Nógrádi Népújság, 1960. február (16. évfolyam, 10-17. szám)
1960-02-13 / 13. szám
I960- február 13. NÓGRÁDI népújság 3 Már helyben kezdjük... A munkásokat bosszantja, amikor valamilyen egészen nyilvánvaló műszaki fogyatékosság miatt a termelésnek komoly akadályai vannak, ami azután a bérekre is kihat, így vannak ezzel a tűzhelygyári öntödében is, ahol nemrégiben új, nagyobb teljesítményű olvasztókemencét helyeztek üzembe. Viszont annak egyik alkatrésze, az alá- fúvó ventillátor teljesítményben jóval elmaradt a kúpoló teljesítménye mögött. Ez azt jelenti, hogy a kapacitásnak megfelelő óránként hat tonna vas helyett mindössze 4,5—5 tonna anyagot nyerhetnek. Az ügy már hónapok óta húzódik. Az illetékes gyár csak két-három év múlva tudna megfelelő teljesítményű ventillátort szállítani. De . . . és ebben van a kérdés lényege — ha megfelelően keresik gazdasági és műszaki vezetőink a helyi lehetőségeket. akkor a legtöbbször kedvező megoldást találnak. Ebben az esetben is így történt. Kiderült, hogy a szükséges ventillátor itt van a gyár szomszédjában, a Salgótarjáni Üveggyárban. Most már csak a két gyár felettes szervein múlik, hogy a kérdéses szerkezet mielőbb magasabb termelést, a kupoló teljes kihasználását biztosítsa a tűzhelygyári öntödében. Végeredményben: ha egy kicsit szétnézünk a saját házunk táján, gondot fordítunk arra, hogy a lábunk elé is lássunk, akkor nem feltétlenül szükséges mindig Budapestre, vagy az ország távoli részeire elmenni egy-egy alkatrészért. A jó kooperációt - úgy gondoljuk - már itt helyben kell kezdeni. Közös összefogással a balesetek csökkentéséért A HANGNEM A biztonságos széntermelés megteremtése, a baleseti gyakorisági számok csökkentése, illetve a bányaiparban dolgozok munkavédelmi és szociális helyzetének megtárgyalása céljából a közelmúltban bányabiztonsági és munkavédelmi tanácskozást tartottak Budapesten. Ezen a tanácskozáson részt vett Sült Tibor elvtárs, a Kerületi Bá- nyaműsziabi Felügyelőség főmérnöke is- A tanácskozásról Sült elvtárs a következőket mondotta: A vitanyitó beszámolóban Mundi elvtárs kifejtette és leszögezte, hogy szocialista társadalmunkban minden ténykedés a „dolgozó emberért” történik. így minden vezetőnek, akár végrehajtó, akár ellenőrző szervnél dolgozik felelősséget kell vállalnia a dolgozókért, a dolgozók jobb munkakörülményeinek kialakításáért. Helyesen szögezte le, hogy hiányzik abból a vezetőből az emberiesség, aki olyan utasítást ad, vagy olyan körülmények között engedi meg a munkavégzést, ahol a dolgozók testi épségét akár közvetlenül, akár közvetve veszély fenyegeti. Ezek a dolgozók szocializmust építő társadalmunkban nem maradhatnak vezető beosztásban. A munkavédelmi konferencián elhangzottak alapján megállapítható, hogy a nógrádi medencében is sok problémát kell még megoldanunk, hogy érvényre juttassuk a „legfőbb érték az ember” elvét. Ezért a szakszervezeti trösztbizottság, a Kerületi Bányaműszaki Felügyelőség és a Szénbányászati Tröszt vezető dolgozóinak a közös felelősség alapján együttes harcot kell indítania a jobb, biztonságosabb munkakörülmények megteremtéséért, a balesetet Okozó források kiküszöböléséért. A közös feladatok á következők: A szállítással kapcsolatos balesetek csökkentése érdekében a szállítópályák karbantartását fokozni kell, a nagyforgalmú pályákon hevedere- zett sínkötéseket kell alkalmazni; a lehetőségek szerint a munkahelyek megvilágítását nagyobb fényerővel kell biztosítani, az állandó világítási ki kell terjeszteni: a korszerűen biztosított vágatok arányát úgy kell növelni, hogy az országos átlag színvonalát minél előbb a medencében utolérjük: az oktatás színvonalát a vájár tanfolyamokon, szakmai előkészítő tanfolyamokon úgy kell növelni, hogy dolgozóink a fejlődő technikai színvonallal lépést tartsanak: a munkafegyelmet állandó felvilágosító munkával, oktatással, a mulasztók számonkérésével erősíteni kell, hogy Januárban 30 kilngrammal nőtt a szénbányászat produktiv teljesítménye'' A január elejei nehézségek, kisebb visszaesések után a hónap második felében már nagyszerűen dolgoztak bányászaink. Arra törekedtek, hogy megfelelő mértékben növeljék a teljesítményt, s a tervezett produktív teljesítményt már Párosverseny kezdődik szénbányászatunk legjobb csapatai között — KOVÁCS LÁSZLÓ KOSSUTH-DÍJAS VAJÄR LEVELE — 1960. fontos dátum népgazdaságunk életében. Ebben az évben kell megalapoznunk a második ötéves terv sikeres beindítását, másszóval olyan munkát kell végeznünk, amellyel valóraváltjuk a párt múlt év márciusi határozatát. Ezért mi szeretettel üdvözöljük a kazári bányászok versenyfelhívását, sőt ehhez a felhíváshoz Forgács-lejtős- akna valamennyi szénfalnál és más munkahelyek dolgozója is csatlakozott, s üzemünk is megtette a maga vállalását. Nagyon örülünk, hogy szénmedencénkben ismét fellendül a szocialista munkaverseny. Szükség is van erre, mert munkaversenyünk eredményeivel az egész dolgozó nép felemelkedését és népköztársaságunk felvirágoztatását segítjük elő. Mi biztosak vagyunk abban, hogy munka- versenyünkkel a párt márciusi határozatának végrehajtását, a második ötéves terv sikeres beindítását segítjük elő. Ezért csapatom nevében párosversenyre szólítom Pong- rácz Sándor Gyula-bányai vájárt és csapatát a következő szempontok alapján: Vállaljuk, hogy éves munkaversenyünkben feltárási tervünket 130 százalékra teljesítjük. Törekedünk az anyagtakarékosságra, s ezért a robbanóanyag felhasználásánál 20 százalékos megtakarítást érünk el. A paszportot 100 százalékig betartjuk. Ígérjük, hogy ebben a szocialista munkaversenyben bányavágatunkat állandóan rendben és tisztán tartjuk, de igazolatlan hiányzás sem gátolja majd munkánkat. Végül ígérjük, hogy az 1960-as évi tervünket október 15-re befejezzük. Bízom benne, hogy csapatommal együtt úgy fogunk dolgozni, hogy sikerre vigyük a szocialista munkaversenyt, meggyorsítsuk a szocializmus építését hazánkban is. Kovács László Kossuth-díjas vájár és csapata Ahol a liszl-a ruha „készül a Salgótarján új létesítményei közé tartozik a Patyolat Vállalat egyre korszerűsödő mosodája. Ebben az üzemben naponta átlag 7-8 mázsa ruhát mosnak ki, tisztítást, vasalást, sok hasznos szolgáltatást végeznek- A tervek szerint további új gépek üzembehelyezésével könnyítik majd a háziasszonyok munkáját, elégítik ki jobban más vállalatok igényeit. Mucsina Gyuláné hatalmas, centrifugális csavarógépekbe helyezi a tisztítandó ruhát, Ungvári Lászlóné már a kész, tiszta fehérneműeket osztályozza a szárítás előtt. az év első hónapjában túlszárnyalják. Bányászaink törekvése sikerrel járt: januárban a tervezett produktív teljesítményt 30 kilogrammal teljesítették túl. A bányaüzemek versenyében a mizserfaiak és a kazá- riak törtek az élre. Ezekben a bányákban a helyes létszám telepítéssel, az im- duktív munkaerők csökkentésével, nem utolsó sorban pedig a helyes műszaki intézkedésekkel nemcsak a produktív, de az összüzemi teljesítményt is jóval túlteljesítették. Az elmúlt hónapban Mizser- fán összüzemi teljesítményben 56, produktív teljesítményben pedig 178 kilogrammal termeltek többet, mint ázt a terv előírta. Hasonlóan jó eredményekről számolhatnak be a kazári ak is, ahol az összüzemi teljesítmény 78, a produktív teljesítmény fjedig 28 kilogrammal volt nagyobb a tervezettnél. Nagyjavítás idején A több évtizedes kazánokat, villamosenergiát termelő gépeket úgy karban tartani, hogy azok évről évre teljes üzembiztonsággal dolgozzanak — bizony nem kis feladat. A Salgótarjáni Erőműben pedig minden évben, az első hónapokban hozzáfognak, hogy elvégezzék a nagyjavítást Az eddigi évek tapasztalatai alapján sikerrel, lényegesebb minőségi kifogás nélkül. Február elején is hat brigád látott ehhez a fontos munkához. Amerre csak érdeklődünk, a nagyjavítás sikere iránt érzett felelősség hatja át a dolgozókat. Emlékeztetnek arra, hogy a múlt rendszerben budapesti gyárakból jött szakemberek végezték el ezt a munkát, az ittenieknek nem volt hozzáértése. Most? Teljesen saját erőből!.. ■ Itt van például Hűvös József kőműves brigádvezető: — Negyvenkét éve dolgozom már itt... Minden kemencejavításnál itt voltam, persze nem mint brigádvezető, az csak az utóbbi időben. Miközben beszélgetünk a kazán első emeletén, bemutat a már lebontott tűztérbe. Bizony nagyon megrongálódott, jobban, mint számítottak rá. A héttagú kőműves brigád viszont úgy felkészült, hogy még ilyen váratlan esetek ellenére is határidő előtt elkészüljenek. Néhány lépésre tőlük a gépműhelyi lakatos brigád szorgoskodik Mikus László a vezetőjük- Itt már inkább a fiatalságé a szó. Torják István, Mahalek György egy-két éve végezték el a gépipari technikumot. Brigádvezetőjük mondja róluk: — Nagyon ügyes fiúk, rendesen, szorgalmasan dolgoznak ... Később kiderül, hogy nemcsak a feladat fontossága miatt, hanem a családi becsületért is. Idősebb Makalek György 42 évet dolgozott az üzemben, idősebb Torják István 30 éve tagja az erőmű kollektívájának. Apáról-fiúra száll a munka és most már a vezetés az üzemben. A kél fiatal technikus nem kis dologban töri most a fejét. Őszre egyetemre szeretnének menni. Az igazgató ösztöndíjat helyezett kilátásba •.. Az idősebb Torják nem is állhatja szó nélkül: „A múltban eszünkbe sem juthatott ilyesmi, minden szombaton azt lestük, vajon hétfőn jöhetünk-e még dolgozni, vagy kitesznek az utcára.” Azután itt van a kazánjavító brigád, Suhajda István vezetésével. A brigád kilenc tagjából három technikumban, két általános iskolában tanul. Rengeteg a tanulni való, de azért csinálják szorgalmasan. • •• — Nem lehet elmaradni, hiszen mindig többet kívánnak tőlünk — így összegezik a véleményüket. Nem véletlen tehát, hogy a vezetők ennek a brigádnak a munkájáról is mind több elismeréssel szólnak. Így függ össze a nagyjavítás, meg a tanulás, azután a munkaverseny. A lelkes tagú brigádok itt is úgy járnak el, hogy ne legyen kifogás semmilyen tekintetben. A napokban 10 olyan brigád alakult, amelyek a szocialista címért indultak versenybe. Ebből hat dolgozik a nagyjavításon. A sok egyéb mellett, első helyen mind azt vállalta, hogy az első félévben a négy kazán javításánál összesen 8 munkanapot takarítanak meg: ez 623 ezer kwó többlet- villamosenergiát jelentA Suhajda-brigádnál kifüggesztett grafikon azt mutatja, hogy a brigádok céltudatosan teljesítik is ígéretüket, miközben éber szemmel figyelik egymás eredményeit is. A több hónapig tartó nagyjavítás elején járva, az erőmű dolgozói között így derül ki, hogy a megnövekedett feladatok hogyan növelik az emberek felelősségét, a tanulás, a munkaverseny, az idősebbek és fiatalok összefogása abból a nemes elhatározásból fakad, amely itt is, másutt is a munkásokat eltölti. az elbizakodottság, a veszélyek lebecsülése fizikai dolgozóink körében megszűnjön Elsősorban az iparos dolgozók munkafegyelmét kell megjavítani. Az építés alatt álló fürdők mielőbbi üzembehelyezésével, újabb üzemi fürdők létesítésével biztosítani kell dolgozóink szociális ellátottságát; a korszerű technikai vívmányokat minél előbb és minél szélesebb körben a tröszt területén alkalmazni kell. Az automatizálást a lehetőségek keretein belül ki kell terjeszteni. A korszerű acéltámokai széles körben alkalmazni, a rendelkezésre álló korszerű gépeket (páncélkaparó, stb.', gazdaságosan üzemeltetni kell. A megjelölt feladatok végrehajtása csak közös erőfeszítéssé!, a végrehajtó és ellenőrző szervek megértő közreműködésével történhet- A célok mielőbbi végrehajtása érdekében a fizikai és szellemi dolgozók együttes harcot indítsanak a közös célok megvalósításáért — mondotta Sült elvtárs. I A napokban egyik vállala | tünknél kisebbfajta vihai ♦ alakult ki a főkönyvelő kö |rül. A dolog azzal kezdődött •|hogy az évvégi zárások kap | ♦ csán megnövekedett felada ; ♦ tok miatt a főkönyvelő ide ' | ges lett és beosztottjaival — ;} enyhén szólva — durva hang énemben beszélt. A dolgozói ' ♦ rövid úton közölték ezt a: '♦igazgatóval, a párttitkárral } kérve, hogy vonják felelős . ♦ ségre a főkönyvelőt. Ha a: .♦ügy csak egyes jelenség len i ♦ ne, talán nem is érdemeim . í meg ekkora nyilvánosságot ; A vállalat gazdasági és moz ? galmi vezetői azonnal elege | tettek a dolgozók kérésénél és azóta kezd helyreállni ; ; ♦ normális viszony. Sajnos azonban mind többször hal lani manapság olyan panaszt Í * amely egyes vezetők durví hangnemével, bántó beszéd ^ modorával kapcsolatos. I Az ilyen jelenségek nen I használnak a helyes politika | irányvonalnak és még a leg í jobb szándékú törekvést i: ! meghiúsíthatják- Vanna! * egyesek, akik, ha valamilyer ♦ eredményt látnak, saját, vágj ♦ az általuk vezetett kollektív* t munkájában, megfeledkezne! | a kötelező szerénységről, ne * kiiru gaxzko d n ak és olyar ♦ hangnemet használnak, am el3 ; távol áll a szocialista együtt- I élés szabályaitól. Mások idegesek lesznek, ha valamilyer : nagyobb feladatot, váratlar ■ ■ munkát kell megoldaniok :: Ilyenkor ahelyett, hogy okos : szóval, mindenki számára el- ; fogadható modorban magya- : ráznák a helyzetet, nagyobt ^felelősséget ébresztenének be- : osztottjaifcban — szóval ehe • lyett a kapkodás, a parancsolgatás, az utasítgatás és ezzé együtt a bántó hanghordozói kétes értékű útjára lépnek. Az emberi, elvtársi hang- : nem mindenekelőtt bizalom kérdése. Azé a bizalomé : amely elengedhetetlen min- : den kommunistánál, minder vezetőnél a dolgozók irányában. Aki megfelelően becsüli az embereket, világosan látjs : beosztottjai képességét, lelkesedését, az tudja azt is, hogy :: egy-egy feladat megoldása : esetén kitől milyen eredményi várhat. Sőt, ha megfelelő : hangnemet használ, valószínű hogy az esetek többségében a dolgozók rácáfolnak várakozásaira, jobban és előbb teljesítik a közös munkát. Persze nem arról van itt szó, hogy a tisztességes hangnemet azonosítsuk valamiféle udvarlással, nyájaskodással. Még arról sem, hogy a bíráló szót összekeverjük a gorombasággal, a sértegetéssel. Egyszerűen arról, hogy beszéljünk mindig emberségesen, túlkapások nélkül, úgy, hogy az lelkesítsen, növelje az aktivitást, erősítse a vezető és a dolgozók közötti kapcsolat szálait. Nemcsak itthon, az országban, de külföldön is nagy visszhangot, megelégedést váltott ki Kádár elvtársnak a VII- kongresszuson elmondott vitazáró beszéde. Nemcsak azért, mert annak tartalma, amit mondott, égető kérdéseket, szinte mindenkit érintő problémákat feszegetett. Azért is, mert amit mondott és ahogyan mondta, az az észhez is, meg a szívhez is szólt. Az egyszerűség, a közvetlenség, a bizalom és a kölcsönös felelősségérzet erősítésére irányuló törekvés hatotta át ezt a beszédet. A kommunista magatartás és munkastílus szerves része, elngedhetetlen követelménye, hogy necsak arra fordítsunk nagy gondot, amit mondtunk. Legalább ilyen körültekintéssel4 és megfontoltsággal törekedjünk arra is, ahogyan mondjuk: emberien, közvetlenül, a dolgozó emberek számára elfogadhatóan. Aki olyan hibát követ el, mint az előbb említett vállalati főkönyvelő, annak bizony nagyon sokáig nehéz a helyzete. Ha a bíráló szó hatására változtat is modorán, beosztottjai még sokáig nem fogják azt teljes értékűnek elfogadni, számtalanszor be kell bizonyítania változásának őszinteségét. Sokkal jobb és célravezetőbb, ha a hangnem tekintetében is a vezetők ragaszkodnak ahhoz az egyenletességhez, következetességhez és szerénységhez, amely általában a párt politikájának tartalmi kérdéseit illeti. Ezt értik és megértik az emberek, elfogadják és magukévá teszik.
