Nógrádi Népújság, 1960. március (16. évfolyam, 18-24. szám)

1960-03-02 / 18. szám

4 nógrádi népújság 1960. március 2. BALASSAGYARMAT ÉletÉbol AZ ELSŐ KÖZÖS LEPESEK Az új termelőszövetkezeti város életében jelentős mér­földkő marad február hó 12-e. E napon tartotta alakuló köz­gyűlését a számbelileg, terü­letileg egyaránt megnöveke­dett Előre Termelőszövetke­zet. A sok sikert látott mű­velődési ház falai bizony ek­kora tömeget nehezen bírtak befogadni, így azután sokan a folyosókon rekedtek. A közgyűlést a lelkesedés, a megfontolt döntés felett ér­zett elégedettség, közös aka­rat és egység jellemezte. A jelölőbizottság előterjesztését egyhangú tetszésnyilvánítás fogadta, a 11 tagú vezetőség egyike sem kapott egyetlen ellenszavazatot sem. Völgyi Pál, Csillag Ferenc, Benkő János, Chodák István, Csemák István, Török János, Tre$kó József, Imrovecz Pál- né, Szvetlik István, Kuris Lajos és Kálapca János dol­gozó parasztok vezetőségi ta­gokká választásával az egész tsz-tagság messzemenően egyetértett, ami a lelkes él­jenzésben is kifejezésre ju­tott. Ugyanilyen lelkes helyes­lés kísérte azt a bejelentést, mely szerint a vezetőség egy­hangúlag Völgyi Pál volt középparasztot választotta el­nökévé. Az 5 tagú Ellenőrző Bizottság elnöke — ugyan­csak közakaratból — Bérezi Márton volt középparaszt lett. A megifjodott és valóban nagyüzemmé vált termelőszö­vetkezet — a hagyományok ápolásaként — a „Palócföld” nevet vette fel. Másnap, február 13-án vi­dám avató ünnepség követte az alakuló közgyűlés komoly aktusát. A közös vacsora, a bor melletti baráti beszélge­tés, majd a reggelig tartó táncmulatság feloldotta a kezdeti merevséget, s felejt­hetetlen kedves élményeket szerzett valamennyi résztvevő számára. Az önfeledt, vidám ünnep­ség után — szokás szerint — dolgos hétköznapok következ­nek. Tennivaló akad bőven, hiszen a tsz tagsága 49 főről — a 27 pártoló taggal együtt — összesen 320 főre növeke­dett. Amíg az Előre Tsz csu­pán 508 kh. földön gazdálko­dott, addig a Palócföld Tsz most közel 2000 holdat vall­hat magáénak. Ebből mint­egy 400 hold az állami tar­talékföld. A város egész szán­tóterületének 92 százaléka tartozik a szocialista szektor­hoz. Az új vezetőség sem tétlen­kedik, hanem a kezdeti ne­hézségek tudatában nagy szorgalommal látott munká­hoz. Első ülésükön megvá­lasztották az értékelő bizott­ságot, a fegyelmi bizottságot, kijelölték a brigádvezetőket, s 2 tagot delegáltak a föld­rendezőbizottság mellé. Meg­történt a bevitt jószágállo­mány és a rendelkezésre álló férőhelyek számbavétele és megkezdődött a felértékelés is. Faragó Ernőné Óvodások között Mintha zsenge vi­rágpalánták között járna az ember, — olyan érzések fogják el, amikor szemben találja magát a kis emberkékkel, az óvo­dásokkal. Külön él­ményt jelent figyel­ni őket, amint igye­keznek egymást fe­lülmúlni játékban, verselésben, vagy mesemondásban. Mert ilyen versen­gés is van ám az óvodában! A Deák Ferenc utcai óvodába érkez- temkor éppen a tíz­órai elfogyasztása volt műsoron. Nem akarván zavarni az önfeledt táplálkozást, szóba elegyedtem az óvónőkkel. Elmon­dották, hogy száz gyermek — három csoportban — van gondjaikra bízva. A foglalkoztató helyisé­gek valósággal játék­bolthoz hasonlóak. — Kell a sok já­ték a gyermekeink­nek — magyarázza Czudar Sándorné ve­zető óvónő —, s ilyen célra az elmúlt évben 1400 forintot áldoztunk. Az idén már jóval magasabb keretösszeg, 2400 fo­rint áll rendelkezé­sünkre. A legkisebbek cso­portjánál véget ér a tízóraizás, kezdődik a torna. Karvay Károlyné óvónő oda­int egy tűzről pat­tant kisfiút. — Hogy hívnak kisöreg? — próbál­kozom barátkozni. — Lékó Tibiké — hangzik a bátor, nyugodt válasz. — Nem unatko­zol? — faggatom to­vább. — Nem bizony! Ma napos vagyok! — s a kis arcocskát az örömmel vegyes büszkeség érzése töl­ti el, a beosztása miatt. Csak ekkor jöttem rá, hogy Lékó Tibi­ké az imént miért is volt oly erélyes az óvodai fegyelem­ről megfeledkezőkkel szemben. Ezután meglátotgattam a második és harmadik csoport nebulóit is. Laczkó Istvánná és Nagy Irén óvónők arra a kérdésemre, hogy akadnák-e rossz­csontok is az óvodá­sok között, így vála­szolnak: — Nálunk nincs rossz gyermek. Álta­lában minden le­gényke jó, csak tud­ni kell bánni velük! Ezek a szavak jár­tak az eszemben, amikor déltájban búcsút vettem az óvoda kis lakóitól. S közben arra is gondoltam, hogy mily nyugodtan dol­gozhatnak azok a szülők, akiknek gyer­mekeit ennyi féltő gond óvja és vigyáz­za. K. B. Élénkül az állandó bizottságok munkája A tanácstörvény szerint az állandó bizottságok a tanács javaslattevő, véleményező és ellenőrző szervei, örvendetes tény, hogy a Városi Tanács hét állandó bizottsága ezt a feladatkörét egyre eredménye­sebben, közmegelégedésre töl­ti be. Az elmúlt negyedévben pél­dául valamennyi ÁB rendsze­resen, havonként egy-egy al­kalommal ülésezett, tehát egyetlen ülés elhalasztására sem került sor. Az állandó bizottságok mel­lett dolgozó aktívák száma eléri a 200 főt, s ezek a város legkiválóbb szakembereiből rekrutálódnak. Az egészségügyi állandó bizottság példánl 120 lel­kes, áldozatkész társadal­mi munkás bevonásával látja el feladatait. Az ÁB ülések tartalmi szín­vonala is javuló tendenciát mutat. A tagok megjelenési készsége fokozódott, aktivitá­suk dicséretreméltó. A viták eléggé széleskörűek, s az elő­terjesztett javaslatok jelentős mértékben hozzájárulnak az egyes szakigazgatási szervek tevékenységének jobbá tételé­hez. Állandó bizottságaink az elmúlt esztendő IV. negyed­évében 8 javaslatot terjesztettek a Végrehajtó Bizottság elé, amelyeket az meg is tárgyalt és megfelelő ha­tározatokat hozott. Ilyen javaslatok voltak pél­dául: a Rákóczi úton tataro­zásra szoruló épületek össze­írása, a közétkezés megjaví­tása érdekében ankét össze­hívása, ismeretterjesztő elő­adások tartásának szorgalma­zása, az idei községfejlesztési terv egyes előirányzatainak módosítása stb. A kereskedelmi ÁB ezen­kívül egyik ülésén önálló, napirendi pontként megvitatta a város kereskedelmi hely­zetéről és a lakosság áruellá­tásáról készített beszámolót, amely azután a szükséges módosításokkal tanácsülés elé került. Az állandó bizottságok tag­jai derekasan kiveszik részü­ket a helyszíni ellenőrzések és vizsgálatok tartásából is. így például az elmúlt negyed­évben az építési-közlekedési ÁB a helyszínen ellenőrizte a város területén folyó be­ruházási és felújítási munká­latokat. Az egészségügyi ÁB tagjai és aktívái a fő moz­gatóerői a Sabin-féle védő­anyaggal való ellátás zökke­nőmentes megszervezésének és lebonyolításának. A kereskedelmi ÁB tagjai felülvizsgálták az Ipoly-ét- terem közétkeztetési tevékeny­ségét és számos figyelemre­méltó javaslattal éltek az illetékesek felé. A művelődésügyi állandó bizottság felújította az ön­tevékeny üzemi, vállalati és hivatali kultúrcsopor- tok patronázsmozgalmát, amely újabb sikerek ki­indulópontját jelenti. Az ipari ÁB tagjai felmér­ték az üzlet- és műhely helyiségek kihasználtságának mérvét, emellett tovább foly­tatták a magánkisiparosok és a kontárok ellenőrzését. A pénzügyi ÁB-tagok rendszere­sen közreműködnek az adó­törlés iránt benyújtott kérel­mek elbírálásánál. A mező- gazdasági ÁB tagjai ellen­őrizték például a kukoricaszár betakarításának menetét, s téli határjárást is tartottak. Ezek a helyszíni vizsgála­tok és ellenőrzések igen sok hiányosságra vetettek fényt és a nyomukban járó egészséges javaslatok az egyes szakterü­letek munkája megjavításá­nak további alapjait vetik meg. Az állandó bizottságok egy­re javuló tevékenysége két­ségkívül együtt jár majd a tanács általános működésé­nek megjavulásával. Gyümölcsöző kapcsolat A magyar—csehszlovák ba­ráti kapcsolatok egyre tere­bélyesedő fáján új hajtás fa­kadt: testvéri szellemű egyez­ményt kötött a helyi Szondi György Iparitanuló Intézet a losonci építőipari szakmun­kásképző iskolával. A barátsági szerződés célja: kölcsönösen megismerni a két intézményben előforduló prob­lémákat, tanulmányozni egy­más jól bevált módszereit, kicserélni a hasznosítható ta­pasztalatokat. Az egyezmény célul tűzi ki új, haladó formák al­kalmazását az oktató­nevelőmunkában, a barát­sági és a közösségi ér­zés elmélyítését a leg­ifjabb munkásgeneráció tagjaiban, a két ország szocialista építő tevékenysége során eddig el­ért sikereinek kölcsönös meg­ismertetését és tudatosítását, s nem utolsósorban a proletár nemzetköziség szellemében való nevelés megvalósítását. E célkitűzések elérésének vállalását a két testvérintézet vezetői jegyzőkönyvileg rögzí­tették. Többek között azt is V határozták, hogy a kút iskola nevelőtestületének tagjai személyes kapcso­latokat is létesítenek, s ugyanezt kiterjesztik majd az ipari tanulók széles körére. Ez teszi azután lehetővé, hogy a fiatalok — és a peda­gógusok is — kölcsönösen megismerjék egymás tan­könyveit, szemléltető segéd­eszközeit, szertári tárgyait. Gyarapodtunk, gazdagodtunk Az idő serényen működő homokóráján ismét lepergett egy esztendő. Ügy véljük, hasznos lesz megvizsgálni, mennyit fejlődött városunk 1959-ben, mennyit léptünk előre, mivel gyarapodtunk. Bár fejlődésünk szerény volt, mégsem múlt el nyom­talanul az év felettünk. En­nek bizonyításaképpen álljon itt néhány kiragadott szám­adat. Az állami beruházás kere­tében több mint három és félmillió forintos költséggel a dolgozók életkörülményeit javító építkezések kezdődtek. Közülük legjelentősebb a nyár elején átadásra kerülő 12 lakásos bérház, amely a közismerten súlyos lakásügyi nehézségek enyhítésére irá­nyuló törekvések első bizta­tó lépéseként értékelhető. Sok dolgozó anya jelenlegi gondjain segít majd az Achim András utcában épülő 40 férőhelyes, emeletes böl­csőde, amelyet ugyancsak eb­ben az évben adnak át ren­deltetésének. Tovább folytatódott a Vá­rosi Vízmű építése is. A II. ütem megvalósítása több mint 2 millió forintos beruházási összeggel befejezést nyert, s ma már 40 közkifolyó bizto­sítja a lakosság jó ivóvízzel való ellátását. A kórház új röntgen-pavi­lonjának építésére 254 000 forintot fordított államunk. A Cserháti Erdőgazdaság új gépállomással gazdagodott, KRÓNIKA A tanács végrehajtó bizott­sága külön napirendi pont­ként, nagyfokú aktivitás je­gyében vitatta meg a város 15 éves távlati fejlesztési ter­vét. Az érdekes tervdoku­mentum az április havi nyil­vános tanácsülésen is ismer­tetésre kerül. * Az MSZBT Városi Elnök­sége a Városi Művelődési Házban előadást rendezett „A szovjet holdrakéta prog­ram” — címmel. Előadó: Sin- ka József, a Magyar Űrhajó­zási Bizottság titkára volt. Utána filmvetítés következett. * A helyi tejüzem helyisé­geinek padlózatát a közeljö­vőben megjavítják és kicsem- pézik a falakat is. A munká­latok előreláthatólag április­ban nyernek befejezést. * A Madách Imre középis­kolai fiúdiákotthont a Műve­lődésügyi Minisztérium és a KISZ Központi Bizottsága kollégiummá nyílvánította. A működési engedély és a KISZ Jubileum előtt... Bizony rohan az idő! A Szabó KTSZ ez évben már fennállásának 10. évfordulóját ünnepli. Az elmúlt évtized — az ellenforradalom rövid idő­szakát kivéve — a szövet­kezet életében töretlen fejlő­dést, biztató előrehaladást je­lent. Az 1950. október 1-i alaku­láskor a szövetkezet dolgozói­nak létszáma mindössze 22 fő volt, ma pedig már 114. Ugyanilyen fejlődés jellemzi a gazdasági eredményeket is. A szövetkezet az elmúlt esztendőben már közel 10 millió Ft-os termelési ér­téket és félmillió Ft-nyi tiszta nyereséget ért el. Saját vagyona is megközelíti az egymillió forintot, amely a jelentős gazdasági eredmé­nyek egy részének tartaléko­lásából, továbbá a tagság által jegyzett részjegyek összegé­ből tevődik ki. A szövetkezet mind pénz­ügyi vonalon, mind pedig a tervek teljesítése terén rend­szeresen eleget tett az állam­mal szembeni kötelezettségé­nek. Egészséges munkaverseny­szellem alakult ki az el­múlt években, amely a pártkongresszus tiszteleté­re komoly anyagi sikere­ket eredményezett. A KTSZ 10 éves fejlődésé­nek másik kétségbevonhatat­lan mutatója, hogy míg a megalakuláskor kizárólag em­beri erővel hajtott gépeket használtak a dolgozók, addig ma már kizárólag villanyerő­vel működő termelőeszközök állnak rendelkezésükre. Mér­tékutáni munkáik minősége az egész megyében elismert, a megrendelők előszeretettel dolgoztatnak a szövetkezettel. Sajnos az üzem túlzsúfolt­sága hátráltatja a termelés további bővítését. A város vezetősége most fáradozik azon, hogy ezt az akadályt is elhárítsa a fejlődés útjá- ból. Romhányi Sándor KB. zászlajának átadására április 4-én ünnepélyes ke­retek között kerül majd sor. * Az Állami Déryné Színház nagy sikerrel mutatta be a Művelődési Házban Heltai Jenő: „A néma levente” c. 3 felvonásos vígjátékát. * Az MSZMP Városi Végre­hajtó Bizottsága megtárgyalta a szervezett pártoktatás je­lenlegi helyzetét. Számos je­lentős határozat született. * Az egészségügyi állandó bi­zottság legutóbbi ülésén dr. Abay Nemes Gyula körzeti orvos továbbképző előadást tartott a influenzáról. Utána értékelték az I. negyedévi munkaterv célkitűzéseinek eddigi végrehajtását. * Az MSZMP Városi Bizott­sága kibővített aktívaérte­kezletet tartott. Jedlicska Gyula elvtárs, városi titkár ismertette a Központi Bizott­ság február 12-i határozatát és az ebből eredő helyi fel­adatokat. * Február 23-án ülésezett a Városi Tanács. Az elnöki be­számolót követően megvitat­ták a munkásosztály helyze­tét, az MSZMP Központi Bi­zottsága idevonatkozó hatá­rozatának tükrében. * A szervezett pártoktatás ke­retében nagy érdeklődés mel­lett folyik az MSZMP VII. kongresszusa anyagának ta­nulmányozása. A jelentősebb üzemekben és vállalatoknál szabad pártnapokat is ren­deztek e témakörből. * A Városi Művelődési Ház színjátszó csoportja nagy si­kerrel mutatja be a „Bástya- sétány 77” című 3 felvoná­sos operettet. Az előadásokat eddig több mint 1500 dolgo­zó tapsolta végig. A Bútorgyártó Vállalat ter­melésében január hó 1-ével profil változás történt: áttértek a kombináltszekrények kizá­rólagos gyártására. Évi ter­vükben 1000 szekrény elő­állítása szerepel. amely 1 800 000 Ft-os költség­gel létesült. A Bútorgyártó Vállalat nagyműhelye és ké­ziműhelye 331 000 Ft-ba ke­rült. Befejezést nyert a Vas­ipari és Javító Vállalat rak­tárának építése is, amely igen sok égető problémát old meg. A költségvetés keretében kórházunk 1 287 000 Ft-ot használt fel különböző felújí­tásokra. Többek között tata­rozták az egyes épületrésze­ket, korszerűsítették a villany- hálózatot. Ugyanilyen célokra a Szo­ciális Otthon 423 000 Ft-ot költött. Az Alsófokú Oktatási Intézmények felújításaira és kisebb beruházásaira 175 000 Ft-ot fizettek. Komoly ered­mény, hogy iskoláink és in­tézményeink bekapcsolást nyertek a vízvezetékhálózat­ba, s a Bajcsy úti iskola kor­szerű fénycsöves világítással büszkélkedhet, tanulóifjúsá­gunk őszinte örömére. A városi utak, hidak, asz­faltjárdák javítására és por­talanítására 708 000 forintot fordítottak. Makadámburkola- tot kapott a Kölcsey utca, 3 elkészült a Szügyi úti vasúti ájtáró is. Az új piactér to­vábbi építése 70 000 Ft-ba ke­rült. A Leánydiákotthon és a Járási Tanács épülete új köntösbe öltözött, kedves színfoltja lett városunknak. A városfejlesztési terv meg­valósítása során 2 orvosi szol­gálati lakást vásároltunk, s ezzel lehetővé vált az oly hosszú ideig üres körzeti or­vosi állások betöltése. Végre elmondhatjuk: ismét 5 kör­zeti orvos őrködik dolgozóink egészségén! A szabadtéri színpad is to­vább épült: elkészült a mo­dern öltözőépület, amelybe — a jelentős társadalmi mun­kán kívül — 70 000 Ft-ot fek­tettünk. 15 ezer Ft-os hozzá­járulással elkészült Balassa­gyarmat 15 éves távlati fej­lesztési terve, amely rövide­sen részleteiben is nyilvános­ságra kerül. A sportmoz­galom sem volt mostohagyer­mek: 13 000 Ft-ért vásároltak sportszereket. Ez a meglehetősen hiányos évi mérleg szerény, de céltu­datos gyarapodásról tanúsko­dik. Joggal remélhetjük, hogy az elmúlt év sikerei újabb eredmények kiindulópontját, még nagyobb ütemű fejlődés alapfeltetéleit jelentik. Gyürky Zoltán Seregszemlére készülünk Rohamosan közeleg a ta­vasz, s vele együtt felszaba­dulásunk évfordulója is. Van is izgalom, serény készülődés az ifjak körében. E hetek már a felszabadulási kulturális se­regszemle előkészítésének je­gyében telnek. E nemes vetélkedésbe egyre több KISZ-fiatal kapcsolódik be. Eddig már 12 alapszerve­zet jelentette be részvételét a versenyre, mintegy 180 fővel. A seregszemle nézőközönségét 3 tánccsoport, 3 színjátszó­csoport, 3 zenekari együttes, egy énekkar, hangszerszólisták és szavalok szórakoztatják majd. Az természetes, hogy min­den benevezett alapszervezet az előkelő első hely elnyerését tűzte ki céljául. Igaz, a ver­senynek ez az ambíció adja a sava-borsát, bár az is nyil­vánvaló, hogy első nem lehet mindenki. Éppen ezért emelkedik egy­re feljebb az izgalom és a készülődés hőfoka! Több he­lyen úgy határoztak, hogy április 4-ét megelőzően vidéki vendégszerepléseken vesznek részt. A 33- sz- Autóközleke­dési Vállalat lelkes kultúr- csoportja már jónéhány ter­melőszövetkezeti községben adott ízelítőt tudásából. Van még hátra néhány röp­ke hét. Az eddigi jelek azt engedik sejtetni, hogy az idei felszabadulási kulturális se­regszemle maradandó művészi élményt nyújt majd részt­vevőinek!

Next

/
Oldalképek
Tartalom