Nógrádi Népújság. 1959. december (15. évfolyam. 96-103. szám)

1959-12-19 / 101. szám

NÓGRÁDINÉPÚJSÁG 1959. december 19. es a Műsorpolitika közönségszervezés Uártunk művelődéspoli- tikai irányelvei végre- ajtása hosszabb időre szóló :ladat. Még sem árt, ha tenetközben értékeljük, he- ■es úton járunk-e a határo­lt maradéktalan végrehaj­tóéban. Városunkban a fel- datok között igen nagy sze- jpet kapott a műsorpolitika elyes kialakítása. Megálla- ithatjuk, értünk el ezen a őrületen eredményeket. Különösen a filmszínházak íűsorpolitikáját mondhatjuk inak. Ezt országos szerveink t elismerik. Munkánkban zemelőtt tartottuk, hogy a zovjet és népi demokratikus ilmek, valamint haladó nyu- ati filmek bemutatásával az mberek nevelését segítjük lő. Különösen jó hatása volt Solohov triológiának, az Emberi sors,” „Nővérek,” Rendkívüli történet,” című zovjet filmeknek, magyar ilmek közül az „Álmatlan ■vek,” „Tegnap,” és „Pár lé- >és a határ” című filmeknek, ■íagy sikert aratott a „Hete­lik kereszt” című fasiszta émájú amerikai film. Na- ?yon jól sikerült a városunk­on hagyományossá vált né- yi demokratikus filmhetek negrendezése is. Két hét ilatt 22 500-an tekintették neg a napoként lejátszott filmeket. A kultúrpolitikai nevelés Következtében egyre inkább kifejlődik a moziközönség jó Ízlése is. Vélemény nyilvání­tásuk is egyre inkább a tár­sadalmi problémákra adott válasz mértékétől függ. En- ■ek is a következménye, hogy a silányabb, közvetlen az ellenforradalom után ké­szült eszmeileg és művészi­leg tartalmatlan filmeknek ■em volt komoly közönség- sikere (pl. „Szerelem csütör­tök,” „Szombattól hétfőig.” ■tb.) Jelentős lépést tettünk elő­re a színdarabok kiválasztá­sánál, színrevitelénél is. A társadalmi életünk problé­máival foglalkozó színdara­bok egész sorát sorolhatjuk fel. Az acélárugyárban a „Szent láng,” „Ragozin ügy,” az üveggyári kultúrotthonban »Hínár”, „Zászló Krasznado* felett,” a bányai kultúrott­honban a ..Király nevében” eímű forradalmi darabot ta­nulják. Meg kell azt is álla­pítani, hogy az előadások színvonala egyre javul, noha ez a javulás csak egy-két kultúrotthon színjátszó cso­portjára vonatkozik. Amikor a tartalmi, színvonalbeli ja­vulást említjük, szólni kell a munkát akadályozó prob­lémákról is. Az egyik csak a színdarabokra vonatkozik. A helyes műsorpolitika kialakí­tásáért a harcot nemcsak sa­ját szerveinkkel, hanem az országos szerveikkel is meg kell vívni. Caját kultúrotthonaink eszmeileg megfelelő rendezvények mellett több kassza-darabot akarnak mű­sortervükbe iktatni, ezzel is anyagi alapot teremteni a kultúrotthon sikeres működé­séhez. Másik probléma, hogy nem egy kultúrházunk a kul- túrmunkát még mindig a színjátszásban látja. Erejüket meghaladóan három felvoná- sos színdarab tanulásába kez­denek, három hónapig azon dolgoznak. így történt ez leg­utóbb a tűzhelygyári szín­játszóknál is. Helyesebb len­ne, ha egy-két felvonásos da­rabokkal, vagy még inkább jelenetekkel, nevelő témájú A tavaszi torlódások vé­gett MAR MOST adja le RUHÁIT tisztításra és festésre a PATYOLATNAK. Atvevőhelyek: Salgó­tarján, Rákóczi-u. 17 és 239. (219) esztrád műsorokkal lépnének fel, s negyedévenként meg­hívnák vagy az acélgyár, vagy a Déryné színház együt­tesét három felvonásos szín­darabbal. A pesti művészegyüttesek szereplésénél más jellegűek a problémák. Nem egy esetben olyan sivár mondanivalójú, művészileg is kifogásolható műsor összeállításokkal jön­nek, amely miatt joggal tesz­nek szemrehányást a nézők. (Például: Kávéscsamok). A nem megfelelő színvonalú előadások méghozzá drágák is. Igen nagy gondot okoz az országos műsoriroda által ki­küldött jegyzékből olyan esz­meileg és művészileg megfe­lelő műsoros estet létrehozni, amely elősegítené a közön­ség nevelését, jóizlése formá­lását. De a pesti műsorok károsan befolyásolják a váro­si műsorpolitikai irányvona­lat is, mert úgy vetik fel kultúrotthonaink vezetői: Ne­kik lehet? pMlentmondás van a jó, eszmeileg helyes da­rabok, színház, film és a gyengébb látogatottság között is. A korábban említett mély eszmeiségé filmeket, színda­rabokat nem megfelelően lá­togatják, némelyike félházzal megy. Például az acélárugyá­ri kultúrotthonban színre ke­rült „Szent láng” című béke­harcos színdarab, a Novem­ber 7. filmszínházban bemu­tatott „Emberi sors” című szovjet film 50-60 százalékos látogatottsággal ment. A Rad- nóthy est megszervezése sem sikerült megfelelően. Az if­júság szocialista szellemben való nevelésére alkalmas „Emberi sors” és „Pár lépés a határ” című filmeknél sem történt megfelelő előkészítő munka az állami és társa­dalmi szervek részéről. Míg a „Nyomorultak” című filmre 1470, a Pár lépés a határ cí­mű filmre, 960 és az „Embe­ri sors” című szovjet filmre csupán 540 ifjúsági látogatót szerveztek. Ebben sajnos a nevelők ludasak, mert meg­felelő propaganda csak a leg­elsőnek említett filmnél volt meg. Mindezek azt mutatják, hogy nem folyik megfelelő közönségszervezés. Egyes kul­turális vezetők megelégsze­nek azzal, hogy a darabot kiplakátolják, esetleg értekez­letet tartanak különböző be­osztású dolgozók részére. Nem előzi meg a bemutatan­dó darabot megfelelő előké­szítő munka, ami még súlyo­sabb, nem folyik a közönség igényének állandó jellegű formálása, a szocialista rea­lista alkotó módszer alapjai­nak megismertetése a szoci­alista kultúra célja és felada­tai megmagyarázása. Csak helyeselni lehet a November 7. filmszínház olyan irányú kezdeményezését, hogy mozi­propagandistái részére iga­zolványokat ad ki, s részük­re havonként előadásokat rendez a filmek eszmei, poli­tikai mondanivalójáról és a szocialista filmek céljairól. Amikor a pesti rendezvé­nyeket bíráljuk, nem húzha­tunk párhuzamot a Déryné színház szereplése és az Or­szágos Műsoriroda különböző rendezvényei között. A me­gyei tapasztalatok azt mutat­ják, hogy a Faluszinház gár­dája igazi közönségsikert ért el rendezvényeivel. Annál érthetetlenebb, hogy váro­sunkban ebben az évben nem szerepelt a Déryné Színház felnőtt műsorral, ifjúsági elő­adásokkal is csak ritkán. Sajnos a legutóbb beterve­zett ifjúsági előadás rossz szervezés miatt nem került lejátszásra. A kudarc annál érthetetlenebb, mert a „Lő­csei fehérasszony” kötelező olvasmány a középiskolákban. Ügy gondoljuk, hogy a vá­rosi kultúrház vezetői ebből a megfelelő tanulságot* le­vonják és a kultúrházban a közeljövőben színvonalas fel­nőtt és ifjúsági előadásoknak tapsolhatunk. A felvetet problémák rs' azt mutatják, hogy a helyes műsorpolitikai irányt magasabb színvonalú közön­ségszervezéssel kell elősegí­teni, ha a megfelelő ered­ményt el akarjuk érni. Párt- alapszervezeteink, szakszer­vezeti bizottságaink, párt, il­letve szakszervezeti megbíza­tásként kezeljék és számol­tassák be az erre a frontra küldött aktivistáit, biztosítva számukra a megfelelő propa­gandaeszközöket és tovább­képzésüket. MOLNÁR PÁL Új magyar filmek bemutatói december-január elején A magyar filmgyártás nem­csak minőségbeni fejlődése eredményes, de jelentős a számszerű növekedés is. Ezt bizonyítja az utóbbi időben bemutatott magyar filmek száma, valamint a közeli he­tekben a filmszínházakban bemutatásra kerülő filmek is. A baráti filmnapok sikere után a filmszínházak most sorra vetítik a KÖLYÖK c. magyar filmet. A film. meg­érdemelt sikert arat megye- szerte. És mintegy nyitánya a sorra műsorrakerülő többi magyar fimeknek is. Szinte minden két hétben új magyar film kerül megyénk nagyobb filmszínházainak vetítővász­nára. A GYALOG A MENNY­ORSZÁGBA című film, mely­nek rendezője Fehér Imre, mai fiatalok szerelmi házas­ságának válságáról mond el érdekes történetet. A film zenéjét Bágya András szerez­te és a főszereplők között új­ra találkozunk Törőcsík Ma­rival, továbbá Krencsey Ma­riannái, Básti Lajossal és Bihari Józseffel. Művelődési otthoni óvóinak Nagylócon Nagylóc község lakói nagy esemény előtt állnak. Vasár­nap, december 20-án délután veszik birtokukba a község új művelődési központját, amelyben több, mint 100 ezer forintjuk fekszik a községfej­lesztési alapból, de emellett igen jelentős segítséget ad­tak társadalmi munkával is az új művelődési központjuk létesítéséhez. A község vezetőinek számí­tásai szerint a község lakói több, mint 40 ezer forint ér­tékű társadalmi munkát vé­geztek ez évben a művelődé­si házban. Az építkezésre kü­lönösen nagyon előnyös volt, hogy a község 14 kőművese derekasan kivette részét a társadalmi munkából. A kő­művesek közül Keviczki Lász­ló, Balázs Miklós és Hajdú József 4-4 napot dolgoztak ellenszolgáltatás nélkül a község szép, új épületén. De résztvettek az építésben a kiszesek, a diákok, a sporto­lók és maguk a pedagógusok is. A szorgalmaskodók között látták Kocalik János bácsit, aki már jóval túl van a hat­vanon, maga is tudja, hogy a művelődési ház a község összes lakói közül az olyan­fajta idős embereknek szol­gálja legkevésbé a műveltsé­gi színvonaluk emelését, mint ő is, aki a község legidősebb generációjához tartozik, még­is hat napot dolgozott az épületen. Elkészült. A helybeli ki­szesek és iskolások is kitű­nően megtanulták azokat a táncokat, jeleneteket, amelyekkel elő akarják se­gíteni a művelődési ház át­adásának ünnepélyes óráit. Szép ajándéka az 1959-es év­nek, amely megoldotta a köz­ség lakóinak a művelődési, tanulási és szórakozási prob­lémáit. Különös elmélet az élet keletkezéséről Földünkön Dr. Thomas Gold, a New York-i Cornell egyetem rá­diófizikai és űrkutatási köz­pontjának igazgatója nem­rég előadást tartott, amely­ben kifejtette, hogy Földün­kön az élet esetleg 1 milli­árd évvel ezelőtt más boly­gókról itt járt látogatók el­dobott hulladékából fejlőd­hetett ki. Szerinte könnyen el­képzelhető, hogy az idegen bolygó lakói akkor még élet­telen Földünkön olyan hulla­dékokat hagytak, amelyek­A szabadság 15 éves gyümölcse Pásztón 1944 december 17-e hajnalán hatalmas de­tonációk reszkettették meg Pásztó községet. A német fasiszták felrobbantották a Kövi- cses-paták és a Zagyva-hidat, majd a vas­úti hidakat. A pusztítás barbár volt, de ez új hajnal hasadását jelentette. 