Nógrádi Népújság, 1960. június (16. évfolyam, 44-52. szám)
1960-06-01 / 44. szám
1960. június 1. NÓGRÁDI NEPÜJSÁG 3 Minden erűnkkel akadályozzuk meg! Megdöbbentő az a statisztika, amely a Nógrádi Szénbányászati Tröszt ezévi baleseti számait mutatja ki. Ebben az évben a szénmedence területén hat halálos baleset történt, sajnálatos módon a hatból öt a szállításnál. Legutóbb az elmúlt héten a Gusz- táv-aknában történt halálos baleset: Berze Zoltán menetközben nyúlt a szállító gumiszalaghoz, ez idézte elő halálát. Elgondolkodtatóak ezek a számok, ezeknek a baleseteknek az okai. Feltétlen figyelmeztetően kell hassanak munkavállalóra, műszaki dolgozóra egyaránt. A balesetek elkerülhetők kellő figyelmesség és a munkavédelmi szabályok betartásával, amelyet az általános bányászati, biztonsági és egészségügyi szabályzat nagyon világosan, szinte törvényszerűen kimond. Az év eddigi statisztikája figyelmeztetően hat műszaki dolgozóinkra, akik arra hivatottak, hogy rendszeresen tartsák meg a balesetelhárítási tanfolyamokat és követeljék meg a bányabiztonsági szabályzat legszigorúbb megtartását. A szállítási dolgozók munkájukat csak az előírt szabályok mellett végezzék. Vegyék figyelembe a szállítóeszközöknél, berendezéseknél, hogy azok veszélytelenek legyenek, ne fenyegesse a dolgozó életét, testi épségét. Sajnálatos az év eddigi részében bekövetkezett halálos balesetek száma, hiszen munkások kezéből esett ki a csákány, gyermekek maradtak árván, vagy szülők veszítették el gyermekeiket. De tanulhatunk belőlük és a tanulság levonására elkövetkezett az idő. Minden erőnkkel akadályozzuk meg a tragikus baleseteket. A munkások javaslatainak leihasználásával elkészült az ötéves tervjavaslaMervezete a Salgótarjáni Üveggyárban A műszakiakból és munkásokból álló bizottságok miután elkészítették az ötéves tervjavaslat tervezetét üzemrészenként termelési tanácskozáson vitatták meg azt a Salgótarjáni Üveggyárban. Ezeken a termelési tanácskozásokon közel 900 dolgozó vett részt és 50 olyan hozzászólás hangzott el, amelyek az ötéves tervjavaslat tervezetéhez kiegészítést, módosítást javasoltak. A termelési tanácskozások után került sor a múlt hét végén a gyár üzemi tanácsának ülésére, amelyen a munkások javaslataival kiegészítve jóváhagyták a tervezetet, hogy azt most már továbbítsák a minisztériumnak. Az eredményes politikai előkészítőmunka következtében az ötven javaslatból mintegy 20 került beépítésre a gyár ötéves tervjavaslatában. Így többek között a dolgozók javasolták annak felülvizsgálását, helyes lesz-e ha az újonnan épülő feldolgozó üzemrész első emeletére helyezik a csiszoldát. Ennek működése ugyanis magasfokú rezgéssel jár. A gyár vezetői úgy döntöttek, hogy ezt a javaslatot megvizsgálás céljából felterjesztik a tervező intézethez. Az egyes fazekas kemencén a feldolgozás korszerűsítését, szalagszerű megoldását kérték a munkások. A négyes hutacsarnokból olyan javaslat hangzott el, hogy a kemence kapjon külön gázcső hálózatot, mert a jelenlegi megoldás nem kielégítő. Többen egyes nehéz, fizikai munkafolyamatok gépesítését, mechanizálását kérték. Ismeretes, hogy a Salgótarjáni Üveggyárban a készáruk raktározása, mozgatása még nem kielégítő módon nyert megoldást. Ezért több dolgozó sürgette a késztermékek megvédését, fedett fészer biztosítását a raktározásra, úgy hogy minden termék tető alá kerüljön. Kérték azt is, hogy új iparvágányt vezessenek a gyárban, amely megkönnyíti a termékek berakását. Ezzel függ össze az anyagmozgatást illető számos más- javaslat is. Hangzottak el javaslatok a munkavédelmi és szociális helyzet javítására is. A munkások javaslatai általában arra irányulnak, hogy minél több feladatot helyileg, saját erőből kisebb beruházással, vagy anélkül oldhassanak meg. Erre nagy szükség is van, hiszen a gyár által elkészített tervezet beruházási igénye több millió forinttal magasabb, mint amennyit a központi keretből biztosítanak az ötéves terv folyamán. A gyár pártbizottsága továbbra is serkenti a dolgozókat arra, hogy tegyenek hasznos javaslatokat, mert ezek hozzájárulnak majd ahhoz, hogy kevesebb pénzből minél nagyobb feladatot valósítsanak meg. A munkások javaslataival való lelkiismeretes törődés mutatja többek között azt is, hogy mielőtt az ötéves terv- javaslat tervezetét felküldenék a minisztériumba, röpgyűléseket tartanak a gyárban, ahol elmondják a dolgozóknak, mi lett javaslataiknak sorsa, hogyan hasznosították azt a tervezet kidolgozásában. A Salgótarjáni Üveggyár módszere jó példa arra, hogyan kell hasznosítani ilyen fontos kérdésben a dolgozók véleményét, javaslatát. NAGY MUNKA KEZDŐDÖTT ROMHANYBAN! Csökkentik a javítási időt, kétszeresére növelik a kemence élettartamát Június 3-án nagy munka kezdődik a Romhányi Cserép- kál> hagyárban. A szokásos időszaki nagyjavítás keretében ugyanis ekkor áll le a gyár egyetlen alagútkemencéje, amelynek június 6-án kezdik meg a szétszedését. r/(i (/i/ártmám/fíl' A Zagyvapálfalvi tíányagépgyár műszaki dolgozói és munkásai az utóbbi időben a gyártás és gyártmányfejlesztés számos eredményével büszkélkedhetnek. Nemcsak hanem külföldön is tovább öregbíettték gyáruk hírnevét. Egy közös lengyel-magyar vállalkozás keretében hasznosítják majd a lengyel szénbányák meddőhány inak magas kalóriataríalmú szenét. Ehhez a munkához 15 darab szállítószalagot készít a gyár a Lengyel Népköztársaság számára. Képünkön elkészült az ötödik szálítószalag. A magyar külfejtési szénbányák részére úgynevezett lemeztagos adagolót gyártanak, amely a markológépekkel kiemelt nagytömegű föld elszállítását könnyíti meg. Képünkön: ellenőrzik az új szerkezet működését. A gyár vezetői és munkásai már több hónappal ezelőtt megkezdték az előkészületet a kemence felújítására. A legjelentősebb változtatás a gyár műszaki színvonalának további fejlesztése keretében történik: saját erőből kívánják megoldani, hogy 1961-ben már ne legyen szükség a kemence felújítására. Eddig ugyanis minden 11. hónap után egy hónapig javítás miatt állt a termelés. Most azt szeretnék elérni, hogy a 23. hónap után kerüljön sor a felújításra. Az eddigi tapasztalatok is biztató kezdetet nyújtanak. Ugyanis a most kezdődő nagyjavításig _ már nem 11, hanem 14 hónapig dolgozott egyfolytában a kemence. A másik jelentős kezdeményezés, hogy az eddig szokásos harminc nap helyett már a műszaki tervben is 29 napot'írtak elő a jelenlegi javításra. De a dolgozók javaslata alapján három-négy napos határidő-rövidítést szeretnének elérni. Ezt elsősorban az teszi lehetővé, hogy már jó előre alapos szakmai tervet készítettek, előre megfaragták a szükséges kemenceköveket, kidolgozták a létA BANYAGÉPGYÁRBAN Szénmedencénkben évek óta egyik szűk keresztmetszet az, hogy bányászainkat a szénfal mellett nem tudják elegendő ürescsillével ellátni, de gátolja a jó munkát az is, hogy a kitermelt szén elszállítása tal- bótok hiányában állandó gondot okoz. A szénbányászati tröszt mint minden évben, az idén is arra törekedik, hogy megoldja a bányászok kérését; ürescsillét biztosítson a munkahelyekre, és megoldja a kitermelt szén zavartalan elszállítását is. Ezért ebben az évben a múlt évhez hasonlóan mintegy ezer csillét biztosítanak a bányaüzemek számára és 40 új talbót beállításával javítják a szén szállítását is. A csilléket és a talbótokat elsősorban azoknak a bányaüzemeknek juttatják, amelyek a mai körülmények között éppen ezeknek hiányában csak nehezen tudják termelési terveiket teljesíteni. A bányabeli csille-ellátás és a szénszállítás érdekében az új csillék és talbótok beszerzése mellett felújítási keretből a már meglevő csille és talbót-park javítását is gyorsabb ütemben végzik. számelosztást, az anyagszükségletet. Mindenki ismeri feladatát, aki a kemence felújításában résztvesz majd. A hatodikén kezdődő építési munka előtt még egy rövid megbeszélést is tartottak. Ez a jelentős műszaki munka komoly gazdasági eredményt biztosít a gyár számára. Csak az a tény, hogy eddig a két nagyjavítás között a szokásosnál három hónappal tovább dolgoztak, mintegy 350 ezer forintos javulást jelent. Ha pedig megoldják a 23 hónapos üzemeltetést, az szerény számítások szerint is több mint egymillió forintos gazdasági kihatással jár majd. Négy nap múlva megyei ifjúsági találkozó Közöljük a teljes programotA vasárnap sorra kerülő IV. Ifjúsági Talákozó gazdag programmal várja a megyébe érkező fiatalokat. Délelőtt 10 órakor a fiatalok színpompás felvonulása lesz a Bartók Béla úton. Ezen a felvonuláson mintegy 7 ezer fiatal vesz részt. A felvonulókat a Bartók Béla úton elhelyezett dísztribünről a párt, a KISZ, s megyénk más szerveinek vezetői köszöntik. A felvonulást követően 11 órakor kerül sor az ifjúsági nagygyűlésre, amely a kollégium mögötti téren lesz. A nagygyűlés szónoka Eperjesi László elvtárs, a KISZ Központi Bizottságának titkára. Félegykor a bányász kultúr- otthonban rendezik meg a munkás-paraszt- és diáklányok találkozóját. Ezzel a délelőtti program bezárul, s követi az ebéd utáni nagy műsor, amely a fel- szabadulási kulturális seregszemle keretében megyei tánc- bemutatóval kezdődik félöttől a kollégiumi kertben. Közben nagy sportműsor is lesz. Vasárnap az SKSE stadionban béke és barátság sportünnepély, amelynek keretében a magyar olimpiai válogatott és megyei labdarúgó-válogatott mérkőzik. Ezenkívül számtalan kiállítás nyílik ebből az alkalomból. A TIT-ben képekben mutatják be a Szovjetunió életét. Az MTH Iskola utcai tanulóotthonában pedig a Szakma ifjú mestere című kiállítást tekinthetik meg a látogatók, A közgazdasági technikumban leányszakkörök kézimunka kiállítása lesz, továbbá a városi kultúrházban kozmetikai bemutatót rendeznek.' Az ifjúsági találkozót este 8 órától utcabál zárja be. Ami a szondái kőbányászok munkáját akadályozza (Levél a szerkesztőséghez.) f^irszágot építő munkánk^ hoz mind több kőre van szükség. Utak, vasutak hosszú kilométerei készülnek a Nógrádkövesdi Kőbánya termékeiből. A bánya dolgozói tudják is ezt és különösen a szandai üzemegység munkásai végeztek nagyszerű munkát az év első négy hónapjában. Több ezer tonna kővel — zúzottal és terméskővel — teljesítették túl előirányzatukat. A szandai üzemegység dolgozói májusban azonban elmaradtak tervük teljesítésétől. Most sem a bányászok lelkesedésében van a hiba, inkább abban, hogy nem biztosítják számukra a kellő műszaki feltételeket. Ilyen például az, hogy a zúzott- és terméskő mellett igen nagy szükség van a népgazdaságnak a faragott kő termelésére is. Ezt a munkát azonban nem tudják végezni, csak azért, mert nincs elegendő szerszám és 19 kővágó áll munka hiányában. Még súlyosabb az. ami május 20-án történt a bányánál. Nyolcvan dolgozó esett ki a termelésből kötélpálya-meghibásodás és a zúzó meghibásodása következtében. Tetőzte a bánya termelésének visszaesését az is, hogy a dolgozók a napi nyolc óra helyett mindössze öt, de legfeljebb hat órát töltenek el termelő munkával. Az oka nagyon egyszerű. A bánya műszaki vezetői — vagy ki tudja ki a felelős — több mint két hónapja nem tudják beszerezni a kőbányában nélkülözhetetlen csákánynyeleket, de egyéb más munkaeszköz hiánya is gátolja a szandai üzemegység dolgozóinak egyenletes munkájáét. A műszaki hiányosságok sürgős javítását kérik a Nógrádkövesdi Kőbánya szandai üzemegységének bányászai. Ezek a hiányosságok nem olyanok, amelyeket máról holnapra ne lehetne megszüntetni. Kijavítsuk azonban sürgős, hogy az üzemegység 120 dolgozója, mint az év eddigi négy hónapjában, a következő időben is tudják teljesíteni tervüket, éves vállalásukat. Terjesszük, alkalmazzuk a verseny nyilvánosságának jó módszereit Arról már sokat beszéltünk, hogy egy-egy nagyobb feladat megoldásában milyen eredményeket hozott szénbányászaink munkaversenye. Arról is beszéltünk, hogy a jó eredmények elérésében milyen szerepe van a verseny-nyilvánosságnak, menynyire hat ösztönzőleg az eredmények fokozásában az, ha egy bányászt jó munkája után példaképül állítunk nemcsak a bányüzem, de az egész szénmedence dolgozói elé. Nos, ebben a verseny- nyilvánosságban hosszú időn keresztül tapasztalható volt egy bizonyos fokú visszaesés, sok esetben nem éltünk azokkal a lehetőségekkel, azokkal a jól bevált módszerekkel, amelyéket nemcsak az ellenforradalom előtt, de utána is igen gyümölcsözően hasznosítottunk: munkánkban. Értekezleteken, termelési tanácskozásokon, nem Utolsósorban a sajtó hasábjain is bíráltuk a verseny-nyilvánosság elhanyagolását, Legutóbb alig két hónappal is ezt tettük. örömmel tapasztaljuk, hogy az elhangzott bírálatok megértésre találtak és szénmedencénk legtöbb bányüzömé- ben nagy gondot fordítanak a versenyben kiváló eredményt elért bányászok népszerűsítésére, a verseny nyilvánosságára. Álljanak itt a példák. A kazári bányaüzemnél például, amellett, hogy rendszeresen értékelik a bányászok munkaversenyének eredményeit, a termelési sikerek mellett a versenytáblára írják a minőség, az önköltség csökkentése terén elért eredményeiket is, a hangoshíradót, a kultúrcso- portot is felhasználják arra, hogy köszöntsék a munkában élenjáró bányászokat. A kazári bányaüzem kultúrcso- portja, zenekara lakásukon keresi fel a kiválóan teljesítő bányászt, népi tánccal, zenével kedveskednek a vájároknak. Megtalálták annak a módját is, hogy levélben köszöntik az élenjáró bányász feleségét. A verseny-nyilvánosság szép példájával, találkozunk a kányási bányaüzemnél is. Itt a felolvasóban írják ki a munkaversenyben élenjáró bányászok eredményeit — hasonlóan a fcazáriakhoz, már nemcsak a mennyiségi tervet, hanem az elért palaszázalékát is feltüntetik. Mindezek ellenére külön táblát készítettek a minőségi verseny eredményeinek népszerűsítéseire, sőt mi több, az anyagtakarékosság eredményeit is népszerűsítik. Kis plakátokra írják ki, hogy például mennyibe kerül egy B kaparószalag teknője, vagy mennyi kárt idéznek elő azzal, ha csak egy folyóméter kaparóláncot is bennhagynak a bányászok a munkahelyen. És ami a legérdekesebb, ötletes táblát készítettek, amelynek azt a címet adták: „Csípje meg a darázs”. Erre a táblára tréfásan, élcelő hanggal, marós gúnnyal írják ki a bányában lévő hiányosságokat. Bányaüzemeink vezetői közül jónóhányan ma már ismét felismerik azt az erőt, amely a bányászok munka- versenyében, a verseny nyilvánosságában rejlik. így is cselekednek, a kazári és kányási példa mellett Mizser- fán, Mátranovákon, vagy a többi bányaüzemeknél is. Mindezek ellenére azonban akadnak még hibák. Elsősorban talán azt lehetne említeni, hogy egy-egy bánya versenyszervezését, versenyértékelését, annak nyilvánosságát csak egy emberre korlátozzák, aki nem önnáliló munkakörben, hanem másodállásként végzi e nagyon is fontos munkát. Amellett, hogy egy-egy bányaüzemben nem restek újra alkalmazni a régi jól bevált módszereket, az szükséges, hogy valamennyi bánya vezetője értse meg, milyen erkölcsi hatása van például a kazárnak módszerének, hogy a bányászt lakóhelyén, a lakásán köszöntik. Kétségtelen tény, a ver- senyrnyílvánosság szénmedencénkben ismét jó úton halad. Most arra van szükség, hogy a megkezdett úton ne álljunk meg, haladjunk azon tovább, mert ha valaha err.e szükség volt, most a második ötéves terv beindításának döntő szakaszán különösképpen szükséges.
