Nógrádi Népújság, 1960. február (16. évfolyam, 10-17. szám)

1960-02-10 / 12. szám

NÓGRAgí OkfeTARJAI, EGYESÜLJETEK) Népújság AZ MSZMP NÓGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. ÉVFOLYAM, 12. SZÁM. ARA: 60 FILLÉR 1960. FEBRUAR 10. Megérkezett az első szovjet gép Zagyvapalfalvára Űjabb eseményhez érkezett a napokban a Zagyva II., a Zagyvapálfalvi Üveggyár új, épülő üzemrésze. Szom­baton megérkezett a Szovjet­unióból az első szállítmány, amely egy teljesen modern, korszerű üveghúzó gépet tar­talmaz. Az új gép húzási szé­lessége két méter. A jövő hétre várják a másik két gépet is, amelyből az egyik szintén kettő, a másik pedig 2.5 méter húzási szélesség­gel rendelkezik. Az első szállítmány kicso­magolását már megkezdték a hét elején, rövidesen hozzá látnak a gép szereléséhez is, hogy ígéretüknek megfelelően április 4-én, hazánk felsza­badulásának 15. évfordulóján befűthessék az új kemencét. A szerelésből kiveszik majd részüket a gyár szakemberei, dolgozói, akik már gazdag ta­pasztalatokkal rendelkeznek a táblaüveg-gyártásban. 4= Egyébként a gyár dolgozói január hónapban jó munkát végeztek. Csomagolási, kiszál­lítási tervüket 102 százalékra teljesítették. ígéretük volt, hogy az I. osztályú üveg ará­nyát 14 százalékra emelik. Ebből januárban több mint 12.5 százalékot már teljesítet­tek. A megye fiatal mezőgazdászainak klubját avatta és termelőszövetkezeti községgé alakulását ünnepelte vasárnap Szécsény Az elmúlt hét végén az utóbbi évtizedek legmozgal­masabb napjait élte Szécsény, Nógrád megye központi fek­vésű és legjobban termő föld­jeivel rendelkező községe. Szombaton a fiatal mezőgaz­dászok klubját avatták az országban is elsőként, a tör­ténelmében gazdag községben, vasárnap pedig több mint ötszáz dolgozó paraszt és parasztasszony ünnepelte Szécsény termelőszövetke­zeti községgé való alaku­lását. A megye fiatal mezőgazdá­szainak klubját a megyei KÍSZ Bizottság és a fiatal, most kezdő agronómusok múlt év őszi közös elhatáro­zása alapján alakították meg, a KISZ Központi Bizottságá­nak, a megyei pártbizottság és a tanácsi szervek támo­gatásával Az alakuló ülésen a megyében dolgozó, közel száz fiatal mezőgazdász kép­viseletében több mint negy­venen vettek részt. Havas Péter a KISZ Nógrád megyei Bizottságának első titkára és László István az MSZMP Nóg­rád megyei Bizottságának osz­tályvezetője mondott beszédet, majd a fiatal gazdászok tet­ték meg javaslataikat az or­szágban ma még egyedül álló megyei gazdászklub program­jával kapcsolatban. A klub elsősorban a fiatal mezőgaz­dászok szervezett szakmai to­vábbképzését irányítja az Ag­rártudományi Egyetem taná­rainak és a mezőgazdaság neves kutatóinak segítségével. Ezenkívül tapasztalatcsere látogatá­sokat szervez tagjai ré­szére az ország legjobban gazdálkodó állami és ki­Balassagyarmat - tsz. város! (Tudósítónktól) Az egyénileg dolgozó pa­rasztságunk megértette az idők szavát és egységes aka­rattal a nagyüzemi mezőgaz­daság egyetlen járható út­ját választotta. Február 5-éig 166 egyéni termelő írta alá a belépési nyilatkozatot és 828 kh földdel gyarapította az .,Előre” termelőszövetke­zet területét. Február 5-én ünnepélyesen felszerelték a város elején azt a táblát, amely hirdeti: „Balassagyarmat termelő­szövetkezeti város.” Az egyszerű zománctábla felszerelése alkalmából Jed- licska Gyula elvtárs, a városi pártbizottság titkára mon­dott beszédet. Méltatta a szo­cialista szektor túlsúlyba ju­tásának történelmi jelentősé­gét, köszönetét mondott mind­azoknak, akik bármilyen vo­natkozásban részesei voltak e sorsdöntő változás előké­szítésének. „Pártunk azt kéri az elv- társaktól, hogy amilyen lel­kesedéssel és áldozatkészen munkálkodtak a szocialista város megteremtésén, ugyan­olyan erős akarattal és oda- adóan fáradozzanak az Előre Tsz megszilárdításán, a nagy­üzemi gazdálkodós helyi fel­virágoztatásán” — fejezte be beszédét a hallgatóság lelkes tetszésnyilvánítása közepette Jedlicska elvtárs. Az emlékezetes napot az újonnan belépett dolgozó pa­rasztok baráti találkozója zárta be, amelyre, az esti órákban, a gazdakör helyi­ségében került sor. sérleti tangazdasagaiba, megszervezi a fiatal mező­gazdászok szakirodalom­mal ellátott megyei könyvtárát is. A Szécsényben megalakult klub szakmai előadássoroza­tának első programjaként a nagytömegű silótermesztésről és a mezőgazdaság korszerű gépesítéséről hallanak elő­adást, majd baráti estet ren­deznek a nógrádi falvak, ta­nyák fiatal gazdászai. A fiatal mezőgazdászok me­gyei találkozója, szinte be­vezetője volt a másnapi, va­sárnapi eseményeknek. Va­sárnap tartotta ugyanis ter­melőszövetkezeti községgé való alakulását az ezer éves Szécsény. II. Rákóczi Ferenc egykori országgyűlésének szín­helyén, közel ötszáz dolgozó paraszt, négyezernyi hold föl­dön választotta a szövetkezeti élet útját. Az alakuló köz­gyűlésen több mint ötszáz dolgozó paraszt és paraszt­asszony vett részt a II. Rá­kóczi Ferencről elnevezett já­rási művelődési otthonban. Tóth Sándornak, a községi tanács elnökének megnyitója után Jakab Sándor elvtárs. az MSZMP Nógrád megyei bizottságának első titkára, országgyűlési képviselő mon­dott beszédet. A többi között bejelentette: A megye szántóterületé­nek most már több mint hatvan százaléka állami és termelőszövetkezeti birtok. Elismeréssel szólt a tör­ténelmi múltú, ezer éves köz­ség dolgozó parasztságának az új útra való lépéséről és a földet, a munkát szerető szor­galmáról. A dolgozó paraszt­ság lelkes ünneplése közben ígérte Jakab elvtárs, hogy az ipari munkásság, a kommu­nisták a nagyüzemi gazdálko­dás megkezdésének első, ne­hezebb hónapjaiban sem hagyják magukra őket, a párt­nak és a kormánynak is az eddiginél sokkal nagyobb támogatását élvezik majd Szécsény termelőszövetkezeti községben. Felszólalt dr. Baskai Tóth Bertalan a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetem docense, dékán helyettes is. Emlékez­tetett rá, hogy 1940-ben, már a horthysta idők utolsó évei­ben a téli mezőgazdasági tanfolyamokon beszélgettek Szécsényben a nagyüzemi gaz­dálkodás jövőjéről, s ennek a beszélgetésnek néhány rész­vevőjét is megnevezte, akik most léptek a nagyüzemi gazdaság útjára. Beszéde so­rán megígérte Szécsény dol­gozó parasztságának, hogy az egyetem részéről segít­séget, szakmai támogatást kapnak szövetkezeti gaz­dálkodásukhoz. Ezután került sor a régi termelőszövetkezettel egyesí­tett termelőszövetkezeti köz­ség 11 tagú vezetőségének megválasztására. Elnöknek Szécsény egyik legtekintélye­sebb és jól gazdálkodó közép­parasztját, a 12 holdas Sü­megi Jánost, helyettesének a mér régebben is tsz-tag Jász­berényi Pált választotta egy­hangúan az alakuló közgyű­lés. A vezetőség megválasz­tása és a minta alapszabály elfogadása után a Tangazda­ság művelődési házában a fehér asztalok mellett foly­tatódott Szécsény tsz község­gé avatásának ünnepsége. Több mint hatszáz vendég számára terítettek, s a fel­engedett. jó hangulat és po­hárcsengés közben, már a munkát, az újat, a szokat­lanul nagyméretű táblák ki­alakítását tervezgették. Dr. Baskai docens arról beszélt a tsz vezetőivel, hogy a múlt évben 30 ezer hold kukoricát termeltek simozinos kísérlet alapján. Elmondotta, hogy Mezőhegyesen az ilyen vegyszeres gyomirtással egy­szer sem kellett a kukoricát megkapálni a talaj fellazítá­sán kívül, s holdanként 37 mázsát termett szemesre át­számítva a vegyszerrel mű­velt terület. Sümegi János a tsz elnöke később meg­kérte az egyetem dékán helyettesét, hogy mint pártoló tag vegyen részt a szövetkezet életében. Dr. Baskai docens örömmel fogadta a meghívást és meg­ígérte, hogy a tavaszon a s„écsényi termelőszövetkezet egyik hibriddel bevetett táb­láján, kísérleti bemutatót rendez az egyetem a simozines vegyszeres gyomirtással. A megyei bemutatóra meghív­ják a fiatal mezőgazdászok megyei klubjának tagjait is majd Szécsénybe. Sümegi János és a tsz több tagja is megjegyezte: a gaz­dálkodásnak ezekre a merő­ben új és bátorító lépéseire a kémia és a technika magas­színvonalú alkalmazására sze­retnénk, ha megtanítanának bennünket az egyetem részé­ről. Az ilyen igények és törek­vések csak a jó gazdálkodás biztosítékai, biztató remé­nyei lehetnek. Egy év alatt több mint 400 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek a szorospataki kiszesek Nemcsak a bányák, hanem megyénk valamennyi KISZ- szervezete között nagyszerű «♦44 ♦ ♦♦♦♦♦♦ ♦ 4 4 4 4 ♦ ♦♦♦♦♦ Egyéb más exporttermékek mellett az NDK-ból érkezett megrendelésre kardáncsuklókat készítenek a Salgótarjáni Acélárugyár gazdasági szersz ámgyárában. A negyedévi öt­ezer darabos szállítmány elkészítéséhez a napokban kezd­ték ineg az előkovácsolást. munkát végeztek az elmúlt esztendőben a szorospataki kiszesek. Ugyanis még az év elején elhatározták, hogy szé­leskörű társadalmi munkát fejtenek ki nemcsak az üzem­ben, hanem az üzemen kívül is, hogy az így szerzett pénz­ből — akkor még úgy ter­vezték, most talán már való­ság lesz — 1960-ban eljussa­nak a Szovjetunióba. A KISZ- szervezet tagjai csaknem valamennyien a napi munkájuk elvégzése után is a bányában ma­radtak, hogy összegyűjt- sék az elfekvő vasakat, gépi alkatrészeket, de még az ólomkábeleket is. Ez a törekvésük sikerrel járt egész évben, s nem kevesebb mint 100 tonna vasat gyűj­töttek össze egy év alatt a bányában. Színesfémből egy mázsát, míg az ólomkábelek ki­olvasztásából közel hat mázsa ólmot adtak át a VAFEM-nek, illetve a MÉH-nek. A vas és színesfém mellett nagy szorgalommal végezték a pa­pír gyűjtését is — ebből hét mázsát adtak át a MÉH-nek. A szorospataki és kossuth- lejtősi kiszesek azonban más társadalmi munkát is szíve­sen vállaltak, olyanokat, ame­lyek a dolgozók szórakozá­sát, sőt olyanokat is, amelyek népgazdasági érdeket is kép­viselnek. Így például résztvettek a művelődési otthon földlevágásánál, a tekepálya építésénél, át­építették, tatarozták a KISZ helyiséget, de részt vettek a salgói vasút építésénél is. Az egész évben elvégzett társadalmi munkaóra száma nem kevesebb, mint 4177 óra. A szorospataki KlSZ-szer- vezet tagjainak egész éves munkáját összegezve megál­lapíthatjuk, hogy a legjobban dolgoztak megyénkben, s a társadalmi munkák és az ösz- szegyűjtött anyagok értéke egy év alatt meghaladja a 400 ezer forintot. Á béke nyilatkozata két a Szovjetunió három nyugati hatalom elé tárgya­lási alapként terjeszt. A szocialista országok nem az erő f i to gta tásán ak szánták ezt az összejövetelt. Hiszen a fegyverkezés fokozásának szükségessége helyett arról beszéltek, hogy 1958 májusá­ban, a varsói szerződés or­szágainak politikai tanácskozó testületé nyilatkozata óta ho­gyan változott meg békevi­szonyok javára a nemzetközi helyzet. A tagállamok leg­utóbbi értekezlete óta csak­nem 3 millió 800 ezer fővel csökkentették fegyveres erőik létszámát. A mostani moszk­vai értekezleten újból felele­venítették a meg nem táma­dási szerződés javaslatát a NATO államokkal. Felvetet­ték az atomfegyver kísérle­tek és az atomfegyvergyártás beszüntetésének gondolatát, az európai fegyvermentes övezet tervét, a fegyverzet és a fegyveres erők csökken­tését és végül azt az indít­ványt, hogy tegyenek pontot a második világháború befe­jezésére, kössék meg a béke- szerződést a két német ál­lammal. A moszkvai értekezlet új­ból megállapította, milyen fontos Európa és a világ­béke szempontjából a német kérdés megoldása és a rend­ellenes Iberlini kérdés meg­szüntetésé. Az első világhá­borút két évvel követte a bé­keszerződés megkötése a győztesek és a legyőzöttek között- Tizenöt év telt el a második világháború óta, de Európa egyik legnagyobb or­szága még mindig nem ka­pott békeszerződést. Ez csak elmélyíti az ellentéteket Európában, akadályozza a normális kapcsolatok kiépíté­sét, Németország és szomszé­dai között és ezen túlmenően a két német állam között is. A moszkvai értekezleten a szocialista országok újból a béke olajágát nyújtották a nyugatnak. Az elkövetkezen­dő hónapok megmutatják majd, hogy a nyugat vezetői­ben van-e elég akarat, és fő­leg jószándék ahhoz, hogy komolyan, vegyék ígéreteiket és a szovjet kormányfővel megkeressék a kivezető utat a zsákutcából, amelyben a jelenlegi helyzetben több lét- fontosságú nemzetközi prob­léma megrekedt. A többi kö­zött meg kell találni a né­met és nyugat-berlini prob­léma rendezésének útját is. A Szovjetunió és a többi szocialista ország bármely pillanatban kész aláírni a békeszerződést a két német állammal, így a Német Szö­vetségi Köztársasággal is. De ha Adenauer továbbra is ma­kacsul ragaszkodik tarthatat­lan álláspontjához és ha eh­hez szövetségeseitől a jövő­ben is segédkezet kap, akkor a Szovjetunió és a többi szo­cialista ország külön béke- szerződést 'köt a Német De­mokratikus Köztársasággal. Ez esetben természetesen automatikusan megoldódik a berlini kérdés is. A nemzetközi helyzet irány­zata jelenleg az enyhülés felé mutat. De ez az enyhülés nem mehet végre máról hol- aapra. Még sok türelemre van szükség ahhoz, hogy a kapitalista világ felelős ál- lamférfiai végre belássák, az emberiség számára nincs más megoldás, mint békében ól­ai egymással, függetlenül az arszágok politikai, társadalmi rendszerétől, hatalmi helyze­ttől. A varsói szerződésben részt­vevő államok nagy történelmi jelentőségű nyilatkozata, amely az 1960. február 4-én Moszkvában megtartott Poli­tikai Tanácskozó Bizottság rendes ülésén született, a kö­vetkező szavakkal zárul: „A varsói szerződésben résztvevő államok kormányai egyönte­tűen vallják, hogy korunkban az államoknak nincs és nem is lehet magasztosabb és ne­mesebb feladatuk, mint hoz­zájárulni a tartós világbéke biztosításához." Őszinte és mély érzésből fakadó szavak ezek. De sajnos, nyugaton még szép számmal vannak befolyásos emberek, akik sze­retnék szertefoszlatni a békét vágyó százmilliók reményeit, akik még Párizs előtt szeret­nék eltemetni Camp David szellemét. A nyilatkozat feltárja a vi­lág előtt, hogy Adenauer, a hidegháborús politika vete­ránja nem akar tudomást venni a Német Demokratikus Köztársaság létezéséről. A német egység helyett ketté- osztottságot, demilitarizált Nyugat-Berlin helyett ikém- központot. háborús tűzfészket békeszerződés helyett újra felfegyverzést akar és Ade- nauemak még igen jelentős befolyással bíró személyek. Amerikából támpontokat nvúitamak hidegháborús poli­tikájához. Amerikában egves katonai körök új mesterséges holdat akarnak fellőni száz­ezer mérföld magasságba, hogy onnan hidrogénbombát dobhassanak a földre. Az ilyen nyílt hidegháborús megnvilvánu'ások gondot okoznak a becsületes embe­reknek. És ebben a gondban, mint a béke védelmének nagyszerű bástyája született meg az emberiség megnyug­tatására Moszkvában ismé­telten a varsói szerződésben résztvevő államok nagyszerű nyilatkozata. Ez a nyilatkozat meggyő­zően bizonyítja, hogy a szo­cialista táboron belül nin­csenek elvi, politikai ellen­tétek. ezek az országok egyet­értenek a nemzetközi helyzet értékelésében. Cselekvőén tá­mogatják a Szovjetunió so­rozatos lépéseit, amelyekkel mind kedvezőbbé tette a nem­zetközi légkört. S nem utolsó­sorban diadalra juttatta a tárgyalásoknak, mint a vitás kérdések egyedül elfogadható megoldási módjának eszmé­nyét. A béke. a megértés gondolata uralta most a na­pokban Moszkvában megtar­tott politikai és gazdasági ér­tekezletet is­Az európai szocialista or­szágok moszkvai értekezlete üjíból kinyilvánította a szo- eialista országok egységét, megingathatatlan elhatározá­sát, hogy mindent megtesz­nek az általános béke, az igazságos elrendezés érdeké­ben. Az értekezlet békés jel­legét külön kiemelte az a tény, hogy a varsói szerződés szervezetének tanácskozásával együtt folyt le a mezőgazda- sági tapasztalatcsere értekez­let. Nyilvánvaló, hogy egy olyan értekezlet, amely a mezőgazdaság, a békés ter­melés fejlesztésének kérdései­vel fog’alkozik, nem n részt­vevők háborús szándékaira vall. Magának a politikai eszme­cserének a célja pedig, mint az a záróközleményből is ki­tűnik, az volt, hogy értékelje a szerződésbe tömörült orszá­gok munkáját, megvitassa azokat a kérdéseket, amelye-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom