Nógrádi Népújság, 1960. február (16. évfolyam, 10-17. szám)

1960-02-27 / 17. szám

2 nógrádi NÉPCJSAG I960, február 27. Hatmillió forint, 700 tonna lemez a bürokrácia útvesztőjében — MIÉRT NEM VALÓSUL MEG MÄNDOKI ANDOR ÜJÍTASA — Még 1956 első felében Mán- doki Andor, a Salgótarjáni Acélárugyár mérnöke úgyne­vezett izothermális, hőkezelé­si eljárást dolgozott ki egyes mezőgazdasági szerszámok előállítására. Az új eljárás abban az időben nagy fel­tűnést keltett, szakkörökben is elismerést váltott ki. Mos­tani gazdaságpolitikai célki­tűzéseink különösen indo­kolttá tennék a fejlettebb eljárás alkalmazását, amely a termékek élettartamát nö­veli meg és anyagtakarékos­ságot eredményez. „KITŰNŐ...” — MONDJA A TUDOMÁNYOS AKADÉMIA Érdemes néhány véleményt idézni Mándoki Andor újítá­sával kapcsolatban. A Ma­gyar Tudományos Akadémia gépészeti főbizottsága 1957. január 22-i levelében a kö­vetkezőket írja: „A dolgo­zat kitűnő példája annak, hogy a korszerű hőkezelési eljárás alkalmazása még az egyszerű iparcikkek gyártá­sánál is jelentékeny népgaz­dasági hasznot biztosít minő­ségjavító hatásával.’’ A Nóg­rádi Szénbányászati Tröszt 1957. január 23-án levélben értesítette az újítót arról, hogy a mizserfai bányákban kipróbált nyolc darab lapát teljesen megfelelt a várako­zásnak. Eddig egy-egy ilyen szerszám fél év alatt kopott el, de az új eljárással készí­tett lapáton egy félév után a kopásnak semmiféle jele nem látszik. A tröszt mindjárt közölte is, hogy hajlandó 60 darabot rendelni. Kipróbálta az új eljárással készített la­pátot a MÁV is. Az illetéke­sek véleménye szerint a kí­sérleti eredmények teljesen megfelelőek. Erről tanúskod­nak az 1957. augusztus 2-án készített feljegyzések. Mire alapozták a különbö­ző szervek ezt a kedvező vé­leményüket? KÉTSZERES ÉLETTARTAM, HATMILLIÓS MEGTAKAR1TÄS Mind az újítók, mind azok, akik a gyakorlati kísérletek egész sorát hajtották végre az új eljárással készített la­páton, meggyőződtek arról, hogy az teljesen megfelel az elméleti számításoknak és az élet követelményeinek. Csak egy néhány tényt ezzel kap­csolatban. A melegen henge­relt lapát, amelyet hőkezelés­nek vetnek alá, szakítószi­lárdság tekintetében több mint kétszeres eredményt produkál. A legszerényebb számítások szerint is az ilyen szerszám élettartama kétsze­resére növekszik, de nem ritka, amikor ennél maga­sabb is. Ismeretes, hogy a legtöbb lapát akkor megy tönkre, amikor a nyele eltö­rik, vagy a széle kirój tozó- dik. A hőkezeléses eljárás esetében ezek a visszásságok a szokásos használati idő után egyáltalán nem jelent­keznek. De van ettől még jelentő­sebb előnye is. Az ország la­pátszükségletét a Salgótarjá­ni Acélárugyár elégíti ki. Ha csak a legminimálisabb, évi 900 tonnás igényt vesszük alapul, valamint az új eljá­rással lehetséges kétszeres élettartamot, akkor ez összes­ségében évente 6 millió fo­rint megtakarítást, ezen be­lül 700 tonna finomlemez egyéb célra való felhasználá­sát teszi lehetővé. Nagyszerű dolog ez akkor, amikor a többmilliós megtakarításon túl jelenleg még hiánycik­ként keletkező anyag megta­karítását is jelenti. VAN JÓ VÉLEMÉNY, EREDMÉNYES KÍSÉRLET, DE MIÉRT HIÁNYZIK A RENDELÉS? Az új eljárás kidolgozásá­nak és alkalmazásának kez­deti időszakában számos kedvező vélemény hangzott el. Azonban a hőkezelést mindössze csak az ásó- és ka­pagyártásra sikerült kiter­jeszteni. Az ország lapátigé­nyét még ma is a régi, sokkal gazdaságtalanabb eljá­rással elégítik ki. Igaz, hogy a hőkezelés mintegy 10—20 százalékkal megnöveli a költ­ségráfordítást. De az is a valósághoz tartozik, hogy ezt a költséget az újító vélemé­nye szerint, a gyakorlati al­kalmazás tapasztalatai alap­ján jelentősen lehetne csök­kenteni. Sőt, az eljárást más egyéb gyártmányokra is al­kalmazni lehetne. A beren­dezés kisebb fejlesztéssel al­kalmas lenne arra, hogy a jelentkező igényeket ezekből a termékekből az új eljárás­sal elégítsük ki. A műszaki fejlesztési alapból mód len­ne arra, hogy mintegy 400 ezer forint értékben új ke­mencét építsenek, amely a gyártáshoz még szükséges. Végeredményben tehát min­den termelési-műszaki felté­tel adott, mindössze csak egy hiányzik: a rendelés. Mert azután az négy év óta egy-két jelentéktelen kivétel­től eltekintve nem érkezett a Salgótarjáni Acélárugyárba. Jó lenne, ha az illetékes or­szágos főhatóságok, elsősor­ban a Kohó- és Gépiprai Mi­nisztérium, valamint a Bel­kereskedelmi Minisztérium rendet teremtene ebben a te­kintetben. Nem engedhetjük meg, hogy a bürokrácia út­vesztőjében már négy év óta 6 millió forintot dobjunk ki az ablakon, ezen belül 700 tonna másutt is igen keresett finomlemezt pocsékoljunk el. A népgazdaság érdekein túl ezt kívánja az újító erkölcsi és anyagi megbecsülése is. — hg — Felhívás A Művelődésügyi Minisztérium nemzetiségi osztálya felhívja azoknak az érettségi előtt álló, illetve érettségizett fiataloknak a figyelmét, akik valamelyik hazai nemzetiség nyelvét társalgási fo­kon jól bírják és hivatást fez­nek a nemzetiségi tanítói, iiletve óvónői pályára, hogy jelentkez­zenek a felsőfokú tanító- illetve óvónőképzők nemzetiségi tago­zatára. A hazai nemzetiségi nyelvű általános iskolák alsó tagozatá­ban (az I—IV. osztályban) műkö­désre jogosító tanítói oklevél csak a budapesti tanítóképzőin­tézetben nyerhető, három évi ta­nulmányi idő alatt, (A tanító­képző címe: Budapest, XII., Kiss János altábornagy út 40.) A román, szerb, horvát és szlo­vák nemzetiségi nyelvű óvodák­ban működésre jogosító óvónői oklevél a szarvasi (Szabadság u. 4.), német nemzetiségi pedig a soproni (Ferenczi J. u. 1—3. sz.) óvónőképző intézetben szerezhető két évi tanulás után. A felvételnél előnyben részesül­nek a régebben érettségizett, de harminc évnél nem idősebb és ipari nagyüzemben, vagy a mezőgazdaság szocialista szekto­rában fizikai termelőmunkát vég­zett dolgozók, valamint a ki­tűnő, jeles, vagy jó eredményű tanulók. A felvételi kérelmet annak a középiskolának az igazgatójához kell benyújtani, amelyben a je­lentkező érettségizik, vagy érett­ségizett. A további részletes fel­világosításokat is a középisko­lák igazgatói adják meg. Hároméves a munkásőrség Tervszerű tagfelvételi munka a balassagyarmati kórház KISZ szervezeténél Ha valaki arról érdeklődik a balassagyarmati városi KISZ-bizottágon, hogy melyik alapszervezetben halad legjob­ban a tagfelvétel, akkor a kórház KISZ-szervezetét mondják. S ha netán bővebb adatokra volna szükség, el­mondják, hogy a közelmúlt­ban hét fiatalt vettek fel, majd egyet, s most megint egy fiatal orvos felvétele van folyamatban. Ezekután min­denki arra gondol, hogy a vá­rosi alapszervezetek között a legtöbb fiatal a kórház KISZ- szervezetében van. A valóság azonban mást mutat. Dr. Plank Györgyné, a szervezet titkára mondja el ennek a furcsa jelenségnek az okát. Már közel egy éve vezeti a fiatalokat, s elmond­ja, hiába vált rendszeressé a tagfelvétel, a létszám ma is körülbelül ugyanaz, mint egy éve. Az okát a fiatalok ál­landó mozgása idézi elő. So­rolja a neveket s mondja, ki hová került. Van aki más egészségügyi szervnél, míg mások üzemnél vagy hivatal­nál nyertek munkát. S ez a nagy hullámzás idézte elő, hogy a szervezet taglétszáma ma sem több, mint egy év­vel ezelőtt. Viszont ha tag­felvétel nem történik, a KISZ- tagok száma ma alig érné el a 15—20-at. A hullámzást megakadá­lyozni ugyan nem tudják, de ezt ellensúlyozzák a kórházba került fiatalok bevonásával. S ez a munka nem volt könnyű kezdetben. A KISZ- szervezetnek nem volt prog­ramja, kolletív megmozdulá­sa, a tagok csak fizető auto­maták voltak. Érthető, hogy a. kívül álló fiatalok nem igyekeztek a KISZ-be. Ma azonban a helyzet lényegesen ^MíitGr&i délután J/laf/tjaruándarhan Magyarnándorban nagy az izgalom. A községben már mindenki tudja, hogy február 28-án műsoros délutánon ve­hetnek részt. S ez a megren­dezésre kerülő műsor annyi­ban különbözik a községberf korábban megrendezett mű­vészi műsoroktól, hogy itt a „primadonnák”, „művészek” és „művésznők“ is falubeliek, sőt a falu legKedvesebbjei lesznek. Novak Valika, Ve- szelka Marika, Varga Janika, Bagyal Pityu és a többiek, a 26 főből álló óvodás „gárda”, akik életük első nyilvános szereplésére készülnek ez alkalommal. Ők lesznek az előadók, a szórakoztatók, akik jeleneteket, verseket, tánc- számoKat adnak elő, azonban mégsem ők izgulnak, hanem a kritikusok, akik majd a nézőtéren ülnek, no meg Mé­száros Erzsiké, a műsoros délután rendezője. Műsoruk­hoz sok sikert kívánunk.! megváltozott. Nem kell már agitálni a fiatalokat a belé­pésre. Hogy miért? A KISZ- titkár szavai szerint a vál­tozás oka a megnövekedett tekintély. Talán a pontos okát ő sem tudná megmon­dani, de érzik a KISZ-szer- vezet iránt a bizalom meg­hatványozódott. Ma már jön­nek a fiatalok, hogy szeret­nének KISZ-tagok lenni. Még alig száradt meg a tinta dr. Werfer Béla belépési nyi­latkozatán, máris újabb je­lentkező, dr. Tárnok Edit kéri a felvételét. A tagfelvétel az alapszer­vezetnél nem kampánymun­ka. Rendszeresen foglalkoz­nak a kívülálló fiatalokkal, sőt, arra is volt alkalom, hogy meghívták rendezvé­nyeikre. Elbeszélgetnek a fia­talokkal, kikérik véleményü­ket s a felvétel olyan kisebb káderezés. Mert nem csupán tagot, hanem dolgozó fiatalt akarnak a szervezetbe. Ezért teszik fel belépés előtt az ál­talános kérdést a nemzetközi helyzetről, s ami. a leglénye­gesebb, miért akar a KISZ tagja lenni. Munkájuk nehe­zebb része azonban csak ez­után következik. Bevonni a szervezet munkájába, aktivi­zálni az új tagokat. Ez pedig nem könnyű. A szervezet sajátosságánál fogva több foglalkozási ágat ölel fel. Megtalálni az orvos­tól a konyhai munkásig egy­aránt minden foglalkozási ágat. Ez természetesen nagy feladatot jelent a vezetőség számára, hiszen más egy or­vos érdeklődési köre, mint egy takarítónőé. S ezt a ket­tősséget kellett legyőzni, hogy legyen bármilyen foglalkozá­sú, mégis megtalálja a he­lyét a KISZ-ben. S hogy si­került, azt a legutóbbi fiatal orvosok belépése is bizonyítja Az intézmény dolgozói há rom váltásban dolgoznak. Ez i széttagoltság akadályozza a teljes kibontakozást, s nem egyszer egy-egy taggyűlés megtartása is nehéz feladat. Ennek ellenére azonban a szervezeti élet mégis jónak mondható. A fiatalok kivétel nélkül résztvesznek a politi­kai oktatásban. Bár kultúr- ■■'soportjuk közös a szakszer­vezettel, a szereplők zöme mégis KISZ-tag. S hogy még­is talán mi okozza a legna­gyobb problémát? A KISZ-tagok zöme lány. Most tervezik egy klubdél­után létrehozását, azonban erre fiúkat is szeretnének meghívni. Ezekben a napok­ban folyik a döntés, melyik „fiús” KISZ-szervezettel ve­gyék fel a kapcsolatot. S le­het, hogy a választás az Épü­letszerelő Vállalat alapszer­vezetére esik majd. így meg­oldódik a közös szórakozás legnagyobb problémája is. S a kórház KlSZ-vezetősé- ge reménykedik. Talán egy­szer megszűnik majd a hul­lámzás s az új tagok nem ki­egészítik, hanem növelik a szervezet létszámát. — Hortobágyi — Rozsnyal Zoltán rajza a „Munkásőr” című lapból. Járási pártvégrehajtó bizottság tárgyalta az Érsekvadkerti Gépállomás tavaszi munkára való felkészülését A mezőgazdasági termelés növelésében rendkívül nagy szerepe van a korszerű agro­technika alkalmazásának. Az újonnan alakult termelőszö­vetkezetek nagytáblás föld­területein lehetőség nyílik a modern, mezőgazdasági gépek alkalmazására, a gépi szán­tásra, vetésre, a növények gépi megmunkálására és be­takarítására. Miután az új gazdasági évben a termelő- szövetkezetek területben is és számszerűségban is je­lentősen megnövekedtek, na­gyobb feladatok hárulnak a gépállomásokra. A balassagyarmati járási pártbizottság nem régen bri­gádot alakított, hogy hozzá­értő szakemberek bevonásá­val megvizsgálják az érsek­vadkerti gépállomás tavaszi munkára való felkészülését, a gépjavítás helyzetét és a gép­állomás termelőszövetkezetek­kel való kapcsolatát. A bri­gád hosszú és alapos vizsgálat után jelentést készített a vizs­gálat eredményeiről, amelyet a balassagyarmati Járási Párt Végrehajtó Bizottság1 ülése elé terjesztett. A járási párt végrehajtó bizottság a brigád jelentését megvitatta es ha­tározatokat hozott a gépállo­más munkájának további megjavítására. „Legalább 120 munkaegységet teljesítünk, támogatjuk a 30 mássás kukoricatermelési mozgalmat“ Tanácskoztak megyénk tsz-asszonyai A termelőszövetkezeti moz­galom fokozatos szélesítésével és megerősítésével párhuza­mosan nőnek a termelőszö­vetkezetekben dolgozó asz- szonyok feladatai is. Ezek a feladatok igen sokrétűek. Valamivel több teendő vár ezekre a parasztasszonyokra, mint hajdani egyéni gazdál­kodó korukban. A közösség másként formálja meg a ben­ne helyet foglaló nők fel­adatait is. Ezekről a feladatokról ta­nácskoztak a megyei tanács nagytermében a megye vala­mennyi termelőszövetkezeté­nek asszony küldöttei. Megje­lentek itt a tíz évvel ezelőtt alakult termelőszövetkezetek alapító asszony tagjai épp­úgy, mint az új utat járó, első lépéseket megtevő, most belépett parasztasszonyok. A vitát végig kísérő felelősség- érzet az, hogy rajtuk is múlik, hogyan erősödik az újonnan ala­kított, közös gazdaság. Az asszonyok számára a ter­melőszövetkezeti élet minő­ségileg is újjászületést jelent: kizárólag rajta múlik, meny­nyit dolgozik, mert munkája után őt is munkaegység illeti meg éppúgy, mint a férfit. Vannak olyan termelőszö­vetkezetek, ahol a tagok több­ségét asszonyok teszik ki. Romhány ban például 240 nő van. Hugyagon 200 nő és 80 férfi alakított közös gazdasá­got. Ilyen helyeken fokozot­tabban nehéz az asszonyok dolga, mert nemcsak a női munkát, női kézügyességet igénylő munkakört látják el a nők, hanem férfiasán helyt kell állmok valamennyi mun­katerületen, még az aratásban is. A termelőszövetkezetek asz- szonyai elhatározták: mozgalmat indítanak: el­érünk legalább 120 mun­kaegységet — jelszóval. Eszerint minden asszony kö­telezettséget vállal azért, hogy minden eszközzel magáévá te­szi e mozgalom célkitűzéseit. Jó munkaszervezéssel nem megoldatlan ez a feladat, a kisgyermekes, vagy az isko­lás gyermekeket nevelő anyák számára sem. De a jó idő­beosztás érdekében felveszik a kapcsolatot az üzemekben, hivatalokban dolgozó asszo­nyokkal tapasztalatgyűjtés ér­dekében. Emellett az asszonyok is részt kívánnak vállalni a ter­méshozam növeléséből. Mozgalmat indítanak olyan irányban is, hogy holdanként 30 mázsa ku­koricát, 60 mázsa búzát termelnek, de növelik minden erejükkel az egyéb termékek hozamait is, hogy minél gazdagabbak, erősebbek legyenek a terme­lőszövetkezetek. E program megvalósítása ér­dekében azonban az asszo­nyoknak is hozzá kell járul- niok a munka jobb megszer­vezéséhez, hogy ne lehessen egyetlen felesleges, üres mun­kaegység sem, amely mögött ne állna tartalmas, eredmé­nyes munka. Segíteniök kell abban is, hogy megszűnjön a termelőszövetkezeten belül mindenféle viszály, ne enged­jenek teret a széthúzásnak sem. Nem utolsó sorban pe­dig tanulnia, nagyon sokat tanulnia kell a termelőszövet­kezet valamennyi asszonyá­nak. Meg kell szervezni a munkaegységkiszámító, az alapszabályt ismertető tanfo­lyamokat, igényelniük kell minél több jogi és egyéb is­meretterjesztő előadást, kérniük kell szakmai is­mereteiket bővítő tanfo­lyamok rendezését is — gondolunk itt a baromfi- tenyésztés, növényápolás, tudományos ismeretére — hogy a tanulásban, a mű­velődésben is megállják a helyüket ezek az asszonyok, mint ahogy helytállnak már legtöbb he- lven a munka frontján. U. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom