Nógrádi Népújság, 1960. július (16. évfolyam, 53-61. szám)
1960-07-20 / 58. szám
1960. július 20, NOSRADI NÉPÜJ8AG 5 Segítsük a szabadtartásos szarvasmarhahizlalás kialakítását Időre végeznek az aratással a karancskesziek I Qrszágszerte egyre nafe'“* gyobb az érdeklődés a szabadtartásos szarvasmarha tenyésztés iránt. Ezt bizonyítja az is, hogy egyre több tapasztalatcserét rendeznek a termelőszövetkezeti vezetők részére, ahol a résztvevők megismerkedhetnek a szabadtartásos szarvasmarha istállók üzemelésével. Ilyen tapasztalatcserén vettek részt a múlt hónap közepén Tisza- sűlyön megyénk termelőszövetkezeti állattenyésztői. A tapasztalatcserén megismerkedtek a nógrádiak a ■szabadtartásos szarvasmarha istállók építésével, üzemeltetésével. Felvetődik a kérdés, miért térünk rá a szabadtartásos szarvasmarha - tenyésztésre? Mindenekelőtt azért, mert a szabad levegőn, napfényben tartott marha egészségesebb, szervezete ellenállóbb. folyatása rendszeresebb, fogamzása biztosabb, és a szabad mozgás következtében el- lése könnyebb. Mindezek következtében tovább tartható tenyésztésben. Az is igaz, hogy a szarvasmarha fejlődéséhez és tejtermeléséhez a szabadtartásos istállókban sem használ több takarmányt, mint a zárt istállókban, s a növendókállatok súlygyarapodása, illetve a tehenek tej és zsír termelése a tél5 ’-'^ben sem csökken. A tehenek, s a növendékek a leghidegebb téli napokban is szívesen tartózkodnak a szabad kifutókban. A másik fontos tényező, arpei" n szabadtartásos szarvasmarha tenyésztés mellett szól, a férőhely biztosi-, tás. A szabadtartásos istállók énítési költsége ielentősen kisebb a zárt istállókénál, üzemeltetésük kevesebb és köny- nyebb emberi munkát igényel. Ez az utóbbi nem elhanyagolható tény. Megyénk termelőszövetkezetei férőhely hiánnyal küzdenek. Az erő■-«pBSEsoaBmmmm szarvasmarha tenyésztésnek, már akkor is üdvözölni kellene. Ezért meglepő, hogy egyes helyeken szinte ellenségesen beszélnek ezekről a szabadtartásos istállókról. Sajnos mezőgazdász szájából hallottam az elmúlt hetekben, hogy amikor június elején egy kicsit hűvösebb volt az idő, a szarvasmarhák fáztak a nyitott istállóban. Az olyan szakember, aki ilyet állít, keveset ért a szarvas: marhához, hiszen a szarvasmarha még a téli hidegben sem fázik meg, ha biztosítjuk részére a fedett helyet. Gokan azért idegenked- ** nek a szerfás istállóktól, mert ezek nem olyan hosszú életűek, mint a kőből, téglából építhetők. Ebben igazuk van. De lehet a szerfás istállót is úgy építeni, hogy annak élettartama megnövekedjék. Nem feltétlen szükséges az oszlopokat beásni a földbe, lehet az alá betontartókat is építeni. így a gerendák élettartama meghosszabbodik. A berceli Vörös Csillag, a tolmács! Szabadság Termelőszövetkezetekben még az idén elkészül a szabadtartásos szarvasmarha istálló. A legtöbb helyen a szövetkezeti gazdák vállalják, saját erőből, hogy ugyan azért a kölségért zárt istállót építenek. Ez a törekvés, egyrészt dicsérendő, másrészt el kell ítélnünk. A szerfás istállók építésével az a célunk, hogy megismertessük, elterjesszük a szabadtartásos szarvasmarha tenyésztést. Ha minden szerfás istállót átépítünk zárt istállóvá, nem érjük el célunkat. Célunk a szarvasmarha tenyésztés olcsóbbá tétele. Ezt kell segíteni a szövetkezeti vezetőknek, a termelőszövetkezetek kommunistáinak. Nem kell sajnálni a fáradtságot, meg kell magyarázni, ha kell százszor is a termelőszövetkezeti gazdáknak, hogy ez egy új valami, hogy a szabadtartásos szarvasmarha tenyésztés jelentős lépés előre, s világ- viszonylatban is ez az irányzat. Nemcsak a szocialista országokban, hanem kapitalista országok nagyüzemi gazdaságaiban is erre térnek át. "[Válunk ez azért is fon- tos, mert szarvasmarha tenyésztő megye vagyunk. Nemcsak országszerte, hanem külföldön is ismertek a nógrádi szarvasmarhák. A szabadtartásos szarvasmarha tenyésztés olcsóbb, mint a régi, ezért ugyanazon költséggé) több szarvasmarha tartható, ? egyben nagyobb jövedelem biztosítható. Ezért kell méginkább közüggyé tenni a szerfás építkezések meggyorsítását, hiszen nagyüzemi gazdálkodás korszerű állattenyésztés nélkül elképzelhetetlen, s meggyőződésünk, hogy a szabadtar- tásosan nevelt szarvasmarha ú.Tabb elismerést hoz majd a nógrádi termelőszövetkezeteknek. (k. J.) 180 ezer hektáron termesztenek kukoricát ebben az évben Lengyelországban A Lengyel Népköztársaságban ebben az évben 180 ezer hektáron termesztenek kukoricát. ami több mint háromszorosa az 1959. évi mennyiségnek. Az egyéni parasztokat, az állami gazdaságokat sen felfejlődött termelőszövet- 1 és a termelőszövetkezeteket kezetek zárt istállóval való ellátása, óriási terhet ró az államra, meg az új közösségre is. Ha csak ez az egy előnye lenne a szabadtartásos elsősorban a múlt évi kitűnő kukorica terméseredmények késztették a fokozott kukoricatermésre. A vetőmag jelentős részét a Szovjetuniótól sóid A pataki hústömeg A pataki Kossuth Termelő- szövetkezetben 62 darab szarvasmarhát hizlalnak. S azoknak, akik gondozzák ezeket a. gyönyörű állatokat, legfőbb feladatuk, hogy kövér, puhahúsú, súlyos állatokká varázsolják a ma még ficánkolókedvű harapnivalókatMindezt onnan tudom, hogy a napokban arra jártam és fölkerestem Vodnák Józsefet, Busái Ferencet. Bodó Anzelmet, és Nagy Lászlót, akik gondos munkával ápolják a termelőszövetkezetnek ezt a 62 darabból álló vagyontérő tulajdonát. Magam is ott voltam és végig is számoltam a hosszú sorokban egymás mellett kérődző gyönyörű állatokat. Egyikük- másikuk már most is eléri a 400 kilogrammot, de a legtöbbjük 300 kilogramm körüli súlyban van. Arról tájékoztattak aztán a gondos kezelők, hogy naponta átlagban egy kilogrammos súlygyarapodást érnek el a hízóállatoknál. A terv szerint novemberben adják át mind a 62 darabot a kereskedelemnek és addig darabonként még legalább 150 kilogrammot szeretnének mindegyikre rárakni. Busái Feri bácsi kivezette aztán az istállóajtóba a kedvencüket, a Csákót, amely már a legutóbbi mérlegelésnél 7 mázsa 80 kilogrammot nyomott. Azt állította, hogy novemberre 10 mázsa körül lesz. Ez a gyönyörű állat ugyanis nem ad semmit a divatra, nem törődik a karcsúsággal és olyan jóízűen tud lakmározni, hogy minden bizonnyal tíz mázsa fölé emeli a súlyát, mielőtt a vágóhídra kerülne. S tíz mázsás termetével a Csákó már igencsak jó pénzt hoz a közös konyhára. Búcsúzásul sok sikert és jó munkát kívántunk a súlygyarapító brigádnak. O. B. és Magyarországtól vásárolta Lengyelország. Ezek az országok 750 silózógépet és 150 kukoricakombájnt szállítottak Lengyelországnak. Kuznyecov: A Szovietunic küldötte a Biztonsági Tanács ülése előtt megbeszélést folytatott Hammarskj ölddel, az ENSZ főtitkárával. Róma: Az olasz Kereszténydemokrata Párt vezetősége — az AP római jelentése szerint — hétfőn egyhangúlag jóváhagyta Fernando Tambroni fasisztákra támaszkodó kormányának leváltását. Tambroni előreláthatólag kedden mond le. Az elmúlt évi szeptemberi napokban kovácsolódott eggyé Karancskeszi községnek az a termelőszövetkezeti közössége, amely első termését aratja ezen a nyáron. A munka szorgalmas volt, az emberek nem fukarkodtak sem az erejükkel, sem az órákkal, napokkal, így most, ha felmérik azt az 1007 holdas határt, 419 holdas halá- szos területet, amelyet 146 fő művel, bizakodók a kilátások. A tsz elnökét keressük, de az éppen a községi pártszervezetben tanácskozik a legfontosabb teendőkről és Zsidai Béla, a növénytermelési brigád vezetője kísér odáig, mert ő — úgy mondja — nem akar a legilletékesebbek nélkül szólani. Pedig nyugodtan mondhatná a nézetét, hiszen nemcsak a vezetőknek, de minden gazdának tulajdona ez a gazdaság. Ám, ha nem, hát nem. Legyen az akarata szerint. A pártszervezeti szobában éppen végéhez ért a tanácskozás, s az elnök mindjárt a legilletékesebb szakembernek: Raskó Kálmánnak, az idős, tapasztalt mezőgazdásznak adja át a szót, vélekedjék az eddigi munkáról, a várható eredményekről, hogyan is látja a termelőszövetkezet helyzetét? Egy esztendő munkája után nem könnyű jóslatokba bocsátkoznia még egy olyan gyakorlott és tapasztalt embernek sem, mint az itteni agro- nómus. Mégis megkíséreljük értékelni a láthatókat, a várhatókat, s ezek a láthatók és várhatók biztató Ígéretei annak, hogy a karancskeszi gaz dák meg tudják teremteni jövendőjük alapjait. Az aratás a hónap első harmadában kezdődött meg a tavaszi árpaföldön, s a kombájn mellett a kéziaratók is becsülettel helytálltak a feladatok végzésében. A jelenlegi helyzet azt Ígéri, hogy a gépállomás két kombájnja a kéziaratók igyekezetével a tervezett időre, a hónap végére végez az aratással, tehát nincs veszélyben a termés. A borsót régen csépeli a tsz, a kombájnárpából már az elmúlt hét közepe táján mintegy 100 métermázsa volt szérűn. — Tervünket — vélekedik a mezőgazdász — már ebben az esztendőben, még a nehéz adottságok ellenére is túlteljesítjük. Tavaszárpából például 8 mázsa volt a terv, de most már legalább 10-re számítunk. A 9 mázsa búzaátlag helyett, úgy nézzük 10 Fiatalok a határban [rPiUantükéjpek ] Busái Feri bácsi és a Csákó. Széparcú, karcsú leány hajlik a gabonarendek fölé sarlójával, s nagy igyekezettel szedi a markot, nehogy lemaradjon kaszásától. Az esővel fenyegető felhők között már kisütött a nap az endre- falvi határban- Vasárnap reggel van. Fiatal kiszesek aratnak. Egyik táblát az endre- falvi fiatalok, másikat a nagylóciak vágják. A nagy- lóciak segíteni jöttek, jövő vasárnap meg Hollókőre mennek, mert falujukban még nincs termelőszövetkezet. — Jövő ilyenkor nem megyünk a szomszéd faluba aratni, mert már nálunk is lesz tsz — mondja az egyik fiatalember. — Akkorra már Szeles Edit is belejön a marokszedésbe — vágja oda nevetve Fiikor Mária. — Hogy-hogy? — kérdem — hát érti ő ezt a munkát most is. — Nem nagyon — válaszol a széparcú, karcsú lány — még soha nem csináltam. De te sem — replikáz visz- ,s?a az előbbinek. — Ugyanis., ő fodrász Szécsényben, én meg könyvelő vagyok a hollókői termelőszövetkezetben. — Na és nem volt meggon- "dolatlanság erre a sem könyvelőnek, sem fodrásznak nem szokott munkára vállalkozni? — kérdezem tovább. — Tetszik tudni, megmondják a többiek, mit kell tennünk, s ha én most nem segítek itt, jövő vasárnap nem jönnének a fiúk és lányok Hollókőre segíteni az én téeszembe. — Meg aztán — folytatja a most is fehér, fodrászköpenyes, huncutszemű Marika — sok pénzre van nekünk szükségünk a KISZ-ben. Egerbe akarunk kirándulni, klubhelyiségünket szeretnénk új bútorokkal berendezni, az olvasótermet felszerelni. Sok a kiadásunk. Nem is tudom, mit mondjak ezeknek a fiúknak, lányoknak, akik hajnali félnégy óta aratnak itt, s ajkukról olyan természetesen hangzik a közös gondot spontán kifejező „az én téeszembe”, „sok a kiadásunk nagyon”. Csak eszembe jut egy-két ifjúsági promblémákat tárgyaló vita, amelyeken mindig elhangzott, hogy keressük a fiatalok pozitív, másokat is ösztönző vonásait, írjunk ezekről sokat. Én nem kerestem, s a vitázóknak már nyugodtan mondhatom: ne keressék ők sem. nyissák ki a szemüket és fülüket, itt zajlik előttünk fiataljaink nagyon is optimista, nagyon is alkotó élete, amely a jövőt építi és azt mondja a jövőre: igen. mázsát aratunk, s ha a kalászosok mellett az egyéb gazdasági ágakat is értékeljük, nem lehet okunk panaszra. Az állattenyésztésben, a tehenészetnél 10,4-des fejési átlaga van a termelőszövetkezetnek, a kapásokat 156 ember munkálta rendszeresen és nagy szorgalommal, akiket segített egy 40 főnyi KISZ- brigád, az állami gazdaságból pedig egy 30 főnyi munkacsoport is. A növényápolók sorában különösen elismerésre méltóan dolgozott a termelőszövetkezetből Nagy János és Mátyás József. Mindkettő 16 holdat kapált meg, s 12 munkásőr szintén példás, követésre méltó szorgalommal vonzotta maga után a kapásokat. A termelőszövetkezet borsótarlóit már javában szántják, s a kalászosok aratásával is folyamatosan halad a szántási munka, hogy az őszi vetéseknek minél puhább, jobb ágyat készítsenek a karancskeszi gazdák, s ezzel még szebb reményekkel formálhassák jövendő terveiket. (br.) Termelőszövetkezeteink életéből Aratnak a mátraverebélyi Március 15. Termelőszövetkezetben. A márkházai Úttörő Termelőszövetkezet egy traktort és egy 3 tonnás légfékes pótkocsit vásárolt. Garami Bélaj tsz traktoros a géppel a termés betakarítására készül. S mikor a búzatábla végén megláttuk a tangóharmonikát, aminek hangjai mellett mennek majd haza Endrefal- váról a nagylóci fiatalok, — már nem is csodálkoztam, hogy a nógrádszakáli határban arató fiatalok között megint csak romantikus élménnyel találkozom. A fiatal tanítónő előtt alacsony, szőke fiatalember vágja a rendet, de jó öleset. Barkaszi Gyula, az itteni Haladás termelőszövetkezet fiatal agronómusa- Most ugyan e mai munkában „csupán” KISZ-tag itt. Szerény és először nehezen, de a körémse- reglő csupa-erő fiatalok biztató közbeszólásai és kacagása közt egyre feszteleneb- bül beszél magáról, munkájáról. — Beregdarócon, Szabolcsban élnek a szüleim, öt- venhétben Balassagyarmatra vonultam be katonának, az idén leszereltem s itt maradtam. — Nem valami kislány van a dologban? — kérdem — ugyanis ismerek hasonló történetet, a magamét is. — Hát bizony velem is ez történt. Katonáskodásom negyedik hónapjában megismertem itt egy kislányt, s ő megszerettette velem ezt a vidéket. — Meg saját magát is — kacag közbe egy dundi lány. — Móron végeztem el a technikumot — beszél tovább az agronómus, de megint közbeszól valaki: — Mégsem szereted a bort, nekem kellett volna ott tanulnom — ez meg a 19 éves Meggyes Feri, a szécsényi OTP alkalmazottja. — A kislány tavaly érettségizett, most volt postasegédtiszti tanfolyamon, s már én úgy látom, végképpen ittmaradok. Mindjárt kérdek tőle egykét, a szövetkezetre vonatkozó adatot, így tudom meg, hogy 43 forint munkaegységet terveztek s húszat fizetnek előlegként. — Jó téesz ez, s engem már megszerettek. Ezt mindannyian hangos szóval bizonyítják: „Hiszen már három éve ismerjük, olyan, mintha itt született volna”. És Futó Pál üveggyári melegítő, aki az éjszakás műszakból idejött aratni, vagy Endrefalván a nagyon mosolygós, kis Kőfalvi Lívia, a postai telefonközpontos, Fü- löp Julianna, a földműves- szövetkezti bolt kiszolgálója, Deák Pál, a tűzhelygyári dolgozó és mindannyian — itt, ahol a községek határán átcseng daluk és kacagásuk, itt ők dokumentumfilmre való élő példái, boldog, magabiztos jövőnknek, egy szívvel dobogó erős ifjúságunknak. Kondorosi János
