szültség enyhítésére törekszik, kitart az együttélés politiká­ja mellett. Hruscsov ausztriai útja során bebizonyosodott, hogy ez a politika eredmény­nyel valósítható meg, és ez a tény rámutat a jövő ked­vező perspektíváira is. OLASZORSZÁGBAN SORTÜZ DÖRDÜLT A kapitalista országok im­perialista-barát körei azon­ban mindent elkövetnek, hogy eltereljék a figyelmet az enyhülés lehetőségének jelei­ről. Ez történt Olaszország­ban is. Az egyre jobbra to- odó és a fasiszták támoga­tását élvező Tambroni-kor- mány megijedve az olasz antifasiszta erők kialakuló egységétől, az erőszak eszkö­zéhez nyúlt és tüzet nyitott a baloldali tüntető tömegre Az első sortűz Reggio-Emília városban dördült el és öt ha­lálos áldozat, valamint több­száz sebesült vére festette pirosra a kövezetét. Ez a gyilkosság megrázta egész Olaszországot. A munkásság, a nyomorgó lakosság tiltako­zó sztrájkokkal felelt a kor­mány terror-intézkedéseire és a Tambroni-kormány egyre inkább elszigetelődik. Róma utcáin csendőrökkel megra­kott teherautó-karavánok tá­boroznak, a kormány a fasisz­tákra támaszkodva, a demok­rácia, az olasz nép ellen tá­mad, de a nép megvédi ma­gát ... KONGO MEGVÉDI FUGGETLENSEGÉT Feszült és egyre drámaibb a helyzet az új kongói köz­társaságban is. A feszültség forrása a kétszínű imperialis­ta külpolitika. Belgium ugyan­is szavakban függetlenséget adott volt „mintagyarmatá­nak”, de a gyakorlatban a belga gyarmatosítók tovább­ra is urak akartak maradni ebben a gazdag afrikai or­szágban. Ennek érdekében már jó előre világgá kiáltot­ták, hogy Kongó népei a füg­getlenség megszerzése után „egymásnak esnek” és az or­szág „zűrzavarba süllyed”. Minden eszközzel be kellett bizonyítaniok, hogy igazat jó­soltak. Éppen ezért az ország függetlenségének kikiáltása után nyomban sorozatos pro­vokációkat kezdtek a fiatal állam ellen. Július 5-én lá­zongások kezdődtek a kongói hadseregben, amelynek tiszt­jei tudvalevőleg belgák vol­tak. A belga parancsnok ugyanis Kongó függetlenségé­nek kikiáltása után közölte a katonákkal, hogy a függet­lenség csak a polgári lakos­ságra vonatkozik, a hadsereg­ben minden marad a régi­ben. Ez a kijelentés nyilván­valóan azt a célt szolgálta, hogy a kormány ellen han­golja a katonákat. A provo­kátorok azonban elszámítot­ták magukat, a katonák nem a kormány, hanem a belga tisztek, a belga parancsnok­ság ellen fordultak, követel­ve annak leváltását. A hely- zetet látva, a belga imperia­lista körök rémhírek terjesz­tésével pánikot idéztek elő, az ország fővárosában és ugyanakkor merényletet szer­veztek Lumumba miniszter- elnök ellen. A merénylet nem sikerült, a tetteseket le­tartóztatták. A vizsgálat so­rán kiderült, hogy egy leo- poldvillei fasiszta csoport nagyszabású összeesküvést szőtt a kongói kormány el­len. A köztársaság kormánya elbocsátotta a belga főpa­rancsnokot és bejelentette, hogy a hadsereben ezentúl kizárólag kongói tisztek lesz­nek. Belgium erre csapato­kat küldött Kongóba, az üggyel a biztonsági tanács is foglalkozott és mint ismere­tes, elrendelte a belga csa­patok kivonását és ENSZ- erőket küldött az országba. A gyarmatosító hatalmak fel akarják osztani Kongót, meg akarják akadályozni a kongói állam létrejöttét. Kongó kormánya és népe azonban szembeszáll ezekkel a törekvésekkel és e harcban Kongó mellett áll minden imperialista-ellenes állam. Az elmúlt hét eseményeit tárgyalva, ha dióhéjban is, de feltétlenül meg kell még emlékeznünk a kubai nép eredményes imperialista-elle­nes harcáról. Az Egyesült Államok kíméletlen gazdasági háborút kezdeményezett Ku­ba ellen, az elnyomók elleni harcokban edzett kubaiak azonban nem hajlandók fejet hajtani az Egyesült Államok akarata előtt. Kuba népe egy­ségesen áll kormánya mögött, igazságos harcát a népeb együttérzéssel figyelik és a Szovjetunió egész sor konk­rét intézkedéssel (cukorvá­sárlás, olajszállítás} ismét példát adott, hogyan lehet a kölcsönös érdekeknek megfe­lelően kiépíteni kis és nagy országok között a gazdasági kapcsolatokat. A kongói lakosság nagy lelkesedéssel fogadja _ az ENSZ-csapatok első egysegeit - a belga gyarmatosítók fokozzák agressziójukat a fiatal köztársaság ellen Leopoldvilleben — jelenti az AP — belga ejtőernyősök sietve drótakadályokkal veszik körül az európai lakónegye­deket. A város többi részében már ENSZ-csapatok ghanai, tunéziai, etiópiai és marokkói egységek — teljesítenek jár­őrszolgálatot. Az amerikai hírügynökség tudósítója arról számol be, hogy a kongói főváros la­kossága nagy lelkesedés­sel fogadta az ENSZ-csa­patok első egységeit és a járókelők odakiáltják a világszervezeti katonák­nak: „Űzzétek ki a bel­gákat!” Nyugati hírügynökségek be­számolói arról tanúskodnak, hogy a belga gyarmati ható­ságok — a biztonsági tanács határazatát semmibe véve — lOKozzak agressziójukat a Kongói Köztársaság ellen. Erre mutat elsősorban az a tény, hogy hétfőn újabb belga katonai egységek érkeztek Kongóba. Mint a UPI jelentette, légiúton Leopoldvillebe szállított nehézfegyverzetű gyalogos egységek mene­teltek a reggeli órákban a repülőtérről a város­ba vezető úton. Egy Reuter-jelentés szerint a belga csapatok húsz, straté­giailag fontos pontot tartanak megszállva az országban, el­sősorban az ásványi kincsek­ben gazdag Katanga tarto­mányban. Akkra: Nkrumah, ghanai köztársasági elnök hétfőn egy gyűlésen mondott beszédében figyelmeztetett, hogy az, ami ma KongoDan történik, köny- nyen megismétlődhetik bár­milyen afrikai területen, akár önálló államról legyen szó, akár nem. Nkrumah sürgette az afri­kai államok politikai szövet­ségének megalakítását ás han­goztatta, hogy csakis ez old­hatja meg a legnagyobb prob­lémát, nevezetesen azt, miként őrizhetik meg a független af­rikai államok nehéz harccal kivívott szuverenitásukat; A ghanai elnök hangoztatta beszédében, hogy Katanga tar­tomány szerves alkotórésze a Kongói Köztársaságnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom