Nógrádi Népújság, 1960. február (16. évfolyam, 10-17. szám)

1960-02-24 / 16. szám

NÓGRÁDI •G PROLETÁRJAI, EGYÉBÜLJETEK) Népújság AZ MSZMP NÚGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. ÉVFOLYAM, 16. SZÁM. ÁRA: S0 FILLÉR 1960. FEBRUAR 24. Készüljenek el határidőre a beruházások! Az MSZMP Nógrád megyei Végrehajtó Bizottságának üdvözlete, a fennállásának IS. évfordulóját ünneplő Nógrádi Népújsághoz Két és félévvel ezelőtt kezdték meg a megyei Épí­tőipari Vállalat dolgozói a Zagyva II., a Zagyvapálfalvi Üveggyár új kemencéjének építését. A mintegy 157 mil­lió forintos költséggel ké­szült új létesítmény — amely­ből több mint 90 millió fo­rint az építkezés — kétségte­lenül gyors, szervezett ütem­ben készült. A beruházó és a kivitelező vállalatok egyre javuló együttműködése tette lehetővé, hogy a népgazda­ság számára nagy jelentősé­gű beruházás szinte példa­nélküli idő alatt készüljön el. Mint lapunk legutóbbi szá­mából ismeretes a Zagyva­pálfalvi Üveggyár, a me­gyei Építőipari Vállalat, va­lamint a budapesti Gábor Áron Vasöntöde és Gépgyár kötelezettséget vállaltak arra, hogy a Zagyva II-őt április 4-én a kitűzött határidőben a pálfalvi üvegesek már be- fűthetiik. Azok a vállalatok, amelyek érintettek megyénk legnagyobb létesítményének építésében és szerelésében nem nyugodtak meg az elért sikerek babérjain, hanem újabb, az eddigi megfeszített munkát szinte betetőző elha­tározásra jutottak. Igen he­lyesen úgy gondolták, hogy az a teljesítmény, amelyet az elmúlt két és félév során nyújtottak, akkor lehet va­lóban értékes, ha az építke­zés utolsó szakaszában min­den erőt összefogva tevé­kenykednek. Felhívásuk lé­nyege: készüljenek el határ­időre a beruházások! A beruházási munka ko­rábbi tapasztalatai külön alá­húzzák e felhívás jelentősé­gét. Már többször szó esett róla, hogy egész gazdasági tevékenységünk leggyengébb pontja a beruházás. Az el­múlt évben például Salgótar­jánban egyetlen üzem sem teljesítette beruházási tervét. A tűzhelygyári kompresszor ház építésénél a tanácsi Épí­tőipari Vállalat mintegy 53 százalékos tervteljesítést ért el. Hasonló példákat még bő­ven sorolhatnánk. De fontos- sabb .számunkra, ha a jövő­be tekinthetünk, hogy a be­ruházási összegek 1960-ban növekedtek. Az Acélárugyár, a Salgótarjáni Üveggyár, a Szénbányászati Tröszt több tízmilliós beruházási prog­ramot hajtanak végre ebben az évben. Óriási jelentősége van annak, hogy a gazda­sági és mozgalmi vezetők az eddigi kezdeti eredmények utón még többet és még be­hatóbban foglalkoznak e fon­tos kérdéssel. A Zagyva II építése bizonyítja: a beruhá­zások konncentrálásával a beruházó és a kivitelező jó együttműködésével soha ed­dig nem tapasztalt eredmé­nyeket lehet elérni. A három vállalat kezdemé­nyezése a Zagyva II. építésé­nél olyan légkör megterem­tését is elősegíti, amely hoz­zájárul majd ahhoz, hogy az eddigiektől még jobban csök­kenjen a befejezetlen beru­házási állomány aránya, min­den érintett vállalat a leg­messzebbmenő felelősséget érezze a beruházási tervek teljesítéséért, a beruházások gyors, olcsó, jó minőségű ki­vitelezéséért. Ez a kezdemé­nyezés elválaszthatatlan me­gyénk műszaki fejlődésétől is. A beruházásokon belül a gépekre fordított . összegek növekedése, a rekonstrukció egész gazdasági munkánk központi feladata. És itt ju­tunk el ahhoz, hogy ez a kezdeményezés nemcsak egy­szerű gazdasági mieglmozdu- lás, hanem komoly politikai jelentősége van. A beruházá­sok időiben történő megvaló­sítása, amely a fokozottabb műszaki haladást segíti elő, emelője a termelékenységnek — végső soron az életszínvo­nal emelkedésében mutatko­zik. A Salgótariáni Acéláru­gyárban és Üveggyárban a három vállalat felhívását ta- nulmánnyozva elhatározták, hogy csatlakoznak ahhoz. A kezdeményezőkkel együtt re­méljük, hogy más vállalatok is magukévá teszik ezt a mozgalmat. Egyben azonban kívánatos lesz az is, hogy a mozgalom a felújításokra is kiterjedjen, hiszen az Acél­árugyárban például 24 millió, az Üveggyárban 13 millió, a szénbányászatban 44 millió forintot irányoztak elő ilyen célra ebben az évben. A kezdeményezés értékét növeli az a tény, hogy a há­rom vállalat vezetői számol­tak azokkal a nehézségekkel, amelyeket még le kell küz­deniük április 4-ig. Tudják azt, hogy addig minden órá­ért keményen meg kell küz­deni ök, minden percet a leg­teljesebb mértékben ki kell haszmáiniok. Felhívásuk azon­ban még időben született meg, van rá lehetőség, hogy nagyszerű terveiket végre­hajtsák Képviselői beszámolók a megyében Az elmúlt hét végén és va­sárnap három képviselői be­számolóra került sor a me­gyében. Február 17-én Barnán, So­moskői L. Árpád elvtárs, a rónai üzemegység vezetője, 19-én Etesen Czottner Sándor elvtárs, nehézipari miniszter, 21-én pedig Zabaron Jakab Sándor elvtárs, az MSZMP Nógrád megyei bizottságának első titkára számolt be vá­lasztói előtt az eddig végzett képviselői munkáról, az or­szág előtt álló időszerű fel­adatokról. Megyénk dolgozóinak a kongresszusi munkaverseny- ben kibontakozott alkotó kez­deményezése és gazdasági ve­zetőink egy részének e.isme­Szerte a megyében a gép­állomások dolgozói tisztában vannak a téli gépjavítások - fontosságával, a becsületes minőségi munka szükségszerű­ségével. Ennek a jegyében zajlott le január hónapban a javítóműhelyekben a gépek javítása. Január hónapban a gépek javítása eredményesnek mond­ható, s a nem régen meg­tartott miniszteri vizsgálat nem marasztalta el a gép­állomásokat a javítás minő­sége miatt. Január hónapban 22 trak­tor fő- és 44 folyójaví­tása került elvégzésre, 104 ekét és 43 cséplőgépet is megjavítottak. Emellett egy sereg kisebb mezőgazdasági munkagépet. Az előirányzatot szinte valameny- nyi gépállomás teljesítette, s ha volt is kisebb lemaradás az elenyésző és főleg kisebb alkatrész hibákból adódott. Egy hiba azonban mégis becsúszott, mégpedig az hogy januári februári tervekbe nem került betervezésre valameny- nyi gép, amely a tavasz fo­A Magyar Szocialista Mun­káspárt Nógrád megyei Vég­rehajtó Bizottsága üdvözletét küldi a Nógrádi Népújságnak és minden dolgozójának a lap megjelenésének 15. év­fordulója alkalmából. Tizenöt évvel ezelőtt, 1945. február 24-én jelent meg megyénkben először a felsza­badulás után a demokratikus sajtó első példánya, a „Mun­kás”. A demokratikus sza­bad sajtó megjelenése jelen­tette annak a megváltozott helyzetnek első napjait, amely a szovjet hadsereg felszabadí­tásával kezdődött el. Harcot jelentett a lap megjelenése, a fasizmus, a háború ellen, hirdette a demokratikus fej­lődés szükségességét. Mozgó­sított a lap az újjáépítésre, az résre méltó munkája nyomán Nógrád megye ipara ért el eredményeiket az 1959-es év­ben. Mintegy 3 százalékkal emelkedett a termelés, telje­lyamán munkába kell, hogy álljon. Viszont a tervbe bizo­nyos mértékig indokolatlanul sok cséplőgép! avítás szerepel, melyre bőven akad idő. Ezt a hibát sürgősen ki kell javí­tani, s ebben a hónapban első­sorban azokat a gépeket kell javítani, melyek a tavaszi munkákban részt vesznek. Ez elengedhetetlen követel­mény, mert csak így biztosít­ható a tavaszi igények ki­elégítése. Megtartotta idei első ülését a Hazafias Népfront salgótar­jáni városi bizottságának mű­szaki albizottsága. Bár a há­rom év óta igen eredménye­sen dolgozó bizottság mérnök és technikus tagjai számos műszaki probléma megoldásá­val gyorsították meg Salgó­tarján város szépítését, fej­lesztését, mégis — talán az idei programjuk ígéri a leg­többet az egyre terebélyesedő munkásváros számára. PARKOSÍTÁS KÉTEZER NÉGYZETMÉTEREN Az idei feladatokat most csütörtökön este vitatták meg a Hazafias Népfront városi irodáján a városi tanács vá­rospolitikai tervének alapján. Salgótarján munkásváros szá­mára három égető problémát emelt ki a tanács várospoli­tikai tervéből a műszaki al­bizottság, s mind a három kérdésben határozott és meg­oldásukat is magára vál­lalta. Salgótarjánt — mi tagadás benne — nem a legtisztább városok közé sorolják. Parkí­rozása, csinosítása is főleg az elmúlt évben kezdődött meg. A régi idők sártenger hagya­tékát azonban főleg az idén tüntetik el a város legforgal­masabb helyeiről. A műszaki ország vérkeringésének meg­indulására. A béke és barát­ság a haladás jegyében in­duló lap az azóta eltelt tizen­öt év alatt híven követte az eszmét, amely a létrehozását szülte. Az elmúlt évek alatt a kor követelményeinek meg­felelően mindenkor a haladás ügyét szolgálta, hirdette a fejlődést és harcolt a szocia­lista társadalom megterem­téséért. 1948 óta a párt köz­vetlen segítőjeként, mint a felvilágosodás, a tájékoztatás és a kollektív szervezés esz­köze végez a társadalom szá­mára hasznos tevékenységet. A lap fennállásának 15. év­fordulója nemcsak eredménye­ket jelent, hanem kötelezett­ségekét is a szocialista építés előtt álló feladatok megvaló­sításában. Az MSZMP VII. kongresz­albizottság Váraljai László­nak, a Salgótarjáni Acéláru­gyár mérnökének kezdemé­nyezésére úgy határozott, hogy a November 7 filmszín­ház és a vasútállomás kö­zötti térség és járda szegé­lyét, az Acélárugyár környé­kéi; és az állandóan új csa­ládi házakkal bővülő Béke­telepet, összesen mintegy két- ezernyi négyzetméter terüle­ten már a kora tavaszon par­kosítják. A parkosításhoz szükséges fűmagot a városi tanács biztosítja, a dísznövé­nyek, cserjék és virágok elő- hajtatására városi virágkerté­szetet létesítettek. Az említett városrészek par­kosításának külön érdekessége az, hogy a környékbeli lakos­ság ízlése, javaslatai és ké­rése szerint történik meg a műszaki felmérés és tervezés is- A parkírozássál kapcsola­tos minden feladatot társa­dalmi munkaként végeznek el­AZ ORSZÁG ELSŐ CIGANYVÁROSA A Hazafias Népfront mű­szaki albizottságának legvita­tottabb témája a már csak­nem fél évszázada húzódó cigánytelepitési program volt. A Népfront műszaki albizott­szusa által megszabott fel­adatok ismertetése, a felada­tokra való mozgósítás ma az újság közvetlen feladata. Ezt úgy tudja elérni, ha színesen, az építés problémáit őszintén és emberségesen feltáró tar­talmában és formájában egy­aránt szocialista Követelmé­nyeknek megfelelő cikkek je­lennek meg a lap hasábjain. Erre képes is a lap, képesek az újság munkatársai. Erre kötelez a tizenöt év harcok­ban szerzett tapasztalata is. Ezeknek a gondolatoknak jegyében kíván az MSZMP Nógrád megyei végrehajtó bi­zottsága további eredményes és harcos munkát a Nógrádi Népújságnak és a lap minden dolgozójának. MSZMP Nógrád megyei Végrehajtó Bizottsága és amelynek Jakab Sándor elvtárs, a megyei pártbizott­ság első titkára volt az elő­adója. A tanácskozás azonban arra is rámutatott, hogy me­gyénk ipara nem hajtotta Végre maradéktalanul a Köz­ponti Bizottság 1959 márciusi határozatát. való törekvés mellett kevésbé törődtek a választék bővíté­sével, a termelés gazdaságos­ságával, a műszaki színvonal növelésével, a termékek mi­nőségével. Az elmúlt év ta­pasztalatai arra intenek, hogy az egyes gazdasági muta­tókat kúlön-külön is és részleteiben is rendszere­sen elemezzék gazdasági és mozgalmi vezetőink. Amíg például az önköltség (Folytatás a 2. oldalon) sága a cigányság meghallga­tása után, a megyei cigány operatív bizottság javaslatai alapján foglalt állást száznál több cigánycsalád ügyében. A cigányság zömének óhaja sze­rint egy külön kertváros­részt építenek fel számukra, a szokásos OTP hitelakció keretében. A lakások föld­szintes, ikeriakásos és egy­emeletes négy ikerlakásos épületekben állnak majd. A típuste|rvek rajzait máris elké­szítette ia műszaki albizottság, s azok alapján nagyobb méretű modelleket is készítenek, hogy azok szerint választhas­sák ki saját igényeiknek megfelelően lakásaikat az építkező cigánycsaládok. A modelleket a Salgótarjáni Acélárugyár mintaasztalos műhelyében készítik el, s már a tavaszon sor kerül az építtetőkkel való megállapo­dásra. A Népfront külön gyű­léseken ismerteti a lakásépí­tési akció lebonyolítását a ci­gánysággal. A kertes, föld­szintes és emeletes épületek­ből álló városnegyedet, amely az ország első rendezett ci­gányvárosa lesz, a munkás­város más részeihez ha­sonlóan utakkal és kommuná­lis szolgáltatásokkal látják el. Neonvilágít-ásf- kapnak a bányák... Az utcák, terek után a szénbányák­ban is alkalmazzák a nagyobb fényerőt biztosító korszerű neonvilágítást. Szén­medencénkben elő­ször a mátranováki bányák Csurgó-táró üzemében kísérle­teznek ezzel a vilá­gítási móddal. A fővonalakon 50 lám­pát szerelnek fel, de próbálkoznak a munkahelyi neonvi tágítással is. Képünkön az első neonlámpát szere­lik Csurgó-táró fő szállító vágatába. Ezévi jó munkánkkal alapozzuk meg a második ötéves terv sikeres indulását Megyénk ipari vezetőinek tanácskozása Salgótarjánban-------------------------­-------------------------------------s-------­Meg kell gyorsítani a tavaszi munkában résztvevő gépek javilását Fontos feladatok Salgótarján fejlesztésére A HAZAFIAS NÉPFRONT MŰSZAKI ALBIZOTTSÁGÁNAK TERVÉBEN sítette az önköltség csökken­tésére vonatkozó célkitűzése­ket, jelentősen javult az élet-, színvonal. Ezt állapította meg az ipari vezetők szombaton tartott tanácskozása, amelyet a megyei pártbizottság és a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa közösen rendezett meg Szerezzünk érvényt a gazdaságos termelés szemléletének Az elmaradás Okainak fel­tárására a múlt évi tapaszta­latok hozzásegítik megyénk iparát ahhoz, hogy 1960-ban jobb eredményeket érjen el. Ehhez azonban az szükséges, hogy felszámolják a káros mennyiségi szemléletet, a he­lyenként tapasztalható tehe­tetlenséget, a politikai. és szakmai szűklátókörűséget. Mind a beszámoló, mind a vita bizonyította, hogy a mennyiségi eredményekre

Next

/
Oldalképek
Tartalom