Nógrádi Népújság, 1960. április (16. évfolyam, 27-35. szám)
1960-04-27 / 34. szám
1960. április 27. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 3 Legyőzik az akadályokat! Szerezzünk érvényt a rendeleteknek, Az üveghúzás előtti utolsó napokban megfeszített odaadó munkával győzik le az akadályokat a Zagyva II. építői. Néhány nappal ezelőtt fel- temperálás közben a boltozat terjedése következtében a kvarcfüggöny megszorult. A gyár vezetői azonnal résen voltak, pillanatig sem késlekedtek és gyors intézkedéssel elhárították az akadályt. A vezetők és a munkások ösz- szefogása ellenére is ez a nem várt műszaki hiba háromnapos kiesést jelentett az új gyár építését, a felfűtést Termelési tanácskozást tartottak a Salgótarjáni (Tudósítónktól) Termelési tanácskozáson vitatták meg az elmúlt negyedév munkáját és a második negyedév sikeres teljesítésének feladatait a Salgótarjáni Üveggyár dolgozói. Ezeken a termelési tanácskozásokon több mint 600 munkás vett részt, s mintegy 50 felszólaló fejtette ki véleményét. A IV-es kádkemence dolgozói az üvegáruk normál súlyának betartását, a gépműhely részéről a formák készítésének fokozottabb ellenőrzését és a behordó kocsik jobb karbantartását sürgették. A VI-os kemencénél a selejt csökkentésének lehetőségeit vitatták, kérték az üzem- vezetőséget a beégető szalagok megfelelő karbantartására: A szállítási részleg dolÜveggyárban gozói a termelékenység emelésének kérdéseit vitatták. Általános vélemény volt az, hogy a munkások nagyobb segítséget várnak a jövőben a műszakiaktól. Többen foglalkoztak az új szovjet automatagépek működésével, valamint a munkaverseny további feladataival. A termelési tanácskozásokon egyben jutalmakat is osztottak. A IV-es kádkemence dolgozói nyerték el a versenyzászlót az üzemek közötti versenyben, mert április 4-ig ők érték el a legjobb eredményt. Az egyes brigádok között mintegy 25 ezer forint pénzjutalmat is kiosztottak. A tanácskozások eredményét mutatja az a tény is, hogy a havi terv esedékes részét eddig valamennyi üzemrész teljesítette. Modernvonalú csillárbúrákat is gyártanak már a Salgótarjáni Üveggyárban AVAW/WVWVWAAVAWVVW/^AV*\\VVVWVVVVVWVVVvV//A/VVWyAíVVVVA<WVWVWVV Bányáink életéből EREDMÉNYES A ROBBANÓANYAGTAKARÉKOSSÁGI VERSENY Szénmedencénk bányászai azért, hogy csökkentsék az egy tonna szén termelésére eső önköltséget, mindent elkövetnek az anyagtakarékosság terén. Mint arról korábban beszámoltunk, a felszabadulási munkaverseny során és május 1. méltó megünneplésére készülve, bányászaink kiváló eredményt értek el a fatakarékossági versenyben — ebben az évben eddig mintegy 350 köbméter bányafát takarítottak meg, amelynek értéke megközelíti a 220 ezer forintot. Most arról érkezett jelentés, hogy bányászaink a fatakarékosság mellett nagy gondot fordítanak a robbanóanyag felhasználására is. A felszabadulási munkaverseny eredményeként az év eltelt szakaszában több mint 417 kilogram robbanóanyaggal használtak fel kevesebbet, mint azt a terv megengedte volna. SZOROSPATAK ÉS KÁNYÁS AZ ÉLEN Míg bányászaink a felszabadulási munkaverseny folytatásaként jó eredményeket érnek el az anyagtakarékossági versenyben és más mutatók teljesítésében. addig április 25-ig elmaradtak havi esedékes tervük teljesítésében. A tröszt termelési előirányzatát mindössze 95,3 százalékra teljesítette. A bányaüzemek között folyó vetélkedésben a jobb minőségű szenet adó déli bányák ugrottak ki, közülük is Szorospatak és Kányás. A szorospataki bányászok 102,3, a kányási üzem dolgozói pedig 101,4 százalékot értek el havi tervük teljesítésében. A tröszt lemaradása követelőleg veti fel, hogy valamennyi bányaüzemben javítsanak a munka szervezettségén, biztosítsanak műszaki vezetőink jóminőségű szenet adó munkahelyeket, hogy május 1. tiszteletére szénmedencénk bányászai a korábban megalapozott hírnevükhöz méltó eredményeket mutathassanak fel. MIZSERFAI FELADATOK A mizserfai bányaüzem vezetőinek egyik legfontosabb problémájuk most a jobb minőségű szenet biztosító telepek feltárása, lefejtése. Ezért mielőbb fokozni kell a Il-es telepi elővájások és fejtések ütemét. Gusztáv-aknán a Il-es telepi elő váj ást kell növelni, míg a kisteleki és gusz- távi frontfejtéseknél a front előrehaladási sebességének fokozásával kell a termelést növelni. Szükségessé vált Mi- zserfán a gusztávi III-as telepi munkahelyek számának növelése is, hogy tovább javuljon Mizserfán is a szén kalóriaértéke. Feladat tehát Mizserfán is van bőven. Itt az ideje, hogy a feladatok mielőbbi megvalósítása érdekében többet tegyenek a bánya műszaki vezetői, jó minőségű szenet adó munkahelyeket biztosítsanak a bányászok részére. óvjuk a dolgozók testi épségét — EGY MUNKAVÉDELMI ANKÉT MARGÓJÁRA — és az üveghúzást rögzítő programhoz képest. Most éjjel-nappal folyik a munka, hogy amennyit csak lehetséges, behozzanak ebből a kiesésből. Hiszen már csak ez a hét van hátra az építők és a szerelők számára. A munkálatok során sok dolgozó ér el kimagasló teljesítményt. Példamutató munkával végezték el többek között a gázcsövek és hűtővezetékek hegesztését is. A gyár két dolgozóján kívül különösen kitűnt ebben a munkában Klejban László és Balogh János, a Salgótarjáni Acélárugyár két hegesztője, valamint Bozsek Antal hegesztő a bányától. A műszaki vezetőknek számos, előre nem látható, a tervezésből adódó hibákat kell most kijavítaniok. Az összeszerelés során több alkatrész mérete nem felelt meg és azokon módosítást kellett végrehajtaniuk. Munkájukat akadályozza, hogy néhány gyár még mindig késlekedik. A Fűtőberendezések Gyára például még mindig nem szállította le a homok- és dolomitszárító berendezéseit. Szükség lenne arra is, hogy a Felvonószerelő Vállalat két brigádot küldjön a munkálatokhoz. Jelenleg a húzógépek már a helyükön állnak. Végleges összeszerelésük nagy ütemben halad, az előzetesen kidolgozott grafikon alapján. A kemence hőfoka a hét elején már megközelítette a 700 fokot, a hét végére eléri az 1300-at, amely egyben az üvegcserép adagolását is lehetővé teszi. Ezután kerül sor az alapanyagok elhelyezésére az új kemencébe. Szocialista államunk a munkásvédelem intézményes megszervezése, a biztonságos és egészséges munkakörülmények megteremtése érdekében már számos olyan intézkedést hozott, amelyek hatására bányáinkban, üzemeinkben, mezőgazdasági gépállomásainkon és állami gazdaságokban lényegesen csökkent az üzemi balesetek száma. A balesetelhárítási munka megjavult, felelősségteljesebb, tevékenyebb és hatásosabb lett. Ennek eredménye az üzemi balesetek gyakorisági számának állandó csökkenése, amely 1953-tól mind kevesebb. Például míg megyénk ipari üzemeiben — a szénbányászatot kivéve — 1954-ben 3383 volt a három napon túl gyógyuló balesetek száma, addig 1959-ben ez a szám alig érte el a 2600-at. Ezt az időszakot alapul véve jelentős a halálos balesetek számának csökkenése is. Míg 1954-ben 17, addig 1959- ben 11 halálos baleset következett be ipari üzemeinkben. Ipari üzemeink, tanácsi vál- lataink, gépállomások, állami gazdaságok munkavédelmi felelősei hétfőn egész napos értekezleten éppen arról vitatkoztak: milyen intézkedésekkel lehet, de kell is csökkenteni megyénkben az ipari balesetekből adódó munkanapok kiesését, melyek azok a határozatok, rendeletek, amelyeknek az elkövetkezendő években feltétlen érvényt kell szerezni. De beszéltek arról is ezen a tanácskozáson, hogy mit kell tenni a megelőzés tekintetében, mert a munka- védelem magával hozza a megelőzés fontosságát is. Termelő üzemeinkben erre kell törekedni. Az értekezlet elítélően állapította meg, hogy egyes ipari üzemekben, de főképpen a tanácsi vállalatoknál, nem, vagy csak alig használnak fel kisebb-nagyobb összeget munkavédelmi beruházásokra, holott ilyen beruházási terv készítésére minden üzem kötelezve van. A korábbi vizsgálatok megállapították, hogy a Felsőpetényi Ásványbánya Vállalatnál például tavaly sem használták fel a munkavédelmi beruházásra szánt összeget. Elképesztő a helyzet a tanácsi ipari vállalatoknál. Az elmúlt esztendőben például a Balassagyarmati Épület- és Villanyszerelő Vállalatnál egyetlen fillért sem irányoztak elő ilyen beruházásra. Még súlyosabb az 1960-as esztendő, amikor a megyei tanácshoz tartozó ipari üzemek részére egyetlen forintot sem terveztek munkavédelmi beruházásokra. Hasonló a helyzet a gépállomásoknál, ahol az erre a célra szánt összegnél tervszerűt- lenség uralkodik. A hétfői ankét nagyon hasznos volt már csak azért is, mert a feladatok végrehajtását határozta meg. Ilyen például az, hogy az üzemeknél levő biztonsági megbízottak mindennel foglalkoznak, csak éppen a munkavédelmek problémáival a legkevesbbet. Ezért fordul elő, hogy megyénk ipari üzemeiben — de más vállalatoknál is — nagyon kevés gondot fordítanak a dolgozók oktatására, nevelésére. Bár javult az utóbbi időben 7— különösen felső szinten — az állami és gazdasági szervek munkájában a balesetelhárítás és megelőzés, sajnos, azonban — amint ezt az ankét is megállapította — üzemi szinten különösen a műszakiaknál és a műszakiak nézetének alapvető megváltoztatásával nem tudtak előre menni. A Nógrádi Szénbányászati Trösztnél 1959-ben 408 esetben kellett munkahelyet leállítani azért, mert a műszaki vezetők nem biztosították a balesetmentes termelés feltételeit. Ezért a felsőbb hatóságok 73 ezer forintot róttak ki bírság címén. Sajnos, a helyzet most sem jobb: 1960- ban eddig 126 esetben állítottak le munkahelyet, adtak ki 22 700 forint pénzbírságot a korábban már említett követelmények elmulasztása miatt. Számos javaslat hangzott el a munkavédelem fokozására, a balesetek csökkenésére. Szinte egyöntetűen állapították meg, hogy a balesetek megelőzése nélkül nincs balesetelhárítás, hogy az oktatás elmulasztásával elsősorban az új dolgozóknál csak emelkedik a balesetek száma. Sajnos, tény, hogy az oktatásnál elkövetett hiányok után az ossz balesetek 37 százalékát az új dolgozók teszik ki, akik nincsenek kioktatva a balesetelhárítás szabályaira, az elsősegélynyújtásra, másszóval: a balesetek megelőzésére. Negyed év alatt négyszázezres túlteljesítés a hideghengermű építésénél Az év elején a zagyvapál- falviak példáját követték az acélárugyár dróthúzói is. Mint ismeretes, a Salgótarjáni Acélárugyárban is jelentős beruházások kezdődtek, s másodiknak a megyében az építőkel együtt vállalták, hogy határidőre megvalósítják a beruházást a hideg- hengermű építéséinél. A március közepén folytatott tárgyalások alapján a MÁVAG Mozdony- és Gépgyár Vállalta az épülő hideg- hengermű déli szárnya vas- szerkezeti munkái elkészítésének meggyorsítását. Ugyanez a helyzet, a többi kivitelezőknél is. Már az első negyedévből rövid idő volt hátra a szerződés megkötésekor, mégis elmondhatjuk, hogy a megbeszélések, a kölcsönös vállalások gazdag eredményeket hoztak. A napokban összegezték az acélárugyár hengerműi beruházásának első negyedéves eredményét. A kimutatás szerint az év első három hónapjában 400 ezer forinttal teljesítették túl a beruházási tervet. Különösen kiemelkedő teljesítményt nyújtott az Építőipari Válalat és az Acélárugyár. Az új negyedévben azonban több nehézséggel kell számolni, s különösen szükség lesz most a jó kooperációra. Ugyanis eddig még nem érkezett meg a részleges tervdokumentációra vonatkozó részleges engedély. Ez pedig különösen fontos lenne, hogy az Építőipari Vállalat megkezdhesse a hideg hengermű déli szárnyának cölöpalapozási munkálatait — illetve elkészíthesse a szerződéskötést. A MÁVAG Mozdony- és Gépgyárban a déli szárny vasszerkezetének gyártása — a korábbi megbeszélések szerint — hétfőn megkezdődött, amely előreláthatólag július végére befejezést nyer a gyár hídüzemében. Ezért az Építőipari Vállalatnak úgy kell dolgoznia, hogy a cölöpalapozás július 1- re befejeződjön. A vasszerkezet a tervek szerint a helyszínen közel két hónap alatt nyer felállítást.. Ha a fent említett határidőket megvalósítják, akkor a hideghengermű I960, évi csarnoképítési előirányzata teljesítve lesz. A már említettek mellett még nehézség van a hengerműhöz tartozó trafóállomás építésével kapcsolatosan is. A korábbi tervet ugyanis az Ipartervnek át kell dolgoznia. A tervek átdolgozását az Iparterv május végére Ígérte. Ezért az Építőipari Vállalat a trafóház építéséhez július elején foghat hozzá. Különösen jó munkára lesz szükség az építők részéről, hogy ezt a munkaigényes építkezést időben elvégezzék. Hasonló nehézség várható a nagyteljesítményű hengerlő- gépek alapozásánál is. Most a beruházó és kivitelezők — nagyon helyesen — felmérték a második negyedév várható nehézségeit. A felmérés eredményeképpen erejüket a legfontosabb feladatokra összpontosítják. Súlyos és felelőtlen mulasztások történtek a balesetelhárítás terén az elmúlt esztendőkben még akkor is, ha a balesetek száma csökkenő tendenciát mutat is. Ezekre a hiányosságokra hívta fel a figyelmet a hétfői munkavédelmi ankét is. Éppen ezért határoztak úgy, hogy az 1960-as évet, amely a szak- szervezeti munkavédelmi felügyelet tízéves fennállásának jubileumi éve, a munkavédelem eredményeinek továbbfejlesztésével ünnepük. El kell érni, htfgy biztonságosabb és kedvezőbb munkakörülményekkel, a munka megkönnyítésével jobb munkaszervezéssel kíméljük a dolgozók munkaerejét, növekedjék a termelés kultúrája, hogy testet öltsön a párt VII. kongresszusának határozata, hogy nálunk legfőbb érték az ember. Három héttel az országgyűlési képviselők ülése után Három héttel ezelőtt az országgyűlési képviselők Nóg- rád megyei csoportja Nagybá- tonyban tartotta ülését, hogy a nógrádi szénmedencének és magának Nagybátonynak a további fejlődési lehetőségét a helyi szakemberek bevonásával vizsgálja meg. A bányászok a szórakozási lehetőség megoldását sürgették s egymilliós állami támogatást kérték egy városi szintnek is megfelelő művelődési otthon építéséhez azzal, hogy a körülbelül másik milliót társadalmi munkaként magukra vállalják. A bányászok e kérését az országgyűlési képviselők valamennyien támogatták, s az Állami Tervhivatal elnökének helyettese, Eperjesi László elv- társ soronkívüü állami támogatásról biztosította a nagy- bátonyiakat. Mindösze három hét telt el az országgyűlési képviselők ülése óta s a városrészt lakó bányászok legégetőbb problémái megoldódtak. Az egymilliós állami támogatás már megérkezett Nagybátony művelődési házának anyagköltségeire. A tervezés most már hamarosan megkezdődik és a terep rendezéséhez is hozzálátnak Nagybátonyban. Az országgyűlési képviselőknek és a Hazafias Népfront vezetőjének a lakosság helyi, társadalmi ereje ösz- szefogására elhangzott javaslatai más téren sem maradtak eredménytelenül. Nagyrészt az utóbbi három hét alatt egy nagyszerű és a legkorszerűbb követelményeknek megfelelő hatszázszemé- lyes szabadtéri színpadot építettek a bátonyiak. A bá- nyásZklub és a helyi népfront bizottság együttesen naponta ötven-hatvan embert, vasárnaponként száznál is többet mozgósított a kis város első közös kulturális létesítményének építéséhez. Most vasárnap a bányászok, idős nyugdíjasok, kiszdsták, diákok és sportolók már az utolsó simításokat végezték a „bányászváros” eddigi legszebb szórakozóhelyén. Közvetlenül az úgynevezett bányászvárost szegélyező hegy oldalába süllyesztett szabadtéri színház építése közben mintegy nyolcezer köbméter földet mozgattak meg, s többtízezer téglát is régi romos és az építkezések után elhagyott felvonulási épületekből szedték teljesen társadalmi munkában a korszerű bányásztelepülés fiataljai és idősebbjei. Csupán a padozatok építési anyagát, a villamos és műszaki berendezéseket vásárolta mintegy 100 000 Ft értékben a nagybátony! bányészklub, amely a saját rendezvényeivel gyűjtötte ösz- sze a nagy összeget. Az építésben az elmúlt másfél hónap alatt mintegy kétezren vettek részt és együttesen több mint háromszázezer forint értékű munkát végeztek el társadalmi összefogással. A hatszáz személyes szabadtéri színházat május elsején, a nemzetközi munkás- mozgalom nagy ünnepén avatják Nagybátonyban.
