Nógrádi Népújság. 1959. december (15. évfolyam. 96-103. szám)
1959-12-24 / 102-103. szám
^OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOGOOCXDOOOOGOOOOOOOOOOOCDOOOOOCDGOOOC KDOOOOOOOOOOOOOOG Javul a város ivóvíz ellátása Salgótarján ivóvíz ellátása igen jelentős. A már meglé- mintegy 1500 köbméter vize a város egyik legégetőbb, vő 6 forrás és tíz mélykút biztosít a városnak, s a jelen alapvető problémája. Jellem- mellett még ebben az évben légi 1600 köbméterrel, össze ző, hogy a város területén vizet ad az a három mátra- sen kb. 3100 köbméter ví: működő üzemek fejlesztésé- szelei kút is, amelynek gaz- jut Salgótarján lakóinak égj nek kérdését az illetékes or- dag vízforrása csaknem dup- napra. Biztos, hogy 1960 els< szágos hatáskörű szervek at- Iájára emeli a város eddigi napjaiban korántsem lesz t tói teszik mai napig is füg- ivóvíz ellátottságát. A mát- vízszegénység akkora a város- gővé, hogy egyrészt az üzem raszelei három kút naponta ban, mint korábban volt. vízellátása, másrészt a bővítést természetszerűen követő lakótelep építéséből eredő vízigény hogyan lesz biztosítva. A megtartott hidrológiai ankét —, ahol az ország legnevesebb vízügyi szakemberei hosszas előtanulmányok alapján mondották el véleményüket — feltárta azokat a lehetőségeket, melyekén keresztül a város vízellátása megoldhatónak látszik. így került sor olyan intézkedésekre, Harminc ezer fölé emelkedett a város lakóinak száma — II város 80 százaléka munkás — Az első a legjobbak között Alig lehet szót érteni a szögverőgépek csattogásától. Az alkotó élet lüktetését szinte a levegőben érzi az ember a gyár legeldugottabb zugában is. ’ — így megy ez nálunk, most már hónapok óta — mondja Buda Antal, ahogy társai felé mutat, amolyan bemutatásféleképp. Aztán sora veszi mindegyiket. Hat tagja van a huzalmű készárú kötöző brigádjának, s közülük hárman tőzsgyökeres tarjám munkások, hárman pedig vidékiek, parasztgyerekek, — ahogy a brigádvezető mondja. Még a tavaszon verődtek brigádba, amikor a szocialista címért jegyezték fel Nóg- rádban az első brigádok magukat. Akkor még nem gondolhatták, hogy Nógrád megye több, mint harmincezer munkása őket köszönti elsőként, mint a szocialista címmel kitüntetett első nógrádi brigádot. És hogy miért lettek az Acélárugyár legjobbjai, még maguk sem látták teljes egészében emberi tulajdonságaik értékét. — A vállalásainkat teljesítettük. Jegyezze csak fel. Miért nem írja. Ennyi százalékot vállaltunk, ennyit teljesítettünk. Jó a munkabeosztásunk. A keresetünk? Régebben 1900-2000 között volt, most 2100-at viszünk haza havonta. Nézze csak. Minden ember tudja a kötelességét. összeszoktunk. Segítünk egymásnak. S amikor kitartóan az újításaik iránt érdeklődöm, csodálkozva kérdezi többször is. — Miért csak az újításainkat kérdezi. Az nem elég ahhoz, hogy a brigád tulajdonságait megismerje. De aztán mégis belemelegszik. Olajos kezeit térdein pihenteti, a szavai nyomán egyre tisztábban rajzolódnak ki a gondolkodó, a szocialista ember típusának körvonalai. — Azelőtt külön kötözők és külön szállítók voltak a Huzalműben. Amikor brigáddá alakultunk, észszerűsítettük munkabeosztásunkat. Magunk szolgáljuk ki saját magunkat: kötünk, szállítunk és mérünk is. így hat ember szabadult fel a szállítástól, s más, fontosabb munkahelyre mehetett. Pedig naponta száztíz tonna huzalt szállítunk, kötegelünk és mérünk. — Újítottuk a kötés műveletét is. A húzók két-két kötést tesznek egy-egy huzal- kötegre. Ez olyan ideiglenes kötés, hogy hozzá lehessen nyúlni a 70-90 kilós kötegek- hez. Évtizedek óta az volt a gyári szokás, hogy raktárba szállítás előtt, mind a két kötést elvágták és újabb három, a kereskedelmi szállításra is alkalmas kötést tettek a kötegekre. így sok huzal veszett kárba és a munka is lassabban ment.' Mi úgy láttuk, hogy az egyik eredeti kötés megmaradhat a köte- gen és csak két újabb kötést kell rátennünk. Kiderült, hogy ezzel huszonhatezer forintot takarítunk meg évente. Tizenötezer forint megtakarítást hozott a gyár számára az is, hogy a Buda brigád egy fémlapocskán jelzi a minőségi ellenőrzés két szignóját. Ezelőtt e két jelzés mindegyike külön fémlapon történt. Több mint négyezer forintot kaptak csak e két utóbbi ötleteikért. És hogy ki a. legügyesebb kötő? — Ott van. Nézze csak. Ma- gyargéci parasztgyerek, Husz- kó István, öt éve dolgozik csak a gyárban, de elsőrendű munkás. No meg a Be- gyinszki Feri. Ezek már újá- kat is tanítgatnak. Mert jövőre kétszeresére nő a brigád, — mondja Buda Antal és aztán mégegyszer megmutatja a munkahelyeiket. — Az ám, ezt még nem is mondtam. Itt a kötözőasztal a húzógépek között. Azelőtt külön szállítóbrigád hordta ki a kötegeket hozzánk a kötés miatt. Targoncára rakták, eltolták, aztán újra lerakodtak, majd a kötés után megismétlődött a munka. Most a kötőasztalt visszük a húzógépek közé és ott a helyszínen kötünk. Kevesebb lett a rakosgatás és a szállítási idő is. így értük el, hogy a harmincötezer forintos vállalásunk helyett hatvanezret takarítottunk meg. — Hanem valóban igaza volt — mondja búcsúzáskor — ez a néhány újítás, ötlet is mércéje a szocialista tulajdonságoknak, a gondolkodva dolgozó embereknek. NAGY FERENC A munkásosztály fellegvára az apa, a családi származása — mindég így emlegették alapján — ipari munkás, a Salgótarjánt. íme legyen itt lakosság több, mint 80 szá- a hivatalos szám is — hadd zaléka. A mezőgazdaságiak bizonyítsa eme állítást. Je- száma mintegy 1500 fő, az amelyek 'közül több ^Ím°"nem lenIeS Salgótarján lakosainak egyéb hivatali, intézményiek száma ma már a harminc és a szervezetek dolgozóinak ezer fölé emelkedett. A lakó- száma pedig 4500 fő; a város sok közül 24 800 fő — éppen lakosainak 15 százaléka. is ma, de rövidesen érezteti hatását a város vízellátásának javításában. Ilyen lesz a többi között az úgynevezett Ipoly terasz vizének feltárása és Salgótarjánba történő bevezetése. Az előmunkálatok, a csápkutak létesítése már folyamatban van, azonban bevezetése csak 1962-re várható, mivel nagy, mintegy 30-35 kilométer a távolság. Eredmény azonban az év Több mint félszázezer könyv a város szolgálatában Szinte évről évre növeke- nőségben nem —, amely a dik a város dolgozóinak város dolgozóinak rendelke- könyvigénye. Ma már azt zésére áll. mondhatjuk, hogy kevés az a könyv, — amely tömegében végére mégis lesz, mégpedig éppen kielégítő lenne, de miFényárbon... lett ellátva. S ott, ahol talán Ma Salgótarjánban a könyvek közel 30 000, a megyei könyvtárban van, olvasóinak, 19,75 százaléka munkás, s csak 17,3 százaléka értelmiségi. A könyvek mellett természetesen mintegy 70 folyóirat közül is válogathatnak az olKorábban, még egy éve sincs annak, akkor úgy a legrosszabb volt a világítás, vasók, köztük számtalan kül- jellemeztük a várost, hogy a Üj telepen 1200, a Felszaba- földi folyóirattal is megis- közvilágítási ellátás területén dulás utcában 700, a . Május merkedhetnek az érdeklődők, sok a hiányosság, hogy a vá- 1. utcában 400, a Dimitrov Ezenkívül igen jó forgalmat ros belterületén nincs meg- utcában pedig ugyancsak 400 bonyolít le az acélárugyár — felelő, korszerű világítás, a folyóméteren higanygőz vi- 10 000 kötetes és a tűzhelykülső terület —, öreg Józsefi, lágítást alkalmaznak. így gyár, üveggyár 3—4 ezer köte- Idegér, Károly akna, Űj te- nemkevesebb, mint 4200 fo- tes könyvállománya is, a lep, Vadaskert — ellátottsága lyóméter hosszúságban kor- szakszervezeti könyvtárak te- még rosszabb. Nagy hiányos- szerűsítették a város közvdlá- vékenységéről már nem is ságot vont maga után az is, gítását. szólva, hogy a fejlődés következtében történő építkezéseket nem követte megfelelő ütemben a közvilágítás korszerűsítése, bővítése. Ma azonban —, ha a korábbi panaszok valamennyije nem is nyert orvoslást még — már másképpen beszélünk megyénk székhelyéről, avagy ahogyan megyén kívüliek mondják: Palócország, a nógrádi iparvidék székhelyének közvilágításáról. Ma már örömmel állapítják meg a városban lakók és a vendégek egyaránt: fényárban úszik a város. Mert mi is történt? Az eddigi korszerűtlen világosítást átépítették. Nézzünk csak szét a városban. A Rákóczi utca 500, a Kossuth utca 500, Bartók Béla utca 400, a Bajcsy Zsilinszky Endre utca 300 folyóméter hosszban „neonosít- va” van, fénycsővilágítással Adagolás a kohóba. Munkában a Buda-brigád. Film, színFiáz Bár sok panasz elhangzott már a város kulturális életéről, sokszor elmondották a város dolgozói — joggal, jogtalanul —, hogy kevés a művelődési, szórakozási lehetőség Salgótar j ánban. Salgótarjánban ma 10 művelődési otthon működik, csaknem 2400 személy befogadásával. Műsorpolitikájúk sem olyan rossz, sőt! Ha csak az acélárugyárit nézzük is, azt láthatjuk, hogy a Petőfi színjátszócsoport sok nagyszerű előadással lepte meg már közönségét. Itt került bemutatásra a többi között a „Nem vagyunk angyalok", a „Harag napja“, a „Pygmalion” stb. című nagysikerű mű. De hasonlóan bővelkedtek sikerekben akár az üveggyár akár a tűzhelygyár, vagy a bányai művelődési otthon műsorpolitikája is. A város művelődési otthonának számát növeli majd az a 300 000 forintos beruházással készülő is, amely Somlyó bányatelepen kerül 1960. év elején átadásra. Feltétlen kielégíti az igényeket a város filmszínháza is. összesen tíz — ebből kettő idényjellegű — vetítővászonon jelennek meg a film képei, nyolc filmszínházban egyszerre 2658 személy vehet részt az előadásokon. 171* •• „T " két, szarvasmarhakat hizlal- ttll. lí. Sk H.&9^VSZCP11« lllZtfttO JOVCi tunk, s 40 ezer forintot hozott a gyapjú. Emellett igyeMár messziről látszik, hogy a havas határban emberek hajladoznak. Közelebbről a fejsze csattogása is hallatszik, a salgótarjáni Üj Élet Termelőszövetkezet tagjai termelik ki a fát. Tűzrevalót, meg bányafát készítenek. Serényen folyik a munka, mert a fa értékesítéséből befolyt pénz is a munkaegység részesedést növeli a termelőszövetkezetben. S ezt most különösen számon tartják, mert zárszámadásra készül az Üj Elet. Éppen egy esztendeje, hogy a termelőszövetkezet tagjai közösen dolgoznak. Egy esztendeje, hogy felhagytak a domboldalra futó szalagparcellák művelésével az egy-két szarvasmarhával, hogy közösen dolgozzanak, boldoguljanak tovább. S a termelőszövetkezetben már az első évben is szép eredményt értek el a tagok. A gabona átlagtermése jól sikerült. Két kilogramm kenyérgabonát kapnak munkaegységenként a tagok. Ezenkívül a termelőszövetkezetben rendszeressé tették a havonkénti munkaegység előlegosztást is. Olyan biztos ez, mint az ipari dolgozók havi fizetése. Mindenki annyit kap, amennyit a hónapban végzett munkája után megérdemel. Azt is elmondták, hogy nincs a termelő- szövetkezetnek egyetlen olyan tagja sem, aki ne vágna az idén egy hízott sertést. Sőt, olyanokat is említettek, mint Torják Mátyás, meg jó néhány társa, akinél a télen kétszer is munkája akad a böllérnek. De egy alakuló, formálódó fiatal közösség első esztendejét értékelni igen nehéz feladat. Egyrészt azért, mert egy esztendő nem olyan nagy idő, hogy lényeges változást lehetne felmutatni a gazdálkodásban, másrészt idő kell ahhoz is, hogy megismerjék egymást, megszokják a közös munkát a termelőszövetkezet tagjai. Annyi azonban bizonyos a salgótarjáni Üj Elet Termelőszövetkezet, az alakulás óta eltelt egy esztendő alatt minden igyekezetével azon dolgozott, hogy megteremtse a nagyüzemi gazdálkodás alapjait, amelyre a következő esztendőben mint biztos alapra építhet. De hadd beszéljen erről a termelőszövetkezet brigádvezetője: — Az idén az állattartás volt az, amire a legnagyobb gondot fordítottunk, ez hozta a legtöbb bevételt. Sertésekeztünk kialakítani a földterülethez szükséges tehénállományt is. Azután arról beszélgettünk, hogy a növénytermelésben a kertészet jövedelme járult igen komolyan hozzá a tagok jövedelmének növekedéséhez. Több mint 120 ezer forintot vettek be az idén a zöldfélékből. — Jövőre tervezzük, — folytatta tovább a fiatal brigádvezető — nagyobb területen kertészkedünk. Nagyszerűen bevált az idén. Mert esténként a termelőszövetkezet irodájában sokáig ég a villany. A termelőszövetkezet vezetői, szakemberek dugják össze fejüket: tervezik a következő esztendőt. S a számok mögött lassan kibontakozik az új év képe. Szinte már látják a húsz anyasertés malacait, melyre szerződnek, s a 30 növendékmarhával is igen szép jövedelemre tesznek szert, ötszázra emelik a juhok számát, mert a gyapjú, meg a sajt szépen fizetett az idén is. Jövőre termővé fordul a 20 hold gyümölcsös nagyobb része, s ehhez még telepítenek. Egyre több árut ad a salgótarjáni Üj Elet Termelő- szövetkezet is az államnak, azon túlmenően, hogy mind gazdagabb, tartalmasabb lesz a termelőszövetkezeti tagok élete. Nem csoda hát, ha a szövetkezet tagjai féltik, óvják a közöst, egy esztendei kemény munkájuk eredményét. Nemrégiben három fegyelmezetlenkedő ügyében jött össze a közgyűlés. A termelőszövetkezeti tagok nyíltan föltették a kérdést: — Vagy megváltoztok, s itt, a termelőszövetkezetben dolgoztok becsületesen tovább, vagy pedig, ha a szép szó nem használ, hagyjátok itt a szövetkezetei. Mondanom sem kell, hogy a három tag azóta minden igyekezetével azon van, hogy kijavítsa a becsületükön esett csorbát. Így élnek, dolgoznak a tagok a salgótarjáni Űj Elet Termelőszövetkezetben. Egy esztendei múlt áll mögöttük, s előttük a nagyszerű, biztató jövő, amely olyan lesz, amilyenné formálják, alakítják a termelőszövetkezet tagjai. Befejezésül még annyit: az alakulás óta 25 új tag írta alá a belépési nyilatkozatot, mert úgy látták, nyugodtabb, biztosabb itt az élet.