Nógrádi Népújság, 1960. január (16. évfolyam, 2-9. szám)
1960-01-27 / 8. szám
NÖGRJVÉPÜJSAG 1960. január 27. Az ifjúság jövőjéríl Másfél hónap telt el a párt VII. kongresszusa óta. Ez alatt az idő alatt ki tudja hányszor játszódtak le bennünk újra, akiknek osztályrészül jutott résztvenni a tanácskozáson, a kongresszus eseményei, közvetlen légköre, hangulata, a beszámolók, a vitában résztvevő elvtársak lelkes, de igen meggondolt alapos szavai. Hruscsov elvtárs nagyjelentőségű felszólalása, a testvérpártok küldötteinek harcos üdvözletei. És ki tudja hányszor, persze valamennyi küldöttben sajátosan így bennünk, az ifjúság és Ifjúsági Szövetségeink szemszögéből vetődött fel a gondolat, mennyit gazdagodtunk, erősödtünk, okoskodtunk a kongresszuson, melyek azok a legfontosabb tanulságok, amelyeket le kell vonnunk és a továbbiakban érvényesítenünk. Nincs szükség sem erőltetett nagyzolásra, sem mesterkéltségre, hogy kimondjuk: a kongresszuson az ifjúság igen fontos helyet kapott. Voltaképpen akkor is, amikor a kongresszus azon vitatkozott, hogy lehetne és hogy kell a párt politikájának következetesebb végrehajtásával nagyobb lépést tenni előre a szocializmus alapjának lerakása terén — az ifjúságról, annak jövőjéről volt szó. De ezen túl az ifjúság és a KISZ iránt érzett mély felelősségtől voltak átitatva mind a Központi Bizottság beszá mólói, mind a felszólalások jelentős része. Nem kétséges, a Kommunista Ifjúsági Szövetség tagjai, valamint álta Iában a magyar fiatalok büszkék lehetnek, hogy a kongresszus lényegében megfelelőnek értékelte a magyar ifjúság és a Kommunista Ifjúsági Szövetség fejlődését és kinyilvánította: számít és épít reájuk, további onszágépítő feladatainak megoldásában. A KISZ számára különösen értékes az, hogy a kongresszus megítélte az ifjúságot. Ez méltán ad erőt a további munkákhoz, s amellett, hogy ez a megítélés feladatokat, kötelezettségeket szab, optimizmussal ruházza fel a KISZ aktivistákat. Az ifjúság megítélése terén ma még elég nagy egyenetlenség uralkodik. A fiatalok jellemzésének legkülönbözőbb válfajával lehet találkozni. Maga az a tény, hogy ma, mint talán még soha, az ifjúság erkölcsi — politikai arculata, magatartása eléggé gyakran szóbeszéd tárgya, természetesen érthető és helyes. Nem lehet azonban egyetérteni egyes szélsőséges véleményekkel és főleg azokkal a következtetésekkel, amelyeket ezekből egyesek -levonnak. Ezek azért károsak, mert vagy közönyösséget táplálnak az ifjúság iránt, vagy olyan „nevelési módszerekhez” vezetnek, amelyek csak gátolják a fiatalok fejlődését. Vajon alaposan ismerve ,a mai leányokat és fiúkat, lehet egyértelműen „legyinte- ni”, amikor róluk esik szó? Vajon lehet-e őket minden fenntartás nélkül hálátlannak, komolytalannak, tiszteletlennek titulálni, vagy igazságtalanul egy kalap alá véve, minden fiatalt huligánnak nevezni? Természetesen nem. Csak szűklátókörű, egyes jelenségeket kiragadó, felszínesen vizsgáló, vagy rosszindulatú ember tehet így. Ilymódon csak az gondolkodhat, aki nem látja a brigádokban és a munkacsapatokban szorgoskodó fiatalokat, a szabadidejüket feláldozó és a KISZ munkaakcióiban tevékenykedő ifjúságot, a Hanságban és más építőtáborokban dolgozó diákokat, azokat, akik munka után sokszor éjjel is tanulnak, hogy tudásukat gyarapítsák, az Ifjú Gárdistákat, akik esőben-fagyban cirkálnak az utcákon és segítenek a rend fenntartásában, egyszóval az Irta: Havas Péter ifjúságnak becsületesen élő és dolgozó tíz- és százezreit, akik a mai fiatalok hatalmas többségét teszik ki. Az ifjúság többsége ma műveltebb, képzettebb, politikailag öntuda- tosabb, társadalmi cselekvőkészségben fejlettebb, mint a felszabadulás előtti ifjúság volt. Magától értetődő, az sem volna reális, ha ezek az egyébként teljesen helyes megállapítások után egyszerűen pontot tennénk és lezárnánk a kérdést. A fiatalokat szemlélve, bőven találkozhatunk olyan jelenségekkel is, amelyekkel meg kell küzdeni mindenkinek, akinek egy kis köze is van a fiatalokhoz. Feltétlenül látni kell a fiatalok között fellelhető negatívumok okait. A most felnövekvő nemzedék csak elbeszélésből ismeri a kapitalista kizsákmányolás szörnyű valóságát. Sok fiatal már csak könyvből ismeri a „tőkés”, „csendőr”, „földbirtokos” szavakat. Olyan körülmények között nőnek fel, amikor az új, a haladó, a jobb, szinte napról napra győzedelmeskedik, de a régi csökevényei, a múlt maradványai még megtalálhatók. A fiatalokat lelkesítik a szocializmus vívmányai, perspektívái, városban és falun egyaránt. De még találkoznak visszásságokkal, a kapitalizmus olyan tudatbeli nyomaival, mint az önzés, a karrierizmus, anyagiasság stb. Nem egy esetben különböző ráhatások érik őket. Így van ez falun, ahol a fejlődő, erősödő szocialista mezőgazdaság mellett ott vannak még az egyénileg gazdálkodók, de így van ez a vallásos fiataloknál, elsősorban a fiatal leányoknál, akik mást hallanak a templomokban, mint az iskolákban tanulnak, vagy tanultak. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy bár 1956 óta sikerült tiszta helyzetet teremteni a fiatalok között, az ellenforradalom eszmei zűrzavara itt-ott még érezteti hatását a fiatalok nézeteiben. A fiatalok nevelésével foglalkozni, segíteni a különböző kinövések, negatívumok csiszolásában, illetve eltávolításában, igen bonyolult, nehéz dolog. Ehhez elengedhetetlen, hogy jól ismerjük az ifjúságot, problémáját, élet- szemléletét és szeressük, na- gyon-nagyon szeressük a fiatalokat, bizzunk bennük. Csak az tud a fiatalok nevelése fontos ügyének szolgálni, aki képes felismerni, mi a rossz, de mi a jó az ifjúságban és a rossz között is különbséget tud tenni. Így például a még fellelhető cinizmus, a helytelen eszmeipolitikai nézetek, az idősek iránti tiszteletlenség ellen állandóan éles harcot kell folytatni, de más a helyzet olyan vonásokkal, amelyek ha szabad így kifejezni, bizonyos fokig velejárói, „gyermek-betegségei” az ifjú éveknek, különösen a serdülő kornak Például a túlzott pajkosság és az ebből néha következő komolytalanság, a fiatalos makacsság, a feltűnési vágy stb. Természetesen nem lehet szó békülékenységről ezekkel szemben. Támogatnunk kell a fiatalokat abban, hogy minél előbb mentesek legyenek ezektől. De feltétlenül tisztában kell lenni azzal, hogy ezek a vonások a fiatalok túlnyomó többségénél átmeneti jellegűek és nem olyan veszélyesek, mint az előbb felsoroltak, tehát nem is kell belőlük messzemenő következtetéseket levonni. Az ifjúság ismeretéhez tartozik az is, hogy a fiatalokat differenciáltam szemléljük. A mai ifjúságot három csoportra lehet osztani”. Az első csoport a legöntudato- sabb, legaktívabb fiatalok csoportja, akikre általában mindenben számítani lehet és akikkel a legkevesebb probléma van. A második csoportecü- letes, az életben és inában helytálló, de kévé k- tív fiúkból és leányon ill. Ezek között a fiataloköitt ma még sokan vannalák- nél az „én” még nagjul- homályosítja a „mi” 'ólmát, akikre még sok ct- kozásban a polgári — gta — önző gondolkodás il- lemző. A fiatalok harmadik, ;- szűkebb csoportjába son- tók a munkakerülő, ia életmódra törekvő, miit lebecsülő huligánkodó é- nek. A KISZ-nek, de egészr- sadalmunknak természen az egész ifjúság fejlőét kell szemmel kísérni, an belül azonban a legnapb figyelmet a második, ínban a legnagyobb csopra kell szentelni. Akkor teák igazán jó szolgálatot m a társadalomnak, mind da- táloknák, ha tudatost és bátran nyesegetjük az~ra rászoruló fiatalok rosstu- lajdonságait és harcuk azok ellen. Nekünk állandóan -en tartva és táplálva a fiiok osztályöntudatát, minck- előtt azt kell elérni, b a fiatalok szeressék az tét, megtalálják helyüket szocialista építés mechanizsá- ban és megértsék az azi boldogság örömét: a >:ös- ségért folytatott murnan és harcban való részvét. Kongresszusra készül a Hazafias Népfront — A pásztói járásban sikeresen haladnak az előkészületek — Rövidesen összeül a Hazafias Népfront országos kongresszusa. A küldöttek megvitatják a Népfront eddig végzett munkáját, a Népfront előtt álló időszerű feladatokat. A kongresszust megelőzőleg a Népfront szervekben választások lesznek, amelyeken a Népfront szervezetek vezetői és a különböző bizottságok kerülnek megválasztásra. Országszerte már hónapokkal ezelőtt megkezdődött a kongresszusra és a választásokra való politikai és szervezeti felkészülés. így történt ez a pásztói járás Népfront szervezeteiben is. A járás minden községében befejeződött már a felmérés munkája. Minden községben, népfront szervezetben a kijelölt felelősök elbeszélgetnek a népfront tagjaival, a vezetőkkel, s megvizsgálták, hogy a jövőben szükséges-e változtatni a vezetőségen, vagy vállalják-e tovább a munkát a régiek. Ezt a munkát nagy felelősséggel végezték az erre kijelölt emberek. Érthető, hiszen a további Népfront munka — amely eddig is sok elismerést érdemel — eredményessége a jövőben ettől függ. A politikai és szervezeti előkészítő munkában fontos célkitűzésként szerepel továbbra is — és még hangsúlyozottabban — a nép rétegeinek legszélesebb körű bevonásaA népfront szervezetek eddig is sikeresen tömörítették soraikba a különböző osztályok és rétegek képviselőit: a jövőben erre még fokozottabb figyelmet fordítanak. A politikai előkészítő munka jelenlegi helyzete a pásztói járásban jó. Hasonló módon és egyre erősebb ütemben folyik tovább. A szervezeti előkészítés eredményességét, valamint a parasztság társadalmi helyzetének változását tükrözi, hogy a választásra jelölt Népfront vezetőségekben erősen növekedett a termelőszövetkezeti tagok száVár tűk a partizán bácsit muAnlij?lVn6ZÍiSmfS' Kommunista aegKISZIÖSSége' Ahhoz^gy--Síben3 S°bnSlr aunmsz’ szüksé^, Jógy közelebb kerüljenek a¥ muniste közösségekhez, % megfelelő ten kívüli fiatalok fcSSF' h Ma .,már nem szük^es hangsúlyozni, hogy a K7 nevelőm unkája csak az Sf együtt valhat igazán erené nyessé Nem csupán és leg szervek, vállalatok és j§í menyek ^szervezeti segíts^ társadalom JeSSS ÄT SS*11 z3Snég’ hT zodjon minden brigád- {L csapatvezetőben, amikor^ teere bízott ifjúmunkáik- ^ Paraaztfiaíatokkal fcsíkozik, minden párttitkára re, amikor arról van hogy többet kell a flat^ Sf“ ny 5STSUkulturális « ssr vs» tóbb , ™ ««ni “t =Äbäv,,,re a következőket m ^°®tt „Erre mondota: ssnJZ a várt ' E 7710(7(1 megérte A magyar fiatalok, mindenekelőtt a Kommunista Ifjú sági Szövetség tagjai,, hála sak a pártnak ezért a biza lomért és mindent megtesz- a párt VH. kongresszusa határozatainak végrehajtása segítése érdekében Január 20-án csapatgyűlésre gyűlt össze az 3636-os sz. Lovász József és az 3617 sz. Hámán Kató úttörőcsapat, a Május 1 úti iskolában. Nagyon izgultunk, ugyanis egy partizánt vártunk. Megjelent az elnökség, de a várt partizán nem volt köztük. Csapatvezetőnk azonban megnyugtatott csak várjunk nyugalommal! Megbeszéltük az elvégzendő feladatainkat, különösen a nyomolvasással kapcsolatban. Végre megérkezett Mede bácsi, a régi partizán. Élénk tárta a fasiszta csapatokhoz csatolt magyar hadtestek tűrhetetlen helyzetét. Több társával sikerült átjutnia a szovjet hadtesthez. Ott nagyon szívesen fogadták őket. Elmondta, hogy milyen önfeláldozónk voltak a szovjet katonák. Egy hét alatt kb. 800 magyar katonát mentettek meg az aknamezőkön keresztül. Mede bácsi felderítő lett. Sok szép élményét mondta el. Különösen az orosz nép baráti szertetéről beszélt sokat. Mi szinte gyönyörködtünk a bámulatbaejtő történetekben. Az előadás után több kérdést intéztünk Mede bácsihoz, s ő készségesen válaszolt. — Látom, titeket nagyon érdekel a megyénkben és városunkban lefolyt felszabadító harcok története — mondta. Később megígérte, hogy a következő csapatgyűlésre egy olyan partizán fog ellátogatni, aki városunk felszabadításában résztvett. Mi ezt nagyon köszönjük Mede bácsinak. De már várjuk a következő csapatgyűlést, amikor ismét egy érdekes és rendkívül értékes előadást hallhatunk. Ez az előadás azért értékes számunkra, mert ezzel egy újabb fokkal jutottunk közelebb szülővárosunk történetének megismeréséhez. Fükő István és Hangrád Lajos a Május 1 úti Ált. Iskola VIII. b. osztályos tanulói ma az egyéni gazdálkodókéval szemben. A járásban már minden községben megtörtént a Népfront-bizottsági tagok jelölése, befejeződött az előkészítési munka. A felelősök, akik ezt a munkát végezték, alapos munkát végeztek. Ez biztató a jövőre való tekintettel. Ez az alapos munka a jövőbeni fluktuáció elkerülésének záloga. A Hazafias Népfront Járási Elnöksége rövidesen megtárgyalja a politikai és szervezeti előkészítő munkát, majd sor kerül erre a járási pártvégrehajtó bizottságon belül is. Az újonnan megválasztásra kerülő bizottságokban mintegy 20—25 százalékban kerül képviseletre a párttagság. Az alapvető osztályok közül 15—20 százalékban a munkásság, a termelőszövetkezeti és egyéni parasztság sajátos helyzetének megfelelően, míg az értelmiség 5—8 százalékban képviselteti magát a népfront bizottságokban. Ezenkívül az egyéb társadalmi rétegek helyzetük fontosságának megfelelően kapnak helyet a bizottságokban. A politikai és szervezeti előlkészítő munka befejezése után azonnal megkezdődött a választások politikai előkészítése, a kongresszusra való méltó felkészülés. A népfrontszervezetek és bizottságok számot vetnek az eddig végzett munkával, megtárgyalják a Népfront munka erősségeit és gyengéit, hogy a kongresz- szuson az alapos, alapszervezeti és bizottsági vizsgálódások alapján alakíthassák a jövőben a Hazafias Népfront munkáját. Előadás kulturális tennivalóinkról Estiegyetemi hallgatók, propagandisták, pedagógusok és más értelmiségek nagyszámú hallgatósága előtt igen érdekes és tartalmas, tanulságos előadást tartott kedden este a salgótarjáni József Attila városi művelődési otthonban kulturális feladataink legfontosabb irányelveiről, eddigi eredményeiről Orbán László elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Központi Bizottság Tudományos és Kulturális Osztályának vezetője. A nagy érdeklődéssel várt tájékoztatón, amelyen részt vett Jakab Sándor elvtárs, az MSZMP Nógrád Megyei Bizottságának elsőtitkára is, Vonsik Gyula elvtárs, a párt megyei kulturális osztályának vezetője mondott megnyitó szavakat, majd sor került Orbán László előadására. Hangoztatta, hogy a VII. kongresszus nem szabott új vonalat, inkább jóváhagyta a már előbb lefektetett művelődéspolitikai irányelveket, hangsúlyozta a végrehajtás rendkívüli szükségességét, mert a szocalizmus erős gazdasági megalapozását csak művelt főkkel, jól képzett szakemberekkel tudjuk biztosítani. Ma annyian végzik el az általános iskola 8 osztályát, mint ahányan valamikor legfeljebb a négyet végezték. Fiataljaink tehát két- szerannyi műveltséghez juthatnak, mint régen. Ismertette az előadó a közoktatási reform három alapvető gondolatát: meg kell állapítani a korszerű tananyagot, hogy az mai életünkhöz közeledjék, az élettel, a termeléssel kapcsolatos iskolapolitikára van szükség, erősíteni kell tanintézeteinkben a világnézeti nevelést. A nagy érdeklődéssel kísért tájékoztató Vonsik Gyula elvtárs zárószavaival ért véget. Jelentős intézkedés a lakások megfelelő kihasználásáért Salgótarján lakáshelyzete különösen nehéz, annak ellenére, hogy 1945 után többszáz lakás épült. A közelmúltban megjelent rendelet, amely lakbérpótlókot és az albérleti díjat szabályozza, vonatkozik a megye székhelyére is. A város amúgyis nehéz lakás- helyzetét nehezíti az a körülmény, hogy sokan nagyobb lakásban laknak az őket meg- illetőtől. A városi tanács a visszásságra már az elmúlt év júliusában felfigyelt s határozatot hozott a lakások felmérésére. A felmérést az Ingatlankezelő Vállalat végezte el, mint házkezelő szerv. Megállapítást nyert, hogy az állami tulajdonban levő lakóházakban 113 olyan lakás van, amelyben a bérlő igényét meghaladó mértékben lakik. A tanács igazgatási osztálya a 35/1956. MT. ‘rendelet 12 §-a alapján felszólítást küldött ki, majd ezután az elmúlt év végén megjelent 39/1959. kormányrendelet alapján lehetővé tették a lakáscserét. E rendelet alapján a felszólítást kapott bérlők 6 hónapi határidővel maguk kereshetik meg a cseretársat, de amennyiben ez nem történik meg, úgy a tanács jelöli ki a cseretársat, vagy a társbérlőt. Eddig már mintegy 20 önkéntes lakáscsere történt a VB jóváhagyásával. A cserék jóváhagyásánál a tanács azt is vizsgálja, hogy anyagi juttatás nem állt-e fenn. A rendelkezések értelmében ugyanis a lelépés kérése büntetendő cselekmény. Mivel a felszólítottaknál létrejön a csere, úgy rájuk nem vonatkozik már az új lakbérpótlék. Azonban pótlék fizetés fennáll ott, ahol bár munkakörnél fogva nagyobb lakást bérel a bérlő, például orvos és egyéb más kiemelt munkakörű dolgozóAz albérleti díjak Salgótarjánban korábban igen el voltak burjánozva. Eddig nem volt sem maximum, sem minimum az albérleti díjak fizetésénél. Az új rendelet mintegy 450 albérlőt érint. A rendelkezés szerint Salgótarjánban albérleti díj címén egy személytől csak 150 forint kérhető. Házastársaknál 50 százalékkal emelhető s több albérlő esetén személyenként a díj 50 forinttal növelhető. A rendelet február 1-én lép hatályba. Az albérlőket tartóknak mindenütt jövedelmi adóbevallást kell készítem, amelyet az albérlő is aláír. így megszűnik a korábban gyakori 300—400 forintos albérlői díj. A két új rendelettel ugyan nem növekedett a városban a lakások száma, de mégis jelentős segítséget nyújt a lakásoknak megfelelő kihasználásában.
