Nógrádi Népújság, 1960. április (16. évfolyam, 27-35. szám)

1960-04-23 / 33. szám

1960. április 23. NÓGRÁDI NÉPÜJSÁG 3 Ha már a leves megvan, hús is legyen hozzá Ügy kezdődött, hogy a pál­falvi bérházakban lakó vas­utas családok még az elmúlt esztendőben kérték felettes hatóságukat: tegyék lehetővé, hogy vízvezetéket vezessenek a lakásokba. Hosszú huza­vona, több napos tárgyalások után sikerrel járt a tíz csa­lád kérése, s az üveggyár segítségével, no meg az így kapott mintegy 50 ezer fo­rintos beruházással sikerült is e problémát megoldani — már csak azért is, mert a két lakóházban a vízvezeték amúgy is megvolt. No lett is nagy öröm, mindenki bol­dogan, gyermeki játékkal en­gedte meg a csapot, amelyen fürgén csobogott az életet adó víz. Az öröm azonban nem tar­tott sokáig. Csak addig, amig akár a konyha, vagy a WC-k vizét el tudta nyelni az elavult csővezeték, a na­gyon is kisméretű derítő. Mert az történt, hogy a de­rítők felmondták a szolgála­tot, s a szennyvíz utat keres­ve magának, az udvart lep te el napról-napra. Panasz panaszt ért. Kér­tek, könyörögtek, kilincsel­tek, hogy segítsenek. De saj­nos eddig semmi intézkedés, holott itt a meleg, no meg aztán, ha már van víz, akkor legyen is, akkor tudják is élvezni annak előnyét. Nem tudni, meddig várnak a MÁV-nál e jogos kérdés in­tézésében. Mert ha egyszer a levest már feltálalták, akkor tegyék hozzá a húst is. A KERESKEDELEM MAR MOST KÉSZÜL A SORONKÖVETKEZÖ TAVASZI ÜNNEPEKRE A megyei tanács kereske­delmi osztálya csütörtökön délelőtt 9 órakor a Nógrád megyei Élelmiszer Kiskeres­kedelmi Vállalat, valamint a Vendéglátóipari Vállalat ve­zetőségével, az illetékes szak­előadókkal megtárgyalta a soronkövetkező tavaszi ünne­pekre való felkészülést. Megbeszélték, hogy milyen intézkedéseket foganatosíta­nak, hogy május 1-én, az utána következő Anyák Nap­ján és a nemzetközi gyer­meknapon kielégítő legyen megyénkben a kereskedelmi ellátás. MÁJUS 1-RE ÜVEGET HÜZNI A ZAGYVA IL ÜJ KEMENCÉJÉBŐL! Megkezdődött az új gyár műszaki átvétele Nyolc nap. Már csak eny- nyi választja el a Zagyva II. szerelőit, fizikai és műszaki dolgozóit a nagy eseménytől: május elsején, a nemzetközi munkásosztály nagy ünnepén üveget húznak a Zagyva II. új kemencéjéből. A műszaki dolgozók lelki- ismeretes irányítása mel­lett szinte óramű pontos­sággal dolgoznak a sze­relők. Hiszen az elkövetkező nyolc nap alatt még sok és felelős­ségteljes munkát kell az új gyár szerelésén megoldani. A Gábor Áron Vasöntöde és Gépgyár dolgozói fáradságot nem ismerve dolgoznak a keverőépület és az új huta közötti , szerelési munkálato­kon. A Hejőcsabai Cement­ipari Vállalat munkásai meg­állás nélkül végzik a húzó­gépek pódiumának szerelését, az úszópódium munkálatait. Már folyamatban van a vágó­üzem és az új huta emeleti részének híddal való össze­kötése, a gépgázosító cső sze­relése. Ezeknek a munkáknak elvégzésével lényegében be­fejeződik a Zagyva II. szere­lési munkálata. S amíg a szerelők minden erőt megfeszítve azon fára­doznak, hogy napok alatt el­végezzék a még hátralevő szerelési munkákat, addig a gyár már meglevő részein pénteken egy újabb állo­máshoz érkeztek. Az utol­só simítások elvégzése után április 22-én meg­kezdődött a Zagyva II. műszaki átvétele. Ezen a napon a generátor, a transzformátor és az új huta­épület műszaki átadására ke­rült sor. A még hátralevő nagy mun­kák mellett most már zök­kenőmentesen halad az új kemence temperálása, felfű­tése is. Ma reggelre már több mint 400 fokot ért el a ke­mence hőfoka, s a tervek sze­rint április 29-re már eléri az 1300 fokot. Ilyen hőfoknál még ezen a napon megkezdik a cse­répadagolást, míg április 30-án, az 14"0 fokos ke­mencébe pedig megindul az alapanyag adagolása is. Az ilyen mérvű emelkedés és adagolás lehetővé teszi, hogy a Zagyva II. fizikai és műszaki dolgozói valóra vált­sák Ígéretüket, s május el­sején üveget húzzanak az új kemencéből. Nagy az érdeklődés a Szovjet Technika Hónapja előadásai iránt — 20 KÜLÖNFÉLE ELŐADÁS A PROGRAMBAN — Már két hét telt el április 4, a Szovjet Technika Hónap­jának megnyitása óta. Az ed­dig eltelt időben igen nagy érdeklődés nyilvánult meg a technika különböző ágazatai­ról, a különböző tudomány­ágak elméleti és gyakorlati jelentőségéről tartott előadá­sokkal kapcsolatosan. Az elmúlt két hétben Mát­gitásának megjavítása okából fénycső armatúra alkalmazá­sát kell kipróbálni. A II. ne­gyedévben a megvalósulás stádiumába kell kerülnie a végnélküli szállítógépek auto­matizálásához szükséges 40 db vízindító automatának a Nagybátonyi Szolgáltatónál, mert a szükséges motorok már rendelkezésre állnak. A legfontosabb feladatok­kal, amelyek egyes bányaüze­meknél súlypontot képeznek, egy-két mondattal külön is kell foglalkoznom. Ezek a következők: a rónai bánya­üzemnél Vecsefclő II. feltárá­sát minden eszközzel gyorsí­taná kell. A zagyvái bánya­üzemnél Forsács-akna terme­lését a megtervezett szintre kell emelni. Itt nagyobb gon­dot kell fordítani az időbeni vágathajtásra és a vágatok kihaitrisánál a technológia betartására. A mátranováki bányaüzemnél a Gáti IT-es akna eldváiásának gyorsítását kell mindenképpen elérni. Ugyanitt a VII. sz. ereszké­ben haladéktalanul meg kell kezdeni a vízlecsapolási mun­kákat. hogy a frontfejtés idő­ben való megindítása nehéz­ségekbe ne ütközzék. Csipkés- és Armbrus-aknán az igen rossz front- és kamraiéi tési sebességeket — átszervezés útján — meg kell javítani. A mizserfai bányaüzemnél a legfontosabb feladatot ké­pezi a TT-es teleni előváiások és fejtések fokozása. A .ka­zán bányaüzemnél, legfonto­sabb feladat az el őváj ások fo­kozása mellett a Il-es telenek fejtésének növelése. A kiste- renyei bányaüzemben a II. negyedévben a Teke-völgyi lejtősakna előváiásainak ki­hajtását kell súlyponti kér­désként kezelni, mert ennek hiányában súlyos veszteség éri a népgazdaságot. A ká- nyási bányaüzemnél a fővá­gat és meddővágat hajtásának növelése a célfeladat. A tiri- besi bányaüzemnél ugyancsak legfőbb feladatnak a vágat- hajtási tevékenység fokozását kell megjelölni. A nagybátonyi bányaüzem feladatai azonosak a tiribesi bányaüzem feladataival. A szorospataki bányaüzem leg­főbb feladatát képezze rész­ben a Medve-akna feltárásá­hoz tartozó elővájások teljes ütemben való folytatása, va­lamint a Il-es telepi új fel­táró ereszkének fokozott mér­tékben való kihajtása. Az egyes üzemeknél felso­rolt fontosabb feladatok mel­lett tröszti szinten általános­ságban fennáll a II. negyed­évet illetően egyrészről a fejtések optimális telepítésé­nek megvalósítása, más oldal­ról a betervezett elővájások- nak. elsősorban a meddő és főfeltáró szénvágatoknak ma­radéktalan kihajtási kötele­zettsége. A z I. negyedévnek leszűrt tapasztalata, az elért eredmények azt mu­tatják, hogy a nógrádi tröszt üzemeiben dolgozó fizi­kaiak és műszakiak egyaránt minden erejükkel azon van­nak, hogy a kitűzött, feladato­kat teljesítsék és ezt a kész­séget alátámasztja a szakszer­vezetek által irányított önkén­tes munkaverseny, amely a párt vezetésével meg fogja hozni a kitűzött eredményt, azaz a II. negyedéves tervnek egészében és részleteiben való maradéktalan teljesítését. Dr. Csillag József, a tröszt főmérnöke ranovákon és Salgótarjánban rendezett a Szovjet Technika Hónapja eseményeit előké­szítő megyei operatív bizott­ság technikai előadást. Mátra- novákon a „Földalatti gyár, a modern gépesített bánya” cím­mel, Salgótarjánban „Auto­matizálás és távvezérlés” cím­mel hangzott el előadás. E két előadást közel ötszázan hall­gatták meg. A hátralevő időben a szén­medencében és a megye más területén is a legkülönfélébb technikai előadásokat rende­zik meg. Több mint valószínű, hogy a technika hónapja el­húzódik május végéig, mert az érdeklődések kielégítését csak így tudják megvalósí­tani. A Szovjet Technika Hó­napja tervében mintegy 20 különféle ipari és mezőgazda- sági jellegű technikai előadás szerepel. Többek között hol­nap Nagybátonyban, Salgótar­jánban és Rákóczi-telepen rendezik meg a „Földalatti gyár, a modern gépesített bá­nya” című előadást. Május 5-én Kisterenyén, 11-én a Salgótarjáni Üveggyárban, 12-én a ZIM gyáregységében, 18-án Szécsényben rendeznek előadásokat. Elvtársi együttműködéssel Mind több a kedvezőbb ta­pasztalat arról, hogy a párt­szervezetek helyesen értel­mezve a VII. pártkongresszus határozatait, behatóan és nö­vekvő szakértelemmel fog­lalkoznak területük gazdasági és kulturális életének fejlő­désével is. A munkának ez az iránya feltétlenül közelebb hozza egymáshoz, jobban egymásra utalja a pártszer­vezeteket és a gazdasági ve­zetőket. Hogy ez így lehet, annak alapja a pártnak az az általános, helyes politiká­ja, amely kimondja: a párt- szervezetek elsőrendű fel­adata előmozdítani a gazda­sági, kulturális feladatok megoldását. A cél tehát nem kevesebb, mint a szocializ­mus építésének rájuk eső részében közös erővel, egy­ségben az országos követelmé­nyeknek megfelelően előre jutni. Az is helyénvaló, hogy a pártszervezetek és a gaz­dasági vezetők együttműkö­désében meghonosult a köl­csönös bizalom, a meggyőzés módszere, erősödik egymás munkájának igénylése. Ennek fontosságát pedig semmi sem húzza jobban alá, mint az, hogy a szocialista építőmun­ka feladatai egyre növeked­nek, mind magasabbszintű vezetést, jdbb, tökéletesebb munkamódszereket kívánnak meg. A pártszervezetek és a gazdasági vezetés közötti együttműködés, összhang, a kollektív munka erősödhetett az utóbbi években, mert az MSZMP helyesen tűzi ki a feladatokat. Emellett számos jó módszer honosodott meg. erősödött megyénkben. Több gyárunkban, bányánknál a gaz­dasági vezetők rendeszeresen és céltudatosan igénylik és kérik a pártszervezet támo­gatását. Pátszervezeteink egész sora pedig igyekszik minél eredményesebben moz­gósítani a kommunistákat, az összes dolgozóikat, széleskörű politikai tömegmunkát fej­tenek ki. A megerősödött pártegység, a vezetők és dolgozók közötti bizalom nö­vekedése szintén jó alapot teremtenek ahhoz, hogy ez az eyüttműködés egyre gyümöl­csözőbb legyen, mind jobban szolgálja a közös célkitűzé­seket. Ismeretes, hogy a közelmúlt­ban illetékes pártszervezetek nek keményen fel kellett lép­niük a pártszervezet és a gazdasági vezetés egyes he­lyeken tapasztalható „békés egymásmelleit élése”, a kritikátlanság ellen. Az együttműködésnek ez az elv­telen szemlélete és gyakor­lata, részben kihalóban van. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindenütt és mindenben a legnagyobb rend uralkodik, a párt és a gazdasági veze­tők együttműködését illető­en. Ez is — akárcsak életünk számos, más fontos kérdése— mindennapi harcban, a ne­velés. a kritika útján erősö­dik és felel meg egyre job­ban a kivánalmaknak. Ma­napság például találkozunk egyes iparvállalatoknál a mozgalmi és gazdasági ve­zetők közötti elvtelen viták­kal megnemértéssel, itt­Sikeres volt az újítási hónap az acélárugyárban Az elmúlt évekhez hasonló­an most is megrendezték a Salgótarjáni Acélárugyárban az újítási hónapot. Ennek so­rán egy hónap alatt nem ke­vesebb, mint 87 javaslat érkezett be az újítási irodára. Ezek közül elfogadtak 33 ja­vaslatot, amelyeknek a be­vezetése folyamatosan törté­nik. Ez az eredmény külö­nösen kimelkedőnek számít, hiszen az egy hónap alatt át­lagosan beadott újítások szá­ma mintegy 40. Az el­múlt év újítási hónapjához viszonyítva is lényeg»« az emelkedés, most közel 30 ja­vaslattal nyújtottak be többet1 az újítási osztályhoz. A benyújtott újítási javas­latok száma mellett emelke­dett a várható gazdasági ered­mény is. Az elfogadott újí­tások: bevezetésével az eddigi értékelések alap­ján mintegy 150 ezer fo­rint megtakarítás válik le­hetővé. Ez a szám azonban nem tel­jes, mivel még több újítás értékelése ezután történik meg. Az újítási hónap során be­nyújtott javaslataikért az első díjjal Csarba Ferencet és Bo- csok Ferencet jutalmazták. A verseny második helyezettje a Lendvai—Laczkó—Vilcsek— Patakfalvi újítási brigád. Hor­váth Ferenc és Lakatos And­rás az újítási verseny har­madik helyezettjei. ott intrika, személyeskedés, bizalmatlanság is felütötte a fejét. Kétségtelen, hogy a VII. pártkongresszus mind a párt- szervezetek, mind a gazda­ságvezetők munkáját felfo­kozta megyénkben is. A párt- szervezetek a kongresszus út­mutatása nyomón igyekeznek tevékenyebben résztvenni a gazdasági építés feladataiban, A gazdasági vezetők pedig szintén új módszereket, meg­oldásokat keresnek és talál­nak a gazdaságos termelés feladatainak jobb elvégzésére. Sajnos azonban előfordul, hogy amíg a pártszervezet és a gazdasági vezetés is újabb módszereket, utakat keres, addig vagy az egyik, vagy a másik, vagy mind a kettő eltér a párt helyes általános politikájától. És minthogy lent nem úgy valósul meg a párt politikája, ahogy azt fent kitűzték, a ferdítésből, ebből az eltérésből, egyes esetekben a pártszervezet és a gazdasági vezetés között nem kívánatos helyzet ala­kul ki. Nem egy esetben fa­kad ez abból, hogy némely pártmunkások türelmetlenek, túlzó nézeteket vallanak, gyakorlati munkájukban nem eléggé tájékozottak. Végered­ményben nincsenek teljesen tisztában a párt politikájával, nem vált ez a politika min­den részletében még telje­sen vérükké. Egyes gazdasági vezetők viszont nem valami nagy lelkesedéssel fogadják, hogy a pártszervezet most már többet törődve- a válla­lat ügyeivel, észrevételeket tesz, javasol, bírálja a fogya­tékosságokat. Itt-ott megta­lálható a kimagyarázkodás, az őszinteség hiánya, sőt a bírálat elfojtása is előfordul. A jó. tartalmas együttmű­ködés kétoldalú dolog, amely­nek alapja a párt helyes po­litikája, a kommunistáknak az a felelőssége, amellyel e politika megvalósításáért tar­toznak., Ha minden kommu­nista — dolgozzék bármilyen poszton — állandóan erősíti magában azt a tudatot, és úgy is dolgozik, hogy a párt határozatai egyformán érvé­nyesek a párt tagjaira, akkor ügyeink még jobban halad­nak előre. Mindenekelőtt a kommunistákon múlik, hogy az élet bármely területén milyen a vezetés, hogyan va­lósul meg és erősödik állan­dóan a pártszervezet és a gazdasági vezetés együttmű­ködése. A termelés pártirányításá­nak és pártellenőrzésének, valamint a magasszintű gaz­dasági vezetésnek elenged­hetetlen követelménye, hogy jobban támaszkodjanak a dolgozókra. Ma megvan a veszélye az elbizakodottság­nak, megnyugvásnak és an­nak, hogy egyes mozgalmi és gazdasági vezetők munkája elmaradjon a dolgozók len­dülete mögött. Általában el­sőrendű szükséglet, hogy ezek a vezetők nagyobb gon­dot fordítsanak a politikai tömegmunkára, sokkal töb­bet tartózkodjanak a dolgo­zók között, jobban ismerjék a dolgozók hangulatát, lelke­sedését, aktivitását. Ennek birtokában mind a mozgal­mi, mind a gazdasági veze­tők, munkájuk sokkal ön­kritikusabb vizsgálatát való­síthatják meg. Joggal mon­dotta az egyik tanácsadáson egy dolgozó: „Erősítsék a vezetők azt a képességüket, hogy levonják a bírálatból a tanulságokat, gondolkozzanak el azon, ha valamelyik dol­gozó, vagy valamelyik szerv javaslatot, megjegyzést tesz munkáját illetően.” A töme­gekre való jobb támaszko­dás megóvja a pártszerveze­teket és gazdasági vezetőket is attól, hogy nagyobb hi­bákat kövessenek el. Ha pe­dig megfelelően fejlesztik magukban a kritikai és ön­kritikái érzéket, akkor meg­lesz az erejük ahhoz, hogy munkájukban állandóan ke­ressék az újat, a jobbat, bát­ran elvessék ami rossz, ela­vult. Balogh Gyula Képek a Romhányi Cserépkályhagyárból Oldalt: Pelcéder Éva csempetisztííó nemcsak jó mun­kájával tűnik ki, hanem azzal is, hogy rendszeresen tanul: jelenleg gimnáziumba jár. Lent: Kovács Ist­ván KlSZ-brigád- ja a csempemázo­lásnál dolgozik. Állandóan javuló teljesítményük­kel segítik a gyár munkáját.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom