Nógrádi Népújság, 1960. június (16. évfolyam, 44-52. szám)

1960-06-22 / 50. szám

1960. június 22. NÓGRÁDI NÍPÜJSAG 3 Gyorsítsák meg a tsz-ek építkezését Ipari vezetők tanácskozása Salgótarjánban EZREK KÖVETELIK A megyei pártbizottság és a megyei tanács szombaton délelőtt értekezletre hívta össze megyénk ipari üzemei­nek vezetőit, mit tehetnének annak érdekében, hogy meg­gyorsítsák termelőszövetkeze­teink égetően fontos beru­házási munkáinak végrehaj­tását. Szükséges az üzemek, vállalatok patronáló munkája, mert sajnálatos, de ezen a téren megyénk nagyon lema­radt. Mégis sürgetően hat ezeknek a munkáknak végre­hajtása már csak azért is, mert az aratásig rendelkezés­re álló idő még kínálja ma­gát — a növényápolási munka elvégzése mellett a termelőszövetkezetek is nagy segítséget tudnak nyújtani az építkezések — elsősorban a szeríás építkezések mielőbbi el­végzésében. A termelőszövetkezetek be­ruházása országosan 40 szá­zalékos készültségi fokon áll. Ezzel szemben megyénkben mindössze 10 százalékot tu­dunk felmutatni. Pedig ebben az évben termelőszövetkeze­teinknél 26,2 millió forint ér­tékű hosszúlejáratú hitelt kell beruházásra felhasználni, amelyből 175 létesítménynek kell el­készülni, ezzel szemben a két építőipari vállalat, a KTSZ-ek és a házi brigá­dok mindössze 50 létesít­ményen dolgoznak, közülük csak három készült még el, holott néhány nap és vége az első félévnek. Az állami beruházások mel­lett — s talán ipari munká­saink patronáló munkájában most ez a legfontosabb — sürgősen a szerfás építkezések megvalósítására kell minden erőt összpontosítani. Megyénk területén 103 ilyen szerfás lé­tesítmény készül központi ke­retből, melyeknek igen sür­gős elkészítése nemcsak gaz­dasági, hanem politikai kér­dés is. Arról volt szó ugyanis ezen a megbeszélésen, és ez így igaz, hogy a szerfás épít­kezéseket az aratás megkez­déséig be kell és be is lehet fejezni, s így olcsó, de na­A május elején indult je­lentős kísérletsorozat újabb állomásához érkezett ezekben a napokban a Zagyvarónai Vasötvözetgyárban. A kísérle­tek során albán ércből ferro- nikkelt állítanak elő a gyár­ban. Eddig a munkálatokat csak egy kis kísérleti kemen­cében végezték, és a múlt hét péntekjén tér­tek át a IV-es nagykohó­ban történő kísérletekre. Ezekben a napokban megtör­tént az első csapolás is. A nagykemencében nyert tapasz­talatokat összegyűjtik a gyár műszaki vezetői, amelynek alapján Albániában hasonló célból gyárat építenek majd. Az egész évben tartó, sőt a jövőben folytatódó kísérleti program keretében további feladatokat is végrehajtanak a közeljövőben. A nagyke- mehcében most kezdődött munkálatok után körülbelül egy hónap múlva albán Hosszú évekig tartó viták és huzavona után elvi döntés született a salgótarjáni salak építkezésre történő felhaszná­lásáról. Az Építéstudományi Inté­zet hozzájárult ahhoz, hogy a megyei Építőipari Vállalat a Salgótarjáni Erőmű salakjából úgyne­vezett középblokkokat ké­szítsen, s azokat lakóépületeknél, il­letve más létesítményeknél be­építse. Az ország nagyobb városaiban szerzett eddigi ta­gyon hasznos épülethez jut­nak termelőszövetkezeteink. Sajnos a szerfás építkezések terén sem jobb a helyzet, mint a hosszúlejáratú hitel biztosította beruházásoknál. A 103 épületből eddig mindössze 10 áll építkezés alatt, 93-at pedig még meg sem kezdtek. Ennek természetesen elsősor­ban az az oka, hogy még a mai napig sem tudták az építkezés anyagát biztosítani. A szerfás építkezéseknél csak 99-nél áll rendelkezésre a fa­anyag, súlyosabb a helyzet a vasanyagnál, amelyből csak 34 építkezéshez biztosították azt eddig. Kétségtelen tény, hogy az anyagok hiánya gátolja az építkezést. A termelőszövet­kezeteket patronáló üzemek vezetői ezen az értekezleten mégis úgy nyilatkoztak: ha sürgősen biztosítják az építkezéshez szükséges fa és vasanyagot, ők az épít­kezéshez biztosítják a szükséges 3—4 szakembert, akik a termelőszövetkeze­tek tagjainak segítségével 10—14 nap alatt elkészí­tenek egy-egy szerfás lé­tesítményt. így beszélt erről a Nógrád- kövesdi Kőbánya igazgatója, így nyilatkozott a szorospa­taki bánya vezetője, a Nagy- bátonyi Szolgáltató Vállalat képviselője. És külön örven­detes az a tény, amit a Ba­lassagyarmati Épületszerelő Vállalat képviselője mondott: ezekben a napokban mintegy 50—60 tonna vasárut tudnak ezekhez az építkezésekhez jut­tatni. Igen örvendetes az is, hogy a patronáló üzemek képviselőinek jó része vállal­ta is ezt a munkát — s így szinte biztosítottnak látszik: még az aratás előtt elkészül­nek a szerfás építkezések, s a már termelőszövetkezeteink rendelkezésére álló anyakocá­kat rövid időn belül tovább- tartásukra alkalmas épületben helyezhetik el. Ezen az értekezleten na­gyon is érződött az a felelős­ség, amelyet munkásosztá­lyunk termelőszövetkezeteink megszilárdításáért érez. Szép szenet használnak majd fel a gyártási folyamat­hoz, hogy az így nyert tapasztalatok teljes egé­szében megfeleljenek Al­bánia igényeinek. Rendkívül érdekesnek Ígér­kezik a kísérletnek az a ré­Mintegy 14,6 millió forin­tos feladatot írtak elő az első félévre az Áramszolgáltató Vállalat salgótarjáni dolgozói részére, amely új vezetékek építését, hálózat bővítést, re­konstrukciót és egyéb villa­mosítási munkálatokat foglal magában. A vállalat dolgozói derekasan teljesítették köte­lességüket: május végéig több pasztalatok biztatóak a salak­ból készült középblokkok nagyüzemi felhasználására. Az Építőipari Vállalat most azt tervezi, hogy a termelőszövet­kezeti istállóépítési program második ütemében — amely július közepén kezdődik — már hasznosítja ezeket a blok­kokat. Az Építéstudományi Inté­zet elvi döntése azonban még nem oldotta meg teljes egé­szében ennek a fontos helyi nyersanyagnak nagyobbarányú felhasználását. Szükség van példája ennek a Nagybátonyi Szolgáltató Vállalat dolgozói­nak elhatározása. Itt a dol­gozók, akik már munkálkod­nak a sertésszállás építkezé­sén, termelik a követ egy új istálló építkezéséhez. A dolgozók 10—10 órás társadalmi munkát vállal­tak, ami ebben az esz­tendőben mintegy 5—6 ezer órát tesz majd ki — elsősorban építkezésen. Megyénk üzemei előtt sok szép példája van a patroná- lási munkának. Munkásaink, vezetőink legtöbbje megértette termelőszövetkezeteink meg­szilárdításának fontosságát. Ezért is csodálatos, sőt nem is érthető elsősorban egyes salgótarjáni üzemek közöm­bössége. Míg a kisebb üzemek, vagy bányák ezen az ér­tekezleten is nyilatkoz­tak, vállalták e nemes munkát, eddig sem az acélárugyár, sem a tűz­helygyár nem tett arra ígéretet, hogy részt vesz­nek ebben a nagyszerű munkában. Az üveggyár képviselője if csak annyit jelentett be, hogy 600 órát végeznek el társa­dalmi munkában az általuk patronált 4 termelőszövetke­zetben, de a legfontosabbról, a szerfás építkezések segítésé­ről már egyetlen szó sem esett. Pedig éppen Salgótar­ján három legnagyobb üze­mében állnak rendelkezésre olyan szakmunkások, akik eb­ben a munkában a legtöbbet tehetnék. Hosszú és kitartó kutatások után tudósaink megállapítot­ták, hogy a jósvafői csepkő- barlang belső levegője kivá­lóan alkalmas asztmás bete­gek gyógyítására. Szénmeöen- cénk területén is található asztmás betegségben szenve­sze is, amikor a ferronikkel olvasztásánál nyert salakot ol­vadt, folyékony állapotban to­vábbi feldolgozásra a kiske- mencébe helyezik, hogy abból acélt nyerjenek. Ezekre a je­lentős kísérletekre is a jövő hónapban kerül majd sor. mint 1,3 millió forinttal szárnyalta« túl az eredeti féléves tervet. Az előzetes számítások szerint a várható tervtelje­sítés eléri majd a 17 mil­lió forintot. Erre a túlteljesítésre annál is inkább szükség van, mert az utóbbi időben számos ter- venfelüli munka kivitelezé­arra, hogy az Építésügyi Mi­nisztérium illetékes vezetői támogassák az építőipari vál­lalatot a blokkgyártás fejlesz­tésében. Számos feltételt kell még megteremteni ahhoz, hogy a nagyüzemi gyártás meg­indulhasson és kielégítse a vállalat ilyen­irányú igényeit, sőt a továb­biakban más környező megyék is kaphassanak ebből az olcsó és az építőipari tevékenységet jelentősen megkönnyítő anyag­ból. Új géppel növelték a szerszámgyártás teljesítményét Üj, nagyteljesítményű má­soló-marógépet helyeztek üzembe a Salgótarjáni Acél­árugyár gazdasági szerszám- gyárában. Az új gép lénye­gesen egyszerűbb eljárással, az összes süllyesztékes szer­számok elkészítését biztosítja. Jellemző, hogy például egy villahenger elkészítésének ideje 25 százalékkal csök­kent. Korábban szabadkézzel csi­nálták a hengereket, amely­hez nagy szakmai gyakorlat­ra volt szükség. A marás után még külön lakatosmunkára volt szükség, amely mintegy 16 órát vett igénybe. Az új marógépről lekerülő munka­darabokon viszont már alig van szükség finomításra. A gép külön előnye, hogy azon például a csákány gyártásához szükséges süllyeszték is előállítható, amelyeket korábban eszterga­padon készítettek. A gép végeredményben mintegy 50 százalékkal növeli meg a süllyesztékes szerszá­mok gyártásának teljesítmé­nyét. A legfrissebbek... — Július 1-től két hónapra napközi otthonos óvodát nyit­nak a tsz-gyerekek részére a szátokiak. — Rövidesen átadják a So­moskőújfalui orvosi rendelőt és lakást, amelyet a Tanácsi Építőipari Vállalat dolgozói szocialista szerződés kereté­ben építettek. — Július 1-től Balassagyar­maton is megkezdik az egy kilogrammos fehérkenyér sü­tését. dő bányász, gyógyításuk fel­tétlen szükséges. A Bányász Szakszervezet. Trösztbizott­sága ezért határozta el: meg­keresi annak módját, hogy lehetővé tegyék az ilyen be­tegségben szenvedő bányá­szok gyógykezelését. Az el­múlt héten a szakszervezet trösztfoizottsága hasznos tár­gyalásokat folytatott Jósva- főn, s megegyezés jött létre a nógrádi bányászok ..bar­lang-szanatóriumi” kezelésé­re. A megállapodás után a trösztbizottság már a közel­jövőben lehetővé teszi, hogy - egyelőre tíz ilyen beteg Jósvafőn nyerjen elhelyezést, s napi 3 órás barlangi leve­gő belélegzésével gyógyítsák betegségét. sére kapott megbízatást az Áramszolgáltató Vanalat. Többek között Cereden vé­geznek rekonstrukciót és há­lózatbővítést. A mátraszelei, a csitári, a vizslási és a sós- hartyáni termelőszövetkezetek villamosítását is megvalósít­ják 1,1 kilométer nagyfeszült­ségű hálózat és négy transz­formátor állomás megépíté­sével. Sámsonháza, Marakodi- puszta és Nagybárkány be­kapcsolása érdekében 14 ki­lométernyi nagy-, illetve kis­feszültségű hálózatot és há­rom transzformátor állomást létesítenek. Átépítik a So­moskőújfalui villamoshálóza­tot is, amelyet a 21-es műút építése tesz szükségessé. Ter­ven felül fejlesztik Karancs- lapujtő villamoshálózatát is. Az összes tervenfelüli mun­kák értéke meghaladja a 4.3 millió forintot, amely a vállalat éves tervének mintegy 12 százaléka. A tervenfelüli munkák kivi­telezésének egy részét már megkezdték, a többieket pe­dig július hónapban valósít­ják meg. Ma, amikor az egész társada­lom összefogott, hogy csökkent­sék a közúti balesetek számát, javítsák a közlekedési balesetek statisztikáját, teljesen megszün­tessék a halálos és a kisebb- nagyobb sérülések számát, érthe­tetlen előttünk a MÁV-nak az a közömbössége, amelyet tanúsít. Mert az embereket, a dolgozó­kat nemcsak az úton érheti köz­lekedési baleset, hanem sokkal nagyobb mértékben a vasúton is. A MÁV azonban nem veszi tu­domásul, közömbösen viseltetik az olyan jelenségekkel szemben is, mint legutóbb, pontosabban 1960 június 18-án, szombaton tör­tént Salgótarjánban, a 325-ös számú vonat indításánál. Ezen a napon is, csakúgy, mint máskor, ezrek tolongtak a fő­téri állomáson. Munkából haza­siető dolgozók, szeretteik után vágyó férfiak és nők, fiatalok és idősek lesték aggodalommal, mikor tolat fel a vonat. Aggoda­lommal lesték, mert mindenki látta: sok az utas, kicsi a sze­relvény, azon nem tudnak el­utazni. És az aggodalom nem is volt alaptalan. A szerelvény már jóval az indulás előtt nemhogy zsúfolt, hanem tömött volt. Az emberek - kisebb-nagyobb cso­magokkal kezükben, fürtökben lógtak a lépcsőkön, kapaszkodtak az ütközőkben, egymás hegyén- hátán lógtak az átjáró hidakon. Rettenetes baleseti forrás! — de senki sem vetett erre ügyet, senki sem törődött az emberek testi épségével, a vonatot elindí­tották. Arról a jelenségről már nem beszélhetünk, ami a külső és a zagyvapálfalvi állomáson le­játszódott, tovább növekedett az Szombaton Salgótarjánba látogatott Csergő János elv­társ kohó- és gépipari mi­niszter, valamint Horgos Gyula elvtárs, a miniszter helyettese. A vendégek Ja­kab Sándor elvtárs, a me­gyei pártbizottság első titká­ra kíséretében ellátogattak a Salgótarjáni Acélárugyárba, • • • utasok száma. Az emberek lóg­tak, csüngtek, s minden váltó, .jelző, a vasúti pálya mellett lévő kerítés, az épülő hfd, mind-mind egy-egy rettenetes tragédiának a forrása lehet, emberek életét kö­vetelheti — csak azért, mert a MAV-nak arra illetékes felelős személye mit sem törődik dol­gozó társai testi épségével, olyan szerelvényt küld, amelyről ö maga is jó előre tudja, nem képes lebonyolítani a forgalmat! Es ez a hozzáállás! Amikor a felelősségérzet iránt érdeklődtünk, pofon-egyszerű volt a válasz: az utasnak joga van ahhoz, hogy ne utazzék, a MÁV visszaváltja a jegyét (?) De kérem! Ki okos- kodta ki ezt a jogot?! Vagy a MÁV nem a dolgozókért van? Az üzletszabályzat világosan kimondja, hogy lépcsőn, ütköző­kön tilos az utazás. Ml több, ha módjában áll á kalauznak, még a büntetést is kiszabja az utas­ra. Hát nem lehetne ezt megfor­dítani, s ezrek követelését telje­síteni: vonják felelősségre, büntes­sék azt a MÁV alkalmazottat Is, aki fülebotját sem mozdítja a kultúrált utazás megteremtéséért, aki felelőtlenségével dolgozó em­bertársai életével játszik! A meg­oldás egyszerű lenne — persze, a felelösségrevonás gyakorlásával együtt - néhány kocsival megtol- danák ezt a kritikus szerelvényt. Es ha csak egyszer Is példás szi­gorral büntetnék a mulasztót, úgy gondoljuk: a személyszállí­tásban is meg tudnák oldani azt a feladatot, hogy vigyázzanak az emberek testi épségére. Ezt pe­dig az utasok joggal el is vár­ják!- SO ­megszemlélték a gyár mun­káját, majd tanácskoztak a gyár vezetőivel. Ezután a Zagyvarónai Vasötvözetgyárat keresték fel, ahol érdeklőd­tek a dolgozók munkakörül­ményei iránt és nagy figye­lemmel kísérték a ferronik­kel kísérleteket. Ebben a gyárban is tanácskoztak a vendégek a helyi vezetőkkel. Jó ütemben halad az egyházasdengelegi tsz-istálló épít­kezése. Az építkezésben a Termelőszövetkezet tagjai is részt vállaltak. Képünkön már falegyenben van az istálló, amelyet még ebben a gazdasági évben benépesít a ter­melőszövetkezet. A zavartalan termelésért A nagybátonyi Szolgáltató Vállalat Borbás brigádja lel­kiismeretesen dolgozik azon, hogy a szállítópályák, a csillék mindég jó karban legyenek, biztosítsák a szénszál­lítás zavartalanságát. Képünkön a brigád tagjai a csille­felfüggesztő szerkezetet szegecselik. A nagykohókban folyik már a kísérlet a ferronikkel gyártására — A SALAKBÓL ACÉLT GYÁRTANAK A VASÖTVÖZETGYÁRBAN — Döntőitek a salakblokk gyártásának ügyében SZAMOS TENNIVALÓ VAN MÉG A NAGYÜZEMI TERMELÉS ÉRDEKÉBEN 2.4 MILLIÓS TÜLTELJESlTÉS, 4,3 MILLIÓS TERVENFELÜLI MUNKA Szép eredmények az ÉHÁSZ első félévi munkájában Somogyvári László Barlang-szanatóriumban gyógyítják beteg bányászainkat Csergő János elvtárs látogatása Salgótarjánban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom