Nógrádi Népújság, 1960. június (16. évfolyam, 44-52. szám)

1960-06-22 / 50. szám

1960. június 22. NÓGRÁDI NtPÜJBAG 7 Több kukorica, több sertés Amíg az elnök úr „megértette"... Egyházasdengelegen az Űj Élet és Március 15. Termelő­szövetkezetekben a termelő­szövetkezeti gazdák teljes ütemben dolgoznak a burgo­nya és kukorica ápolásán. A fiatal Március 15. Ter­melőszövetkezetben 15 hold burgonya kapálását időben be­Szombaton ünnepli a Salgótar­jáni Cipész KTSZ fennállásának 15. évfordulóját. Az évforduló alkalmából a szövetkezet vezető­sége ünnepséget rendez. Délután 2 órakor a szövetkezet dolgozói megkoszorúzzák a szov­jet hősi emlékművet, majd 4 órakor díszközgyűlés veszi kez­detét a városi művelődési ott- honban. Az ünnepi közgyűlésen Kolláth Bálint, a szövetkezet ala­pító tagja és volt első elnöke, a KISZÖV elnöke méltatja a jubi­láló szövetkezet múltját és jele­nét. fejezték a termelőszövetkezeti gazdák. 127 holdon termelnek ku­koricát, s a kukorica ka­pálásával is befejezés előtt állnak a termelőszövetkezet szorgal­mas asszony tagjai. A szövet­kezetnek egyik legfőbb gond­Az ünnepi beszéd után kitün­tetik azokat a szövetkezeti dol­gozókat, akik részt vettek az alapításban, s azokat, akik helyt­álltak éveken keresztül a szövet­kezet mellett. Jutalmat kapnak azok a dolgozók is, akik jó és eredményes munkájukkal kitűn­tek a többiek közül. A rövid ünnepség kulturális részében az OKISZ Erkel Ferenc Művészegyüttese ad műsort az ünneplőknek és a meghívott vendégeknek. A kultúrműsor után reggelig tartó tánc zárja be a jubileumot. ségi kárt jelentett a mi gaz­daságunkban. Tesznek-e valamilyen in­tézkedéseket a gyümölcster­més további fokozására az ál­lami gazdaságban? — Bár eddig is elég nagy területen fekszik a gyümöl­csösünk, hiszen rövid idő alatt 721 holdra növeltük a gyümölcsös területét, ősszel újabb telepítéseket tervezünk. A meglevő 721 hold terü­letű gyümölcsöst ez évben 115 holddal warapítjuk. Ezen a területen alma, birsalma és körtefákat ültetünk majd. Ezek persze még nem hoz­nak gyümölcsöt a jövő év­ben, de néhány esztendő múlva már nemcsak az or­szág határain belül, de kül­földön is szeretnénk hírne­vet szerezni a magyamándori gyümölcsnek. Különlegességeink közé tartozik a zöld mandula, zöld dió és a fekete ribizli. Ezek iránt külföldről is nagy az érdeklődés. A tavalyi tele­pítésű málnától már ez év­ben 40—50 mázsa termést várunk. mennek és én is oda akarok menni. Apukám régi bányász, sokat mesél a bányáról, a nehézségekről éppen úgy, mint a munka szépségéről. Géza bátyám is örömmel és szeretettel beszél a mun­kájáról, bár ő még csak két éve dolgozik a Margit-tárói üzemnél. Neki nem egyszer mondtam már: „vigyázz, mert én elhagylak téged, én ha­marább leszek vájár, mint te és sokkal többet is fogok ke­resni, mint te.” (Igaza van Pistának, mert ő valóban, ha elvégzi a vájár iskolát, 18 éves korában már vájár lesz, míg Géza bátyja 21 éves ko­rában, ha addig be nem kell vonulnia katonának.) — Ahhoz, hogy vájárta­nuló leszek és a bányász szakmát választom, az is hoz­zájárul, hogy az elmúlt év­ben három pajtásom „szaba­dult fel” és ma már ők is fiatalon vájárok. Sokat me­séltek nekem az iskoláról, az ottani lehetőségekről és volt közöttük olyan is, aki el­mondta, hogy az érettségit is meg lehet szerezni. Ez ne­kem nagyon tetszik, mert ha sikeresen elvégzem az isko­lát, tovább szeretném magam képezni, műszaki szeretnék lenni. — Hallottam pajtásaimtól, hogy igen nagy lehetőségek vannak a sportolásra, aminek nagyon örülök, mert nagyon ja, hogy időben, s pontosan elvégezzék a kukorica növény- ápolását, mert beneveztek a 30 mázsás kukoricatermelési mozgalomba, s nem szeretné­nek szégyenkezni a verseny­ben részt vevő szövetkezetek előtt. Ezen túlmenően a ter­melőszövetkezet most alakít­ja ki sertésállományát, mert több termelőszövetkezet pél­dáján okulva a jövőben sze­retnének sertéstenyésztéssel is foglalkozni, hiszen ez nagy­szerű jövedelmet hoz. A napokban 40 anyaser­tést kap a termelőszövet­kezet, ez képezi majd az alapját a sertéstenyész­tésnek. A férőhely biztosítása mellett igyekszik a termelőszövetke­zet a szükséges abraktakar- mány-mennyiséget is biztosí­tani. Az Űj Élet Termelőszövet­kezetnek már régebbi a ser­téstenyészete, de azt tervezik, hogy tovább fejlesztik, mert ez igen jövedelmező gazdál­kodási ág. Az abraktakarmány biztosítása érdekében mintegy 120 katasztrális holdon ter­melnek kukoricát az Űj Élet Termelőszövetkezet gazdái, s úgy igyekeznek a munkával, hogy időben, s gondos ápolást adjanak a burgonya mellett a kukoricának. Az Űj Élet Termelőszövetkezet is beneve­zett a termelőszövetkezetek között folyó 30 mázsás kuko­ricatermesztési mozgalomba, s minden igyekezetükkel azon dolgoznak, hogy elérjék a ku­koricánál a betervezett hol- dankénti átlagtermést. Ritkán adódik olyan hely­zet az életben, hogy valakit meghívnak valahová, közvet­lenül a látogatás előtt köz­ük vele, hogy jelenlétére még sincs szükség. A nemzetközi politikai életben pedig egye­dülálló, hogy egy vezető nagyhatalom államfőjével tör­ténjék meg mindez, méghoz­zá kétszer egymásután. Már­pedig a kapitalista világ ve­zető hatalmának, az Egyesült Államoknak államfőjével mindez a valóságban történt meg, egy hónap alatt két al­kalommal: miután a csúcs- találkozót meghiúsította, Hruscsov miniszterelnök kö­zölte vele, hogy a Szovjet­unióban teendő látogatása „nem kívánatos”, az elmúlt héten pedig hűséges szövet­ségese, Kisi miniszterelnök értesítette, hogy jobban teszi, ha — a nagy előkészületek ellenére — mégsem utazik Japánba. S az amerikai elnök — aki még néhány órával a látogatás lemondása előtt is fennen hangoztatta, nem hagyja, hogy elhatározásában „egy elenyésző kisebbség” befolyásolja — a lemondást követően nyilatkozatot adott, amelyben kijelentette: „meg­érti a japán kormány elha­tározását .. A Pentagon tervez — a Szovjetunió végez Néhány hónappal Hruscsov amerikai látogatása és a Camp Köztük Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára. A terembe belénő Hruscsovot és Gheorg- hiu-Dejt a küldöttek viharos tapssal fogadták. Ezután Gheorghiu-Dej üdvözölte a kongresszusra érkezett kül­földi vendégeket. Viharosan zúgott a taps, amikor Gheorg­hiu-Dej üdvözölte a japán kommunista nárt és a török kommunista párt küldöttsé­gét. A delegátusok ezzel fe­jezték ki rokonszenvüket a japán és a török néip iránt. Ezután megválasztották a kongresszus elnökségét. A kongresszus intéző szer­veinek megválasztása és a napirend elfogadása után Gheorghiu-Dej lépett a szó­noki emelvénvre és meg­kezdte a Román Munkáspárt Központi Bizottsága beszá­molójának ismertetését a pártnak a 2. és a 3. pártkongresszus közti időszakban kifejtett te­vékenységéről, a 15 évre szóló távlati gazdasági terv vázlatairól és az 1960—1965. évi népgazda­sági fejlesztési tervről. Gheorghiu-Dej bevezető sza­vaiban rámutatott, hogy a 2. és a 3. kongresszus között Hétfőn ismét ülést tartott Genfben a háromhatalmi atomértekezlet. A Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy- Briitanma képviselői az atom­fegyver-kísérletek megszünte­téséről szóló szerződés vég­rehajtását a helyszínen ellen­őrző csoportok személyi ösz- szetételéről tárgyaltak. A független afrikai orszá­gok Addisz Abebában folyó értekezletének hétfői ülésén Mohammed Jazid, az algériai ideiglenes kormány tájékoz­tatásügyi minisztere felkérte az értekezletet, hogy a füg­getlen afrikai országok nyújt­sanak anyagi, diplomáciai, gadasági és politikai támoga­tást az algériai szabadsághar­cosoknak. Az értekezlet elhatározta, hogy bizottságot nevez ki azoknak a módozatoknak ta­nulmányozására, amelyeknek alapján az algériai szabad David-ben Eisenhowerrel folytatott megbeszélés után ez év januárjában Kisi mi­niszterelnök rövid látogatás­ra Washingtonba érkezett, ahol ünnepélyes keretek kö­zött aláírta az új ' japán— amerikai biztonsági szerző­dést, amelynek nyíltan be­vallott célja, hogy Japánt az Egyesült Államók legfonto­sabb távolkeleti támaszpont­jává változtassa, ahonnan ag­resszív támadást lehet indí­tani a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság ellen. A szerződés amerikai su- galmazói és japán szövetsé­geseik azonban az ünnepélyes aláírási ceremónia közepette is nagyon jól tudták, hogy az új katonai paktum ezzel me" korántsem elintézett „ügy” a japán nép részéről. Az aláírást követő tiltako­zás hullámai még el sem ül­tek, amikor Washington várat­lan bejelentéssel lepte meg a világot. Közölték, hogy Eisenhower elnök a Szovjet­unióba teendő látogatása után Japánba utazik, ahol ekkor ünnepük —■ úgymond — a japán—amerikai kapcsolatok felvételének 100. évforduló­ját. Azt csak később tették hozzá, hogy Eisenhower láto­gatásakor akarják keresztül hajszolni az új katonai szer­ződést. Az amerikai katonai körök tehát úgy számítottak: Eisenhower a Szovjetunióba utazik, ott kedvesen moso­lyogva biztosítja a szovjet embereket az amerikai kor­elteR •-'’"-zak történelmi je­lentőségű volt a Román N ' köztársaság életében. Az or­szág népe a szocializmus épí­tésében nagyszerű sikereket aratott. Nagy sikerek születő tek az iparosítás, a mezőgaz­daság szocialista átszerve­zése és a kulturális forrada­lom terén. Hangsúlyozta, hogy a falun lényegében megva­lósult a szocialista mező- gazdaság, megszűnt a kizsákmányolás. Aláhúz­ta, hogy a Román Nép- köztársaságban megte­remtődött a gazdaság szocialista alapja. Rámutatott, hogy a sikerek alapja a munkások és a pa­rasztok szövetsége volt. A munkások, a parasztok, az értelmiségiek, a nemzetisé­gek a párt vezetésével váll­vetve harcolták a haza felvi­rágoztatásáért. Ezután meg­kezdte az elért eredmények részletes ismertetését és a jö­vő felvázolását. A Román Munkáspárt 3. kongresszusa folytatja mun­káját. Mint ismeretes, abban megegyeznek a felek, hogy a helyi ellenőrző csoportok egy- harmada a Szovjetunió, egy- harmada a nyugati atomha­talmak, egyharmada pedig az atomfegyverrel nem rendel­kező országok képviselőiből álljon. Tisztázatlan még a harmadik egyharmad össze­tételének meghatározása. kormány kérése teljesíthető lenne. Jósé Gilmore, portugál An­gola képviselője felszólalásá­ban rámutatott, hogy Portu­gália terroruralmat tart fenn és ősidők óta tömegmészárlá- sokkál pusztítja, rabszolga­sorsban tartja Angola benn­szülött lakosságát. Felkérte az értekezletet a portugál gyar­mat helyzetének megvizsgá­lására és hangoztatta, hogy Angolában még mindig a kényszermunka rendszere áll fenn, annak legbrutálisabb formájában. mány „béketörekvéseiről”, majd onnan folytatja útját Japánba, ahol a béke „mo­solygó hírnökeként” ünnepé­lyes fogadtatásban részesül. S miközben a békeszólamok mögött háttérbe szorul az út lényege, szinte észrevétlenül ratifikálni lehet a gyűlöletes katonai paktumot, amely a Pentagon „repülőgép anya­hajójává” változtatja Japánt. A Washingtonban gondosan kiagyalt tervek azonban sú­lyos kudarcot vallottak. Mi­után lelepleződtek az ameri­kai katonai körök agresszív cselekményei és nyivánvaló- vá vált Eisenhower szerepe ezekben az akciókban, a Szov­jetunió lemondta az amerikai elnök szovjetunióbeli látoga­tását, s ezekután, amikor véglegessé vált — a most már átalakított — elnöki úti program aüKor pőrére vet- kőztetve ott állt az utazás valóságos célkitűzése: a távol­keleti csatlósok ellenőrzése, a veres verítékkel kiépített támaszpontrendszer megte­kintése. A „béke követéről” pedig kiderült, hogy nem más, mint a „Pentagon utazó ügynöke”. Az agresszív amerikai ter­vek nyílt lelepleződése pél­dátlan visszahatást váltott ki Japánban. A tiltakozás olyan hulláma söpört végig az or­szágon, amilyenre kevesen számítottak. A japánoknak egyébként is kevés illúzió­juk van az amerikai „szövet­ségest” illetően, hiszen az egyszerű japánnak, ha az Egyesült Államokra tekint, az atombombától sújtott Hi­rosima és Nagaszaki jut eszébe. Ha mindehhez járul még az új szerződés, amelyet Kisi — finoman kifejezve — „némi rendőri segédlettel” ratifikáltatott az alsóházban és hozzászámítva ehhez Eisenhower tervezett látoga­tásának célját, teljesen ért­hető az egész népet átfogó tiltakozás, amely az ország minden részére kiterjed. Ilyen körülmények között Washington számára csupán két választás maradt, és egyik sem kecsegtetett túl sok sikerrel. Egyik megoldás lett volna a távol-keleti uta­zás lemondása, vagy elhalasz­tása, a másik pedig — és mint ismeretes — Eisenho­wer e mellett döntött — a kedvezőtlen körülmények el­lenére mégis csak nekivágni az útnak, abban a remény­ben, ha a japán tömegek nem is, de a rendőrség majd biztosítja az „ünnepélyes” fo­gadtatást. Ma már nyilván Eisenhower is „megértette”, jobb lett volna az első meg­oldást választani. A harc folytatódik Eisenhower útjának lemon­dása az agresszív amerikai politika látványos kudarca, amelyről a nagy példány­számban megjelenő gngol napilap, a Daily Mail wash­ingtoni tudósítója megálla­pítja: „Az amerikai külügy­minisztérium a tokiói út le­mondását diplomáciai ka­tasztrófának tartja. Ha a biz­tonsági szerződés is meghiú­sul, ez közeljár a katonai katasztrófához.” A Japánban történt ese­mények azonban nemcsak az amerikai külpolitikai irány­vonal bukását mutatják, ha­nem a jelenlegi japán kor­mányét is. Nem kétséges, hogv a japán nép, amely most hatalmas győzelmet aratott, folytatja harcát az amerikai—japán biztonsági szerződés ellen, hiszen Kisi miniszterelnök nyíltan beis­merte, hogy „mindaddig nem áll szándékában lemondani, illetőleg a japán parlamentet feloszlatni, amíg nem erősza­kolta keresztül a ratifikálást”. Az még nem dőlt el, hogy Kisinek, vagy esetleges utód­jának sikerül-e erőszakkal ratifikáltatni a felsőházban a háborús szerződést, de az bi­zonyos, hogy az agresszív politika Dél-Korea és Török­ország után Japánban is sú­lyos vereséget szenvedett.---------------------------------------­Ma gyarnándorban ez évben lényegesen jobb gyümölcstermesztést várnak az elmúlt évinél — További 115 hold gyümölcsöst telepítenek — Országszerte és így a me­gyénkben is rendkívüli mó­don megnövekedett az igény a gyümölcsök iránt. Éppen ezért felkerestük Gebri Pál elvtársat, a Magyamándori Állami Gazdaság gyümölcsös üzemegységének vezetőjét, hogy tájékozódást nyerjünk: milyen termés vártható ez évben gyümölcsből? — Ebben az évben lénye­gesen jobb termést várunk, mint amilyen az elmúlt év­ben volt. Tavaly összesen 40 vagon gyümölcsünk ter­mett, most viszont 60—65 va­gon termést várunk. Hogyan oszlik meg a vár­ható termés mennyisége a különböző gyümölcsféleségek­ből? — Ha komolyabb fagy nem jön közbe, akkor almából 20 vagon, szilvából 30—40 vagon, kajszinbarackból 4—5 vagon, meggyből pedig 2,5 vagon termést várunk. A leg­utóbbi természeti csapás ugyan mennyiségi szempont­ból nem okozott veszteséget, de a jégeső, különösen az al­mánál jelentős minőségi kárt csinált. Hozzávetőlegesen mintegy 30 százalékos minő­O. B. Vájártanuló leszek! Miért döntött így Torják Pista? Szemtől szembe ülök Tor- ják István VIII. • osztályos bámai tanulóval. Éppen vizs­gára készül. Először a tanu­lás eredményéről érdeklő­döm, majd arról, hogy mi a terve, mint bányász szülők gyermekének, mit csinál a nyáron és mi a későbbi ter­ve, — milyen szakmát akar tanulni? Nyílt, őszinte mosolygós ar­ca arra enged következtetni, hogy őszinte, nyílt választ kapok kérdésemre. — Közepesnél jobb tanuló vagyok és titokban bízom ab­ban, hogy „jó” eredménnyel zárom le ezt az évet is. A nyár folyamán az úttörőkkel én is megyek segíteni a tsz- nek, mert a nyári táborozás­hoz pénz kell, már pedig mi, 40-en a bámai iskolából a nyáron 10 napra a debreceni nagyerdőbe megyünk tábo­rozni. Ami a szakmát illeti. — csillogó szemmel, de annál határozottabb hangon mond­ja — „bányász szeretnék len­ni”. —• Nos. Pistukám, mondd csak el, hogy miért akarsz bányász lenni, miért válasz­tod ezt a nehéz, de mégis számunkra igen száp és meg­becsült szakmát? — Tetszik tudni — adja meg a választ illedelmesen Pista — Bárnából a fiatalok mondhatni mind a bányába A Román Népköztársaság nagy napja Tanácskozik a román mun­káspárt kongresszusa. A zászlódíszbe öltözött román fővárosban a hétköznap elle­nére is ünnepi a hangulat. A kongresszusra érkező küldöt­teket a köztársasági palota körül összesereglett bukaresti dolgozók lelkesen üdvözölték. Mór reggel fél 9-re megtelt a több mint 3100 személyt befogadó kongresszusi terem Pontosan kilenc órakor meg­jelent Gheorghe Gbeorghiu-Dej a román munkáspárt köz­ponti bizottságának első titkára és Hruscsov elvtárs, a Szovjetunió Kommunista Pártja első titkára, a szovjet küldött­ség vezetője, majd követ­ték őket a kongresszusra érkezett 46 ország test­véri kommunista és mun­káspártjainak küldöttei. szeretek futballozni, futni. Tavaly futásból, ugrásból a körzeti versenyen első helyen végeztem, szeretek zenélni és alig várom, hogy a munka és tanulás mellett a vájár­iskola zenekarában, mint tan- góharmonikás én is résztve- hessek... — őszintén megmondom azt is, hogy pajtásaim hívtak, hogy menjek autószerelőnek, de könnyebb a szívemnek, ha egy-egy alkalommal a bá­nyához közel juthatok, öröm az is számomra, amikor egy- egy alkalommal benézhetek a bányába. Ügy érzem, hogy megtalálom számításom úgy, vagy még sokkal jobban, mint egy autószerelő, vagy bármilyen más szakmában dolgozó. Ismerem és tudom jól, hogy a bányászokat az egész társadalom megbecsüli, kapnak hűségjutalmat és ha jól dolgoznak, sok szép ki­tüntetést. — Szeretném én is elérni, hogy már egy-két. a munká­ban elért eredményem után megérdemelt kitüntetéssel a mellemen vonuljak be kato­nának. Torják Pista csak egy a sok közül, akik a bányát, a bányász szakmát választják. Űtravalóul a vájár iskolához kívántam bányászosan jó szerencsét és jó munkát. Dr. Barta Róbert Fennállásának 15 éves évfordulóját ünnepli a Salgótarjáni Cipész KTSZ ÜNNEPI KÖZGYŰLÉS SZOMBATON-----------------4»^»»----------------­A genfi atomértekezlet hétfői ülése A független afrikai országok értekezletéről

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom