Nógrádi Népújság. 1959. december (15. évfolyam. 96-103. szám)

1959-12-12 / 99. szám

1959. december 12.

NÓGRÁDINfPÜJSAG

5

Alapvető célkitűzésünk a hozamok növelése

E

termések mellett takarmány- répából 15 mázsa, addig siló- kukoricából 42 mázsa keményítő értéket tudunk előállítani egy holdon.

Már a jövő évben és így most a termelési tervek készítésekor gondot kell fordítani arra, hogy a háztáji állatállomány szükségletét is megtervezzék.

A következő igen fontos feladat a szaporulat százalék növelése, a meddőség elleni küzdelem. A mesterséges termékenyítés széleskörű elterjesztésével célul tűztük ki, hogy

legkésőbb 1962-ben a 103 tehénre jutó borjúszaporulat megyei szinten érje el a 86—87 százalékot.

(Jelenleg 78—80 százalék körül van). A rendszeresen ellő állatok után a tejtermelés növelése a megfelelő takarmányalappal és takarmányfelhasználással már

nem túlságosan nehéz feladat. A vágóállat termelés növelésének az elmondottakon kívül fontos eszköze az átlag vágósúly növelése. Ebből következik, hogy a

szarvasmarha hizlalás számszerű növelésében, de minőségi javulásban is előbbre kell jutnunk.

Hacsak 40 kilogrammal növeljük a szarvasmarhák átlag vágósúlyát, ez évenként további 4000 mázsa húst jelent a közfogyasztás számára.

Szükséges növelnünk a tsz-ek kocalétszámát úgy, hogy a jövő évben 100 kh szántóra 3 darab jusson. A következő években is ezt a szintet biztosítva az állomány jellegét a nagyobb szaporasággal és fejlődési erejével rendelkező húsfajták irányában kívánjuk terelni. A szaporaság növelésével a hizlalási módszer a malackortól való hizlalás széleskörű elterjesztésével a jelenleginek többszörösét adhatják termelőszövetkezeteink a népgazdaság számára.

Javasoljuk tsz vezetőinknek. hogy a termelési tervek készítésénél legyenek figyelemmel ezekre, hogy népünk állati termékekkel való ellátása tovább javuljon.

Horváth Demeter főállattenyésztő

„Az állattenyésztésben alapvető célkitűzés a hozamok erőteljes növelése”. Olvashatjuk az MSZMP Központi Bizottságának a második ötéves terv előkészítéséről kiadott irányelveiben.

A Központi Bizottságot e célkitűzés megállapításánál az vezérelte, hogy az utóbbi három évben kipróbált és helyesnek bizonyult agrárpolitika továbbfolytatásával még jobbá tegyük a közélelmezést, növekedjék az egy főre eső hús, tej, tejtermék fogyasztása, célkitűzés megvalósítása komoly és felelősségteljes feladat. A mezőgazdaságot irányító és a termelőmunkában közvetlenül résztvevő dolgozók szoros együttműködésére van szükség, hogy pártunk irányelvei az állattenyésztés területén is érvényre jussanak a következő években.

A tej, tojás, gyapjú, vágóállat termelés növelése külön- külön is érdemes volna méltatásra, azoban e cikk keretében csak a tej és vágóállat termelés növelésének lehetőségeiről szólok.

1965-re a tehenenkénti tejtermelésnek el kell érni a 2700 litert, állami gazdaságoknál a 3500—4000 litert. A vágóállat termelést 30—33 százalékkal kell emelni, 1954 —1958-as évek átlagához viszonyítva. Megyénk helyzetét tekintve ez annyit jelent, hogy

a második ötéves terv időszaka alatt átlagban évenként 120 ezer hektoliterrel több tej, 14 ezer mázsával több hús (élőállatban számítva) jut megyénk dolgozóinak.

Az alapvető állati termékek termelését csak kisebb részben kívánjuk az állatok számának szaporításával elérni.

Az állatok termelőképességéneik növelését nagyobbrészt az állatállomány minőségi javítása és a jobb takarmányozás révén kell megvalósítani.

E feladat megvalósítása lehetséges. A kitűzött cél reális.

Véleményem szerint mind a tejtermelés, mind a vágóállat termelés tekintetében elsőrendű feladót a kellő takar- ...........

m

ányalap megteremtése. Már|****~***,’~w*******~***~***** a jövő esztendőben érvénye-«

síteni kívánjuk azt az elvet,? Különös érzés járja át ben- hogy a sízálastakarmány tér-1 somét, mikor valami szépet, mő területek valamelyest f jót látok. Olyant, ami nemcsökkenjenek (kivéve a pillan-? csak nekem, hanem mind- góst) és növekedjen az abrak- ? annyiunknak jó. Egyre szebb takarmány termő terület. | valóságokba hajló életünkben Külünösen a kukorica vetés \ mind gyakrabban találkozunk területét szükséges növelni.? a széppel, a jóval.

Emellett fokozottaban el? Kazár határát például falusiak egy része: „Ha majd kialakítását, számbavették a

Hol a szarufa meg a felelősség?

Márkházán az idén iskola épült. Szép, kéttantermes, nevelőlakásos iskola lett volna belőle, s már szép.emberben ott kezdhették volna el a tanítást, ha néhány felelőtlen ember nem esküdött volna az iskola, a márlcházai gyermekek ellen.

Mert mi másnak lehetne nevezni a tanácsi építőipari vállalat eljárását?

Az iskolát még a nyár folyamán elkészítették. Felhúzták a falakat, a vakolást is megcsinálták belülről, sőt mi több a tetőt is feltették az épület felére. Akkor aztán szépen elvonultak, mint akik jól végezték dolgukat, s azóta a fülük botját sem mozgatják az épület másik felének betetőzéséért. Egy napon aztán mégis kivonultak. Anyagot, munkásokat hoztak, mert a belső vakolást tönkretette az őszi eső. Azt csinálták meg újra. A tetőt nem. Az továbbra is maradt ahogy volt.

A gyerekek meg várják, a szűk kis szobában szorongva, ahol jelenleg a tanítás folyik, mikor költözhetnek az új iskolába. Közben újra bejött az esős idő, s ahogy a jelek mutatják Márkházán megint szükség lesz építőanyagra, munkáskézre, mert megint csak tönkre teszi az eső a vakolást.

S mindez kilenc szarufáért történik, mert ennyi hiányzik ahhoz, hogy betakarják az épület másik felét, s néhány embernél a felelősség, a társadalmi tulajdon védelméért. Itt az ideje, hogy az illetékesek ne takargassák tovább azokat, akik felelések mindezért.

V.-né

Egyre népszerűbbek falun is a könyvek

A falusi lakosság műveltségének emelése szempontjából rendkívül nagy szerepe van az olvasásnak. Egyre több azoknak a dolgozóknak a száma, akik nemcsak olvasnak könyvet, hanem vásárolnak is. Persze ebben nagy szerepe van a jó könyvpropagandának. Ennek a kultúrpolitikai feladatnak végrehajtását segítik a földművesszövetkezeti járási könyvesboltok és falusi könyvbizo- mányosok azzal, hogy a könyvet eljuttatják a legkisebb faluba, tanyára.

A könyvbizományosok, a könyvesboltok dolgozói igen aktívan kapcsolódtak be a könyvterjesztési versenybe.

Jelentős eredményeket érnek el a könyvbizományosok a házról-házra való könyv- árusítás során. Ez a módszer megyénkben még csak most kezd elterjedni, de az első eredmények máris azt mutatják, hogy ott, ahol a földművesszövetkezeti igazgatóság elnöke és a dolgozók megértik, hogy

ez elsősorban nem kereskedelmi feladat és minden eredmény sokkal jelentősebb, mint amit a forgalomemelkedés számai mutatnak, ott az eredmény nem is marad el.

• Azonban, ha csak a száA tsz-ek érdekében

A Szécsényi Gépállomás dolgozói teljes egészében elvégezték azokat a munkákat, amelyre a gépállomás a körzetéhez tartozó 11 termelőszövetkezettel leszerződött. Jelenleg a gépállomás körzetében az őszi mélyszántás folyik.

A gépállomás négy brigádja egy hétre előre szervezte meg a munkát. Számbavették egy-egy termelőszövetkezetnél mit kell elvégezniük és ennek megfelelően ütemtervet dolgoztak ki. S hogy időben végezni tudtak, abban sokat segítettek a termelőszövetkezetek is. Ludányhalászi- ban például igyekeztek a betakarítással, hogy a gépállomás gépei nyugodtan dolgozhassanak.

mok tükrében nézzük is ennek a munkának az eredményét, már akkor is képet kaphatunk arról, hány könyv talált gazdára, nem egyszer olyan gazdára, aki most vásárolt először könyvet. Az elmúlt hónapban pl. egynapos könyvterjesztési kampányt rendeztek a földművesszövetkezeti könyvesboltok és bizományosok.

Ez a kampány 35 378,70 forint könyvforgalommal zárult.

Ez egymagában is mutatja, hogy a falusi lakosság érdeklődik a könyv iránt, szeret olvasni. Ez serkentse a könyvterjesztéssel foglalkozó dolgozókat további jó munkára.

Dudás Ferencné

, Mészöv.

Újra munkában a pásztói tejüzem

Üj gépekkel dolgozik a felújítás óta a pásztói tejüzem. Könnyebb és eredményesebb is így a munka.

Nem savanyú a m tej? Így vizsgál- gg jak a tej sav- tartalmát hozzá- :É . értő szakemberek *** az üzemben.

Megfontoltan, okosan cselekedtek

A lovakkal egyelőre fuvain, s a tagság elégedett a munkával. A vetésük már szépen zöldell, hiszen idejében földbekerült a mag. Százötven holdon vetettek őszi búzát és 60 holdon ősziárpát. A földterület többi részét mélyszántják.

Nagyon okosan és ügyesen

kívánjuk terjeszteni olyan ta-| egybeszántották az emberek, a Bera belép, megyünk mi lehetőségeket; az elhelyezést, roznak Az ebből származó é , munkacsapatok

,------^---------------... . ’ ■>•«” n0rn a takarmányszükségletet... pénzből fizettek már a mutt , ,9, , fk. ff a munuacsapaioK

E

lső munkájuk volt, hogy hónapban 20 forintot, mun- ^alakítását az őszi munkák

karmánynövények vetéste-«s ez szemetnyugtató, szép »*• ,Ez ,a Bera: Sza^ ,Ber“ rületét, amelyek egységnyi ? látvány. Ameddig a szem el- István lett a termeloszovet- területről a legnagyobb ta-J iát, egy tagban vannak a kezet elnöke.

takarmányalapot biztosítsanak kaegység előlegként. így

kezdetén. Megállapították, hogy hány fő szükséges a nökarmány értéket biztosítják.tföldek. A mély barázdák fel- Szabó Bera ellenezte kéz- a tervezett állatállománynak, hasznosítják a lóállományu- Allnt.

Kívánatos már a jövő év-| futnak a dombokra, hogy a detben a legjobban a terme- Y°H a tanácsnak közel 200 kát __ tenyésztéshez s ezután a tábori, hogy a tsz fővetésű siló- ? másik oldalon szelíden foly- lőszövetkezet alakítását. Min- hold tartalekterulete. ame- Az allatallomanu elhelve- . . ........ . . .

k

ukorica terület _ érje el az|tassáfc htjukat. den beszélgetés alkalmával lVet

összes szántó négy százaié- j A tavasszal történt M is elmondta: „Mit érünk nyugtartalékterülete, —~ __, , .... , , .

t

akarmánynövényekkel zése még gondot okoz a tag- ^?k föymas kozott elosztotvetettek be. Ságnak, de a tervek megva- tak- kl ho1 akar doíS°zm;

Terület? lósulása megoldja ezt is. A Vannak azért gondok is a

Mikor az aratásra került jövőévi tervek között szere- tsz-ben. Van ugyan néhány

H ls' t tavasztalata eredményei meg- nincs fiatal erő . . .” Lesz sor, a bányászok állták igé- Pe] egy 50 férőhelyes istálló mesterember a tsz-ben, egy

Míg takarmányrépából 250 ? érlelték itt ’ az elhatáro- fiutal erő, mert a község bá- retüket. Társadalmi munká- építésé, amit nagyobbrészt omuves s a nyugdíjas ba**'—? zásia n aondolatot A várt- nvászai védnökséget vállal- val — no meg a termelőszö- társadalmi munkával kíván- nyaszok kozott néhány acso* szervezPt a tanácsvezetők tak a termelőszövetkezet fe- vetkezeti kaszásokkal — le- nak felépíteni. Ebben sokat tushoz erto ember Nagyon

szervezet, a tanacsvezetoK , _ Ez már segítenek a bányászok is, hiányzik egy kovács. A bakát. Ez szorosan összefügg? “. ^“““""7"'' sze~rvél díjasokkal, öreg parasztoka jövedelmezőség kérdésé- az aS Az előző évek *al? Hiába van föld vei is. ?zes iaejen- Azmeiozo _ eve*

ha

? megbeszélték az alapos fel- lett< amit már több elvégzett aratták a gabonát.

biztosítja a takarmányalapot a akik majd lerobbantják a kö- uyaüzem segít ugyan, de ezt

■ ■ - _ . ___7________t.nnnsynr onnminvt nohov monm

ázsás átlagtermés esc tén egy mázsa keményítő érték 418 forintba, addig

ez négyzetes, fészkes siló- fmérés után’a helyzetet í a munka bizonyít. u, ----- ------------------------- .. . ,

k

uk,*, I ZZZXZ ott Sttool Mrd«, 17-énmér alatulö S u. !>« vőSS- TS

számolva 79 forintba ke- ;dofc felszakadtak, Felszaba- közgyűlést tartottak a kazá- k\szen o felertekelesek során uz l9dkk“kEMj° Jerő^' ideia a foaatosok etették a

mío- «rv Vi ?hU * -í 'H idult beszélgetések, izzó viták riak, s megválasztották Sza- 20 par lo került a közösbe A f6rnhJhu>c hn f lovakat Ebből eavenetlenséa

M.g egy holdon ilyen ^g-:következte£ aTnelyekben egy- bő Bera Istvánt elnöknek, tovak mellé 14 tehén és há- 500 férőhelyes baromfiolra [ZZZ^Jbb^yenetlens^---------------------------------------------\re kristályosodott a sokak Megalakult a Zöld Mező Tér- rom pár ökör is került. mar kaptak hitelt is. mdLTis ’óbban kedueze?t á

t által óhajtott, de jó ideig ki meló szövetkezet. Várakozás- Tekintélyes legeloterulet ju- A tervek szépén alakulnak, ., innának A vp7ptn<tén inem mondott óhaj ... sál tekintett mindenki a ve- “ termelőszövetkezet bir- mert a terveknek már reális „3

♦ A községi és bányaüzemi zetőségre, az elnökre, s szét- tokaba. Ezt valahogyan ki alapjuk van. A szépen ala- meaoidódtak a vroblémák

♦ pártalapszervezet, a tanács széledtek volna ki-ki a sa- keB-ett használniuk. „Miért kulo allatallomany, a növenyi elvtársai sok vitát, beszélge- ját munkája után, ha . . . ne luQVcn ebből is hasz- termesztésben elért eredmé- Lelkesedés, szív kellett ehItést folytattak a dolgozó pa- Ez a „ha” döntő fordulópont uunk?" gondolta az elnök, s nyék - bármennyire kezde- hez a munkához, amelyet az

♦ rasztokkal. Meggyőző, érvelő a termelőszövetkezet életében, javasolta: vegyenek borjakat, tiek is biztatóak. Mikor értelem kormányoz. A kazá? félórák, órák voltak ezek. A tsz megalakult ugyan, de Allami hitellel vettek 50 da- a teheneket a közösbe vitték riak megfontoltan, okosan

i Ebben a községben is —, mint a közös munkát csak ősszel raö borjút, s azonnal leszer- 80 liter volt a fejé sí átlag, cselekedtek. Bár őszi kezdéta megyében másutt is, — akarták elkezdeni. Az ' elnök födték. December végén és Azóta már 120-130 literre sű a termelőszövetkezetük, de

»sajátos nehéznek tűnő hely- ekkor kijelentette: ,,Ezentúl funuár elején adják át^ eze- emelkedett^ ez. Három holdon nem gondolná senki, ha az

É. M. Ipari Villany- szerelési Vállalat, budapesti és vidéki munkahelyeire

KERES

JÖL KÉPZETT VILLANYSZERELŐKET, BETANÍTOTT VILLANYSZERELŐKET ÉS VASSZERKEZETI LEMEZLAKATOSOKAT. Jelentkezés: Bp. VII.

Bethlen Gábor u. 21- 23. A munkaügyi osztályon, 7,30—16 óra között.

406

Izetben voltak a termelőszö- abból élünk meg, amit a tér- ke* az állatforgalmi vállalat- takarítottak be cukorrépát, elvégzett munkát, az ered? vetkezeti élet pártolói. Kazá- melőszövetkezetben megter- nuk. Az ezért járó jövedelem két holdon silókukoricát és ményeket látja. A Zöld Mező

I ron is sokan vannak az ipar- melünk. Igaz, csak ősszel in- fényes bizonyítéka a közös egy holdon kukoricát. A ré- Termelőszövetkezet parasztJ ban dolgozó, kevés földdel dulunk, de azért fogjunk akaratnak, szorgalmas mun- paszeletből és a silókukoricá- jainak kezdeti ingadozó álla* rendelkezők, akik kezdetben hozzá már most a munkához.” kának, céltudatos vezetésnek, ból silót készítettek. A ta- potát az ütemes munka vál;azt mondták: „Lépjenek be Meg sem száradt a tinta Az alakuló ülés óta eltelt ü°k levágták azt a kukorica- tóttá fel. Az eredmények tal először a dolgozó parasztok, az alakulási jegyzőkönyvön, néhány hónap, amely idő szárat is, amelyet egyénen- núskodnak erről.

Iakiknek több földjük van. már arról beszélgettek, ho- alatt kevés volt a közös kfn\ kinthagytak a földeken. Munkaszerető, dolgos emgyan indulnak meg ősszel, munka, hiszen szétszórt par%Ök a föld megművelői.”

♦ A megalakításra váró tsz Földjük szépen van, de eh- cellákon dolgoztak, mégis a

• tagsága egyre szaporodott, hez állat is kell. Már akkor határ a közös erőfeszítések i Kezdetben azt rebesgette a tervezgették az állatállomány képét mutatja.

Ároksilót építettek, s közel berek közössége a Zöld Mező 300 köbmétert silóztak be. Tsz. Sokan tanulhatnak tő- A Kisterenyei Gépállomás lük. gépei dolgoznak a tsz földje- PADÁR ANDRÁS