Nógrádi Népújság, 1960. február (16. évfolyam, 10-17. szám)
1960-02-06 / 11. szám
NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG •Aki ;*« Képviselők a tsz-ek zárszámadó közgyűlésén Az elmúlt hónapban megyénk képviselői az általuk patronált tsz-ek zárszámadó közgyűlésén vettek részt. Mihályfi Ernő a palotás! tsz-bc látogatott el, míg Somoskői L. Árpád a Medves- pusztai és a szilváskői tsz-eket kereste fel. Krizsanyik János- né Pásztó és Alsótold községekbe, Jakab Sándor Kis- terenyére, Czottner Sándor Mátranovákra látogatott cl. A karancskeszi tsz-t Kristóf István kereste fel. Schuchman Zoltán a balassagyarmati, míg Róka Mihály a diósjenői tsz zárszámadó közgyűlésen vett részt. A képviselők a zárszámadó közgyűléseken szerzett tapasztalatokról a képviselőcsoport legközelebbi ülésén számolnak majd be. A litkei tanács terveiből Linkén a felszabadulás óta egy egész új falurész épült. Az elmúlt évben is 13 új épülettel gyarapodott a község. Ebben az évben is nagy az érdeklődés a lakásépítések iránt. Most ez évben 106 ezer forint áll a tanács rendelkezésére a község további szépítésére, fejlesztésére. Ügy tervezik, hogy további 1 kilo- ihóteres hosszú járdát építenek. Járdát leap a Dózsa utca is, a Béke utca is. Ezenkívül a község művelődési otthonát bekerítik, vaskapuval látják el. A kerítésen belül parkot hoznak létre. A tervükben szerepel még, hogy a kultúrház mellett nyári időszakra egy szabadtéri színpadot építenek a község fiataljai részére. Szakszervezeti iskola Salgótarjánban A Szakszervezetek Megyei Tanácsa 1958 óta most, február 8-án indítja meg negyedik egyhónapos megyei szakszervezeti iskoláját. Ezen a tanfolyamon a pártépítés, a szakszervezeti munka és a gazdaságpolitikai kérdések mellett a kultúra, a sport kérdéseivel is foglalkoznak majd a hallgatók, törvény- és rendeletismertetést is tartanak számukra. Előadásokat hallanak majd néhány időszerű elméleti kérdésről. A jelenlegivel együtt az idén összesen három ilyen tanfdlyamot rendeznek. Ebből kettőn a termelő üzemek szakszervezeti funkcionáriusai vesznek részt, egyet pedig a nem termelő üzemek számára tartanak. ERŐSÖDIK a ságújfalui termelőszövetkezet pártszervezete A község dolgozó paraszt- jainak elhatározása aalpján Ságújfalu termelőszövetkezeti község lett. Ezzel nemcsak gazdasági életükben, hanem politikai életükben is új helyzet állt elő. Mert hogy az új, eddig ismeretlen és szokatlan nagyüzemi élet különösen kezdetben sok gondot okoz a falu népének — ez a nagy változás várható velejárója. S hogy a megkezdett út sikeres legyen, olyan pártéletre van szükség, amelynek segítségével a napról napra felmerülő problémákat meg lehet oldani. Más szóval szükség van a termelőszövetkezeti község hangulatát helyes irányba terelő, az esetleges felmerülő kételyeket eloszlató, az új, korszerű termelési módszerek elterjesztésében kezdeményező, fegyelemre és jobb munkára öszönző, okos kommunista közösségre. Ságújfaluban a termelőszövetkezeti községgé való alakulás előtt is működött egy 29 főből álló pártszervezet. Miután azonban a szervezetnek több mint 90 százaléka termelőszövetkezeti tag, a termelőszövetkezeti községgé való átalakulással egvidőben a pártszervezet is termelőszövetkezeti pártszervezet lett. Egy ilyen nagy faluközösség gazdasági munkáját eredményesen támogatni azonban csak akkor lehet, ha a párt- szervezet erejét tovább növelik. Éppen ezért a párt- szervezet vezetői már a termelőszövetkezeti községgé való átalakulás ideién is nagy figyelemmel kísérték a párton kívülállók tevékenységét. hogy akik munkájukkal, viselkedésükkel arra rászolgáltak annak idején, a párttagság elé terjesszék majd tagfelvétel céljából. A ságúj falui termelőszövetkezeti tagok is onnan kezdték, ahonnan a többi újonnan megalakult termelőszövetkezetek. A megalakulással egy- időben nekik is gondoskodnak kellett a közösbe került állatok takarmánybázisának biztosításáról, közös istállóról, bekötő útról és egyebekről. Győri János, a termelőszövetkezet elnöke és Godó Károly elnökhelyettes már a közös munka beindulása előtt 13 ezer forintot gyűjtöttek össze az új tagoktól aprómagra, hogy ezzel biztosítsák majd a közösbe kerülő állatok takarmányszükségletének egy részét. Szervezték a tagságot egy bekötőút és egy nagy közös istálló építésére. A közös cél érdekében ösz- szefogott a tagság és 750 tonna követ szállított a somoskői kőbányából Ságújfaluba. Ezenkívül az építéshez szükséges nagymennyiségű sódert és homokot is társadalmi összefogással biztosították a leendő termelőszövetkezet istállójának és bekötő útjának építéséhez. A termelőszövetkezet közös munkájának indulásához a legfontosabbakat biztosították. A közös munka megindulása után a pártszervezet vezetőinek első dolguk volt, hogy felmérjék; kinek milyen érdeme van abban, hogy Ságújfalu termelőszövetkezeti községgé alakult és hogy kinek milyen érdeme van abban, hogy a közös munka zavartalanul beinduljon. Véleményüket a taggyűlés elé terjesztették, miután a párttagság úgy .döntött, hogy Győri Jánost, a termelőszövetkezet elnökét és Godó Károly elnökhelyettest példamutató és szorgalmas munkájukért egyenesen párttagnak veszik fel. Rajtuk kívül Dénes Jánosné, Bozsó Kálmánná és Dénes Sándorné termelőszövetkezeti tagok és Fatalin Gizella, a termelőszövetkezeti község fiatal tanítónőié is a párt soraiba kerültek. Mindannyiuk szorgalmas munkája előzte meg a párttagságnak ezt a döntését. S úgy találták, hogy ők hatan, mint párttagok, vagy mint tagielöltek a pártszervezet munkájában való részvételükkel hatékonyabbá teszik a termelőszövetkezetben a pártmunkát. A ságúj falui termelőszö- vetkezeti pártszervezetnek egyelőre hat fővel emelkedett a létszáma. Íz azonlban nem jelenti a zu hogy nem vették figyelembe a termelőszövetkezet többi tagjainak áldozatkész munkáját. Az új párttagokon és tagjelölteken kívül még többen vannak, akik példás magatartásukkal kiérdemelték, hogy a pártszarvezet vezetősége és tagsága fontolóra vegye tagfelvételüket. A legutóbbi tagfelvétel óta további hat-nyolc termelőszövetkezeti tag érdeklődött a tagfelvétel iránt. A pártvezetőség úgy számít, hogy a februári taggyűlés alkalmával újabb tagfelvételi kérelmeket terjeszt majd a párttagság elé. Tudják, hogy a 140 fős termelőszövetkezet létrejöttével nagyobb feladatot kell meg- oldaniok, mint a község magángazdálkodása idején. A termelőszövetkezeti életnek csak hasznára lehet, ha komoly politikai és szakmai felkészüléssel rendelkező bátor, példamutató, kezdeményező és áldozatkész tagokból álló pártszervezet segítségével, tanácsaival folyik a munika. A ságújfalui termelőszövetkezetben nem idegenkednek a gépektől, a fejlettebb agrotechnika alkalmazásától. És ehhez tagadhatatlanul nagy köze van a pártszervezetnek is. Ahol alkalmazni lehetett a gépeket, már az őszi munkák idején is nagyrészt géppel oldották meg a feladatokat. Az őszi mélyszántás 95 százalékát is géppel végezték. A községben az egyéni gazdálkodás idején 8 mázsás volt a holdankénti átlagtermés. Most, hogy a földeket bőven műtrágyázták és számításba veszik a fejlettebb agrotechnikai módszerék alkalmazását, a tsz-tagoknál olyan vélemény alakult ki, hogy az átlagtermést legalább 12 mázsára fokoznák. De az sem kizárt dolgg< hogy helyenként az egyes terményfajtákból megduplázzák a hozamot. Jennel- a kedvező és bi- _ zabodé hangulatnak a kialakításához sok köze van a pártszervezetnek. És most, hogy ’ a pártszervezet tovább erősödik, még nagyobb kilátás van arra, hogy a kommunisták mindenhol ott lesznek, ahol nevelő, felvilágosító s^óra szükség van, ahol szót kell emelni a lelkesítő -célok Ügyében, példát kell mutatni, Vagy tettekre kell hívni a közös cél érdekében dolgozó termelőszövetkezeti tagokat. Orosz Béla Hozzászólás Nagyobb . „.végéra Massagyarmati szervezett párloktatásban Pártunk továbbra Is bátran támaszkodhat ránk fiatalokra Az elmúlt héten olvastam Havas Péternek a KISZ megyei bizottság titkárának írását a fiatalokról. Sokat töprengtem Havas elvtárs írásán s úgy éreztem nem árt ha pár sorban írok KISZ szervezetünk munkájáról, fiataljainkról. Mintegy két évtizede, hogy Szorospatakon lakom. Ismerem az ittlakókat, ismerem a fiatalokat, hiszen 10 éve ifjúsági vezető vagyok. S hogy milyenek a bányászfiatalok? Mindig megálltak helyüket a termelő munkában, ott vannak a legjobbak között. Az ellenforradalom azonban a mi fiataljaink egy részét is megtévesztette. Igaz ebben közrejátszott, hogy a DISZ egyes vezetői ott voltak az ellenforradalmárok között. Amikor a KISZ szervezet zászlót bontott, munkánk nem volt könnyű. Újjászerveztük s felfrissítettük a régi DISZ brigádokat. S KISZ brigádjaink az elsők között kezdeményezték az ellenforradalom után a munkaversenyt. Munkánk azonban ezzel nem ért véget. Megkezdtük a politikai munkát is. Legfontosabb feladatunk volt, hogy a megtévesztett fiatalokat magunk köré fcömörítisülkj. Sok fiatallal egyénileg beszélgettünk el, de nem volt olyan összejövetelünk, ahol ne foglalkoztunk volna ezzel a fontos kérdéssel. S ez a foglalkozás gyümölcsöző volt. Szervezetünk taglétszáma napról napra nőtt, s erősödött. A KISZ feladatai jóval nagyobbak mint a DISZ-é volt. Fiataljaink azonban megértették és magukévá tették a KISZ célkitűzést. Ezt bizonyítja az is, hogy az elmúlt években fiataljaink mintegy 600 000 forint értékű társadalmi munkát végeztek el, ahol mintegy 6000 társadalmi munkaórát teljesítettek. S ezt a munkát ebben az évben is tovább folytatjuk. Pártunk VII. kongresszus? reálisan értékelte a KISZ közel 3 éves munkáját és tevékenységét. Pártunk továbbra is bátran támaszkodhat a fiatalokra, mert minden erőnkkel azon leszünk, hogy a szocializmust mielőbb felépítsük. Igaz az is, hogy a fiatalok nevelése nem könnyű feladat. Nehéz, de munkánk gyümölcsét látva gazdag kárpótlást kapunk. Volt például két fiatalunk Nagy Károly és Bettes Gyula, akik csak a mának éltek. Munkájukat elhanyagolták, italoztak, s ruházatuk is kirívó volt. Elhatároztuk, hogy foglakozunk velük, hiszen ők is munkás fiatalok. Munkánk sikerrel járt. Ma már a legjobb KISZ tagok közé soroljuk őket. S ez az eset nem kirívó, hasonló másutt is előfordul. Ez azonban nem jellemző a mi fiatalságunkra, mert többségük becsülettel megállja a helyét. S hogy minél kevesebb könnyelmű fiatal legyen, azért elsősorban mi KISZ tagok vagyunk a felelősek. Szervezetünkben eleven élet folyik. Látogatott a KISZ helyiség. Igaz szép terveink vannak. Szeretnénk munkánkat tovább javítani, erősíteni a szervezet egységét. A ma még kívül álló fiatalokat is be akarjuk vonni munkánkba. Arra törekszünk, hogy minden fiatal megismerje pártunk VII. kongresszusának anyagát. S mégegy. Szeretnénk ebben az évben 54-en kirándulni a Szovjetunióba, melyhez az anyagiakat társadalmi munkánkkal biztosítjuk. S, hogy szervezetünk jól dolgozik abban jelentős része van annak, hogy jó kapcsolat alakult ki közöttünk és a párt valamint a többi tömegszervezetek és az üzemvezetőség között. Így tudjuk megvalósítani nagy célkitűzésünket: az „együtt” jelszót. Kovács László Szorospataki KISZ titkár A kányáslak az elsők Még az elmúlt év novemberében megindították a ká- nyási üzemegységnél a pártkiadványok előfizetését. A munkát a pártszervezet aktivistái végezték el. Nem kampánymunkát láttak az előfi- zetésgyűjtésben. Ezt bizonyította az a tény, hogy 12 aktíva kapta a feladatot: saját körletében mérje fel a lehetőségeket, s tevékenységükről rendszeresen beszámoltak a pártvezetőségnek. A szervezés megindulása óta már több hónap telt el. Munkájuk sikere ma már számokkal is lemérhető. 81 dolgozó fizetett elő a Pártéletre, 88 a Nemzetközi Szemlére, míg 74 a Béke és Szocializmusra. Összesen 319 dolgozó rendelte meg erre az évre a pártkiadványok valamelyikét, s ezzel a kányásiak a megye egyik legolvasottabb üzemévé váltak. Ugyanis megyei viszonylatban itt a legmagasabb a pártkiadványok előfizetése. Ez a szám hamarosan tovább növekedik, mert a szervezés még ma is folyik. Ügy tervezik, hogy még mintegy 100 előfizető lesz a közeljövőben a különböző pártkiadványokra. Az útigazgatóság válasza... 1960. január 27-i számunkban „Talán holnap már késő lesz!” című tudósításunk egy közlekedési baleset végső okát a Ka- rancsalja és Salgótarján közötti állami közút „nem sikerült” átépítésében keresi s a végzett munkák revízióját és elölről való kezdését tartja szükségesnek. Közölhetjük, hogy a burkolatnak az átépítése még nincsen befejezve, mert ebben az évben kerül sor egy érdemesített zárórétegnek az elhelyezésére és még egyéb elmaradt munkák befejezésére. A baleset napján a téli időjárás miatt az útpályák az egész országban mindenütt fagyosan, hóval borítottak s így síkosak voltak. Ilyen időben a meredekebb szakaszokat a csúszási veszély csökkentése végett útőreink le- szokták homokolni, vagy sala- kolni. Ez folyamatosan ezen a helyen is megtörtént. Az időjárás azonban igen szeszélyes, az útpályák síkossága gyakran és rövid idő alatt változik, amit megelőzni vagy elhárítani homokolással nem tudunk. Molnár Károly KPM. Közúti Igazgatóság JJalassagyarmat város területér* az immár három hónapja beindult szervezett pártfK tatás ütemterv szerint, eredményesen folyik. Az alap- és középfokú párt- oktatás 36 tanfolyamán • 640 hallgat!) (367 párttag és 273 pártoi?KÍvüli) sajátítja el a marxi-lenini elmélet alapvető tételeit, ismeri meg a legaktuálisabb bel- és külpolitikai Vonatkozású kérdéseket. A „marxizmus—leninizmus kérdései” tanfolyamokon már befejezték az osztályok és osztályharc című témakör feldolgozását, s jelenleg a lenini államelmélet és a proletárdiktatúra kérdéskomp- lexumát tanulmányozzák. Az „Időszerű kérdések” tanfolyamok hallgatói eredményesen átvették a kong-, resszusi iránvelveket és a Központi Bizottság tavaly októberi határozatát, majd — annak szellemében — a termelőszövetkezetek megszilárdításával, munkaszervezésével és jövedelemosztásával kapcsolatos anyagrészt. Most kezdenek hozzá az MSZMP VII. kongresszusa anyagának megvitatásához. A propagandistáik alapos előkészítését szolgáló konferenciák általában beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. A megjelenés eléri — egyes esetekben meg is haladia — a 80 százalékot. Hiányosság viszont az, hogy az „Időszerű kérdések”, szemináriumvezetői közül/' néhány nem mutat jó íjéldát a felkészülés terén. A hallgatók megjelenése szemináriumonként váltakozó képet mutat. Vannak tanfolyamaink, ahol ilyen vonatkozásban dicséret illeti az elvtársakat, mert rendszeresen megjelennek az egyes foglalkozásokon és a felkészülés is kielégítő. (Például: SZTK, Posta, Pénzügyőrség, Népbolt, stb.) Viszont olyan alapszervezetek is akadnak, ahol a pártoktatás akadozik, elhalasztónak foglalkozásokat, hiányos a megjelenés, felszínes az otthoni felkészülés. (Például: Területi alapszervezet, 33. sz. AKÖV, Vendéglátó, Épületszerelő V., stb.) Az eddigi tapasztalatok is azt bizonyítják, hogy ahol a propagandista átórzi e megbízatásával együtt járó, széleskörű felelősségét, s — ezzel párhuzamosan — az alapszervezeti vezetőség is szívügyének tekinti a politikai műveltség gyarapításának oly fontos ügyét, — ott nincs baj a pártoktatással! Az elkövetkezendő időben azokban a propagandistákban és vezetőségi tagokban is fel kell ébreszteni a felelősség- érzetet, akikben ez jelenleg — bármilyen 1 oknál fogva — háttérbe szorult. Gyürky Zoltán „Jól gazdálkodtunk az elmúlt évben11 Kisbágyonban a tanácsházán éppen Kiss Pálról, a Petőfi Termelőszövetkezet tehenészéről beszélgettünk. Arról, hogy szorgalmas, rendes ember, az idén is megtalálja számítását a közösben, amikor benyitotta ránk az ajtót. Magas, csontos ember, barna prémsapkáját, mely kinn a hidegtől védte, kezében tartva beszélt Jákfalvi Mátyással, a termelőszövetkezet elnökével. A szarvasmarha férőhellyel volt valami probléma, bejött, hogy megbeszélje, mitévők legyenek. Leültünk, és beszélgetni kezdtünk. Leginkább arról folyt a szó, hogyan találja meg számítását a kisbágyoni Petőfi Termelőszövetkezetben, melynek tíz esztendeje tagja. Beszéde nyomán megelevenedett az elmúlt tíz esztendő. Üjra átélte gondolatban az indulás nehézségeit, majd arról kezdett beszélni, hogy minden esztendő biztatóbb a szövetkezetben. — Az elmúlt esztendővel meg kiváltképp elégedettek vagyunk. Nemcsak mi, szövetkezetiek, hanem a kívülállók is ... De hová is beszélek?. .. Nincsenek már nálunk kívülállók. Szövetkezeti község lettünk, akik eddig egyénileg gazdálkodtak, ha késve is tíz esztendőt, de hozzánk jöttek. Nem egy új termelőszövetkezeti tag kérdezte már meg Kiss Páltól, milyen is az élete a termelőszövetkezetben? S ő mindig nyíltan, őszintén beszélt, ezért hallgattak sokan szavára, a belépési nyilatkozat idején is. — Az elmúlt évben nagyon jól gazdálkodtunk. Hatvannyolc forint nálunk a munkaegység értéke. Én 716 munkaegységet szereztem a 14 hónap alatt. Csak búzát 24 mázsát kaptam, összes jövedelmem 48 600 forintot tett ki. Ahogy számolgattuk, egy hónapra több mint 3400 forint jön ki. Erről beszélt Kiss Pál, s ezt elmondta azoknak is, akik még nem döntöttek akkor árról, mi is legyen további sorsuk? De nem tagadta el azt sem, hogy a korábbi évek, az elmúlt tíz esztendő, amelyet a termelőszövetkezetben töltött, sem múlt el nyomtalanul a család életében. — Szép, tágas házat építettem. Nem adnám százezer forintért sem. Istálló, meg fészer is van hozzá. Mert a háztáji föld annyi termést ad, hogy állatokat tarthatok. Tehenem van, meg két hízót is vágtam már a télen. — Rám nézett és magyarázkodva tette hozzá: — Igen, kettőt, mert nagy a család. Egyik nem volt csak olyan 140 kilós, de a másik túl volt a két mázsán is. A gondtalan, megelégedett ember szavai voltak ezek. Azé az emberé, aki látja, sőt napról napra többet lát munkája eredményeiből. — Férjhez adtam már egy lányomat is. Szoba-konyha bútort kapott. Miért ne? Megtehettem, volt rá pénzem. Kaptam a termelőszövetkezetben! A kisebbiknek is megvettük már a szoba-, meg a konyhabútort. Hogy mit csinálok azzal a pénzzel, amit az elmúlt évben kerestem? — nézett rám kérdően. — Hát ngay részét már megkaptuk előlegként, meg terményben. De tízezer forint még így is a járandóságom. Takarékba teszem, mert lassan nősülnek a fiaim is. Legyen nekik is mihez nyúl- niok, ha új életet kezdenek.
