Nógrádi Népújság, 1960. február (16. évfolyam, 10-17. szám)
1960-02-10 / 12. szám
1960. február 10. NÖGRADI NÉPÚJSÁG 7 Termelékenység és átlagbérellenőrzés A szocialista bérezési rendszer alapvető feladata, hogy biztosítsa a munka szerinti elosztás elvének lehető legjobb, legkövetkezetesebb megvalósítását. A bérezésen keresztül kell — többek között — biztosítani a termelékenység növelésére való ösztönzést, a helyes kereseti arányok kialakítását és nagyobbrészt az élteszínvonal emelését is. A bérezés funkcióinak — a szocialista termelési viszonyoknak legmegfelelőbb — érvényesítését a bérezési rendszer többféle, de egymással szoros kapcsolatban levő gyakorlati módszereivel lehet biztosítani- Egy cikk keretén belül az összes módszer ismertetésére nincs lehetőség. Ezért a következőkben csak az átlagbérek ellenőrzésével — mint olyan témával, amely legnagyobb érdeklődésre tarthat számot — foglalkozom. Az ellenforradalmat megelőző időben a központilag előírt bértarifa rendszerek és az úgynevezett béralapellenőrzés lettek volna hivatva — legalább is részben — a kereseti arányok torzulását megakadályozni. A kereseti arányokat különböző szempontból vizsgálva azonban az volt tapasztalható, hogy azok időnként erősen eltorzultak és sértették a munka szerinti elosztást. Az ezek megszüntetésére hozott intézkedésék csak átmeneti eredménnyel jártak. A kereseti arányoik torzulását tartósan nem tudták megakadályozni. A munka szerinti elosztás következetes érvényesítése szükségessé tette tehát olyan bérgazdálkodási módszerek bevezetését, amelyekkel lehető legjobban biztosíthatók a helyes kereseti arányok. A továbbfejlesztett bórgazdálkodási rendszeren belül — mint annak szerves része — ez a feladat nagyobbrészt az átlagbérek ellenőrzésén keresztül valósítható meg. Az átlagbérellenőrzés az átlagkeresetek tervszerű szabályozásának, a munka szerinti elosztásának megfelelő kereseti arányok kialakításának eszköze. Az átlagbérellenőrzés lényege, amikor a vállalatoknak a felügyeleti szervük előírja, hogy a tervidőszakban milyen összegű átlagkeresetet használhat fel- Az átlagbérek és az évről évre történő átlagbérfejlesztések nagyságának megállapításánál a kereseti arányokból indulnak ki. Figyelembe veszik — többek között — a munka nehézségeit, a dolgozók szakmai összetételét, stb. és az átlagbérfejlesztések differenciálásával tervidőszak- ról-tervidőszakra javítják a kereseti arányokat. A minisztériumokra, il- letve azok ál-tal a vállalatokra lebontott átlagbértervek a népgazdaság lehetőségednek és a nominálbéreken keresztül történő tervszerű életszínvonal emelésnek figyelembevételével kerülnek megállapításra. Ebből következik, hogy az előírt átlagbéreket általában túllépni nem szabad, még akkor sem, ha egyes gazdasági mutatók a tervezettnél kedvezőbben is alakulnak. Az átlagbértúllépések vagy úgynevezett relatív (relatív mérés alatt az értendő, amikor az átlagkereset a termelékenység növekedésével valamilyen arányban — ugyanolyan vagy annál kisebb mértékben — növekszik) átlagbérfelhasználások engedélyezése a népgazdaság lehetőségeit meghaladé pénzkiáramlásokat —, s mivel a teljesíthetőség az egyes vállalatoknál különböző — a kereseti arányok romlását idézné elő. (Egyes helyeken, például a bányászatban, ahol az átlagbértúllépések veszélye speciális okokból nem áll fenn, illetve lényegében így biztosítható az átlagbérfejlesztések realizálása, átmenetileg degrasszív-relatív mérés alkalmazása is elfogadható.) Bérgazdálkodásunk jelenlegi rendszere meggondoltabb vállalati gazdálkodásra ösztönöz. Nem teszi lehetővé olyan bérek kifizetését, amely mögött nem áll megfelelő munka, biztosítja a szolid, de töretlenül, fokozatosan növekvő fejlődést a keresetek, a termelékenység, a gazdaságos termelés terénA termelékenység és az átlagbérellenőrzés kapcsolatával érdemes kicsit részletesebben is foglalkozni. Több helyen felvetődött, hogy a kereseti színvonalnak ilyen formán váló szabályozása akadályozza a termelékenység emelkedését. Ezeket a felvetéseket az élet maga cáfolta meg. Az átlagbérellenőrzés bevezetése óta eltelt három év alatt a termelékenység jelentős az ellenforradalmat megelőző évek üteménél magasabb — mértékben növekedett. Például 1958. évről 1959. évre az állami iparban a termelékenység növekedés mintegy 5 százalék volt. Ezen belül a termelékenység növekedése több iparágnál még a 8—10 százalékot is meghaladta. IV/r ás helyekről felvető-L’A dött, hogy az átlagbérkereseteknek a termelékenység függvényében kellene változtatnia, hivatkozva a két mutató összefüggéseire- Véleményem szerint ez az álláspont az iparágak többségére vonatkozóan nem elfogadható. Közismert az, hogy a termelékenység jelenleg alkalmazott mutatójának (az egy munkásra jutó termelési értéknek) alakulására, a munkán kívül mennyi más tényező gyakorol, sokszor döntő mértékű befolyást (gyártmány összetétel, kooperáció és szervezeti változások, árrendszer, stb.). De ha a termelékenység mutatóját el is fogadjuk, akkor sem volna helyes az átlagkeresetekkel való összekapcsolása. Ugyanis, ha a termelékenység növekedése beruházások, műszaki fejlesztés eredményeképpen jön létre, súlyos hiba volna az átlagbérek és a termel ékenység összekapcsolása. Ebben az esetben ugyanis a társadalom erőfeszítéseivel létesített fejlesztések hasznát úgyszólván csak egy vállalat, vagy -egy munkáscsoport élvezné. A munkás munkájának növekedését — amelyet egy időszakban általában elérhet — viszont megfelelően dotálni lehet a vállalatok részére évről évre biztosított átlagbérfej lesztésekkel. Eddigi tapasztalatok szerint az áltagbérellenőrzéssel kapcsolatban főleg azoknál a vállalatoknál jelentkeznek problémák, ahol lazák a teljesítményelőírások, nem megfelelőek az alkalmazott bérformák, kevés a fejlődés, a műszaki fejlesztés, munkaszervezés terén, stb. — vagyis ahol nem élnek az önállóbb vállalati gazdálkodás lehetőségeivel és még mindig nem kezelik fontos kérdésként a bérgazdálkodásból adódó feladatokat. Az átlagbérek kötelező betartása kényszerítőié? hat az illetékesekre, helyesebb mind a dolgozók, mind a népgazdaság érdekeinek megfelelőbb gazdálkodásra. S mivel az átlagbér- ellenőrzés megakadályozza a munka intenzitásának mérték nélküli növelését, így válik közvetve a dolgozó!a-ól való gondoskodás es2lközévé is. A z átlagbérellenórzásnek és a bérgazdálkodásunk egyéb módszereinek számos előnyét tapasztalhatjuk. Elégséges, ha csak a bérbiztonság növekedését, a nyu- godtabb üzemi légkör szempontjából jelentős bérrokla- máció-csökkenést, a kereseti arányok fokozatos javulását és a termelékenység emelkedését említem meg. A bérezési rendszer helyes vállalati alkalmazása ezeket az eredményeket tovább erősítheti, fejlesztheti. Hlogyik Károly, a Munkaügyi Minisztérium munkatársa Nagy* eredménnyekkei zárult a szovjet hétéves terv első éve A szovjet emberek sikeresen váltják valóra a kommunista építés nagyszabású programját. A szovjet ipar jelentősen túlteljesítette a hétéves terv első évének feladatait. Az előirányzott 7,7 százalék helyett több mint 11 százalékkal nőtt a szovjet ipari termelés az elmúlt évben. Ezen belül a termelő- eszközök termelése 12 százalékkal, a fogyasztási . cikkek termelése pedig 10,3 százalékkal nőtt. Tehát már az első évben túlszárnyalták a termelés növekedésének a hétéves tervben előirányzott ütemét. Csupán terven felül termelt ipari termékek értéke megközelíti az 50 milliárd rubelt. Ez jó háromszor any- nyi, amennyit az első ötéves terv első évében összesen termelt a szovjet ipar. Gyors ütemben halad előre a termelés komplex gépesítése és automatizálása, amit a XXI. pártkongresszus írt elő. 1959-ben több mint 2000 fontos új géptípust szerkesztettek és vettek gyártásba. Megkezdték mintegy 400 fontos új gép-, berendezés, műszer- és anyagtípus sorozat- gyártását. Megszüntették több mint 600 elavult gép- és műszertípus gyártását. 1400-nál több automata és félautomata gépsort és futószalagot állítottak be a termelésbe. Egy év alatt 7,4 százalékkal emelkedett a munkatermelékenység az iparban és 9 százalékkal az építőiparban. Az ipar túlteljesítette önköltségcsökkentési előirányzatát. A szovjet mezőgazdaság a kedvezőtlen időjárás ellenére is jelentős sikerekkel zárta az évet. A szemestermények bruttó termelése közel 120 millió mázsával szárnyalta túl az 1954—1958-as évek átlagtermését, s mintegy 450 millió mázsával az 1949— 1953-as évek átlagtermését, bár nem érte el a tavalyi rekordtermést. , Lendületesen fejlődik a szovjet állattenyésztés. A ko.hozok és a szovhozok 1958-hoz képest 27 százalékkal emelték hústerme ésüket, 14 százalékkal tejtermelésüket és 10 százalékkal gyapjútermelésüket. A bruttó tejtermelésben a Szovjetunió már 1958-ban utolérte az Egyesült Államokat, 1959- ben pedig maga mögött hagyta: 62 millió tonna tejet termelt az Egyesült Államokban termelt 57 millió tonna tejjel szemben. A szovjet ország az egy főre eső vaj termelésben is el- nagyta Amerikát: egy lakosra számítva 4 kilogramm vajat teaméit, az Egyesült Államok pedig 3,7 kilogrammot. Hallatlan méreteket öltöttek a beruházások 1959-ben. Az év folyamán ezernél több nagy iparvállalatot s a működő vállalatoknál sok új üzemet helyeztek üzembe. Üzembe állítottak 3 nagyolvasztót, 10 Martin-kemencét, 7 hengerdét, s összesen körülbelül 5,5 millió kilowatt kapacitású új villanyte’epet. Több mint 1000 kilométernyi új vasútvonalat adtak át a forgalomnak. 3700 kilométer hosszú gázvezetéket építettek. A nagyarányú gazdasági fellendülés biztosítja a lakosság élet- és kulturális színvonalának • állandó emelkedését. A Szovjetunió nemzeti jövedelme, amellyel teljes egészében a dolgozók rendelkeznek, egy év alatt körülbelül 100 milliárd rube lel emelkedett. Több mint 13 millió munkás és alkalmazott tért át rövidebb munkaidőre. A növekvő jólétet tükrözi az is, hogy az állam tovább növelte a lakosságnak nyújtott kedvezményeket, tovább nőtt az áruforgalom, s javult a közoktatás és az egészség- védelem. Óriási arányokat öltött a lakásépítkezés, ösz- szesen több mint 80 millió négyzetméter lakóterű lakóházat építettek. Ez több mint 2 200 000 új lakást jelent. Ezenkívül a kolhozparasztok és a falusi értelmiségi dolgozók vagy 850 000 családi házat építettek. A jó kezdet — fél siker — mondotta Hruscsov elvtárs a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésszakán. S a kezdet valóban biztató! AZ EGYESÜLT Államokban TARTÓZKODÓ SZOVJET Államférfiak látogatásai A szovjet államférfiak küldöttsége február 7-én vasárnap Springfieldbe Illinois állam fővárosába érkezett. Itt koszorút helyeztek el Lincoln Ábrahám sírján. Stratton, Illinois állam kormányzója, rendkívül szívélyesen fogadta a szovjet nép képviselőit. Délben nagy ebédet adott tiszteletükre és ezen meleg hangon emlékezett meg a Szovjetunióban tett utazásáról. Poljanszkij, a küldöttség vezetője, Hruscsov szívélyes üdvözletét tolmácsolta és a szovjet kormány nevében meghívta Strattont a Szovjetunióba. A kormányzó örömmel elfogadta a meghívást. HRUSCSOV FOGADTA CABOT LODGE-T Hruscsov miniszterelnök hétfőn a Kremlben fogadta a Szovjetunióban tartózkodó Cabot Lodge-t, az Egyesült Államok Állandó ENSZ képviselőjét és ebeszélgetett vele. Az amerikai államférfi Le- wellyn Thompson moszkvai amerikai nagykövet személyes vendégeként tartózkodik a Szovjetunióban. ÜJABB HAL ADAS A GENFI ATOMÉRTEKEZLETEN A nukleáris fegyverkísérletek megszüntetéséről tárgyaló genfi értekezlet hétfőn ülést tartott. Az ülésen a Szovjetunió küldöttsége elvben elfogadta azt az amerikai javaslatot, hogy a nukleáris kísérletek megszüntetését ellenőrző bizottság tagjai diplomáciai előjogokat, és mentelmi jogot élvezhessenek. Üjabb ülést kedden tartottak. Hogyan szervezzék a közös munkát termelőszövetkezeteink ? Az olasz államférfiak Moszkvában Hogy a termelőszövetkezetben zökkenőmentesen menjen a termelés, alapos szervezettségre, jól elkészített tervekre van szükség. Nagy segítséget ad ehhez a munkaszervezet megfelelő kialakítása. A mintaalapszabály szerint a munkaszervezet alapegysége az állandó jelleggel szervezett brigád, a brigádokon belül a szükséghez képest munkacsapatokat kell alakítani. A brigádok tevékenységét az elnök, vagy a szakvezető (meződazdász, állattenyésztő) irányítja. A munkaszervezet kialakításáról és a munkaszervezeti egységek irányításáról a közgyűlés a munkarend megállapításával határoz. A munkarendnek ezen felül tartalmaznia kell: a munkák végzésénél követendő napirendet, az istállók és ólak rendjét, a legfontosabb egeszsegveaeimi és balesetelhárítási óvórendszabályokat, valamint a tűzrendészet! előírásokat, és végül a legfontosabb állategészségügyi rendszabályokat. A tagok és azok családtagjainak tevékenységét, a végzett munka mennyiségét és minőségét kifejező munkaegységekkel mérjük. A helyes értékelés megvalósítása céljából a közgyűlés a helyi viszonyoknak megfelelő munkanormákat állapíthat meg. A brigád tagjainak munkáját a brigádvezető irányítja, és ellenőrzi. Kötelessége ezen felül az egyéni teljesítmények, valamint az érte járó munkaegységek feljegyzése és áttekinthető nyilvántartása is. A brigádvezetőt a munkacsapatvezetők ebben a munkakörben is támogatni kötelesek. A függetlenített brigádvezetők részére az érvényben levő rendelkezések szerint járó alapjavadalmazást és eredményességi munkaegységet számolnak el. A nem függetlenített brigádvezetók és a munkacsapatvezetők részére a fizikai munkával szerzett munkaegységeken felül a közgyűlés munkaegység jóváírást állapíthat meg. A brigádvezetőknek járó munkaegységeket a könyvelő jegyzi fel. A feljegyzés helyességét a vezetőségnek ezzel megbízott tagja ellenőrzi. A vezetőség köteles gondoskodni arról, hogy a könyvelő havonta összegezze a tagok által megszerzett és igazolt munkaegységeket és az ennek alapján készült jegyzék az irodában kifüggesztésre kerüljön. Az összesített éves adatokat két héttel a zárszámadást tárgyaló közgyűlés összehívása előtt közszemlére kell tenni. A Magtermeltető Vállalat és a selypi cukorgyár megbízásából a földművesszövetkezetek ebben az esztendőben elsősorban tavaszi bükkönyre, lencsére, nyúlszapukára, szarvaskerepre, és cukorrépára kötnek szerződéseket, s cukorrépából a Magángazdaságokra tervezett 1675 holdból már eddig 1385 holdon vállaltak szerződéses termelést. A termelőszövetkezetek a vártnál is nagyobb kedvvel foglalkoznak a cukorrépatermesztés tervével, így ezen a téren nem lesz gondja sem a földművesszövetkezeteknek, sem a cukorgyárnak. Mező- magnövényeknél eddig a termelőszövetkezetekkel együtt a tervezett terület mintegy 90 százalékára történt szerGronchi olasz köztársasági elnök hétfőn reggel villásreggelit adott Vorosilov tiszteletére. A villásreggelin mondott beszédében Gronchi hangsúlyozta, hogy örömmel ismerkedett meg a szovjet nép eredményeivel és hő vágyával, hogy minél gyorsabban haladjon a fejlődés útján. Tudom — folytatta az olasz köztársasági elnök —, hogy az önök gondolataiban első helyen áll a szovjet gazdaság fejlesztésének ügye. Miniszterelnökük duzzadó energiája olyan, mint a szél, amely a hajó vitorláit feszíti. A beszédre Vorosilov válaszolt. Minden lehetőt el kell követnünk az emberiség békés fejlődéséhez szükséges feltételek megteremtéséhez — mondotta. A szovjet kormány népünk akaratát teljeződéskötés s a hátralevő hetekben előreláthatólag itt is sikerül egészében biztosítani a kívánt területű vetést. Hogy a megye zöldségellátása ebben az esztendőben is biztosított legyen, a MÉSZÖV és a MEK saját hatáskörében köt termeltetési szerződéseket 2075 holdon. A jelenlegi kilátások azt ígérik, hogy a termelőszövetkezetek és magángazdák ebben az évben a tervezettnél nagyobb területen vállalkoznak vöröshagyma, sárgarépa, petrezselyem, karalábé, karfiol, paradicsom, paprika termesztésére, mert január 31-ig már több mint 1700 holdat kötötték le. A termelőszövetkezetek ezen a területen is példát mutatnak, mert a lesítve, nem kíméli a fáradságot, hogy a békés együttélés alapján biztosítsa a tartós békét. Vorosilov kifejezte reményét, hogy az olasz köztársasági elnök látogatása a Szovjetunióban jó eredménnyel fog járni, a kölcsönös találkozók és tárgyalások nyomán megjavul a viszony a két ország között, erősödik a béke Európában és a világon. Vorosilov hangoztatta, hogy a Szovjetunió küpolitikáját a béke szelleme hatja át. A szovjet kormány minden tőle telhetőt elkövet, hogy újabb sikereket érjen el a hidegháború teljes megszüntetésének útján, tovább javuljon a nemzetközi helyzet és biztosítva legyen a tartós béke. A béke fenntartásának és megszilárdításának legmegbízhatóbb eszköze a leszerelés kérdésének megoldása — hangsúlyozta Vorosilov. szerződött területből 1651 holdat mondhatnak sajátjuknak. Az óburgonya szerződéses termeltetése is rendkívül fontos feladat. Ebből 500 hold a megyében a tervezett terület s 371 hold az eddigi szerződésikötés. Fejeskáposztából 320 holdra van szükség szerződéses alapon, itt 235 holdon vállaltak eddig termelést a tsz-ek és az egyéni gazdák. Zöldborsóból a tervezett 800 hold mellett 655 hold a szerződött terület s ebből is több, mint 600 hold a termelőszövetkezetek kezében van, ami szintén azt mutatja, hogy termelőszövetkezeteink minden területen jó példával járnak elől a szerződéses termelés terén s ezzel jelentősen hozzájárulnak a megye zavartalan és bőséges áruellátásához. A termelőszövetkezetek jó példát mutatnak a termelési szerződéskötéseknél
