Nógrádi Népújság, 1960. április (16. évfolyam, 27-35. szám)

1960-04-27 / 34. szám

4 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1960. április 27, IPARI TANULÓK INTÉZETI VERSENYE A jövő szakmunkásai, a ma ipari tanulói készülnek a szak­munkás vizsgára. Ezt a ké­szülődést fokozza a közelgő országos verseny is, ahol a leg­jobb III. éves tanulók mérik majd össze erejüket. Az or­szágos verseny május 6-tól 8-ig lesz, ahol a legjobbak nemcsak gyakorlati, hanem elméleti felkészültségükről is számot adnak. Az országos versenyt most egy intézeti verseny előzte meg, amelyre a minap a Salgótarjáni Acél­árugyárban került sor. A ver­senyen resztvettek a bánya és a Salgótarjáni Üveggyár fiataljai is. Az intézeti versenyen reszt­vettek a villanyszerelő, la­katos, kovács és esztergá­lyos tanulók. A benevezettek elméleti felkészültségükről es gyakorlati tudásukról adtak számot. A versenyben Mol­nár Béla lakatos, Novák Já­nos kovács és Tóth Zoltán esztergályos, acélárugyári fia­talok szerezték meg az első­séget a három szakág ver­senyében. A villanyszerelők között viszont Besenyei Ist­ván üveggyári fiatal bizo­nyult a legjobbnak. A tanuló munkások néhány gondjáról TY/J egváltozott életünk, vi- szonyaink a kitűzött feladatok — hasonlóképpen az országos változásokhoz — megyénkben is követelőén ál­lították előtérbe a tanulást. Felszabadulásunk után lehe­tővé vált, hogy mindazok, akik nem juthattak tanulás­hoz a múlt rendszerben, ezután képezhessék magukat, elsajátíthassák mindazt, ami­re vágyuk volt és amit ké­sőbb egyre követelőbben állí­tott eléjük az élet. A felnőtt dolgozók ezrei és tízezrei ta­nultak és tanulnak még a dolgozók iskolái, esti, vagy levelező tagozatán. Munkásosztályunk szem­pontjából döntő fontosságúvá vált a tanulás. Munkásosztá­lyunk kivívta a hatalmat és ezt a hatalmat megtartotta eddig is és meg fogja tartani a jövőben is. Ehhez a hata­lomhoz szükség van a tanu­lásra, az ismeretek minél szé- lesebbkörű elsajátítására. A fejlődés menetében mun­kásságunk, a munkásosztály­ból vezetővé emelkedett ká­dereink csak úgy lesznek ké­pesek a hatalom megtartásé­LENIN EMLÉKE Moszkvától 50-60 kilomé­terre van Gorki, ahol Lenin halála előtti utolsó éveit töl­tötte. A régi kastély minden szöglete Lenin emlékét őrzi. A telefonnál a levél, ame­lyet a postamesternek írt, amikor elromlott a telefon­ja. A dolgozószobában as íróasztal, amelyen utolsó mű­veit írta. A világ minden tá­járól odasereglő turisták meghatódottan szemlélik a tárgyakat. Naponta több szá­zan keresik fel és leróják há­lájukat Vlagyimir Iljicsnek. A szovjet hatalom őrzi Lenin emlékét. Száz és száz piros tulipán és szegfű illatozik a parkban. Képünkön: Lenin dolgozószobája. Az íróasztalt egy üveg- búrával takarták, s minden úgy maradt az asztalon, ahogy az halála napján volt. Először került sor megyénkben Szaxma Kiváló tanulója versenyekre Ez évben ismét megrende­zésre kerül a szakmunkás ta­nulók közt a Szakma Kiváló Tanulója országos verseny. Az országos döntőt megelőzően megyénként vetélkednek a szakmunkás fiatalok, hogy ki vesz részt az országos szintű versenyeken. A KISZ, a Szak- szervezetek Országos Taná­csa, a Könnyűipari Miniszté­rium, a Munkaügyi Minisz­térium, az OKISZ és a KIOSZ országos vezetőségével egyetértésben a szaktudás magasabb színvonala érdeké­ben kezdődtek a versenyek. A tanulmányi eredmények döntötték el, hogy ki vesz részt a versenyen. Megyénkben először került sor a szakmunkás fiatalok versengésére. Négy szakmá­ban női szabó, férfi szabó, bútorasztalos és kárpitos szakágakban került sor a ve­télkedésre. Három szakmában hétfőn rendezték meg a versenyt Salgótarjánban a Kézműipa­ri Vállalaton belül. A bútor- asztalos szakma fiataljainak versenyére ma kerül sor Ba­lassagyarmaton. Salgótarján­ban 16 fiatal vett részt a versengésben. A KTSZ-ekből 9 fiatal, a tanácsi iparból 3 fiatal, a magánkisiparból 4 fiatal versenyzett. A versenyző fiatalok szak­májuknak megfelelően egysé­ges munkadarabot készítettek, az eredményeik pontosabb megállapítása végett. A női szabók piké- és kartonkomp­iét, valamint bébiruhát, a fér­fi szabók zakót második pró­bálásra, míg a kárpitosok fotelt készítettek. A gyakorlati munka után a fiatalok elméleti kérdése­ket kaptak. Az elméleti ver­senyen anyagtani, technoló­giai és számítási feladatokat kellett megoldani. Lapzárta­kor még tartott a verseny. ra és gyakorlására, ha minél előbb felszámolják a múlt maradványait és egyénenként is törekszenek a minél töké­letesebb tudás elsajátítására. Jelenleg mi a helyzet a ta­nulás területén? A most folyó tanév nem tartozik, a legrosszabbak közé és ebben benne van, hogy le­hetne sokkal jobb is. A szá­mok — csupán csak a szá­moki — szépen mutatnak, vi­szont már a tények kevésbé. Jelenleg több száz dolgozó tanul a dolgozók általános iskoláiban és több mint öt­százan tanulnak a különböző középiskolákban. A középis­kolákba járó dolgozók 80 szá­zaléka bányaipari, gépipari és közgazdasági technikumba jár. A többiek a gimnáziumi végzettséget kívánják megsze­rezni. Az utóbbi néhány évben már komoly korosztálybeli változás is bekövetkezett a dolgozók iskoláin. Mint ré­gebben az idősebbek, most már inkább a fiatalabb dol­gozók tanulnak. A korhatár engedmény is elősegítette ezt a változást. Ebből s egyéb problémákból több megoldás­ra váró feladat is hárul a dolgozók oktatásával foglalko­zókra. Kétségtelenek az eredmé­nyek, de ezek az eredményen a jövőben csak úgy szaporod­nak, ha végrehajtunk néhány, a megváltozott viszonyok és a fejlődés által követelt in­tézkedést. Általános és átfogó reform­ra csak később kerülhet sor az alapos felmérés és kidol­gozás után. És itt fenyeget egy veszély. Néhány év múl­tán már alig lesz diákja a fel­nőtt-oktatásnak. mert a tanu­lásból korábban kimaradt korosztályok egyrésze már ki­öregedett, a másik része meg egyszerűen elfogy. A nappali oktatás rövidesen már bizto­sítja az utánpótlást. Vajon nem késiünkre el egy kissé a felnőtt oktatás reformjával? Persze, feltételezhető, hogy a reform készítői gondolnak a dolgozók valamiféle, a jelen­leginél szervezettebb formá­ban történő továbbképzésre, ami viszont különbözik a je­lenleg folyó állami oktatás­tól. Addig míg erre sor kerül? A gondok hívás nélkül ^ is jelentkeznek. A ta­nuló dolgozók túlterheltségét valamiféleképpen meg kell szüntetni. Szükségtelen rossz, ha valaki tanul és emellett — keveset mondok — leg­alább öt funkció terheli, hogy közben a munkáját ne is említsem. Mindezek megoldá­sa az üzemek feladata, illet­ve a párt és a gazdasági ve­zetés feladata. Egy szót a törődésről is. Sajnálatos tény, hogy üzemeink párt és gazdasági vezetése legtöbb helyen minimálisan törődik a tanuló munkások és vezetők gondjaival, prob­lémáival. Egyesek azt gon­dolják, hogy a beiskolázással eleget tettek kötelességüknek. Szűklátókörűség egyes veze­tők részéről az ilyen viselke­dés, mert nem számolnak az­zal, hogy az a tanuló dolgozó is megérzi a nemtörődömsé­get és netán tovább áll; ahol jobban megbecsülik. Nem hagyhatjuk szó nélkül Hosszú huzavona után végül is Baglyasalján tartják a Kormos ég bemutatóját A Kormos ég kürül kiala­kult bonyodalmaik klasszikus példái annak, hová vezethet egy bemutató rossz előkészí­tése. Itt természetesen nem a darab művészi kivitelezé­séről van szó, hanem a da­rab tömegek között való pro­pagálásáról. Mint ismeretes, még be r.em mutatták Salgótarján­ban a bányai színjátszók ál­tal betanult Kormos ég című drámát és a sajtó hasábjain már több szó került róla, mint a Salgótarjánban korábban bemutatott bármelyik darab­ról. S a Kormos ég körüli vi­tára éppen az szolgáltatta az okot, hogy ez a különben nagysikerű dráma Salgótar­jánban mindmáig nem került bemutatásra. A 26 főből álló salgótar­jáni bányai színjátszógárda három hónap óta, amióta programjába vette a magyar drámairodalom e kiemelke­dően tanulságos, izgalmas és érdekes alkotásának bemuta­tását, már egy jónéhányszor elvesztette és ugyancsak egy jónéhányszor visszanyerte a hitét. A hitelvesztésüket min­dig az okozta, ha törekvésük­re befolyással lévő egyének­nél közömbösséget tapasztal­tak a Kormos ég iránt. S hitüket mindig a Kormos ég gazdag mondanivalója és e mélytartalmú dráma tömeg­sikerébe vetett bizalom adta vissza. A Kormos ég című dráma bemutatására már eddig há­rom időpontot tűztek ki. S a premierrel odáig jutottak, hogy: egy Készülésében agyon­sürgetett piaikát hangjával meghirdették, a salgótarjáni városi művelődési otthon függönyei mögött díszleteiket felállították, a huszonhat lel­kes színjátszó 1956 október öltözékeiben, arcukon festék­kel, átadva magukat az el­lenforradalmi idők hangula­tának várták, hogy a füg­göny végre felgördüljön. S a függöny ezen a harmadik időpontra kitűzött premier estén sem gördült fel! Most a Kormos ég bemu­tatását megelőző rossz közön- .égszervezői ténykedés után bekövetkezett sikertelenségre a baglyasaljaiak tesznek ha­tározott pontot. Elhatározták, hogy *már nem nézik tovább ezt a tekintélyromboló kö­zömbösséget és visszalállítják jogaiba az ellenforradalom e tanulságos drámáját. Brecho Gyula elvtárs Bag- iyasalja alapszervezetének párttitkára felkérte a salgó­tarjáni bányai kultúrcsopor- tot, hogy április 29-én, pén­teken Baglyasalján tartsák meg a Kormos ég díszbemu­tatóját. Baglyasalján nagy várako­zással tekintenek a darab be­mutatása elé. Biztosították a kultúrcsoportot. hogy a da­rabot zsúfolt ház előtt mutat­hatják be, mert Baglyason bár nem volt talaja az 1956- os októberi ellenforrada­lomnak, de igen is gazdagí­tani akarják tapasztalataikat a Kormos ég című dráma tanulságával. A kultúrcsoport természe­tesen elfogadta a meghívást és a salgótarjáni közönségnek szánt díszbemutatót gondol­kodás nélkül Baglyasalja kö­zönségének ígérte. A premier ügye tehát meg­oldódott. Az esetből azonban igen ajánlatos levonni a kö­vetkeztetéseket. Nem lesz ár­talmas a történtek mély ta­nulmányozása és konkrétan is megállapítani, ki miben kö­vette el a hibát. Mert ilyen esetnek a jövőben nem sza­bad megismétlődnie! Orosz Béla Albán Est az Acélárugyárban A Salgótarjáni Acélárugyár Művelődési Otthonában ápri­lis 28-án csütörtökön Albánia megismertetését tűzték napi­rendre ismeretterjesztő elő­adás keretében. A művelődési leghangú levelet kapott* amelyben Edig Cuci nagy­követ elvtárs köszönetét feje­zi ki a szíves meghívásért. Az Albán Nagykövetség közli, hogy az albán nép éle­otthon vezetősége, amely az tével foglalkozó fényképes ki' Albániáról szóló előadás meg- állítás anyagát a művelődési tartása ügyében az Albán otthon rendelkezésére bocsát- Nagykövétséghez fordult, me- ja. MOSZKVAI EMLÉKEK A Mir filmszínházról A Salgótarjáni Kézműipari Vállalat Rákóczi út 17. szám alatt május 1-re megnyitja női, férfi ruha rendelt részlegét. Minőségi munkával kívánunk a lakosság szolgálatára állni. (217) A Béke nevét viseli Moszkvában a pano­ráma-rendszerű filmszínház, amely a szov­jet filmtechnika új nagy eredményének egyik bizonyítéka. Ez a hatalmas, impozáns film­színház felsorakoztatja a filmtechnika új vív­mányait. A moszkvaiaknak a többszáz film­színház mellett nagyon kedvelt szórakozó­helye a 'panoráma-rendszerű mozi, amelynek nézőterén egy-egy előadáson 1225 néző tud elhelyezkedni. Három különböző pontból, há­rom géppel három filmszalagot vetítenek a hatalmas vetítővászonra. A hangleadást külön 9 hangcsatornás rend­szerrel oldották meg. Ez a több dimenziós hangmegoldás teljes plasztikussá teszi a hang visszaadását. A vetítővászon erősen ívelt, 38 méter széles, 12 méter magas, húrtávolsága 25 méter. (A salgótarjáni November 7. film­színház vetítővásznának szélessége 4,5 méter.) Jó összehasonlításul szolgál ez a két méret. A nézőtéren 120 hangszórót helyeztek el. Az előadásról: Mikor mindenki elfoglalja helyét a kényelmes székekben, amelyek úgy vannak kiképezve, hogy a következő sor egy teljes fejmagassággal, 20 centiméterrel ma­gasabban van az előttinél. Pazar kivilágítás, melyet nem győztünk csodálni. S hirtelen az egész teremben koromsötétség s a fejünk felett megjelent a csillagos égbolt, és rajta a keringő szputnyikok, néha szinte úgy érez­tük, hogy a fejünket súrolják. Ez a vezető, melyet rendkívül ügyes technikával oldottak meg a kör kiképzésű nézőtér kupolájában. A film ... felejthetetlen élmény volt. Ügy éreztük magunkat, mintha a felvevőgéppel (operatőrrel), aki éppen szárnyra kelt, együtt rohanunk mi is a repülőn, hajón, gépkocsin és motorkerékpáron. Keresztül vezetett ben­nünket a nagy Szovjetunión. A film bemu­tatta a Krím-félsziget csodálatos tájait. Le­ningrad nevezetességeit, széles, „bővérű” ut­cáit, a moszkvai VIT-et színes forgatagával, s megannyi felejthetetlen képet e hatalmas országból. Olyan élethűen, hogy néha, ami­kor repülőgépünk (ahol a felvevőgép volt) merész bravúrral incselkedett az Ural csú­csaival, szinte egymásba kapaszkodtunk si­koltozva, a moszkvaiak legnagyobb derültsé­gére. Ez a filmszínház, valamint ennek mű­vészi és technikai megoldása egyedülálló, s a filmművészet előtt új, kimeríthetetlen perspektívát tár. KÁLOVITS GÉZA a felnőtt oktatás módszerét sem. Nagyobb oktivitást kí­vánnak a viszonyok a taná­roktól is. Az esti tagozaton a heti háromnapos, a levele­zőn a heti egynapos oktatás valóságos zsonglőrködést kí­ván meg. Mind a tanulótól, — hogy képes legyen elsajá­títani az anyagot —, mind a pedagógustól, hogy képes le­gyen úgy összefoglalni az anyagot, hogy a rendelkezé­sére álló rövid idő alatt le­hetőleg a leglényegesebbet emelje ki; és azt úgy magya­rázza meg, hogy a tanulók, elsajátíthassák. Cok a vitás kérdés még u e tekintetben, de meg­nyugtató, hogy ezek a kérdé­sek egyre fogynak. Viszont a vitás kérdések alapos meg­gondolást kívánnak, mert csak a közösség összefogásával, a szűklátókörűség legyőzésével sikerülhet megnyugtató, a jö­vőre nézve biztos perspekti­vikus megoldásokat kidolgoz­ni, amelyek biztosítják, hogy a magunk elé tűzött nagy fel­adatokat megvalósíthassuk. P. A. Nagyon gyakori most a pa­nasz a termelőszövetkezeti hőségekben: nem tudnak az asszonyok dolgozni jönni, mert a gyereket nincs hol hagyni. Ha ez így van, ez i bizony komoly ok és segíteni • kell rajta. Napjainkban szin- ; te jelszóvá vált, hogy segít­sük a termelőszövetkezeteket a megszilárdulásban. Hát en­nek a problémának a meg­oldása is a termelőszövetke­zetek megszilárdítását szol­gálja. De még mennyire a i megszilárdítást! Mohora köz- | ségben az ősszel alakult Mikszáth Termelőszövetkezet­ben — ahol igen nagy szük­ség van a munkaerőre, kivált most a növényápolási időben — nem kevesebb, mint hat asszony jelentette be: nem tud munkába menni az ap­ró gyerekek miatt. Ninct azokat hová tenni. A tsz-nel igen sokat jelent a hat mun­kaerő kiesése. A községbei ezzel szemben van egy nagi óvoda, ahol jól lehet, megha­tározták a gondozandó gyerme­kek létszámát, de a vezető óvónő szerint még vagy 10-15 gyermek gondozását vállal­nák. Mindenki azt gondolhat­ná, hogy nem is lehet akkor különösebb porobléma, a Mikszáth Termelőszövetkezet gondja megoldódik. Közel sem így van. A 10-15 gyer­mek felvétele az óvodába nem valósítható meg. Ugyan­is az óvodát felsőbb rendel­kezések kötik, a létszámeme­léstől. Pedig itt volna az alkalom, hogy a termelőszövetkezet megszilárdítása ne csupán szólam legyen, hanem való­sítsák is azt meg. A Mikszáth Termelőszövetkezet megszilár­dításához a gyermekes anyák felmentése igenis hozzájárul. Akor segítsünk hát, amikor szükség van segítségre. A felsőbb szervek vizsgálják felül a korábbi rendelkezé­seket, s alakítsák azt a napi életnek megfelelően. A tsz-községek nagyon vár­ják az intézkedést. B. Gy. Várják a segítséget, segítsünk!

Next

/
Oldalképek
Tartalom