Nógrádi Népújság, 1960. február (16. évfolyam, 10-17. szám)

1960-02-27 / 17. szám

1960. február 27; NÓGRÁDI NtPOJSAG 3 Következetesen, megfontoltan llárom jelentős esemény zajlott le az elmúlt napokban megyénk életében. Az egyik, amely időrendiség­ben először látott napvilágot, a Zagyvapálfalvi Üveggyár, a Megyei Építőipari Vállalat és a Budapesti Gábor Áron Vas­öntöde- és Gépgyár elhatáro­zása és felhívása, hogy ké­szüljenek el határidőre a be­ruházások, miként teszik azt ők is a Zagyva II. építésénél, vállalva, hogy április 4-én az új kemencét a pálfalvi üve­gesek már befűthetik. A má­sik hatásában szintén hosz- szabb időre szóló megmozdu­lás a megyei pártbizottság és a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa közös rendezésében szombaton lezajlott aktíva­értekezlet volt, amely elemezte megyénk iparának 1959. évi munkáját, és meghatározta az 1960-as évi feladatokat. Ezen az aktíván erősítették meg a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa Elnökségének azt a ha­tározatát — és ez a harma­dik esemény —, amely meg­határozza az egyes iparágak­ra vonatkozólag is az ez évi népgazdasági tennivalókat. E három eseményhez tar­tozik létrejöttének alapja, cél­kitűzései, megvalósulásának feltétele: az az alkotó kedv, energia; amely a kongresz- szusi munkaversenyből táp­lálkozva tovább él dolgozó­inkban és újabb, nagyszerű tettek végrehajtásának bizto­sítéka. A felsorolt események je­lentőségét mindenekelőtt az adja meg, hogy az egész párt­munka, az egész társadalmi élet középpontjába a VII. kongresszus által is különö­sen aláhúzott elsőrendű fel­adatot: a gazdasági építő­munkát állították. Mind a beruházások időbeni befejezé­sére vonatkozó kezdeménye­zés, mind a jelentőségében első helyen szereplő gazdasági aktívaértekezlet, továbbá az SZMT elnökségének határoza­ta azt a nagy célt szolgálja, hogy a népgazdaság anyagi alapjainak erősítésével, a mű­szaki fejlesztésnek rekonst­rukcióval végrehajtott útján és a dolgozókra való foko­zottabb támaszkodással te­remtsük meg a nép jólét to­vábbi emelésének feltételeit. Ezekre a megmozdulásokra, az ott célul kitűzött felada­tokra Nógrád megyének kü­lönösen nagy szüksége van. Teljes nyíltsággal meg kell mondjuk, hogy 1959-ben Nóg­rád megye a népgazdaság kö­zös konyhájából sokkal töb­bet használt fel, mint ameny- nyit abba adott. Elég, hacsak arra utalunk, hogy amíg a megye szocialista iparának termelése az elmúlt évben mintegy 3 százalékkal növe­kedett, addig a bérek a mi­nisztériumi iparban 4,2, a ktsz-eknél 6,9 százalékkal ma­gasabbak. Szükséges ezt a megye gazdasági, mozgalmi vezetői, valamint dolgozói előtt bátran feltárni, hogy vi­lágos legyen, mennyire nagy és felelősségteljes az a mun­ka, amely ebben az évben reánk hárul. Szükségessé teszi ezt az is, hogy Nógrád megye munkásosztályának, kommu­nistáinak az elmúlt másfél évtizedben tanúsított, a nép­hatalmát erősítő és védelmező magatartása továbbra is olyan fényesen ragyogjon, mint ed­dig és újabb, nagyszerű tet­tekkel erősödjék. Még az év elején vagyunk. Megálló... nem megálló? Vagy csak a MÁVAUTajándékozta szerencse? A Patyolat és a postaerősitő dolgozói közül többen szóvátet- ték, hogy a Baglyasaljára köz­lekedő helyijárat megállója szá­mukra igen kedvezőtlen helyen van. A Salgótarjánba vezető fő- útról egy röv idebb szakaszon sármentes makadám út ágazik el Boglyas irányába, s érthetet­len okoknál fogva az autóbusz megállóját mégis a makadámon túlra — esős időben valóságos sártenger közepére — az állator­vosi lakás elé helyezték. Bár ez a módszer is az ottani üzemek dolgozóival szembeni magasfokú udvariatlanságra vall a megálló­helyeket kijelölő szakemberek részéről, mégis szinte eltörpül mindez a közlekedési szabályok mávautista értelmezése és gyakor­lati alkalmazása mögött. A jogos panasz és a kérés az volt, hogy a baglyasi autóbusz­nak legyen egy feltételes meg­állója a műútról való lefordulás­nál, közvetlenül az út kanyaru­latánál. így a postaerősítő és a Patyolat dolgozói a reggeles mü- szakkezdés előtt és a délutáni műszak befejezése után számuk­ra kényelmesebb körülmények között, fele úttal és mindenesetre sár nélkül érnék el munkahelyü­ket, vagy az otthonukba szállító autóbuszokat. A reggeli utazás ugyanis rendszerint kétségek közt kezdődik. A munkába siető dol­gozók latolgatják magukban; Megáll, vagy nem áll meg? Van-e MÁVAUT alkalmazott utasa az autóbusznak, vagy nines'! Mert ha egyetlen egy is akad, akkor megáll. Ha az nincs, akkor hiá­ba akarnak leszállni tizenöten is, akkor sem áll meg. Kivéte­les előnyben persze — a hangu­lattól függően — a csinos höl­gyek esetenként még részesülhet­nek. A Patyolat és a postaerő­sítő dolgozói számára valósággal a MÁV AUT-ajándékozta szeren­cse, hogy leszállhatnak-e munka­helyükhöz közel, vagy négyszáz méterrel távolabb, egy sártenger közepébe röpíti őket a hiába kérlelt vezető és kalauz. A panaszok ismeretében ma­gam is háromszor tettem meg az utat, s mindössze egyszer állt meg az autóbusz — persze kérés nélkül —, mert a gépkocsivezető a MÁVAUT-telepre igyekezett és csak mint ,,amatőr” vezette ad­dig a GA 50—83-as jelzésű autó­buszt. A másik két esetben nem állt -meg kérésre sem az autó­busz — persze most egyetlen MÁVAUT alkalmazott nem volt rajta. A tapasztaltakról tájékoztattam a MÁVAUT igazgatóját és felvi­lágosítást kértem a szabályok ilyen kétféle értelmezéséről és a dolgozók nem éppen emberséges megkülönböztetéséről. Az igazgató egyetértett azzal, hogy ez való­ban tarthatatlan és megígérte, hogy azonnal intézkedik a régi megállóhely módosításáról, illet­ve a kérésnek megfelelő áthe­lyezéséről. Most már csak az in­tézkedés mielőbbi eredményét várjuk a munkahelyeikre min­dennap autóbusszal utazó dolgo­zók nevében. Nagy Az eltelt jó másfél hónap jó­részt a nekiindulás, a fel­készülés időszakának számí­tott. De vannak tények, ame­lyek arra utalnak, hogy szá­mos helyen a kényelmesség, az előrelátás hiánya rontot­ták az év eleji kezdést. Ja­nuárban egy sor ipari válla­latunk nem teljesítette ter­vét, a szénbányászatban rom­lott a szén minősége. Nem volt megfelelő az átmenet, a munkaversenyt és a mű­szaki fejlesztést illetően sem. A munkásosztály nagy fele­lősséggel tartozik az ország vezetéséért. Hazai dolgaink alakulása, a nemzetközi bé­kés gazdasági verseny meg­követelik, hogy a magunk posztján maradéktalanul ele­get tegyünk a kötelességek­nek. A kölcsönös bizalom, amely hazánkban a vezetők és a dolgozók, a párt és a munkásosztály között meg­van és állandóan erősödik, az a bizakodás, amely az embereket eltölti, jó alapjai annak, hogy e kötelességeket meg is valósítsuk. A kitűzött célok nagyok. 1960-ban az egyenletes ter­melés alapján mintegy 8 szá­zalékkal kell növelni az ipari termelés színvonalát, ezen be­lül 5 százalékkal a termelé­kenységet, 3 százalékkal csök­kenteni az önköltséget. A ter­melés növekedését 60—65 szá­zalékban a mi megyénkben is a termelékenység emelke­désének útján kell biztosítani. Ezek megvalósításával el­érhetjük, hogy a dolgozók életszínvonala 1960-ban mint­egy 2,6—2,8 százalékkal emel­kedjen. Most. az a feladat, hogy a megyei gazdasági aktíva útmutatása, az SZMT határozata széles körben el­terjedjen. Hasonlóképpen a beruházások határidőre tör­ténő befejezését illető kezde­ményezés is. Gazdasági és mozgalmi szervek, azok veze­tői fáradságot nem kímélve dolgozzák ki a megfelelő in­tézkedési terveket, ismertes­sék azokat a dolgozókkal, hasznosítsák véleményeiket. A párttaggyűlések, a termelési tanácskozások és minden egyéb más megmozdulás szol­gálják e lényegbe vágó fel­adatok megoldását. A gazda­sági aktíván többen arról szólották, hogy félre kell ten­ni minden megnyugvást, kö­vetkezetesen és megfontoltan nekilátva szükséges újabb győzelmekre csatába indulni. IV em lehet kétséges, hogy azok a nógrádi mun­kások és vezetők, akik már annyi sikert értek el, a most kitűzött' feladatokat is meg­oldják, tovább öregbítik hír­nevüket és becsületüket az országban. Balogh Gyula Együttesen hajtjuk végre a gazdaságos termelés és a műszaki fejlesztés feladatait A Icányási bányaüzem főmérnökének nyilatkozata Mint ismeretes, a kányási bá­nyászok is csatlakoztak a kazá- riak felhívásához. Most a ká- nyásiak éves vállalást tettek, amelyben külön-külön szakaszo­kat állapítottak meg a munka­verseny idejére. A vállalás tel­jesítése érdekében felmérték azokat a műszaki lehetőségeket, melyeket végre kell hajtani eb­ben az évben. Erről Schaffer Péter főmérnök a következő tájé­koztatást adta: — A háromezer tonnás többlettermelésünket válla­lási időszakokon belül osztot­tuk meg. Az így kapott napi termelési százalékok teljesí­tése különösebb problémát előreláthatólag nem jelent, mivel munkahelyi kapacitá­sunk ennek biztosításához rendelkezésünkre áll. A mun­kahelyek üres csillével va’ó ellátását is biztosítani tudjuk. A második sikló jobb oszlóján például második vágány lefektetése követ­keztében folyamatos szál­lításra térhetünk ál, mellyel az ürescsille ellátás ezen a területen megoldott­nak tekinthető. összüzemi teljesítményünk 2 százalékos növelését első­sorban az improduktív mű­szakokkal való helyes gazdál­kodással kívánjuk elérni. Továbbá számításba vettük a korszerűen biztosított és kor­szerűen gépesített frontfejté­sek várható termelékenység- növelhetését. Az összüzemi teljesítmény növekedéséhez nem kevésbé hozzájárul a remélhetőleg megvalósuló földalatti mozdonyszállítás. A mozdonyszállítás beve­zetésével elörelathatólag napi 10 földalatti szállító műszakot tudunk megta­karítani. Ez éves szinten közel 3 ezer műszakot jelent, amely az összüzemi teljesítményben 0,81 to /műszakos növekedést eredményez, a tervezett 0,8 to/műszak összüzemi teljesít­ménnyel szemben- Egyedül ez az egy tétel megfelel az össz­üzemi teljesítmény 2 százalé­kos növelésének­A szén fűtőértékének 10 kalóriával való növelését rész­ben a fokozott munkahelyi vá'ogatással, valamint a szállítószalagokról való pala- válogatással kívánjuk bizto­sítani. A munkahelyi váloga­tás hatékonyabbátétele érde­kében foglalkozunk elsősor­ban az acéltámos frontok hálózati világításával. Ezen intézkedésünk egyben a frontokban előforduló — kü­lönösen a világítás elégtelen­sége miatt bekövetkező — viszonylag nagyszámú baleset számát is csökkenteni fogja. A baleseti gyakorisági szám csökkentése érdekében na­gyobb sú’yt fektetünk a bal­eseti oktatásra, amelyet rendszeres visszakérdezéssel kapcsolunk össze. Az okta­tást az előbbi gyakorlattal szemben nem a felolvasó helyiségben, hanem beszállás után körletenként, külön-kü­lön a bányában tartjuk meg. Az üzem által vállalt 5 forintos önköltségcsökkentés érdekében fokozott mértékben tö­rekszünk például a rabolt, korszerű, biztosító elemek újra-felhasználására. A villamosenergiafogyasztás csökkentéséért a földalatti átemelő szivattyúk üzemelteté- tését a minimálisra szorítot­tuk, illetve megszüntettük az­által, hogy a fakadó vizeket a fővonali csorgákban vezet­jük el. Eddigi munkánk tapasztala­tai alapján a jövőben is úgy dolgo­zunk, hogy a gazdaságos termelés feladatait és a műszaki fejlesztést egy­szerre, együttesen hajtjuk végre, mert csak ez biztosíthat bá­nyaüzemünk számára tartós sikert. A csipkési bányaüzemben megalakult az anyagmentő brigád Csipkési bányaüzem fiataljai a legutóbbi KISZ taggyűlé­sen elhatározta*, hogy létre­hoznak egy anyagmentő bri­gádot, amelynek feladata lesz az elfekvő anyagok összegyűj­tése. Az anyagmentő brigád 30 tagja az elmúlt vasárnap ■kezdte meg munkáját. Ezen a napon 120 társadalmi mun­kaórát dolgoztak s az ered­mény 23 000 forint értékű anyag visszanyerése volt- A fiatalok úgy tervezik, hogy a közeljövőben ismét részt- veszne* anyagmentésen s sze­retnék elérni, hogy a bányá­ban ne legyen sehol elfekvő fölösleges anyag. Április 4-ére készülnek a balassagyarmati pékek is A Balassagyártrhati Sütő­ipari Vállalat dolgozói is el­készítették április 4-ét meg- ünneplő vállalásaikat. A dol­gozók itt egészéves verseny- válilalalást tettek a felszaba­dulási évforduló tiszteletére. Felajánlásaikat úgy állítot­ták össze, hogy azok mind­egyike á költségek megtaka­rítását, a terv túlteljesítését célozza. így például a mű­szaki intézkedések fokozot- nyezések alapján. tabb betartásával 4 ezer fo­rint, egyéb általános költsé­gek csökkentése révén 9000 forintnyi megtakarítást ér­nek el. Tervet dolgoztak ki a se­lejt 0,2 százalékkal történő csökkentésére, a vállalat ter­melékenységi tervének 1,5 százalékos növelésére is. A munkaversenyt brigádonként szervezték meg, egyéni fel­ajánlások, egyéni kezdemé­GÉPEK A BÁNYÁBAN... Az egész szénmedencében ma már egyre több gép segíti a bá­nyászok munkáját. A mátrano- váki bányákban például 12 Hi­dasi-, 8 Kóta-féle felrakógép és 2 szovjet PML. 5-ös rakodógép könnyíti a nehéz fizikai munkát. Csurgó táróban például már va­lamennyi munkahelyen Hidasi gép dolgozik — jó eredménnyel. A ZAGYVA II. ÁPRILIS 4-1 BEFÜTÉSÉÉRT Tovább szélesedik a közös erőfeszítés — Ahogyan a beruházó látja a feladatokat — Az új üveggyár, a Zagyva II építésének mielőbbi be­fejezéséért ezekben a napok­ban nagy harc folyik. Beru­házók, kivitelezők vállalták, hogy az új kemencét hazánk felszabadulásának 15. évfor­dulóján, április 4-én begyújt­ják. A beruházó szerint ehhez a következő legfontosabb fel­adatokat kell megoldani: Az új gyár építésén, szere­lésén jelenleg több mint 10 cég munkásai dolgoznak — jó ütemben. Mégis ahhoz, hogy a vállalt határidőre be­gyújtsák az új kemencét, több vállalat hasznos mun­kájára van szükség. Az aka­rat pedig megvan, ezt bizo­nyítják az utóbbi napokban kötött szerződések, megálla­podások. Ilyen megállapodás jött létre például február 19-én, pénteken a Fűtőberen­dezések Gyárával, mely azt vállalta, hogy a gázveze­téket és szerelvényeit máreius 5-ig, a kádkő- hűtő berendezést pedig március 15-ig leszállítják. Már pedig, ha a Fűtőberen­dezések Gyára a vállalt ha­táridőre leszállítja a beren­dezéseket, akkor az Általános Szerelő Vállalat munkásai, műszaki dolgozói lehetővé te­szik a . gyár begyújtását, — a munkát minden körülmények között elvégzik. Nagyon fontos — s jelenleg talán itt szorít legjobban a cipő — a húzógépek felfüg­gesztéséhez szükséges vas­szerkezet és a pódium le­gyártása. Ezt a munkát a Hejőcsabai Cementipari Gép­javító Vállalat dolgozói vég­zik. Sajnos azonban a hejő- csabaiak jelenleg anyaghiány­nyal küzdenek, a munkát nem tudják végezni. Feltétlen fon­tos, hogy a vállalás teljesítéséért a minisztérium mielőbb gon­doskodjék a megfelelő mennyiségű anyagról, hogy a vasszerkezet és a pódium ne gátolja az áp­rilis 4-i begyújtást. Nagy és sürgős munka vár már ma is a megyei Építő­ipari Vállalat dolgozóira Az időjárás már lehetővé teszi, hogy meggyorsítsák a külső ipari-, ivó- és szennyvízcsa­tornázást. A belső szerelést ugyanis a szerelőipari vállalat dolgozói elvégzik, de ha késik a külső munka, a rákapcso­lást nem tudják megtartani. Lényeges, s nagyon fontos az új transzformátorház át­alakítása. Ezzel a munkával legkésőbb március 10-ig vé­gezni kell, üzemeltetése szük­ségessé válik, mert a régi transzformátorház működte­tését — éppen az építkezések miatt mielőbb meg kell szün­tetni. Nemes feladatot vállaltak magukra a beruházók, kivi­telezők egyaránt. A munka sürget, közös összefogással pedig valóra lehet váltani a vállalást, április 4-én füstöl­het megyénk egyik legna­gyobb létesítményének, a Zagyva II. üveggyárnak ké­ménye. Fent: ömlik a szén a Kida i gépről Csur­gó-táróban. OJdalt: A géppel felrakott sze­net csúzilák, szállító- szalagok to­vábbítják a csillékbe — korszerűen biztosított vágatokban. Mátranová- kon ma már 2714 folyómé­ter a TH- gyűrűvel, Moll-ívvel, vasbetonnal és beton­idommal biz­tosított vágat hossza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom