Nógrádi Népújság, 1960. február (16. évfolyam, 10-17. szám)

1960-02-06 / 11. szám

Közös nyilatkozat a Varsói Szerződés országainak moszkvai AZ MSZMP NÖGRAD MEGYEI BIZOTTSa A ÉF A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVL ÉVFOLYAM, 11. SZÁM. ARA: 60 FII 1960. FEBRUAR 6. Három százalékos túltelje 'S az iparban, tovább javultak az élei -iörülmények — A Statisztikai Igazgatóság előzetes tájékoztatója 1959-ről — A Megyei Statisztikai Igaz­gatóság még nem teljes tá­jékoztatást adott ki megyénk 1959. évi fejlődéséről. A tájékoztató szerint a megye szocialista ipara 1959. évi tervfeladatát 3 százalékkal teljesítette túl, amely mintegy 33 millió forintnak felel meg. A termelés 1959-ben az előző évhez viszonyítva 28 millió forinttal, 2,6 százalékkal emelkedett. A tervteljesítés­ben elért sikerekhez jelentő­sen hozzájárult a VII. párt- kongresszus tiszteletére ki­bontakozott szocialista mun- kaverseny. Megyénk szoci­alista ipara a termelésben el­ért túlteljesítést a munkás­létszám 2,9 százalékos növe­kedése mellett érte el. Az egy munkásra jutó termelés 0.7 százalékkal emelkedett. Viszont a 100 forint összes bérre jutó termelés 2,2 szá­zalékra csökkent 1958-hoz vi­szonyítva. Az egy munkásra jutó havi átlagos kereset 2,7 százalékkal magasabb volt mint a megelőző évben. A kiskereskedelmi forga­lom értékben, fogyasztói fo­lyóáron számítva 9,8 száza­lékkal növekedett. Ezen be­lül a bolti kiskereskedelem forgalma 10,6, a vendég­látóipar forgalma pedig 6,5 százalékkal volt ma­gasabb mint 1958-ban. A kereskedelmi forgalmon belül is különösen a vegyes­ipari cikkek forgalma emel­kedett: 16,4 százalékkal. Élel­miszerből 10,8 ruházati cik­kekből 7,4 százalékkal volt magasabb a forgalom. 1959-ben tovább javult a megye dolgozóinak munka és életkörülménye. A Salgótar­jáni Üveggyárban üzembe he­helyeztek egy 400 személyes üzemi konyhát és egy 100 személyes üzemi étkezdét. A Salgótarjáni Acélárugyárban 140 személyes üzemi fürdőt adtak át a dolgozóknak. A jobb tanulási körülmények biztosítására, valamint a ma­gasabb kulturigények kielé­gítése érdekében 1959-ben 8 általános is­kolát adtak át megyénk­ben, 40 tanteremmel és 4 kultúrházat. Megyénk orvosi-ellátottsága tovább javult, az orvosok száma 12 fővel emelkedett. A 10 ezer lakosra jutó or­vosok száma az 1958. évi 8,7 főről 9,3 főre emelkedett. A kórházi ágyak száma 25-el magasabb az előző évhez vi­szonyítva. Az amúgy is rossz körzet' orvosokkal való ellá­tottság azonban ebben az időszakbán három fővel csök­kent. 1959-ben megyénkben 7,3 százalékkal .kevesebb la­kást építettek mint az előző évben. Csökkent az OTP köl­csönnel, állami támogatással, vagy állami erőből épített lakások száma. Viszont a magánerőből épített lakások száma 49.5 százalékkal ma­gasabb. Tovább javult a megye vízellátása. A termelt víz mennyisége ugyanis 11,8 százalékkal emelkedett az előző év­hez viszonyítva. A nőv kedés ellenére a nap» vízfogyasztás a szükségleti 7- viszonyítva. mindössze 41.ő százalékot tesz ki. A Megyei Statisztikái Igaz­gatóságon megyerik Í959. évi teljes és részlet' -, adatai e hónap második felében r',j.é- siülnek el. A varsói szerződés harma­dik cikkelyének megfelelően 1960 február 4-én Moszkvá­ban megtartották a Politikai Tanácskozó Bizottság rendes ülését. Az ülésen dr. Münnich Fe­renc a Magyar Népköztársa­ság miniszterelnöke elnökölt. Az ülés megvitatta a mai nemzetközi helyzet legfonto­sabb kérdéseit és vélemény- cserét folytatott olyan fon­tos problémákról, mint az általános és teljes leszerelés, a német békeszerződés meg­kötése. A tárgyalások eredménye­ként a varsói szerződésben résztvevő államok nyilatkoza­tot adtak ki A nyilatkozat megállapítja, hogy a varsói szerződésben résztvevő államok 1958 má­jusában megtartott értekez­lete óta a nemzetközi hely­zetben határozott javulás ta­pasztalható. Majd rámutat a nyilatkozat.' hogy a nemzet­közi helyzet alakulása e ja- ulásának alapját azok a fontos változások alkotják, elyek az utóbbi években meitek végbe az erőviszo­nyokban a világ küzdőterén. Felsorolja az elért eredmé­nyeket a Szovjetunió rakéta ‘echnifeában elért kimagasló | eredményeit, a Kínai Nép- köztársaság és a többi sz.o- c alista országok gazi I (Tejének nagy fellendi Termeljünk holdanként 30 mázsa kukoricát — A PÁSZTÓIAK KUKORICA TERMESZTÉSI VERSENYRE TSZ-EIT — hívjak MEGYE A januárban összeült II. Országos Kukorica Termelési Tanácskozás állást foglalt a kukorica, mint az egységnyi területen a legtöbb keményí­tő értéket adó növényfajta átlagtermésének emelése mel­lett és határozatot hozott arra, hogy megindítják ezt a moz­galmat, amely célul tűzte ki a holdankénti 30 mázsás kukori­catermést. Országszerte megindult a termelőszövetkezetekben a A felnőtt oktatás félévi mérlege: Emelkedő tanulmányi színvonal, nagy érdeklődés a tanulás iránt A hallgatók létszámának ilyen arányú felfutására az elmúlt tíz évben nem volt példa mint ebben az iskolai évben. Megyénkben igen nagymértékben megnőtt a dolgozók tanulási vágya. En­nek felébresztéséhez jelen­tősen hozzájárult az üzemi párt- és szakszervezet mun­kája. Döntően övék az érdem, hogy mind több és több dolgozó ismeri fel a tanulás je­lentőségét és törekszik ismereteik bővítésére. Az elmúlt időszak tapasz­talatai alapján nemcsak nagy számszerű emelkedésről szá­molhatunk be, hanem az ok­tatómunka, a tanuláshoz való viszony, a tanulmányi fegye­lem és az elért eredmények szép javulásáról is. Ma az indokolatlanul le- morzsolódottak száma szinte jelentéktelen, az összes lemorzsolódás pe­dig 30—85 százalékkal ke­vesebb. mint az előző években volt. A nagyobb aktivitás meg­nyilvánul a tanítási órák, a konzultációk látogatottságában is. Az indokolatlanul mulasz­tók száma minimumra csök­kent, a levelező hallgatók többsége pedig idejében elvé­gezte az első beszámolót. A tanulmányi fegyelem­nek ez a javulása ered­ményezte a tanulmányi színvonal bizonyos emel­kedését is. amit a be­számolók és a feleletek érdemjegyei bizonyítanak. Kimagasló eredmények ter­mészetesen csak elvétve for­dulnak elő, de a többség már elért egy jó, közepes színvo­nalat, ami szintén jó remé­nyekre jogosít fel az évvégi vizsgák sikerét illetően. A hátralevő időben arra kell törekedni mind a hallgatók­nak, mind a nevelőknek, hogy az oktatás tartalma, a tanul­mányi színvonal emelése te­rén is olyan döntő fordulat következzék be, mint a lét­számban. A felnőtt oktatás célja a modern ismeretanyag elsajá­títása, új ismeretek nyújtása. Az oktatás akkor lesz ered­ményes, ha a hallgatók meg is szerzik ezeket az ismere­teket és mindennapi tevé­kenységük során felhasznál­ják. Párt és társadalmi szer­veink necsak kampány­szerűen foglalkozzanak a dolgozók tanulásával, ha­nem rendszeresen kísér­jek figyelemmel munká­jukat, segítsék problé­máik megoldását. A zavartalan munka, a tan­könyvek biztosítása megköve­teli, hogy a munkahelyek ve­zetői már jó előre kezdjék meg a szervezést, a szakszer­vezeti bizottságok állítsák munkájuk középpontjába a felnőit oktatás kiszélesítését. Épül az új nagy kemence a Salgótarjáni Üveggyárban, amely a zöldüvegtermelés kapacitását 30 százalékkal nö­veli majd meg. Az új kemence mellett szovjet gyártmá­nyú automata üvegfűv égépeket szerelnek fel. 30 mázsás mozgalom Ez azért is nagyjelentőségű, mert a kukorica vetésterülete hazánk­ban ma már a legnagyobb és állandóan nő. Az összes szán­tóterület 25 százalékát foglalja el, de a kisüzemek még en­nél is nagyobb arányban ter­mesztik. Megyénkben is évről-évre állandóan nő a kukorica ve­tésterülete. Egyre nagyobb tért hódít a silókukorica ter­melés is. Az elmúlt évben csaknem minden termelőszö­vetkezetünk termelt már si­lókukoricát, s nem egy termelőszövet­kezetünkben több mint 300 mázsás átlagtermést értek el holdanként siló- kukoricából. Nálunk a kukorica szemter­melés növelésénél várnak nagy feladatok a termelőkre, hiszen tavaly a megyei át­lag csak 16 mázsa volt hol­danként. Ha egy megye ku­korica termelői mind be­kapcsolódnak a 30 mázsás mozgalomba, akkor ez megyei viszonylatban 200 ezer mázsás termés­többletet eredményezne még akkor is, ha gyengéb­ben sikerült év lenne az idén. Mint ismeretes hibridkuko­rica vetőmagvak alkalmazása 20-25 százalékos termésátlag­emelkedést eredményez. A pásztói Szabadság Ter­melőszövetkezet tavaly hol­danként 25 mázsás átlagter­mést ért el kukoricából, a silókukorica termelésénél pe­dig. 350 mázsás átlagtermést. A termelőszövetkezet ve­zetősége és tagsága el­határozta. versenyre hívja ki a megye termelőszövet­kezeteit, hogy termeljünk holdanként 30 mázsa ku­koricát. A pásztóiak nemcsak a közös területen, de még a háztájin is legalább 30 má­zsa kukoricát szeretnének termelni. A versenvfelhívást a napokban juttatják el a pásztóiak a megye termelő- szövetkezeteihez. A járási mezőgazdasági osztályokról szerzett értesüléseink sze­rint az új termelőszövetke­zeti községekben hibridkuko­rica vetőmagot alkalmaznak. Majd rámutat, hogy ezek mellett igen nagy jelentőség­gel bír az államok közötti kapcsolatok olyan formája, mint a különböző keleti és nyugati országok vezető ál- lamférfiainak találkozói és tárgyalásai. Kiemeli a nyilat­kozat, hogy e tekintetben különösen kimagasló szere­pet játszik N. Sz. Hruscsov- nak a Szovjetunió Miniszter- tanácsa Elnökének az Egye­sült Államokban tett törté­nelmi jelentőségű utazása és Eisenhowerral az Egyesült Államok elnökével folytatott tárgyalása. A nemzetközi helyzet már érezhetően javul A nemzetközi helyzet ja­vulása máir kezdi meghozni gyümölcseit a nemzetközi kapcsölaitok számos területén. Azután felsorolja az Antark­tisz békés felhasználásáról szóló egyezményt, majd a Kozmosz békés kutatásának egyezményét. Az értekezlet résztvevői ugyanakkor megállapítják, hogy a béke megszilárdulásá­val továbbra is konokul szem- beszállnak a nyugati orszá­gok bizonyos befolyásos erői Utal a NATO tagállamok fel­duzzasztott hadseregeire, ame­lyet különböző fegyverekkel látnak el, mint például a Né­met Szövetségi Köztársaság hadseregét atomfegyverrel. De megállapítja a nyilat­kozat, hogy a nyugatnémet militarizmus erősödésével párhuzamosan megy végbe a japán militarista erők újjá­éledése és Japán további be­vonása a háborús készülődé­sekbe. Erről tanúskodik — állapítja meg a nyilatkozat — a Japán és az Egyesült Államok között nemrég alá­írt új katonai szerződés. A továbbiakban a nyilatkozat rámutat, hogy a NATO-tagok, valamint a SEATO és a 1 OENTO és ezek szövetsége­séinek fegyverkezési hajszá­ját nem lehet védelmi célok­kal igazolni A fegyverkezési hajsza folytatás«. '>r.-ól tanús­kodik. hogy a békés együtt­élés ellenfelei mér iem tet­ték le a fegyvert Mint a nyilatkozat megál­lapítja, az erők megoszlása a nemzetközi küzdőtérén ked­vező feltételeket biztosít az­zal. hogv a varsói szerződés­ben résztvevő államok követ­kezetesen harcolnak a nem­zetközi feszültség enyhítéséért és valamennyi orszáe b^-ó" együttműködésének fejleszté­séért. Ismerteti azokat a té­nyeket, amelyek ezt igazol­ják Ilyenek a teljes .leszere­lésre tett szovjet javaslat, vagy a Szovjetunió fegyve­res erőinek újabb csökkenté­se. Az értekezleten képviseli államok — hangoztatja a nyilatkozat — úgy tekintik a Szovjetunió döntését fegy­veres erőinek új, nagyarányú csökkentéséről, amelyet a szocialista tábor más orszá­gaival történt összeegyeztetés alapján hozott, mint a var­sói szerződés szervezetének közös hozzájárulását a lesze­relés ügyéhez, mint olyan kezdeményezést, amely meg­könnyíti az általános és tel­jes leszerelésről szóló egyez­mény elérését, kelet és nyu­gat államai között. A nyilatkozat rámutat, hogy az értekezleten képviselt ál­lamok felhívást intéztek az észak-atlanti szerződés tag­államaihoz. hogy kövessék a Szovjetunió példáját. Az értekezlet résztvevői — mondja a nyilatkozat — ab­ból indulnak ki, hogy a Szov­jetunió leszerelési javaslatát sokoldalúan meg kell vizs­gálni a tíz állam bizottságá­ban, amely idén március 15-én kezdi meg munkáját. Az ál­talános és teljes leszerelés si­keres megvalósítása érdeké­ben hatékony nemzetközi el­lenőrzési rendszer szükséges. A varsói szerződésben részt­vevő államok pozitív tény­ként állapítják meg, hogy már huzamosabb idő óta egyetlen atom- és hidrogén­bombát sem robbatottak a föideo)vó egyik részében sem. Hiba, hogy nincs még egyez­mény e robbantások betiltá­sáról. Ha e kísérletet a felek egyike felújítaná, akkor ez sajálszeríi láncreakciót idéz­hetne elő. A nyilatkozat kéri, hogy ne újítsák f* sukloá- ris kísérleteket v meg az erre vonatkozó nem­zetközi egyezmény megköté­sét. A Német Szövetségi Köztársaság kormánya akadályozza a békeszerződés megkötését Az értekezlet résztvevői ala­pos megbeszélést folytattak a német kérdésről. Megállapí­tották, hogy miközben az NDK teljes készségét fejezi ki, hogy bármely pillanatban hajlandó békeszerződést kötni a másik német állammal, a Német Szövetségi Köztársaság akadályozza e szerződés meg­kötését. Megállapítja a nyilat­kozat, hogy a Német Szövet­ségi Köztársaság politikája arra irányul, hogy megaka­dályozza a hatalmak közötti sikeres tárgyalásokat és a megoldatlan nemzetközi prob­lémák rendezését Rámutat a nyilatkozat, hogy a Német Szövetségi Köztársaság kor­mánya arra számít, hogy be^ köszönthet egy kedvező idő­pont, amikor megváltozhatnak a fasiszta Németország szét­zúzásának eredményeként '"’urónában megvont határok. De a Német Szövetségi Köz­társaság kormánya — mondja a nyilatkozat — azért is utasítja vissza a békeszerződés javas­latát, mert nem akarja Nyu- gat-Berlin kérdését azon az alapon rendezni, hogy Nyugat- Berlin szabad város legyen. Ezután a nyilatkozat feltárja, hogy a Német Szövetségi Köztársaságban hogyan éled­tek fel a fasiszta erők és milyen pimasz náci és anti­szemita kilengésekre ragad­ták magukat. Feltárja, hogy miként takargatják ezeket az erőket a Német Szövetségi Köztársaságban. A varsói szerződésben résztvevő álla­mok igyekeznek a Németor­szág elleni háborúban részt- vett más szövetséges és tár­sult hatalmakkal együtt el­érni a Németországgal való békés rendezést. Majd rá­mutat a nyilatkozat, hogy a varsói szerződésben résztvevő országok továbbra is hajlan­dók az Észak-Atlanti szerző­dés szervezetében résztvett országokkal meg nem táma­dási egyezményt kötni. A nyilatkozat ezután a kor­mányfői értekezlet nagy je­lentőségét emeli ki, majd megállapítja, hogy a kelet és nyugat államférfiai felelősség- teljes tárgyalásainak előesté­jén fontos, hogy minden ál­lam mindent megtegyen a közelgő tárgyalások sikeres kimenetelét előmozdító légkör kialakításáért. Végül megállapítja: a varsói szerződésben résztvevő álla­mok kormányai egyöntetűen vallják: korunkban az álla­moknak nincs, és nem is lehet magasztosabb és nemesebb feladatuk, mint hozzájárulni a tartós világbéke biztosításá­hoz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom