Nógrádi Népújság, 1960. június (16. évfolyam, 44-52. szám)
1960-06-11 / 47. szám
NÖöRADI NSpUJBÄS 1960. június 11. 2 A pártoktatás előkészítésének kérdéseiről P ártunk propagandamunkájában igen jelentős helyet foglal el a párt oktatás különböző tanfolyamain folyó oktatás-nevelés. A párttagság tekintélyes része és mintegy 3—4000 pártonkí- vüli alapozza meg, vagy növeli tovább marxista—leninista tudását megyénkben is ezeken a tanfolyamokon. S most, amikor egy újabb eredményes pártoktatási év van mögöttünk, hozzákezdünk a jövő oktatási év előkészítéséhez. Az eredményes előkészítő munka egyik alapvető feltétele annak, hogy a párt- oktatás sikerrel töltse be feladatát. Az 1960—61-es pártoktatási év előkészítésében egyik legfontosabb feladatunk, hogy meghatározzuk annak tartalmi, ideológiai célkitűzéseit. Propagandamunkánk tartalmát továbbra is a párt előtt álló feladatok szabják meg, mindenekelőtt a párt VII. kongresszusának anyaga. Általánosságban úgy lehetne megfogalmazni, hogy a jövő oktatási évnek is központi feladata a VII. kongresszus anyagának magyarázása, melyben benne van a szocializmus építése meggyorsításának propagálása. De ez így ténylegesen általános. Belőle az alapvető kérdéseket kell megkeresni, e nagy célkitűzés feladatát apróbb részekre kell bontani, mely kérdések úgymondva izgalmassá, romantikusabbá teszik pártoktatásunkat. Vannak-e ilyen kérdések? Nem túlzás, ha azt mondjuk: igen nagy számban. Nem ilyen kérdések-e például, hogy a mezőgazdaságban hogy oldjuk meg a sertésproblémát? Hogy alakul majd a termelő- szövetkezeteink termelése? Hogyan vannak összefüggésben az átmeneti intézkedések a szocializmus építésével, a tsz alapszabályzattal? Ismeretes ugyanis, hogy a háztájiban több állatállományt lehet tartani, mint ahogy azt az alapszabály előírja. Vagy a következő ilyen kérdés: hogyan lehet nálunk ma már beszélni a lenini hármas jelszóról, az osztályviszonyokról? stb. Az iparban a többtermelés következtében több nyersanyagot is használtunk feiL Pártoktatásunknak magyarázni kell, mi a szerepe az anyagtakarékosságnak, az export termékek minőségi javításának, túlteljesíthető-e a betervezett beruházás? Ugyancsak nagy érdeklődést válthat ki annak a kérdésnek a magyarázása, hogy mit jelent a szocializmus alapjainak lerakása és a szocializ mus felépítése, illetve van-e különbség a kettő között. A nemzetközi élet kérdéseinek magyarázata is teheti vonzóvá, eredményessé pártoktatásunkat. Itt is megtalálhatók az olyan kérdések, amelyek érdeklik a dolgozók széles tö megeit. Hogyan lehetséges az átmenet a kapitalizmusból a szocializmusba: háborúval, vagy háború nélkül? Vagy hogyan kell az olyan burzsoá nézetet szétzúzni, amely azt állítja, hogy a két rendszer közeledik egymáshoz, amelv nézet szerint a kapitalizmus népiesedik, a szocializmus pedig liberálódik. Vagy az a burzsoá nézet, amely ugyancsak azt állítja, hogy az imperializmus csak saját területének megvédéséért harcol. Lehetne még az ilyen és ehhez hasonló kérdéseket sorolni, melyek magyarázása a pártoktatás feladata, mely kérdések az élettel szoros kapcsolatban lévők, s az emberek széles tömegét érintő aktuális jellegűek. Az 1960— 61-es pártoktatási év témát' kájának összeállítása ezeknek a kérdéseknek a magyarázásához megadja a lehetőséget. Az előkészítésnél tehát alapszervezeteink mindezeket a tartalmi kérdéseket vegyék figyelembe, hogy azok a párttagok és pártonkívüliek, akik a pártoktatásban részt vesznek, a képzettségüknek megfelelő oktatási formára legyenek beosztva. A megvitatásra kerülő témák fontossága azonban nem vezethet egyoldalúan a számszerű növelés hajszolásához. Nem jelentheti viszont azt ser előkészítő munkát — a propagandisták és a hallgatók kiválasztást — a spontanitás- ra bízzuk, mellőzve és elhanyagolva a politikai felvilágosító munkát. Az előkészítő munka időszakában alapszervezeteink, mint a pártoktatás teljes jogú gazdái a következő formákat vegyék figyelembe: továbbra is megmarad az „,Időszerű kérdések” tanfolyama, mint a legszélesebb, a legnagyobb tömegeket átfogó oktatási forma. Ezen az oktatási formán tanításra kerülnek a nemzetközi helyzet általános elvi, elméleti és időszerű kérdései, népgazdaságunk helyzete, a vallás kérdése, a hazafiság és a proletámemzetköziség, valamint a mezőgazdasággal foglalkozó tananyag: az üzem- szervezésről, jövedelemelosztásról, munkaszervezésről. Ezek azok a tananyagok, me- yek előfizetés útján megrendelhetők a hallgatók részére, melynek árát a későbbiek során közölni fogjuk. A központ által megadott tananyagok nem jelentik azt, hogy ezen témák mellett nem lehet más, úgynevezett megyei jellegű anyagot a tematikába beiktatni, vagy nem lehet az egyes témákat a területnek megfelelően differenciálni. A következő oktatási forma a marxizmus—leninizmus I. évfolyama, melynek tematikája hasonló az elmúlt évihez. A második évfolyamon tanításra kerül a szocializmus építésének időszerű kérdései hazánkban. A szakosított tanfolyamok ugyancsak megmaradnak az új oktatási évben kisebb módosítással. A Magyar Munkásmozgalom kétéves tanfolyam lesz, a Politikai Gazdaságtan és a Filozófia továbbra is hároméves, a Nemzetközi Munkásmozgalom kétéves lesz, mely tanfolyamon lehet második évfolyamot akkor is indítani, ha az illető hallgató az I. évfolyamot nem végezte el. Külön kell szólni és jelentőségét kell aláhúzni a gazdaságpolitikai tanfolyamoknak, mint annak ipari tagozatát, mint mezőgazdasági tagozatát. Az eddigiektől eltérően ennek az oktatási formának mind a két tagozatát számszerűségében kell növelni — mondja ki a Politikai Bizottság határozata. — Legyen ez az oktatási fortr.a a szakosított tanfolyamok között számszerűségében a legnagyobb. E tanfolyam jelentőségét aláhúzza, hogy a szocializmus építésével kapcsolatos gazdaságpolitikai kérdéseket az itt tanuló vezetők megfelelően elsajátítsák és ezt gyakorlati munkájukban hasznosítsák. A mikor alapszervezeteink elkezdik a propagandisták, majd a hallgatók kiválasztását, az itt említett tartalmi kérdéseket és az itt megjelölt szervezeti formákat vegyék alapul és így kezdjenek hozzá a már hagyományossá vált pártoktatási év előkészítéséhez. A propagandisták és a hallgatók megfelelő kiválogatása megteremti az alapot ahhoz, hogy a pártoktatás hatékonyan segítse elő pártunk politikájának megismertetését, megértését és végrehajtását. f Hegedűs László Ha a kommunisták összefognak Köszönet a segítségért Köszönetét mondunk mindazoknak az elvtársaknak, akik a IV. Megyei Ifjúsági Találkozó előkészítésében és lebonyolításában részt vettek. Tisztában vagyunk azzal, hogy a találkozó sikeres megrendezése a KISZ aktivisták, ifjúgárdisták, a salgótarjáni rendezőgárda, a kereskedelem, a népművelés, pedagógusok, a sajtó, a rendőrség dolgozói és más elvtársak lelkes, támogató munkája nélkül lehetetlen lett volna. KISZ MEGYEI BIZOTTSÁG Ha egy község a közös gazdálkodás útjára lép, alapvető változás történik az életében. Az eddig ezer felé bomló falu egységes lesz, kialakul a közös akarat, a cselekvési egység. Ezt azonban elő is kell segíteni és ebben a munkában három felelősségteljes következetes munka hárul, elsősorban a párt alapszervezetére, a kommunistákra. Ha megfelelően, gondosan dolgoznak e nagy feladat végrehajtásáért, komoly eredményt hoz, amely nemcsupán a párttagság életére van nagy jelentőséggel, hanem komoly gazdasági kihatással az egész községre. Ha pedig az emberek látják, hogy a pártszervezet tevékenysége során gazdasági sikereket érnek el, rendre ott fognak állni a pártszervezet mellett és végrehajtják a pártszervezet által meghatározott tennivalókat. Lehet ilyen formában dolgozni, annak példájára szeretnénk elmondani csupán dióhéjban is a Varsány községben történteket. Egyszerű történet, de nagyon tanulságos, megmutatja, hogy a párt- szervezet motorja lehet a falu egysége kialakításának. Varsány községben ezelőtt két alapszervezet volt. Egyik a falusi alapszervezet, a másik a már meglevő termelőszövetkezeti alapszervezet. Mondani sem kell, a párttagok ilyenformában való kettészakítása gyengítette a pártszervezetek munkáját. Ez annál is inkább hátrányos, mert ebben az időben felütötte a faluban a fejét egyes embereknek a munkához való rossz viszonya következtében egyre szélesedő elégedetlenség. Ez az elégedetlenség már-már azzal fenyegette a termelőszövetkezeti munkát, hogy nem indul meg. Igen kedvező volt a Központi Bizottságnak az a határozata, hogy a termelőszövetkezeti községekben össze kell vonni az alapszervezeteket. Varsány községben ennek a jelentőségét idejében felismerte a pártvezetőség, de azért ezt sem egyszerűen rendelkezés útján hajtotta végre, hanem közös értekezletre hívta össze a kommunistákat, akik előtt ismertették a pártszervezetek összevonásának jelentőségét. A párttagok ennek következtében megértették az összefogás jelentőségét, maguk sürgették a végrehajtást. Ekkor közösen választották meg párttitkárnak Tóth Ferenc elvtársat, aki egyébként falubeli ember és köztiszteletben áll. Az összevont alápszervezet- nek az volt az első feladata, hogy a meglevő elégedetlenséget leszerelje, megmagyarázza a falu dolgozóinak, hogy milyen helytelen nézeteket vallanak. Párttagsági ülésen vitatták meg a munka részleteit. Itt kialakították a közös véleményt, amelynek során egység alakult ki abban, hogy az elégedetlenség a termelőszövetkezet rovására megy. A párttagsági ülésen mindenki megkapta feladatát. A tanácselnök, a tsz-elnök, a párttitkár, de maga a párttagság is. Ennek nyomán megindult a felvilágosítás, a tsz munkájának megindításáért. A felvilágosító munka réteg- szerint folyt. A tanácselnöknek a tanácstagok között kellett a munkát végezni, a tanácstagoknak pedig körzeteikben családról családra. A tsz-elnöknek a munkacsapat-vezetők között, a munkacsapatvezetőknek pedig a munkacsapat tagjai között. De külön nyújtottak felvilágosítást az asszonyokhoz. Mindezek mellett a párttitkár pártnapot tartott, ahol majd az egész falu felnőtt, munkaképes tagja részt vett. Nem marad a faluban egyetlen ember sem, akihez nem jutott el — és meggyőző erővel —, hogy minden ember érdekében egységet kell alkotni a munka eredményes végrehajtásáért. Fáradtságos munka volt, de gyümölcsöző. Határozottan fellendült a munka, nem maradt senki, aki kivonta volna magát a közös munkából, Megszűnt a széthúzás, az ágálkodók elcsendesedtek, nem egy belátta — és erről a nyilvánosság előtt hangot adott —, hogy hibát követtek el, amikor arra agitáltak, hogy ne induljon meg a közös munka. A pártszervezetnek győzelme volt ez és tekintélyt adott a párttagságnak. A következőkben nem volt nehéz a falut összehívni és bevonni mindenkit abba a nagy tanácskozásba, amelynek keretében a tsz-terveket tárgyalták meg: Miután a tárgyaláson részt vett a falu többsége, a tervek végrehajtását magukra nézve kötelezőnek tartották: Ahogyan a varsányi elvtársak tájékoztattak, nagyon széleskörű volt ez a vita és még- inkább megerősítette az egységet, javította a munkamorált, amelynek nyomán a termelő- szövetkezet már 110 forint előleget oszt a tagoknak: Eredményesen folyik a munka Varsány községben, és ez a munka már feljogosít arra, hogy hírül adjuk: gyümölcsöző lesz az idei tevékenység Varsány községben, amely nagyban annak tulajdonítható, hogy a párt-alapszervezet felelősségének tudatában állt a falu vezetésének az élére. Ami hozzátartozik még a Megyei Ifjúsági Találkozóhoz Újra és újra felzúgó taps köszönti a felvonulókat. Tapssal köszönti a fiatalokat a két, találkozónkra ellátogatott latin-amerikai fiatal is. A ikét fiatalember is, Q. Rivera, a rokonszenves barna kubai fiú, a Kubai Szocialista Ifjúsági Szervezet Miért nem teljesült a vállalás? titkára és a földrengéssújtotta Chile egyik fia, Valdes Patricio. Van dolga a tolmácsnak, hogy feleljen kérdésére, mert Riverát minden érdekli, mindent tudni szeretne fiataljainkról. Csodálatosan szép ez a gyűlés — mondja kérdésemre Rivera. Ez a legnagyobb tömegtüntetés, amit Budapesten kívül valaha is láttam. Nem győzöm dicsérni a fiatalok egyöntetűségét, szervezettségét. — önöknél is rendeznek ilyen béketalálkozókat? — kérdem. —Nem — komorodik el kissé a homloka —, nálunk nem lehet. Nálunk azelőtt bábkormány uralkodott, amely az amerikaiaktól függött és katonai erővel nyomott el minden megmozdulást. Most pedig forradalom van. — És az Önök ifjúsága akkor mivel ad kifejezést békevágyának? — Azzal, hogy harcol hazája függetlenségéért. Higgye el, nincs ebben ellentmondás. Nekünk azért kell fegyverrel küzdeni, hogy megvalósíthassuk a békét, az amerikaiakkal szemben. — Mikor utazik vissza hazájába? — Körülbelül egy évet töltök itt, aztán hazautazom. Fájó szívvel fogok elmenni, mert nagyon megszerettem ezt az országot. — Mit fog csinálni hazájában? — Még egy jó pár évig nem lesz vége a forradalomnak, úgyhogy nem lesz probléma, mihez kezdjek. Folytatni fogom munkámat és én is bekapcsolódom a függetlenségi harcba. Bár a mi országunk kicsi, lesz rajta hely, hogy odatemessük az amerikaiakat. Rivera búcsúzóul beírta nevét noteszomba és gyors vonásokkal aláírta: „Éljen Fidel Castro!” Olbrich Éva Nem akarok hinni a szememnek, az előttem álló számoknak. A mágiák kora már lejárt, szigorú realitások lödnek oldalba mindannyiunkát minduntalan; és mégsem. Mégis a számok győznek és potrohos, gúnyos kérdőjel villan fel bennem! Miért nem teljesítette a Zománcipari Művek salgótarjáni gyáregysége az első negyedévben vállalt anyagtakarékossági tervét, illetve ebből csak egy tételt kiragadva, a kúpoló kemencék kihozatali tervét? A gyári versenyfelelős, Baj- csik József tanácstalanul tárja szét karját, majd mégis megered a nyelve: — A kúpolóba adagolt vas és a félkészraktárban jelentkező kihozatal közti állomások — nagyrészt a tisztítóműhely — helytelen adminisztrálása okozza (?) a kihozatali veszteséget. Pontatlanok a mérlegek. Érdemes elgondolkodni ezen, viszont ettől súlyosabb okok idézték elő azt, hogy az első negyedévben jelentkező veszteség — a vállalással szemben — nagyobb, mint maga az éves vállalás ösz- szege. — Baj volt itt a selejtér- télc-számolással is. Jó lenne, ha az egységsúlyok tekintetében is segítenének az illetékes műszakiak — mondja Baj- csik elvtárs —, mert ha vastagabb az öntvény, azt is egy- ségsűllyal számolják. És itt már veszteség jelentkezik. A haj a tisztítóban van. Kétségtelen, hogy a tisztítóműhely jelenlegi teherbírásával nehezen győzi az öntöde termelését továbbítani a Zökkenő nélkül. Csépán Lajos, a tisztítóműhelyek üzemvezetője a gépesítés fokát kifogásolja. — A jelenlegi gépekkel nem tudom megoldani a megnövekedett feladatokat — mondja. Szerelnek már három darab új lengyel fúvógépet, amelyek működésétől lényeges javulást várnak. Miért csak most, vetődik fel a kérdés. A nagyobb feladatokat látni kellett volna már előbb is És erre készülni is kellett volna... A kúpolók kihozatalának eredményessége minden öntödében komoly gond. Évek óta bajlódnak vele itt a gyárban is. Sikeresen, sikertelenül. Annakidején, amikor az éves vállalásukat készítették, felvetődött a kihozatal növelésének feltételként való szerepeltetése. Nagy vita bontakozott ki, a műszakiak ellenezték. Többen mellette foglaltak állást és sokan érezték, hogy ez kell, mert az öntöde munkájának ez a lényege. Persik Lajos, az öntöde üzemmérnöke, Lipták János üzemvezető és még mások is tiltakoztak ez ellen, ismerve az öntöde műszaki hiányosságait. A tiltakozást azonban, úgy gondolom, mással kellett volna felváltani. Szükséges lett volna egy alapos operatív műszaki intézkedés terve, amely a feladatok és vállalások lényegének Ismeretében meghatározta volna a műszaki feltételek megteremtését. Enélkül a vállalás már az első negyedévben súlyosan visszaütött. — Sajnos, a beérkező anyagot nem tudjuk mérlegelni, szállítólevél alapján gazdálkodunk — mondja Persik Lajos. Érvek, érvek után következnek, amelyek a vállalás helytelenségét bizonyítják, miközben arra kellene inkább szót vesztegetni, hogy bizony a műszakiak súlyos mulasztást követtek el, mert ismerték az adottságokat és mégsem tettek idejében hathatós intézkedéseket e nagyjelentőségű vállalás érdekében. — Mérni kell mindent pontosan — erősködik Persik kohómérnök és ebben igaza van. Egy hídmérleg és két darab öt tonna teherbírású adagoló mérleg az udvaron hever már jóideje. Ügylátszik, elégedettek a jelenlegi pontatlan mérlegekkel is (?). Viszont az idén már nincs beruházási keret a mérlegek beépítéséhez. Ezek a tények, sajnos, szomorú képet rajzolnak. Szervezetlenségre, a műszaki fegyelem hiányára utalnak. Monostori Ottó mérnök alig három hete került a gyárba Diósgyőrből. ö így vélekedik: — Amit már ismerek itt — mondja kesernyés hangon kissé azt alig tudom mihez hasonlítani. Sok műszaki feltétel hiányzik, amelyeket sürgősen ki kell javítanunk. Ehhez járul a szervezetlenség, amiből az adódik, hogy az anyaggazdálkodás még jelenleg is csapnivaló. Ez súlyos vád, de Monostori elvtárs még folytatja: — Sajnos, amikor készítették a vállalásokat, a vállalat részben még nem ismerte az új gyártmányok terveit. Nehéz volt a vállalás és később, mikor változtak a gyártmányok és az új technológia több gyártmányalkatrésznél nagyobb anyagmennyiséget követelt, beütött a baj. Persze, megfontolt és gyors műszaki intézkedéssel még akkor is csökkenteni lehetett volna a hibát... Nehéz elszakítani a beszéd fonalát, mert bőven dől itt mindenkiből a szó. A szavak mellett azonban lassan-lassan egyre növekszik azoknak a tetteknek a száma, amelyek hivatottak megszüntetni a korábbi nemtörődömségből keletkezett műszaki hiányosságokat. Monostori elvtárs nem ígér gyors változást, hónapok megfeszített munkája szükséges ahhoz, hogy egyes emberek felelőtlenségéből, közömbösségéből származó hibákat szigorú üzemszervezéssel, a műszaki feltételek biztosításával eredményekké változtassák. Tanulságos ez az eset a tűzhelygyáriak részére és remélhető, hogy a tanulság levonásával egyidőben mindent megtesznek azért, hogy hasonló bajok ne következzenek be. Megszívlelhetik azok a vállalatok is, ahol esetleg ölhetett kézzel várják a vállalások teljesülését. Pádár András