Nógrádi Népújság, 1960. február (16. évfolyam, 10-17. szám)
1960-02-27 / 17. szám
2 nógrádi NÉPCJSAG I960, február 27. Hatmillió forint, 700 tonna lemez a bürokrácia útvesztőjében — MIÉRT NEM VALÓSUL MEG MÄNDOKI ANDOR ÜJÍTASA — Még 1956 első felében Mán- doki Andor, a Salgótarjáni Acélárugyár mérnöke úgynevezett izothermális, hőkezelési eljárást dolgozott ki egyes mezőgazdasági szerszámok előállítására. Az új eljárás abban az időben nagy feltűnést keltett, szakkörökben is elismerést váltott ki. Mostani gazdaságpolitikai célkitűzéseink különösen indokolttá tennék a fejlettebb eljárás alkalmazását, amely a termékek élettartamát növeli meg és anyagtakarékosságot eredményez. „KITŰNŐ...” — MONDJA A TUDOMÁNYOS AKADÉMIA Érdemes néhány véleményt idézni Mándoki Andor újításával kapcsolatban. A Magyar Tudományos Akadémia gépészeti főbizottsága 1957. január 22-i levelében a következőket írja: „A dolgozat kitűnő példája annak, hogy a korszerű hőkezelési eljárás alkalmazása még az egyszerű iparcikkek gyártásánál is jelentékeny népgazdasági hasznot biztosít minőségjavító hatásával.’’ A Nógrádi Szénbányászati Tröszt 1957. január 23-án levélben értesítette az újítót arról, hogy a mizserfai bányákban kipróbált nyolc darab lapát teljesen megfelelt a várakozásnak. Eddig egy-egy ilyen szerszám fél év alatt kopott el, de az új eljárással készített lapáton egy félév után a kopásnak semmiféle jele nem látszik. A tröszt mindjárt közölte is, hogy hajlandó 60 darabot rendelni. Kipróbálta az új eljárással készített lapátot a MÁV is. Az illetékesek véleménye szerint a kísérleti eredmények teljesen megfelelőek. Erről tanúskodnak az 1957. augusztus 2-án készített feljegyzések. Mire alapozták a különböző szervek ezt a kedvező véleményüket? KÉTSZERES ÉLETTARTAM, HATMILLIÓS MEGTAKAR1TÄS Mind az újítók, mind azok, akik a gyakorlati kísérletek egész sorát hajtották végre az új eljárással készített lapáton, meggyőződtek arról, hogy az teljesen megfelel az elméleti számításoknak és az élet követelményeinek. Csak egy néhány tényt ezzel kapcsolatban. A melegen hengerelt lapát, amelyet hőkezelésnek vetnek alá, szakítószilárdság tekintetében több mint kétszeres eredményt produkál. A legszerényebb számítások szerint is az ilyen szerszám élettartama kétszeresére növekszik, de nem ritka, amikor ennél magasabb is. Ismeretes, hogy a legtöbb lapát akkor megy tönkre, amikor a nyele eltörik, vagy a széle kirój tozó- dik. A hőkezeléses eljárás esetében ezek a visszásságok a szokásos használati idő után egyáltalán nem jelentkeznek. De van ettől még jelentősebb előnye is. Az ország lapátszükségletét a Salgótarjáni Acélárugyár elégíti ki. Ha csak a legminimálisabb, évi 900 tonnás igényt vesszük alapul, valamint az új eljárással lehetséges kétszeres élettartamot, akkor ez összességében évente 6 millió forint megtakarítást, ezen belül 700 tonna finomlemez egyéb célra való felhasználását teszi lehetővé. Nagyszerű dolog ez akkor, amikor a többmilliós megtakarításon túl jelenleg még hiánycikként keletkező anyag megtakarítását is jelenti. VAN JÓ VÉLEMÉNY, EREDMÉNYES KÍSÉRLET, DE MIÉRT HIÁNYZIK A RENDELÉS? Az új eljárás kidolgozásának és alkalmazásának kezdeti időszakában számos kedvező vélemény hangzott el. Azonban a hőkezelést mindössze csak az ásó- és kapagyártásra sikerült kiterjeszteni. Az ország lapátigényét még ma is a régi, sokkal gazdaságtalanabb eljárással elégítik ki. Igaz, hogy a hőkezelés mintegy 10—20 százalékkal megnöveli a költségráfordítást. De az is a valósághoz tartozik, hogy ezt a költséget az újító véleménye szerint, a gyakorlati alkalmazás tapasztalatai alapján jelentősen lehetne csökkenteni. Sőt, az eljárást más egyéb gyártmányokra is alkalmazni lehetne. A berendezés kisebb fejlesztéssel alkalmas lenne arra, hogy a jelentkező igényeket ezekből a termékekből az új eljárással elégítsük ki. A műszaki fejlesztési alapból mód lenne arra, hogy mintegy 400 ezer forint értékben új kemencét építsenek, amely a gyártáshoz még szükséges. Végeredményben tehát minden termelési-műszaki feltétel adott, mindössze csak egy hiányzik: a rendelés. Mert azután az négy év óta egy-két jelentéktelen kivételtől eltekintve nem érkezett a Salgótarjáni Acélárugyárba. Jó lenne, ha az illetékes országos főhatóságok, elsősorban a Kohó- és Gépiprai Minisztérium, valamint a Belkereskedelmi Minisztérium rendet teremtene ebben a tekintetben. Nem engedhetjük meg, hogy a bürokrácia útvesztőjében már négy év óta 6 millió forintot dobjunk ki az ablakon, ezen belül 700 tonna másutt is igen keresett finomlemezt pocsékoljunk el. A népgazdaság érdekein túl ezt kívánja az újító erkölcsi és anyagi megbecsülése is. — hg — Felhívás A Művelődésügyi Minisztérium nemzetiségi osztálya felhívja azoknak az érettségi előtt álló, illetve érettségizett fiataloknak a figyelmét, akik valamelyik hazai nemzetiség nyelvét társalgási fokon jól bírják és hivatást feznek a nemzetiségi tanítói, iiletve óvónői pályára, hogy jelentkezzenek a felsőfokú tanító- illetve óvónőképzők nemzetiségi tagozatára. A hazai nemzetiségi nyelvű általános iskolák alsó tagozatában (az I—IV. osztályban) működésre jogosító tanítói oklevél csak a budapesti tanítóképzőintézetben nyerhető, három évi tanulmányi idő alatt, (A tanítóképző címe: Budapest, XII., Kiss János altábornagy út 40.) A román, szerb, horvát és szlovák nemzetiségi nyelvű óvodákban működésre jogosító óvónői oklevél a szarvasi (Szabadság u. 4.), német nemzetiségi pedig a soproni (Ferenczi J. u. 1—3. sz.) óvónőképző intézetben szerezhető két évi tanulás után. A felvételnél előnyben részesülnek a régebben érettségizett, de harminc évnél nem idősebb és ipari nagyüzemben, vagy a mezőgazdaság szocialista szektorában fizikai termelőmunkát végzett dolgozók, valamint a kitűnő, jeles, vagy jó eredményű tanulók. A felvételi kérelmet annak a középiskolának az igazgatójához kell benyújtani, amelyben a jelentkező érettségizik, vagy érettségizett. A további részletes felvilágosításokat is a középiskolák igazgatói adják meg. Hároméves a munkásőrség Tervszerű tagfelvételi munka a balassagyarmati kórház KISZ szervezeténél Ha valaki arról érdeklődik a balassagyarmati városi KISZ-bizottágon, hogy melyik alapszervezetben halad legjobban a tagfelvétel, akkor a kórház KISZ-szervezetét mondják. S ha netán bővebb adatokra volna szükség, elmondják, hogy a közelmúltban hét fiatalt vettek fel, majd egyet, s most megint egy fiatal orvos felvétele van folyamatban. Ezekután mindenki arra gondol, hogy a városi alapszervezetek között a legtöbb fiatal a kórház KISZ- szervezetében van. A valóság azonban mást mutat. Dr. Plank Györgyné, a szervezet titkára mondja el ennek a furcsa jelenségnek az okát. Már közel egy éve vezeti a fiatalokat, s elmondja, hiába vált rendszeressé a tagfelvétel, a létszám ma is körülbelül ugyanaz, mint egy éve. Az okát a fiatalok állandó mozgása idézi elő. Sorolja a neveket s mondja, ki hová került. Van aki más egészségügyi szervnél, míg mások üzemnél vagy hivatalnál nyertek munkát. S ez a nagy hullámzás idézte elő, hogy a szervezet taglétszáma ma sem több, mint egy évvel ezelőtt. Viszont ha tagfelvétel nem történik, a KISZ- tagok száma ma alig érné el a 15—20-at. A hullámzást megakadályozni ugyan nem tudják, de ezt ellensúlyozzák a kórházba került fiatalok bevonásával. S ez a munka nem volt könnyű kezdetben. A KISZ- szervezetnek nem volt programja, kolletív megmozdulása, a tagok csak fizető automaták voltak. Érthető, hogy a. kívül álló fiatalok nem igyekeztek a KISZ-be. Ma azonban a helyzet lényegesen ^MíitGr&i délután J/laf/tjaruándarhan Magyarnándorban nagy az izgalom. A községben már mindenki tudja, hogy február 28-án műsoros délutánon vehetnek részt. S ez a megrendezésre kerülő műsor annyiban különbözik a községberf korábban megrendezett művészi műsoroktól, hogy itt a „primadonnák”, „művészek” és „művésznők“ is falubeliek, sőt a falu legKedvesebbjei lesznek. Novak Valika, Ve- szelka Marika, Varga Janika, Bagyal Pityu és a többiek, a 26 főből álló óvodás „gárda”, akik életük első nyilvános szereplésére készülnek ez alkalommal. Ők lesznek az előadók, a szórakoztatók, akik jeleneteket, verseket, tánc- számoKat adnak elő, azonban mégsem ők izgulnak, hanem a kritikusok, akik majd a nézőtéren ülnek, no meg Mészáros Erzsiké, a műsoros délután rendezője. Műsorukhoz sok sikert kívánunk.! megváltozott. Nem kell már agitálni a fiatalokat a belépésre. Hogy miért? A KISZ- titkár szavai szerint a változás oka a megnövekedett tekintély. Talán a pontos okát ő sem tudná megmondani, de érzik a KISZ-szer- vezet iránt a bizalom meghatványozódott. Ma már jönnek a fiatalok, hogy szeretnének KISZ-tagok lenni. Még alig száradt meg a tinta dr. Werfer Béla belépési nyilatkozatán, máris újabb jelentkező, dr. Tárnok Edit kéri a felvételét. A tagfelvétel az alapszervezetnél nem kampánymunka. Rendszeresen foglalkoznak a kívülálló fiatalokkal, sőt, arra is volt alkalom, hogy meghívták rendezvényeikre. Elbeszélgetnek a fiatalokkal, kikérik véleményüket s a felvétel olyan kisebb káderezés. Mert nem csupán tagot, hanem dolgozó fiatalt akarnak a szervezetbe. Ezért teszik fel belépés előtt az általános kérdést a nemzetközi helyzetről, s ami. a leglényegesebb, miért akar a KISZ tagja lenni. Munkájuk nehezebb része azonban csak ezután következik. Bevonni a szervezet munkájába, aktivizálni az új tagokat. Ez pedig nem könnyű. A szervezet sajátosságánál fogva több foglalkozási ágat ölel fel. Megtalálni az orvostól a konyhai munkásig egyaránt minden foglalkozási ágat. Ez természetesen nagy feladatot jelent a vezetőség számára, hiszen más egy orvos érdeklődési köre, mint egy takarítónőé. S ezt a kettősséget kellett legyőzni, hogy legyen bármilyen foglalkozású, mégis megtalálja a helyét a KISZ-ben. S hogy sikerült, azt a legutóbbi fiatal orvosok belépése is bizonyítja Az intézmény dolgozói há rom váltásban dolgoznak. Ez i széttagoltság akadályozza a teljes kibontakozást, s nem egyszer egy-egy taggyűlés megtartása is nehéz feladat. Ennek ellenére azonban a szervezeti élet mégis jónak mondható. A fiatalok kivétel nélkül résztvesznek a politikai oktatásban. Bár kultúr- ■■'soportjuk közös a szakszervezettel, a szereplők zöme mégis KISZ-tag. S hogy mégis talán mi okozza a legnagyobb problémát? A KISZ-tagok zöme lány. Most tervezik egy klubdélután létrehozását, azonban erre fiúkat is szeretnének meghívni. Ezekben a napokban folyik a döntés, melyik „fiús” KISZ-szervezettel vegyék fel a kapcsolatot. S lehet, hogy a választás az Épületszerelő Vállalat alapszervezetére esik majd. így megoldódik a közös szórakozás legnagyobb problémája is. S a kórház KlSZ-vezetősé- ge reménykedik. Talán egyszer megszűnik majd a hullámzás s az új tagok nem kiegészítik, hanem növelik a szervezet létszámát. — Hortobágyi — Rozsnyal Zoltán rajza a „Munkásőr” című lapból. Járási pártvégrehajtó bizottság tárgyalta az Érsekvadkerti Gépállomás tavaszi munkára való felkészülését A mezőgazdasági termelés növelésében rendkívül nagy szerepe van a korszerű agrotechnika alkalmazásának. Az újonnan alakult termelőszövetkezetek nagytáblás földterületein lehetőség nyílik a modern, mezőgazdasági gépek alkalmazására, a gépi szántásra, vetésre, a növények gépi megmunkálására és betakarítására. Miután az új gazdasági évben a termelő- szövetkezetek területben is és számszerűségban is jelentősen megnövekedtek, nagyobb feladatok hárulnak a gépállomásokra. A balassagyarmati járási pártbizottság nem régen brigádot alakított, hogy hozzáértő szakemberek bevonásával megvizsgálják az érsekvadkerti gépállomás tavaszi munkára való felkészülését, a gépjavítás helyzetét és a gépállomás termelőszövetkezetekkel való kapcsolatát. A brigád hosszú és alapos vizsgálat után jelentést készített a vizsgálat eredményeiről, amelyet a balassagyarmati Járási Párt Végrehajtó Bizottság1 ülése elé terjesztett. A járási párt végrehajtó bizottság a brigád jelentését megvitatta es határozatokat hozott a gépállomás munkájának további megjavítására. „Legalább 120 munkaegységet teljesítünk, támogatjuk a 30 mássás kukoricatermelési mozgalmat“ Tanácskoztak megyénk tsz-asszonyai A termelőszövetkezeti mozgalom fokozatos szélesítésével és megerősítésével párhuzamosan nőnek a termelőszövetkezetekben dolgozó asz- szonyok feladatai is. Ezek a feladatok igen sokrétűek. Valamivel több teendő vár ezekre a parasztasszonyokra, mint hajdani egyéni gazdálkodó korukban. A közösség másként formálja meg a benne helyet foglaló nők feladatait is. Ezekről a feladatokról tanácskoztak a megyei tanács nagytermében a megye valamennyi termelőszövetkezetének asszony küldöttei. Megjelentek itt a tíz évvel ezelőtt alakult termelőszövetkezetek alapító asszony tagjai éppúgy, mint az új utat járó, első lépéseket megtevő, most belépett parasztasszonyok. A vitát végig kísérő felelősség- érzet az, hogy rajtuk is múlik, hogyan erősödik az újonnan alakított, közös gazdaság. Az asszonyok számára a termelőszövetkezeti élet minőségileg is újjászületést jelent: kizárólag rajta múlik, menynyit dolgozik, mert munkája után őt is munkaegység illeti meg éppúgy, mint a férfit. Vannak olyan termelőszövetkezetek, ahol a tagok többségét asszonyok teszik ki. Romhány ban például 240 nő van. Hugyagon 200 nő és 80 férfi alakított közös gazdaságot. Ilyen helyeken fokozottabban nehéz az asszonyok dolga, mert nemcsak a női munkát, női kézügyességet igénylő munkakört látják el a nők, hanem férfiasán helyt kell állmok valamennyi munkaterületen, még az aratásban is. A termelőszövetkezetek asz- szonyai elhatározták: mozgalmat indítanak: elérünk legalább 120 munkaegységet — jelszóval. Eszerint minden asszony kötelezettséget vállal azért, hogy minden eszközzel magáévá teszi e mozgalom célkitűzéseit. Jó munkaszervezéssel nem megoldatlan ez a feladat, a kisgyermekes, vagy az iskolás gyermekeket nevelő anyák számára sem. De a jó időbeosztás érdekében felveszik a kapcsolatot az üzemekben, hivatalokban dolgozó asszonyokkal tapasztalatgyűjtés érdekében. Emellett az asszonyok is részt kívánnak vállalni a terméshozam növeléséből. Mozgalmat indítanak olyan irányban is, hogy holdanként 30 mázsa kukoricát, 60 mázsa búzát termelnek, de növelik minden erejükkel az egyéb termékek hozamait is, hogy minél gazdagabbak, erősebbek legyenek a termelőszövetkezetek. E program megvalósítása érdekében azonban az asszonyoknak is hozzá kell járul- niok a munka jobb megszervezéséhez, hogy ne lehessen egyetlen felesleges, üres munkaegység sem, amely mögött ne állna tartalmas, eredményes munka. Segíteniök kell abban is, hogy megszűnjön a termelőszövetkezeten belül mindenféle viszály, ne engedjenek teret a széthúzásnak sem. Nem utolsó sorban pedig tanulnia, nagyon sokat tanulnia kell a termelőszövetkezet valamennyi asszonyának. Meg kell szervezni a munkaegységkiszámító, az alapszabályt ismertető tanfolyamokat, igényelniük kell minél több jogi és egyéb ismeretterjesztő előadást, kérniük kell szakmai ismereteiket bővítő tanfolyamok rendezését is — gondolunk itt a baromfi- tenyésztés, növényápolás, tudományos ismeretére — hogy a tanulásban, a művelődésben is megállják a helyüket ezek az asszonyok, mint ahogy helytállnak már legtöbb he- lven a munka frontján. U. M.
