Nógrádi Népújság, 1960. február (16. évfolyam, 10-17. szám)

1960-02-24 / 16. szám

2 NÓGRÁDI NCPÜJBAG 1960. február 24. Megyénk ipari vezetőinek tanácskozása (Folytatás az 1. oldalról) tekintetében a vállalt 2,5 szá­zalékos csökkentést teljesítet­ték, jelentős előrehaladás van az anyagtakarékosságban, ad­dig az élő munkával valósá­gos pazarlás folyik- Vállala­taink majdnem kivétel nél­kül a megengedettnél maga­sabb létszámmal termelnek- Az elmúlt évben a létszám 2,9 százalékos növekedésével szemben a terme’és nem tar­tott lépést. Több helyen, mint a Salgótarjáni Acélárugyár­ban is — magas a túlórák száma. Ez a helytelen gya­korlat oda vezet, hogy növek­szik az igazolatlan hiányzás, rosszabbodott a helyzet a táppénzes állománynál, növe­kedett a súlyos balesetek száma. Nem helyes az ilyen fajta létszámemelés azért sem, mert rontja a termelé­kenységet. Például a 100 fo­rint bérre eső termelési ér­ték tavaly 4 forinttal volt ke­vesebb a megye szocialista iparában, mint 1958-ban. A mindenáron való tervtel­jesítés szemléletének és gya­korlatának bizonyítéka, hogy a múlt évi 33 millió forintos túlteljesítésből 22 millió a IV. negyedévben jött létre. Ezek a példák arra figyelmeztet­nek, hogy a gazdasági és mű­szaki vezetők jobban alkal­mazzák az elemző munkát, végezzenek gazdasági számí­tásokat. Necsak azt nézzék, hogy a mennyiségi tervteljesítés milyen, hanem azt is, mennyibe kerül, amit ter­melünk, milyen intézke­désekkel lehetne javítani a gazdaságosságot. Ebből a szempontból helyes a Zagyvapálfalvi Bányagépgyár kezdeményezése, hogy mű­szaki dolgozót állítanak az utókalkulációba, akinek mun­kája nyomán pontosan le­mérhetik a termelés gazdasá­gosságát. Előrehaladásunk döntő láncszeme: a műszaki fejlesztés Előrehaladásunk döntő lánc­szeme volt és marad a jövő­ben is — mondotta Jakab elvtárs — az ipar műszaki színvonalának emelése. E te­kintetben is értünk el a múlt évben eredményeket: a szén- bányászatban az acéltámos front, a korszerű biztosítás; gépesítés, szénfelrakás, a Salgótarjáni Üveggyárban a behordás, pattantás mechani- zálása, a Nógrádkövesdi Kő­bánya gépesítése. De ha szá­mításba vesszük azt, hogy az ipar termelésének ez évi fel­adatait a termelékenység 60— 65 százalékos növelésével kell megoldanunk, hogy nem ki­elégítő az egy teljesített órá­ra eső termelési érték, akkor az is kiderül, hogy a mű­szaki fejlesztés előrehaladása Jassú, a helyzeten feltétlenül változtatni kell. Ehhez pe­dig mindenek előtt az szük­séges, hogy megszüntessük a ma még uralkodó, hely­telen nézeteket. Kiisterenyén és Mizserfán például egyes bányai veze­tők olyan tarthatatlan állás­pontra helyezkedtek, amely szerint a termelés fejlesztése és a műszaki előrehaladás egyszerre nem oldható meg. Az előadó és számos felszó­laló tényekkel igazolta: az élet ezt az állítást már ré­gen megdöntötte, hogy való­jában a kettős feladat csak együttesen valósítható meg. Erre utal a kányási bánya­vezetők jó munkája, ezt bizo­nyítja a vasötvözetgyár nagyszerű sikere a termelés és a műszaki fejlesztés te­kintetében. Csak ez az út biztosítja, hogy a termelé­kenység tavalyi, 0,7 százalé­kos emelkedésével szemben az idén sokkal jobb eredményt érjünk el; a termelékenység legalább 5 százalékkal növe­kedjék. Adottságainkból kifolyó­lag megyénkben a műszaki fejlesztés alapvető útja a rekonstrukció. Különö­sen nagy feladat hárul eb­ből a szempontból a Sal­gótarjáni Acélárugyár és Üveggyár vezetőire. Mint Lengyel elvtárs, az Acélárugyár igazgatója el­mondotta náluk három lép­csőben valósítják meg ezt a munkát. Mindenekelőtt azo­kat tűzik napirendre, amelyek saját erőből, gyorsan és ol­csón megoldhatók, s amelyek gazdasági eredménye azonnal jelentkezik. A második lép­csőben azokra a problémák­ra kerül sor, amelyek kisebb beruházást igényelnek, míg végül a nagyobb anyagi esz­közöket igénylő kérdéseket tűzik napirendre. Papp elv­társ, a Salgótarjáni Üvgegyár igazgatója, Radvánszki e'v- társ, a Romhányi Cserép- kályhagyár főmérnöke arról szólották nagyon tanulsá­gosan, hogy a vezetők törek­vése a műszaki fejlesztésre csak akkor járhat sikerrel, ha abba bevonják a dolgozó­kat is, társadalmi üggyé te­szik, legyőzik az egyes he­lyeken tapasztalható idegen­kedést az újtól­Rengeteg lehetőség van még, különösen a szénbányá­szatban, építőiparban és más üzemeKben is a gépek jobb kihasználására — mutatott rá a tanácskozás. A bányá­szatban például a Kóta-féle felrakok egyharmada nem jó, a többinek pedig alacsony a teljesítménye. Szükség van arra is, hogy az iparban állandóan fej­lesszék a technológiai folyamatot. Helyes az a törekvés, hogy például a Salgótarjáni Üveg­gyárban azt is megvizsgálják, mennyiért termelnek egy kiló üveget, hogyan lehetne jobb eljárásokkal a Költségeket csökkenteni. Több helyen folynak jelentős kísérletek, megvalósulásukat azonban akadályozza a bürokrácia. Az Építéstudományi Intézet pél- | dául — mint azt a felszóla-, lók elmondották — már több I Az 1960. évi feladatok meg­oldásában elsőrendű szerepe van a pártmunka, a termelési agitáció javításának, a szo­cialista munkaverseny szélesí­tésének. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy néhány ki­vételtől eltekintve az üzemi pártszervezetek operatív te­vékenysége a gazdaságos ter­melés érdekében gyenge. A pártmunKa nem mozgósít ki­elégítően, a konkrét gazda­sági feladatok megoldására, a pártcsoportok sem állnak hivatásuk magaslatán, hogy a maguk módján segítsék el­hárítani a termelés akadá­lyait. Az elmúlt év tapasztalatai pedig azt bizonyítják, hogy a dolgozók magukévá teszik a párt és a kormány célkitű­zéseit, szívesen vesznek részt a szocialista munkaverseny­ben. Arra van szükség — mint Józsa elvtárs, a bánya­gépgyár párttitkára mondotta —, hogy a vezetők megfele­lően felhasználják a verseny pozitív szerepét, hatását. Gregus elvtárs, a kisterenyei szakszervezeti bizottság tit­kára azt kérte, hogy jobban teremtsék meg a verseny műszaki feltételeit, törődje­nek többet a dolgozók mun­kakörülményeivel. A tanácskozás felhívta me­gyénk iparának mozgalmi és gazdasági vezetőit, hogy sür­gősen pótolják a munkaver­senyben meglévő lemara­dást, dolgozzanak ki konkrét, mérhető, ellenőrizhető. mint nyolc éve döntés nélkül húzza-halasztja a Salgótar­jáni Erőműből kikerülő kohó­salak felhasználását az épít­kezéseknél. Másutt a tech­nológiai osztályok gyenge­sége akadályozza az előre­haladást. A műszaki fejlesztés gyors, olcsó és saját erőből történő megvalósításához tartozik az energiafelhasználás is. Mind a beszámoló, mind a vita iga­zolta, hogy e tekintetben még rengeteg a tartalék. A műszerezettség hiánya, a szervezetlenség, a meg­felelő gazdasági számítá­sok elhanyagolása szinte minden iparágban jelentős költségnövekedést okoz. Ezért a tanácskozás felhívta a vezetőket, hogy az egyes helyeken tapasztalható kez­deti eredmények alapján a jövőben erre a kérdésre na­gyobb gondot fordítsanak. Több bátor kezdeményezés­re van szükség ahhoz, hogy megyének, a műszaki fejlesz­tésben elmaradását pótolja és megfeleljen a követelmények­nek. egy-egy üzem sajátos, legfontosabb feladataira irányuló versenycélkitfi- zéseket. A gyárakban minden lehető­ség megvan már ahhoz, hogy elkészüljenek az 1960. évi fel­ajánlások. Óva intett a ta­nácskozás viszont attól, hogy elbürokratizálják, keretek közé szorítsák a dolgozók kezdeményezését- Tovább kell fejleszteni a szocialista címért küzdő brigádok mozgalmát, amelyek új módszerekkel, a műszaki fejlesztéssel, a tanu­lás és a művelődés eszközei­vel értek el már a múlt év­ben is dicséretre méltó ered­ményeket- Többet kell törődni ezekkel a brigádokkal. Min­den kivételezés nélkül na­gyobb erkölcsi megbecsülést kell biztosítani számukra, el­érve azt, hogy munkamód­szerük széles körben elterjed­jen a bányáknál és üzemek­nél. Nem szabad azonban el­hanyagolni az olyan verseny- formákat sem, mint az üze­mek közötti, a komplex-bri­gádok, vagy a külföldi gyá­rakkal folytatandó párosver­senyt. Megyénk ipari vezetőinek tanácskozása igazolta, hogy a múlt évi tapasztalatok alap­ján megvan minden lehető­sége a gyorsabb előrehala­dásnak. Ehhez szükséges, már az év elejétől egyen­letesen teljesítsék az ösz- s/es mutatókat, a vezetők és a dolgozók tudatában legyenek annak, hogy 1960. évi munkánk a má­sodik ötéves terv előkészí­tésének, megalapozásának éve. Az MHS szervezetek tiltakozása Tegyük céltudatossá a pártmunkát, szélesítsük a munkaversenyt Alig pár napja juttatták el tiltakozásukat a kazári MHS- szervezet tagjai a francia kormányhoz az algériai fia­talok bebörtönözése ellen. Lapzártakor érkezett hír ar­ról, hogy a MHS etesi szerve­zete is csatlakozott a kazári szervezet tiltakozásához; Ete­sen 240 MHS-tag juttatta el tiltakozását, amelyben elíté­lik a francia kormány eljá­rását, hogy bebörtönzik az algériai fiatalókat. Ismerjék fel, hogy a régi módszerekkel tartós eredmé­nyeket elérni már nem lehet, csak következetes, elemző munka biztosíthatja a kitű­zött célok elérését. Hozzászólás az ifjúság jövőjéről c. cikkhez: A diákfiatalok többsége példamutató Nemrég fejeződött be az MSZMP VII. kongresszusa, éppen ezért még visszacseng fülünkben az ott elhangzott szó, az értékelés eddigi mun­kánkról, a további feladat ki­jelölése, a nagy cél, a szo­cializmus alapjainak gyorsabb lerakásáért, a szocialista tár­sadalom minél előbbi felépí­téséért. Ideje a központi megállapí­tásokat realizálni, megnézni azt, mi vonatkozik iskolánk ifjúságára, nem úgy általá­ban, hanem a mindennapi munkában az élet minden te­rületén. Iskolánk KISZ-szervezete jelenleg nyolcvan tagot szám­lál. Minden KISZ-tag részt- vesz az „Ifjú kommunista” cím elnyeréséért indult pró- bá zásban. A próbára való csoportfoglalkozásokra rend­szeresen járnak, és ott vidám, jó hangulatban, — de az elmé­leti részt megfelelő komoly­sággal — sajátítják el a próba részfeladatait. Ilyen a KISZ-tagság több­sége. De akad azért olyan KISZ-tag is, aki nem lesz méltó az „Ifjú kommunista’1 címre, mert vagy tanulmányi téren nagyon gyenge ered­ményt mutat fel, vagy közös­ségi magatartása nem megfe­lelő. A decemberi taggyűlésen ugyan név szerint, egyénen­ként is megvitattuk ezt a kérdést és a taggyűlés hatá­rozata szerint, amennyiben nem törekednek jobb tanul­mányi eredmény elérésére, a tagság kizárja soraiból. Nézzük a tagság után a vezetőséget. Sok feladatot szépen megold, de a kritika, a bírálat terén inkább szereti a jót elmondani, mint a hi­bák nyílt feltárását. A jövő­ben még több határozottsá­got, szilárdabb állásfoglalást, a tagsággal való szorosabb kapcsolatot vár a vezetőség­től a tagság is, az iskola többi tanulója is. Már év elején zömmel je­lentkeztek a tanulók a Ki- lián-próbára­A kiliánosoknál is megtör­ténik azonban, hogy a rend­szeres csoportfoglalkozásra nem járnak el hanyagságból, vagy más elfoglaltságra hi­vatkozva. A csoportvezetők alaposan megbírálták őket, s kérték, hogy azokat, akik nem veszik komolyan a cso­portfoglalkozást, amely a próbázásra előkészít, ne en­gedjük próbázni. Örömmel kellett megálla­pítanunk, hogy a felszabadu­lásunk 15- évfordulójára in­dított „Ifjúságunk a szocializ­musért“ próbára a KISZ- tagok és kiliánosok egyön­tetűen jelentkeztek, sőt azok is szép számmal, akik egyéb próbázásban nem vesznek részt. Többségük fiú, akik különösen a 20 órás társa­dalmi munkát végezték el nagy lelkesedéssel. Iskolánk tanulóifjúságának több mint háromnegyed része rendszeres poütikai oktatás­ban vesz részt, ahol a tanév második felében minden cso­portban sor kerül a kong­resszusi anyag feldolgozására is. Egy-két hiányosságról szól­nék még. Iskolánk tanulóinak magatartása jó. Mégis meg­figyelhető bizonyos vagány­kodás a fiúknál és még sok helyen az önzés a lányoknál, még nem érti mindenki, hogy ő is egy közösség tagja és eb­ben a közösségben végzett munkája, a közösségért foly­tatott harca alapján fejlőd­het ki egyénisége a legsok­oldalúbban és legteljesebben — ahogy azt Komócsin elv­társ mondotta. Stumpf Andrásáé, Közgazdasági Technikum Napirenden: a nemzefközi nőnap megünneplése a balassagyarmati járásban is párnát és törülközőt készíte­A béke jegyében készül­nek a nemzetközi nőnap meg­ünneplésére a balassagyarmati járás asszonyai is. Ennek ér­dekében már hetekkel ezelőtt béke aláírásokat gyűjtöttek, házról házra járnak, hogy minden családban megbeszél­jék a békéért vívandó harc legfontosabb problémáit. A termelőszövetkezeti köz­ségekben — különösképpen Herencsényben, Magyarnán- dorban, Dejtáron — a ter­melőszövetkezet asszonyait, külön is köszöntik a közsé­gek férfi vezetői, jó munkát, sok erőt és egészséget kíván­va közös gazdálkodásban vég­zett tevékenységükhöz Honton nagyszabású kultúr­műsort adnak az asszonyok tiszteletére a falu fiataljai. Itt ugyancsak a falu vezető férfiai köszöntik a nagy év­forduló alkalmából az asszo­nyokat. Galgagután és. Pat- varcon helyileg nemzetiségi találkozót is szerveznek. A járás asszonyai el sze­retnék juttatni művészetük emlékét a koppenhágai nem­zetközi nőünnepségen meg­rendezendő kiállításra is. A helyi jellegnek megfelelő mo­tívumokból egy babát,- dísz­A megyei tanács csakúgy, mint az elmúlt esztendőben, 1960-ban is sokat tesz a la­kosság közvetlen ellátásával foglalkozó helyiipari vállala­tok fejlesztéséért. Bizonyítja ezt, hogy ebben az évben 4 millió 56 ezer forintot biztosított a helyiipar beruházására. Ebből az összegből az építő­ipar 460 ezer forint, a köny- nyűipar 2 millió 418, az élel­miszeripar pedig 1 millió 178 ezer forinttal részesül. A Tanácsi Építőipari Vál­lalat például szállítószala­gokat és betonkeverőgépeket nek eljuttatva a palóc kul­túra balassagyarmati sajátos­ságait is a kiállításra. kap. A könnyűiparban a be­ruházási összeg nagyobb ré­szét rekonstrukciókra fordít­ják 1 millió forint összegből gépi beruházást eszközölnek, Az élelmiszeriparnak biztosí­tott összegből 320 ezer forint­tal befejezik a ceredi sütő­ipari üzem építését, Balas­sagyarmaton pedig gőz­kemencével látják ti a sütőipari vállalat üzemét. Nagyobb összeget költenek eb­ben az évben különböző gépek beszerzésére is, hogy javítsák a péksütemények és a kenyér minőségét. Több mint 4 millió forint a helyiipar ez évi beruházási költsége As első kosos tavasára késsülnek Kishartyánban Kishartyánban, a Béke Ter­melőszövetkezetben még ok­tóberben, amikor megkezdték hivatalosan is a .közös mun­kát, egyik legfontosabb dolog­nak tartották, hogy kialakít­sák a munkaszervezetet. Két brigádot hoztak létre, egyet a növénytermesztésben, egyet az állattenyésztésben és a brigádok élére hozzáértő, ta­pasztalt gazdaembereket vá­lasztottak. A termelőszövetke­zet tagjait nyolc munkacsa­patba osztották, s hogy min­denki tudta a helyét, zavartalanul folyt már az őszi munka is, s most sincs probléma a termelő- szövetkezetben a közös munkát illetően. A termelőszövetkezet tag­jai már a tavaszra készülnek. Tizenöt katasztrális hold földre hordták ki eddig a trágyát és ha megjavítják a dűlőutat, tovább folytatják e munkát. A vezetőség már azt is megbeszélte, fölmérve á rendelkezésükre álló terüle­tet, melyik darabba milyen tavaszi vetésű növény kerül. De a terv szerint a ter­melőszövetkezetben a fő gazdálkodási ág az állat­tenyésztés lesz. Március első felében megvá­sárolják a még szükséges te­nyészállatokat, mert a takar­mányt biztosítani tudják az újig. A termelőszövetkezetben minden hónapban rendszeres munkaegység előleget kapnak a tagok. Ezt eddig a fuvarból biztosították a télen. A ké­sőbbiek során a szerződéses növények előlegéből. Anyagszállítását gyorsan és olcsón most végezze el! Fuvarozási ügyben forduljon a 33. SZ. A UTÖKÖZLEKKDESI VÄLLALAT fuvarvállaló irodájához. Telefon: Salgótarján, U-94, 10-81, 14-78, Balassagyarmat. 96. Nagybéiony, 2*. Pásztó, 11. Szécsény, 53. TEFL — TEHERTAX1 — SZEFU (75)

Next

/
Oldalképek
Tartalom