Nógrádi Népújság, 1960. március (16. évfolyam, 18-24. szám)
1960-03-05 / 19. szám
1960. március 5. NÓGRÁDI NÉPÜJSÁG 3 •VW/W'^'/WVW/VWVWWVWWWV'AC Újítás — újítási dolgokban Két gyárunkban, a Salgótarjáni Acélárugyárban és a Salgótarjáni Üveggyárban ezekben a hetekben égy nagyon figyelemre méltó kezdeményezés végrehajtásán dolgoznak. Mind a két gyárban elhatározták, hogy 10- 12 évre visszamenőleg megvizsgálják a korábban elfogadott és bevezetett újítások sorsát. Még egyik gyárban sem értek a munka végére, nem is volna helyénvaló most véleményt mondani arról a gazdaság* és erkölcsi eredményről, amelyet ez a kezdeményezés hozhat. De szólni kell erről a fontos munkáról azért, mert a két gyárban szerzett kezdeti tapasztalatok és a más ipari vállalatoknál fellelhető helyzet arra figyelmeztet, hogy szélesítsük, másutt is valósítsuk meg ezt a nagyon jó elgondolást. Az acélárugyárban is találtak egy sor olyan újítást, amelyek a megváltozott feltételek miatt eredeti állapotukban már nem alkalmazhatók. Azonban kisebb- nagyobb módosítással jelentős megtakarítást eredményezhetnek. Találtak már olyan korábbi javaslatokat is, amelyek a bürokrácia útvesztőjében eltűntek, nem kerültek megvalósításra. Ha csak azt vennénk számításba, hogy ennek a kezdeményezésnek a megvalósításával figyelemre méltó gazdasági eredményt érhetünk el, hogy újabb újítási javaslatokhoz szerezhetünk kiiiiduló pontot - már akkor is dicséretre méltó az elhatározás. De ha hozzávesszük még azt is, hogy ennél jóval nagyobb az a politikai és erkölcsi hatás, amely nyilvánvalóan jelentkezni fog — akkor csak kétszeresen ajánlhatjuk más ipari vállalatoknak is. A dolgozók látják, hogy újítási javaslataik sorsával a vezetők igen körültekintően törődnek, akkor erőteljesebben fog fejlődni újítómozgalmunk, amely a műszaki fejlesztés társadalmi báTovább szélesítik patronáló tevékenységüket az acélárugyár! munkások Gyáraink közül a termelő- szövetkezetek patronálásában régi hagyományokkal rendelkezik a Salgótarjáni Acélárugyár. Amellett, hogy a gyár munkásai derekasan kivették részüket, a szövetkezetek számszerű fejlesztéséből, évek óta öt község termelőszövetkezeteit patronálják. Nógrád- megyer, Hollókő, Zsunypuszta, Kecskédpuszta és Rimóc szövetkezeti parasztsága és a gyár dolgozói között testvéri barátság, elvtársi megértés alakult már ki. A falujáró csoportnak mintegy 64 tagja van, akik rendszeresen, kéthetenként utaznak el ezekbe a községekbe. Az elmúlt évek során és az utóbbi időben is sok anyagi segítséget nyújtottak ezeknek a szövetkezeteknek. Ahol szükség volt rá, beszerelték a televíziót, másutt mező- gazdasági szerszámokat juttattak a szövetkezeteknek, megjavítják a villanymotorokat és más felszereléseket. Az anyagi támogatáson túl — amely természetesen a szövetkezetek részéről megfelelő ellenszolgáltatással párosul — az acélárugyáriak a politikai munkát sem akarják elhanyagolni. Ilyen törekvés jellemzi munkájukat, különösen az utóbbi időkben. Azon dolgoznak, hogy ezekben a termelőszövetkezetekben erősödjön a pártszervezet, rendszeresen magyarázzák a párt és a kormány politikáját, erősítsék a közös gazdálkodást. Felkészültek arra is, hogy a közös munka megindulásában segítséget adjanak azoknak a termelőszövetkezeti községeknek, amelyekben a tél folyamán felvilágosító munkál végeztek a fejlesztés érdekében. A gyári párt-végrehajtó bizottság egyik határozata alapján a jövő héten kerül sor arra, hogy a pártbizottság titkára, a gyár igazgatója és a szervezeti bizottság titkára sorra felkeresik a régebben patronált termelőszövetkezeteket, megvizsgál- iák, milyen irányú politikai és gazdasági támogatásra van szükségük ezeknek a közös gazdaságoknak. A felada'okat közösen beszélik me? a szövetkezetek vezetőivel és kommunistáival és ennek alapján alakítják majd ki az acélárugyári falujárók jövőbeni tevékenységét. Közös műszaki és politikai intézkedési terv készült a zagyvái bányaüzemeknél A zagyvái bányaüzem párt- bizottsága és üzemvezetősége elkészítette az üzem műszaki intézkedési tervét. Ezzel együtt került kidolgozásra az a politikai terv is, amely szinte minden fejezetre meghatározza a párt- és tömegszervezetek munkáját, feladatát. Mit mutat a műszaki intézkedési terv, amely három fejezetben és mintegy 20 pontban foglalja össze a tervteljesítést, a gazdaságosságot biztosító intézkedéseket? Az első helyen áll a termelékenységet biztosító intézkedések sorozata, amely felöleli a fejtési arány lényegesebb növelését (az elmúlt évi 60 százalékos fejtési arány helyett 72 százalékos lesz) a fejtési homlokhossz 4 méterről 8 méterre való megnövelését, amely 20 százalékos többlettermelést biztosít, 5 munkahely gépesítését stb. Az improduktív létszám Csaknem kétszáz brigád vetélkedik a szocialista címért — AZ 1959. ÉVI EREDMÉNYEK ALAPJÁN 18 BRIGÄD NYERTE EL A BÜSZKE CÍMET — A nógrádi iparmedencében most már végleg lezárták az elmúlt esztendei verseny értékelését. Külön értékelték azoknak a brigádoknak eredményeit, akik a párt márciusi határozata után úgy döntöttek, hogy a szocialista brigád cím elnyeréséért harcolnak az év hátra levő részében. Ezek a brigádok — elsősorban a termelés frontján — nagyszerű eredményeket értek el: harcoltak aho! kellett a terv túlteljesítéséért, mások pedig a minőség, az önköltség csökkentése terén értek el jó eredményeket. Hasznos volt ez a verseny azért is, mert a szocialista brigád címéit harcolók nagy többsége beirakozott az általános iskolába, részt vettek közös megmozdulásokon, szélesítették a kollektív szellemet. gazdagították szakmai és politikai látókörüket. A követelményeknek azonban nem tettek mindnyájan eleget, s ezért a gyárak, bányák, üzemek dolgozói az iparmedencében csak 18 brigádnak ítélték oda a büszke címet. Ebből 9 a bányászatból, 9 pedig a különböző iparágakból került ki. Az elmúlt évi tapasztalatok hasznosítása után újabb harc indult meg a szocialista brigád cím elnyeréséért az egész iparmedencében. Megalakultak a brigádok, s megkezdődött a vetélkedés is. Ebben az évben 189 brigád tűzte maga elé azt a célt, hogv munkájával, magatartásával elnyerje a büszke címet. A 189 brigádból, amely tízzel több mint tavaly volt — kilencven a szénbányászatból kerül ki — mintegy 1340 fővel. Bányászküldöttség Csehszlováki ában A mizserfai bányászok a szomszédos csehszlovákiai kékkői bányászokkal folytatott párosversenyében — mint arról már korábban hírt adtunk — egy F 4-es fejtőgépet ajándékoztak a kékkői bányászoknak. Az F. 4-es gép már eddig is nagyszerűen bevált, sőt a testvéri csehszlovákok sokkal jobb eredményt érnek el a géppel, mint a mizserfaiak. Most a jobb eredmény elérésének okát keresik, s hogy tanulmányt folytathassanak, dr. Csillag József, a Nógrádi Szénbányászati Tröszt főmérnöke vezetésével bányász műszaki küldöttség utazott Csehszlovákiába. A küldöttség tagja Sándor Gáspár, a tröszt területi főmérnöke és Jőzsa Pál, a mizserfai bánya főmérnöke. Mindhárman a helyszínen vizsgálják meg a magyar származású F. 4-es fejtőgép kékkői sikereinek titkát. csökkentése érdekében bevezetik a Viszovszki-féle újítást, valamint a fejtések koncentrálásával és gépesítésével mintegy 18—20 improduktív munkakörben dolgozót lehet produktív munkára alkalmazni. Igen jelentős a vá- gatkihajtási terv teljesítésére tett vállalás. A szállítás és rakodás gépesítésére is meghatározta az üzemvezetőség a szükséges intézkedéseket, noha itt elsősorban segítségre volt szükség, mert az üzem mindössze egy „B” kaparót és négy Kóla-féle felrakót kap. Az üzemzavarokból keletkező gépállási idők csökkentése érdekében a csoportos munkahelyek közelében földalatti raktárakat létesítenek, ahol a leggyakrabban használt alkatrészeket tárolják. A szakmai továbbképzésre is komoly gondot fordítottak Ezt bizonyítja egy egész sor intézkedés, amely nemcsak a technikumokra, általános iskolákba való beiskolázást szorgalmazza, hanem előadások sorozatával segítik elő a műszakiak az arra rátermett vájárokat, hogy megtanulják a térkép- olvasás, bányamérés, az irányadás, a matematikai ismeretek mellett a bányászat sajátságos termelékenységi és önköltségi problémáit. A szakirodalomhoz való hozzájutás céljából, a kollektív szellemben való nevelés szempontjából műszaki klubbot hoznak létre. Ebben a klub- helyiségben mintegy 20 fő végzi el a vájári, segédvájári, lőmesteri tanfolyamot. A műszaki és politikai tervben egyaránt igen jelentős helyet foglalnak el a minőség javítása érdekében teendő intézkedések sorozata. Az üzem- vezetőség úgy látta, hogy a termelési arányokat ez évben a forgácsi üzemrész felé tolja el, mert a székvölgyi 2400 kalóriás szén helyett így 3200 kalóriás szenet tudnak biztosítani a népgazdaságnak. Persze emellett főfeladatként a terv a munkahelyi tisztántermelést és a fokozottabb palaválogatást tűzi ki feladatul úgy, hogy elsősorban a tömegtermelő munkahelyekre (csoportos kamrafejtésekhez) csökkent munka- képességű, vagy könnyebben sérült " dolgozókat állítanak be. A második fejezet a takarékossággal kapcsolatban sorolja fel a feladatokat: 300 m3 fa megtakarítása kirabolt ócskáiéból úgy, hogy az ócskafát TH bélésnek, talpfának használják fel. Az om- lasztást nem külön csapatokkal, hanem azonnal elvégzik. A drága deszka helyett — amelyet elég gyakran használnak fel az ácsolatok kibélelésére — dorongfát alkalmaznak. A robbanóanyag célszerű felhasználása, a darabosszén biztosítása érdekében egyre több helyen vezetik be az űrlövést. A műszaki intézkedési tervet alátámasztó politikai terv sok-sok hasznos elgondolást tartalmaz. Többek között a termelés zömét adó csoportos kamrafejtésekre és az egyéb fontos munkahelyekre biztosítani fogják a kommunisták megfelelő elosztását, a tröszti és üzemi szinten bevált újítások bevezetését, a beruházások ellenőrzését egy öt tagú brigáddal. De sorolhatnánk tovább azokat a KISZ- és szakszervezeti feladatokat, amelyeket a takarékosság, munkafegyelem, az üzemi demokrácia kiszélesítése terén tesz a pártbizottság. Az értekezlet alapos vita után kiegészítette a terveket és úgy határozott, hogy egy héten belül a dolgozókkal megvitatják azt. A cselekvésen a sor A párt VII. kongresszusa az iparfejlesztés lényeges előfeltételének tartja az ipar műszaki színvonalának gyors emelését, ami nemcsak a technika legújabb vívmányainak igénybevételével a magasabb termelékenységet, az olcsó és jobb minőségű termékek előállítását, magasabb színvonalú termelési kultúrát tételez fel, hanem egészségesebb, biztonságosabb munkakörülményeket is biztosít. Ebből következik, hogy a nógrádi szénmedence viszonyai között a dolgozók testi épségének védelme egyetlen ember számára sem lehet egyszerűen hivatása, hanem ezen túlmenően kivétel nélkül mindenki számára társadalmi kötelezettség kell, hogy legyen. Mert valameny- nyien egyaránt felelősek vagyunk a munka frontján előforduló balesetekért, bármilyen okból következett is az be. Másszóval: a balesetelhárítás, a munkavédelem olyan közügy legyen, amelyben közreműködni kötelesség. Felvetődik ez a gondolat, és törvényszerűen is kell, hogy hasson most, amikor a bányászatban az elmúlt év baleseti gyakoriságát, a balesetek folytán a termelésből kiesett munkanapok számát vizsgáljuk. Bár 1959. IV. negyedévéiben a III. negyedévhez viszonyítva 41,3-ről 40,2- re csökkent a baleseti gyakorisági szám, mégis a kiesett műszakok száma csaknem ezerrel emelkedett három hónap alatt. Még rosszabb az arányszám. ha a kiesett műszakok számát 1956-hoz viszonyítjuk. Ezek a számok állandó emelkedést mutatnak. Csaknem 3 ezer műszakkal esett ki több 1959-ben a termelésből, mint 1956, vagy 1957-ben. Ez azt mutatja, hogy a balesetek súlyossága tekintetében további romlás következett be az elmúlt esztendőben. Míg a ,3-tól 28 napig tartó balesetek száma ugyan csökkent, addig a 28 napon túli gyógyulások száma megnövekedett. Ezekből a számokból mindenkinek látnia kell, hogy országot építő munkánk mozaikokra bontva egy-egy munkáskézhez vezetnek és amikor egy ember hosszabb- rövidebb időre, Vagy véglegesen kiesik a termelésből, magával hozza családi élete soha helyre nem hozható megrázkódtatását, az állami költségek növekedését, másodsorban csökken azoknak a munkásoknak száma, akik aktív résztvevői az új életet formáló munkáknak. Mit kell tehát tenni? Most már necsak beszéljünk az élő munka védéséről, a balesetelhárításról, a munkavédelemről, hanem a cselekvésen a sor. Törekedjünk — és ez a legfontosabb — a munkavédelmi szabályok betartására és ezzel tegyük társadalmi üggyé a balesetek elhárítását. Neveljünk és jutalmazzunk. Neveljük bányászainkat arra, hogy csak biztonságos körülmények között, biztonságos munkahelyen végezzék munkájukat, s jutalmazzuk azokat, akik arra törekednek, hogy csökkenjen a baleseti gyakorisági szám, hogy minél kevesebb munkáskéz essen ki a termelésből. De büntessünk is. Büntessük szigorúan a tudatosságot, azokat, akik semmibe veszik az előírásokat, szabályokat, s hanyagságukkal nemcsak saját, hanem dolgozótársaik testi épségét is veszélyeztetik. Ehhez elengedhetetlenül fontos az, hogy elsősorban a vezető érezzen felelősséget a rábízott bányászért, munkásért. Akkor feltétlen fölszámoljuk azt a helytelen szemléletet, hogy a gazdaságosságot, a takarékosságot, a testi épségnek kárára hajtják végre. Aiz elmúlt évi tényszámok beszédesek Megszabják a feladatot is. A balesetelhárítási, a munkavédelmi feladatok végrehajtásával pedig nem késlekedhetünk. A feladatok pedig éppen a meglevő. hibákból adódnak. Vezetőink érezzék a felelősséget, s a tennivalókat ne holnap, hanem már ma beszéljék meg azokkal a munkásokkal, bányászokkal, akiknek testi épségéről, akiknek életéről van szó. S. L. A ZAGYVA II. ÁPRILIS 4-1 BEGYÚJTÁSÁÉRT Közös erővel hárítsanak el minden akadályt — Tudósítónk jelenti a nagy építkezésről — Lapunk február 27-i számában arról számoltunk be, hogy február 19-én megállapodás jött létre, amelynek értelmében a Fűtőberendezések Gyára vállalta, hogy a Zagyva II-höz a gázvezetékeket és szerelvényeit, március 5-ig leszállítja. (Ennek alapján az Általános Szerelő Vállalat dolgozói a szerelési munkákat időben elvégzik. A megállapodás alapján március 1-én az első csőszállítmányt már útba lehetett volna indítani Budapestről Zagyvapálfalvára. A Budapesti Gábor Áron Vasöntöde és Gépgyár itteni megbízottja a jelzett időpontban fel is utazott Budapestre. Azonban az átvételhez a Gábor Áron Vasöntöde és Gépgyár budapesti központjában bélyegzőt nem kapott. Ennek nyomán megbízatásának nem tudott eleget tenni, emiatt az Általános Szerelő Vállalat dolgozói szintén késedelmet szenvednek a munkákkal. Nyilvánvaló, hogy az ilyen eljárás súlyosan sérti a három vállalat kezdeményezését és helyes lenne, ha az illetékesek e kérdésben megfelelően járnának el. A másik nagyon fontos probléma a húzógépek felfüggesztéséhez szükséges vasszerkezet és a pódium legyártása. A legújabb jelentések már arról számolnak be, hogy a Hejőcsabai Cementipari Gépjavító Vállalat — amely ezeket a szerkezeteket készíti — a szükséges anyagot már megkapta, így ennek a fontos munkának elkészítése most már egyedül a hejőcsabai dolgozókon múlik. A Megyei Építőipari Vállalat jó ütemben végzi az ipari-, ivó- és szennyvízcsatornázás munkálatait. Nem végezte el azonban az új hutához vezető függőpálya alapozását, pedig a huta nyersanyagellátása, és a gázvezeték felfüggesztése ezen múlik. A Gábor Áron Vasöntöde- és Gépgyár március 10-re ígérte a tartóoszlop leszállítását, tehát akkorra az alapozási munkáknak feltétlenül készen kell lenniök. Az utóbbi napokban tapasztalt kisebb hibák — amelyek hatásukban sokkal nagyobbak lehetnek — arra figyelmeztetnek, hogy tovább kell javítani a kooperációt, szigorúan betartva a vállalt és kitűzött határidőket. Fémgyűjfő fiafalok Ebben az évben is tovább folytatják az acélárugyár fiataljai társadalmi közhasznú munkájukat. Környei Pál energia gyárrészleg ifjúsági brigádja már eddig 325 mázsa hulladékfémet gyűjtött. Képünkön: a Környei-brigád fémgyűjtés közben.
