Nógrádi Népújság, 1960. június (16. évfolyam, 44-52. szám)

1960-06-01 / 44. szám

1960. június 1. NÓGRÁDI NEPÜJSÁG 3 Minden erűnkkel akadályozzuk meg! Megdöbbentő az a statisztika, amely a Nógrádi Szénbányá­szati Tröszt ezévi baleseti szá­mait mutatja ki. Ebben az év­ben a szénmedence területén hat halálos baleset történt, sajnálatos módon a hatból öt a szállításnál. Legutóbb az elmúlt héten a Gusz- táv-aknában történt halálos bal­eset: Berze Zoltán menetközben nyúlt a szállító gumiszalaghoz, ez idézte elő halálát. Elgondolkodtatóak ezek a szá­mok, ezeknek a baleseteknek az okai. Feltétlen figyelmeztetően kell hassanak munkavállalóra, műszaki dolgozóra egyaránt. A balesetek elkerülhetők kellő fi­gyelmesség és a munkavédelmi szabályok betartásával, amelyet az általános bányászati, bizton­sági és egészségügyi szabályzat nagyon világosan, szinte törvény­szerűen kimond. Az év eddigi statisztikája figyelmeztetően hat műszaki dolgozóinkra, akik arra hivatottak, hogy rendszeresen tartsák meg a balesetelhárítási tanfolyamokat és követeljék meg a bányabiztonsági szabályzat leg­szigorúbb megtartását. A szállí­tási dolgozók munkájukat csak az előírt szabályok mellett vé­gezzék. Vegyék figyelembe a szállítóeszközöknél, berendezések­nél, hogy azok veszélytelenek legyenek, ne fenyegesse a dol­gozó életét, testi épségét. Sajnálatos az év eddigi részé­ben bekövetkezett halálos balese­tek száma, hiszen munkások ke­zéből esett ki a csákány, gyer­mekek maradtak árván, vagy szülők veszítették el gyermekei­ket. De tanulhatunk belőlük és a tanulság levonására elkövetke­zett az idő. Minden erőnkkel akadályozzuk meg a tragikus baleseteket. A munkások javaslatainak leihasználásával elkészült az ötéves tervjavaslaMervezete a Salgótarjáni Üveggyárban A műszakiakból és munká­sokból álló bizottságok miután elkészítették az ötéves tervja­vaslat tervezetét üzemrészen­ként termelési tanácskozáson vitatták meg azt a Salgótar­jáni Üveggyárban. Ezeken a termelési tanácskozáso­kon közel 900 dolgozó vett részt és 50 olyan hozzászó­lás hangzott el, amelyek az ötéves tervjavaslat ter­vezetéhez kiegészítést, mó­dosítást javasoltak. A termelési tanácskozások után került sor a múlt hét végén a gyár üzemi tanácsá­nak ülésére, amelyen a mun­kások javaslataival kiegészítve jóváhagyták a tervezetet, hogy azt most már továbbítsák a minisztériumnak. Az eredményes politikai elő­készítőmunka következtében az ötven javaslatból mintegy 20 került beépítésre a gyár ötéves tervjavaslatában. Így többek között a dolgozók ja­vasolták annak felülvizsgálá­sát, helyes lesz-e ha az újon­nan épülő feldolgozó üzemrész első emeletére helyezik a csiszoldát. Ennek működése ugyanis magasfokú rezgéssel jár. A gyár vezetői úgy dön­töttek, hogy ezt a javaslatot megvizsgálás céljából felter­jesztik a tervező intézethez. Az egyes fazekas kemencén a feldolgozás korszerűsítését, szalagszerű megoldását kérték a munkások. A négyes huta­csarnokból olyan javaslat hangzott el, hogy a kemence kapjon külön gázcső hálózatot, mert a jelenlegi megoldás nem kielégítő. Többen egyes nehéz, fi­zikai munkafolyamatok gépesítését, mechanizálását kérték. Ismeretes, hogy a Salgótar­jáni Üveggyárban a készáruk raktározása, mozgatása még nem kielégítő módon nyert megoldást. Ezért több dolgozó sürgette a késztermékek meg­védését, fedett fészer biztosí­tását a raktározásra, úgy hogy minden termék tető alá kerüljön. Kérték azt is, hogy új iparvágányt vezessenek a gyárban, amely megkönnyíti a termékek berakását. Ezzel függ össze az anyagmozgatást illető számos más- javaslat is. Hangzottak el javaslatok a munkavédelmi és szociális helyzet javítására is. A munkások javaslatai ál­talában arra irányulnak, hogy minél több feladatot helyi­leg, saját erőből kisebb beruházással, vagy anélkül oldhassanak meg. Erre nagy szükség is van, hi­szen a gyár által elkészített tervezet beruházási igénye több millió forinttal maga­sabb, mint amennyit a köz­ponti keretből biztosítanak az ötéves terv folyamán. A gyár pártbizottsága továbbra is ser­kenti a dolgozókat arra, hogy tegyenek hasznos javaslatokat, mert ezek hozzájárulnak majd ahhoz, hogy kevesebb pénzből minél nagyobb feladatot való­sítsanak meg. A munkások javaslataival való lelkiismeretes törődés mutatja többek között azt is, hogy mielőtt az ötéves terv- javaslat tervezetét felküldenék a minisztériumba, röpgyűléseket tartanak a gyárban, ahol elmondják a dolgozóknak, mi lett ja­vaslataiknak sorsa, hogyan hasznosították azt a tervezet kidolgozásában. A Salgótarjáni Üveggyár módszere jó példa arra, ho­gyan kell hasznosítani ilyen fontos kérdésben a dolgozók véleményét, javaslatát. NAGY MUNKA KEZDŐDÖTT ROMHANYBAN! Csökkentik a javítási időt, kétszeresére növelik a kemence élettartamát Június 3-án nagy munka kezdődik a Romhányi Cserép- kál> hagyárban. A szokásos időszaki nagyjavítás keretében ugyanis ekkor áll le a gyár egyetlen alagútkemencéje, amelynek június 6-án kezdik meg a szétszedését. r/(i (/i/ártmám/fíl' A Zagyvapálfalvi tíányagépgyár műszaki dolgozói és munkásai az utóbbi időben a gyártás és gyárt­mányfejlesztés számos eredményé­vel büszkélkedhetnek. Nemcsak hanem külföldön is tovább öregbíettték gyáruk hírnevét. Egy közös lengyel-magyar vállalkozás keretében hasznosítják majd a lengyel szénbányák meddőhány inak magas kalóriataríalmú sze­nét. Ehhez a munkához 15 darab szállítószalagot készít a gyár a Lengyel Népköztársaság számára. Képünkön elkészült az ötödik szálítószalag. A magyar külfejtési szénbányák részére úgynevezett lemeztagos adagolót gyártanak, amely a markológépekkel kiemelt nagytömegű föld elszállítását könnyíti meg. Képünkön: ellenőrzik az új szer­kezet működését. A gyár vezetői és munkásai már több hónappal ezelőtt megkezdték az előkészületet a kemence felújítására. A leg­jelentősebb változtatás a gyár műszaki színvonalának továb­bi fejlesztése keretében tör­ténik: saját erőből kívánják meg­oldani, hogy 1961-ben már ne legyen szükség a ke­mence felújítására. Eddig ugyanis minden 11. hó­nap után egy hónapig javítás miatt állt a termelés. Most azt szeretnék elérni, hogy a 23. hónap után kerüljön sor a felújításra. Az eddigi ta­pasztalatok is biztató kezdetet nyújtanak. Ugyanis a most kezdődő nagyjavításig _ már nem 11, hanem 14 hónapig dolgozott egyfolytában a ke­mence. A másik jelentős kez­deményezés, hogy az eddig szokásos harminc nap helyett már a műszaki tervben is 29 napot'írtak elő a jelenlegi ja­vításra. De a dolgozók javas­lata alapján három-négy na­pos határidő-rövidítést szeret­nének elérni. Ezt elsősorban az teszi lehetővé, hogy már jó előre alapos szakmai ter­vet készítettek, előre megfa­ragták a szükséges kemence­köveket, kidolgozták a lét­A BANYAGÉPGYÁRBAN Szénmedencénkben évek óta egyik szűk keresztmetszet az, hogy bányászainkat a szénfal mellett nem tudják elegendő ürescsillével ellátni, de gátolja a jó munkát az is, hogy a kitermelt szén elszállítása tal- bótok hiányában állandó gon­dot okoz. A szénbányászati tröszt mint minden évben, az idén is arra törekedik, hogy megoldja a bányászok kéré­sét; ürescsillét biztosítson a munkahelyekre, és megoldja a kitermelt szén zavartalan el­szállítását is. Ezért ebben az évben a múlt év­hez hasonlóan mintegy ezer csillét biztosítanak a bányaüzemek számára és 40 új talbót beállításával javítják a szén szállítását is. A csilléket és a talbótokat el­sősorban azoknak a bányaüze­meknek juttatják, amelyek a mai körülmények között ép­pen ezeknek hiányában csak nehezen tudják termelési ter­veiket teljesíteni. A bányabeli csille-ellátás és a szénszállítás érdekében az új csillék és talbótok beszer­zése mellett felújítási keret­ből a már meglevő csille és talbót-park javítását is gyor­sabb ütemben végzik. számelosztást, az anyagszük­ségletet. Mindenki ismeri feladatát, aki a kemence felújításá­ban résztvesz majd. A hatodikén kezdődő építési munka előtt még egy rövid megbeszélést is tartottak. Ez a jelentős műszaki mun­ka komoly gazdasági ered­ményt biztosít a gyár számá­ra. Csak az a tény, hogy ed­dig a két nagyjavítás között a szokásosnál három hónappal tovább dolgoztak, mintegy 350 ezer forintos javulást jelent. Ha pedig megoldják a 23 hó­napos üzemeltetést, az szerény számítások szerint is több mint egymillió forintos gazda­sági kihatással jár majd. Négy nap múlva megyei ifjúsági találkozó Közöljük a teljes programot­A vasárnap sorra kerülő IV. Ifjúsági Talákozó gazdag prog­rammal várja a megyébe ér­kező fiatalokat. Délelőtt 10 órakor a fiatalok színpompás felvonulása lesz a Bartók Béla úton. Ezen a felvonuláson mintegy 7 ezer fiatal vesz részt. A felvonulókat a Bartók Béla úton elhelyezett dísztri­bünről a párt, a KISZ, s megyénk más szerveinek ve­zetői köszöntik. A felvonulást követően 11 órakor kerül sor az ifjúsági nagygyűlésre, amely a kollégium mögötti téren lesz. A nagygyűlés szónoka Eperjesi László elvtárs, a KISZ Központi Bizottságá­nak titkára. Félegykor a bányász kultúr- otthonban rendezik meg a munkás-paraszt- és diáklányok találkozóját. Ezzel a délelőtti program bezárul, s követi az ebéd utáni nagy műsor, amely a fel- szabadulási kulturális sereg­szemle keretében megyei tánc- bemutatóval kezdődik félöttől a kollégiumi kertben. Közben nagy sportműsor is lesz. Vasárnap az SKSE stadi­onban béke és barátság sportünnepély, amelynek keretében a magyar olim­piai válogatott és megyei labdarúgó-válogatott mér­kőzik. Ezenkívül számtalan kiállí­tás nyílik ebből az alkalom­ból. A TIT-ben képekben mu­tatják be a Szovjetunió életét. Az MTH Iskola utcai tanuló­otthonában pedig a Szakma ifjú mestere című kiállítást tekinthetik meg a látogatók, A közgazdasági technikumban leányszakkörök kézimunka ki­állítása lesz, továbbá a városi kultúrházban kozmetikai be­mutatót rendeznek.' Az ifjúsági találkozót este 8 órától utcabál zárja be. Ami a szondái kőbányászok munkáját akadályozza (Levél a szerkesztőséghez.) f^irszágot építő munkánk­^ hoz mind több kőre van szükség. Utak, vasutak hosszú kilométerei készülnek a Nógrádkövesdi Kőbánya termékeiből. A bánya dolgo­zói tudják is ezt és különö­sen a szandai üzemegység munkásai végeztek nagysze­rű munkát az év első négy hónapjában. Több ezer tonna kővel — zúzottal és termés­kővel — teljesítették túl elő­irányzatukat. A szandai üzemegység dol­gozói májusban azonban el­maradtak tervük teljesítésé­től. Most sem a bányászok lelkesedésében van a hiba, inkább abban, hogy nem biz­tosítják számukra a kellő mű­szaki feltételeket. Ilyen pél­dául az, hogy a zúzott- és ter­méskő mellett igen nagy szükség van a népgazdaság­nak a faragott kő termelésé­re is. Ezt a munkát azonban nem tudják végezni, csak azért, mert nincs elegendő szerszám és 19 kővágó áll munka hiányában. Még súlyo­sabb az. ami május 20-án történt a bányánál. Nyolcvan dolgozó esett ki a termelés­ből kötélpálya-meghibásodás és a zúzó meghibásodása kö­vetkeztében. Tetőzte a bánya termelésének visszaesését az is, hogy a dolgozók a napi nyolc óra helyett mindössze öt, de legfeljebb hat órát töl­tenek el termelő munkával. Az oka nagyon egyszerű. A bánya műszaki vezetői — vagy ki tudja ki a felelős — több mint két hónapja nem tudják beszerezni a kőbányá­ban nélkülözhetetlen csá­kánynyeleket, de egyéb más munkaeszköz hiánya is gátol­ja a szandai üzemegység dol­gozóinak egyenletes munká­jáét. A műszaki hiányosságok sürgős javítását kérik a Nóg­rádkövesdi Kőbánya szandai üzemegységének bányászai. Ezek a hiányosságok nem olyanok, amelyeket máról holnapra ne lehetne megszün­tetni. Kijavítsuk azonban sürgős, hogy az üzemegység 120 dolgozója, mint az év ed­digi négy hónapjában, a kö­vetkező időben is tudják tel­jesíteni tervüket, éves válla­lásukat. Terjesszük, alkalmazzuk a verseny nyilvánosságának jó módszereit Arról már sokat beszéltünk, hogy egy-egy nagyobb fel­adat megoldásában milyen eredményeket hozott szénbá­nyászaink munkaversenye. Arról is beszéltünk, hogy a jó eredmények elérésében milyen szerepe van a ver­seny-nyilvánosságnak, meny­nyire hat ösztönzőleg az eredmények fokozásában az, ha egy bányászt jó munkája után példaképül állítunk nemcsak a bányüzem, de az egész szénmedence dolgozói elé. Nos, ebben a verseny- nyilvánosságban hosszú időn keresztül tapasztalható volt egy bizonyos fokú visszaesés, sok esetben nem éltünk azok­kal a lehetőségekkel, azokkal a jól bevált módszerekkel, amelyéket nemcsak az el­lenforradalom előtt, de utá­na is igen gyümölcsözően hasznosítottunk: munkánk­ban. Értekezleteken, termelé­si tanácskozásokon, nem Utol­sósorban a sajtó hasábjain is bíráltuk a verseny-nyilvános­ság elhanyagolását, Legutóbb alig két hónappal is ezt tet­tük. örömmel tapasztaljuk, hogy az elhangzott bírálatok meg­értésre találtak és szénme­dencénk legtöbb bányüzömé- ben nagy gondot fordítanak a versenyben kiváló ered­ményt elért bányászok nép­szerűsítésére, a verseny nyil­vánosságára. Álljanak itt a példák. A kazári bányaüzem­nél például, amellett, hogy rendszeresen értékelik a bá­nyászok munkaversenyének eredményeit, a termelési si­kerek mellett a versenytáb­lára írják a minőség, az ön­költség csökkentése terén elért eredményeiket is, a hangoshíradót, a kultúrcso- portot is felhasználják arra, hogy köszöntsék a munkában élenjáró bányászokat. A ka­zári bányaüzem kultúrcso- portja, zenekara lakásukon keresi fel a kiválóan teljesí­tő bányászt, népi tánccal, ze­nével kedveskednek a vájá­roknak. Megtalálták annak a módját is, hogy levélben köszöntik az élenjáró bá­nyász feleségét. A verseny-nyilvánosság szép példájával, találkozunk a kányási bányaüzemnél is. Itt a felolvasóban írják ki a munkaversenyben élenjáró bányászok eredményeit — hasonlóan a fcazáriakhoz, már nemcsak a mennyiségi tervet, hanem az elért pala­százalékát is feltüntetik. Mindezek ellenére külön táb­lát készítettek a minőségi verseny eredményeinek nép­szerűsítéseire, sőt mi több, az anyagtakarékosság ered­ményeit is népszerűsítik. Kis plakátokra írják ki, hogy például mennyibe kerül egy B kaparószalag teknője, vagy mennyi kárt idéznek elő az­zal, ha csak egy folyóméter kaparóláncot is bennhagynak a bányászok a munkahelyen. És ami a legérdekesebb, öt­letes táblát készítettek, amelynek azt a címet adták: „Csípje meg a darázs”. Erre a táblára tréfásan, élcelő hanggal, marós gúnnyal ír­ják ki a bányában lévő hi­ányosságokat. Bányaüzemeink vezetői kö­zül jónóhányan ma már is­mét felismerik azt az erőt, amely a bányászok munka- versenyében, a verseny nyil­vánosságában rejlik. így is cselekednek, a kazári és ká­nyási példa mellett Mizser- fán, Mátranovákon, vagy a többi bányaüzemeknél is. Mindezek ellenére azonban akadnak még hibák. Elsősor­ban talán azt lehetne emlí­teni, hogy egy-egy bánya versenyszervezését, verseny­értékelését, annak nyilvános­ságát csak egy emberre kor­látozzák, aki nem önnáliló munkakörben, hanem má­sodállásként végzi e na­gyon is fontos munkát. Amellett, hogy egy-egy bá­nyaüzemben nem restek új­ra alkalmazni a régi jól be­vált módszereket, az szüksé­ges, hogy valamennyi bánya vezetője értse meg, milyen erkölcsi hatása van például a kazárnak módszerének, hogy a bányászt lakóhelyén, a lakásán köszöntik. Kétségtelen tény, a ver- senyrnyílvánosság szénmeden­cénkben ismét jó úton ha­lad. Most arra van szükség, hogy a megkezdett úton ne álljunk meg, haladjunk azon tovább, mert ha valaha err.e szükség volt, most a máso­dik ötéves terv beindításá­nak döntő szakaszán különös­képpen szükséges.

Next

/
Oldalképek
Tartalom