Nógrádi Népújság, 1960. április (16. évfolyam, 27-35. szám)

1960-04-27 / 34. szám

1960. április 27. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 3 Legyőzik az akadályokat! Szerezzünk érvényt a rendeleteknek, Az üveghúzás előtti utolsó napokban megfeszített oda­adó munkával győzik le az akadályokat a Zagyva II. épí­tői. Néhány nappal ezelőtt fel- temperálás közben a boltozat terjedése következtében a kvarcfüggöny megszorult. A gyár vezetői azonnal résen voltak, pillanatig sem késle­kedtek és gyors intézkedéssel elhárították az akadályt. A vezetők és a munkások ösz- szefogása ellenére is ez a nem várt műszaki hiba há­romnapos kiesést jelentett az új gyár építését, a felfűtést Termelési tanácskozást tartottak a Salgótarjáni (Tudósítónktól) Termelési tanácskozáson vi­tatták meg az elmúlt negyed­év munkáját és a második negyedév sikeres teljesítésé­nek feladatait a Salgótarjáni Üveggyár dolgozói. Ezeken a termelési tanácskozáso­kon több mint 600 mun­kás vett részt, s mintegy 50 felszólaló fejtette ki véleményét. A IV-es kádkemence dol­gozói az üvegáruk normál sú­lyának betartását, a gépmű­hely részéről a formák ké­szítésének fokozottabb ellen­őrzését és a behordó kocsik jobb karbantartását sürgették. A VI-os kemencénél a selejt csökkentésének lehetőségeit vitatták, kérték az üzem- vezetőséget a beégető szala­gok megfelelő karbantartá­sára: A szállítási részleg dol­Üveggyárban gozói a termelékenység eme­lésének kérdéseit vitatták. Ál­talános vélemény volt az, hogy a munkások nagyobb segítséget várnak a jövőben a műszakiaktól. Többen fog­lalkoztak az új szovjet auto­matagépek működésével, vala­mint a munkaverseny további feladataival. A termelési tanácskozáso­kon egyben jutalmakat is osztottak. A IV-es kádkemence dol­gozói nyerték el a ver­senyzászlót az üzemek kö­zötti versenyben, mert április 4-ig ők érték el a legjobb eredményt. Az egyes brigádok között mintegy 25 ezer forint pénzjutalmat is kiosztottak. A tanácskozások eredményét mutatja az a tény is, hogy a havi terv esedé­kes részét eddig valamennyi üzemrész teljesítette. Modernvonalú csillárbúrákat is gyártanak már a Salgótar­jáni Üveggyárban AVAW/WVWVWAAVAWVVW/^AV*\\VVVWVVVVVWVVVvV//A/VVWyAíVVVVA<WVWVWVV Bányáink életéből EREDMÉNYES A ROBBANÓANYAGTAKA­RÉKOSSÁGI VERSENY Szénmedencénk bányászai azért, hogy csökkentsék az egy tonna szén termelésére eső önköltséget, mindent el­követnek az anyagtakarékos­ság terén. Mint arról koráb­ban beszámoltunk, a felszaba­dulási munkaverseny során és május 1. méltó megünneplé­sére készülve, bányászaink kiváló eredményt értek el a fatakarékossági versenyben — ebben az évben eddig mintegy 350 köbméter bánya­fát takarítottak meg, amely­nek értéke megközelíti a 220 ezer forintot. Most arról érkezett jelentés, hogy bányászaink a fatakarékosság mellett nagy gondot fordítanak a robbanóanyag felhasználá­sára is. A felszabadulási munkaver­seny eredményeként az év eltelt szakaszában több mint 417 kilogram robbanóanyag­gal használtak fel kevesebbet, mint azt a terv megengedte volna. SZOROSPATAK ÉS KÁNYÁS AZ ÉLEN Míg bányászaink a felsza­badulási munkaverseny foly­tatásaként jó eredményeket érnek el az anyagtakarékos­sági versenyben és más mu­tatók teljesítésében. addig április 25-ig elmaradtak havi esedékes tervük teljesítésé­ben. A tröszt termelési elő­irányzatát mindössze 95,3 százalékra teljesítette. A bányaüzemek között folyó vetélkedésben a jobb minő­ségű szenet adó déli bányák ugrottak ki, közülük is Szo­rospatak és Kányás. A szo­rospataki bányászok 102,3, a kányási üzem dolgozói pedig 101,4 százalékot értek el havi tervük teljesítésében. A tröszt lemaradása köve­telőleg veti fel, hogy vala­mennyi bányaüzemben javít­sanak a munka szervezettsé­gén, biztosítsanak műszaki vezetőink jóminőségű szenet adó munkahelyeket, hogy má­jus 1. tiszteletére szénmeden­cénk bányászai a korábban megalapozott hírnevükhöz méltó eredményeket mutat­hassanak fel. MIZSERFAI FELADATOK A mizserfai bányaüzem ve­zetőinek egyik legfontosabb problémájuk most a jobb mi­nőségű szenet biztosító tele­pek feltárása, lefejtése. Ezért mielőbb fokozni kell a Il-es telepi elővájások és fejtések ütemét. Gusztáv-aknán a Il-es telepi elő váj ást kell nö­velni, míg a kisteleki és gusz- távi frontfejtéseknél a front előrehaladási sebességének fo­kozásával kell a termelést növelni. Szükségessé vált Mi- zserfán a gusztávi III-as te­lepi munkahelyek számának növelése is, hogy tovább ja­vuljon Mizserfán is a szén kalóriaértéke. Feladat tehát Mizserfán is van bőven. Itt az ideje, hogy a feladatok mielőbbi megvaló­sítása érdekében többet tegye­nek a bánya műszaki vezetői, jó minőségű szenet adó mun­kahelyeket biztosítsanak a bá­nyászok részére. óvjuk a dolgozók testi épségét — EGY MUNKAVÉDELMI ANKÉT MARGÓJÁRA — és az üveghúzást rögzítő prog­ramhoz képest. Most éjjel-nappal folyik a mun­ka, hogy amennyit csak lehetséges, behozzanak eb­ből a kiesésből. Hiszen már csak ez a hét van hátra az építők és a sze­relők számára. A munkálatok során sok dolgozó ér el kimagasló tel­jesítményt. Példamutató mun­kával végezték el többek kö­zött a gázcsövek és hűtőveze­tékek hegesztését is. A gyár két dolgozóján kívül külö­nösen kitűnt ebben a munká­ban Klejban László és Ba­logh János, a Salgótarjáni Acélárugyár két hegesztője, valamint Bozsek Antal he­gesztő a bányától. A műszaki vezetőknek szá­mos, előre nem látható, a tervezésből adódó hibákat kell most kijavítaniok. Az össze­szerelés során több alkatrész mérete nem felelt meg és azokon módosítást kellett végrehajtaniuk. Munkájukat akadályozza, hogy néhány gyár még mindig késlekedik. A Fűtőberendezések Gyára például még mindig nem szál­lította le a homok- és dolo­mitszárító berendezéseit. Szük­ség lenne arra is, hogy a Felvonószerelő Vállalat két brigádot küldjön a munkála­tokhoz. Jelenleg a húzógépek már a helyükön állnak. Végleges összeszerelésük nagy ütemben halad, az előzetesen kidolgo­zott grafikon alapján. A kemence hőfoka a hét elején már megközelítette a 700 fokot, a hét végére eléri az 1300-at, amely egyben az üvegcserép adagolását is lehetővé teszi. Ezután kerül sor az alap­anyagok elhelyezésére az új kemencébe. Szocialista államunk a munkásvédelem intézményes megszervezése, a biztonságos és egészséges munkakörülmé­nyek megteremtése érdeké­ben már számos olyan intéz­kedést hozott, amelyek hatá­sára bányáinkban, üzemeink­ben, mezőgazdasági gépállo­másainkon és állami gazdasá­gokban lényegesen csökkent az üzemi balesetek száma. A balesetelhárítási munka megjavult, felelősségteljesebb, tevékenyebb és hatásosabb lett. Ennek eredménye az üzemi balesetek gyakorisági számának állandó csökkenése, amely 1953-tól mind keve­sebb. Például míg megyénk ipari üze­meiben — a szénbányá­szatot kivéve — 1954-ben 3383 volt a három napon túl gyógyuló balesetek száma, addig 1959-ben ez a szám alig érte el a 2600-at. Ezt az időszakot alapul vé­ve jelentős a halálos balese­tek számának csökkenése is. Míg 1954-ben 17, addig 1959- ben 11 halálos baleset követ­kezett be ipari üzemeinkben. Ipari üzemeink, tanácsi vál- lataink, gépállomások, állami gazdaságok munkavédelmi fe­lelősei hétfőn egész napos ér­tekezleten éppen arról vitat­koztak: milyen intézkedések­kel lehet, de kell is csökken­teni megyénkben az ipari balesetekből adódó munkana­pok kiesését, melyek azok a határozatok, rendeletek, ame­lyeknek az elkövetkezendő években feltétlen érvényt kell szerezni. De beszéltek arról is ezen a tanácskozáson, hogy mit kell tenni a megelőzés tekintetében, mert a munka- védelem magával hozza a megelőzés fontosságát is. Ter­melő üzemeinkben erre kell törekedni. Az értekezlet el­ítélően állapította meg, hogy egyes ipari üzemekben, de főképpen a tanácsi vállala­toknál, nem, vagy csak alig használnak fel kisebb-nagyobb összeget munkavédelmi beru­házásokra, holott ilyen beru­házási terv készítésére min­den üzem kötelezve van. A korábbi vizsgálatok megálla­pították, hogy a Felsőpetényi Ásványbánya Vállalatnál pél­dául tavaly sem használták fel a munkavédelmi beruhá­zásra szánt összeget. Elké­pesztő a helyzet a tanácsi ipa­ri vállalatoknál. Az elmúlt esztendőben például a Balas­sagyarmati Épület- és Vil­lanyszerelő Vállalatnál egyet­len fillért sem irányoztak elő ilyen beruházásra. Még súlyosabb az 1960-as esztendő, amikor a me­gyei tanácshoz tartozó ipari üzemek részére egyetlen forintot sem ter­veztek munkavédelmi be­ruházásokra. Hasonló a helyzet a gépállo­másoknál, ahol az erre a cél­ra szánt összegnél tervszerűt- lenség uralkodik. A hétfői ankét nagyon hasz­nos volt már csak azért is, mert a feladatok végrehajtá­sát határozta meg. Ilyen pél­dául az, hogy az üzemeknél levő biztonsági megbízottak mindennel foglalkoznak, csak éppen a munkavédelmek problémáival a legkevesbbet. Ezért fordul elő, hogy me­gyénk ipari üzemeiben — de más vállalatoknál is — na­gyon kevés gondot fordítanak a dolgozók oktatására, neve­lésére. Bár javult az utóbbi idő­ben 7— különösen felső szin­ten — az állami és gazdasági szervek munkájában a bal­esetelhárítás és megelőzés, sajnos, azonban — amint ezt az ankét is megállapította — üzemi szinten különösen a műszakiaknál és a műsza­kiak nézetének alapvető meg­változtatásával nem tudtak előre menni. A Nógrádi Szénbányászati Trösztnél 1959-ben 408 eset­ben kellett munkahelyet le­állítani azért, mert a műsza­ki vezetők nem biztosították a balesetmentes termelés fel­tételeit. Ezért a felsőbb ható­ságok 73 ezer forintot róttak ki bírság címén. Sajnos, a helyzet most sem jobb: 1960- ban eddig 126 esetben állí­tottak le munkahelyet, adtak ki 22 700 forint pénzbírságot a korábban már említett kö­vetelmények elmulasztása miatt. Számos javaslat hangzott el a munkavédelem fokozá­sára, a balesetek csökkenésé­re. Szinte egyöntetűen állapították meg, hogy a balesetek megelőzése nélkül nincs balesetelhárítás, hogy az oktatás elmulasztásával elsősorban az új dolgo­zóknál csak emelkedik a balesetek száma. Sajnos, tény, hogy az oktatásnál elkövetett hiányok után az ossz balesetek 37 százalékát az új dolgozók te­szik ki, akik nincsenek ki­oktatva a balesetelhárítás sza­bályaira, az elsősegélynyúj­tásra, másszóval: a balesetek megelőzésére. Negyed év alatt négyszázezres túlteljesítés a hideghengermű építésénél Az év elején a zagyvapál- falviak példáját követték az acélárugyár dróthúzói is. Mint ismeretes, a Salgótar­jáni Acélárugyárban is je­lentős beruházások kezdőd­tek, s másodiknak a megyé­ben az építőkel együtt vállal­ták, hogy határidőre megva­lósítják a beruházást a hideg- hengermű építéséinél. A március közepén foly­tatott tárgyalások alapján a MÁVAG Mozdony- és Gép­gyár Vállalta az épülő hideg- hengermű déli szárnya vas- szerkezeti munkái elkészítésé­nek meggyorsítását. Ugyanez a helyzet, a többi kivitelezőknél is. Már az első negyedévből rövid idő volt hátra a szer­ződés megkötésekor, mégis elmondhatjuk, hogy a megbe­szélések, a kölcsönös vállalá­sok gazdag eredményeket hoztak. A napokban össze­gezték az acélárugyár hen­germűi beruházásának első negyedéves eredményét. A kimutatás szerint az év első három hónap­jában 400 ezer forinttal teljesítették túl a beru­házási tervet. Különösen kiemelkedő tel­jesítményt nyújtott az Épí­tőipari Válalat és az Acél­árugyár. Az új negyedévben azon­ban több nehézséggel kell számolni, s különösen szük­ség lesz most a jó kooperá­cióra. Ugyanis eddig még nem érkezett meg a részleges tervdokumentációra vonatko­zó részleges engedély. Ez pedig különösen fontos len­ne, hogy az Építőipari Vál­lalat megkezdhesse a hideg hengermű déli szárnyának cölöpalapozási munkálatait — illetve elkészíthesse a szer­ződéskötést. A MÁVAG Mozdony- és Gépgyárban a déli szárny vasszerkezetének gyártása — a korábbi megbeszélések sze­rint — hétfőn megkezdődött, amely előreláthatólag július végére befejezést nyer a gyár hídüzemében. Ezért az Építőipari Vállalatnak úgy kell dolgoznia, hogy a cölöpalapozás július 1- re befejeződjön. A vasszerkezet a tervek szerint a helyszínen közel két hónap alatt nyer felállí­tást.. Ha a fent említett határidőket megvalósítják, akkor a hideghengermű I960, évi csarnoképítési előirány­zata teljesítve lesz. A már említettek mellett még nehézség van a henger­műhöz tartozó trafóállomás építésével kapcsolatosan is. A korábbi tervet ugyanis az Ipartervnek át kell dolgoznia. A tervek átdolgozását az Iparterv május végére Ígér­te. Ezért az Építőipari Válla­lat a trafóház építéséhez jú­lius elején foghat hozzá. Kü­lönösen jó munkára lesz szükség az építők részéről, hogy ezt a munkaigényes építkezést időben elvégezzék. Hasonló nehézség várható a nagyteljesítményű hengerlő- gépek alapozásánál is. Most a beruházó és ki­vitelezők — nagyon he­lyesen — felmérték a második negyedév vár­ható nehézségeit. A felmérés eredményeképpen erejüket a legfontosabb fel­adatokra összpontosítják. Súlyos és felelőtlen mu­lasztások történtek a baleset­elhárítás terén az elmúlt esz­tendőkben még akkor is, ha a balesetek száma csökkenő tendenciát mutat is. Ezekre a hiányosságokra hívta fel a figyelmet a hétfői munkavé­delmi ankét is. Éppen ezért határoztak úgy, hogy az 1960-as évet, amely a szak- szervezeti munkavédelmi fel­ügyelet tízéves fennállásának jubileumi éve, a munkavé­delem eredményeinek tovább­fejlesztésével ünnepük. El kell érni, htfgy biz­tonságosabb és kedvezőbb munkakörülményekkel, a munka megkönnyítésével jobb munkaszervezéssel kíméljük a dolgozók mun­kaerejét, növekedjék a termelés kul­túrája, hogy testet öltsön a párt VII. kongresszusának ha­tározata, hogy nálunk leg­főbb érték az ember. Három héttel az országgyűlési képviselők ülése után Három héttel ezelőtt az országgyűlési képviselők Nóg- rád megyei csoportja Nagybá- tonyban tartotta ülését, hogy a nógrádi szénmedencének és magának Nagybátonynak a további fejlődési lehetőségét a helyi szakemberek bevoná­sával vizsgálja meg. A bányászok a szórakozási lehetőség megoldását sür­gették s egymilliós állami tá­mogatást kérték egy városi szintnek is megfelelő művelő­dési otthon építéséhez azzal, hogy a körülbelül másik mil­liót társadalmi munkaként magukra vállalják. A bányá­szok e kérését az országgyű­lési képviselők valamennyien támogatták, s az Állami Tervhivatal elnökének he­lyettese, Eperjesi László elv- társ soronkívüü állami támo­gatásról biztosította a nagy- bátonyiakat. Mindösze három hét telt el az országgyűlési képvi­selők ülése óta s a vá­rosrészt lakó bányászok legégetőbb problémái megoldódtak. Az egymil­liós állami támogatás már megérkezett Nagybátony művelődési házának anyagköltségeire. A tervezés most már hama­rosan megkezdődik és a te­rep rendezéséhez is hozzá­látnak Nagybátonyban. Az országgyűlési képvise­lőknek és a Hazafias Nép­front vezetőjének a lakosság helyi, társadalmi ereje ösz- szefogására elhangzott javas­latai más téren sem marad­tak eredménytelenül. Nagy­részt az utóbbi három hét alatt egy nagyszerű és a leg­korszerűbb követelmények­nek megfelelő hatszázszemé- lyes szabadtéri színpadot épí­tettek a bátonyiak. A bá- nyásZklub és a helyi nép­front bizottság együttesen naponta ötven-hatvan em­bert, vasárnaponként száznál is többet mozgósított a kis város első közös kulturális létesítményének építéséhez. Most vasárnap a bányászok, idős nyugdíjasok, kiszdsták, diákok és sportolók már az utolsó simításokat végezték a „bányászváros” eddigi leg­szebb szórakozóhelyén. Köz­vetlenül az úgynevezett bá­nyászvárost szegélyező hegy oldalába süllyesztett szabad­téri színház építése közben mintegy nyolcezer köbméter földet mozgattak meg, s többtízezer téglát is régi ro­mos és az építkezések után elhagyott felvonulási épü­letekből szedték teljesen társa­dalmi munkában a korszerű bányásztelepülés fiataljai és idősebbjei. Csupán a padoza­tok építési anyagát, a villa­mos és műszaki berendezése­ket vásárolta mintegy 100 000 Ft értékben a nagybátony! bányészklub, amely a saját rendezvényeivel gyűjtötte ösz- sze a nagy összeget. Az építésben az elmúlt másfél hónap alatt mint­egy kétezren vettek részt és együttesen több mint háromszázezer forint ér­tékű munkát végeztek el társadalmi összefogással. A hatszáz személyes sza­badtéri színházat május else­jén, a nemzetközi munkás- mozgalom nagy ünnepén avat­ják Nagybátonyban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom