Nógrádi Népújság, 1960. február (16. évfolyam, 10-17. szám)

1960-02-13 / 13. szám

2 NÓGRÁDI NÉPŰJSAG i960, február 13. Tegyük folyamatossá az agitációs munkát A téli ezüstkalászos tanfolyamok után szakköri képzések indulnak a megye dolgozó parasztjainak A Magyar Szocialista Mun­káspárt politikájában a ré­gebbi évekhez viszonyítva az egyik legszembetűnőbb válto­zás, hogy következetes poli­tikai vonalat valósít meg. Ez a helyes és következetes po­litikai vonal megkönnyíti a dolgozók között végzendő po­litikai felvilágosító munkán­kat. Az adott politikai vonal széles körben történő ismer­tetése és gyakorlati megvaló­sítása számos eredménnyel járt és erősödött a párt és tömegek kapcsolata. Mind­ezek — már mint a helyes politikai vonal és a széles ala­pokon nyugvó kapcsolat — előrehaladásunk legfontosabb záloga. Éppen ezért a párt minden egyes tagjára nézve nem lehet közömbös, hogy mennyit tesz a párt politikai vonalának gyakorlati meg­valósításáért. Minden párttag kötelességei közé tartozik te­hát, hogy rendszeresen ké­pezze magát és állandóan vé­gezzen a tömegek között po­litikai felvilágosító munkát. AZ ELLENFORRADALOM ÓTA VÉGZETT MUNKÁNK MEGHOZTA A MAGA POZI­TÍV EREDMÉNYEIT örvendetes a mezőgazdaság szocialista szektorának gazda­sági és számszerű növeke­dése. Növekedett a tömegek bizalma, aktivitása. Egyre in­kább elszigetelődnek azoic az erők, amelyek a tömegek közé bújva, igyekeznek elégedet­lenséget kelteni és visszatar­tani fejlődésünket. A fentebb említett és más fel nem so­rolt eredményeinket nem szabad lebecsülni, nem ad­hatnak okot sem a meggyőző munka, sem a tömegszerveze­tek szerepének, társadalmi életünk demokratizmusa fej­lesztésének lebecsülésére. , Mindezek továbbfejlesztése és szélesebhkörű kibontakoz­tatása érdekében még sokkal többet kell tennünk. Szerve­zettebbé és folyamatosabbá kell tenni felvilágosító mun­kánkat. Az eddigi tapasztala­tok azt mutatják, hogy nem minden alapszervezetben — különösképpen falun — van úgynevezett agitációs csoport. Az egyes feladatok megoldá­sára — mint választási mun­ka stb. — beszervezett agi­tátorok munkája nem folya­matos, hanem kampányje1- legű. A nagy feladatok meg­oldása, még akkor is, ha ezek sikerrel járnak, nem ké­pezhetik a párt és tömegkap­csolatnak egyetlen módszerét. A tömegek megnyerése a párt számára, a feladatok megoldására nem taktikai kérdés. Nemcsak a „nagy munkák” elvégzésére kellene, hanem minden napra, min­den egyes nap legapróbb munkájának elvégzésére. Ezt kell figyelembe venni, ennek megfelelően kell munkánkat megszervezni, és e munka elvégzésének szervezeti, tar­talmi feltételeit biztosítani. LEGYEN MINDEN ALAP­SZERVEZETBEN Állandó JELLEGŰ AGITÁCIÓS CSO­PORT Nincs ' ez talán azzal ellen­tétben, hogy minden kom­munista legyen népneve'ő? Nincs. Van olyan község, vagy üzem, ahol még párton- lcívüli tömegszervezeti veze­tőkkel, aktívákkal ki is kell bővíteni a párttagok létszá­Jókarban levő STRÄFKOCSI ELADÓ a Rétsági FMSZ-nél. Megtekinthető minden hétköznap 7 órától 16 óráig a rétsági szövet­kezet udvarán. m mát, mivel kevesen vannak, e munka elvégzésére. Egy­néhány községben még több­ről is van szó. Nem minden párttagot lehet bevonni min­den feladat megoldásába. A mezőgazdaság szocialista át­szervezésének időszaka is megmutatta, hogy a párt po­litikájának megoldásáért, gyakorlati megvalósításáért nem minden párttag végzett politikai, felvilágosító mun­kát. Nem az a probléma te­hát, hogy az agitációs cso­portok létrehozása ellentétben van azzal, hogy minden párttag legyen népnevelő, ha­nem a lényeg az, hogy meg kel teremteni szervezeti for­máját annak, hogy minden párttag hogyan végezze ezt a munkáját. Mi következik ebből, ha pártszervezeteink ezt nem így teszik? Továbbra is csak a kampányfeladatok megoldása, vagy az időközönként és he? lyenként végzett felvilágosító munka előbb, vagy utóbb a párt és a tömegek kapcsola­tának lazulásához vezet. Utat enged az elbizakodottságnak, nincs mérője a gyakorlatban annak, hogy a politikai vonal helyes-e, vagy nem, mert a dolgozó tömegek véleményét nem ismerik. A szomszédos Csehszlovákiában járt utunk alkalmával meggyőződhettünk annak helyességéről — és nálunk is megvalósítható, legalább is a nagyobb lét­számú pártszervezetekben, mint például az acélárugyári stb. — hogy helyes 5—6 fő­ből álló ötletbizottság létre­hozása, kiknek a következő a feladatuk. Gyorsan reagálnak egyes dolgokra, módszerében és tartalmában. Ez lehet írá­sos, rajzos, vagy szóbeli. Pél­dául ilyen eset lehet egy-egy fontosabb belpolitikai ese­mény, nemzetközi életből egy fontos tanácskozás, nagyjelen­tőségű bejelentés stb. A szer­vezeti keret mind előfeltétele annak, hogy felvilágosító munkánk folyamatos legyen. Az élet számtalan területe — munkahely, szomszédság, utazás stb. — adja annak le­hetőségét, hogy a felvilágo­sító munka a szó igazi értel­mében lehet folyamatos, ál­landó jellegű. Soha nem sza­bad elfelejteni nekünk, egy súlyos történelmi lecke után azt a lenini igazságot, hogy nap mint nap meg kell küz­deni a tömegekért, nap mint nap elő kell segíteni saját érdekeik felismerését, mert ez nem spontán, automati­kusan valósul meg, hanem tudatos tevékenység alapján. Nem szabad engedni, hogy ha rövid időre is, de úrrá le­gyen a népi demokrácia tuda­tos erőin az önelégültség. A szocailizmus építéséhez nem elég az élcsapat elszántsága, a helyes politikai vonal — mely felvilágosító, népnevelő munkánk tartalmát adja — ahhoz a tömegek felzárkó­zása, aktív cselekvő készsége is kell. Ez pedig lehetetlen, ha nem találjuk meg a közös érdekeket, ha nem használ­juk fel a helyes módszereket, amelyeken keresztül bevon­hatjuk az összes dolgozó ré­tegeket a szocializmus épí­tésébe. JELLEMEZZE AGITACÍÓS MUNKAMÓDSZERÜNKET AZ ÖTLETESSÉG, A SOK­RÉTŰSÉG. A FORMÁK SOKASAGA Nem lehet sablont adni e munka végzésére, mert ez sok mindentől függ. De elkép­zeléseket, javaslatokat, jól bevált módszereket meg kell vitatni és ha megfelelő, hasz­nosítani kell. Elléggé háttérbe szorult, egyes helyeken telje­sen elhagyták a szemléltető — képes, grafikonos — agitá- ciót. Nem színes és ötletes a falusi hangos híradók mű­sora. Hivatalos bejelentésen, egy-két nóta elküldésén túl nem tesznek vele érdemle­gesebb dolgokat. A választási időszak alatt jól bevált falusi és munkásgyűlések sem rend­szeresek. Lehetne még tovább sorolni a módszerek, ötletek sok­rétűségét, amit helyileg is, de felsőbb pártbizottságoknál is meg lehet beszélni. Többek között ezt a célt szolgálja az e hónapban megrendezésre kerülő megyei agitációs mun­kaértekezlet is, ahol tartalmi, szervezeti és módszertani vo­natkozásában sok szó fog esni arról, hogy végezzünk még eredményesebb politikai fel- világosító munkát. Hegedűs László A téli mezőgazdasági ezüst- kalászos tanfolyamoknak or­szágszerte évről-évre na­gyobb a népszerűsége. A gaz­dák mind nagyobb számban jönnek rá, hogy a korszerű módszereket jó haszonnal tudják kamatoztatni s ma már nemcsak az egyénileg dolgozó parasztok, de a ter­melőszövetkezetek tagjai is szívesen gyűjtenek ismerete­ket az ezüstkalászos tanfo­lyamokon. Nógrád megyében ebben az esztendőben, illetve a téli hónapokban a tervezettnél kevesebb indult ugyan, de a résztvevők szorgalma ör­vendetesen megnövekedett. Mindössze két községe van a megyének: Ipolyvece és Magyarnándor, ahol az utób­bi időben többen elmarad­tak a tanfolyamról, mert az emberek a téli időben favá­gással foglalkoznak. A tan­folyamok többi helyén, Gal- gagután, Nógrádmarcalon, Csitáron, Csécsén, Erdőkür­tön, Bokorban, Palotáson, Nagyorosziban, Kishartyán- ban, Mátraverebélyen, Ce- reden, Ponyi-pusztán, Krak- kó-pusztán, Ságújfaluban és Nógrádmegyeren a termelő­szövetkezeti tagok részére folynak ezüstkalászos tan­folyamok. Drégelypalánkon, Legénden és Kisbárkányban pedig az egyénileg gazdálko­dók számára. A mezőgazda- sági szakelőadásokon túlme­nően a tanfolyamok részére A Magyar Honvédelmi Sportszövetség kazári alap­szervi vezetősége a napok­ban foglalkozott a Francia Kommunista Párt felhívásá­val^ amelyben a világ fiatal­jainak szolidaritását, támo­gatását kérik a vérüket hul­lató, bebörtönzött algériai fiatalok ügyében. Az MHS kazári szervezete testvérének tekinti az algé­riai fiatalokat s elhatározta, hogy csatlakozik a francia kommunisták felhívásához s a maga részéről is felhívás­sal fordul hazánk valameny- nyi MHS és KISZ szerveze­filmvetítéseket rendeznek, a TIT pedig ismeretterjesztő esteket tart. Ezek keretében az első évfolyamon szó van a hazai mezőgazdasági ter­melés történetéről, megismer­kednek a hallgatók a nagy magyar agrártudósok életé­vel, munkásságával, azzal, hogyan alakul az a gazdasági versengés, amely a Szovjet­unió és az Egyesült Államok mezőgazdálkodását jellemzi, hogy milyen a sorsa a pa­rasztságnak a tőkés országok­ban, merre tart a világ me­zőgazdasága, meddig terjed­nek a kisüzemi termelés le­hetőségei s a többi között még azzal, hogyan alakul a demokratikus és szocialista átalakulás Magyarországon? A második évfolyamon a A nemzetközi nőnap 50. év­fordulója alkalmából a Nóg­rád megyei Élelmiszeripari Kiskereskedelmi Vállalat és a Nógrád megyei Fűszer- és Édességkereskedelmi Vállalat a nők második műszakja megkönnyítésének elősegíté­sére az Élelmiszer Kiskeres­kedelmi Vállalat összes bolt­jaiban február 10-től március 10-ig konzervhónapot ren­dez.------------­té hez, tegye magáévá az al­gériai fiatal hazafiak ügyét, alakítson a munkahelyeken antifasiszta bizottságokat, gyűjtsön tiltakozó aláíráso­kat az algériai és franciaor­szági agresszorak ellen, a becsületes hazafiak érdeké­ben s ezen keresztül is kö­veteljék az algériai nép tel­jes szabadságát. A kazári MHS vezetőség határozatát eljuttatta a me­gyei és országos vezetőség­hez, hogy azt az ország va­lamennyi MHS és KISZ szer­vezete megkaphassa s az al­gériai nép ügyében országos mozgalom indulhasson. világűr kérdéseivel, a föld ki­alakulásával, szerkezetével, fejlődésével, az élet keletke­zésével, a tudomány és me­zőgazdaság, a nagyüzem és belterjesség jelenlegi kérdé­seivel és egyéb más hasznos témákkal foglalkoznak a hallgatók. Az ezüstkalászos tanfolya­mok befejezése után előre­láthatólag 15 helyen tanfo­lyamok indulnak a megyé­ben, ezek közül a salgótar­jáni járásban 3 helyen in­dul szakköri foglalkozás a téli elméleti oktatás után kí­sérleti parcellákon, ahol a termelőszövetkezeti és egyé­nileg dolgozó parasztok a nö­vénytermesztés és állatte­nyésztés legkorszerűbb mód­szereivel ismerkednek meg. A konzervhónap során feb­ruár 11-e és 15-e között kon- zervkóstolót és árubemutatót tartanak a Salgótarjáni Vá­rosi József Attila Művelődési Otthonban reggel 8—5-ig. A bemutatón és vásáron a Ma­gyar Konzerv legújabb ké­szítményeiből, valamint kül­földi konzervekből és kész­ételekből vásárolhatnak a dolgozók. A rendezőbizottság megle­petése: minden vásárlót dí­szesen nyomott papírszalvétá­val ajándékoznak meg. Emel­lett minden 10 forinton fe­lüli vásárlás blokkja egy­ben tombolajegyként is sze­repel, a vásárlási blokkok között 80 darab értékes kon- zervet, valamint főnyere­ményként egy darab 300 fo­rint értékű bőségkosarat sor­solnak ki. A kiállítás és áru­bemutató időtartama alatt a háztartási tanácsadást is megszervezték NÓGRÁDI Képújság A TE LAPOD, olvasd, terjeszd A kazári fiatalok testvérüknek vallják az algériai fiatalokat .. -II, 0 0* »I ■ A kereskedelem nőnapi meglepetése: tanácsadással egybekötött konzervbemutató A szerda esti taggyűlés Elterjedt a párttagság kö­rében a hír, hogy a szerda esti taggyűlésre a megyétől is lejön valaki. Hegyes La­jos párttitkár három este mást sem csinált, mint a be­számolót írta Mezei István­nal, a tanácselnökkel. —- Ennek a beszámolónak olyannak kell lenni, amilyen még nálunk nem volt. Hadd lássa meg a megyei kikül­dött elvtárs, hogy nálunk eleven pártélet van — mon­dogatta kezeit dörzsölgetve a párttitkár, majd elégedett mosollyal írta le az utolsó mondatot. Mikor a beszámoló elké­szült, még egyszer összehív­ta a vezetőség tagjait és fel­olvasta nekik a beszámolót, nehogy azt mondják a veze­tőségi tagok, hogy más ke­rült a beszámolóba, mint amit megbeszéltek. Egy-két kiegészítő javaslat még így is elhangzott, amely módosí­totta a beszámolót. A veze­tőségi ülésen azt is megbe­szélték, hogy a taggyűlésre, mivel az egész község dolgá­ról, a termelőszövetkezetről lesz szó, meghívják a most belépett gazdák közül azo­kat, akik eddigi munkájuk alapján a közös gazdálkodás lelkes híveinek mutatkoztak. A hátralevő néhány nap a szervezéssel telt el- Minden párttagot és meghívott ven­déget személyesen keresett fel a vezetőség valamelyik tagja, hogy a részvétel bizto­sítva legyen. Elérkezett a szerda este. A tanácsháza tanácskozó ter­mében barátságos meleg fo­gadta a belépőket. A vörös drapériával leterített asztal mellett ott ült Hegyes Lajos, a párttitkár, a beszámolót nézegette. Egymás után ér­keztek a tagok, meg a meg­hívott vendégek. A tanács­háza előtt autó fékezett, meg­érkezett a megyei küldött is. A párttitkár fogadja a be­lépő küldöttet,, aki nem más, mint a helyi termelőszövet­kezet volt elnöke. A terem megtelt, kezdőd­hetett a taggyűlés. A beszá­moló visszatért a szervezés szép emlékeire, megdicsérte a párttagságot odaadó mun­kájáért, majd az ötszörösére nőtt termelőszövetkezet előtt álló feladatokról beszélt. A beszámolóhoz elsőnek Cserháti József, a Vörös Zászló Termelőszövetkezet elnöke szólt hozzá. — Már az első évben töb­bet! — s kis szünetet tartott, összeráncolta homlokát — majd igy folytatta: — Nem fog az menni se- hogysem! A párttitkár idegesen jegy- zetelgetett, s szinte gépiesen adta meg a szót a következő felszólalónak, Dunai Pálnak, az ellenőrzési bizottság elnö­kének. — Egyetértek az előttem felszólaló Cserháti elvtárssal. Az idén szerintem se tudna többet termelni a termelőszö­vetkezet a tavalyinál, sőt — s jelentőségteljesen végig né­zett a jelenlevőkön — sze­rintem kevesebb lesz a ter­mésünk, mint tavaly volt. Amikor az ötödik felszólaló is az előbbiek panaszát fúj­ta, Hegyes Lajosnak elfogyott a türelme. — De elvtársak, a beszá­molóban benne van, hogyan kellene elindulni — mondja szinte könyörögve. — Próbál­junk egy kicsit életközeibe kerülni! A hátsó sorokban, az öreg lcucsmás Kovács Pali bácsi, aki csak meghívott vendég­ként vesz részt a taggyűlé­sen, bátortalanul emeli fel a kezét: — Szeretnék én is szólni valamit, ha szabad lenne! Az elnökségből egyszerre hárman is bólintanak, hogy csak szóljon. Az öreg leveszi a fejéről a nagy kucsmát, erősen a bal kezébe szorítva beszélni kezd. — Két hónapja alakultunk, s azóta alig haladtunk előre, mert a vezetőség megrekedt az értékelésnél. Egy félnapot vitatkoztak azon, hogy a Cserháti négyezer forintot sem érő tehenéért hét vagy nyolcezer forintot adja- nak-e ? Helyeslő közbeszólások hangzanak, amelytől az öreg még inkább bátorságot kap. — Dunai Pali is azért he­lyesli az elnök által mondot­takat, mert ő meg meg akarja hagyni a háza végében levő hatholdas gyümölcsöst ház­táji kertnek. — Meg is hagyom — pat­tan fel a helyéről Dunai. — Én úgy léptem be a termelő- szövetkezetbe, hogy a gyü­mölcsösöm nem viszem be! — De elvtársak, micsoda viselkedés ez, most Kovács Pali bácsié a szó, ha majd befejezte, akkor kérjünk szót — próbál rendet teremteni a taggyűlés elnöke. Dunai pulykavörösen ült le és ellenséges szemekkel néz az öreg Kovácsra, aki bátor­ságot kapva,- szinte zsörtölő­dik az előtte felszólalókkal. — Nem igaz, hogy nem tu­dunk töobet termelni! Ta­valy búzából kilenc mázsa termett a faluban, az idén több lesz, mert nem két va­gon műtrágyát, hanem 10 va­gonnal szórtunk ki a gabona földekre■ Szerintem legkeve­sebb 12 mázsa búzánk terem holdanként, de lesz olyan tábla is, amely tizenöt má­zsát ad. — Igaza van az öregnek! — szól közbe Szalai Lajos, a régi tsz volt elnöke, — csak hát akarni kell! A következő felszólaló, Si­mon János arról beszél, hogy az idén 200 szarvasmarhát hizlal a tsz. akkor, amikor tavaly a gazdák együttvéve csak 140 marhát hizlaltak. — Sertésnél lesz a legna­gyobb fejlődés — egészíti ki a tanácselnök — hiszen ta­valy csak hatvan hízott ser­tés ment ki a faluból, s az idén 250-et ad a tsz. A meghívott egyszerű tsz- tagok mind világos színben látják a jövőt, csak a veze­tők némelyike köti magát. A vita végén szót kér a me­gyei küldött is, aki kereken megmondja: — Ha a mi falunkban a termelőszövetkezet nem ter­mel többet, mint tavaly ter­melt a falu, azt csak a Cser­háti-, meg Dunai-féle veze­tőknek köszönhetik, mert a tagságban megvan az akarat Cserháti, meg Dunai is megszeppen, amikor e sza­vakat hallja. A leülő megyei kiküldött után szinte egy­szerre kérnek szót. — Cserháti elvtársé a szó — hangzik az elnöki asztal­tól. Cserháti feláll, körülnéz a jelenlevőkön, s így szól: — Lehet, hogy nincs iga­zam, de én még sem látom olyan rózsaszínben a jövőt. Én nem állok útjába senki­nek, aki ezt meg tudja csi­nálni, vegye át a vezetést! Dunai közbeszólása hang­zik: — Igazad tvan, vezessen más, majd mi megyünk utána. A másnapi termelőszövet­kezeti rendkívüli közgyűlé­sen a feladatoktól megriadt vezetőség lemondott. Újra Szalai Lajos lett a tsz elnö­ke, hiszen ő csak azért állt félre, mert az új tagság, aki többségbe került, Cserhátit szerette volna elnöknek. Az elmúlt két hónap bebizonyí­totta, hogy Cserháti nem tud, meg nem is akar biztos kéz­zel vezetni. A közgyűlésen ismertették a többtermelés reális tervét, s azt a tagság helyeslőén fo­gadta, s a hozzászólók mind arról beszéltek, hogy támo­gatják ezt a tervet. É közgyűlés után szárnyat kapott a vezetőség, lendületet a tagság, s az egész falu ar­ról beszélt, hogy mindezt a szerda esti taggyűlésnek kö­szönhetik. Kata János

Next

/
Oldalképek
Tartalom