Nógrádi Népújság, 1960. február (16. évfolyam, 10-17. szám)

1960-02-10 / 12. szám

NÖGRÄDI NÉPÚJSÁG < Mi V 1960. február 10. Csaknem félszáz javaslat a szénbányák termelési tanácskozásain — NYOLC NAPON BELÜL VÁLASZT KAPNAK A JAVASLATTEVŐK — Szénmedencénk bányaüze­meiben az elmúlt napokban tartották meg az év első ter­melési tanácskozásait. Itt első­sorban nagyobb teret azon­ban azoknak a feladatoknak megvitatása kapott, amelyek a bányák dolgozói előtt 1960- ban állnak. Jellemző volt ezekre a termelési tanács­kozásokra, hogy a bányászok több mint kilencven százaléka részt vett azon, s csaknem fél­száz javaslat — mintegy 30 százalékkal több mint a korábbiakon — hangzott el. A javaslatok túlnyomó több­ségét olyanok képezik, ame­lyek eddig esetleg a termelést gátolták — azok megszünte­tését kérték bányászaink — a másik rész pedig olyan ja­vaslat, amelyeknek megvaló­sításával könyebbé lehet tenni a munkát, jobb munkakörül­ményeket biztosítanak vele, nem utolsósorban pedig nö­velik a termelékenységet, csökkentik az önköltséget. Számtalan versenyvállalás, pá- rosversenyszerződés is szüle­tett ezeken a termelési tanács­kozásokon nemcsak a bányá­szok, hanem a műszaki dol­gozók között is, Ménkesen pedig — hatá­rozati javaslatot fogadtak el olyan feladatok mara­déktalan teljesítése érde­kében, amelyek valameny- nyi mutató túlteljesítését teszik lehetővé. A javaslatok azt bizonyít­ják, hogy bányászaink érzik a felelősséget a reájuk háruló feladatok teljesítésében. Nehéz a sok közül válogatni, né­hányat azonban érdemes meg­jegyezni. A rónai bányánál például jogosan vetette fel Princz Sándor, hogy a hideg Időben nem tudják a csillé­kéi; teljesen kihasználni, mert ' belefagy a csillébe a szén, Kovács Gábor vájár azért méltatlankodott, mert rossz bányaíát kapnak a munka­helyre. Például az 1,80-as bányafa helyett 3 métereset adnak le. Ez nemcsak anyagpocsé- kolás, de a bányász ide­jét is elrabolja. Mátranovákon Száméi János a fronton használt süveg­gerendákról panaszkodott, ugyanis azzal, amit most al­kalmaznak, nem tudják a front előrehaladási sebességét növelni. Nagy szakértelemről is tanúskodnak ezek a javas­latok. Maruzs Pál Mátranová­kon például felvetette, hogy az új, csoportos kamrafejtésen még nem tudják alkalmazni a Hidasi-féle felrakógépet, an­nak üzembehelyezésével várni kell addig, míg ott megfelelő munkahelyet készítenek elő a gép számára. Nagyon sokan bírálták a műszaki vezetést is, elsősorban olyan területen, ahol a műszakiak hanyagsága a termelést gátolja. Kistere- nyén Vincze (telepi) István olyan javaslatot terjesztett a műszaki vezetők elé, hogy gondoskodjanak tartalék munkahelyről. Ne követ­kezzen az be — mint az ő esetükben is, hogy el­fogyott a munkahelyen a szén, s nem tudták őket ismét szénfalra telepíteni. Mások, mint például Ménke­sen Hajas József a bánya- iparosok munkáját bírálta. Elmondotta például, hogy a meghajtó csúzdát nagyon hosszú időn át javítják meg, s a gép kiesése is gátolja a termelést. A bányászok nagyon sok hasznos javaslatot mondtak el a termelési tanácskozáso­kon. Legtöbbjüket azonnal orvosolni lehet. A javaslatok elhangzottak. Most a műszakiakon a sor, hogy azokból kiszedjék a hasznosakat, s azokat alkal­mazzák is munkájukban, nagyon hasznos az a kez­deményezés, hogy a ter­melési tanácskozásokon elhangzottakra nyolc na­pon belül megadják a választ, egynéhányra pedig már a helyszínen, ott a termelési ta­nácskozáson választ kaptak a dolgozók. Szügyi tsz-parasztaszonyok Balassagyarmaton A Balassagyarmati Járási Tanács és járási nőtanács közösen látta vendégül Szügy község termelőszövetkezeti parasztasszonyait a napok­ban. A baráti találkozón a ta­nács nődolgozói és a paraszt­asszonyok elbeszélgettek kö­zös problémáikról, beszéltek egymás életéről, tapasztala­taikról. A tanács dolgozói felajánlották, hogy bármine­mű jogi, szociális és egyéb kérdésben szívesen segítenek tsz-asszony társaiknak. Elha­tározták, nyáron közösen üdültetik gyermekeiket, hogy ők is ismerkedhessenek egy­más életmódjával, szokásai­val. Ennek érdekében rövide­sen Szügyre látogatnak a já­rási tanács és nőtanács dol­gozóinak gyermekei és egy kis műsort mutatnak be a szügyi gyermekeknek. A találkozó végén vala­mennyien beírták nevüket a magyaros motívumokkal dí­szített emlékkönyvbe, amely további kapcsolataiknak, va­lamint a tsz-asszony ok min­den eredményének megőrző­je lesz. HOZZÁSZÓLÁS „AZ IFJÚSÁG JÖVŐJÉRŐL” CÍMŰ CIKKHEZ. Az ifjúság helyt áll, csak jó1 vezessék A felszabadulás óta az ifjú­ság problémáit központi kér­désként kezeli a párt. Min­den lehetőséget megad az ifjúságnak ahhoz, hogy tudá­sát gyarapítsa és becsületes emberré, a társadalom hasz­nos tagjává váljon. Sokan félvállról, vagy lebecslően be­szélnek — helytelenül — ál­talánosítanak, egyszóval pál­cát törnek az ifjúság felett. Ezek zömmel nem élnek a fiatalok között, nem kutat­ják azok lelki világát, nem foglalkoznak a problémáikkal. Pedig köztük nyílt szemmel járva felismerhetjük, és ma már nyugodtan mondhatjuk, hogy ez a fiatal gárda már öntudatban, becsületben na­gyon gazdag. Ehhez természe­tesen a nevelőmunka a leg­fontosabb. A nevelést egy fiatal három helyről kapja. Első és talán a legfontosabb a szülői nevelés, a második az iskolai, a har­madik a társaság, a környezet nevelése. A három nevelésnek szükségszerűen elveiben azo­nosnak kell lenni. A fiatal­ságra a környezet, a társaság igen nagy hatással van, azért itt kell megnyerni a lányokat, fiúkat egyaránt. Itt kell hogy érvényesüljön a KISZ neve­lése. A feltételek biztosítva vannak, csak ki kell hasz­nálni és jó. a fiatalságot ve­zetni, irányítani tudó nevelő­ket kell biztosítani. Az elmúlt 12 évre vissza­tekintve nyugodtan mondhat­juk, hogy jó munkát végzett a KISZ. Példamutatóan ki­veszik részüket a termelés­ben, a tanulásban, társadalmi munkában egyaránt. Egy-egy eléjük állított problémát szív- vel-lélekkei oldanak meg. Az eddig felmutatott eredmény szép, csak a KlSZ-szervezet- nek tovább kell folytatni a harcot azért, hogy kiszélesítse táborát. A párt számít a fiatalságra, utánpótlást követel a KISZ­szervezettől. Támogatja, se­gíti, egészséges szórakozó he­lyeket biztosít, iskolákat, egyetemeket épít. Ma mär nem okoz különösebb problé­mát az iskola, a tanulás kér­dése. Középiskolák, egyete­mek modern felszereléssel várják a fiatalokat. Ezért az áldozatért a párt cserébe jó munkát kér. Az eddigi ered­mények azt mutatják, hogy megérdemli a fiatalság a bizalmat, az áldozatot. Min­denben támaszkodhatunk a Pergő nyelvű, huncut sze­mű asszony Kimerné, az acélárugyári újítóműhely ne­vető kedvű Évikéje■ Vagy húsz férfi között együdüli nő, e kiváltságnak minden örö­mével és kellemetlenségével, öt éve már, hogy Kimerné ebben a műhelyben dolgozik, akkor még fiatal lányként került oda. Idegenek voltak neki a gépek, szokatlan az acélforgács szaga, mégis ked­ves és egyszerű volt minden, mert több éves álma vált va­lóra munkába állásával. Alig végezte el az általá­nos iskolát, máris szakmát tanulni ment, hogy azután rövid 10 hónapos tanulás után felszabadult szakmun­kásként álljon a szép, mo­dern gyalugép mellé. Kife- jezhetetlen érzés egy ilyen gép irányító urának, gazdájá­nak lenni. Munkaköpeny vé­di mháját az esetleges szeny- nyeződéstől, babos kendő ta­karja haját, csak egy hun­cutka lapul a homlokán, mintegy figyelmeztetésül: csi­nos asszony rejlik a gép mö­gött. Nincs még kétéves asszony, de házasságát szinte kézzel- lábbal dicséri. — Először is legszebb az egészben, hogy a munkában is egyek vagyunk. A férjem is esztergályos, szabad időnk­fiatalságra. Ahhoz, hogy az ifjúság felett pálcáttörőket meggyőzzük, munkát, feladatot kérünk. Kiszélesített táborral még nagyobb vállalást te­szünk azért, hogy öregbítsük a KISZ jó hírnevét és egyút­tal a fennálló csorbákat, hi­bákat kiküszöböljük. Meggyő­ződésem az, hogy képes a fia­talság nagy munkák elvégzé­sére, csak nevelni és vezetni tudni kell őket. Móricz Imre mérnök, Starjáni Üveggyár Nö a gyalugép mellet! ben jól esik közös munkánk­ról is beszélni. Úgy érzem sokszor, hogy a gép is a mi nyelvünkön mesél- Jó, ha az embernek úgy sikerül a há­zassága, mint nekem, mert mit ér az olyan együttélés, ahol a másik munkája érdek­telen -az élettárs számára. A fiatalasszony dicsekvését egy kis durcás mosoly sza­kítja félbe, miközben újabb darabot fog be gépébe. — Igaz, ő most előttem jár egyben-másban. Beiratkozott az ősszel a technikumba, ott tanul az esti tagozaton. Es­ténként a könyv is elrabolja tőlem. Ezen azután úgy se­gítettem, hogy rendszeresen mellé bújok és olvasom, amit ő olvas, tanulom, amit ő ta­nul. Együtt akarok haladni vele a művelődésben is. Van persze, amiben én járok az élen. Nekem például a ma­gyar jobban megy, sok köte­lezőjét előbb olvasom el, mint ő. Azután csak néz na­gyot, amikor viccből kikér­dezem. — Csak szomorú is van eb­ben a szép dologban■ Az ilyen Intézkedések a munkásosztály helyzetéről szóló párthatározat megvalósításáért A megyei tanács végre­hajtó bizottsága az elmúlt év elején megtárgyalta a mun­kásosztály helyzetéről szóló párthatározatot. Hasznos volt a párthatározatnak a végrehaj­tó bizottság előtt való megtár­gyalása, annál is inkább, mert a tanácsi szervek en­nek alapján már nagyobb eredményességgel tudtak a párthatározat végrehajtásáért harcolni. Mindezek mellett azonban csak szűk nézőszem­szögből vizsgálták a pártha­tározatot; mint a munkás- osztály lakáshelyzete, anyagi és kulturális ellátottsága stb. Ennek a felismerésnek a jegyében láttak most mun­kához. A munkásosztály hely­zetéről szóló párthatározat feldolgozásánál megvizsgál­ják, hogyan néz iki megyénk területén a munkásosztály bevonása az állami életbe, a községek, városok gazdasági vezetésébe, hogyan érvénye­sül a munkásosztály véle­ménye a tanácsi munkában stb. A határozat feldolgozá­sához különböző bizottságo­kat alakítottak, amelyben részt vesznek a megyei tanács ál­landó bizottságainak elnökei, az egyes nagyüzemek igaz­gatói, a megyei tanács osz­tályvezetői és egyéb más szakemberek. A végzett vizs­gálatok eredményeit összesí­tik, végrehajtó bizottság előtt megvitatják, majd ezt követően a megyei tanács tár­gyalja, majd ezek alapján a munkásosztály helyzetéről szóló párthatározat megvaló­sítására intézkedési tervet dolgoznak ki. Március 8-ra készülnek a salgótarjáni járás asszonyai Eredményes MHS munka Ságújfaluban (Tu dósí tónktól.) Ságújfaluban a múlt év őszén megalakították az MHS alapszervezetet, majd ezzel egyidőben létrehozták a hon­védelmi alapismereti kör ki­képzést, melyen keresztül gondoskodnak a tagság poli­tikai, ideológiai és honvédelmi képzéséről. Elmondhatjuk, hogy a ság- újfalusi MHS alapszervezeté­nek munkája igen jó irány­ban halad, melynek fő len­dítő ereje, hogy a párt és tanács szervek teljes mértékű segítését élvezik, vagyis a község vezetői felelős­ségük tudatában kapcso­lódnak be az ifjúság haza­fias szellemben való ne­velésébe. Az alapszervezet nagyszámú fiatalsága mellett ott van­nak olyan idős, nagy tapasz­talattal rendelkező elvtársak is, mint Földi József az alap­szervezet elnöke, vagy Men- czel László és Márton József elvtársak, akik a kör vezetői és még több idős elvtárs, akik a fiatalság nevelői és a köri foglalkozásokon minden esetben résztvesznek. Állandó nevelői az ifjúságnak. A köri foglalkozáson mint­egy 50 fiatal foglalkozik a katonai tudomány elsajátítá­sával. A honvédelmi kör befeje­zése után egy sportlövész­együtt-tanulós estékre is csak két hetente kerül sor, mert a párom minden második hé­ten délutános. Ilyenkor alig látjuk egymást. Egyedüllétem­ben a közös terveinkhez me­nekülök. Hússzor is átgondo­lom egy-egy elképzelésünket. Magyarázólag teszi hozzá: — Mert mi olyan tervező féle emberek vagyunk. Prog­ramunkban sokminden féle szerepel. Legközelebb reka-> miét, meg televíziót veszünk, könyvszekrényt most vásárol­tunk. Sok könyvünk van. A párom még az új magyar le­xikont is megrendelte. Elhallgat, nézi a gép alól kipattanó, ezüstösen szikrázó forgácsot- Megelégedett mo­solyt csal szája szögletébe valami. — Persze — magyarázza a mosoly okát —, azt mond­hatná valaki, könnyű tervez­getni, könyvet venni, meg szépen élni, hiszen közel 3500 forint a havi jövedelmünk. Én 1500—1600 forintot kere­sek, Laci 1700—1800-at. Én erre csak azt tudom monda­ni: nem varázslatról van szó. Csak tanulni, meg dolgozni kell. Erre pedig, ha a me­rész nekivágás sem hiányzik, minden hozzánk hasonló em­ber képes. Üjlaky Mária csapatot és egy motoros tanfolyamot terveznek in­dítani, hogy részben a lövészet kedvelői tovább fokozhassák az alapfokon átvett tudásukat és a nemes sportágon keresztül növeljék honvédelmi fel­készültségüket. Az MHS megyei elnöksége a továbbiakban is minden segítséget megad a ságújfalusi MHS szervezet részére, mint eddig. Kónya Ferenc nak, valamint családlátoga­táson beszélgetnek egymással az emberi összefogás hatal­mas erejéről. A községek vezetői, a Hazafias Népfront helyi szerveivel közösen kö­szöntik majd az ünnep reg­gelén az asszonyokat, A nemzetközi nőünnepség­re Koopenhágába a salgótar­jáni járásból is küldenek ajándéktárgyakat az asszo­nyok. A bárnaiak nógrádi hímzésű törülközőt készíte­nek, Nagy bá tony asszonyai helyi népviseletes babát küldenek a nőtalálkozóra. A sajátosan palóc jellegű ka- zári és vizslási menyecskék ugyancsak babát öltöztetnek fel és küldenek el az évfor­dulóra. Mátranovák asszonyai megvendégelik a telep idős asszonyait és a sokgyermekes édesanyákat az évforduló al­kalmából. Jánosaknán a nő­tanács minden asszonyt ven­dégül kíván látni a nőnapi ünnepségen. Nagybátonyban a szovjet hősi emlékművet a falusi, a bányavárosi és a szorospataki asszonyok kö­zösen koszorúzzák meg, majd utána ünnepséget rendeznek. Hány lovat hagyjon meg a t§z? Üj termelőszövetkezeteinknek figyelembe kell venniük, hogy a nagyüzemi gazdálkodás néhány feltételét — így a gépeket is — államunk csak fokozatosan bizto­síthatja, ezért a megalakulás után viszonylag nagy az igaerő- szükséglet. A gépállomásokra háruló fel­adatok hirtelen megnövekedtek. A tavaszi munkák jelentős része az igaerőre hárul. Ne feledjük el azt sem, hogy az új termelő- szövetkezetekben sok nagyüzemi istállót és egyéb nagyüzemi épü­letet kell építeni. Az építkezé­sek lebonyolítása pedig rengeteg szállítással jár. Számításba kell vennünk ezen­kívül azt is, hogy a tagságnak szükséges sok apró szállítás el­látása és a háztáji földek meg­munkálása, az ottani termények betakarítása mind a termelőszö­vetkezetek gondja lesz. Ezért az eddigi tapasztalatok alapján az a nézet alakult ki, hogy az új termelőszövetkezetek­nél — a helyi adottságoktól füg­gően — 30—35 kh-ra kell egy fo­gatot számítani. Nem kétséges, hogy a gépierő- ellátottság növekedésével arányo­san csökken az igaerőszükséglet, ám a gépek megérkezése előtt súlyos hiba lenne igaerőhiányt teremteni! A lovak számának csökkentését olyan ütemben he­lyes végrehajtani, ahogyan a mezőgazdaság gépesítése előre­halad. A temelőszövetkezeteknek terv­szerűen gondoskodniuk kell az utánpótlásról, még akkor is, ha jelenleg lófeleslegük van. Ezért a most induló fedeztetés! idény­ben a termelőszövetkezetek gon­doskodjanak a legjobb anyakan­cák fedeztetéséről. Irányelvként az tartható szem előtt, hogy a lóállomány mintegy 10 százalé­kának megfelelő számú kancát fedeztessenek be. (Megjelent a Népszabadság ter­melőszövetkezeti tanácsadójában.) A Nógrád megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Válla­lat és a Nógrád megyei Fűszer és Édességkereske­delmi vállalat február 11—15-ig konzerv kóstoló és árubemutatót rendez a Salgótarjáni Városi Kultúrházban. Minden 10,— forinton felüli vásárlás blokkja egyúttal TOMBOLA-jegy is! Kisorsolásra vár 80 darab értékes konzerv, a fő­nyeremény egy darab 300 Ft értékű Bőségkosár Tekintse meg ön is kiállításunkat; Nyerhet! Több konzerv — több szabad idő! (78) Járási titkári értekezletet tartott csütörtökön a salgó­tarjáni nőtanács. Az értekez­leten egyebek mellett részle­tesen megvitatták az asszo­nyok a nemzetközi nőnap idei ünnepségeinek programját. A járás valamennyi köz­ségeiben a béke jegyében ün­nepük az asszonyok a nagy évfordulót, a legtöbb helyen már március 8-át megelőző- 1 en béke kisgyűléseket tarta- -----------------

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom