Nógrádi Népújság, 1960. február (16. évfolyam, 10-17. szám)

1960-02-03 / 10. szám

j J NÓGRÁDI 3 b, 10 VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK) Népújság AZ MSZMP NÓGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. ÉVFOLYAM, 10. SZÁM. ARA: 60 FILLÉR 1960. FEBRUÁR 3. Jelentés 1960 első hónapjának tervteljes ítéséről — NYOLC SZÁZALÉKKAL TÖBB MINŐSÉGI ÜVEG A TÄBLAÜVEGGYÁRBAN — KUf Dys «««“ j Äl‘ -uotr 3obb műszak? Evezéssel, I I Iri1 #°M * helyes kvaszam és bérgazdálkodással emeljük a termelékenységet Jakab Sándor elvtárs felszólalása az Országgyűlésen Az országgyűlés három napig tartó munka után be­fejezte ülését. Ez alkalommal megvitatták az 1960. évi költ­ségvetésről szóló törvényjavaslatot, a Legfelsőbb Bíróság Elnökének beszámolóját és a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának a világ parlamentjeihez és a kormányához intézett felhívását. Az országgyűlés az előterjesztett javaslatot és beszámolót jóváhagyta és csatlakozott a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanápsa leszerelési felhívásához. Az országgyűlés ülésén felszólalt Jakab Sándor elvtárs, megyénk képviselője, akinek beszédét az alábbiakban kö­A Zagyvapálfalvi Tábla­üveggyárban az idén a szo­kásosnál is nagyobb gondot fordítanak a minőségi üveg gyártására. Ezért míg a múlt évben havonta átlag a termelés 7 százalékát tette ki a minőségi gyárt­mány, most 13 százalékos mi­nőségi szint elérését tűzte feladatául a táblaüveggyár műszaki és munkáskollektí­vája. A minőségi gyártmányú táb­laüveget az Ikarus gyárban belső használatra, valamint a Ganz Hajógyárban és a mű­szaki üveggyárban hajók, il­letve vagonok üvegezéséhez igénylik. Ugyancsak felhasz­nálják a minőségi üveget az autók üvegezéséhez, valamint a bútoriparban tükörüvegezés­hez. A ZIM tűzhelygyári üzem­egységében az idei év első hónapjában nem teljesítették 100 százalékra a tervet. Az a helyzet ugyanis, hogy az első hónap egy részében új gyárt­mányok, műszaki feltételeinek biztosításán dolgoztak. Így például rövidesen for­galomba hozzák a teljesen nikkelezett kályhákat. Ebből az első, hónapban mintegy 600 kályha nikkelezését vé­gezték el. Ezenkívül új önt­vények mintáit is elkészítet­ték. Így például itt készítik majd a MÁV részére a fék- tuskó öntvényeket, valamint a csatornázási öntvények egy részét Ha a kísérletezések nem történtek volna meg, il­letékes vélemények szerint 101 százalékra teljesítette vol­na tervét a tűzhelygyár. Az említett új gyártmá­nyok mellett a vállalat a lakosság szükségletének Még néhány hét és elkez­dődik a munka kinn a föl­deken. Tavaszi árpából és zabból megyénk termelőszövetkeze­teinek teljes igényét biztosí­tani tudjuk. Tizenkét vagon zab és hatvan vagon árpa vetőmag áll rendelkezésükre, melyek tisztítása, fémzárolása folyamatban van. Aprómagnál már nem ilyen kedvező a helyzet. Különösen a lucerna és vöröshere vetőmag igény kielégítése okoz problémát. Az előzetes felmérések alapján 10 vagon vöröshere és négy vagon lucernamagot tesz kd termelőszövetkezeteink szük­séglete. Ezt kielégíteni egye­lőre nincs módunkban. Sokat segíthetnek ezen a gondon azon dolgozó parasztok, akik közben a termelőszövetkezetet választották és tartalékoltak bizonyos mennyiségű vörös­here, vagy lucernamagot. He­lyes, ha ezt minél előbb, pénzfizetés ellenében átadják a MEZÖMAG vállalatnak, hogy így is növekedjék me­Az új terv szerint havon­ta átlag 50 ezer négyzet- méter minőségi gyártmá­nyú üveget készítenek majd a táblaüveggyárban. Ezt a vállalásukat I860, első hónapjában bőven teljesíteték. A táblaüveggyár dolgozói szeretnék, ha a minőség javí­tásának ezt a mértékét leg­alább június 1-ig elérnék. Az említett eredmények elérését nagyban elősegíti a gyér műszaki és munkás kollektívájának olyan irányú erőfeszítése is, hogy felvették a harcot a homok szennyeződése ellen és kiküszöbölték a kemence elhasználódásával okozott ne­hézséget is. kielégítése érdekében egyéb új cikkek forgalom­ba hozatalán is dolgozik. Nagy az igény például a tel­Egyre több és több ter­melőszövetkezet alakul me­gyénkben. Parasztemberek százai, ezrei lépnek a közös útra. Közös akarattal tervez­nek, szorgalmas munkával valósítják meg elképzelései­ket. Az új termelőszövetke­zetek mellett számtalan régi termelőszövetkezet is műkö­dik. Államunk nemes gesz­tusát bizonyítja az, hogy az új termelőszövetkezetek tá­mogatása idején a régiekről sem feledkezik meg. gyénk központi készlete. A következő évben pedig, ami­kor a termelőszövetkezeteink átadják az aprómagot a MEZÖMAG-nak, helyes, ha fémzárolt állapotban vissza is igénylik a vetésre szánt meny- nyiséget. A kukorica vetőmag egy része — mintegy hét vagon­ra való — már kinn van a termelőszövetkezeteknél, az egyénileg dolgozó parasztok­nál. Csak a balassagyarmati járásban 510 mázsa kukorica vetőmagot kaptak már meg a járás termelőszövetkezetei és az egyénileg dolgozó parasz­tok. Burgonyánál a vetőgumó termesztésében nincs külö­nösebb probléma. Azonban 500 holdon az idén étkezési burgonyát is termelnek szö­vetkezeteink, s ehhez a szük­séges vetőgumó még nincs biztosítva. Intézkedés azonban már történt, melyek szerint Hugyag és örhalom község dolgozó parasztjaitól — akii* időközbe m" a termelőszövetke­zete választották — biztosít­juk c hiányzó mennyiséget. jesen nikkelezett tűzhelyek, . valamint a teljesen zomán­cozott tűzhelyek iránt. Eddig ; ezekből naponta 40—45 dara­bot gyártottak, januárban már az igények fokozottabb ki­elégítésére 74 darabra emel­ték a naponta előállított tűz­helyek mennyiségét. Havi teljesítményre át­számítva, 100 százalékkal növelték a teljesen nik­kelezett tűzhelyek számát. Míg eddig havonta ezer da­rabot gyártottak, januártól 2000-rel növelték az előállí­tott tűzhelyek számát. La­punk zártakor a ZIM tűz­helygyári egységének január havi teljesítményét még pon­tosan nem számolták ki, hoz­závetőlegesen mintegy 95 szá­zalékra tehető a tervteljesítés aránya. Az újonnan kísérle­tezett gyármányok sorozat- gyártásával a közeljövőben már zökkenőmentesebben tel­jesíthetik terveiket a gyáriak. Megyei viszonylatban a ré­gebben működő termelőszö­vetkezetek nagyrésze — azok amelyek terveztek építészeti, gépészeti, vagy egyéb fejlesz­tést — tetemes összeget kap­nak államunktól. Építészeti célokra 18 mil­lió, gépészeti célokra hat­millió, egyebekre közel öt­millió forint kerül beru­házásra megyei viszony­latban. Közel 30 millió forint a régebben működő termelőszö­vetkezetek erősítésére, tovább­fejlesztésére. A régi tsz-ek gépparkját az igények és a Követelmények figyelembe­vételével 38 darab traktor­ral és 10 darab tehergép­kocsival is bővítik az idén. Gondoltak az áthúzódó mun­kákra is, mert közel 2 millió forintot biztosítanak ezek be­fejezésére. A gépi beruházások ösz- szegét csupán mezőgazda- sági kisgépek vásárlására fordítják. Az építkezésekhez biztosí­tót beruházásokból hat darab modern magtárpadlásos istál­lót építenek 300 férőhellyel. Két helyen építenek 50—50 férőhelyes herczeghalmi kí­sérleti típusú, szabadtartásos, fejőállásos, közművesített is­tállót; 850 férőhellyel 17 da­rab növendékmarha-istállót; sertésfiaztotót 18 darabot, 360 férőhellyel; süldőszállást 7 da­rabot, 550 férőhellyel, a ba­romfinevelés kiszélesítése ér­dekében 12 darab ólat, 21 ezer férőhellyel, valamint juh- hodályokat 3 ezer férőhellyel, és építenek még 10 darab górét is. Ezenkívül 3—4 millió fo­rint értékben végeznek átalakítási munkákat, mintegy 3 ezer katasztrá- lis holdon talajjavítást, 50 kh-n gyümölcstelepítést, és 40 kh-n öntöző telepet A létesítenek. Js régi termelőszövetkezetek­ben 13 ezer folyóméternyi belső villamosítást is végez­nek. zöljük: Tisztelt Országgyűlés! Az 1960. évi költségvetési tör­vényjavaslat indokolásából, a pénzügyminiszter elvtárs expozéjából tudjuk, hogy az 1960-as népgazdasági terv sze­rint a termelés növekedésé­nek körülbelül a felét a ter­melékenység javításával kell elérni. Ismeretes az is, hogy az e célra fordítható összeg az 1960-as évi költségvetésiben megfelelő mértékben nő. 1960-ban az ipari vállala­tok másfél milliárd forinttal számolhatnak el többet költ­ségeik között a műszaki fej­lesztés céljaira, ami 200 mil­lió forinttal több, mint 1959- ben. Az 1960-as évi több mint 20 milliárd forintos be­ruházásban kívánatosán és hosszú idő után megfelelő mértékben emelkednek a gépi arányok. A kormány figyelmén túl azonban szükséges, hogy minél szélesebb réteget kapcsoljunk be a műszaki fejlesztés szín­vonalának emelésébe. Keres­sük, kutassuk azokat a fel nem tárt lehetőségeket, ame­lyekkel előrehaladásunkat ezen a téren meggyorsíthat­A hat darab istállóra már folyamatban vannak a szer­ződéskötések, s a többi léte­sítmény tervei már készül­nek. A beruházások összege nö­vekszik még a saját erőből történő beruházások értéké­vel. Gépészeti vonatkozásban mintegy 25 százalékkal, és az egyéb beruházásoknál 23 szá­zalékkal. Tehát 1960-ban me­gyénk régi termelőszövetke­zeteiben több mint 80 darab létesítmény elkészítésére ke­rül sor. Művelődéspolitikai progra­munk hiánytalan megvalósí­tása megyei művelődési szer­veinkre is fokozott felada­tokat ró nemcsak általános, kulturális területen, de az Iskolai oktatás terén is. Ennek érdekében igen je­lentős kérdés, hogyan tudjuk részben korszerű követelmé­nyeknek megfelelővé tenni elsősorban községeinkben, fal- vainkban, s mennyivel tud­juk gyarapítani iskoláink szá­mát? A megyei tanács művelő­dési és oktatási osztálya az elmúlt esztendőben felújítá­sok, tatarozások céljára két­millió 390 ezer forintot for­dított, s ezzel a jelentős ősz- szeggel már tanév kezdetére lehetővé tette, hogy a gyer­mekeket megújult, megszépült és egészségesebb környezet­ben fogadhassák a nevelők. Ennél jóval jelentősebb azonban az az összeg, amelyből új tantermeket sikerült létesíteni. Mintegy 11 millió forintos keretből Nagybátonyban 8, Salgótarjánban 12, Ludány- halásziban 8, Nógrádon 4, Zagyvarónán 4, Somoson és juk. Feltétlenül érvényt kell szerezni annak a célnak, amelyet a pénzügyminiszter elvtárs mondott: „gazdaság­vezetésünk egyik legfontosabb feladata, hogy a műszaki szervezési in­tézkedésekkel, a létszám-, a bérgazdálkodási fegye­lem megszilárdításával biztosítani kell a termelé­kenység emelését a ter­vezett mértékben, de ahol lehetséges, ezen túl is.” Az ellenforradalom óta me­gyénkben a termelékenység megfelelő mértékben emelke­dett. 1959-ben — az előzetes jelentések szerint — a meg­emelt tervet is túlteljesítet­tük. Azonban ez nem jelenti azt, hogy megnyugodhatunk e feladat végrehajtásában. Vé­leményünk szerint többet le­het és többet is kell tenni ezen a téren. Indokolja ezt az is, hogy az 1960. évi termelé­kenységi növekedésből a mű­szaki intézkedések végrehaj­tása során csak mintegy 35— 40 százalék az, amit ezen ke­resztül elérhetünk, a többit, Szándékosan választom ezt, mert a gyáriparban a gé­pesítést, a gépek kapacitá­sának kihasználását nyers­anyag, piac és egyéb okok is korlátozhatják. A szénbá­nyászatnál viszont nemhogy korlátozó, hanem egyelőre most emelő tendenciára van szükség. Előre szeretném bocsátani, hogy nincs szégyenkezni valója a magyar szén- bányászatnak a felszaba­dulás óta végzett gépesí­tési munkájában. Alapjai­ban nagyon sokat men­tünk előre és egészséges az irány is. Mert az a tény, hogy a ló­vontatás megszűnt és Diesel­mozdonnyal szállítanak, az, hogy a kézifúrást felváltotta Palotáson pedig kéttantermes iskola épült, s Nagybátony kivételével valamennyi helyen otthont is biztosítottak a ne­velőknek. Gondolt a tanács a felsze­relési tárgyak, berendezések felújítására is. Több, mint másfélmillió forintból Nógrád megye 142 általános iskolájá­ban, 68 óvodájában cserélték és korszerűsítették, a beren­dezést, de a jelentős anyagi beruházásokon túl a nevelési körülmények javításáról sem feledkezett meg. Az új is­kolai esztendőben 53 újabb nevelőt állított az oktatás szolgálatába, ezekkel az ál­talános iskolai pedagógusok száma 1375-re gyarapodott. Az általános iskolai ok­tatás bevezetése jelentős lépés, biztató és bátor kí­sérlet nevelésügyünk te­rületén. A lehetőségeknek, adottságok­nak megfelelően az ősszel újabb 12 iskolában vezették be a politechnikai foglalko­zásokat, s jelenleg 24 megyei általános iskolánk van, ahol részben ipari, részben mező­gazdasági jellegű gyakorlatra tehetnek szert a gyermekek. úgymond, a szocialista lelke­sedésre és más szubjektív té­nyezőkre bízzák. Akár a Sal­gótarjáni Acélárugyár, akár a Nógrádi Szénbányászati Tröszt termelékenységi tervét nézzük, nincs sok eltérés ezen a téren. Nem vitatjuk mi azt, tisztelt országgyűlés, hogy ezen a téren van lehetőség és kell is előre menni. Mert ha csak olyan egyszerű dolgokat veszünk, hogy a munka­kezdéskor a megfelelő mun­kaanyag, szerszám és más szükséges feltételek ott legye­nek, akkor ez magában is emelheti a munka termelé­kenységét. Lehetnek és van­nak még nagyobb lehetőségek az üzemen belüli szállítási fel­tételek megjavításánál is. És ha ehhez még hozzáadjuk a munkafegyelem javulását, ak­kor is ez a folyamat véges, ez nem folytatható hosszú időn keresztül. Ez mást nem eredményezhet, mint amiről itt már nagyon sokan szóltak előttem, hogy a ter­melékenység emelkedését elsősorban létszámemelkedés­sel és megnövekedett túl­óráztatásokkal próbálják el­érni. Éppen ezért ismételten szeretném hangsúlyozni, hogy a termelékenységnek a mű­szaki fejlesztés az eszköze, ahol vannak olyan tartalékok, amelyeket fel kell és fel is lehet használni az 1960-as költségvetés sikeres teljesíté­séhez. Egy kérdést tennék szóvá ezzel kapcsolatosan: a gépfúrás, stb. Ez mind a ma­gyar szénbányászat gépesítését, műszaki fejlesztését dicséri. Azonban aiz is igaz: ha a ma­gyar szénbányászat gépesítési állapotát csak a népi demok­ráciák két országával, a Szovjetunióval és Csehszlová­kiával összehasonlítjuk, ak­kor mindjárt szembetűnik az a nagy lemaradás, amely ezen a téren van. Amíg Ma­gyarországon 1958-ban a ki­termelt szén nem egészen egy százalékát jovesztették géppel, addig csak a réselő- géppel kitermelt szén az össztermelésnek a Szovjet­unióban 33,7 százaléka, a Csehszlovák Köztársaságban 27,3 százaléka volt. 1958-ban a magyar szénbányászatban (Folytatás a 2. oldalon.) Az 1960-as esztendőre újabb komoly fejlesztési tervet dol­gozott ki a megyei tanács művelődési osztálya. Bár a tervezet jóváhagyása még a tanács végrehajtó bizottságá­nak jóváhagyására vár, való­színű, hogy a 16 milJió forintos ok­tatási és népművelési be­ruházási keretből 31 új tantermet sikerül majd megépíteni az őszig. Űj iskolát kap a tervek sze­rint többek között Zabar, Berkenye, Ordaspuszta, Var- sány, Homokterenye, Tar, Mátraszőlős, Szuha, Cered, Nagylóc és Kotyházapuszta, s ezzel a megye újabb lépést tesz művelődési céljainak megvalósítása felé. Űjabb ott­honokat biztosít ahhoz, hogy a falusi gyermekek az eddigi­nél kellemesebb körülmények között, könnyebben és ered­ményesebben tanulhassanak. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy megfelelő kör­nyezetben a tanulmányi ered­mények is örvendetesen ala­kulnak, sem népművelési szerveink, sem pedagógusaink­nak, sem a szülőknek nem közömbös. ÜJ GYÁRTMÁNYOK MŰSZAKI FELTÉTELEINEK biztosítása a tűzhelygyárban Elegendő mennyiségű árpa, zab és kukorica vetőmag áll termelőszövetkezeteink rendelkezésére 18 millió épületekre, 6 gépekre, 5 egyebekre a régi termelőszövetkezetekben Ebben as évben 16 millió forintból építünk új iskolákat a megyében a szénbányászat gépesítését

Next

/
Oldalképek
Tartalom