Nógrádi Népújság, 1960. január (16. évfolyam, 2-9. szám)

1960-01-13 / 4. szám

6 NÓGRÁDI NÉPŰJSAG 1960. január 13. c/L kélialmiak áf Hete, A Héhalmi Üj Élet Termelőszövetkezet központi majorjának tervezete, amelyet több tapasztalt dolgozó paraszt be­vonásával készítettek el. Ezt a tervet a tsz-szervezés során széles körben megvitatták a faluban. Az elgondolások szerint a major felépítését részben saját erőből végzik, (az aláhúzott magyarázó szöveg jelzi ezt.) nem folytathatnak. így akar­ják eredményesen kihasznál­ni a téli időszakot, felkészül­ni a tavaszra. Nagy Mihálynét a disznótor kel­lős közepén keresték fel az agi­tátorok. Erre a napra tűzte ki az ünnepélyes pillanatot, hogy alá­írja a belépési nyilatkozatot. Van, aki a felsőbb szervek segítségét igényli. Szeretnék, ha az Űjmajori Állami Kísérleti gazdaság patronálná az új tsz-t. A tsz-be való lé­pés eldöntésekor sok segítséget nyújtó acélárugyári munkáso­kat szintén szívesen látják, amikor már megindul az új tsz- ben a közös munka. A veze­tőség mind-mind figyelmesen meghallgatja ezeket a javas­latokat. Rengeteg közöttük a hasznos, a megvalósítható. A felszabadultságot, az évek óta tartó gondolkodás utáni he­lyes döntés felett érzett meg­elégedést tükrözik . . . S így is van ez rendjén. KÉSZÜL A GAZDÁLKODÁSI TERV Maga az elnök, Kurucz Jó­nás, aki 22 holdjával az el­sők között lépett a tsz-be, szinte kifogyhatatlan az öt­letekből, javaslatokból. Jó­részt a fejében hordja mind­azt, ami most a tsz gazda­sági tervében papírra kerül, s majd a közgyűlés elé jóvá­hagyásra. A jól gazdálkodó dolgozó paraszt megfontolt­ságával, a vezető felelősségét tükröző körültekintéssel és sok-sok lelkesedéssel mondja a tsz jövőjét. — Kétszáz holdon borsót, 15 holdon zöldséget, 10 hol­don uborkát, 5 holdon céklát, 10 holdon dugványrépát, 20 holdon magrépát termelünk majd szerződésesen . . . Es sorolja tovább, hogy lesz a tsz-ben paradicsom, káposzta termesztés és főleg cukorrépa. Beszél arról, hogy a régi góré helyén hogyan alakul ki az új tanyaközpont. Tenyészüszőket kell beállíta­ni .. . Mind-mind olyan dol­gok ezek, amelyek a belter­jes gazdálkodással magas jö­vedelem alapjait vethetik meg. Meg olyanok, amelyek magasszintű árutermelést biz­tosítanak, hogy jobb legyen a város, a munkásosztály el­látása. Szinte kifogyhatatlanok a tsz vezetői és tagjai az el­gondolásokból. Azt mondják; azt a lelkesedést, amely most van a faluban, az ősszel már forintokban is mérik majd, s tudják, rajtuk múlik: közös erővel sokra vigyék. Balogh Gyula Több millió forintot fordítanék az idén az iskolai oktatásra Az iskolai oktatás 1960. év­ben ismét nagy támogatásra talál a kormány részéről. Be­szédesen bizonyítja ezt az 1960. év megyei költségvetés is. Jelentős az óvodák és ál­landó napközi otthonoknál várható fejlődés. Mert amíg az elmúlt évben megyénk te­rületén 3630 gyermek neve­léséről és étkezéséről gon­doskodtak, addig ez évben ez a szám 3935-re emelkedik. Az óvodák és állandó nap­közi otthonok működésére az elmúlt évben 11954 000 forintot fordítottak, ebben az évben már 13 269 000 forintot fordítanak. De nyári időszakban 2-3 hó­napos működésben idény-nap­közi otthonokat szerveznek és erre 290 ezer forintot irá­nyoztak elő. Az iskolai feladatok között fontos helyet az általános is­kolás gyermekek nevelése foglalja el. Az év folyamán mintegy 30 ezer 687 általános iskolás gyermek nevelését kell biztosítani. Az iskolák fenntartására a múlt esztendőben 33 millió 122 ezer forintot fordítottak. Ebben az év­ben már 41 200 000 forin­tot fordítanak. És nagy a törekvés arra is, hogy az általános iskolákat mindenütt felújítsák. A tanácsok költségvetésében több helyütt a szemléltető eszközök beszerzése és egyéb felszerelési tárgyak raktáro­zásának biztosítása, amelye­SALG0TARJÄNBA JÖN A „13 SZ. KEDVENC” C. FILM FŐSZEREPLŐJE A salgótarjáni mozilátogató közönség kedvencévé vált Apostol Karamityev, bolgár filmszínész. Legutóbb a „13. számú kedvenc” c. filmben szerzett sóik derűs percet alakításával, de megnyerte már szívünket a „Hajdúk es­küje” és a „Legenda a sze­relemről” című filmekben is. A szeretet, a kellemes per­cek nemcsak az előadás vé­géig tartottak, a közönség szívébe zárta Raramityevet. Ezt bizonyította az a több mint 100 levél, amit a fiatal színész kapott városunkból. Karamityev most hazánk­ban van, ahol egy közös bol­gár—magyar film forgatását végzik. S a bolgár színész­nek van egy nagy kívánsá­ga, szeretne eljönni váro­sunkba, megismerkedni a mozilátogató közönséggel. Re­méljük, hamarosan a vászon után életiben is üdvözölhet­jük Apostol Karami ty evet. két ezekkel az építkezések­kel oldanak meg. Ez évben már nagy súlyt helyeznek a gyermekek gyakorlati oktatá­sára is. Megyénkben ez év­ben már 24 helyen lesz ilyen gyakorlati oktatás. Mindezek mellett fontos helyet kap a költségvetésben az általános iskolai napközi otthonoknak a létesítése. Amíg az elmúlt évben 1545 gyermek étkezte­tését és felügyeletét biztosí­tották, 1960-ban már 1820 gyermekről gondoskodnak. Ennek a munkának a költ­ségvetése 1960-ban 4 077 000 forint. Pártunk, s kormányunk művelődéspolitikai irány­elveinek megfelelően a megyei költségvetésben je­lentősen emelkedett a fel- nőttkorúak, dolgozók kö­zül továbbtanulni kívánók megsegítése. A dolgozók általános isko­láiban az esti tagozatra be­írt hallgatók száma az el­múlt évben 330 volt. Ebben az évben 619-re emelkedtek a számok. De a levelezőtago­zati hallgatók száma is 225- ről 385-re emelkedett. Ez a nagylétszámú emelkedés ki­hatással volt a költségvetés­re is. A dolgozók általános iskoláira fordított múlt esz­tendei 139 000 forint helyett ez évre 331000 forintot irá­nyoztak elő, a dolgozók középiskoláira a múlt évi 103 000 forinttal szemben 168 000 forintot terveztek. Hasonló módon gondoskod­nak a dolgozók művelődésé­nek emelésénél a zeneiskola fejlesztésére, a kereskedelmi tanuló iskolák fejlesztésére, közgazdasági technikumok, diákotthonok. egészségügyi szakiskolák ellátásának biz­tosítására, s emellett nem fe­ledkeztek meg a mezőgazda­sági dolgozók továbbképzésé­ről sem. Az ezüstkalászos tanfolyamok működtetésére 1960-ban 222 000 forintot for­dítanak. így gondoskodik állámunk dolgozó népünk műveltségé­nek állandó emeléséről. Hét millióval több árut gyártanak, a KTSZ-ek korszerűsítik felszereléseiket Szita Imre (szűcs) a fényképező­gép lencséje előtt is mosolyogva mutatta kalapját, amely nem halt meg, mert gazdája belépett a szövetkezetbe. FELSZABADULTSÄG, MEGNÖVEKEDETT MUNKAKEDV Ez a nagy átalakulás, vál­tozás a falu dolgozó paraszt­jai, most már tsz-tagok kö­zött sem múlt el nyomtala­nul. Ebben az időszakban fellendült a politikai érdek­lődés, a viták, a beszélgeté­sek. A falu jobban közelebb került az országos dolgokhoz, meg az egyes emberek is egymáshoz a faluban. Mond­ják, hogy annakidején, ami­kor a VII. pártkongresszus ülésezett, a házak egész sorá­ban késő estig égett a vil­lany: hallgatták a rádiót. Borbély gazda úgy nyilatko­zott, hogy előbb meghallgat­ja Kádár elvtárs beszédét. Úgy is tett. Utána belépett a szövetkezetbe . . . Szita Imre (szűcs) dolgozó paraszt­ról beszélik —, aki egyébként jóhumorú, életvidám ember —, hogy így adott először vá­laszt az agitátoroknak: „Hal­jon meg a kalapom, ha ked­vemre valót mondanak a kongresszuson és nem lépek be a tsz-be.” Meggyőződtünk róla, hogy Szita bácsi kalap­ja azóta is jó egészségnek ör­vend. Kovács Imre, Farkas Imre, rpeg sok-sok más dol­gozó paraszt ebben a faluban is túljutottak a döntés nehe­zén. Nagyobb lett a faluban az életkedv, vidámságban sincs hiány, de főleg munká­A lakosság helyi szükség­leteinek kielégítésére nagy­szerű tervet dolgozott ki a Kisipari Szövetkezetek Nóg- rád megyei Szövetsége. Már a múlt esztendő első felének bizonyos zökkenői után év végére egyre jobban alkalmassá vált a lakosság különböző szükségleteinek ki­elégítésére a nagyipar által gyártott keresett cikkek pót­lására. Az 1959-es éves ter­vük mintegy 61 és félmillió forintos értékű áruk előállí­tása. Ezzel szemben tervüket közel 64 millióra teljesítették, ami azt igazolja, egyre in­kább javul a lakosság igé­nyeit célzó cikkek gyártásá­nak mértéke. Ennél a több mint kétmillió forintos több­letnél is nagyobb fejlődést Ígér a Kisipari Szövetkezetek Nógrád megyei Szövetsége idei programja. Az idén 7 millióval több érték előállítását vették terv­be, ami természetesen a dol­gozók igényeitől függően mó­dosítható, túl is teljesíthető. Feladatukul tűzték ki az idén a választék bővítését is. Kü­lönösen a bőr- és textilruhá­zati cikkekben várható ilyen irányban nagyobb eredmény. Már az első negyedévben 15 millió 700 ezer forint ér­tékben kívánják pótolni és kielégíteni a helyi la­kosság igényeit. Ebből az első negyedévben 47 ezer darab férfiöltönyt, 12 ezer férfi inget, 11 ezer női alsóneműt, és 7500 ágy­nemű garnitúrát gyártanak a fokozódó igények minél tö­kéletesebb kielégítése érdeké­ben. Javítani kívánják a cipő­ellátást is, ehhez közel 5000 pár férfi- és női cipő gyár­tásával járulnak hozzá. Jól alakul az egy főre eső ter­melési érték is. Év elején még 4648 forint volt az egy ember által előállított terme­lés értéke. Év végére ez már 6748 forintra emelkedett. Fejlődést ír elő az idei terv a kisipari szövetkezetek szá­mára a termelés megkönnyí­tésére is. Sikews izuunaaeket és aperetteket mutatnak ke (űhui Az Állami Déryné Színház a napokban az új évben elő­ször vitt új darabot színpad­ra. A korábban nagy sikert aratott Hervé: „Nebáncsvi- rág”-ját mutatja be. Az ope­rettet először 8-án este Rá­kóczi telepen mutatták be. Majd 9-én Balassagyarma­ton, 10-én Litkén, 11-én Ka- rancskeszin, 12-én Jánosak- nán, 13-án Kisterenyén 14- én Mizserfán, 15-én Étesen, 16-án Mátraszőlősön, 17-én Drégelypalánkon. Az első negyedév nem bő­velkedik újdonságokban. Több sikeres mű kerül újra bemu­tatásra. így többek között például februárban az „Anyós generális” és a „Makrancos hölgy.” Februárban kerül még bemutatásra a ,Néma levente” is, márciusban vi­szont a „Lőcsei fehérasszony J Teljesen megszüntetik a lábbal hajtható gépeket, helyükbe villamos meg­hajtású gépeket állítanak he. Modern gombfelvarró és gomblyukkészítő gépeket is beszereztek. A Nógrád me­gyei szegkovácsoknak újabb üzemház építését biztosítják, és présgépeket állítanak be, hogy minél könnyebben tel­jesíthessék a belső szükség­letek kielégítése mellett, ex­port kötelezettségüket is. Ugyanis az idén először ex­port célra is gyártanak mint­egy kétmillió forint értékben drótkerítés fonatot. Néhány ktsz részére telep­helyet vásárolnak a munka jobb feltételeinek biztosítá­sa érdekében. Így telephelyet kap az idén a Salgótarjáni lakáskarbantartó KTSZ és az érsekvadkei ti Építőipari KTSZ is. Gondot fordít a terv a lét­számfejlesztésre is, de ezt az idén kizárólag úgy biztosítják, hogy ipari igazolvánnyal ren­delkező kisiparosokból és tanulókból bővítik a Kis­ipari Szövetkezetek Nóg­rád megyei Szövetségének létszámát. A maguk eszközével biztosí­tani kívánják a termelőszö­vetkezetek megszilárdítását is. Az építőipari ktsz-ek külö­nösképpen sok segítséget kí­vánnak nyújtani majd a tsz- építkezések támogatására. Ki­elégítik a lakosság olyan igé­nyeit is, mely szerint a leg­gyakrabban előforduló ház­tartási gépeket (mosógép, por­szívógép, padlókefélő stb.) megyén belül helyileg meg­javítják. Egy jó héttel ezelőtt a hé- halmi dolgozó parasztok ar­ról adhattak számot, hogy a község lakosságának 96 szá­zaléka, az összes földterület­nek 94 százaléka a szocialis­ta szektorhoz tartozik. Azóta sokat változott a helyzet. Persze ez a sokat elég vi­szonylagos ebben a faluban, hiszen nem sok ami ahhoz hiányzik, hogy minden hé- halmi gazda, valamennyi föld a szövetkezetben legyen. ban, tervekben, a közös gaz­dálkodás megindításának gondjaiban. KIHASZNÁLJAK a teli IDŐSZAKOT Ritka szép példáját adták a paraszti öntevékenységnek, józan megfontolásnak és ten- niakarásnak a héhalmi Üj Élet Tsz tagjai. Azt tartották és állták is szavukat: ha er­re az útra lépünk, akkor dolgozzunk csak úgy, mint eddig, legjobb tudásunk sze­rint. Nemrégen, december 23- án volt az alakuló közgyűlés. A felértékelésből azonban már csak egy egész kevés van hátra. Szakemberek se­gítségével készítik az idei gazdálkodási tervet. Sokan, nagyon sokan szóltak hozzá, hogy mit kellene, hogyan kel­lene csinálni. A jobbnál-jobb elgondolások egész garmadá­ja gyűlt össze, most már csak okosan meg kell válasz­tani, hogy mi a legsürgősebb és végrehajtani á terveket. Kiss Antal, Szita István, Harmos Gábor nagyobb fé­rőhelyű istállójába kerülnek például a növendékállatok. Kovács Márton azt szeretné, ha tanulhatna. Deme bácsi, aki bizony már kiöregedett a munkából, úgy látja, hogy még tud egy kicsit segíteni a tsz-nek. Szabó János agro- nómus a tanulást sürgeti szintén. Különböző szakmai tanfolyamokat kell szervez­. Borbély gazdának sokat segítet­tek az elhatározásban az acél­árugyári munkások. Vitatkoztak, beszélgettek, megszerették egy­mást. Meghívta őket vendégségbe is, ő pedig itt töltötte a szilvesz­tert Salgótarjánban. Most már mint új tsz-tag számol, tervez, hogyan alakuljon a jövő a kö­zösben. ni, hogy megtanulják az üzemgazdálkodás, az üzem- szervezés, a munkaegység számítás, meg sok-sok más dolgot, ami nélkül eredmé­nyes nagyüzemi gazdálkodást

Next

/
Oldalképek
Tartalom