Nógrádi Népújság, 1960. február (16. évfolyam, 10-17. szám)

1960-02-24 / 16. szám

1960. február 24. NÓGRÁDI NtPÜJSAG 3 0 Szakszervezetek Nógrád megyei Tanácsa Elnökségének HAIflROZIlTn az I960, évi népgazdasági feladatok megvalósítására A Magyar Szocialista Mun­káspárt 1960. I. 12-i ülése, a SZOT 1960. I 22-én tartott VII. teljes ülésének határo­zata, a Megyei Párt Végre­hajtó Bizottság február 1-én tett megállapítása alapján az SZMT Elnöksége az 1960. évi verseny fő célkitűzéseit ipar­áganként az alábbiakban ha­tározza meg: I. 1 \ Mindenekelőtt fontos a L 1 népgazdasági tervek ma- / radéktalan teljesítése, Illetve, ahol mód van rá, annak túlteljesítése. A SZOT VII. teljes ülése megállapította, hogy a három­éves terv első két évében meggyorsult a szocializmus építése hazánkban. A terme­lési tervek teljesítése általá­ban az igényeknek és a szük­ségleteknek megfelelő termé­kekben történt. Megfelelően alakult a nemzeti jövedelem, mindezek következtében a tervezettnél jobban nőtt a dol­gozók életszínvonala, javult a gazdasági vezetés és a dol­gozók kapcsolata, új vonások­kal gyarapodott a szocialista verseny; a szocialista brigád cím elnyeréséért indult moz­galom. Az SZMT elnöksége, figye- lembevéve a múlt évi tapasz­talatokat, szükségesnek tartja, hogy a hazánk felszabadulá­sának 15. évfordulójára in­dult munkaversenyt, a kazári bányászok felhívását, fejlesz- szék tovább éves versennyé, az 1960. évi tervmutatók túl­teljesítésére, a második ötéves terv jobb előkészítésére. A verseny fő célkitűzéseiként a következőket javasoljuk: Az I960, évi népgazdasági tervben az ipari termelés színvonalát növeljük 8 szá­zalékkal, ennek érdekében tö­rekedjünk a terv egyenletes teljesítésére. El kell érni, hogy 1960-ban a termelékeny­séget 5 százalékkal emeljük, az önköltséget 3 százalékkal csökkentsük. Az új technikai és technológiai eljárásokkal, a gyártmányok fejlesztésével, jobb munkaszervezéssel és létszámgazdálkodással, a mun­kaidő ésszerűbb kihasználá­sával el kell érni, hogy a termelés növekedését 60—65 százalékban a megyében is a termelékenység emelkedése biztosítsa. Ennek érdekeoen a vállalatoknál, üzemeknél készítsenek intézkedési terve­ket, amelyet vitassanak meg a munkásokkal. Az említett célkitűzések megvalósításával elérhetjük, hogy a dolgozók életszínvonala 1960-ban 2,6— 2.8 százalékkal emelkedik. aV Minden területen fő cél /, I legyen a gazdaságos ter- / melés megvalósítása. Ennek érdekében: a) takarékoskodni kell az anyaggal és az energiával, b) csökkenteni kell a se- lejtet, javítani a minőséget, c) törekedni kell a meg­előző karbantartásra, a meg­lévő gépkapacitás kihasználá­sára. d) ésszerűen használják fel a rendelkezésre álló beruhá­zásokat, törekedjenek minde­nütt a megkezdett és be nem fejezett beruházások, épít­kezések számának csökkenté­sére, határidőre adják át az építendő létesítményeket, en­nek érdekében, tegyék ma­gukévá a Zagyva n. építői­nek felhívását. e) a megye minden ipar­ágában törekedni kell arra, hogy a meglevő, de külö­nösen az új termelőszövet­kezetek megszilárdításához politikai és gazdasági segít­séget adjanak. II. A fent felsorolt általános feladatok mellett iparágan­ként a következő konkrét fel­adatok megvalósítására kell irányítani a versenyszervező munkát. tusénbánjásxaiban a) A megadott termelési tervek teljesítése mellett to­vábbra is főfeladat a szén minőségének javítása, a mun­kahelyi és osztályzói válogatás javítása és ezenkívül olyan technológiai eljárásokat kell megvalósítani, mint például a szénmosás, amely nagyban .javítja a szén minőségét, kü­lönösen Kisterenyén, Nagy- bátonyban, Mizserfán, Kazá­ron, Mátranovákon és a zagy­vái üzemeknél. El kell érni, hogy 1960-ban legalább 6—7 kalóriával növekedjen a szén fűtőértéke. b) A technológiai színvonal növelésével bővíteni kell az acéltámos frontfejtést, ame­lyen keresztül növekszik a produktív teljesítmény, más­részt csökken a bányafa faj­lagos felhasználása. A jelen­legi 383 fm. hosszúságú acél­támos frontfejtést már az első félévtől folyamatosan leg­alább 650 fm-re kell növelni. A Sware-féle acéltámok al­kalmazása korlátlan lehetősé­get nyújt a frontfejtések el­terjesztéséhez. A termelékeny­ség növelése, a nehéz, fizikai munka kiküszöbölése érdeké­ben a megelőző karbantar­tással, a meglevő gépek ész­szerű kihasználásával el kell érni, hogy 5 százalékkal nö­vekedjen a gépi jövesztés, ra­kodás, szállítás aránya. To­vább kell növelni a korszerű biztosítást a fővágatokban, elővájásoknál stb. Ennek meg­felelően alakítsák ki a bére­zést is. Szélesítsék az újitómozgal- mat, a helyi kezdeményezést, a tapasztalatcseréket. Gondos­kodjanak a munkások és mű­szakiak tervszerű szakmai to­vábbképzéséről. A fentiek megvalósítása alapján érjék el, hogy az összüzemi telje­sítmény 1960-ban legalább 5 kilogrammal növekedjen. c) A tröszt és a trösztbizott­ság dolgozzon ki olyan pré­mium és jutalmazási rend­szert. amely ösztönzőleg hat a minőség javítására, a mű­szaki színvonal emelésére, a takarékosságra (különös te­kintettel a fára, robbanó­anyagra. a munkafegyelem ja­vítására, a biztonságos ter­melésre stb. A vasiparban a) A legfontosabb feladat a rendelés szerinti gyártás be­tartása. különös figyelemmel az exporttervek teljesítésére — emellett növeljék a tartós fogyasztási cikkek gyártásá­nak mennyiségét és választé­kát. Nagy figyelmet fordít­sanak különösen az Acéláru­gyárban és Tűzhelygyárban e gyártmányok minőségére és tetszetős kivitelezésére. b) fordítsanak nagy gondot az önköltség csökkentésére el­sősorban az anyagköltségek­nek csökkentésére, takarékos­kodjanak az importanyaggal, használják fel fokozottabban az elfekvő anyagokat. Helye­sen tervezzék meg a műszaki anyagnormákat, bontsák ezt le műhelyekre, munkapadok­ra. rendszeresen ellenőrizzék annak betartását, emellett tö­rekedjenek a helyes létszám­gazdálkodásra. kerüljék el a felesleges túlórázást. Állan­dóan javítsák a műszerezett­séget. c) A beruházás ésszerű fel- használásával, a műszaki fej­lesztés saját erőből való meg­valósításával is törekedjenek az élenjáró technológia be­vezetésére. azok továbbfejlesz­tésére. a technológiai fegye­lem betartására minden szin­ten. Segítsék elő az újító-, ésszerűsítő mozgalmat, a mun­kások és műszakiak tervszerű szakmai továbbképzését, for­dítsanak gondot a vidéken lakó munkások képzésére is. d) Törcdekjenek arra, hogy a termelési, termelékenységi, önköltségi tervek teljesítése mellett fokozott gondot for­dítsanak a biztonságos mun­kahelyek megteremtésére, fog­lalkozzanak a dolgozók által felvetett problémákkal. As építő­én építőanyagban a) Tekintsék legfontosabb feladatnak a termelési ter­vek teljesítését, illetve túl­teljesítését a rendelkezésre álló anyagbázis figyelembe­vételével. Ennek érdekében ta­karékoskodjanak az anyaggal, elsősorban a cement-, vas-, és faanyagokkal. b) A termelékenységi szín­vonal emelése érdekében fo­kozzák a műszaki fejlesztést, szélesítsék az újító- és ész- szerűsítő mozgalmat, növeljék a rendelkezésükre álló kis és nagy gépek kapacitásának kihasználását. c) Törekedjenek az építési idő csökkentésére, ne apróz­zák szét az új munkák kez­dését és befejezését, köves­sék a Zagyvapálfalvai Üveg­gyár új kemencéje építkezése dolgozóinak helyes kezdemé­nyezését, adják át határidőre a megkezdett létesítményeket. A beruházó és kivitelező vál­lalatok javítsák meg együtt­működésüket. Különös gondot fordítsanak a termelőszövet­kezeti építkezések idő előtti befejezésére. Ennek érdeké­ben az építőmesterek, a segéd- és szerelőipari munkások és vezetők között teremtsék meg a helyes kooperációt, ami az idő előtti átadáson túl javítja a létesítmények minőségét, csökkenti az átadásnál a fel­merülő hiánypótlásokat. d) A korszerű anyagok, első­sorban a kis-, közép- és nagy blokkelemek alkalmazásával, a fejlett munkamódszerék el­terjesztésével, helyi anyagok feltárásával, a helyes organi­záció kialakításával, a munka- fegyelem megszilárdításával, a munkaidő maximális ki­használásával törekedjenek arra, hogy csökkentsék az építkezések költségeit. Az építőanyagipar a fent említetteken kívül törekedjen a termelési tervek túlteljesí­tésére, a gyártmányok minő­ségének javítására, az export­tervek teljesítésére, az anyag- és energiatakarékosságra. (Sal­gótarjáni Üveggyár, Zagyva- pálfalvi Üveggyár, Nógrád- kövesdi Kőbánya.) A helyiiparban Főfeladat a lakosság köz­szükségleti cikkekből jelent­kező igényének kielégítése, illetve segítése. A helyiipar járuljon hozzá, hogy a hiány­cikkek csökkentésére elsősor­ban építőanyaggal, bútorral, vas- és kézműipari gyártmá­nyokkal stb. segítse az állami kereskedelmet. Vegyesipari részlegei elsősorban a meg­alakult termelőszövetkezetek szükségleteit elégítsék ki az általuk gyártott termékekből. Mindezek érdekében teljesít­sék termelési tervüket, töre­kedjenek a termelékenység növelésére, az önköltség csök­kentésére, takarékoskodjanak az anyaggal, érjék el, hogy az általuk gyártott áruk nagy- részét helyi- és hulladék­anyagból állítsák elő. Kerül­jék a mindenáron való terv­túlteljesítést. mezőgazdaságban a) A fejlett agro- és zoo- technikai intézkedések alkal­mazásával növelni kell a nö­vénytermesztés és állatte­nyésztés hozamát. Az állati termékek és a vágóállat hoza­mok növelésének alapja a takarmányellátás biztosítása. Ezért el kell érni, hogy ál­lami gazdaságaink abraktakar­mányban önellátóak legyenek. E cél érdekében tovább kell szélesíteni megyénkben is a holdankénti 30 mázsás kuko­rica-termelési mozgalmat. Az állattenyésztésben tegyék ter­melékenyebbé az állattartás módszereit. 1960-ban érjék el a tehenenkénti tejhozamban az országos szintet — emellett növeljék a vágásra kerülő szarvasmarhák átlagsúlyát. Gondosabb gazdálkodással az 1 mázsa termelésre jutó mun­kaóra felhasználásával töre­kedjenek a ráfordított költsé­gek csökkentésére. b) Gépállomásaink tűzzék ki célul a munkák minőségé­nek további javítását, a mű­szaknormák további túlteljesí­tését, ugyanakkor törekedje­nek a megelőző karbantartás idő előtti befejezésére, az alkatrész- és üzemanyag­felhasználás csökkentésére. c) Erdőgazdaságaink érvé­nyesítsék a telepítéseknél és erdőfelújításoknál a korszerű eljárásokat, a szakmai elő­írásokat. Törekedjenek arra, hogy a mezőgazdasági műve­lésre nem alkalmas területe­ket erdősítsék. Fokozzák, il­letve teljesítsék túl az ipari fakihozatali tervet — emellett gondoskodjanak a tsz-építke- zésekhez szükséges faanyagok biztosításáról. A közlekedésben Maradéktalanul elégítsék ki a szállítási igényeket. A szállítandó árukat gyorsan és gazdaságosan kell rendeltetési helyükre továbbítani. A köz­lekedésben csökkentsék az átlagos kocsifordulót, biztosít­sák a menetrendszerinti köz­lekedést. Érjék el a szállító- eszközök gazdaságosabb ki­használását, csökkentsék az 1 tonna súlyra jutó állási időt. A javítás és a tecnológiai eljárások tökéletesítésével nö­veljék a megelőző karbantar­tást, csökkentsék a gépjaví­tásra fordított költségeket, törődjenek az üzemanyaggal való takarékossággal. A kereskedelemben A lakosság igényeinek meg­felelően növeljék az árufor­galmat, emeljék az áruellátás színvonalát. Bővítsék az olyan cikkek választékát, amelyek könnyítik a dolgozó nők ház­tartási munkáját. A vendég­látóiparban bővítsék a szer­vezett étkeztetést és töreked­jenek a kulturáltabb kiszol­gálásra. Javítsák a tüzelő- és építőanyag ellátását, őrköd­jenek a társadalmi tulajdon felett, gazdálkodjanak takaré­kosan. Emeljék a kiszolgálás kulturáltságának színvonalát, mindezek érdekében növel­jék a kereskedelmi dolgozók politikai és szakmai tudását. III. Az 1960. évi népgazdasági feladatok az elmúlt évinél nagyobb követelmények elé állítják Nógrád megye dol­gozóit is. A gazdasági veze­tőkre, párt- és szakszervezeti bizottságokra hárul az a fel­adat, hogy minden iparágban és üzemben dolgozzák ki az 1960. évi tervfeladatok alap­ján a szocialista munkaver­seny, a műszaki fejlesztés helyi tennivalóit. Az elmúlt évben megyénk ipari üzemeiben nem minde­nütt teljesítették a párt 1959. márciusi határozatából adódó feladatokat. Ennek ellenére megyénkben is a párt és a kormány, a szakszervezetek közreműködése folytán az életszínvonal emelésére tett célkitűzéseket maradéktalanul elértük. Elsőrendű kötelessé­gük, hogy az 1960-as esztendő­ben megyénk szervezett mun­kássága — bányászok, vasa­sok, építők — tegyenek meg mindent azért, hogy a párt és a SZOT határozatát az ez évi tervek végrehajtásáról, amely dolgozó népünk további boldogulását, jólétét szolgálja maradéktalanul . végrehajtsák. Elnökségünk is meg van győződve arról, hogy a me­gye szervezett munkásainak lelkes tevékenysége, a mun­káshatalomhoz való hősége becsületes munkája, nagyban hozzájárul a kitűzött felada­tok végrehajtásához. Ez is a társadalmi tulajdon herdálása Azok tudják legjobban, hogy mit ér egy községben a tűzoltó felszerelés, akiknek házát, állatát, egész évi ter­ményét, másszóval életének gyümölcsét veszélyeztette már a tűz, akiknek vagyonát éppen a kéznél lévő, üzem­képes tűzoltófelszerelésekkel mentették meg a vöröskakas­tól. Elmondhatjuk, hogy ma már minden községben dol­goznak önkéntes Tűzoltó testületek, s azok — ha még nem is mindenütt, de kor­szerű felszereléssel rendel­keznek. Legtöbb helyen óv­ják is ezeket a felszerelése­ket, féltő gonddal ápolják, mert az ördög soha sem al­szik, tűz bármikor keletkez­het. S ha a gépek, a felszere­lések üzemképesek. nagyon sok tűz tovaterjedését tud­ták már megakadályozni, tudták a kár értékét csökken­teni. Másszóval: a tűzoltó felszerelés az egyén, a köz vagyonának megmentéséért van a községben, s nem má­sért! Érthetetlen tehát, hogy egy néhány községben éppen en­nek a nélkülözhetetlen felsze­relésnek nem látják fontos­ságát. s a községek vezetői sem sokat törődnek azok használható állapotával. Cse­csén például még november­ben elvitték a fecskendőt mész oltáshoz — úgy, hogy leverték a lakatot a szertár­ról, s amikor a tűz oltásá­hoz kellett volna, befagyott csapok, befagyott tömlők gá­tolták a fecskendő üzemelte­tését. Ami pedig Galgagután történt, az egyszerűen minő­síthetetlen. A tanácsháza bő­vítésébe beleesett a tűzoltó­szertár is, s a mintegy 28 ezer forint értékű 400-as mo- torfecskendöt — a hozzátarto­zó csaknem 22 ezer forintot megérő tömlőket egy félig nyitott fészerbe „helyezték” el. szén és más lim-lom kö­zé. Itt a motorfecskendő már szétfagyott, a tömlőket pe­dig az időjárás vasfoga pusz­títja — használhatatlanokká váltak. S mi történne egy tűzeset alkalmával? Bizony összeszorul az em­ber szíve, amikor ilyen ha­nyagságokat lát, amikor azt tapasztalja, hogy a községek vezetői mit sem törődnek a nép vagyonával, a társadal­mi tulajdonnal. Ez a hanyagság semmieset­re sem maradhat felelősség- revonás nélkül. d h&mőJifeteiti/ei áttih&k kiállítása A homokterenyei úttörő csapat a nyomolvasási ver­seny során feldolgozta a köz­ség 15 éves fejlődésének eredményeit s ugyanígy az úttörő élet legjelentősebb ese­ményeit. A nyomolvasás során a község fejlődését részletesein elemezték s az összegyűjtött i anyagból most kiállítást ren­deztek az isolában. Ugyanitt bemutatták a helyi úttörő csapat legjelentősebb meg­mozdulását is. A kiállítás igen népszerű, már eddig nagyon sok szülő kereste fel. A nagy érdeklődésre jellem­ző, hogy a kiállítás még ma is nyitva van. Kiválóan dolgoznak az acélgyári fiatalok... Az acélárugyár KISZ-fiataljai nemcsak, a ■politikai oktatásban, a szervezeti életben állnak helyt, hanem a munkájukban is. Szám­talan újító és kiváló szakmunkás található a fiatalok soraiban. Munkájukról az idősebbek is elismerően nyilatkoznak. Bazsó Gábor ifjúsági bri­gádja az elmúlt évben első lett az ifjúsági brigádok kö­zött folyó versenyben. Az újévben az ifjúsági szeg­csomagoló brigád száma to­vább növekedett. Most lett a brigád tagja Rapi Erzsébet és Fűkő Erzsébet. Szabó Károly nevét min­denki ismeri a gyárban. Az ő újítása nyomán készülnek a legújabb hegesztőgépek. Az új gépek híre már túljutott a gyáron. Legutóbb Miskolc­ról érkezett rendelés 20 da­rab gépre, amelyből 10 dara­bot már le is szállítottak. A többi gépet most szereli Sza­bó Károly — munkatársával, Bálint Károllyal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom