Nógrádi Népújság, 1960. április (16. évfolyam, 27-35. szám)

1960-04-13 / 30. szám

2 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1960. április 13. A párthatározat után Kiísterenyén Bár még korai arról beszélni, hogy ki lesz a Nógrádi Szénbányászati Tröszt felszabadulási versenyzászlajának tulajdonosa, egy azonban biztos, hogy a Kisterenyei Szén- bányászati Vállalat kollektívája egyik esélyese annak. A kisterenyeiek éppen a felszabadulási munkaversenyben elért sikereik alapján büszkélkedhetnek eredményeikkel, olyanokkal, mint 1959. előtt. Mert 1959-ben az egész szén­medencében Kisterenye volt az egyetlen bányaüzem, amely nem teljesítette éves tervét, holott a korábbiakban elért eredményeik alapján azt mondhatjuk, hogy ebben a bánya­üzemben olyan bányászok dolgoznak, akikre bármikor, bár­milyen időben számítani lehetett és lehet is. * A megyei pártbizottságot ezelőtt mintegy két hónap­pal az az elv vezérelte, ami­kor megvizsgálta; miért nem teljesítette tervét a kiste­renyei szénbánya 1959-ben, hogy feltárja a termelés és a pártmunka helyzetét, a hi­bák kijavításának módát és segítséget adjon nemcsak a mozgalmi, hanem a gazdasá­gi vezetőknek is ahhoz, hogy eredményeiket 1960-ban már fokozni tudják. Két hónap telt el a me­gyei pártbizottság vizsgálata és helyszíni tárgyalása után, s azóta sok minden megváltozott Kisterenyén. Ma nem hogy szégyenkezniök kellene elért eredményeik miatt, sőt, dicsekedhetnek az elmúlt negyedév munkájával. HASZNOS MŰSZAKI INTÉZKEDÉSEK — BESZEDES SZAMOK Kisterenyén, amikor az év vége felé a műszaki vezetők és munkások azt látták, hogy az éves terv teljesítésében már nincs sok menteni való, a jövőt kezdték kutatni. Olyan műszaki intézkedéseket hajtottak végre, melyeknek megvalósításában az 1960. év sikerét látták biztosítottnak. És ez az előkészítő munka, ez a meggondolt, megalapo­zott műszaki intézkedés ép­pen a felszabadulási munka­versenyben éreztette hatását. A geológiai viszonyok figye­lembe vételével a fővágatok korszerű biztosítására helyez­tek nagy súlyt. Míg 1958-ban csak 720, addig 1959-ben már több mint 2000 korszerű biz­tosítási garnitúrát építettek be. Létkérdésnek tartották a munkahelyek biztosítását is. Például Újlakon két új szén­mezőt készítettek elő terme­lésre. Ebből a VIII-as sikló­ban már szénre értek, míg a VIII-as ereszkében augusztus­ban kezdik meg a termelést. A bánya műszaki vezetői — különösen 1959 utolsó hónap­jaiban — érezték, hogy a bá­nyának nem volt megfelelő, ütőképes munkahelye. Ezért végezték el azt a munkát, hogy Újlakon a III-as telep IV-es ereszkéjében megkez­dődhessék a visszafejtés, ahonnan nem kevesebb, mint átlagosan 3600 kalóriás sze­net tudnak termelni. Figye­lemre méltó az a kezdemé­nyezés is, hogy a kisterenyei bányaüzemnél 1956 óta nem volt frontfejtés. Most e hó­nap végén már egy 55 folyó­méteres acéltámos. acélsüve­ges, páncélkaparós frontot tudnak Csiga-lejtősaknában beindítani. Frontelőkészítés folyik Tordason is. Míg 1959-' ben szinte átlagosan csak 172 folyómétert tett ki a kamra­fejtések homlokhossza, addig ma már ez a szám 188 fo­lyóméterre emelkedett. A műszaki intézkedések egész sorát hajtották végre éppen a megyei pártbizott­ság brigádvizsgálata, illetve határozata után. így például, többek között Tordason két csúszdagéppel és egy kaparó- val emelkedett a gépek szá­ma. Az Újlaki IV-es ereszke kivételével a munkahelyi le­vegő megjavításával ma már Kisterenyén egyetlen meleg munkahely sincs, ami lénye­ges teljesítményjavulást idé­zett elő. A tordasi üzemben például