Nógrádi Népújság, 1960. május (16. évfolyam, 36-43. szám)

1960-05-21 / 41. szám

4 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1960. május 21. Mikszáth Kálmán és Nógrád r ilnu pnpm hogy még azok is> akik Uyjf ultblll, büszkén valljuk magunkat nógrádiaknak, akiknek szívében az egész haza szeretete mellett testvériesen megfér bizonyos szeretet szülőföldünk iránt, hálát­lanok vagyunk e tájjal, e táj népével szem­ben. Nem ismerjük eléggé! Sem földrajzilag, sem történelmileg. Pedig e táj népének hány hősies, történelmi helytállását idézik az ősi várromok, hány helyen lobogott az irodalom lángja, milyen értékes dokumentumait őrzik nyelvünknek érdekes helységneveink. A szocialista építés lázas ütemében újra­éled, felvirágzik megyénk is. A mai kor nagyszerű alkotó munkáját, igaz harcunkat segíteni, fel kell idézni és ápolni e táj tör­ténelmének minden igaz és szép hagyomá­nyát. Mert említsük most csak Mikszáth Kál­mánt. Ez a jubileum — halálának 50. évfor­dulója — kellett, hogy még azokban az ol­vasókban is, akik különösen szeretik Mik­száth írásait, indokolt büszkeség éledjen bennük, hogy Mikszáth ebből a megyéből indult, ho^y művészetével meghódítsa az embereket. Mikszáth nógrádi származásának emlegetése nemcsak lokálpatrióta érzésünk­ből fakad, hanem mert Mikszáth emberi és művészi fejlődésének, művészetének helyes megértése indokolja, sőt, követeli meg. Kevés írónál játszott oly nagy szerepet a szülőföld emléke, mint éppen nála. A mű­veiben ábrázolt világ — tájak, emberek —, a palócföld világa. A születés, szülők, gyer­mekkor, ifjúság, szerelem, barátság, elvek, írói témák — egy egész élet, az, ami e táj­hoz kapcsolta őt. Első sikerét Szegeden érte el, élete nagy részét Budapesten élte le, de őszinte, gyermeki hűsége szülőföldje iránt semmit sem gyengült. Ékes bizonyíték erre az a beszéde is, melyet írói munkásságának 40 éves jubileumán mondott el. Néhány sort idézünk csak: „Külön szeretnék szólani az én szeretett vármegyémhez, Nógrád várme­gyéhez, amely oly királyi, pazar fénnyel tett ki magáért velem szemben. Külön szeretnék szólani hozzá, hogy elmondjam, hogy csak nappal vagyok tőle elválva; amint testi sze­meimet lehunyom, otthon vagyok, ott vagyok köztük és ha elgondolom, hogy az öröklét is csak egy álom, hogy a mennyország is csak egy álom; a nagy pihenés; és elgon­dolom, hogy előleges értesülésünk van arról, hogy ott az angyalok kara zeng, hát elfog a szomorúság, hogy mit ér, ha nem a ka- rancssági erdők zúgnak ahelyett...” Szklabonyán született 1874-ben. Itt hallotta gyermekfővel azoknak a történeteknek jó részét, melyeket később megírt; műveinek sok szereplőjét itt ismerte meg. Itt temet­ték el édesapját, édesanyját Balassagyarmaton hivatalnokoskodott. A Balassa kávéházban hallgatta borozgatás közben Balog Károly, a híres cigányprímás muzsikáját. A Mária utcában lakott, egy ut­cai szobában. A kezdő író szorgalmas cikk­írója az egyik helyi lapnak. Itt alakul élet- szemlélete, politikai állásfoglalása, emberi magatartása. Mohorán ismeri meg Mauks Ilonát, akit később — kétszer is — feleségül vesz. Itt kezdődik el romantikus szerelmi történetük. Mohora az írói témák gazdag forrása is. Így ír egyik levelében: ,„Én csak jól jártam Mo­dorával ... Lassanként az egész irodalmam Mohoráról fog kikerülni...” 1904-ben megveszi Szontágh Pál örökösei­től a horpácsi birtokot, 1907-ben építteti fel az új kastélyt, a Jókai életéről írt könyvé­nek honoráriumából. Életének epizódjai ezek, külsőleges kap­csolatok tényei. Amit útravalóul magával vitt innen — amit gondolt a palócföldről, ahogyan szerette szülőföldjét — az művé­szetté, költészetté vált az író szívében és agyában, az mind benne van műveiben. Magával vitte a nép, az egyszerű, dolgos emberek — a jó palócok és tót atyafiak — szeretetét, akik műveiben újraélik életüket. Mikszáth írói erejét bizonyítja, hogy a ro­mantikus, idillikus népszemléleten túljutva, képes volt belőlük magasfokú művésziség- gel ábrázolt parasztfigurákat is teremteni. Innen viszi magával származásának emlé­keit is. Birtokos család fia. Felesége csa­ládja, ismerősei, barátai gazdagabb, szegé­nyebb birtokosok. Mikszáth a megyei urak között él Balassagyarmaton, látja e réteg, a dzsentrik haláltáncát. E világ légköre, szemlélete alól Mikszáth teljesen szabadulni nem tudott. A művész inkább, az ember kevésbé. Mint művész, nagy regényeiben — főképp a Noszty-fiú esete Tóth Marival-ban — leszámol lényegében ehhez a réteghez fű­ződő nosztalgiájával, de mint ember, és po­litikus vállalja a képviselőséget Tisza Kál­mán parlamentjében és Tisza Kálmán kár­tyapartnere tud lenni. Nplfiinlr nógrádiaknak kettős ünnep ez nuRIllllt az évforduló. Idézzük az egyete­mes magyar irodalom nagy kritikai realista írójának emlékét és ünnepeljük a megyénk­ben született Mikszáth Kálmánt is. Írói mun­kásságának egésze a haladást szolgálta és szolgálja ma is. Ezért emlékezik rá a mai társadalmunk is és ezért valljuk magunké­nak azt, ami művészetéből igaz és nagyszerű. Kojnok Nándor Üj KISZ-klub épül Mohorán Mohorán a KISZ-fiatalok részére hamarosan új klub- helyiség épül. A KISZ-klubot a kultúrotthon mellé tervezik építeni. Az új klubhelyiségre 39 ezer forint állami hitelt biztosítanak, mintegy 30 ezer forint értékű társadalmi munkát végeznek az építkezés befejezéséig a község KISZ- fiataljai. Az előkészületi munkákat máris megkezdték. Az épít­kezéshez szükséges homokot kibányászták és a helyszínre szállították. Megásták már a mészgödröt is. A klubhelyi­A SALGOTARJANI zeneiskola SZIMFONIKUS ZENEKARÁNAK HANGVERSENYE Salgótarjánban, a József Attila Művelődési Házban a zeneiskola vasárnap este 7 órakor megren­dezi az iskola szimfőnikus zene­karának hangversenyét. A zeneiskola tanáraiból és nö­vendékeiből alakult szimfónikus zenekar első szereplése lesz ez a koncert, amelynek műsora nagy­ban eltér az eddigiektől. Colleri- től Mozartig — tehát körülbelül a XV1I-XVHI. század legtipikusabb versenyformáit mutatták be neves szerzők művein keresztül. Zeke László zeneiskolai tanár a versenymű műfajának kialaku­lásáról tart előadást, azonkívül az egyes szerzőkről és müvekről ad tájékoztatót. A versenymű- vek előadói a zeneiskola tanárai lesznek és fellép Kovács János fagott-művész. A szólistákat a ze­nekar kíséri. A zeneiskola első bérletsorozatának negyedik, egy­ben utolsó előadása lesz. Egyéb­ként az idén 380 bérlettulajdonos volt, de ezeken kívül számosán érdeklődtek a zeneiskolai hang­versenyek iránt. Minden remény megvan arra, hogy a zeneiskola szimfónkus zenekarának első sze­replése is nagy tetszést arat. ség létrehozásához azonban támogatást kapnak a község idősebb szakembereitől is. Petrovecs Sándor kőműves mester például vállalta, hogy a mellette dolgozó három kiszes iparitanulóval felhúz­zák a klubhelyiség falait. Kereken fél évszázada, hogy az egész magyar nem­zet gyászával követve elte­mették Nógrád megyénknek azt a nagy szülöttét, akit Mikszáth Kálmán néven tart számon az irodalomtörténet. A „nagy anekdótázó”. így tartotta számon évtizedeken át a letűnt rendszer hivata­los irodalombírálata, de ár­iái hallgatott, hogy Mikszáth Kálmán nemcsak anekdótázó volt, hanem a kedély mögött minden írásában ott szövő­dött korának bírálata is. A tréfálkozó hang néha maró gúnyt bújtatott a szavak kön­tösébe. S mert ilyen volt, hogy ez volt az igazi Mik­száth, ezért becsüljük és tisz­teljük őt ma is. A napokban rendezésre ke­rülő ünnepségekből Horpács község méltán kért jogot, hiszen ismeretes, hogy ked­ves írónk éppen az itteni emberek közötti töltötte élete Jászberényi János ácsmester pedig szintén társadalmi mun­kában készíti el a klubhelyi­ség tetőszerkezetét, tetőzetét. A KISZ klubhelyiség mun­káit a napokban megkezdik és még június hónapban be is akarják fejezni. utolsó két évének jelentős részét. Szép kastélyt épített itt s fia társaságában még a ter­veket is maga formálta, sa­ját kedve szerint. S mert az országos írói ünnepeltség s a képviselői tisztség szép anyagi megbecsüléssel páro­sult, Szontágh Pál képviselő társától a szomszédos kas­télyt is megvette. Ide járt időnként látogatóba és pihe­nésre a fővárosból a család, itt alkotta jónéhány művét az öregedő író s ezekre a he­tekre, hónapokra büszkék joggal a horpácsiak. Az egykori Mikszáth rezi­denciában ma a község taná­csa végzi azt a hasznos mun­kát, amit Mikszáth még csak a maga módján, kritikai rea­lista írásaival, politikusi fá­radozásával igyekezett szol­gálni. Akadt hely a kastély­ban az író iránti tisztelet, becsülés ápolására is. A tá­Mozgalmista dalosok találkozóját- rendezik meg július elején Megyénkben is élnek még| idős elvtársak, akik a fehér­terror ideje alatt részt vettek* a munkásmozgalom keretein: belül alakult, nagyszerű ha-' gyományokkal rendelkező dal-; körök munkájában. Ezek a1 dalkörök, amelyek részei vol-! tak a munkásmozgalomnak* és tevékenységükkel elősegí-j tették a kizsákmányolás eile-' ni harcot, a későbbi évek fo-| lyamán széthullottak. A régi dalkörökben szerep-' lő elvtársak közül sokan él­nek még Salgótarjánban és környékén. A Szakszervezetek: Megyei Tanácsának kulturá-i lis munkabizottsága elhatá-j rozta, hogy felkutatják eze-( két az elvtársakat és találko-i zót rendeznek részükre. A régi dalkörök tagjainak* találkozóját július elején kí­vánják megrendezni. Előké-j szító bizottság alakult azj SZMT kulturális munkabi-« zottságán belül, amely meg-< szervezi a találkozó részletes! programját, illetve ennek le-J bonyolítását. Megvárják még összedől? Lassan egy hónapja lesz, hogy ía „Hová vezet a vállvonogatás?” )című cikkünkben sürgős intéz- í kedést kértünk a homokterenyel > művelődési otthon ügyében. Hát [ami a sürgősséget illeti, az in- , tézkedéseket nem tették meg a [mai napig sem. Köztudomású, hogy a homok- (terenyei bányász művelődési >otthon düledező állapotban van, Csőt, ml több, életveszélyes az )oít tartózkodás. ' Annakidején, Imikor cikkünket megírtuk, az } illetékes szervek ígéretet tettek tarra, hogy eljárnak ebben az > ügyben és döntést hoznak, hogy [bezárják-e a művelődési otthont. A megyei tanács müvelődés- lügyi osztályának illetékes elő­ladó ja úgy tájékoztatott minket, ihogy a cikk megjelenése óta ■ semmi nem történt ebben az 'ügyben. Elmondta azt is, hogy ezen a héten keresi fel a tanács [építést és közlekedési osztályá­énak szakértője a művelődési [otthont, hogy szakvéleményt ad- é)on vizsgálata alapján a műve­lődési otthon állapotáról. Csodálatra méltó az a lassú- [sdg, amely ebben az ügyben •megnyilvánul az illetékesek ré- [széröl. Sem a községi tanács, lsem a bányász szakszervezet nem igyekszik megoldani ezt az áldatlan helyzetet. Vajon mikor szándékoznak már végleges dön­tést hozni ebben az ügyben? Még azt sem tudják, hogy meg lehet-e javítani a művelődési ott­hon épületét, vagy a klküszöböl- hetetlen szerkezeti hibák miatt más intézkedés szükséges. Ez a tétlenség nagyon nyugta­lanítón hat mindazok számára, akik a homokterenyel művelő­dési otthonba járnak „szórakoz­ni”. Ügy látszik, hogy az illeté­kes szervek a bányász szakszer­vezet, a községi tanács nyugod­tak és nem tartanak attól, hogy esetleg bekövetkezhet a baj. A községi tanácson ugyan már olyan hangok is elhangzottak, hogy nem rossz ez az épület, csupán a bányász szakszervezet állítja így be. Ügy látszik, hogy a tanács és a bányász szakszer­vezet között még mindig nincs meg a megfelelő viszony. Ezt a huzavonát és találd kt játékot a legsürgősebben szün­tessék meg és az illetékes szer­vek szigorú vizsgálatot folytassa­nak á homokterenyel művelődési otthon ügyében. Azokat pedig, akik mulasztást követtek el, vonják felelősségre a vizsgálat alapján.- pá ­20 000 könyv, 5000 olvasó a vasas művelődési otthonban A Vasas Szakszervezet Te­rületi Bizottsága tegnapi ülé­sén megtárgyalta a vasas üze­mi könyvtárak olvasottságá­nak alakulását, valamint a vasasüzemekben folyó isme­retterjesztő-munka tapasztala­tait. Az értekezlet megállapí­totta, hogy az olvasómozgalom és az ismeretterjesztő-munka megjavítása az ezzel fog­lalkozó felelősök kitartó és odaadó munkáján ke­resztül egyre javul. Vannak ugyan helyek, ahol még mindig megtalálható a nemtörődömség, azonban e he­lyeken is igyekeznek a szak- szervezetek megjavítani a munkát. Az olvasómozgalom külön­féle eseményei — kiállítások, József Attila olvasómozgalom — elősegítették a könyolva- sók számának jelentősebb emelkedését. Az üzemi könyv­tárak részére nagy segítséget jelentett az SZMT könyvtára a folyamatos könyvcserével. Egyes könyvtárosok, akik ügyesen alkalmazták a könyv­cserét, jelentősen tudták emel­ni a könyvolvasók számát és az igényeket is változatos for­mában tudták kielégíteni. A megvizsgált hat vasas­üzem közül szép eredménye­ket ért el a József Attila ol­vasómozgalomban a Salgótar­jáni Acélárugyár, a ZIM mű­vek és a Vízválasztói Erőmű. Sajnos a könyvtárak zsúfolt­sága, a helyhiány nehezíti a könyvtárosok munkáját. Ko­moly hiba az is, hogy egyes helyeken a könyvvásárlásba nem vonják be a könyvtárost, és így nem az igényeknek megfelelően bővítik a könyv- állományt. Jelenleg a vasas kultur- otthonokban közel 20 ezer darab könyv áll az olva­sók rendelkezésére. Ezzel szemben az olvasók száma közel ötezer fő. Az ismeretterjesztő-munká­ban a Salgótarjáni Acéláru­gyár kivételével a vasas mű­velődési otthonokban nem di­csekedhetnek jelentősebb ered­ményekkel. Az acélárugyárban 163 ismeretterjesztő előadást tartottak az ismeretterjesztési évadban, közel 20 ezer részt­vevővel. A többi vasas mű­velődési otthonok elhatároz­ták, tervbe vették, de meg­valósításra már nem jutott erő. Ez annak az eredménye, illetve eredménytelensége, hogy néhány művelődési ottho­non belül a vezetőségnek nincs megfelelő ismeret- terjesztési programja. Ä szórakoztató rendezvények mellett elhanyagolják a mű­velődési lehetőségek kihasz­nálását. A területi bizottság megvi­tatta a beszámolót és a vita alapján határozatot hozott a hiányosságok megszüntetésére. A jövő feladataira még visz- szatérünk. TAMÁS ISTVÁN: Szebbet nyílik a vadrózsa Mátrai csipkék csókolták belém Palóc hazámnak ízét, illatát; Ha hazamegyek, kinyúlnak felém, S körülölelnek csengő rózsafák. A régi partot mindig megjárom, S megsimogatom büszke szirmotok — Nem martok húsba — ezt nem is várom, Hisz dalotok éneklője vagyok. Tovább az utón: a cél messze még — Biztassatok csak: soha sincs elég! Veletek üzen Apám és Anyám, A színetekben népem és hazám, összeolvadnak átkos parcellák, S a Mi Földünkön gas földszinti hallban most olvasótermet rendezett be a tanács, az emeleten pedig Mik- száth-múzeum őrzi az író ér­tékes hagyatékának egy ré­szét, amiket leszármazottaitól egybegyűjthettek. A hatal­mas, díszesen mintázott tü­kör, fotelek, asztalkák szinte még ma is sugározzák az „öregúr” kezének melegét. A vitrinekben kezének írásait olvashatjuk, könyveit lapoz­hatjuk s az egyik asztalon egy fekvő bárány művészi szobormása. Akkor kapta tisz­telőitől, mikor megszületett „A néhai bárány” című cso­dálatosan kedves-bús elbeszé­lése. S itt van néhány gyer­mekjáték, a néhai bari kis gazdájától. Hordozza ebben a község­ben Mikszáth nyomait a holt emlékeken kívül élő is. Olyan, mint a 76 esztendős községi kovács, Pöstényi An­tal bácsi. — Húsz esztendős lehet­tem, — meséli az öreg mes­ter, aki egy éve már a ter­melőszövetkezetben végzi a dolgát —, amikor Mikszáth Kálmánnal megismerkedtem. A fogarasi járás képviselője volt. én meg az István-telki főműhelyben akartam elhe­lyezkedni, hát megkerestem Pesten, adna-e nekem aján­lót az üzemhez. Szívesen adott s rámkötötte, ha nem menne a dolog, térjek vissza hozzá. Igen megmérgelődött, mikor megtudta, hogy az ajánlás nem használt s így szólt: „van ott nagyobb ku­tya is, mint Varga felügyelő, menjek csak hozzá.“ Akkor én már untam a kilincselést, hát hazajöttem Horpácsra, nyíltok rózsafák. boldogulást lelni. S mikortól megépült a kastély, én javí­tottam ott a zárakat, ablako­kat, a hintát, vasaltam a lo­vakat. — S milyennek ismerte Mikszáthot? — Nagyon jó ember volt, mint egy harapás kenyér. A felesége is igen jó asszony volt. — Mikszáth, — mondja to­vább az öreg —, ha dolgom akadt náluk, Virginia szivar­ral kínált, de olyan erős volt, hogy az isten se tudta elszív­ni, csak ő. így emlékezik az 50 év előtti napokra Pöstényi Antal bácsi, aki ott lesz persze megilletődött, halkuló szívé­vel azon a napon is, amelyen nevezetes ismerősének emlé­két idézi a falu, — hogy meghallgassa az ünnep mű­sorát, betekintsen a múzeumi szobába, s esetleg megsimít­hassa azoknak a székeknek egyikét, amelyekben a „nagy palócot” valamikor pihenni látta. A községi ünnepség május 29-én délelőtt 10 órakor em­léktábla leleplezéssel kezdő­dik. A műsort követően a könyvtár és múzeum meg­nyitására, Mikszáth-emlék- plakettek á tudására kerül sor, a délutáni órákban a község irodalmi nevezetessé­geit tekintik meg a látogatók. A változatos napot majális­sal és színvonalas kultúrmű­sorral fejezik be a horpá­csiak s máris minden törek­vésük az, hogy az 50 éve el­hunyt író emléke előtt méltó módon tiszteleghessenek. Hiszen itt dolgozott Mik­száth!... ibarna)

Next

/
Oldalképek
Tartalom