Nógrádi Népújság, 1960. február (16. évfolyam, 10-17. szám)
1960-02-24 / 16. szám
1960. február 24. NÓGRÁDI NtPÜJSAG 3 0 Szakszervezetek Nógrád megyei Tanácsa Elnökségének HAIflROZIlTn az I960, évi népgazdasági feladatok megvalósítására A Magyar Szocialista Munkáspárt 1960. I. 12-i ülése, a SZOT 1960. I 22-én tartott VII. teljes ülésének határozata, a Megyei Párt Végrehajtó Bizottság február 1-én tett megállapítása alapján az SZMT Elnöksége az 1960. évi verseny fő célkitűzéseit iparáganként az alábbiakban határozza meg: I. 1 \ Mindenekelőtt fontos a L 1 népgazdasági tervek ma- / radéktalan teljesítése, Illetve, ahol mód van rá, annak túlteljesítése. A SZOT VII. teljes ülése megállapította, hogy a hároméves terv első két évében meggyorsult a szocializmus építése hazánkban. A termelési tervek teljesítése általában az igényeknek és a szükségleteknek megfelelő termékekben történt. Megfelelően alakult a nemzeti jövedelem, mindezek következtében a tervezettnél jobban nőtt a dolgozók életszínvonala, javult a gazdasági vezetés és a dolgozók kapcsolata, új vonásokkal gyarapodott a szocialista verseny; a szocialista brigád cím elnyeréséért indult mozgalom. Az SZMT elnöksége, figye- lembevéve a múlt évi tapasztalatokat, szükségesnek tartja, hogy a hazánk felszabadulásának 15. évfordulójára indult munkaversenyt, a kazári bányászok felhívását, fejlesz- szék tovább éves versennyé, az 1960. évi tervmutatók túlteljesítésére, a második ötéves terv jobb előkészítésére. A verseny fő célkitűzéseiként a következőket javasoljuk: Az I960, évi népgazdasági tervben az ipari termelés színvonalát növeljük 8 százalékkal, ennek érdekében törekedjünk a terv egyenletes teljesítésére. El kell érni, hogy 1960-ban a termelékenységet 5 százalékkal emeljük, az önköltséget 3 százalékkal csökkentsük. Az új technikai és technológiai eljárásokkal, a gyártmányok fejlesztésével, jobb munkaszervezéssel és létszámgazdálkodással, a munkaidő ésszerűbb kihasználásával el kell érni, hogy a termelés növekedését 60—65 százalékban a megyében is a termelékenység emelkedése biztosítsa. Ennek érdekeoen a vállalatoknál, üzemeknél készítsenek intézkedési terveket, amelyet vitassanak meg a munkásokkal. Az említett célkitűzések megvalósításával elérhetjük, hogy a dolgozók életszínvonala 1960-ban 2,6— 2.8 százalékkal emelkedik. aV Minden területen fő cél /, I legyen a gazdaságos ter- / melés megvalósítása. Ennek érdekében: a) takarékoskodni kell az anyaggal és az energiával, b) csökkenteni kell a se- lejtet, javítani a minőséget, c) törekedni kell a megelőző karbantartásra, a meglévő gépkapacitás kihasználására. d) ésszerűen használják fel a rendelkezésre álló beruházásokat, törekedjenek mindenütt a megkezdett és be nem fejezett beruházások, építkezések számának csökkentésére, határidőre adják át az építendő létesítményeket, ennek érdekében, tegyék magukévá a Zagyva n. építőinek felhívását. e) a megye minden iparágában törekedni kell arra, hogy a meglevő, de különösen az új termelőszövetkezetek megszilárdításához politikai és gazdasági segítséget adjanak. II. A fent felsorolt általános feladatok mellett iparáganként a következő konkrét feladatok megvalósítására kell irányítani a versenyszervező munkát. tusénbánjásxaiban a) A megadott termelési tervek teljesítése mellett továbbra is főfeladat a szén minőségének javítása, a munkahelyi és osztályzói válogatás javítása és ezenkívül olyan technológiai eljárásokat kell megvalósítani, mint például a szénmosás, amely nagyban .javítja a szén minőségét, különösen Kisterenyén, Nagy- bátonyban, Mizserfán, Kazáron, Mátranovákon és a zagyvái üzemeknél. El kell érni, hogy 1960-ban legalább 6—7 kalóriával növekedjen a szén fűtőértéke. b) A technológiai színvonal növelésével bővíteni kell az acéltámos frontfejtést, amelyen keresztül növekszik a produktív teljesítmény, másrészt csökken a bányafa fajlagos felhasználása. A jelenlegi 383 fm. hosszúságú acéltámos frontfejtést már az első félévtől folyamatosan legalább 650 fm-re kell növelni. A Sware-féle acéltámok alkalmazása korlátlan lehetőséget nyújt a frontfejtések elterjesztéséhez. A termelékenység növelése, a nehéz, fizikai munka kiküszöbölése érdekében a megelőző karbantartással, a meglevő gépek észszerű kihasználásával el kell érni, hogy 5 százalékkal növekedjen a gépi jövesztés, rakodás, szállítás aránya. Tovább kell növelni a korszerű biztosítást a fővágatokban, elővájásoknál stb. Ennek megfelelően alakítsák ki a bérezést is. Szélesítsék az újitómozgal- mat, a helyi kezdeményezést, a tapasztalatcseréket. Gondoskodjanak a munkások és műszakiak tervszerű szakmai továbbképzéséről. A fentiek megvalósítása alapján érjék el, hogy az összüzemi teljesítmény 1960-ban legalább 5 kilogrammal növekedjen. c) A tröszt és a trösztbizottság dolgozzon ki olyan prémium és jutalmazási rendszert. amely ösztönzőleg hat a minőség javítására, a műszaki színvonal emelésére, a takarékosságra (különös tekintettel a fára, robbanóanyagra. a munkafegyelem javítására, a biztonságos termelésre stb. A vasiparban a) A legfontosabb feladat a rendelés szerinti gyártás betartása. különös figyelemmel az exporttervek teljesítésére — emellett növeljék a tartós fogyasztási cikkek gyártásának mennyiségét és választékát. Nagy figyelmet fordítsanak különösen az Acélárugyárban és Tűzhelygyárban e gyártmányok minőségére és tetszetős kivitelezésére. b) fordítsanak nagy gondot az önköltség csökkentésére elsősorban az anyagköltségeknek csökkentésére, takarékoskodjanak az importanyaggal, használják fel fokozottabban az elfekvő anyagokat. Helyesen tervezzék meg a műszaki anyagnormákat, bontsák ezt le műhelyekre, munkapadokra. rendszeresen ellenőrizzék annak betartását, emellett törekedjenek a helyes létszámgazdálkodásra. kerüljék el a felesleges túlórázást. Állandóan javítsák a műszerezettséget. c) A beruházás ésszerű fel- használásával, a műszaki fejlesztés saját erőből való megvalósításával is törekedjenek az élenjáró technológia bevezetésére. azok továbbfejlesztésére. a technológiai fegyelem betartására minden szinten. Segítsék elő az újító-, ésszerűsítő mozgalmat, a munkások és műszakiak tervszerű szakmai továbbképzését, fordítsanak gondot a vidéken lakó munkások képzésére is. d) Törcdekjenek arra, hogy a termelési, termelékenységi, önköltségi tervek teljesítése mellett fokozott gondot fordítsanak a biztonságos munkahelyek megteremtésére, foglalkozzanak a dolgozók által felvetett problémákkal. As építőén építőanyagban a) Tekintsék legfontosabb feladatnak a termelési tervek teljesítését, illetve túlteljesítését a rendelkezésre álló anyagbázis figyelembevételével. Ennek érdekében takarékoskodjanak az anyaggal, elsősorban a cement-, vas-, és faanyagokkal. b) A termelékenységi színvonal emelése érdekében fokozzák a műszaki fejlesztést, szélesítsék az újító- és ész- szerűsítő mozgalmat, növeljék a rendelkezésükre álló kis és nagy gépek kapacitásának kihasználását. c) Törekedjenek az építési idő csökkentésére, ne aprózzák szét az új munkák kezdését és befejezését, kövessék a Zagyvapálfalvai Üveggyár új kemencéje építkezése dolgozóinak helyes kezdeményezését, adják át határidőre a megkezdett létesítményeket. A beruházó és kivitelező vállalatok javítsák meg együttműködésüket. Különös gondot fordítsanak a termelőszövetkezeti építkezések idő előtti befejezésére. Ennek érdekében az építőmesterek, a segéd- és szerelőipari munkások és vezetők között teremtsék meg a helyes kooperációt, ami az idő előtti átadáson túl javítja a létesítmények minőségét, csökkenti az átadásnál a felmerülő hiánypótlásokat. d) A korszerű anyagok, elsősorban a kis-, közép- és nagy blokkelemek alkalmazásával, a fejlett munkamódszerék elterjesztésével, helyi anyagok feltárásával, a helyes organizáció kialakításával, a munka- fegyelem megszilárdításával, a munkaidő maximális kihasználásával törekedjenek arra, hogy csökkentsék az építkezések költségeit. Az építőanyagipar a fent említetteken kívül törekedjen a termelési tervek túlteljesítésére, a gyártmányok minőségének javítására, az exporttervek teljesítésére, az anyag- és energiatakarékosságra. (Salgótarjáni Üveggyár, Zagyva- pálfalvi Üveggyár, Nógrád- kövesdi Kőbánya.) A helyiiparban Főfeladat a lakosság közszükségleti cikkekből jelentkező igényének kielégítése, illetve segítése. A helyiipar járuljon hozzá, hogy a hiánycikkek csökkentésére elsősorban építőanyaggal, bútorral, vas- és kézműipari gyártmányokkal stb. segítse az állami kereskedelmet. Vegyesipari részlegei elsősorban a megalakult termelőszövetkezetek szükségleteit elégítsék ki az általuk gyártott termékekből. Mindezek érdekében teljesítsék termelési tervüket, törekedjenek a termelékenység növelésére, az önköltség csökkentésére, takarékoskodjanak az anyaggal, érjék el, hogy az általuk gyártott áruk nagy- részét helyi- és hulladékanyagból állítsák elő. Kerüljék a mindenáron való tervtúlteljesítést. mezőgazdaságban a) A fejlett agro- és zoo- technikai intézkedések alkalmazásával növelni kell a növénytermesztés és állattenyésztés hozamát. Az állati termékek és a vágóállat hozamok növelésének alapja a takarmányellátás biztosítása. Ezért el kell érni, hogy állami gazdaságaink abraktakarmányban önellátóak legyenek. E cél érdekében tovább kell szélesíteni megyénkben is a holdankénti 30 mázsás kukorica-termelési mozgalmat. Az állattenyésztésben tegyék termelékenyebbé az állattartás módszereit. 1960-ban érjék el a tehenenkénti tejhozamban az országos szintet — emellett növeljék a vágásra kerülő szarvasmarhák átlagsúlyát. Gondosabb gazdálkodással az 1 mázsa termelésre jutó munkaóra felhasználásával törekedjenek a ráfordított költségek csökkentésére. b) Gépállomásaink tűzzék ki célul a munkák minőségének további javítását, a műszaknormák további túlteljesítését, ugyanakkor törekedjenek a megelőző karbantartás idő előtti befejezésére, az alkatrész- és üzemanyagfelhasználás csökkentésére. c) Erdőgazdaságaink érvényesítsék a telepítéseknél és erdőfelújításoknál a korszerű eljárásokat, a szakmai előírásokat. Törekedjenek arra, hogy a mezőgazdasági művelésre nem alkalmas területeket erdősítsék. Fokozzák, illetve teljesítsék túl az ipari fakihozatali tervet — emellett gondoskodjanak a tsz-építke- zésekhez szükséges faanyagok biztosításáról. A közlekedésben Maradéktalanul elégítsék ki a szállítási igényeket. A szállítandó árukat gyorsan és gazdaságosan kell rendeltetési helyükre továbbítani. A közlekedésben csökkentsék az átlagos kocsifordulót, biztosítsák a menetrendszerinti közlekedést. Érjék el a szállító- eszközök gazdaságosabb kihasználását, csökkentsék az 1 tonna súlyra jutó állási időt. A javítás és a tecnológiai eljárások tökéletesítésével növeljék a megelőző karbantartást, csökkentsék a gépjavításra fordított költségeket, törődjenek az üzemanyaggal való takarékossággal. A kereskedelemben A lakosság igényeinek megfelelően növeljék az áruforgalmat, emeljék az áruellátás színvonalát. Bővítsék az olyan cikkek választékát, amelyek könnyítik a dolgozó nők háztartási munkáját. A vendéglátóiparban bővítsék a szervezett étkeztetést és törekedjenek a kulturáltabb kiszolgálásra. Javítsák a tüzelő- és építőanyag ellátását, őrködjenek a társadalmi tulajdon felett, gazdálkodjanak takarékosan. Emeljék a kiszolgálás kulturáltságának színvonalát, mindezek érdekében növeljék a kereskedelmi dolgozók politikai és szakmai tudását. III. Az 1960. évi népgazdasági feladatok az elmúlt évinél nagyobb követelmények elé állítják Nógrád megye dolgozóit is. A gazdasági vezetőkre, párt- és szakszervezeti bizottságokra hárul az a feladat, hogy minden iparágban és üzemben dolgozzák ki az 1960. évi tervfeladatok alapján a szocialista munkaverseny, a műszaki fejlesztés helyi tennivalóit. Az elmúlt évben megyénk ipari üzemeiben nem mindenütt teljesítették a párt 1959. márciusi határozatából adódó feladatokat. Ennek ellenére megyénkben is a párt és a kormány, a szakszervezetek közreműködése folytán az életszínvonal emelésére tett célkitűzéseket maradéktalanul elértük. Elsőrendű kötelességük, hogy az 1960-as esztendőben megyénk szervezett munkássága — bányászok, vasasok, építők — tegyenek meg mindent azért, hogy a párt és a SZOT határozatát az ez évi tervek végrehajtásáról, amely dolgozó népünk további boldogulását, jólétét szolgálja maradéktalanul . végrehajtsák. Elnökségünk is meg van győződve arról, hogy a megye szervezett munkásainak lelkes tevékenysége, a munkáshatalomhoz való hősége becsületes munkája, nagyban hozzájárul a kitűzött feladatok végrehajtásához. Ez is a társadalmi tulajdon herdálása Azok tudják legjobban, hogy mit ér egy községben a tűzoltó felszerelés, akiknek házát, állatát, egész évi terményét, másszóval életének gyümölcsét veszélyeztette már a tűz, akiknek vagyonát éppen a kéznél lévő, üzemképes tűzoltófelszerelésekkel mentették meg a vöröskakastól. Elmondhatjuk, hogy ma már minden községben dolgoznak önkéntes Tűzoltó testületek, s azok — ha még nem is mindenütt, de korszerű felszereléssel rendelkeznek. Legtöbb helyen óvják is ezeket a felszereléseket, féltő gonddal ápolják, mert az ördög soha sem alszik, tűz bármikor keletkezhet. S ha a gépek, a felszerelések üzemképesek. nagyon sok tűz tovaterjedését tudták már megakadályozni, tudták a kár értékét csökkenteni. Másszóval: a tűzoltó felszerelés az egyén, a köz vagyonának megmentéséért van a községben, s nem másért! Érthetetlen tehát, hogy egy néhány községben éppen ennek a nélkülözhetetlen felszerelésnek nem látják fontosságát. s a községek vezetői sem sokat törődnek azok használható állapotával. Csecsén például még novemberben elvitték a fecskendőt mész oltáshoz — úgy, hogy leverték a lakatot a szertárról, s amikor a tűz oltásához kellett volna, befagyott csapok, befagyott tömlők gátolták a fecskendő üzemeltetését. Ami pedig Galgagután történt, az egyszerűen minősíthetetlen. A tanácsháza bővítésébe beleesett a tűzoltószertár is, s a mintegy 28 ezer forint értékű 400-as mo- torfecskendöt — a hozzátartozó csaknem 22 ezer forintot megérő tömlőket egy félig nyitott fészerbe „helyezték” el. szén és más lim-lom közé. Itt a motorfecskendő már szétfagyott, a tömlőket pedig az időjárás vasfoga pusztítja — használhatatlanokká váltak. S mi történne egy tűzeset alkalmával? Bizony összeszorul az ember szíve, amikor ilyen hanyagságokat lát, amikor azt tapasztalja, hogy a községek vezetői mit sem törődnek a nép vagyonával, a társadalmi tulajdonnal. Ez a hanyagság semmiesetre sem maradhat felelősség- revonás nélkül. d h&mőJifeteiti/ei áttih&k kiállítása A homokterenyei úttörő csapat a nyomolvasási verseny során feldolgozta a község 15 éves fejlődésének eredményeit s ugyanígy az úttörő élet legjelentősebb eseményeit. A nyomolvasás során a község fejlődését részletesein elemezték s az összegyűjtött i anyagból most kiállítást rendeztek az isolában. Ugyanitt bemutatták a helyi úttörő csapat legjelentősebb megmozdulását is. A kiállítás igen népszerű, már eddig nagyon sok szülő kereste fel. A nagy érdeklődésre jellemző, hogy a kiállítás még ma is nyitva van. Kiválóan dolgoznak az acélgyári fiatalok... Az acélárugyár KISZ-fiataljai nemcsak, a ■politikai oktatásban, a szervezeti életben állnak helyt, hanem a munkájukban is. Számtalan újító és kiváló szakmunkás található a fiatalok soraiban. Munkájukról az idősebbek is elismerően nyilatkoznak. Bazsó Gábor ifjúsági brigádja az elmúlt évben első lett az ifjúsági brigádok között folyó versenyben. Az újévben az ifjúsági szegcsomagoló brigád száma tovább növekedett. Most lett a brigád tagja Rapi Erzsébet és Fűkő Erzsébet. Szabó Károly nevét mindenki ismeri a gyárban. Az ő újítása nyomán készülnek a legújabb hegesztőgépek. Az új gépek híre már túljutott a gyáron. Legutóbb Miskolcról érkezett rendelés 20 darab gépre, amelyből 10 darabot már le is szállítottak. A többi gépet most szereli Szabó Károly — munkatársával, Bálint Károllyal.
