Nógrádi Népújság, 1960. június (16. évfolyam, 44-52. szám)

1960-06-01 / 44. szám

2 NÓGRÁDI NSpOJSAS 1960. június 1. KISZ fiatalok a termelőszövetkezetekért Ülést tartott a KISZ Megyei Bizottsága A KISZ Megyei Bizottsága nemrégiben ülést hívott ösz- sze, ahol megbeszélték, ho­gyan segíthetnek a KISZ- szervezetek a termelőszövet­kezetek erősítésében, szilárdí­tásában, melyek az ebből adódó legfontosabb feladatok. A fiatalok már a szervezés idején igyekeztek erejükhöz mérten segítséget nyújtani. A KISZ-SZERVEZETEK előadásokat tartottak a fia­talok számára, a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről. Nem egy községben az üzemi mun­kások között KISZ-fiatalok is voltak, segítettek könnyebbé tenni a választást a dolgozó parasztoknak a nagyüzem és a kisparcella között. Az át­szervezés befejeztével most a megszilárdítás munkájából is részt kérnek a fiatalok. A fiatalok a termelőszövetkeze­tért versenymozgalomban — melyet a KISZ megyei bi­zottsága indított, a KISZ- szervezetek között — számos alapszervezet részt vett. 34 000 munkaórát töltöttek termelőszövetkezeteinkben, segítettek a szövetkezeti gaz­dáknak a munkában. Külö­nösen a Nagybátonyi Szol­gáltató Vállalat KlSZ-szerve- zete, valamint a nagyidéi és márkházi fiatalok érdemel­nek e téren említést. TERMELŐSZÖVETKE­ZETEINK előtt most nagyobbak lettek a feladatok, nagyobb erőre, szervezettségre, segítségre is van szükség, hogy megold­ják ezeket. Nagyobb szükség van a fiatalok segítségére, de segítésére, támogatására is. Régen probléma már nálunk, hogy termelőszövetkezeteink­ben kevés fiatal dolgozik, pedig tudvalevő, hogy ők tehetné­nek a legtöbbet a termelő- szövetkezet erősítéséért, szi­lárdításáért, természetesen a termelőszövetkezeti tagokkal együtt. Éppen ezért szüksé­gessé vált, hogy minden olyan termelőszövetkezetben, ahol erre lehetőség van, mi­előbb létrehozzák a KISZ- szervezetet, összefogják a fiatalokat. Ezáltal a fiatalok közelebb kerülnek a terme­lőszövetkezethez, s közelebb jutnak így a fiatalok problé­májának megoldásához is. A gépesítéssel, a rendszeres elő­legosztással sport- és kultu­rális lehetőségek megterem­tésével, hozzuk közelebb őket a termelőszövetkezethez, hogy falun maradjanak, s mint termelőszövetkezeti ta­gok valljanak hasznos tag­jaivá a szocializmust építő társadalmunknak. A KISZ- szervezetben is végezzenek felvilágosító munkát ilyen irányban a parasztíiatalok között. Magyarázzák meg ne­kik, hogy a termelőszövetke­zetben, ha szorgalmasan dol­goznak, éppen úgy megtalál­ják számításukat, mint a fa­lutól távol dolgozó fiatalok. A termelőszöveitkezeteink- nek nagy szüksége van a fia­talok munkájára most a nö­vényápolás, és később az aratás idején is. Helyes és csak dicsérni lehet azt az el­gondolást, amelyet Érsekvad- kerten a Tartós Béke Terme­lőszövetkezetben megvalósí­tották: a fiatalok különmun­kacsapatot alkotnak a terme­lőszövetkezetben és a do­hánytermelést bízták rájuk. De a termelőszövetkezetek­ben dolgozó fiatalok mellett az üzemi és ISKOLAI KISZ-SZERVEZETEK IS az elmúlt évhez hasonlóan, segítséget nyújtanak az idén is a termelőszövetkezeteknek. Az aratás nagy erőpróbája lesz termelőszövetkezeteink­nek. Az apró szétszórt par­cellák miatt az idén a ga­bona kisebbik részét tudja még csak gép aratni. A na­gyobbik rész, a termelőszö­vetkezeti gazdákra vár. Me­gyénk KISZ fiataljai vállal­ták, hogy 1200 hold gabonát aratnak le a nyáron, ezzel is segítve a termelőszövetke­zeteknek. A FIATALOK LELKESEDÉSE, szorgalma a munkában, nem egy termelőszövetkezetben hozott nagyszerű eredményt. A termelőszövetkezetek vezető­ségeinek a jövőben módot kell találni ok arra, hogy na­gyobb támogatást, segítséget adjanak a fiataloknak. bővítik a FÖLDMŰ VESSZÖVETKEZETI BOLTOT BERKENYÉN Berkenyén is mint sok más községben jelentős be­ruházással bővítik a földmú- vesszövetkezeti bolthálózatot. Eddig egy kis épületben volt a régi bolt és iltalbolt. Ezen a helyen most egy korszerű, félönkiválasztó rendszerrel működő vegyesboltot létesí­tenek és egy másik épületbe kerül a tágas új italbolt. A földművesszövetkezet tagsága a terv mielőbbi meg­valósítása érdekében lemon­dott az 1959. évi vásárlás után járó vásárlási visszaté­rítésről, a választott vezető­ség pedig a tiszteletdíjról. Ezenkívül jelentős társadal­mi munkával is hozzájárul­tak az építkezés mielőbbi be­fejezéséhez. MEGBOCSÁTHATÓ GYERMEKRABLÄS Az Osnabrück-i rendőrség a napokban teljes riadóké­szültségben üldözött egy gyer­mekrablót. A tettest sikerült elfogni, amint éppen a kis­babát tologatta vidáman Os­nabrück egyik utcáján: a „gyermekrabló” egy négyesz­tendős kisfiú volt, aki ra­gyogó arccal közölte a rend­őrökkel, hogy már olyan ré­gen szeretett volna kistestvér- két és most végre szerzett egyet! II „Kun Béla“ munkásőrség gyűlésén Vasárnap délelőtt megalaku­lása óta első ízben közös gyű­lésen vett részt a salgótarjáni Kun Béla munkásőrzászlóalj. Az Acélárugyár kerthelyisé­gében ízlésesen dekorált kör­nyezetben Andó István a vá­rosi pártbizottság titkára nyi­totta meg a gyűlést, majd Isdinszki Rezső őrnagy a zász­lóalj parancsnoka tartotta meg a három évet értékelő részle­tes beszámolóját. Emlékez­zünk, hogy amikor szervezni kezdtük a munkásőrséget, kezdetleges felszereléssel és hiányos fegyverzettel, kikép- zetlenül is megdöbbentő volt a mi megjelenésünk az ellen­forradalmároknak. Ami a felszerelésünkből és tapasztalatunkból hiány­zott, pótolta forradalmár szívünk és elszántságunk. Azóta sokat fejlődtünk s a dolgozó nép bizalma, amely az első percben is erőt adott, megnőtt, ma már minden be­csületes ember szeret minket, a meglapuló ellenség pedig tiszteletben tartja erőinket, összeforrtunk, ismerjük egy­A pártoktatási év végén ltfájus első felében az egész város területén — a szakosított tanfolyamok kivételével — ünnepélyes zá­rófoglalkozások keretében be­fejeződött az 1959/60-as párt­oktatási év. Több mint 6 hó­nap távlatából megállapítha­tó, hogy — a kétségkívül fennálló kisebb-nagyobb hiá­nyosságok ellenére is — je­lentős fejlődést értünk el mind szervezeti, mind pedig tartalmi vonatkozásban. Az MSZMP Politikai Bi­zottságának az 1959/60. évi pártoktatás rendszeréről és tematikájáról tavaly február 11-én hozott határozatában körvonalazott célkitűzések zömét sikerrel váltottuk való­ra. Olyan pártoktatást alakí­tottunk ki. amely az MSZMP VII. kongresszusa anyagának széleskörű ismertetésével, az SZKP XXI. kongresszusa ha­tározatainak népszerűsítésé­vel sikeresen segítette a szo­cialista építés soronlevő fel­adatainak megoldását, a me­zőgazdaság szocialista átala­kításának meggyorsítását, s utat mutatott a hallgatóknak az elmélet és a gyakorlat összekapcsolására. A hallgatók kiválogatásánál messzemenően érvényesítet­tük az egyéni elbírálás és a legszigorúbban értelmezett önkéntesség elvét, mellőzve a számszerűség hajhászására irányuló minden törekvést. „Inkább kevesebbet, de job­mást, igazi baj társakká, a párt ütőképes harci csapatává ko- vácsolódtunk, mondotta többek között beszámolójában Is- dinszky elvtárs. A hibákat és tennivalókat elemezte ezután, majd kedves meglepetésként kiadós tízóraival vendégelte meg a zászlóalj tagjait. A gyűlés második részében többen szóltak hozzá a be­számolóhoz, amit javaslatok­kal bővítettek ki. A hozzá­szólások között 1919-es élmé­nyeiket, tapasztalataikat; ha­sonlították össze az öregeb­bek a mostaniakkal, a fiata­lok pedig lelkesen fogadták meg, hogy a veterán kommu­nisták tanácsait mindig tisz­telettel fogadják el. Hozzászólt Nagy György őrnagy, megyei parancsnok is. A kommunista magatartásról, a fokozottabb fegyelemről, egymás nevelésé­ről és a harci kiképzések, az edzettség elsajátításáról be­szélt. Hangsúlyozta a munkás­őrök jó kapcsolatának fontos­ságát a rendőrséggel és határ­őrséggel. Ezekkel a fegyveres szer­vezetekkel szorosabban együtt kell működnünk a jövőben — mondotta. A lelkes hangulatú gyűlés Andó István elvtárs zárszavá­val ért véget, amelyben a vá­rosi pártbizottság jó kívánsá­gait fejezte ki a munkásőrség részére. Az elmúlt időszak alatti példás magatartásuk miatt 42 munkásőrnek adott kitüntetést és emléktárgyakat a parancsnokság. Kommunista módon ban” — elv alapján az okta­tás mércéjét nem a tanfolya­mok és a hallgatók létszáma, hanem a színvonal tekinteté­ben igyekeztünk mind maga­sabbra állítani. Az alapfokú pártoktatás az elmúlt év októberének végén 19 „Időszerű kérdések" és 7 „Marxizmus—leninizmus kér­dései” tanfolyamon indult be. Ez utóbbi közül kettő II., a többi pedig I. évfolyam­ként működött. Ezenkívül 4 szakosított tanfolyamot is szerveztünk. Komoly ered­ményként könyvelhető el, hogy mind a 30 tanfolyam életképesnek bizonyult, egyik sem oszlott fel. A szervezett pártoktatás keretében összesen 520 hall­gató gyarapította marxista— leninista műveltségét, váro­sunk kommunistáinak 58 szá­zaléka kapcsolódott be a kü­lönböző tanfolyamok munká­jába! A hallgatók létszámán belül 260 volt a pártonkívü- liek, I3l pedig a dolgozó nők száma. Pozitívumként értékelhető az a tény is, hogy a korábbi években szinte már hagyo­mányossá vált „lemorzsoló­dás” most nem volt tapasz­talható, sőt, egyes szeminá­riumokon (Fűtőház, SZTK, termelőszövetkezet) a hallga­tók létszáma évközben még növekedett is. Az elvtársak 75—80 százaléka részt vett a foglalkozásokon. MIT MONDANAK AZ ILLETÉKESEK AZ ÜJ salgotarjani kórház építéséről; Megengedhetetlen ez a hosszú tervezési idő — DR. ROSTÁS OSZKÁR ELVTARS, AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM TITKÄRSÄGÄNAK VEZETŐJE — Lapunk 42. és 43. számán ban megkezdtük a vitát az új salgótarjáni kórház épí­téséről. Eddig elmondotta véleményét a megyei tanács végrehajtó bizottságának el­nöke, — mint beruházó, és elmondotta véleményét a me­gyei Építőipari Vállalat igaz­gatója is — mint kivitelező. Mindkét nyilatkozat azt tartalmazza, hogy nincs biz­tosítva az előirányzott 10,5 millió forintos értékű munka elvégzése, elsősorban azért, mert az arra illetékes tervező iroda nem, vagy csak rész­ben szállítja a kórház építé­séhez és anyagrendeléséhez elengedhetetlenül szükséges terveket. Pedig az új kórház építése nagyon is sürgős! Munkatársunk a beruházó és kivitelező után kérdést intézett az egyik legilletéke­sebbhez, az Egészségügyi Mi­nisztériumhoz is. A minisz­térium megbízásából dr. Ros­tás Oszkár elvtárs, a Egész­ségügyi Minisztérium titkár­ságának vezetője a következő információt adta: — A salgótarjáni kórház építésére a KÖZTI program tanulmánytervét 1597 decem­ber végén hagytuk jóvá. A tanulmányterv és beruházási program alapján készült el a vázlatterv 1958 májusában. A vázlattterv és ennek kapcsán készült tervfeladat módosí­tásra szorult. Ezt a módosítást a tervező csák újabb tervfeladat ké­szítésével vállalta. A módosí­tott tervfeladatot 1959 júli­usában hagytuk jóvá. A kivi­teli tervek készítése azóta húzódik és tájékozódásunk szerint 1962. év első felében készülne el a teljes tervdo­kumentáció. Bár a tervezésre vonatkozólag idő normatíva nincsen megállapítva, de nyilvánvaló, hogy ez a hosz­szú tervezési idő egy 115 mil­lió forintos építési volumenű munkánál megengedhetetlen. Az 1960. évre vonatkozó rész­letes tervszolgáltatás elhúzó­dása miatt az erre az évre előirányzott 10,5 millió forint­ból 4 millió forintot a kivi­telező vállalat nem tud beé­píteni, amely miatt súlyos keretprobléma merül fel az egészségügy területén, más­felől a kórház befejezése is jelentősen kitolódik. Tudo­másom szerint a tervezést nehezítik az altervezők késői vállalásai is. Arról azonban nincsen tudomásunk, hogy a KÖZTI a megbízásokat a megfelelő időben megadta-e az altervezők felé, — tájékoz­tattak bennünket az Egész­ségügyi Minisztériumban. A tét tehát nagy. A beru­házók, de maga az Egészség- ügyi Minisztérium is keresi a kivezető utat, mert látják, tudják, hogy a salgótarjáni új megyei kórház építése na­gyon is sürgős, nagyon is fon­tos az egész iparmedence egészségügyi ellátottságának javítása céljából. De vajon mi lesz? Erre kíváncsi most mindenki Arra, hogy vajon a Középületeket Tervező Iro­da megteszi-e a magáét, ha nem is minden áron, de előbbre hozza-e a salgótarjáni kórház tervezési munkálatai­nak határidejét. Hiszen ép­pen erről lenne szó. Erre van a legnagyobb szükség, hogy felhasználják a már rendel­kezésre álló pénzösszeget, újabb építési anyagokat ren­■ delhessenek és zökkenőmen­tes legyep az annyira várt új kórház építése. Valameny- nyien, beruházó és kivitele­ző, egész megyénk társadal­ma várja a KÖZTI legilleté- kesebbjeinek nyilvános nyi­latkozatát. Reméljük, nem ■ marad el. A NAGY TAVASZI ^ munkákat már a há­tuk mögött hagyták. Ezért ta­lálkozhattunk azzal a kü­lönben meglepő látványosság­gal, hogy 4 újszínű, de sáros­talpú szörnyeteg, hatalmas lánctalpaikkal, súlyos ,,tes­tükkel” ott álltak hangtala­nul, feszes vigyázzban a ka­rancskeszi gépállomás udva- [ rán. — Ezek már teljesítették feladataikat — mutatott a lánctalpas traktorok felé Fo­' dór József elvtárs a gépállo- \ más igazgatója. — Jó színben vannak ezek ' a gépek — mondom, mert a : többiekhez képest valóban ’ úgy néznek ki mintha ün- ' neplőbe öltöztették volna- őket. ’ — Igen! Ezek mind most a tavasszal estek át a „tűz- ’ keresztségen”, mondja az . igazgató. — Az ősszel kaptuk őket. Ezt a nagy Sz-100-as lánctalpas traktort is, meg a • mellette lévő 3 darab DT- 413-as lánctalpasokat is. Ezek­kel együtt most már öt darab • traktorunk van a 413-asból. És hogyan segítik a gépál­lomás tervének teljesítését? j — Csuda jó erőgépek ezek! . — mondja az igazgató és c melléje csettintett is egyet a nyelvével. Mintha csak azt- akarta volna vele érzékeltet- . ni, hogy jók, finomak és ta­lán még édesek is. — Mennyit kellett szánta- . niok, hogy beállhassanak . ide a gépállomás közepére? Az elmúlt tavasszal —- mandja az igazgató, mivel 3 1500 holdat szántottunk meg. Nálunk már április végéra a véget ért a tavasz. Ekkorra végeztünk a tavaszi tervvel. És ehhez a legtöbb segítséget ezek a lánctalpasok biztosí­tották. Ezek segítségével si­került időben elvégezni a környék 14 termelőszövetke­zetének szántási igényét. Aztán az igazgató nem tud­ta megállni, hogy közelebb ne menjen az egyik lánctal­pashoz. — Ez az a bizonyos Sz 100- as — mondja. — Nagyon ne­vettem, amikor megérkezett ez a nagy gép. Szokatlan nagy ez, ilyen még nem volt a gépállomásunkon. Zeke József a szocialista munka hőse, aki szintén jó megter­mett ember, körül-körü1 jár­ta ezt a nagy monstrumot. Én meg azt mondtam Jós­kának, hogy no... Jóska ez testhezálló masina lesz... — És valóban az övé is lett? — Hát kié lett volna másé? És most utólag azt is meg­állapíthatjuk, hogy igencsak testhezálló lett. Mert Zeke lóska valóban úgy ül rajta, mintha csak odateremtődött : volna. Nagyon érti a mód­ját. QZÓVAL ZEKE JÓZSEF ^ kommunista traktoros a szocialista munka hőse nemcsak megtanulta azt a lenini tanítást, hogy a ma embereinek el kell sajátíta­nia, meg kell „nyergelnie” a technikát, ő a gyakorlatban is megvalósította ezt. Jól megismerte a gépét és szó ■ szerint is valósággal meg- nyergelte, megzabolázta azt. Mert mit mond erről az igaz­gatója: — Olyan ennek a gazdája, . amilyen ritkán akad még a traktorosok között is. Domb­oldalon fel, vagy dombolda­lon le, az mindegy a mi Ze­kénknek. A legveszélyesebb helyeken is hajtott vele. Olyan helyeken, ahol már a segédvezető is leugrott a gépről, mert nem mert Ze­kével menni. Az új lánctalpas traktorok azok irányítóival együtt te­hát nagy segítséget nyújtot­tak ahoz, hogy a termelő- szövetkezet szántási igé­nyeit kielégítsék és ezzel is elősegítsék annak a Közpon­ti Bizottsági határozatnak a megvalósulását, amely a ter­melőszövetkezetek megerősí­tésére hívta fel a figyelmet. Eredményes munkát végez­hettek, mert olyan derék párttagok ültek a lánctalpa­sok „nyergében" mint Zeke József, Kiss József, Kelemen István és a többiek, akik szívügyüknek tekintik a párt útmutatásainak végre­hajtását. Ezért állhatnak most már itt a gépállomás közepén a tavaszi munkák sikeres el­végzése után a karancskeszii traktorosok hű segítő társai. T)E HOL VANNAK a gazdáik? Talán bi­zony azok is befejezettnek tekintik feladataikat a szán­tási tervek sikeres teljesíté­sével? Nem! Zeke Józsefnek és társainak mindig akad dol­guk. Hiszen sok közük van ahhoz, hogy Karancskeszi környékén és Karancskeszi határain túl szépen zöldellnek a vetések, hogy gyökeret eresztettek a hatalmas táb­la kukoricák, hogy kidugják a földből a fejüket a répák, hogy nagyranőnek a krump­li-gumók. És a beérés után megjelenésükre fejet hajta­nak Zeke Jánosék előtt a hatalmas búzatáblák, megtel­nek a zsákok. Az általuk jól megmunkált földek jó búza­termést adnak. Ezekből ma­gasra kelnek a cipók és a magas cipókból' pirosodnak olyan egészségesre a környék­beli gyerekek. És persze a nagyok is. Orosz Béla Olyan ennek a gazdája, amilyen kevés akad még a trak­torosok között is — mondja az igazgató

Next

/
Oldalképek
Tartalom