1944 decem­ber 17-én a szovjet hadsereg csapatai felsza­badították a községet s megnyitották az új, szabad élet útját. Pásztó közvetlen felszabadítása december 17-én következett be. A Gyöngyös felől előretörő szovjet csapátok kemény harcokat vívtak a 8. német és a 2. magyar hadsereg­hez tartozó csapatokkal, melyek egy ideig szívósan védekeztek. A december 17-ét meg­előző héten Gyöngyös és Pásztó között szinte állandóan folyt a harc. A németek kisebb egységekben, a jó terepet kihasználva, tám­pontszerű állásokat foglaltak el és egy-egy aknavetővel, páncéltörő ágyúval tartották ma­gukat. Pásztó mégis harc nélkül szabadult fel, mert a szovjet csapatok heves küzdelem után december 16-ún egy sikeres átkaroló manőverrel az ellenség hátába jutottak. De­cember 16-án a község alatt harc volt — szovjet lovas és gyalogos egységek erős csa­pást mértek a makacsul védekező ellenségre. Ennek következtében a németek, ha nem akartak elpusztulni az egérfogóban, kényte­lenek voltak éjjel elmenekülni. A menekülés gyorsaságára jellemző volt, hogy a vasútál­lomáson nagymennyiségű hadianyagot és fel­szerelést hagytak vissza. December 17-én már nem volt harc, csupán a község átfésülése és a foglyok összegyűjtése folyt. A szabadság tizenöt éve nem múlt el nyomtalanul a pásztói dolgozók életében. A szabad, emberibb életen túl a nincstelen, sze­gény paraszti családok közül 880 kapta meg ősi jussát, a földet. Az elnyomott, kisemmi­zett proletárok munkalehetőséghez jutottak. Csak most, tizenöt év távlatából tudjuk iga­zán lemérni, mit fejlődtünk. Hol van már az az idő, amikor a pásztói képviselőtestü­let 1929 március 17-én megtartott rendkívüli ülésén a következőket rögzítették le: „Ennyi szegény, ilyen nehéz megélhetési gondokkal küzdő lakosságban ébren tartani a hitet, a hazafias érzést egy jobb jövő felé és meg­óvni a népet, hogy ne dobja magát a dema­gógia csábító karjai közé — nagy feladat“. Ez az idő ma már a múlté. De sohasem szabad elfelejteni, hogy 1944 december 17-én innen indultunk el. Tizenöt év nagy idő. De ezalatt az. idő alatt óriási léptekkel haladtunk előre. Meg­szűnt a létbizonytalanság, a nélkülözés, a nyomor. Pásztó lakóinak 46 százaléka az iparból, 31 százaléka a mezőgazdaságból és 23 százaléka más területen biztosítja megél­hetését. Az előrehaladást világosan mutatják Pásztó életében a következő adatok is. A la­kosság 1946. óta 539 lakóházat épített, vagy alakított át, a rádióelőfizetők száma 500-ról 1089-re emelkedett, emellett 863 családnál van vezetékes rádió. Az orvosok száma há­romról 12-re, az ágyak száma 90-ről 162-re emelkedett a kórházban. 1937/38-ban 750 volt az iskolai tanulók száma, ma több mint ezer. A pedagógusok száma 20-ról mintegy 60-ra emelkedett. Az új gépáltomás, tejüzem, az új mozi, strandfürdő, kórház bővítése, bölcsőde,• óvoda fejlesztése mind-mind az elmúlt tizenöt év nagy eredményei. Hosszú sorokban lehetne írni a többi változásról, előrehaladásról. Az elmúlt tizenöt év nagy változásokat, nagy eredményeket hozott Pásztó életében is. Sohasem szabad elfelejteni, hogy az eredmé­nyek kiindulópontja a Szovjetunió, a szovjet hadsereg felszabadító harca volt. Százak és ezrek hullatták vérüket népünk szabadsá­gáért. örök hálával gondoltunk december 17-én a Szővjetunióra, dicső hadseregére, a szovjet katonákra, akik népünk — a pásztói dolgozók — számára is elhozták a szabad­ság, a felemelkedés, a szebb, emberibb élet korszakát. Csépány István, Hazafias Népfront járási titkára ben baktériumok, vírusok, mikro-organizmusok tenyész­tek. Dr. Gold szerint ma már nincsen kizárva, hogy 50-100 éven belül mi is elutazunk valamelyik távoli bolygóra és otthagyott hulladékainkból életet támasztunk azon. Háromszoros Kossuth-dí- jas rendező, Bán Frigyes, Jókai Mór: SZEGÉNY GAZ­DAGOK című regényéből maga vállalta a film megírá­sát és rendezését. A film ka­landos, izgalmas, romantikus történet. Avatott kéz vitte Jókai népszerű regényét a film vásznára. Felejthetetle­nek a szép színes felvételek, a gyönyörű kosztümök, és a kiváló színészi alakítások. A főszerepeket Benkő Gyula, Krencsey Mariann, Láng Jó­zsef és Bara Margit alakít­ja. A filmszínházak karácso­nyi meglepetése ez a film. Januárban mutaják be a filmszínházak a MERÉNY­LET című nagyon érdekes, izgalmas bűnügyi lélektani filmet, melynek rendezője Várkonyi Zoltán. A főszere­peket a legkiválóbb színmű­vészeink: Básti Lajos, Major Tamás, Páger Antal, Makiári Zoltán alakítják. Az érdekes film megtörtént eseményen alapszik. A bia- torbágyi merénylet körül bo­nyolódik, amelyre még na­gyon sokan emlékeznek. Bár a neveket a film alkotói meg­változtatták — hiszen a cse­lekmény sem történelmi hű­ség — mégis sok figurára rá­ismerünk. Révész György rendező ne­vét jól ismerik a mozilátoga­tók, hisz nevét olyan filmek fémjelzik, mint a KÉTSZER KETTŐ NÉHA ÖT. ÉJFÉL­KOR, MICSODA ÉJSZAKA, stb. Most újból egy vígjáték­kal mutatkozik, melynek fő­szereplője Feleky Kamil. A filmnek címe: MEGFELELŐ EMBER. A film külső felvé­telei megyénkben, a Bánki-tó mellett készültek. Rövidesen a közönség elé kerül a VÖRÖS TINTA című film. A film az utóbbi idők egyik legjobb magyar film­jének ígérkezik. Rendezője: Gertler Viktor. A film írója: Szabó Magda, zenéjét Polgár Tibor szerezte. A film fősze­repeit Vass Éva, Pálos György, Tímár József, Gobbi Hilda játszók. A számos külföldi film mellett a magyar filmek be­mutatása érdekessé, változa­tossá teszi a filmszínházak műsorát. Cfj^tÁkiáUUáj az cAeé!áru/pj útban képpel képviseltette magát. Azét* számos íiatal tehetség nőtt íel, akik az új kiállításon szinté» helyet kapnak. A számos sikert aratott fotó-szakkör ebből az al­kalomból 120 képet állít ki és úgy tervezik, hogy a kétezredik látogatót megjutalmazzák. A Salgótarjáni Acélárugyár művelődési otthonának keretében működő fotó-szakkör a város felszabadulásának évfordulója alkalmából fotó kiállítást ren­dez. Legutoljára 1955-ben volt ilyen kiállítás, ahol 18 fotós ÍOS kiállítás egyik felvétele: Kiss Gábor: „Megkeresem”' című felvétele.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom