Nógrádi Népújság, 1960. április (16. évfolyam, 27-35. szám)
1960-04-13 / 30. szám
2 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1960. április 13. A párthatározat után Kiísterenyén Bár még korai arról beszélni, hogy ki lesz a Nógrádi Szénbányászati Tröszt felszabadulási versenyzászlajának tulajdonosa, egy azonban biztos, hogy a Kisterenyei Szén- bányászati Vállalat kollektívája egyik esélyese annak. A kisterenyeiek éppen a felszabadulási munkaversenyben elért sikereik alapján büszkélkedhetnek eredményeikkel, olyanokkal, mint 1959. előtt. Mert 1959-ben az egész szénmedencében Kisterenye volt az egyetlen bányaüzem, amely nem teljesítette éves tervét, holott a korábbiakban elért eredményeik alapján azt mondhatjuk, hogy ebben a bányaüzemben olyan bányászok dolgoznak, akikre bármikor, bármilyen időben számítani lehetett és lehet is. * A megyei pártbizottságot ezelőtt mintegy két hónappal az az elv vezérelte, amikor megvizsgálta; miért nem teljesítette tervét a kisterenyei szénbánya 1959-ben, hogy feltárja a termelés és a pártmunka helyzetét, a hibák kijavításának módát és segítséget adjon nemcsak a mozgalmi, hanem a gazdasági vezetőknek is ahhoz, hogy eredményeiket 1960-ban már fokozni tudják. Két hónap telt el a megyei pártbizottság vizsgálata és helyszíni tárgyalása után, s azóta sok minden megváltozott Kisterenyén. Ma nem hogy szégyenkezniök kellene elért eredményeik miatt, sőt, dicsekedhetnek az elmúlt negyedév munkájával. HASZNOS MŰSZAKI INTÉZKEDÉSEK — BESZEDES SZAMOK Kisterenyén, amikor az év vége felé a műszaki vezetők és munkások azt látták, hogy az éves terv teljesítésében már nincs sok menteni való, a jövőt kezdték kutatni. Olyan műszaki intézkedéseket hajtottak végre, melyeknek megvalósításában az 1960. év sikerét látták biztosítottnak. És ez az előkészítő munka, ez a meggondolt, megalapozott műszaki intézkedés éppen a felszabadulási munkaversenyben éreztette hatását. A geológiai viszonyok figyelembe vételével a fővágatok korszerű biztosítására helyeztek nagy súlyt. Míg 1958-ban csak 720, addig 1959-ben már több mint 2000 korszerű biztosítási garnitúrát építettek be. Létkérdésnek tartották a munkahelyek biztosítását is. Például Újlakon két új szénmezőt készítettek elő termelésre. Ebből a VIII-as siklóban már szénre értek, míg a VIII-as ereszkében augusztusban kezdik meg a termelést. A bánya műszaki vezetői — különösen 1959 utolsó hónapjaiban — érezték, hogy a bányának nem volt megfelelő, ütőképes munkahelye. Ezért végezték el azt a munkát, hogy Újlakon a III-as telep IV-es ereszkéjében megkezdődhessék a visszafejtés, ahonnan nem kevesebb, mint átlagosan 3600 kalóriás szenet tudnak termelni. Figyelemre méltó az a kezdeményezés is, hogy a kisterenyei bányaüzemnél 1956 óta nem volt frontfejtés. Most e hónap végén már egy 55 folyóméteres acéltámos. acélsüveges, páncélkaparós frontot tudnak Csiga-lejtősaknában beindítani. Frontelőkészítés folyik Tordason is. Míg 1959-' ben szinte átlagosan csak 172 folyómétert tett ki a kamrafejtések homlokhossza, addig ma már ez a szám 188 folyóméterre emelkedett. A műszaki intézkedések egész sorát hajtották végre éppen a megyei pártbizottság brigádvizsgálata, illetve határozata után. így például, többek között Tordason két csúszdagéppel és egy kaparó- val emelkedett a gépek száma. Az Újlaki IV-es ereszke kivételével a munkahelyi levegő megjavításával ma már Kisterenyén egyetlen meleg munkahely sincs, ami lényeges teljesítményjavulást idézett elő. A tordasi üzemben például az ilyen intézkedés nem kevesebb, mint 8 mázsás produktív teljesítményt eredményezett. A dolgozók javaslata alapján megkezdték az automatizálást is. Például a csigái, pócsházai és az újlaki külső főventillátorok automatizálásával mintegy 25 improduktív műszakkal csökkentették a napi átlagot, ami körülbelül 30 kilogrammos összüze- mi emelkedést jelent naponta. A műszaki intézkedések, nem utolsó ' sorban pedig a dolgozók javaslatainak figyelembe vétele, azok alkalmazása ma még szinte hihetetlen eredményeket hozott a Kisterenyei Szénbánya Vállalatnál. Amellett, hogy a tavalyi 3397 tonnás termelési tervlemaradást a felszabadulási munkaversenyben, tehát az I. negyedévben már törleszteni tudták, kiváló az eredmény a termelékenység, az önköltség, a szén kalória- és palatartalmának csökkentésében is. A produktív teljesítményt a tavalyi éves tényszámhoz viszonyítva januárban, februárban is túlteljesítették. Az összüzemi teljesítménynél az 1959-es tényszámhoz viszonyítva — de az idei tervet is figyelembe véve — mintegy 71 kilogrammos a növekedés. Az egy tonna szénre eső önköltség csökkentésében is lényeges a javulás. Az elmúlt évi átlaghoz januárban négygyei, februárban több mint 11 forinttal csökkentették az egy tonna szén termelési költségét, de ha az idei terv- számokat vesszük figyelőmbe, ez az összeg megközelíti a tonnánkénti 20 forintot. Ilyen kiváló eredményekről szólhatunk a szén fűtőértékének javításában is. Februárban például a tervhez viszonyítva csaknem 100 kalóriás javulás mutatkozik, míg a pa~ laszázalékot 1959 tényszámá- hoz viszonyítva több mint 2 százalékkal tudták csökkenteni. JAVULÓ POLITIKAI MUNKA Ezek az eredmények nem a véletlen szüleményei. Mert mi is történt Kisterenyén a megyei párbtizottság határozata után? Párt és szakszervezeti vezetők, gazdasági irányítók, műszaki dolgozók, bányászok, párttagok és pár- tonkívüliek nem azon vitatkoztak, hogy ki mit csinált, hanem azon, hogy mi volt munkájukban a korábbi hiba, s arról beszéltek, hogy hogyan tovább. Ez volt a hangja annak az aktívaülésnek is, amelyet a párthatározat után Kisterenyén ösz- szehívtak. És ez a hogyan tovább munkájukban ma is jelentkezik. Néhány példát. A bányaüzem pártbizottsága, Gáspár Ferenc elvtárs személyében megoldotta az újlaki alapszervezet problémáját. Megvitatták a korábban jelentkező revizionista, szektás nézeteket, annak gyakorlati jelentőségeit személyekre vitték le. Péládul voltak vezetők, akik olyan elvet vallottak, hogy a minőség javítása a termelés csökkenésével jár. Ennek ellenkezőjét ma tények bizonyítják. Megváltozott a politikai munka, s míg korábban a pártszervezetek beszámolói, taggyűlései sablonosak voltak, általánosak voltak, ma már konkrét példákat vitatnak meg — például anyag, fa, robbanóanyag felhasználás —, ahol kiszámítják a túlteljesítés, vagy a csökkentés ösz- szegének eredményét, illetve káros hatását. Ma már a pártszervezeten belül valamennyi korábban felvetett problémára visszatérnek, ellenőrzik a hozott határozatok végrehajtását, s ha ez nem történt meg, a felelős- ségrevonás sem marad el. Ahogyan javult a pártbizottság, ezen keresztül az alapszervezetek munkája, úgy javult a szakszervezet ténykedése is. Példa erre a termelési tanácskozások aktivitása. A termelési tanácskozásokon még korábban átlagban 25—30 javaslat hangzott el akár a termelésre, akár másra, a legutóbbin már több mint 60 hozzászólás hangzott el — zömmel a termelékenység növelése, az önköltség csökkentése, a minőség javítása érdekében. Ez már nem is meglepő, hiszen a vállalat párt- és szakszervezete megértette a termelési tanácskozás fontosságát, a dolgozók javaslatainak lelkiismeretes intézését, azoknak hasznosságát. És a tények azt bizonyítják, hogy a gazdasági, a műszaki és a politikai szervek vezetői javítottak a korábban kialakult légkörön, s kommunista módra, egymás szemében, teljesen őszinte szóval, építő módra mondják meg egyik, vagy másik vezető hibáját. Ezzel máris elejét vették a további intrikáknak, az áskálódásoknak, ami korábban gyakorlat volt Kisterenyén. Egyre szélesedik, a tisztasági mozgalom Salgótarjánban is * A Kisterenyei Szénbánya Vállalat I. negyedévi nagyszerű eredménye a közös munka gyümölcse. Párt, szakszervezeti, gazdasági, műszaki vezetők helyes politikája, irányító munkájának nyomán a derékhad, a munkások érték ezt el. S ma már biztosítottnak látszik, hogy Kisterenyén jó úton haladnak, mert ha még vannak is hibák, korántsem olyanok, mint régen voltak, s ezek kiküszöbölése is biztosíték arra, hogy a kisterenyei bánya ismét az élvonalba, a legjobbak közé kerül. Somogyvári László Salgótarján városban évenként megrendezik a tisztasági mozgalmat, amely már szinte versenyszerűen bontakozik ki. A tisztasági mozgalom célja, hogy a város szép, rendezett, egészséges, járványveszélyek megelőző legyen. Egyre szépülő városunk lakosai tudatában vannak, hogy a közterületek és épületek tisztántartása, parkosítása és virágosítása egészségessé teszi az életet. Ennek a megértése mutatkozik meg abban, hogy ez évben szélesebb a tisztasági mozgalomban való részvétel, mint volt az elemző évben. Az üzemek egymással versenyeznek. „A úszta üzem” cím, valamint a „ Mintaüzem” cím elnyeréséért. A mozgalmat — tekintettel arra, hogy ilyen nagy arányokat öltött — tömegszervezetek irányítják. Az elmúlt hónapban az üzemek és vállalatok közös megbeszélést tartattak, ahol rögzítették a feladatokat. A tisztasági versenymozgalom keretében a kordélyos vállalat például versenyre hívta a lovastelepekkel rendelkező más vállalatokat. Az acélárugyár, a Zománcipari Művekkel van versenyben, de bekapcsolódott már a 33. sz. AKÖV Is; A Zagyvái Bányaüzem például beindítja Somlyó és Forgács-lakótelepek közötti tisztasági versenyt. Az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat az egyes üzletek közötti verseny beindítását intézi. A lakóházak és utcák között is kibontakozott egy ver- senymozgalom, amelynek irányítója a Vöröskereszt, a Nőtanács és a Hazafias Népfront lesz. Az említett szervek aktívái felkeresik az illetékes utcák lakóit és ismertetik velük a tisztasági mozgalom szervezésével kapcsolatos feladatokat. A városi tanácstagok már kisgyűlé- seket tartottak és együtt a választóikkal beszélték meg a tisztasági mozgalom feladatait. De bekapcsolódtak már az iskolák és az ifjúsági szervezetek is. A tiszasági mozgalom eredményeit a tömegszervezetek és a tanácstagokból álló bizottság rendszeresen értékeli és ahol a legjobb eredményt értek el, ott kifüggesztik a Tiszta utca-rendes ház, valamint városunk legtisztább utcája föliratú táblákat. Ifjúságvédelmi Tanács alakul!- Balassagyarmaton A balassagyarmati járási nőbizottság és a járási gyámügyi hatóság közösen Ifjúsági Védelmi Tanácsot alakított. A tanácsnak 13 tagja van és képviseltetik magukat benne összes társadalmi tömegszer- vezetednk. Megalakulás után a tanács azonnal dolgozni kezdett. Imre Józsefné a járási nőtanács titkára a gyámügyi hatóság előadójával már több ízben kiszállt, hogy nevelési és más problémákban segítségére legyen az iskoláknak, valamint a helybeli tanácsoknak. Ifjúsági védelmi akciót hajtottak végre Szügy, és Hugyag községekben, de látogatást tettek Ér- sekvadkerten is, ahol a verekedések megszüntetéséről tárgyaltak a tanáccsal is, a népfront-bizottságai a KISZ vezetőséggel és a helybeli rendőrőrs vezetőjével. Az Ifjúsági Védelmi Tanács céljának tekinti az elhagyott gyermekek elhelyezését, az iskolai hiányzások megszüntetését és felveszik a harcot a kulturált szórakozásért, de a legkülönbözőbb esetekben segítségére siet az olyan fiataloknak, akik erre valamilyen formában rászorulnak. A nemrég alakult tanács már munkatervet dolgozott ki, amelynek alapján rendszeres munkát folytatnak a balassagyarmati járás fiataljainak érdekében. Hogyan dolgoznak a pilínyi kiszesek? A pilinyi KlSZ-szerve- " zetnek 39 tagja van. A KlSZ-titkár már évek óta Jenik Bertalan. A szervezet 1959-ben végzett jó munkájáért megkapta a megyei KISZ bizottság televíziós készülékét. Nézzük meg, mivel érdemelték ki a pilinyi kiszesek a jutalmat? A múlt évben a 39 KISZ- tag 2530 társadalmi munka órát végzett. Lebontották a régi tanítólakást, hogy új épülhessen, rendbetették a művelődési ház kertjét, ár- koltak, fásítottak és végül, ami a legfontosabb: nagyon sokat segítettek a tsz-nek. Ebben a munkában nem válogattak, kaszáltak, szántottak, vetettek, hordtak, egyszóval mindig ott segítettek, ahol éppen szükség volt. KISZ-tag csak 39 van, de az ifjúság a szocializmusért jelvényt mégis 45 fiatal szerezte' meg. Nagyon szép és dicsérnivaló, amit a kulturális munka területén végeznek. A községben 32 tagú énekkar működik, Patai Ferenc pedagógus vezetésével. A tánccsoport 8 tagú, a színjátszók legutoljára 15-en voltak, de csak azért, mert Dobozy Imre: Szélvihar című drámájának ennyi a szereplője. Janik Bertalan szerint lenne több jelentkező is, ha erre szükség lenne. A pilinyi fiacApák napja nőit ÍÍiu(iif.bái&nyAa a Kedves ünnepség volt vasárnap Nagybátonyban. A bányavárosi nőtanács tagjai mintegy 80 férfi részére a munkásétkezdében apák napját rendeztek. Az eseményen — melyet Bódis Istvánné, a Nőtanács elnöke szervezett nagy szorgalommal — a „legjobb“ édesapákat virágokkal ajándékozták meg, Ravasz Kálmánná pedig kedves szavakkal köszöntötte a megjelenteket. tAz ünnepséget közös vacsora és tánc követte. Az érsekvadkerti KISZ segítsége az építtetőknek Az érsekvadkerti KTSZ taglétszáma ebben az évben megnőtt. Sok olyan kisiparos, akik eddig tartózkodtak a szövetkezéstől, most belátván, hogy ez a követendő út, beléptek a KTSZ-be. Ezáltal a szövetkezet megerősödve, olcsóbban és gyorsabban tudja elvégezni a lakosság megrendeléseit. Ugyanis az érsekvadkerti KTSZ 80—90 százalékban építőipari munkát végez. A közelmúltban arról tárgyalt a KTSZ vezetősége, hogyan lehetne megkönnyíteni a kislakásépítők helyzetét. A vezetőség elhatározta, hogy minden módon csökkenti <a házak építési költségeit és olyan javaslattal fordult a község lakosságához, ami feltétlenül követendő. Arról van szó, hogy ameny- nyiben az építtető is úgy akarja, a KTSZ a lakás- és házépítésekhez csak szakembert és anyagot ad, a segédmunkaerőt adhatja az építtető is. Ez azt jelenti, hogy az összes segédmunkásoknak kifizetett bérével olcsóbbodik az építési költség. Érsekvadkerten már több család elhatározta, hogy ilyen módon fogja felépíttetni a házát. talok az elmúlt vasárnap tartották meg felszabadulásunk tiszteletére rendezett kulturális seregszemlét. A tél folyamán politikai tanfolyam volt a pilinyi kiszesek részére és nem volt olyan elő' adás, ahol legalább 29—30-an meg nem jelentek volna. Tehát a vezetőség nem hanyagolja el a politikai munkát sem, gondot fordít a kiszesek szervezeti és politikai tudásának emelésére. Pedig sem Janik Bertalannak, sem a vezetőségnek nincs könnyű dolga. A pilinyi kultúrház rossz, a tető rozoga, életveszélyesnek nyilvánították és csak rendkívüli esetben szabad igénybe venni. A kultúrház igazgatója, Vorzák Tibor KISZ-vezetőségi tag. A kapcsolat természetesen ezáltal igen jó, az egyetértés is megvan. Nem csoda hát, ha évek hosszú során a pilinyi KISZ-vezetőség és tagság a munka minden területén kiváló eredményt tudott elérni. Így volt ez még a közelmúltban is. De nemrégiben történt valami, és azóta a lelkesedés lanyhult, a KISZ- vezetőség magatartása is megváltozott és már csak annyit tesznek meg, amennyit éppen a felsőbb szervek megkövetelnek tőlük. Mi is történt? A helyi tanácsszervek és Janik Bertalan egy bál alkalmával súlyosan összevitatkozott. A vitának csúnya vége lett, úgy hogy az ügyre végül is az illetékes szerveknek kellett pontot tenni. Janik Bertalan is, a tanácselnök is párttag. Nemcsak tudniok kellene, hanem kötelességük is tudomásul venni azt, hogy ha egy vitára, bármilyen csúnyán végződik is az, illetékes pártszervek pontot tesznek, akkor annak vége, akkor a munkát tovább kell folytatni, mit tesz ehelyett Janik Bertalan és mit tesz a tanácselnök? ILJindketten megsértőd- tek, ezt a sértődöttsé- ,et azóta is tartják, ahol ak tudják, szidják és rágalmazzák egymást. A KISZ- titkár egyben tanácstag is, de az eset óta egyetlen egy tanácsülésre nem hívták meg. Ez bizony nem hogy dicsérné, de nagyon rossz fényt vet a tanácselnökre, nemcsak mint állami funkcionáriusra, hanem mint párttagra is. Janik Bertalan az eset óta egyébre se gondol, állandóan saját sérelmeit mondogatja mindenkinek és ez természetesen súlyosan érinti a KISZ-munkát is. Mindig csak arról beszél, hogy ő tíz éve dolgozik a KISZ-munkában, érdemeit lobogtatja, mint valami zászlót, pedig ez sem éppen dicsérni való magatartás. Ami a fő: a lendületes, ■rl tartalmas munka megakadt, mert ilyen helyzetben nem is lehet dolgozni. Janik Bertalannak magába kell néznie, el kell ismernie, hogy a marakodás nem segítheti a KISZ-munka egyetlen területét sem, hanem ellenkezőleg, teljesen megakadályozza azt. Piliny nem olyan nagy község, hogy a KISZ meglehet a tanács támogatása nélkül. Márpedig a tanácselnök is elfogult az összeveszés óta, ennek is eklatáns bizonyítéka az, hogy az életveszélyesnek nyilvánított kul- túrházat még csak meg sem próbálják rendbehozni, de lehet rendbehozni, mert a falak teljesen erősek, és a kiszesek is készen állnak arra, hogy társadalmi munkával segítsék a kultúrház kijavítását. Janik Bertalant már a megyei KISZ bizottság is figyelmeztette, hogy a mostani magatartás nem helyes, sértődöttségét felejtse el és végezze tovább úgy a munkáját, mint ahogy azt tíz éven keresztül tette. A pilinyi kiszesek és a szervezet köré csoportosult fiatalok határozott irányítást, pezsgő, eleven kultúréletet és munkát várnak. A községi tanácselnökön és Janik Bertalanon múlik, hogy elkedvetlenednek és akkor megszűnik az együttműködés, megakad a kultúrmunka is, vagy visszatér a régi lelkesedés és a mnukakedv, ami újra azt eredményezné, hogy a pilinyi KISZ-szervezet kiváló eredményeket mutathasson fel. T. E.
