Nógrádi Népújság. 1959. december (15. évfolyam. 96-103. szám)

1959-12-24 / 102-103. szám

7 A pénzintézetek épülő új székháza. Űjabb lakások épülnek a vásártéren. Köszönl-ő Tizenöt esztendő. A történelemben percnyi időcske, de ha ez a percnyi időcske is duz­zad a szabadság ere­jétől, oly gazdaggá tud lenni, mint ez a mi 15 esztendőnk. Reményt tud fakasztani, mint ez a mi tizenöt eszten­dőnk. Gazdagságot tud adni, mint ez a mi ti­zenöt esztendőnk. 1944. | decemberében hantra fagyott, szét­taposott úton beköszön­tött hozzánk is a sza­badság. Szerényen jött, de gazdagon. Hozta minden ember legdrá­gább kincsét: a békét. Salgótarján felléleg­zett! Megnyíltak a nedves- szagú odúk, ismét fel­melegedtek a családi fészkek, bimbózni kez­dett a szerelem, csilin­gelt a gyermekkacaj és alkotó munkára indult a férfiember. Igaz, olykor-olykor a békés alkotómunka fényét árnyék borította, de a holnapba vetett hit elűzte az árnyékot. A szorgalmas munka győzött. Az egykor „ke- nyeretlen Tarján” fel- virágzott, élni tudott a szabadsággal. Az emlékezés vissza­pergeti az éveket. Nem vesztek a semmittevés­be. Alkottunk és ked­ves városunk is meg­gazdagodott. Most megállunk egy pillanatra, hogy vissza­pillantást tegyünk, meg­nézzük miként csele­kedjünk, még gazdagab­bak legyünk. De mi­előtt tovaindulunk, szálljon a köszönet és köszöntse felszabadí­tóinkat: a szovjet népet! Pillantás C I ■ r ■■■ rf> r| Salgótarján jovojebe Salgótarján Nógrád megye székhelye, a felszabadulás óta nagyot fejlődött. A város átalakításában eddig megtett lépések azonban csupán a kezdetiek voltak. Minden­esetre már ezek is sejtetni engedik, milyen lesz a város az elkövetkező 10—15 évben. Kedves olvasóinkat ezzel a vázlatos, jövőbeni városfestéssel szeretnénk közelebb vinni, hogy megismerjék a terveket. De legfőképpen megértsék, érdemes munkálkodni, mert a jó munka nyomán szépül városunk, újjáalakul, mígnem megépül a szocializmus min­den igényeinek megfelelő Salgótarján. Új, egészséges, szép lakóterületek ban Károly-akna területe, az Idegér és a Kis Somlyó utca környéke, de a Pécskő utcán túl lévő terület, a Csizmadia utca, a Martos Flóra utca környéke is. A város természeti fekvése azonban a tervezőket arra intette, hogy a családi ház-’k építése mePett a zártsorú, váro­sias beépítésbe tervezze­nek jelentősebben. Elsőnek a lakóterületi öve- házas övezetet terveztek a je- Ilyen lesz a baglyasi út ve­zetek kiépítéséről nyújtanánk lenlegi művész-telepen, Sén lévő kolóniális beépítés, képet. A városrendezéssel amely a Ferenc-telephez tar- De ilyen lesz a Forgács-telep, foglalkozó szervek már ki- tozik. Ilyen terület lesz a a Csizmadia út menten. az jelölték, hol, hogyan szabad Jónás-telep, a Lubi-telep még EMÁSZ-tól a Rákóczi ut a területekkel gazdálkodni, be nem épített része, majd mentén fel az iskola kör­milyen házat, hová szabad az öreg Józsefi felett lévő nyékéig, ^ a tűzhelygyári és építeni. Nagyon szép családi- fensíkterület, a továbbiak- üveggyári kolónia, a Karancs utca környéke, a Május 1 utca, a Felszabadulás útja a sportpályáig. De így terve­zik a Cigány utcai részt, to­vábbá az Arany János utca környékét, a Salgó úttól északra, a Bólyai-telepig. Kétemeletes épületekkel építik be a megyei tanács mögötti részt, amely Salgó­tarján igen kedves városrésze Korszerű úthálózat a városban A város átépítése termé­szetesen megköveteli a köz­lekedési hálózat átépítését is. A tervet ezzel kapcsolatosan is kidolgozták, amely a köz­sarkánál és itt alakulna ki egy másik forgalmi csomópont. ___ _________ ____ _ ___ Nagyon érdekes a helyi for­ú ti forgalom három fokozatát galom ^ szempontjából a Rá­különbözteti meg. Legfonto- kóczi út alakulása. A tér- Keaves városrésze sabb a most megépült 21-es vezők javasoljak, hogy az h£ műút amelynek építését két acelarugyan iparvágány ke- l€SZ- A varos kozpomia a muui, amelynes. epuesei Kei . f Rákóczi utat romemeletes épületekkel ütemben tünteti fel a terv. resztezesenel a Rakoczi utat Érdekessége, hogy ° “tem * jeIcnlegl VÍSyekka,,i“kÍTf Pécskő utcát 5-7 emeletes Rákóczi út marad. A második ütem a vasút nyugati oldalán megépülő új útszakasz volna. El­készítési ideje 15—20 év. oldják meg a közlekedést. „ , . . Továbbá gyűjtő utak létesül- fületek foglak alkotni. A nek még. Ilyenek a Vörös yaros nyugati oldalán, a Hadsereg útról az öreg Jó- jelenlegi banyakoloma a ba- zsefire vezető út. Ez lesz nya által megépített harom- a gyűjtőútja az Ö.reg Józsefin e™p.etos fületekkel folvta- és környékén történő egész tofllk eSeszen a kórházig. Ennek az építése már több csaiádiházas településnek stb. Ugyanígy beépítésre kerül epuletbontast igenyel. Ugyan- Tolr-ntík változás várható az acelarugyan lakótelep is. is a Zagyyapálfalvi üveg- az vaktJllomls kiépítésé- Természetesen ezek nem gyái felől^ ágazna tovább a v,e| Az új állomás aluljárós máról-holnapra megvalósít- 21-es útról a vasút nyu- megoldású lesz. Itt emlékez- ható tervek, mert gáti oldalán. Elhaladva^ a hetünk meg a városban épí- a városfril^sztés-e elké- baglyasi ut kereszteződé- tendő új autóbuszmegállök- setol délre elhelyezett rdi MÁV kolónia mellett, a baglyasi átjáró iparvágá- A tervezők az átépítendő nyát felülj árattal keresztezve városközpontba javasolják rátér a Bajcsy-Zsilinszky útra, az állomás létesítését, bővített szélességgel. Innen a Bartók Béla utcára a kollé- Éspedig a posta mögé. Az ott tér, a_ megyei tanács, vagy gium kertjén keresztül a lévő épületeket elbontanák, az acél áru gvár területe mu- Karancs utcánál kialakuló A végállomásnak az ide való tatja, nagyon szép ütemben forgalmi csomópont és a je- helyezése olyan forgalmi kö- haladnak. És ahogy eltűnt a lenlegi moziépület helyén rülményeket teremt, hogy a régi rend Szilárdy udvara, végig a sétányon haladva el- buszok fordulása nem az át- uevanúgy el fognak tűnni a éri a Salgó út magasságát, épített Főtéren történik, Rákóczi útról is a még múlt- ott megy az út a vasút alá ugyanakkor közel van az ál- bői visszamaradt régi, egész- és onnan a Vörös Hadsereg lomáshoz, a postához és jól séatelen, városhoz nem illő úton folytatódik Somoskőúj- bekapcsolódhat a forgalomba, épületek, falu felé. szított dokumentációk is 15 évre hat-f-zzák meg ezeknek a nagv munkák­nak a végrohaítását. Mindenesetre a munkák meg­kezdődtek. és mint a Vásár­Készül a zöldség- és gyümölcsraktár is. A mi tanácstagunk A másik csoport az átmenő forgalmi utak. A városban két ilyen út van. Az egyik a Karancskeszi—Litkei vonal, a Külterületen helyezik el az ipari jellegű településeket Érdekesen alakul a város­javasolják ezeknek az üzemeknek az elhelye­zését. másik pedig a Salgó utca, fejlesztés ipari vonatkozású Az elmúlt év végén választót- ez a bizalom hozta el őket most rését. Hány alkalommal áldozta amely Cered—Pogony felé része is. A vál osfejlesztési fel szabadidejét választól tájé- halad. A terv szerint a jövő- te,ryDen 'Pari teruietKent a Egészen Zagyvapálfalva köz­koztatására... ben a Karancs utca nem ff 7?gyi* a Nagyallomfaf: igazgatási határáig. Itt van , -t f ! . + ? to1 lf*!le> Zagyvapalfalva fele már egyébként kijelölt telep­A beszámoló véget ért, a ke- a'sz átmenő forgalmi ut, ha- elterülő reszt javasoljak a helye a Füszértnek, Sörért­átk meg Molnár Bélát az 51-es a tanácstagi beszámolóra, körzet tanácstagjává. A körzet lakói valamennyien a Május 1. Molnár Béla tanácstag beszél, úton laknak. Személyesen ismer- Szabatos, tömör mondatokban ték hosszú évek óta Molnár Bé­az elért eredményeket zek ütemesen verődnek össze, nem ezt a forgalmat a salak- tervezőik. Ez a rész lenne a nek a Tatarozó Vállalatnak, lát, s amikor megválasztották, s a jövőről, a városfejlesztésről A taps, a szerény tetszésnyilvá- domb keleti végénél arra kérték, segítsen a problé­mák orvoslásában. A zömök, beszél. Arról nem szól a beszá­molóban, mit jelent néki a bi­nítás a becsület, a bizalom jele, amely ezúton jut kifejezésre az város ipari, kereskedelmi, az Énítőipari Vállalatnak és őszes hajú új tanácstag megér­zalom. a tanácstagság. Nem 51-es választókörzet tanácstagjá­tette választól kérését, hiszen ő mondja el hányszor és hányszor nak- is Itt lakik s a lakók problé- tette szóvá a lakosság jogos kó­mája az ő baja is. Mert prob­léma volt bőven. Rossz volt az út, a járda, a szennyvíz és a csapadék szabadon futott, a köz­csapok egymástól nagy távolság­ra voltak és így lehetne sorolni tovább az itt lakók panaszát. Ezúttal a tanácstagi beszámo­lóra már napokkal előbb ké­szültek a választók. Mentek, de már nem panaszokkal telve, ha nem a jövő terveit mérlegelve. Megoldódott már. az út és a jár­da probléma. A szennyvíz sem folyik már szabadon, sőt, a köz­csapok számát is jelentősen nö­velték. Büszkén tekintenek Mol­nár Bélára, az ő tanácstagjukra S hallják a tanácstagi beszá­molót, ismerik a végzett mun­kát ... A széksorokon a figyelő szemek kissé visszapillantanak. Képzeletükben 1958 novembere, a választás jelenik meg. Sokan emlékeznek vissza, amikor a bizalommal nem álltak jó ba­rátságban. S ez a bizalmatlan­ság övezte kezdetben Molnár Béla munkáját is. Azután egy­szerre megváltoztak a vélemé­nyek. Tanácstagjuk beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Sza­vának súlya lett. Sokan a té­nyek láttán nyertek bizalmat, s — tob ­átterelik a Kővár utcára, a kórház és a mentőállo­más mellett csatlakozna be a Bartók Béla utca raktár- és üzemjelleggel bíró területe. A Nagyállomástól déli irányban a fő vasútvonal és a Rákóczi út között Salgóíarján fejlesztésének fávlafi térve 1. A város központja. Itt kap helyet az új szálloda, a mű- alkotják majd az utcát. velődési ház és itt lesz az új autóbusz megálló. 3—4. A most befejezéséhez közeledő vásártéri építkezések. 2. A jövőbeni Pécskő utca képe. Hat-hétemeletes bérházak 5—6. A megyei tanács mögötti rész. a TÜZÉP-nek. Itt van már az AFORT is, idejönne a MEZÖKER, valamint a jár­műtelep, a Nyersbőrkészle­tező Vállalat. Ide jön a Víz­mű központi székháza és ipartelepe, a kenyérgyár, a lakásépítő szövetkezet, az Egri Útfenntartó Vállalat stb. A terv távlatán belül egyébként úgy számolnak, hogy Salgótarján »s Za<rv- vapálfalva összekapcsoló­dik közigazgatásilag. A város ilyen átépítésével megoldódik, hogy a város belterületéről az üezemeket, illetve ipari jellegű létesít­ményeket kitelepítik. Ezek közé tartozik elsősorban a kórház mellett lévő sütöde, a Bartók Béla utca mentén lévő autójavítóműhely, ugyan­csak a sütődével kapcsola­tos raktárépületek, a közvet­len szolgáltatást nem végző szövetkezeti műhelyek, Ugyancsak kihelyezik a Vá­rosgazdálkodási Vállalatot, megszüntetik a kisállomási vasúti rakodóterületet. Meg kell említeni itt a Karancs utcai salakdombot, ami egy régebben lerakott salaktömeg. Ide vásártelepet terveznek. A város kialakulásának cspk nagyon vázlatos képét tudtuk itt adni. De remél­hető, valamelyest hozzásegíti kedves olvasóinkat, hogy lás­sák, miképpen fog a régi „kenyeretlen Tarján” nagy, egészséges, szép, szocialista várossá fejlődni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom