Nógrádi Népújság, 1960. június (16. évfolyam, 44-52. szám)
1960-06-01 / 44. szám
NÓGRÁDI Vili AG PROLETÁRJA^ EGYESÜLJETEK! épújság AZ MSZMP NÖGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA ARA: 60 FILLER 1960. JÚNIUS 1. Kommunista pedagógusok aktivaülése volt Hétfőn a megyei tanács dísztermében a megye minden részéből sereglettek a kommunista pedagógusok, hogy megtartsák a kommunista pedagógusok aktívaülését. Megjelentek az ülésen Jakab Sándor elvtárs a megyei pártbizottság első titkára és a művelődésügyi minisztérium képviselői. A beszámolót Boros Sándor elvtárs a megyei pártbizottság agit.-prop osztályának munkatársa tartotta. Szólott a pedagógusokra háruló feladatokról és ebben a kommunista pedagógusok szerepéről. Az aktívaiilésen részt vett pedagógusok az előadást mindvégig nagy figyelemmel hallgatták, majd hosszantartó vita során egészítették ki. Az ülés a délutáni órákig tartott. Teljesen gépesített frontfejtés — Új művelési mód a jrontfejtéseken —• A Nógrádi Szénbányászati Tröszt a frontfejtések korszerűsítése terén nagy erőfeszítéseket tett az elmúlt évek folyamán. A frontfejtések gépesítésének előfeltételeként először a támmentes fronthomlokot kellett megvalósítani, amelyekből 1958-ban 90 méter, 1959-ben 410 méter volt. 1960-ban már 610 méter támmentes fronthomlok-hosz- szal rendelkeznek a nógrádi bányák. A frontfejtések gépesítésének fejlődése most újabb jelentős állomáshoz érkezett. Először kerül beépítésre a szémnedencében frontfej- tési széngyalu. A gyaluláson alapuló szénfejtés gyakorlati megoldásai alig 8—10 évre tekintenek vissza. Az eljárás lényege az, hogy elektromotorokkal meghajtott láncok vágóélekkel ellátott gyalutestet húznak végig a szénfalon. A gyalu körmei nekifeszülnek a. szénfalnak, amelyről 10—15 centiméter vastag szénréteget hámoznak le. A széngyalu-test alakja olyan, hogy a lejtős része segítségével a gyalu által lehámozott és feltorlaszolt széndarabokat közvetlenül ráadagolja a gyalu mellet elhelyezett láncos kaparó- ra. A kaparó a szenet a fronti szállítóvágat gumiszalagjára üríti. A gyalu előrehaladási sebessége 40 centiméter másodpercenként. A széngyalu tehát megvalósítja a frontfejtési munkálatok teljes gépesítését, a fejtést, rakodást, szállítást egyaránt. A Nógrádi Szénbányászati Tröszt mérnökei és frontbrigád dolgozói közül mintegy százan az Ipari Vásáron működés közben tanulmányoztak a külszínen összeszerelt gya- lut. A széngyalu a tervek szerint a mizserfai bányaüzem Gusztáv aknáján kerül először alkalmazásra. A front jelenlegi előrehaladása hasonló szénvastagság mellett 1,10—1,20 méter naponta. A széngyalu akalmazásával 2—2,50 méter napi előrehaladást terveznek. A termelékenységet emeli az: is, hogy a széngyaluhoz a jelenlegi fronton alkalmazott létszámnál kevesebb létszámot kell telepíteni. A fronton végzett fizikai munka jellege is alapjában megváltozik, mert a gyalu kiszolgáló személyzete csak szerelési munkát végez, majd, az eddigi jövesztési és; rakodási munkával szemben.;. Szorgalmas munka folyik Őrhalomban 150 HOLDON MEGKAPÁLTAK A BURGONYÁT őrhalomban a Hazafias Népfront Termelőszövetkezet gazdái az indulásnál, a tavaszi munkánál megmutatkozó szorgalommal, lelkesedéssel végzik a növényápolási munkákat is. A tágas határ, nap-nap után tele van hajladozó asszony és férfi tagokkal, akik a közös táblában szaporázzák a munkát, dolgoznak, hogy a termelőszövetkezetben már az Mikszáthot ünnepeltük Horpácson és Balassagyarmaton Csehszlovák írók is résztvettek az ünnepségen A magyarnándori vasútállomás közelében egy hatalmas gyümölcscsomagoló és egy nagyteljesítményű hídmérleg épül, hogy az állami gazdaság innen továbbíthassa majd az ország különböző részeire és határainkon túlra a kitűnő ízű és zamatií magyarnándori almát. Mikszáthra emlékezett vasárnap az egész megye, de különösen Horpács, az alig egynéhányszáz lelket számláló kisközség és Balassagyarmat. A horpácsi ünnepségen részt vettek nemcsak a magyar és csehszlovák Írószövetség képviselői, de Mikszáth Kálmán hozzátartozói, leszármazottai, s azok az öregek is, akik még ismerték „a nagy palócot”. Nevezetesen: Pöstény Mihány bácsi, a falu kovácsa és Macska Anzelm bátya, a 81 esztendős földműves. A régi kúrián elhelyezett emléktábla leleplezésének eseményét sok megpárásult szem figyelme kísérte. Az emléktábla avatásakor Rados Piroska mondta el szépen, komoly átéléssel Lukács Imre: Elsirató című költeményét, majd Gréczi Ferenc igazgató-tanító megnyitója után Rakonczai Antal tanár tartott ünnepi beszédet, s méltatta Mikszáth munkásságát, irodalmi értékét. Ezt követően a Magyar írószövetség képviseletében dr. Bóka László, József Attila-di- jas író,, egyetemi tanár mondott üdvözlő szavakat a népes számmal megjelent ünneplőkhöz. Köszönetét mond az unoka Az ünnepség megható dologgal folytatódott: a kastély erkélyén Mikszáth Kálmán unokája, Mikszáth Edit jelent meg, hogy köszönetét mondjon azért a szeretetért, amit a falu dolgozói részéről tapasztalt. — Engedjék meg — kezdte —, hogy az egész Mikszáth- család nevében pár szóval kö- szönötet mondjak a mai szép ünnepségért, amellyel nagyapám emlékét idézik. — Nagyapám igen szerette Horpácsot és a horpácsiakat, amint ezt boldogult nagymama elbeszéléseiből tudom ... Én is szerettem itt lenni s itt töltöttem életem felét, míg iskolába nem kerültem. Annak idején sokat meséltek nekem nagyapámról, ezek voltak a legszebb mesék, amelyeket hallottam. — Olvassák könyveit, szeressék és őrizzék emlékét mindig, amint én szeretni fogom Horpácsot és a horpácsiakat, amíg élek. Megnyílt a Mikszáth-múzeum Pongrácz József mezőgazdász szavalata után a megjelent' ünneplők megtekintették a kastélyban levő könyvtárt és Mikszáth-múzeumot, amelyet Miklós Róbert, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója nyitott meg. A társas ebéden a csehszlovák vendégek részéről Josef Sekena író mondott rövid beszédet, s méltatta Mikszáth írói jelentőségét, majd emlékplakettek kiosztására került sor. A plakettet Szabó István Kossuth-díjas szobrász készítette, aki az író iránti tiszteletből ugyancsak részt vett az ünnepségen. . Említsük meg itt két másik Csehszlovák vendégünk: Ludo Zábek és Juraj Spitzer nevét is, akik Mikszáth nevét, írói nagyságát becsülve itt voltak az ünnepségen, amely a megjelenteknek nem csupán eseményt jelentett, de tisztelgést is a község nevezetes lakója iránt. Az ünnepségsorozat a délutáni órákban tovább folytatódott. Balassagyarmat is méltón emlékezett A másik megyei ünnepség Balassagyarmaton már napok óta tart. Május 22-én a Palóc Múzeumban emlékkiállítással kezdődött, 23-án este a Déryné Színház bemutatta Mikszáth: „Tavaszi rügyek” című írását Bondi Endre feldolgozásában. A város ünnepi tanácsülést tartott, az egykori lakóházon emléktáblát helyezett el, a helyi irodalmi színpad emlékműsort adott, 29-én este pedig a Madách Imre Irodalmi Színpad előadásán dr. Bóka László József Attila-díjas író, egyetemi tanár tartott előadást „a nagy palócról”. Barna Tibor idén megtalálják számításukat* A 30 hold cukorrépát már háromszor kapálták. A 100 hold köztes burgonya és takarmányrépa kapálása és egyelése is befejeződött. A termelőszövetkezetben 150 holdon korai burgonyát termelnek, mert mint ismeretes Őrhalomban a burgonya hozza a jövedelem jelentős részét* A termelőszövetkezeti asszonyok szorgalmát dicséri az is, hogy a korai burgonyát is megkapálták már. A termelőszövetkezetben úgy határoztak a szövetkezeti gazdák, hogy nincs szükség arra, hogy egyénenként megkapja valamennyi család azt a területet, amelyet neki kell megmunkálnia. Tudta valamennyi brigád, milyen nagyságú terület megmunkálása vár rá, s a brigádvezetők időben mozgósították a brigád valamennyi tagját, akik gondos, jó munkát végeztek. Most a kukorica kapálásáig a háztáji földet dolgozzák a szövetkezeti gazdák. Mert Őrhalpmban az az elv érvényesült a szövetkezeti gazdák körében, hogy először a közös földet, a nagy táblát munkálják meg, mert az idén már ebből a termelőszövetkezetből élnek. S amikor ezzel végeztek, került sor a háztáji földek megmunkálására. Tíz holdon kertészeti növények termelésével is foglalkoznak a Hazafias Népfront Termelőszövetkezetben, mert látják, hogy a zöldség termeléssel amellett, hogy hozzájárulnak a környék zöldségellátásához, igen komoly jövedelemre is szert lehet tenni. A szövetkezeti gazdák már korábban, a tavasz kezdetén, melegágyakat készítettek, paradicsom, paprika palántákat neveltek, amelyet most már mind kiültettek. Kétezernél több kisdobost és úttörőt avattak a Nemzetközi Gyermeknapon Nógrádban A Nemzetközi Gyermeknapon megyénkben is nagyszabású ünnepségeket rendeztek. A központi ünnepségeket Salgótarjánban tartották meg, ahol a szülői munkaközösség, a pedagógusok és a társadalmi szervezetek összefogásával nagyszabású programot készítettek a gyermekek részére. Vasárnap reggel a bányász és az acélárugyári fúvószenekar kísérte a város iskoláinak úttörő csapatait a Tanácsköztársaság térre. Itt tartották meg Salgótarján általános iskolái úttörőcsapatainak közös avató ünnepségét. Mintegy 500 kisdobos és úttörő ajkán hangzott fel az eskü a Tanácsköztársaság monumentális emlékműve előtt. Több száz egyenruhás, már régebben fölavatott úttörő tisztelgése köszöntötte a most felavatott kisdobosokat és úttörőket. Az eskü után honvédtisztek, munkásőrök, úttörő csapatvezetők és avató szülők kötötték fel a kék és piros nyakkendőket a kisdobosok és úttörők ingére. Avatás után a szülői munka- közösség iskolánként vendégül látta az újonnan fölavatott kispajtásokat. Karancslapujtőn a Nemzetközi Gyermeknapon adták át a községben lakó bányászok társadalmi munkájával épített politechnikai tantermet is. A megye számos községében vidám gyermekmajálisokat, tréfás versenyeket rendeztek. Kisterenye községben a nőtanács és a Hazafias Népfront közreműködésével filmelőadást rendeztek, délután pedig nagy sportünnepély volt. A bányatelepen tartották az úttörő-avatást. A gyermeknap alkalmából ruhabemutatót is rendeztek és megjutalmazták a tanulásban élenjáró diákokat. A romhányi csata kétszázötvenedik évfordulóján emlékíinnepséget tartottak Romhány községben Romhány községben nagyszabású emlékünnepséget tartottak vasárnap II. Rákóczi Ferenc kuruc serege és a labanc Schittinger János lovassági . altábornagy csapata közötti csata 250. évfordulója alkalmából. Az évforduló alkalmából a Hazafias Népfront községi és járási bizottsága által rendezett ünnepségen résztvettek a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a párt, a tanács és más társadalmi szervezetek képviselői is. Az emlékünnepség a romhányi csatában elesett kurucok: magyar, lengyel és svéd szabadság- harcosok közös sírjára emelt Rákóczi emlékmű koszrúzá- sával kezdődött, majd a sportpályán nagygyűlést tartottak. A romhányi csata 250. évfordulóján a több mint egy évszázaddal későbbi 1848-as szabadságharc romhányi születésű kapitányának Berczeli Máténak egykori szülőházán is emlékművet lepleztek le vasárnap. Erősítsük a patronáló mozgalmat üveggyári patronálok a közelmúltban elhatározták, hogy szocialista szerződést kötnek a hozzájuk tartozó termelő- szövetkezetekkel. A gyár pártbizottsága és patronálói abból indultak ki, hogy ez a szerződés még jobban elmélyíti a felelősséget, a kölcsönös megbecsülést és pontosan megszabja a feladatot. Az üvg egy áriaknak ez a kezdeményezése elterjedt megyénk többi ipari üzemeiben is. Most már az a feladat, hogy a szerződésben foglalt pontok maradéktalanul meg is valósuljanak. Mindezek a tények arra utalnak, hogy a patronáló munkában megtörténtek az első biztató lépések, azért, hogy a munkásoknak ez a tevékenysége elsősorban politikai támogatás, politikai segítségnyújtás legyen a szövetkezetek számára. Feltétlenül szükséges, hogy ez az irány tovább erősödjék a patronáló munkában. Ott járnak el helyesen, ahol a gyár, a bánya, a vállalat párttitkára messzemenő segítséget nyújt a szövetkezet párttitkárának a pártépítő munkához, az agi- tációs tevékenységhez, a termelés pártirányításának és pártellenőrzésének megvalósításához. Ehhez tartozik az, hogy az igazgató a szövetkezet elnökének adja át azt a gazdag tapasztalatot, amelyet az üzemszervezés, a munka irányítása, a tervezés és sok más tekintetben szerzett. A könyvelő pedig a tsz könyvelőjének adjon támogatást abban, hogy a szövetkezet ügyvitele pontos, áttekinthető és a tagság részéről bármikor ellenőrizhető legyen. A patronáló munka tartalmi részének és szervezeti kereteinek erősítésére a jövőben is szükség lesz. Az a tény, hogy megyénkben a szocialista szektor aránya megközelíti a 70 százalékot, csak méginkább aláhúzza a munkásosztály részéről nyújtandó támogatás szükségességét. Megszervezni, kialakítani a nagyüzemi gazdaságokat, érvényre juttatni a közösségi szellemet, hosszantartó munka hatására jön majd létre. Az első közös aratás, az első zárszámadás sikerei a munkásosztály tevékenységét is tükrözik majd. Régi és újonnan alakult termelőszövetkezetek ezévi munkája elsőrendű jelentőségű lesz majd abban. hogy azok is a közös gazdálkodás útját válasszák, akik ma még egyénileg művelik földjeiket. Az elmúlt évben megyénkben is jelentősen előre tört, tért hódított a mezőgazdaságban a nagyüzem, a szövetkezeti mozgalom. Ezen a tavaszon már a legtöbb község határában nagy, egybefüggő táblák jelezték a közös gazdálkodás térhódítását. A munkásosztály a maga részéről messzemenő támogatást nyújtott, nyújt és ad a jövőben is, hogy dolgozó parasztságunk megtalálja és hasznosítsa azt az utat, amely egyedül biztosítja számára a felemelkedést, a virágzó falut. A munkásosztály állama anyagban, gépekben, hitelben erejéből tellő támogatást nyújtott a szövetkezeteknek. A munkások nemcsak akkor mentek el a faluba, amikor a dolgozó parasztság a döntés nehéz óráit élte, hanem most is ott vannak, amikor már megindult a közös munka és az életben kell igazolódnia mindannak, amelyet a munkások, a párt és a kormány szavaként tolmácsoltak a falunak. Ma megyénk 128 termelő- szövetkezetét több mint ezer munkás keresi fel rendszeresen, hogy a patronáló mozgalom keretében baráti, elvtársi támogatást, segítséget nyújtiVn a további erősödéshez. Húsz budapesti és pest- környéki gyár, vállalat vezetői, dolgozói jönnek el hétről hétre megyénk egyes szövetkezeteibe. Megyénk gyárai, bányái, üzemei és egy sor hivatal vállalt patroná- lást, támogatást a tsz-ek számára. A politikai felelősök rendszere pedig hozzájárult ahhoz, hogy az új termelő- szövetkezetek gyorsabban küzdjék le az indulás kezdeti nehézségeit, a tagság jobban megismerje, megtanulja a közös munkát, a nagyüzemi gazdálkodást. Az a hetven politikai felelős, aki ilyen irányú munkát végzett, becsülettel megállta a helyét és túlnyomó többségük olyan baráti, elvtársi kapcsolatot épített ki, mint a vasötvözet- gyári Csörge István a hugya- gi termelőszövetkezetben Csörge elvtársat és sok-sok más politikai felelőst, mini legjobb barátukat, tanácsadóikat tisztelik és szeretik s szövetkezetben, az ő munkájukból is lemérik azt a nagj felelősségérzetet, amelyet i munkásosztály, a falu ügye szocialista jövője iránt tanúsít. Az egyébként példamutatóan dolgozó Salgótarján
