Nógrádi Népújság. 1959. december (15. évfolyam. 96-103. szám)
1959-12-19 / 101. szám
1959. december 19. nógrádinípüjsao 5 A termelőszövetkezeti demokrácia elve a vezetésben A termelőszövetkezeti gazdálkodás a közös szövetkezeti tulajdonon és a tagok közös munkáján épül fel. A közös tevékenység legfontosabb éltető eleme a szövetkezeti demokrácia, ez teszi lehetővé, hogy a dolgozó parasztság tömegei bekapcsolódjanak a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság kialakításába, a szocializmus építésébe. A szövetkezeti demokrácia elsősorban a közgyűlés útján érvényesül. A vezetőség kötelessége a közgyűlés rendszeres, legalább havonkénti összehívása, megtartása. A közgyűlést a tagok ösz- szessége alkotja. Ez azt jelenti, hogy a közgyűlésen a tagok döntésére kell bízni az érvényben lévő kormányrendeletek keretei között a termelőszövetkezetet érintő minden fontosabb ügyet. A közgyűlés dönt a tagok felvétele és kizárása, valamint a vezetőség megválasztása, leváltása felett. A közgyűlés hagyja jóvá a termelési terveket, az építkezési, beruházási terveket, a költségvetést, határoz a különböző szerződések ügyében. A közgyűlés határoz a természetbeni és pénzjövedelem szétosztása, a különböző alapokra történő tartalékolások mértéke tárgyában. A közgyűlés határozatai az elnökre nézve kötelezőek és végre kell hajtani. A vezetésnek ilyen módon történő szervezése biztosítja a tagok egymáshoz és a szövetkezethez való viszonyát, a munkafegyelemnek új szocialista alapokra helyezését, mivel a termelőszövetkezeti tagok, mint a szövetkezet gazdái a közös gazdaság vezetésében valamennyien résztvesznek, s ezek úgy érhetők el, hogy a tagság magáénak érezze a szövetkezetét. Ahol pedig a tagság magáénak érzi a szövetkezetét, könnyebb á Vezetés és jól megy a munka. Gyakran előfordul, hogy »gyes szövetkezeti vezetők a »zövetkezeti demokrácia helytelen értelmezésével javasolják a közgyűlésnek olyan határozatok meghozatalát, amiről pillanatnyilag úgy látszik, hogy előnyös a tagok részére, de távolabbi kilátásban veszélyezteti a közös gazdálkodást, a szövetkezetét. Például az alapszabállyal ellentétesen nagyobbra növelik a háztáji területet, több állattartást engedélyeznek a megengedettnél, a közös területet részművelésre kiadják, stb. Mondani sem kell, hogy minden eset a szövetkezet gyengítéséhez vezet. A túlzott háztáji gazdálkodás egyrészt azt jelenti, hogy a tag nem bízik a közös gazdálkodás erejében, másrészt a túlzott háztáji terület művelése a tag munkaerejét leköti és nem vesz részt a soronkövet- kező legsürgősebb közös munkákban. Ezzel megbontják a munkafegyelmet. Minden esetben sok függ az elnök határozottságától, az elnök ítélőképességétől és attól, hogy megfelelően tudjon bánni a tagsággal. Ennek érdekében minden embert külön-külön kell, hogy megismerjen. Minél elmélyültebb a szövetkezeti demokrácia, annál erősebb a szövetkezet, mert a tagok magukénak érzik a szövetkezetei és annak ügyével jó gazda gondossággal foglalkoznak. A szövetkezetben tehát olyan viszonyokat kell teremteni, hogy emelkedjen a tagok felelősségérzete. A jó termelőszövetkezeti elnök szoros kapcsolatban van a tagsággal, jó és rossz szokásait ismerje és amellett, hogy állandóan tanítja a tagakat, tanul is tőlük. A demokrácia ilyen mérvű kiszélesítése nem jelenti azt, hogy az elnök egyszerű, mindennapi ügyekben ne döntsön és ne intézkedjen, de viszont azt sem jelenti, hogy a tagság megkerülésével a szövetkezet fontos kérdéseiben egyedül döntsön. Különös nagy súlyt vessen a közgyűlések és vezetőségi ülések szabályszerű megtartására és levezetésére a kérdések széleskörű megvitatására. Az elnök az egyes munka- területekre kijelölt vezetőségi tagok naponkénti beszámoltatásával és helyi ellenőrzésekkel irányítsa az egész gazdaságot. Az elnök és brigádvezetők és munkavezetők megkerülésével a tagoknak közvetlen utasítást ne adjon, mert ezzel megzavarja a munkát és sérti a vezetők tekintélyét. Hetenként vezetőségi ülést kell tartani. A hozott határozatok végrehajtását az elnök naponta beszélje meg a brigádvezetőkkel. A jó elnök minden téren példát kell, hogy mutasson, a sógor-koma rokoni kapcsolatok intézkedéseiben nezérvényesüljenek. Az ilyen elnököt a tagság szereti, tiszteli és támogatja. Az elnök a szákmai irányú intézkedések megtételénél támaszkodjon a termelőszövetkezet mezőgazdászára, pénzügyi természetű dolgokban pedig a szövetkezet könyvelőjére. Az elnök tehát a kollektív vezetés kialakításának, megteremtésével ne „vezető- ségeskedő” szellemet építsen ki, hanem az egész gazdaság minden területén átfogó jólműködő vezetést. Bizhosífják a meleg, kényelmes utazásh A balassagyarmati vasúti állomás dolgozói sikeres munkát végeztek az őszi csúcsforgalom idején. S miután megállapították, ki milyen mértékben segítette elő az ősz folyamán megnövekedett forgalom zökkenőmentes lebonyolítását, a dolgozókat ér- demszerint pénzjutalomban részesítették. Azok között akik feladataikat jól oldották meg a vasútállomás területén 15 580 forintot osztottak szét jutalom címén. A vasútállomás dolgozói most már a téli, zord időjárás méltó fogadására készülnek. A balassagyarmati vonal mindig arról volt is- Tneretes, hogy a személykocsik jól fűtötten, melegen várták az utazókat. A vasutasok most a tél küszöbén bátran kejelentették, hogy az 1959-60-as télen is biztosítják az egészséges, kényelmes meleg utazást. Helyeslik a párt és a kormány politikáját — Cserháthalápi gazdák a termelőszövetkezetről — Már jóideje, új gondolatok foglalkoztatják Cserhát- hálápon is a gazdálkodókat. Sokan már számotvetettek az eddigi élettel, s az újat, a jobbat választották. Ebben a faluban is formálódik a közös, a nagyüzemi gazdálkodás. Egy-egy gazda fejében még vajúdnak a gondolatok, de rövidesen születésnapot ünnepelnek. Az évszázadok nyomorán keletkezett föld utáni vágy, a nadrágszíj egyre szorosabbra húzásával szerzett földdarabok növekedésén erősödött gazda-önérzet rrtég itt-ott szembeágaskodik az újjal. De minden új születéséhez szükséges a gondolatok forradalma, harca. Itt is marasztal még a sár, de ha ez a sár megszárad, megköt, dúsan termő televénnyé válik a dolgos parasztkezek nyomán. HERCEG KAROLY így van ez Herczeg Károly éknál is. Tekintélyes gazda a faluban, sokan figyelik a munkáját, elhatározását. Az eddig lappangó gondolatok, az érdeklődés már belőle is kirobbant. Károly bácsi még influenzásán, betegen is gondolkozik, számolgat. Vajon milyen jövedelmező lesz a tsz? A jó gazda szemével méregeti a lehetőségeket és tervezget. „Tetszik nekem a kormány politikája, a gazdasági élet alakulása” — mondta. Úgy érzi, hogy az ő tapasztalatai, tudása, munkája sokat segít a tsz-ben. TOLNAI PÁL Tolnai Pali bácsi már idősebb, gyengébb fizikumú ember. Nehezére esik már a hajnaltól késő estig tartó munka. „Nekem is jó lenne már egy kis könnyítés” — mondta Pali bácsi. S igaza van. Pali bácsit szakszerű állattenyésztőnek ismerik Ha- lápon. Alapos, gondos ember. Tudja forgatni az állatot. Azt mondta: „Szeretném látni a meglévő termelőszövetkezetekben a jót is a rosszat is, mert mi sok jóval akarunk indulni.” Pali bácsi szakszerű munkát szeretne végezni a tsz- ben. Minden vágya, egy jól jövedelmező sertéstenyészet kialakítása. Erre viszont csak a termelőszövetkezetben lesz lehetősége. Szeretné, ha felesége, meg Rózsika lánya is Pénzügyi kérdések a zárszámadással kapesolatban A 2/1959. (X. 16.) PM-FM számú együttes rendelet előírta, hogy a termelőszövetkezetek az 1960. évtől kezdődően naptári évre, azaz január 1—december 31-i időtartamra készítsék el terveiket és zárszámadásukat. A zárszámadást a rendelkezéseknek megfelelően, december 31-i fordulónappal kell elkészíteniük. A hitelek és egyéb kötelezettségek esedékességének korábban megállapított időpontja változatlanul érvényben maradt. Az 1959. október 31-én esedékessé vált közép- és hosszúlejáratú hitelek lejárata- tehát változatlan. A bankfiókok a lejárat előtt 15 nappal felhívták a termelőszövetkezeteket az esedékessé váló hitelek visszaOOOGOOOOOOOOOOOOGOOOOOOOOGGOOOOGOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCDOOOOOOC Márciusban ünnepli alakulásának tízéves évfordulóját a berkenyéi Petőfi Termelő- szövetkezet. Ezalatt az idő alatt a termelőszövetkezet vezetői, tagjai fényes bizonyítékát adták a nagyüzemi gazdálkodás fölényének. Fejlett állattenyésztést alakítottak ki, jól jövedelmező növény- termelést, s gondtalan életet biztosítottak a termelőszövetkezet tagjainak. Az eredményekben, abban, hogy ennyire előrehaladt a Petőfi Termelőszövetkezetj nagy része van a termelőszövetkezet elnökének, Berták Istvánnak, aki az alakulás óta vezeti, irányítja a közös gazdálkodást. Az elmúlt tíz esztendőről Berták elvtárs úgy beszél, mint egy küzdelmes, felemelő szép évtizedről, amelynek munkája nem volt hiábavaló. — Én sem születtem elnöknek — mondta Berták elvtárs, amikor Berkenyén jártunk, s arról az évekről beszélgettünk, amelyeket a termelőszövetkezetben töltött. — Ugyan úgy tanultam, lestem el a közös munka irányítását, a vezetés fortélyait, mint a hozzám hasonló termelőszövetkezeti elnökök. Mert emberekkel bánni nagyon nehéz, de ha ennek nyitjára rájön, már nem is olyan nehéz az irányítás, vezetés. Ezeket mondotta, tízéves tapasztalatára hivatkozva. Aztán arról beszélt, hogy az elmúlt esztendők alatt viszonylag a szakmai vezetés volt az, ami könnyebben ment. Most már megosztják a gondot, mert a termelő- szövetkezetben, mezőgazdász dolgozik, de jó darabig ez a feladatkör is az elnök vállát nyomta. — Nem mondom — folytatta tovább — amikor megláttam az összefüggő, nagy táblát Berták István tíz esztendeje először megdöbbentem. Mert hiába, hogy a földben nőttem fel, mégis csak másképpen kell gazdálkodni a termelő- szövetkezetben, mint a hét holdon. De közösen megbeszélve a dolgokat, meg a szakemberek segítségével csak megoldottuk a kezdeti nehézségeket. S hogy szavait igazolja, újból beszélni kezdett. — A tavasszal új tagok léptek be hozzánk. Berkenye termelőszövetkezeti község lett. Mert a kívülállókat nem hagyta közömbösen a termelőszövetkezet gazádlkodása. Tudtam, hogy a bentlévő tagokkal is beszélgetni, foglalkozni kell, de az új tagokra mégin- kább áll ez, hiszen bennük még számtalan olyan megoldatlan probléma volt, a belépési nyilatkozat aláírása után, amelyre választ kértek tőlünk. Sokat beszélgettünk velük. A több éve dolgozó tagok példáját mondtuk el nékik, hogy megerősítsük őket. helyesen választottak, hogy közénk jöttek. Az új tagok az ősszel kezdték meg a munkát. A termelőszövetkezetben ismeretlen az ellentét, a viszály a régi és az új tagok között. Valamennyi tag igyekszik munkája legjavát adni a közösség, saját maga boldogulása érdekében. Az elmúlt évtized alatt a berkenyéi Petőfi Termelőszövetkezet hatalmasat lépett előre. Tehenészetük híre túljutott a megye határán. Tervezik jövőre, hogy a jövedelmet tovább növeljék, helyben dolgozzák fel a tejet. S az eredményekben része van Berták Istvánnak, a termelőszövetkezet elnökének is, akit tisztelnek, becsülnek a tagok, s aki tíz esztendeje irányítja, vezeti a termelőszövetkezetet. fizetési megbízásainak megküldésére és a visszafizetéshez szükséges fedezetnek az elszámolási számlán való biztosítására. A termelőszövetkezetek fontos anyagi érdeke az esedékes közép- és hosszúlejáratú hitelek mielőbbi rendezése, mert a lejárt hitel összege után a bank magasabb kamatot számít fel. A bank ugyanis a lejárat napján az esedékessé vált és ki nem egyenlített hitel ősz- szegét lejárt hitelszámlára könyveli át. A termelőszövetkezetek a közép és hosszúlejáratú hitelek után egy, de a lejárt hitelek után 5 százalék kamatot fizetnek. A termelőszövetkezetek hitelei miatt fizetendő és betéteik után térítendő kamatokat változatlanul október 31-én számítják ki a bank- fiókok és a kamat összegét jegyzékbe foglalva közük a termelőszövetkezetekkel. A hitelkamatok visszafizetésére a termelőszövetkezetektől, MNB 1/tsz megbízást kérnek a bankfióktól, a betétkamatokat pedig jóváírják a betétszámláikon. Az áruértékesítés és a műtrágya felhasználása után járó kedvezményeket ebben az évben 1958. november 1-től 1959. november 30-ig, tehát tizenhárom hónap alatt teljesített áruértékesítés, illetve műtrágyafelhasználás után számolják el. A kedvezmény összegét a bankfiókok a termelőszövetkezetek esedékes közép- és hosszúlejáratú hiteleinek törlesztésére fordítják. Azoknak a termelőszövetkezetéknek, amelyek esedékes közép- és hosz- szúlejáratú hiteleiket már visszafizették, elszámolási számlájukon írják jóvá a bankfiókok a kedvezmény összegét. emberibb körülmények között dolgoznának. Ök jól hasznosíthatják majd munkájukat a termelőszövetkezet növény- termesztésében . Az idős gazda tanulmányozta a pártkongresszus anyagát is. Szivesen nyilatkozott erről: „Egyetértek ezzel a politikával és higyjék el jól esik, hogy a párt így gondoskodik a dolgozó parasztságról.” KISS KÄLMÄN Kiss Kálmán gondolatában is a termelőszövetkezet foglalja el a legnagyobb helyet. Erről beszélgettünk véle egy hideg, decemberi estén. — Tudom én azt, hogy az első esztendő nem lesz köny- nyű a termelőszövetkezetben — mondta. — Az új gazdálkodási módot meg kell szokni az embereknek Aztán arról beszélt, hogyan kellene indulnia a szövetkezetnek, mert a vívódáson túl formálják, alakítják már a jövőt is, a cserháthalápi gazdák. — Az én javaslatom az1 lenne az alakuló termelőszövetkezetnék — magyarázta a jó gazda hozzáértésével — szarvasmarhát beállítani amennyit csak lehet. Enélkül nincs pénz, nincs terméshozam emelés — s a maga példáját hozza bizonyítékul, mert most is kilenc marhát tart. Majd tovább beszélt a lehetőségekről, amelyek a termelőszövetkezet előtt állnak. — Lehetne kertészkedni isy Van hozzá jó föld. Nem . . . nem, mi így nem foglalkozunk vele. A dohány megy a faluban, mert a kertészethez sok munkáskéz kell ám. Honnan vegyük mi azt? A termelőszövetkezetben erre is lehetőség lesz. A termelőszövetkezeti tagoknak nem közömbös, milyen vezetőt választanak. A faluban beszélgetik, nem lenne rossz elnök Kiss Kálmán sem. Jó gazda, látszik a földjein, a portáján. — Hát — vakarta meg fejét — megmondom ahogy van, én az első évben tartanék az elnökségtől. Nagy gond az, vezetni, irányítani az emberéket. — Én meg azt mondom — szólt közbe az édesanyja, aki eddig font — jobb lenne a Tolnai Paü ... jobban értené a vezetést. Jó gazdálkodik, a szövetkezetben is megállná a helyét. Így telnek el Cserháthalá- pon az esték. Vitatják hogyan lenne jobb a termelő- szövetkezetben, mert azt látják, hogy számukra ez az egyedüli út, hiszen a párt, a kormány politikájával egyetértenek a cserháthalápi gazdák is. Viczéné — Pátiár * lapzártakor Érkezett: A cikkben szereplő három cserháthalápi dolgozó paraszt aláírta a belépési nyilatkozatot. Ahol mezőgazdászaink tanulnak Minden évben szakképzett mezőgazdasági embereket ad a társadalomnak a Szécsényi Mező- gazdasági Technikum. Jelenleg közel 80-an tanulnak a technikumban, amely a tanulmányok igényelnek megfelelő felszereléssel rendelkezik. A fiatalok a szakmai órákon kívül az általános műveltségüket is gyarapítják. Az Iskolából mind szakmailag, mind az általános műveltség tekintetében felkészült Ifjú sereg kerül ki. A mezőgazdasági technikum mellett működik a tangazdaság, ahol a tanulók elvégzik a mező- gazdasági gyakorlati Ismeretek megszerzéséhez szükséges munkákat, kísérleteket. A fiatalok egy héten egyszer teljes napot töltenek a tangazdaságban, különböző munkákat végezve. KI a növénytermesztésben, ki az állat- tenyésztésben gyarapítja gyakorlati tudását, elsajátítja gyakorlatban is a leghaladóbb termelési módszereket. A tanulók felváltva kerülnek egy-egy üzemághoz. Fehér János másodéves tanuló a ló szervezeti felépítését magyarázza a hallgatóknak. A feleletet Szabó Illés tanár ellenőrzi. tangazgaság több mint három mázsás „Matyi” nevű kanja, amelynek már 87 ivadéka van.