az ilyen intézkedés nem kevesebb, mint 8 má­zsás produktív teljesítményt eredményezett. A dolgozók javaslata alap­ján megkezdték az automati­zálást is. Például a csigái, pócsházai és az újlaki külső főventillátorok automatizálá­sával mintegy 25 improduk­tív műszakkal csökkentették a napi átlagot, ami körülbe­lül 30 kilogrammos összüze- mi emelkedést jelent na­ponta. A műszaki intézkedések, nem utolsó ' sorban pedig a dolgozók javaslatainak figye­lembe vétele, azok alkalma­zása ma még szinte hihetet­len eredményeket hozott a Kisterenyei Szénbánya Vál­lalatnál. Amellett, hogy a ta­valyi 3397 tonnás termelési tervlemaradást a felszabadu­lási munkaversenyben, tehát az I. negyedévben már tör­leszteni tudták, kiváló az eredmény a termelékenység, az önköltség, a szén kalória- és palatartalmának csökken­tésében is. A produktív tel­jesítményt a tavalyi éves tényszámhoz viszonyítva ja­nuárban, februárban is túl­teljesítették. Az összüzemi teljesítménynél az 1959-es tényszámhoz viszonyítva — de az idei tervet is figye­lembe véve — mintegy 71 kilogrammos a növekedés. Az egy tonna szénre eső ön­költség csökkentésében is lé­nyeges a javulás. Az elmúlt évi átlaghoz januárban négy­gyei, februárban több mint 11 forinttal csökkentették az egy tonna szén termelési költségét, de ha az idei terv- számokat vesszük figyelőmbe, ez az összeg megközelíti a tonnánkénti 20 forintot. Ilyen kiváló eredményekről szólha­tunk a szén fűtőértékének javításában is. Februárban például a tervhez viszonyít­va csaknem 100 kalóriás ja­vulás mutatkozik, míg a pa~ laszázalékot 1959 tényszámá- hoz viszonyítva több mint 2 százalékkal tudták csökken­teni. JAVULÓ POLITIKAI MUNKA Ezek az eredmények nem a véletlen szüleményei. Mert mi is történt Kisterenyén a megyei párbtizottság határo­zata után? Párt és szakszer­vezeti vezetők, gazdasági irá­nyítók, műszaki dolgozók, bányászok, párttagok és pár- tonkívüliek nem azon vitat­koztak, hogy ki mit csinált, hanem azon, hogy mi volt munkájukban a korábbi hi­ba, s arról beszéltek, hogy hogyan tovább. Ez volt a hangja annak az aktívaülés­nek is, amelyet a párthatá­rozat után Kisterenyén ösz- szehívtak. És ez a hogyan tovább munkájukban ma is jelentkezik. Néhány példát. A bányaüzem pártbizottsága, Gáspár Ferenc elvtárs sze­mélyében megoldotta az új­laki alapszervezet problémá­ját. Megvitatták a korábban jelentkező revizionista, szek­tás nézeteket, annak gyakor­lati jelentőségeit személyekre vitték le. Péládul voltak ve­zetők, akik olyan elvet val­lottak, hogy a minőség javí­tása a termelés csökkenésé­vel jár. Ennek ellenkezőjét ma tények bizonyítják. Meg­változott a politikai munka, s míg korábban a pártszer­vezetek beszámolói, taggyű­lései sablonosak voltak, ál­talánosak voltak, ma már konkrét példákat vitatnak meg — például anyag, fa, robbanóanyag felhasználás —, ahol kiszámítják a túltelje­sítés, vagy a csökkentés ösz- szegének eredményét, illetve káros hatását. Ma már a pártszervezeten belül vala­mennyi korábban felvetett problémára visszatérnek, el­lenőrzik a hozott határoza­tok végrehajtását, s ha ez nem történt meg, a felelős- ségrevonás sem marad el. Ahogyan javult a pártbi­zottság, ezen keresztül az alapszervezetek munkája, úgy javult a szakszervezet tény­kedése is. Példa erre a ter­melési tanácskozások aktivi­tása. A termelési tanácskozá­sokon még korábban átlag­ban 25—30 javaslat hangzott el akár a termelésre, akár másra, a legutóbbin már több mint 60 hozzászólás hangzott el — zömmel a termelékeny­ség növelése, az önköltség csökkentése, a minőség javí­tása érdekében. Ez már nem is meglepő, hiszen a vállalat párt- és szakszervezete meg­értette a termelési tanácsko­zás fontosságát, a dolgozók javaslatainak lelkiismeretes intézését, azoknak hasznossá­gát. És a tények azt bizonyít­ják, hogy a gazdasági, a mű­szaki és a politikai szervek vezetői javítottak a koráb­ban kialakult légkörön, s kommunista módra, egymás szemében, teljesen őszinte szóval, építő módra mondják meg egyik, vagy másik ve­zető hibáját. Ezzel máris elejét vették a további intri­káknak, az áskálódásoknak, ami korábban gyakorlat volt Kisterenyén. Egyre szélesedik, a tisztasági mozgalom Salgótarjánban is * A Kisterenyei Szénbánya Vállalat I. negyedévi nagy­szerű eredménye a közös munka gyümölcse. Párt, szakszer­vezeti, gazdasági, műszaki vezetők helyes politikája, irá­nyító munkájának nyomán a derékhad, a munkások érték ezt el. S ma már biztosítottnak látszik, hogy Kisterenyén jó úton haladnak, mert ha még vannak is hibák, koránt­sem olyanok, mint régen voltak, s ezek kiküszöbölése is biztosíték arra, hogy a kisterenyei bánya ismét az élvonalba, a legjobbak közé kerül. Somogyvári László Salgótarján városban éven­ként megrendezik a tisztasá­gi mozgalmat, amely már szinte versenyszerűen bonta­kozik ki. A tisztasági mozga­lom célja, hogy a város szép, rendezett, egészséges, jár­ványveszélyek megelőző le­gyen. Egyre szépülő váro­sunk lakosai tudatában van­nak, hogy a közterületek és épületek tisztántartása, par­kosítása és virágosítása egész­ségessé teszi az életet. En­nek a megértése mutatkozik meg abban, hogy ez évben szélesebb a tisztasági mozga­lomban való részvétel, mint volt az elemző évben. Az üzemek egymással versenyez­nek. „A úszta üzem” cím, va­lamint a „ Mintaüzem” cím elnyeréséért. A mozgalmat — tekintettel arra, hogy ilyen nagy arányokat öltött — tö­megszervezetek irányítják. Az elmúlt hónapban az üze­mek és vállalatok közös megbeszélést tartattak, ahol rögzítették a feladatokat. A tisztasági versenymozga­lom keretében a kordélyos vállalat például versenyre hívta a lovastelepekkel ren­delkező más vállalatokat. Az acélárugyár, a Zománcipari Művekkel van versenyben, de bekapcsolódott már a 33. sz. AKÖV Is; A Zagyvái Bányaüzem pél­dául beindítja Somlyó és Forgács-lakótelepek közötti tisztasági versenyt. Az Élel­miszer Kiskereskedelmi Vál­lalat az egyes üzletek közötti verseny beindítását intézi. A lakóházak és utcák kö­zött is kibontakozott egy ver- senymozgalom, amelynek irányítója a Vöröskereszt, a Nőtanács és a Hazafias Nép­front lesz. Az említett szer­vek aktívái felkeresik az il­letékes utcák lakóit és is­mertetik velük a tisztasági mozgalom szervezésével kap­csolatos feladatokat. A váro­si tanácstagok már kisgyűlé- seket tartottak és együtt a választóikkal beszélték meg a tisztasági mozgalom feladata­it. De bekapcsolódtak már az iskolák és az ifjúsági szerve­zetek is. A tiszasági mozgalom ered­ményeit a tömegszervezetek és a tanácstagokból álló bi­zottság rendszeresen értéke­li és ahol a legjobb ered­ményt értek el, ott kifüg­gesztik a Tiszta utca-rendes ház, valamint városunk leg­tisztább utcája föliratú táb­lákat. Ifjúságvédelmi Tanács alakul!- Balassagyarmaton A balassagyarmati járási nőbizottság és a járási gyám­ügyi hatóság közösen Ifjúsági Védelmi Tanácsot alakított. A tanácsnak 13 tagja van és képviseltetik magukat benne összes társadalmi tömegszer- vezetednk. Megalakulás után a tanács azonnal dolgozni kezdett. Imre Józsefné a já­rási nőtanács titkára a gyám­ügyi hatóság előadójával már több ízben kiszállt, hogy ne­velési és más problémákban segítségére legyen az isko­láknak, valamint a helybeli tanácsoknak. Ifjúsági védel­mi akciót hajtottak végre Szügy, és Hugyag községek­ben, de látogatást tettek Ér- sekvadkerten is, ahol a vere­kedések megszüntetéséről tár­gyaltak a tanáccsal is, a népfront-bizottságai a KISZ vezetőséggel és a helybeli rendőrőrs vezetőjével. Az If­júsági Védelmi Tanács cél­jának tekinti az elhagyott gyermekek elhelyezését, az iskolai hiányzások megszün­tetését és felveszik a harcot a kulturált szórakozásért, de a legkülönbözőbb esetekben segítségére siet az olyan fia­taloknak, akik erre vala­milyen formában rászorul­nak. A nemrég alakult tanács már munkatervet dolgozott ki, amelynek alapján rend­szeres munkát folytatnak a balassagyarmati járás fiatal­jainak érdekében. Hogyan dolgoznak a pilínyi kiszesek? A pilinyi KlSZ-szerve- " zetnek 39 tagja van. A KlSZ-titkár már évek óta Jenik Bertalan. A szervezet 1959-ben végzett jó munká­jáért megkapta a megyei KISZ bizottság televíziós ké­szülékét. Nézzük meg, mivel érdemelték ki a pilinyi kisze­sek a jutalmat? A múlt évben a 39 KISZ- tag 2530 társadalmi munka órát végzett. Lebontották a régi tanítólakást, hogy új épülhessen, rendbetették a művelődési ház kertjét, ár- koltak, fásítottak és végül, ami a legfontosabb: nagyon sokat segítettek a tsz-nek. Eb­ben a munkában nem válo­gattak, kaszáltak, szántottak, vetettek, hordtak, egyszóval mindig ott segítettek, ahol éppen szükség volt. KISZ-tag csak 39 van, de az ifjúság a szocializmusért jelvényt mégis 45 fiatal sze­rezte' meg. Nagyon szép és dicsérnivaló, amit a kulturá­lis munka területén végeznek. A községben 32 tagú énekkar működik, Patai Ferenc peda­gógus vezetésével. A tánc­csoport 8 tagú, a színjátszók legutoljára 15-en voltak, de csak azért, mert Dobozy Im­re: Szélvihar című drámájá­nak ennyi a szereplője. Ja­nik Bertalan szerint lenne több jelentkező is, ha erre szükség lenne. A pilinyi fia­cApák napja nőit ÍÍiu(iif.bái&nyAa a Kedves ünnepség volt va­sárnap Nagybátonyban. A bányavárosi nőtanács tagjai mintegy 80 férfi részére a munkásétkezdében apák nap­ját rendeztek. Az eseményen — melyet Bódis Istvánné, a Nőtanács elnöke szervezett nagy szorga­lommal — a „legjobb“ édes­apákat virágokkal ajándékoz­ták meg, Ravasz Kálmánná pedig kedves szavakkal kö­szöntötte a megjelenteket. tAz ünnepséget közös va­csora és tánc követte. Az érsekvadkerti KISZ segítsége az építtetőknek Az érsekvadkerti KTSZ tag­létszáma ebben az évben megnőtt. Sok olyan kisiparos, akik eddig tartózkodtak a szö­vetkezéstől, most belátván, hogy ez a követendő út, be­léptek a KTSZ-be. Ezáltal a szövetkezet megerősödve, ol­csóbban és gyorsabban tudja elvégezni a lakosság megren­deléseit. Ugyanis az érsek­vadkerti KTSZ 80—90 száza­lékban építőipari munkát végez. A közelmúltban arról tárgyalt a KTSZ vezetősége, hogyan lehetne megkönnyí­teni a kislakásépítők helyze­tét. A vezetőség elhatározta, hogy minden módon csök­kenti <a házak építési költsé­geit és olyan javaslattal for­dult a község lakosságához, ami feltétlenül követendő. Arról van szó, hogy ameny- nyiben az építtető is úgy akarja, a KTSZ a lakás- és házépítésekhez csak szakem­bert és anyagot ad, a segéd­munkaerőt adhatja az épít­tető is. Ez azt jelenti, hogy az összes segédmunkásoknak ki­fizetett bérével olcsóbbodik az építési költség. Érsekvadkerten már több család elhatározta, hogy ilyen módon fogja felépít­tetni a házát. talok az elmúlt vasárnap tartották meg felszabadulá­sunk tiszteletére rendezett kulturális seregszemlét. A tél folyamán politikai tanfolyam volt a pilinyi kiszesek ré­szére és nem volt olyan elő' adás, ahol legalább 29—30-an meg nem jelentek volna. Te­hát a vezetőség nem hanya­golja el a politikai munkát sem, gondot fordít a kiszesek szervezeti és politikai tudá­sának emelésére. Pedig sem Janik Bertalannak, sem a vezetőségnek nincs könnyű dolga. A pilinyi kultúrház rossz, a tető rozoga, életve­szélyesnek nyilvánították és csak rendkívüli esetben sza­bad igénybe venni. A kul­túrház igazgatója, Vorzák Ti­bor KISZ-vezetőségi tag. A kapcsolat természetesen ezál­tal igen jó, az egyetértés is megvan. Nem csoda hát, ha évek hosszú során a pilinyi KISZ-vezetőség és tagság a munka minden területén ki­váló eredményt tudott elérni. Így volt ez még a közelmúlt­ban is. De nemrégiben tör­tént valami, és azóta a lel­kesedés lanyhult, a KISZ- vezetőség magatartása is meg­változott és már csak annyit tesznek meg, amennyit ép­pen a felsőbb szervek meg­követelnek tőlük. Mi is tör­tént? A helyi tanácsszervek és Janik Bertalan egy bál al­kalmával súlyosan összevitat­kozott. A vitának csúnya vége lett, úgy hogy az ügy­re végül is az illetékes szer­veknek kellett pontot tenni. Janik Bertalan is, a tanács­elnök is párttag. Nemcsak tudniok kellene, hanem kö­telességük is tudomásul ven­ni azt, hogy ha egy vitára, bármilyen csúnyán végződik is az, illetékes pártszervek pontot tesznek, akkor annak vége, akkor a munkát to­vább kell folytatni, mit tesz ehelyett Janik Bertalan és mit tesz a tanácselnök? ILJindketten megsértőd- tek, ezt a sértődöttsé- ,et azóta is tartják, ahol ak tudják, szidják és rá­galmazzák egymást. A KISZ- titkár egyben tanácstag is, de az eset óta egyetlen egy tanácsülésre nem hívták meg. Ez bizony nem hogy dicsérné, de nagyon rossz fényt vet a tanácselnökre, nemcsak mint állami funkcio­náriusra, hanem mint párt­tagra is. Janik Bertalan az eset óta egyébre se gondol, állandóan saját sérelmeit mondogatja mindenkinek és ez természetesen súlyosan érinti a KISZ-munkát is. Mindig csak arról beszél, hogy ő tíz éve dolgozik a KISZ-munkában, érdemeit lo­bogtatja, mint valami zász­lót, pedig ez sem éppen di­csérni való magatartás. Ami a fő: a lendületes, ■rl tartalmas munka meg­akadt, mert ilyen helyzetben nem is lehet dolgozni. Janik Bertalannak magába kell néznie, el kell ismernie, hogy a marakodás nem segítheti a KISZ-munka egyetlen terü­letét sem, hanem ellenkező­leg, teljesen megakadályozza azt. Piliny nem olyan nagy község, hogy a KISZ megle­het a tanács támogatása nél­kül. Márpedig a tanácselnök is elfogult az összeveszés óta, ennek is eklatáns bizo­nyítéka az, hogy az életve­szélyesnek nyilvánított kul- túrházat még csak meg sem próbálják rendbehozni, de lehet rendbehozni, mert a fa­lak teljesen erősek, és a kiszesek is készen állnak ar­ra, hogy társadalmi munká­val segítsék a kultúrház ki­javítását. Janik Bertalant már a me­gyei KISZ bizottság is figyel­meztette, hogy a mostani ma­gatartás nem helyes, sértő­döttségét felejtse el és vé­gezze tovább úgy a munká­ját, mint ahogy azt tíz éven keresztül tette. A pilinyi kiszesek és a szervezet köré csoportosult fiatalok határo­zott irányítást, pezsgő, ele­ven kultúréletet és munkát várnak. A községi tanácsel­nökön és Janik Bertalanon múlik, hogy elkedvetlened­nek és akkor megszűnik az együttműködés, megakad a kultúrmunka is, vagy vissza­tér a régi lelkesedés és a mnukakedv, ami újra azt eredményezné, hogy a pilinyi KISZ-szervezet kiváló ered­ményeket mutathasson fel. T. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom