Nógrádi Népújság, 1960. február (16. évfolyam, 10-17. szám)
1960-02-20 / 15. szám
I960- február 20NÓGRÁDI NtPÜJBÄG 5 Termelőszövetkezetein k Változtatnak a gazdálkodáson munkaszervezeti problémáiról Ez évben 4,9 százalékkal kell növelnünk a mezőgazdasági termelést. E tervszám — az üzemek gazdasági, természeti viszonyait figyelembe véve — rögzítve van az éves termelési tervekben. Az üzemterv megvalósítása ma már el sem képzelhető szilárd, helyesen kialakított munkaszervezet nélkül. Ezért célszerű a termelési egységek felülvizsgálata. A megváltozott körülmények, új termelési lehetőségek ezt szükségszerűvé is teszik. Az idén el keli kerülni a múlt évben elkövetett hibákat is. A múlt évben előfordultak olyan hibák, hogy a formailag helyesen kialakított munkaszervezetek papíron maradtak. így volt ez Zabaron. A munkákat azok a tagok végezték, akik éppen összeverődtek. Ez a „rend” gátolta a termelési feladatok kifogástalan elvégzését, s csökkentette a gazdálkodás eredményességét. Az ilyen, alkalomszerű, minden szervezettséget nélkülöző munkavégzéseket meg kell szüntetni. Hiszen ez a „módszer” béklyóba köti az olyan eredményesnek látszó gazdálkodás folytatását is, amely az adottság és lehetőségnél fogva biztosítottnak látszik. A munkaszervezet helyes kialakítása egymagában még nem biztosítéka a termelési feladatok megvalósításának. Azt működtetni kell! Éppen a termelési egységek adják a lehetőségét annak, hogy a tagság a közösben közös munkát is végezzen! A brigádokra kiosztott terület és a tervfeladatok lebontása biztosítják a munkaszervezet helyes működésének lehetőségeit, az önállóságot, a kezdeményezést, a munkafeladatok időbeni és jóminőségű elvégzését. Elősegítik az eredményességre való törekvést. E téren a múlt évben számos szövetkezetnél komoly fogyatékosságok voltak. A brigádvezetők, brigádtagok nem kapták meg a területet, nem ismerték tervfeladataikat. Efeért sokszor hiányzott a felelősség és a jóminőségű munka. Nógrádszakállban ennek bizony nagy kárát látták. Nem különben a szécsényi Rákóczi Tsz-ben. Valamint a pilinyi Búzakalász Tsz-ben. Feltételezhető, hogy okulnak a hibákból. A brigádszervezetek működtetésének az említetteken túl, nagy politikai jelentősége is van. Eggyé kovácsolják a különböző rétegekből összetett szövetkezeti parasztságot és rávezetik a közösségi munkára. Jobban érzik a tagok az egymáshoz tartozásukat, a közös küzdelem és a közös öröm közelebb hozza őket egymáshoz.Jobban tudatosodik bennük, bogy a rájuk osztott területért, növényekért, állatokért, felszerelésekért, munkájukért egyaránt felelősek. Különös figyelmet követel a brigád és munkacsapatvezetők kiválasztása. Olyan tagokat kell a termelési egységek vezetésével megbízni, akiknek van szakismeretük, gyakorlatuk, felelősségük, szervezőképességük, s igazságszeretők. A gépállomások a mező- gazdasági termelőszövetkezetek megrendelése alapján kötelesek — teljesítőképességük mértékéig — minden olyan gépjavítást elvégezni, amely a gépállomásokon dolgozó szakemberekkel és a rendelkezésre álló szerszámgépekkel a munkahelyen, a brigádszálláson, vagy pedig a gépállomás javítóműhelyében elvégezhető. A gépállomások feladata a termelőszövetkezetek megrendelése alapján a termelőszövetkezeti erő- és munkagépek üzemeltetéséhez szükséges alkatrészeknek és üzemanyagnak a biztosítása. A gépállomások kötelesek segíteni a pótalkatrész- és üzemanyag-szükséglet megállapításában is. A gépállomások legkorábban a szerződések megkötésére megállapított határidő végéig — kötelesek a termelőszövetkezetek javítási alkatrész- és üzemanyag igényeinek kielégítésére évi szerződést kötni. Az a termelőszövetkezet, amely évi szerAz újonnan belépők között sok erre alkalmas ember található. Közülük nem egy eredményesen végezte el az ezüstkalászos tanfolyamot. A hibák sokszor a rossz munkaszervezés miatt fordulnak elő. A helyes munkaszervezés fő feladata, hogy a tervfeladat elvégzéséhez a kézi-, gépi munkaerőt, a munkaeszközöket, munkakörülményeket oly mértékben biztosítsuk, hogy az adott munka a legegyszerűbb módszerrel, a legtermékenyebben legyen elvégezhető. Néhány hét, s elérkezik a tavaszi mezei munka ideje. Még van idő a munkaszervezetekkel kapcsolatos problémák megvalósítására. Helyes lenne, ha a tavaszi tervismertető közgyűlésen már minden brigád, brigádtag tudná, milyen munkát kell elvégeznie ahhoz, hogy az üzemterv maradéktalanul teljesítve legyen. Gortva tászló-------------zödést nem köt, a javítások után kedvezményt nem kaphat. A termelőszövetkezetek a traktorok, a traktorvontatású munkagépek, a kalapácsos darálók és az istálló gépesítése körébe tartozó gépek gépállomásokon történő javításakor a ténylegesen mutatkozó javítási költségekből 50 százalék kedvezményt kapnak. (Megjelent a Népszabadság termelőszövetkezeti tanácsadójában.) Bár hó fedi a határt, azért még sincs messze a tavaszi munkák kezdete. Ez érezhető a Ber- celi Gépállomás műhelyeiben folyó lázas munkából. Kiss József, aki a javítási munkák tevékeny résztvevője, a főmérnök távollétében is be tud számolni a munkák áUásáról. — Az erőgépek, három folyó Javításon levő gép kivételével, már munkára készek, ugyanígy az ekék, vetőgépek, tárcsák, boronák is. Ha indul a tavaszi Amióta termelőszövetkezeti község lett Horpács, valahogy nemcsak a horpácsiak, de még a környékbeliek is többet várnak a Lenin Termelőszövetkezettől. Termelőszövetkezeti tagok, kívülál- lóak azt szeretnék, hogy végre kiegyensúlyozott legyen a termelőszövetkezet gazdálkodása. Mert, hogy valami baj van a gazdálkodással, azt nem tagadja senki sem Hor- pácson. Elég, ha csak az elmúlt év zárszámadását nézegetjük, ebből azonnal kitűnik, változtatni, feltétlen változtatni kell a gazdálkodás menetén. A több mint tíz éves termelőszövetkezet az igaz, az idén már nem zárt mérleghiánnyal, mégis van hiányérzete a tagnak, zárszámadás után. Az elmúlt évi gazdálkodás menetéről beszéljen maga a termelőszövetkezet elnöke, Pal- kovics Mihály. — Nálunk az elmúlt évben a fő üzemág a növény- termelés volt. Egyes növényféleségeknél értünk is el szép eredményeket. így búzából 14 mázsás átlagtermésünk volt. A Bánkúti 1201-es búza holdanként átlag 18 mázsás termést adott. Az árpatermés is jól sikerült, hiszen 12,6 mázsa termett holdanként. A kukoricát munkaerő hiányában csak egyszer kapáltuk. így nagy volt a jövedelem-kiesés. A továbbiakban Palkovics elvtárs elmondta, ennek ellenére az elmúlt évben 108 843 forinttal növekedett a termelőszövetkezet tiszta vagyona. — Az elmúlt évek tapasztalataiból okulva hogyan szeretnék kialakítani gazdálkodásuk menetét? — Ebben az évben fő üzemágként az állattenyésztést jelöltük meg. Jelenleg, 20 fejős tehenünk van, s év végére 30 munka, 46 erőgép állhat a termelőszövetkezetek szolgálatába. A tavaszi munkákban résztvevő minden gépet kijavítunk február 28-ig. A továbbiakban Kiss elvtárs azt is elmondja, a megmunkálásra váró terület az idén a tavalyinak háromszorosa. Traktorosban sincs hiány, mert a traktorosképző iskolára is küldtek nyolc embert, akik hamarosan munkába állnak, s így az előttük álló megnövekedett feladatok végrehajtásától sem félnek. Termelőszövetkezeti tanácsadó Milyen segítséget kapnak a termelőszövetkezetek a gépállomástól a saját gépek üzemeltetéséhez? 'Tjaacu.zi készülődét (Bezezlen *1* Már as idén többet Már az idén többet, mindenből többet. Ez a gondolat foglalkoztatja Egyházasdenge- legen az első közös gazdasági évet kezdő Március 15 Termelőszövetkezet tagjait. A termelőszövetkezet kisablakú irodájában még délben is ég a villany, s az asztalon kiteregetett papírok tele számokkal, az első közös év számaival. Hogy mit mondanak e néma papírok, arról beszéljen a termelőszövetkezet fiatal mezőgazdásza, Varga Márta. — A terv minden száma a tagságnak azt az elhatározását tükrözi, hogy már az idén többet termeljen a termelő- szövetkezet, mint tavaly termelt a község egyénileg gazdálkodó parasztsága együttvéve. Amikor azt kérdezem, hogy nemcsak terv-e ez, a fiatal agronómuslány megütközve néz rám.. — Miért lenne csak terv? Ha a nagyüzemben nem tudunk többet termelni, mint az elmaradt kisparaszti gazdaságokban tudtunk, akkor minek a termelőszövetkezet? Azután mintegy érvelésként hozzáteszi: — Az őszi szántási, vetési munkákat időben és jó minőségben végeztük el. A gabonafélék területét nem csökkentettük, hiszen az első évben a különböző talajerejű földeken nem tudunk egyformán jó termést elérni. Ügy hisszük, hogy a szakszerűbben kezelt, jobban műtrágyázott gabonafélék legkevesebb 1—2 mázsával többet adnak holdanként a tavalyi termésátlagoknál. A tervek elárulnak mást is. Varga Márta szemében büszke fény csillan, amikor ezekről beszél. — őszi árpát régebben nem termeltek az egyházasdenge- legi gazdák, azért nem, mert azt mondták, nincs az őszi árpának olyan takarmányértéke, mint a tavaszi árpának. Ebben nincs igazuk, mert a két árpafajta takarmányértéke között lényeges különbség nincs, viszont az őszi árpa általában biztosabb termést ad, mint a tavaszi árpa. Termelőszövetkezetünk ebben az évben 20 holdon termel őszi árpát. A beszélgetés fonala nem akar eltérni attól a gondolattól. hogy már az idén többet. Az agronómuslány a terveket forgatva, büszkén újságolja: — Nyolc és félvagon műtrágyát vásároltunk. Tavaly a község egyénileg gazdálkodói csak négy vagonnal vásároltak, az is főleg pétisó volt. A mostani nyolc és félvagon műtrágyában van pétisó, kálisó, szuperfoszfát. A földeket egyénileg bíráljuk el, s ha egyes parcellák úgy kívánják, több műtrágyát adagolunk, mert úgy szeretnénk, ha jóval a tavalyi termésátlagok fölött tudnánk termelni. A könyvelő, meg az irodába be-benéző tagok is azt állítják, az idei többlettermeléssel nem lesz baj, hiszen mindenki azt akarja. A járási tanács mezőgazdasági osztálya által jóváhagyott tervek számításba veszik az állattenyésztés fejlesztését, meg az árutermelést is. — Az idén ugyanolyan területen termelünk kukoricát, mint tavaly termelt a község. Ha a harminc mázsás mozgalomba nem is tudunk benevezni, azért 20—30 százalékkal többet termelünk holdanként, mint tavaly az egyénileg gazdálkodók termeltek. hiszen most a vetőmag a 120 kh közös kukoricára, meg a 80 kh háztájira is hibridvetőmag lesz, ez már eleve biztosítja a fent- említett terméstöbbletet. Forgatva a terveket, azt is láthatjuk, hogy Egyházasden- gelegen az új termelőszövetkezet nem idegenkedik a szerződéses termeléstől sem. Varga Márta ezekről így beszél: — Az idén 15 kh-on termelünk vetőburgonyát. Eddig vetőburgonya termeléssel sem foglalkoztak az egyházas- dengelegiek. Cukorrépát 40 kh-on termelünk, a községben régebben sem volt több. Az árutermelés szempontjából jelentős az 50 kh-on termelt zöldborsó, a 10 kh uborka. Ha már az árutermelésnél tartunk, azt is elmondhatom, hogy aprómagot 62 kh-ról fogunk. Most, hogy nem messzejá- runk a tavaszi munkáktól, szeretnénk tudni azt is, hogyan biztosítják a tagságnak a ledolgozott munkaegységek után az előleget? — Csak 10 forint munkaegység előleget terveztünk. Már eddig is tudtunk volna előleget fizetni, de nem igényelték a tagok. Azt mondják, inkább a zárszámadáskor kapjanak majd többet. Mennyi lesz a tervek szerint az egy munkaegységre tervezett érték? — A tervek szerint eléri a 48 forintot. Ha nem lesz valami rendkívüli természeti csapás, akkor meg is lesz. amit terveztünk. A továbbiakban az is megtudható a tervből, hogy a termelőszövetkezet 20 szarvas- marhát és 50 sertést hizlal az idén. Az új gépekkel, istállókkal gazdagodó termelő- szövetkezet a tagok szorgalmára építve nyugodtan állíthatja, hogy képes már az első évben többet termelni, mint a kisparaszti gazdaságok termeltek. — ta — lesz. A zárszámadásig leadunk 28 hízott marhát. Teheneink szaporulatára szerződést kötünk. A to- vábbtenyésztésre alkalmas állatokat tenyészállatként, az erre nem alkalmasakat hízottmarhaként értékesítjük. A növénytermesztésben tovább növeljük a szerződésesen termelt növények területét, így termelünk 12 kh cukorrépát, 42 kh hibridkukoricát, 10 kh kölest, 15 kh bibor- herét, 2 kh mákot, és 2 kh zöldborsót, hogy csak a fontosabbakat említsem. Nálunk a cél az idén végre magunkra találni. A munkaegység értéke nem lesz túl magas az idén sem, hiszen csak 32 forintot terveztünk. Inkább kellemes meglepetés érjen, mint kellemetlen. Ezt várja a tagság is, a most munkába lépő új tagok. Meg kell találni végre a helyes utat a Lenin Tsz tagságának a gazdálkodás vezetésének irányításában, mert csak így kerülhetők el a jövőben, az oly gyakran megismétlődött múltbeli hibák. (—a—s—) Felértékelés Patakon Az idei tél sorsdöntő fordulatot hozott Patak község dolgozó parasztjainak életében. Itt is, mint a megye sok más községében, a dolgozó parasztság szakított kisparaszti múltjával és a nagyobb darab kenyeret, a biztosabb jövedelmet jelentő nagyüzemi gazdálkodást választotta jövője alapjául. A tanult, a különböző mezőgazdasági kultúrák bevezetésében, művelésében gyakorlott dolgozó parasztok a tízéves múltra visz- szatekintő, komoly gazdasági alapokkal, jól jövedelmező állat- tenyésztéssel rendelkező Kossuth Termelőszövetkezetbe kérték felvételüket. Az egy termelőszövetkezetbe tömörült község dolgozó parasztsága az új vezetőségbe a legtekintélyesebb dolgozó parasztokat választotta. Az új vezetőség egyik legfontosabb feladatának a felértékelő bizottság létrehozását, az állatoki gazdasági felszerelések felértékelését tartotta. A bizottság munkájában nagyon lelkiismeretesen járt éli gondosan vigyázva arra, hogy egy dolgozó parasztot se sértsenek meg, hogy mindenki megkapja állataiért, felszereléseiért a méltányos árat. Majdnem új ez a pár lószerszám, ezer forintért legyen a közösé — mondja Lengyel József gazdálkodó. A lovaim a legerősebbek a faluban. Csak úgy megyek fogatosnak, ha a közösben is velük dolgozhatom. Nézzék meg közelebbről is! Erdős János megvizsgálja a lovak fogait, s a bizottság pedig 4750 forintban állapítja meg a lovak árát.
