Nógrádi Népújság. 1959. december (15. évfolyam. 96-103. szám)

1959-12-09 / 98. szám

2 NÖGRADINÉPÚJSÁG 1959. december 9. Győzedelmeskedtek a megszokás, az előítéletek felett — A szügyi kommunisták az átszervezés sikeréért — Szügy községben a dolgozó parasztok zöme a termelőszö­vetkezetet válastzotta. A kö­vetkező gazdásági évben a szügyi gazdák a lovat felcse­rélik az olcsóbban és jobban dolgozó gépekkel, a kisparasz­ti gazdálkodást a nagyüzem­mel. Hogy Szügy községben így döntött a a dolgozó pa­rasztság, abban legfőbb ér­demük a pártszervezeteknek — a községi és a tangazda­ság pártszervezetének egy­aránt — van, melyek tagjai,— meggyőző, felvilágosító szóval segítették könnyebbé tenni a választást a falu dolgozó pa­rasztjainak, segítették győ­zelemre vinni a józan ész sza­vát, a megszokás, az előíté­letek felett. A megyei pártaktíva érte­kezlet után Szűgyben a köz­ség és a tangazdaság kom­munistái taggvűlésen beszél­ték rneg a szervezéssel kap­csolatos feladatokat. Felmér­ték a falu dolgozó parasztjai­nak a helyzetét, számbavet- ték azt is, kikre számítanak e munkában. Mert a korábbi tapasztalatok azt mutatják, akkor érhetnek el tartós eredményeket e téren, ha a mezőgazdaság szocialista át­szervezését az egész falu ügyévé, társadalmi üggyé te­szik. Kialakították a 20—25 főből álló aktívahálózatot, melyben a párt és a község vezetői mellé bevonták a nép­front, a KISZ képviselőit, a pedagógusokat, egyszóval va­lamennyi társadalmi szervet. Az aktívákat aztán megbeszé­léseken, összejöveteleken ké­szítették fel a munkára. Rendkívül sokat használt az átszervezés ügyének, a vezetők, a párttagok, a ta­nácstagok, példamutatása, akik aktívan kivették részü­ket a dolgozó parasztok kö­rében végzett felvilágosító politiai munkából. Mielőtt azonban kiindultak a község­be, maguk is aláírták a termelőszövekezeti belépési nyilatkozatot, ezzel is jelezve, hogy meggyőződésük a dolgo­zó parasztoknak a termelő- szövetkezet, a nagyüzem je­lenti jövőjüket, boldogulásu­kat. Segítettek e munkában a balassagyarmati KTSZ és a szénbányászati tröszt vállala­tainak kommunistái. Amikor megérkeztek a községbe, a pártszervezetek és a község vezetői tájékoztatták őket. a község helyzetéről. Az agitá­torokból csoportokat alakí­tottak olymódon, hogy két- három elvtárs mellé egy-egy helyi aktívát adtak és így in­dultak el ezek a csoportok nap-nap után, hogy elbeszél­gessenek a dolgozó parasz­tokkal jövőjükről, a termelő- szövetkezetről. Ahol első szó­ra nem írta alá a nyilatkozatot a dolgozó paraszt, kétszer-há- romszor is felkeresték, türel­mesen beszélgettek vele és kö­zülük legtöbb előbb, vagy utóbb megértette, hol a he­lye. Kiálltak a termelőszövet­kezet, a nagyüzemi gazdál­kodás mellett azon dolgozó parasztok is, akik meggyőződ­tek már korábban a termelő- szövetkezet helyességéről és az aktívákkal együtt járták a falut, hogy mielőbb vilá­gosságot gyújtsanak a pa­rasztember fejében, hogy azok megtalálják a számukra egyedül járható utat. Az átszervezés irányítója, motorja Szügy községben a kommunisták, a pártszerveze­tek voltak. Délutánonként a két pártszervezet titkára Hrapan és Kuszi elvtársak hívták össze a községben dol­gozó elvtársakat, hogy meg­beszéljék a tapasztalatokat, azt hogyan vélekednek a köz­ség dolgozó parasztjai a ter­melőszövetkezetről, mi tartja őket vissza az elhatározástól, hogy aláírják a belépési nyi­latkozatot. Azt elismerik, a község egyénileg dolgozó pa­rasztjai, hogy a nagyüzem­ben gazdaságosabb, eredmé­nyesebb a paraszti munka. A példáért nem kellett messzire menniök. A szügyi tangazda­ság valamennyi növényféle­ségnél magasabb átlagtermést ért el, — évekre visszamenő­leg — mint a község egyéni­leg dolgozó parasztjai, pedig hasonló minőségű földön gaz­dálkodnak. Ez a helyzet az állattenyésztésnél is. Aztán jónéhány dolgozó paraszt a pártszervezet kezdeményező­re Csehszlovákiába látogatott, ahol újra csak saját szemük­kel győződhettek meg a nagyüzemi gazdálkodás fölé­nyéről, a kisparaszti parcellá­val szemben. A megszokás, az előítéletek ellen vívtak ke­mény csatát a szügyi elvtár­sak, a dolgozó parasztok meg­nyeréséért és munkájuk nem volt eredménytelen. A következő gazdasági év­ben munkához kezd a ter­melőszövetkezet, nem szab­dalják már apró parcellák a szügyi határt. S ha a terme­lőszövetkezet megszilárdítá­sából — a szövetkezeti pa­rasztok munkája mellett — ugyan úgy társadalmi ügyet csinálnak a szügyi elvtársak, mint az átszervezést azzá tet­ték, erős, szilárd lesz a ter­melőszövetkezet, gondtala­nabb a sövetkezeti tagok jö­vője, amelyet maguk válasz­tottak. Vné Megalakul a nyomolvasó parancsnokság * Megyénk úttörő csapatai­ban megkezdődött a nyomol­vasás. A munka segítésére a kö­zelmúltban alakult Salgótar­jánban a nyomolvasó pa­rancsnokság. A parancsnok­ság tagjai között úttörő vezető 1919-es vöröskatona, pedagó­gus, gyári dolgozó és gazda­sági vezető egyaránt meg­Űj ifjúsági brigád alakult Üj KISZ-brigád alakult a Zagyvapálfalvi Táblaüveg­gyárban. A fiatalok a párt- kongresszus alatt határozták el, hogy brigádot alakítanak. Hatan vannak a vágóműhely­ből s célul a termelékenység növelését tűzték ki. Vállalják, hogy a napi csomagoláshoz szükséges ládát és szalmát szállítják. S ami újszerű a vállalásukban, a brigád vala­mennyi tagja részt vesz az oktatásban. Továbbá reggeli idő alatt általános műveltsé­gük növelésére rendszeres fel­olvasásokat tartanak, s ezen­kívül havonta három filmet néznek meg közösen. Az új ifjúsági brigád nagy lendülettel látott munkához, s az eltelt pár nap alatt máris jelentős eredményt érték el­Nagyobb felelősséget a pártoktatás iránt A pártoktatás alábbi hírei többségükben negatívak. S bár a pártoktatásunkra nem ezek a jellemzőek, mégis szükségesnek tartjuk ezek le- közlését, hogy a hibák fel­tárásává! minél szűkebb térre szorítsuk a pártoktatásban megmutatkozó fogyatékossá­gokat. * A kisterenyei MÁV fűtő­ház és állomás pártszerve­zeténél most látszik meg, hogy a pártoktatás szervezése alkalmával főképpen a szám­szerűségre törekedtek. Töb­ben vannak, akik jelentkez­tek ugyan a pártoktatásra, de iránta nem éreznek elég felelősséget. Az Időszerű kérdések tanfolyamán az ere­detileg jelentkezett 32 hall­gatóból például a legutóbbi foglalkozáson mindössze 13 fő jelent meg. * A Salgótarjáni Üveggyárban a 432 jelentkezőből 366-an jelentek meg a legutóbbi párt­oktatási foglalkozáson. Igen rossz képet mutatott a mar­xizmus—leninizmus tanfolyam II. évfolyamának létszám­alakulása, amelynél a beszer­vezett 70 főből mindössze 47 fő jelent meg. Ez a tény arra hívja fel a figyelmet, hogy a gyár vezető beosztású dolgozói körében is szükség van a pártoktatási fegyelem és felelősségérzet megjavítá­sára. * Még a pártoktatási év be­indulása előtt olyan határo­zatot hozott a Nógrád me­gyei Párt-Végrehajtó Bizott­ság, hogy a pártoktatásban résztvevők számára az okta­tási napokon fűtött helyisé­get kell biztosítani. A Salgó­tarjáni Szolgáltató Vállalat­nál azonban megfeledkeztek az oktatás e fontos követel­ményének biztosításáról. Az Időszerű kérdések tanfolya­mának hallgatóit hideg, fű- tetlen helyiség várja. található. Tervüket már el­készítették, amely egy évre határozza meg feladataikat. Van-e lesújtóbb valami annál, ha valaki segítségért fordul valakihez és segítés helyett gúny tárgyává, nevetsé­gessé teszik?' így járt a napokban Tóth László, a Vas- ötvözetgyár kétsze­res kiváló dolgozó­ja. Egy hónappal ezelőtt elromlott a rádiójuk és segít­ségért a Salgótarjá­ni Finommechani­kai Vállalathoz for­dultak. — Majd nézzen be a napokban! — Mondták amikor fájó szívvel átnyúj­totta a Tóth csa­lád kedves esti szó­rakoztatóját. Idős „jószág,” megszolgálta már a magáét, de a leg­kedvesebb bútorda­rabja a lakásnak. Még egy napig is nehéz nélküle meg­lenni. Ezért egy hét elteltével Tóth Lász­ló már bekopogott a Finommechanika ajtaján. Emberségesen! — Majd jöjjön szombaton! — Mondták az első látogatás után. Az­tán: — nézzen be egy pár nap múlva! És ismét: — talán majd a közeli na­pokban! . . . S amikor Tóth László úgy érezte, hogy eljött az ideje a legutóbb beígért közeli napoknak, ismét felkereste a Finommechanikát. — Nézze meg a műhelyben — mond­ták neki előzéke­nyen. És bement a műhelybe. Köszönt, majd fürkésző te­kintete pillanatok alatt megtalálta egy sereg néma rá­dió társaságában a kedvenc készüléket. — A rádióm sor­sa felől érdeklőd­ném — kezdte Tóth László. A válasz el­tért a kérdéstől. — Mi az maga nem tud köszönni? — nézett rá mogor­va tekintettel a töb­biek által vezető­nek titulált vékony­arcú, göndörhajú férfi. — De kérem én köszöntem, — mond­ta meghökkenve, s a jelenlévő idősebb nőszemély is bizony­gatta, hogy illedel­mesen köszöntötte a bentlévőket Tóth László. De a vezető hajthatatlan volt. — Mit szólna ha én bemennék a ma­ga lakásába, és kö­szönés nélkül elkez­denék nézegetni, ku- tatgatni jobbra- balra. Mint akit lefor­ráztak, úgy állt a rádiójavító műhely ajtaja előtt Tóth László. A „vezető” meg így játszott az ingerlő szavakkal. — Hogy melyik az a rádió? Ez az ócs­ka? Nézd már azt a régi rossz dobozt akarja velünk meg­csináltatni! Mi az ilyesmivel nem fog­lalkozunk! Ez már több volt, mint forróvíz! Tóth László nem hitt a fülének. Nem hitt annak, hogy ami itt történt, az élő való­ság. Hiszen ma már nem így beszélnek az emberek. No meg aztán egy hó­nap után most jön­nének rá, hogy en­nek a rádiónak rosszabb a doboza, mint a többiének. Ehhez kellett az egy hónap, hogy véleményt alkossa­nak a rádiódoboz­ról? De hiszen akár­milyen is az a do­boz, olyan jó szol­gálatot tett a csa­ládnak, amellyel a legnagyobb elisme­rést érdemelte ki. És Tóth László nem mentegetőd- zött. Nem mente­gette kedves tulaj­donát. Azért sem tett szemrehányást, hogy egy hónapig itt tartották és rá sem néztek az „ócska” dobozra. A hóna alá fogta és elindult vele oda, ahol gúnyolódás helyett megértőén fogadják. S az új helyen így közöl­ték gazdájával a rá­dió leletét: No en­nek nem nagy baja van! Majd rendbe- tesszük a trafóját. Most dél van — hunyorította össze a szemét — jöjjön el érte úgy este fél 8 tájban. Jó kis rá­dió ez! — rósz — játék- és ajándék VÄSÄR A SALGÓTARJANI MŰVELŐDÉSI HÁZBAN A Salgótarjáni Művelődési Otthon kiállítási termében ka­rácsonyi játék- és ajándékvá­sárt rendezett a Salgótarjáni Kiskereskedelmi Vállalat. Két helyiipari vállalat munkájáról A balassagyarmati helyiipari üzemek számos terméket ké­szítenek és szolgáltatást végez­nek a lakosság igényeinek köz­A Vegyesipari Vállalat a kong­resszusi munka­verseny során eddig 192 ezer forint értékű anyagmegtakarí­tással dicsekedhet. Ehhez nagymér­tékben hozzájá­rultak az olyan dolgozók, mint Gyurján János épületlakatos, aki a kongresszus időszaka alatt az eddigi 12 darab helyett 15 darab gépkocsi oldal­magasítót készí­tett hetenként, más egyéb mun­kák mellett. vetlen kielégítésére. A kong­resszusi munkaverseny itt is szép eredményeket hozott. A Bútorgyártó Vállalat termelési tervét rendsze­resen 10—12 szá­zalékkal túltelje­síti. Egy hónap alatt például 20 ezer forinttal csökkentették az önköltséget. Petői János asztalos, aki a Lantos-bri­gád tagja, már a övő évi feladatok előkészítésén dol­gozik. A gyár ugyanis 1960-ban 900 darab újtípu­sú, ízléses kombi­nált szekrényt ké­szít majd. Felemelték a Szovjef Híradó példányszámáF Immár harmadik éve, hogy megjelenik a Szovjet Híradó, a Magyar—Szovjet Barátság Társaságának lapja, amely e három év alatt rangos helyet biztosított magának sajtóter­mékeink között. Ha az olvasó a lap szem­nek tetsző többszínnyomású borítólapját fellapozza, válto­zatos témákat, színes, érdekes olvasmányt talál, amelyekből egyre mélyebb és teljesebb képet alkothat magának a szovjet nép életéről, eredmé­nyeiről. A lap legnépszerűbb rova­tai: Utazás a Szovjetunió tér­képén, Szovjet városok, Tech­nika-tudomány, Múzeumi sé­ták, Film, Színház, Sport, Gyermekoldal, amelyek szóra­koztatnak, s egyben gazdag is­meret anyagot is nyújtanak. A Szovjet Híradó Szerkesz­tősége, az olvasók igényeinek megfelelően, felemelte' a lap példányszámát. A 24 oldalas Szovjet Hír­adó színes képekkel havonta kétszer, 1-én és 15-én jelenik meg. • . Előfizethető a Kossuth Könyvkiadó megyei és kerü­leti kirendeltségeinél és a helyi postahivataloknál. &&tít agyak, liáromnap&s sötétség meséje Kétségbeesett arcú assZony- nyal találkoztunk a múlt hét végén az egyik község föld- művesszövetkezéti boltjában. A hangja reszketett, szeméből a riadalom tükröződött. — Elfogyott a gyertya, mi lesz most velünk? — ismétel­gette a kérdést, de a boltos megnyugtató választ nem tu­dott adni• A riadt kérdésre felfigyeltem én is. Szinte ön­magámtól kérdeztem, miért kell itt a gyertya, amikor minden házban villany vilá­gít? — Rövidesen megtudtam a választ. Három napig tartó sötétség kezdődik december 8-án. A Nap nem kel fel, csillagok és Hold nem törik meg ezt a sö­tétséget, de még a villany sem, mert ez a poklok sötét­sége lesz, amely fojtóan ne­hezedik az emberiségre. E sö­tétség nem tűri az ember ál­tal kiagyalt fényforrásokat. Csak azok élik túl e rettene­tes időt, akiknek házában szentelt gyertya ég! Ekkora tragédiát mióta em­ber él a földön, nem élt át az emberiség! Poklok sötét éje, gyilkos ördögök ülnek tort azok felett, akik télvíz idején szentelt gyertya nél­kül maradtak. önkéntelenül is kikívánko­zik a kérdés. Kinek az agyá­ban született meg ez a sötét ügy? Kinek az érdeke az, hogy sötétség legyen a vilá­gon? Feltétlen azoknak. akik megszokták a sötétséget, akiknek szemét bántja a fény. a haladás, a műveltség fénye. Akik e sötétség mesé­jét kitalálták, talán maguk sem hisznek benne, de ter­jesztik, mert azt gondolják, ha mindenki erről beszél, ak­kor talán „csodát tesz az Űr”, s kinyilatkoztatja magát a világmindenség. Tehát az egyesek által óhajtott sötétség hivatalosan tegnap kezdődött. Ügy lát­szik, a kétségbeesett arcú asz- szony túlélte a vészt, de a sötétségtől sohasem szabadul­nak meg azok, akik ezt az együgyű mesét kitalálták és terjesztették, még akkor sem, ha vagonszámra égetik éjjel­nappal a szentelt gyertyákat. (Szokolyai) É. M. Vegyianyag Nagykereskedelmi Vállalat 3. sz. salgótarjáni fiók­telepe 1959. év decem­ber hó 28, 29, 30, 31- én tartja az évvégi leltárát. A fenti napokon az árukiadás szünetel. 408. Vegyianyag Salgótarján É. M. Ipari Villany- szerelési Vállalat, bu­dapesti és vidéki mun­kahelyeire KERES JÖL KÉPZETT VILLANYSZERELŐ­KET, BETANÍTOTT VILLANYSZERELŐ­KET ÉS VASSZER­KEZETI LEMEZ­LAKATOSOKAT. Jelentkezés: Bp. VII. Bethlen Gábor u. 21- 23. A munkaügyi osz­tályon, 7,30—16 óra között. 406

Next

/
Oldalképek
Tartalom