Nógrádi Népújság, 1960. február (16. évfolyam, 10-17. szám)
1960-02-03 / 10. szám
1960. feruár 3 nögradi népújság 3 LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT lerraelőszövetkezeli község lett Szécsény és Ocjtár is Jelentették szerkesztőségünknek, hogy Szécsény és Dejtár község dolgozó parasztsága a közös gazdálkodás útját választotta. Szécsény és Dejtar termelőszövetkezeti községekké alakultak. Mind két községben rövidesen megbeszélik, hogy hogyan kezdik el a közös munkát. E* két termelőszövetkezeti község megalakulása is újabb győzelem a mezőgazdaság szocialista átalakításáért folytatott munkában. Jllinta foglal kozái Ságájfalua Vasárnap a ságűjfalui MHS alapszervezet a helyi KISZ szervezettel közösen minta lövészfoglalkozást tartott. A fiatalok elméleti foglakozáson vettek részt, amit lövészgyakorlat követett. A ságűjfalui alapszervezet egyike a legjobb MHS szervezetnek. Ezt bizonyítja az is, hogy a tanfolyamokon résztvevők száma állandó, a lemorzsolódás ismeretlen. Ne csak a termelést, a biztonságot is segítsék elő Hányáson — HOZZÁSZÓLÁS MRÁZIK JÄNOS ELVTÄRS CIKKÉHEZ — A BIZTONSÁGI SZABÁLYOKTÓL. Automatizálják a Zagyvapálfalvi Üveggyár hutájának gáz- és levegő adagolását nek már. Az építésügyi miEbben az évben 7 millió forinttal emelkedik a községfejlesztési alap összege Az elmúlt évben igen sok község gazdagodott egy-egy új járdával, vagy egyéb más létesítménnyel. Az erőforrás a legtöbb esetben a községfejlesztési alap s a lakosság nagyarányú társadalmi munkája volt. Az elmúlt évben megyénk falvaiban a községfejlesztési alap összege 23 millió forint volt. Most az új évben jelentősen növekedik a községfejlesztési alap összege, közel 7 millió forinttal lesz magasabb az A nagybálon^i iskolások SEGÉLYKIÁLTÁSA Olvastam Mrázik János bányavezető elvtársnak a Nógrádi Népújság 1960. január 23-án megjelent újságcikkét, amely a kányási bányaüzem által elért eredményekkel ösz- szefüggően lett közzé téve. Valóban, a kányási bányaüzem a Nógrádi Szénbányászati Trösz egyik olyan üzeme, amely igen mostoha (geológiai) viszonyok között dolgozik, súlyos nehézségekkel küzd. A cikkben említett vízbetörés, gázok, nagyobb mérvű megjelenése a nyomás, duzzadás, mind-mind károsan befolyásolják az üzem életét. Hogy termelési tervét az üzem teljesíteni tudja, illetve teljesítse, úgy a műszaki vezetők, mint a párt és szak- szervezet vezetősége, valamint a fizikai dolgozók szellemi és fizikai erejét, felkészültségét a fennálló nehézségek igénybe veszik. A KANYASI banyaüzem hosszú időn át le volt maradva a terv teljesítésével és úgy emlegették, mint a tröszt egyik legrosszabb üzemét. Az elmúlt évben, de különösen az év II. felében az üzem igen szép eredményeket ért el a termelésben, sőt, mint hogy Mrázik elvtárs Nógrádi Népújságban & írja, biztatóan kezdték meg ezt az esztendőt is. Mindez- ideig lemaradás nincsen, a tervet teljesítik. Szükséges azonban, hogy a termelési terv mellett más szempontokat is figyelembe vegyenek, ami ugyancsak elősegíti a terv teljesítését. Értem ezalatt a műszaki feltételek biztosítását, hogy a dolgozók minél jobb körülmények között, minél könnyebben végezhessék munkájukat. Ügy gondolom ez képezi az üzem célkitűzéseinek alapját. Ha ennél hiányosságok lesznek sok-sok problémát fog okozni az üzemnek. Márpedig az a megállapításunk, hogy vannak hiányosságok az üzemben, amit sürgősen kell, hogy kiküszöböljenek. Erről tanúskodik például az üzemi baleseti statisztika, a leállított munkahelyek száma, a kiszabott, pénzbírságok összege és súlyossága. Az üzem baleseti mutatója országos viszonylatban is a legrosszabb helyen van. Ezek a balesetek nem vízbetöréskor és egyéb, rendkívüli esetekben következtek be, hanem mind-mind széntermelési napokon, ami azt bizonyítja, hogy nem volt minden esetben biztosítva a dolgozók részére megfelelő munkakörülmény. Az elmúlt évben hatóságunk több esetben állított le munkahelyeket, illetve szüntette be azokon a termelést, mert a dolgozók élete, testi épsége veszélyeztetve volt. Sajnos az ez évben megtartott bányaszemlék is azt bizonyítják, hogy a felügyelettel megbízottak eltérnek Például a 84-es sz. csapat munkahelye a légvágatnál öt méter hosszban 0,7 négyzet- méteres szelvényű volt, pedig a felügyelettel megbízottak jól tudják, hogy az ilyen szűk szelvényű vágatban, mely egyúttal adott esetben a menekülést is szolgálja — közlekedni lehetetlen. A nyugati ereszke Il-es jobb osztó munkahelyén 5 méter hosszban az ácsolatok padkára voltak állítva. Az ácsolatokat nem az előírt távolságokon belül építették be. Az első ereszkei frontlégvágatban a párhuzamos tartozás hiányzott. A vasbiztosításokat szabálytalanul alkalmazták. Hasonló képpen a gépeknél is gyakoriak a rendellenességek, sőt a függőaknában is súlyos szabálytalanságok voltak észlelhetők. Az észlelt szabálytalanságokat hosszú lenne felsorolni, amelyek mind-mind elég súlyosak. Megemlítem még, hogy a nyugati ereszke alapkózlén nagyobb mennyiségű bányafa, légcsövek, kaparócsúzda alkatrészek vannak berakva a legnagyobb rendetlenségben. Arra hívom fel az ÜZEMVEZETŐSÉG FIGYELMÉT, hogy a jövőben ezekkel is többet törődjenek, meglátják, hamarosan meg fog mutatkozni ennek eredménye. Ne felejtsék el, hogy termelni csak megfelelően rendben tartott műhelyeken, ép, egészséges emberekkel lehet. Ismerem az üzemvezetőség felkészültségét, az üzem ösz- szes műszaki és fizikai dolgozóit, ha összefognak a párt és szakszervezet, a bánya- hatóság segítségével a fennálló rendellenességeket kifogják tudni küszöbölni. Ezen munkájukhoz kívánok sok sikert, erőt, egészséget. Bakos József a Kér. Bányaműszaki Felügyelőség vezetője Az ország üveggyáraihoz hasonlóan, Zagyvapálfalván is pontosan félóránként váltják kézierővel az üvegolvasztókemence gáz- és levegőadagolását. A gáz és a levegő félóránként történő váltása a naponkénti négy műszakban összesen nyolc ember munkáját veszi igénybe. Emellett az adagolás is műszerezés hiányában időhöz van kötve, az üveg olvadásához legkedvezőbb feltételek figyelembe vétele nélkül. A közel fél évszázados gyári örökséget a közeljövőben száműzik Zagy- vapálfalváról. Két fiatal mérnök: Aritőni Vilmos gépészmérnök és Wilwerger Ferenc vegyészmérnök javaslata alapján automatizálják a huta gáz- és levegőadagolását. A fiatal mérnökök automata berendezést szerkesztettek, amely a regeneratív-kamrák legkedvezőbb olvadási hőfokának megfelelően jelzi a gáznak, vagy a levegőnek a váltási idejét, s a gáz és levegődob váltását is automatikus berendezések végzik el. Ezáltal naponta nyolc ember munkája megszűnik ezen a munkahelyen és a közeljövőben beinduló új üveggyár fontosabb munkahelyére kerül. Biztonságosabb és jobb lesz a kemence munkája és igen jelentős energiamegtakarítást is érnek el az adagolás automatizálásával, mivel gyorsabb a váltás folyamata, egyenletessé lesz a kemence höállapota. A két fiatal mérnök automatikus berendezése iránt hazánk többi üveggyárából is érdeklődnisztérium üvegipari igazgatósága az automatizálás teljes költségét magára vállalta, és A dolog úgy kezdődött, hogy Nagybátonyban bányavárost, abban pedig két, gyönyörű, új iskolát építettünk. Az egyik korábban, a másik az elmúlt esztendőben fogadta a tudomány meglovagolá- sára készülő ifjakat. Ment is minden hosszú időn át zökkenőmentesen, mígnem egy napon megjelentek az építőipari vállalat emberei, mert egy felülvizsgáló brigád megállapította, hogy sem a ré- gebbin, sem pedig az újabb iskolán nincs villámhárító, azt pótmunkában a kivitelezőnek el kell készíteni. Gyors munkát végeztek itt a munkások. Olyan gyorsat, hogy futkosá- suk közben nem kevesebb, mint négyszáz palát törtek össze a két épület tetőzetén. Megkezdődött a kálvária járás. Az iskola vezetői, no meg a tanács is követelték, hogy az összetört palát még a tél beállta előtt cseréljék ki. Ugyanis, ha befolyik a padlásról a víz, nagyobb kárt okoz az épületben. Tudták ám ezt az építők is — palahiányra hivatkozva, a munkát nem végezték el. Nosza neki, gondoltak egyet az iselmúlt évinél. Igen meglepő az új bevételi tervezésnél a községek dolgozóinak áldozatkészsége, amely az elmúlt évekkel szemben jelentősen megnövekedett. Ehhez nagyon ösztönzőleg hatott a kormány új rendelete. Az új rendelkezés szerint a termelőszövetkezeti községekben a lakosság által befizetendő minden 1 forint hozzájárulás után 1,50 forint állami támogatást kapnak. A nem tsz községekben pedig minden 1 forint után 75 filmesszebbmenőkig támogatja. A Zagyvapálfalvi Üveggyár idős főmérnöke Haán György is szakmai tanácsokkal segíti kola vezetői, megszerezték az utolsó darabig azt a négyszáz palát. Az építők újfent más kibúvót kerestek, s eljutottak odáig, hogy október óta mar februárt írunk, de a hóié most még szabadabban garázdálkodik a több milliós iskola gyönyörű falán, mind nagyobb kárt okoz az épületen. Tehát víz az van ebben az épületben, csak éppen ott nincs, ahol arra égetően szükség lenne. Ugyanis az épület vízellátását célzó vízvezeték a pinceösszekötő részben halad ál, azt a nyárom elfelejtették a kivitelezők szigetelni, a cső befagyott. Most négyszáz gyermeket kellett azokból a helyiségekből kizárni, amelynek hiánya még a felnőttnek is kellemetlen. Avagy úgy gondolják mások: mindegy, hogy hol van a víz — a vezetékben, vagy a falon —, a lényeg az hogy legyen? Pedig ez nem mindegy, s ezért kiálltának segítségért a nagybátonyi iskolások. Talán meghallja már valaki. —So— lér állami támogatásban részesülnek. A másik újszerű jelenség, hogy a lakosság egyre jobban megérti, hogy amit községfejlesztési hozzájárulásként fizet, annak közvetlenül is látja a hasznát. Az ez évi községfejlesztési tervek három irányúak. Az első csoportba tartozik a tanácsi utak, hidak, járdák építése és fenntartása. A második jelentős felhasználás a kommunista létesítményeknél, intézmények felhasználásánál történik. S.talán a legnagyobb érdeklődés a művelődési otthonok építését jellemzi. Községeinkben, ahol még nincs művelődési otthon, mindenütt központi helyen szerepel e fontos létesítmény, S ezenkívül előreláthatólag ebben az évben 8 községben villamosítanak, de igen nagymérvű lesz a villamosított községek hálózatbővítése is. Munkában a tüdőszűrő csoport Hol itt, hol ott tűnik fel a falvakban, a bányatelepeken a tbc gondozóintézet hatalmas fehér szűrőautója. Több évvel ezelőtt még három megyében látták el a tüdőszűrés nagyjelentőségű munkáját, ma csak Nógrádban. Ez azt jelenti, hogy naponta 4-6 községet képesek meglátogatni, gyakrabban és rendszeresebben eljutnak a gyárakba, a bányákhoz. Munkájuk eredménye minden új beteg, akin felfedezik a fertőzés jeleit - de főleg az, hogy az új betegek száma évről évre csökken. Nagy szerepe van ebben annak a. kis koUektivanák, amely hosszabb ideig távol otthonától járja a megyét, fáradhatatlan és sikeres harcot vív a valamikor „magyar be- tegség”-nek nevezett tbc ellen. Megérkezett a szűrőautó. Munka közben. a két fiatal mérnököt a leg- a fiatal mérnökök munkáját. ÚJÍTANA EGY ASSZONY Lassan közhellyé válik már a második műszak fogalma. Most mégis csak erre hivatkozva festeném meg egy ügyes asszony portréját. Kezdeményezését kétszeresen értékessé teszi az, hogy munkásnő, anya, háziasszony, és emellett még juttat energiájából a közügynek is. Nádai Ferencnéről van szó, aki lassan 14. évét jubilálja a gyárban. A huzal- hajlítóban dolgozik, meglehetősen nehéz fizikai munkán. Sokrétű feladatot teljesítenek az itt dolgozók, és megegyezéses alapon úgy osztják be a dolgokat, hogy időnként váltják egymást a nehezebb munkán. De még így is, a sok-sok egymás könnyítésével is nehéz egy női fizikumnak az 5—6 milliméteres anyag 15— 20-szori hajlítása. — Nem vagyok már mai gyerek — vélekedik kedves mosollyal a 47 éves asszony. — Hazudnék, ha azt mondanám, könnyen megy a munka nekem. De azért higyje meg, nemcsak magamért spekuláltam annyit otthon. Egyszerűen csak nem tudtam belenyugodni, hogy most, az atom korszakában arra legyünk kényszerítve, hogy a makacs anyagot hússzor is húzogassuk, hajlít- gassuk, amíg eltörik. Az éjszakai töprengéseknek az lett azután az eredménye, hogy javaslatommal csak be bátorkodtam az újító irodára. — Tudja, asszony vagyok, és érvben nálunk sosincs hiány. Meggyőztem őket, hogy tenni kéne_ valamit, nem olyan nagy dologról van szó, hogy ne lehetne segíteni. Fizikai erő spórolást javasoltam. Csináltak azután egy rajzot, dehát már egy éve húzódik az egész. Pedig még nem tudunk arról, hogy lenne az országban ilyen elgondolásé szerkezet, tehát véleményem szerint több haszonnal járna, mint egyszerűen egy pár acélgyári munkás munkájának megkönnyítése. Többen megnézték már azt a bizonyos rajzot és mindenkinek az a véleménye: elkészíthető. Elhallgat egy kicsit és pirulós szégyenkezéssel folytatja: — Azt valahogy szeretném elmondani, hogy a világért se higyjék rólam, én pénzre spekulálok. Ha el is fogadják ezt az újítást, nem akarok érte egy fillért sem.' Mindösz- sze azt akarom, könnyítsen rajtunk, a munkánkon, minél több gép. Nádainé után megérdeklődtük a dolgot Krajcsi Károly elvtárstól, az j üzemvezetőtől. Ö így nyilatkozott a tervezetről:-*• Elég nehéz bizony a hajtogatás, különösen a nőknek. De ezen túlmenően, ha valamiféle szerkezet végezhetné ezt a munkát, feltétlenül egyenletesebbé válna a hajtogatás. Ez viszont anyag- vizsgálat szempontjából is előnyösebb lenne. Nem utolsó sorban persze előnye lenne az is, hogy fizikai munkát takarítanánk meg. Tudni kell azt, hogy ilyen magas szilárdságú acélhuzalokból előfeszített betonhuzalokat készítünk majd és éppen a problematikus 5—8 milliméteres előfeszített huzal a megrendelések 70 százalékát teszik ki. Tehát az egész gyárnak sem mindegy, hogy a szabványnak megfelelően történik-e a hajtogatás, vagy kinek-kinek egyéni erőfeszítése szerint. Harmadiknak nem ártana, ha figyelembe vennék az illetékesek a mi véleményünket is. Feltétlenül támogatandó az olyan kezdeményezés is, amely nem hoz a gyárnak közvetlen forint formájában hasznot. Elvégre első az ember. És ez a javaslat rajta segítene. Üjlaky Mária
