Nógrádi Népújság. 1959. december (15. évfolyam. 96-103. szám)

1959-12-05 / 97. szám

2 NÖGRÄDINÉPÜJSAG 1959. december 5. (Folytatás az 1. oldalról) Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa után bizonyos pártok, közöt­tük a mi pártunk is, bizo­nyos nehézségekkel találko­zott, bizonyos lázas tüneteket mutatott. De minden a szer­vezet erejétől, attól függ, mennyire képes az ellenállni a betegségnek. A Szovjetunió Kommunista Pártja elsőnek mutatott példát a személyi kultuszból származó összes hibák bátor és éles elítélé­sére. Ez helyes is, bár egye­sek azt mondták, hogy a szo­cialista országok társadalmi életében jelentkezett bizonyos bonyodalmak pártunk XX. kongresszusától erednek, hogy nem kellett volna olyan éle­sen felvetni a kérdést. Nem, elvtársak, ezt így kel­lett tenni. Meg kellett tisz­tulni, és meg kellett szaba­dulni minden lerakódástól. Ahogyan egy művésznek el kell tüntetni a képről az idő nyomát, hogy az teljes szép­ségében rágyoghasson, ugyan­úgy nekünk is el kellett ta­karítanunk bizonyos dolgo­kat, hogy megmutassuk az alkotó marxizmus—leninizmus igazi arcát. Ismét hangsúlyozom, külön­böző mértékben mindegyik párt átélte ezt a lázas állapo­tot, de a láz utón szerveze­tünk még erősebb lett és nég magabiztosabban hala­dunk a Marx, Engels, Lenin mutatta úton, megyünk előre, a kommunista társadalom felépítése felé. (Hosszan tar­tó, viharos taps.) Az osztályharc a szocializmus építésének idején Nem akarok még egyszer visszatérni az 1956-os ma­gyarországi eseményekre, nem akarok a múlton rágódni, de meg kell mondanom, hogy a magyarországi ellenforradal­mi lázadás tanulságainak nemcsak helyi, nemcsak ma­gyar jelentősége van. E ta­nulságokat nem hagyhatja fi­gyelmen kívül a többi kom­munista és munkáspárt sem. A magyarországi ellenfor­radalmi lázadás tanulságai­ból néhány fontos következ­tetés adódik a szocializmus építése időszakának osztály­harcára. Pártunk XX. kongresszusa helyesen bírálta J. V. Sztá­linnak. azt a hibás tételét, hogy amint növekszenek a szocialista építés sikerei, éle­ződik az osztályharc. E tétel bírálata azonban távolról sem jelenti azt, hogy tagadnánk az osz­tályharc szükségszerűségét a szocializmus építésének korszakában. A Szovjetunió és a népi demokratikus országok szo­cialista építésének tapaszta­latai meggyőzően megerősí­tették azt a széleskörűen is­mert lenini tételt, amely sze­rint a proletáriátus diktatú­rájában nem szűnik meg az osztályharc, hanem csupán más formákat ölt. Ezen túl­menően egészen nyilvánvaló, hogy a proletariátus diktatú­rájának erősödése és a szo­cialista építés sikerei szaka­datlan változást eredményez­nek az osztályerőviszonvok- ban a szocializmus javára, csökken az ellenséges osztá­lyok maradványainak ellen­álló ereje. Ez volt az osz­tályharc fejlődésének általá­nos tendenciája azokban az országokban, amelyek a szo­cialista fejlődés útjára lép­tek. A fejlődés azonban nem halad egyenes vonalban, a szocializmus építésének idő­szakában az osztólyharc a belső és külső körülmények ilyen vagy olyan változásai folytán egyes időszakokban erősödhet, és a fegyveres összeütközésig menő, legéle­sebb formákat is. ölthet, amint ez 1956-ban Magyaror­szágon is történt. Ügyünk szempontjából hiba lenne megfeledkezni a magyarorszá­gi ellenforradalmi lázadásnak erről a fontos tanulságáról. A szocializmus ellenségei most sem mondanak le a szo­cialista tábor szétzúzására irányuló terveikről, és ter­mészetszerűleg a gyenge lánc­szemeket keresik ebben a tá­borban. Szeretnének egyen­ként leszámolni a szocialista országokkal Figyelnünk kell erre a veszélyre, mert ez nem alaptalan, és mindent el kell követnünk, hogy el­lenségeink reménykedését kioltsuk, hogy az ilyesféle reményeket meghiúsítsuk. Ezekben a gálád tervekben az imperialista törekvések és remények szövetségese csak ostobaságunk lehet. Ha elbizakodunk, ha veze­tésünkben hibákat követünk el, ha eltorzítjuk a marxiz­mus— leninizmusnak a szoci­alizmus és a kommunizmus építéséről szóló tanításait, a kommunizmus ellenségei ki­használhatják ezeket a hibá­kat, amint az 1956-ban tör­tént. Erőnk leküzdhetetlen Most külön-külön mind­egyik szocialista ország és az egész szocialista tábor olyan hatalmas, hogy erőnk leküzdhetetlen. De még egy­szer hangsúlyozni _ kell, ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy az ellenség nem fogja az aknamunka módszereit alkalmazni mindegyik orszá­gon belül, nem próbálja az egyik szocialista országot szembe állítani a másikkal, hogy ezzel gyengítse a szo­cializmus erejét. Tekintetbe kell vennünk, hogy a szoci­alista országok szembeállítá­sára, a testvéri, baráti kap­csolataik meglazítására irá­nyuló törekvés az ellenfelünk által vezetett osztályharc egyik formája. Ezért jelen­tik a proletár internaciona­lizmus megdönthetetlen elvei a nemzetközi kommunista mozgalom legfőbb, mellőzhe­tetlen törvényét. A szocialista rendszer nagy előnyeinek ésszerű felhasz­nálásával, a szocialista világ­tábor sokoldalú erősítésével következetesen, alkotó szel­lemben kell megvalósítanunk a szocializmus és a kommu­nizmus építéséről szóló leni­ni tanítást, a leninizmus mestereinek kell lennünk, nem szabad elmaradni és nem szabad előrefutni, hogy egy hasonlattal éljek: egy­máshoz kell igazítanunk órá­inkat. Ha egyik vagy másik ország vezetősége elbizako­dik, ez csak az ellenség mal­mára hajthatja a vizet. Eb­ben az esetben maguk a szo­cialista országok, maga az a vezetőség fog segíteni ellen­ségeinknek a szocializmus el­len, a kommunizmus ellen folytatott harcukban. Ezt pe­dig nem engedhetjük meg. A Szovjetunió, a Magyar Népköztársaság és valameny- nyi szocialista ország szoci­alista építésének tapasztala­tai arra tanítanak, hogy eredményeink annál na­gyobbak és annál szilár­dabbak, minél aktívabbak a dolgozó tömegek, minél teljesebben figyelembe ve­szik alapvető létérdekei­ket, minél nagyobb ér­vényesülési lehetőség nyí­lik a nép alkotó kezde­ményezőkészsége előtt. A szocialista országok terv- gazdálkodása, kölcsönös segí­tése és a gazdasági építés gyakorlati tapasztalatainak kicserélése meggyorsítja elő­rehaladásunkat a nagy cél felé. A szocialista gazdasági élet fellendítése szempontjá­ból óriási jelentőségű az anyagi érdekeltség lenini el­ve. A leninizmus azt tanítja, és a szocialista építés gya­korlata megerősíti, hogy a dolgozóknak munkájuk ered­ményeihez fűződő anyagi ér­dekeltsége nélkül nem lehet felemelni az ország termelő­erőit, szocialista gazdaságot teremteni és elvezetni az em­berek tízmillióit a kommu­nizmushoz. Az önök pártja Központi Bizottságának beszámolója meghatározza a fő feladato­kat az ország szocialista gaz­daságának fejlesztésében, ki­jelöli a népgazdasági tervek őszinte szívvel kívánjuk az Népköztársaság történelmi jobb. De ez a mi álláspon- sikeres teljesítésének, a nép- önök pártjának, az egész ma- feladatának megoldásában — tunk. Más tárgyaló felek, jólét további fokozásának út- gyár népnek, hogy arasson a szocializmus építésének be- akiknek részt kell venniük jait. újabb győzelmeket a Magyar fejezésében. (Nagy taps.) ezen a találkozón, bizonyos mértékig más véleményt val­lanak. Nekünk természetesen nem kell Csehov Három nővéré­nek főszereplőihez hasonló­an viselkednünk, akik bár­milyen áron szerettek volna eljutni Moszkvába. Mi már régen megmondtuk, hogy a kormányfői értekezlet össze­ülhet Genfben vagy bármely más helyen. Mi akarjuk ezt a találkozót, de azt akarjuk, hogy gyümölcsöző legyen, hasznot hozzon a népeknek. Ésszerűen kell megközelí­A kommunisták a háború legkövetkezetesebb ellenségei Elvtársak! Korunk legfontosabb Ellenségeink az ún. kom- és munista veszélyről rikácsol- legégetőbb kérdése, az egy- nak. De mutassanak nekünk szerű emberek százmillióit az egész földkerekségen akár­foglalkoztató kérdés, a nem- csak egy kommunistát is, aki zetközi feszültség enyhítése, háborúra uszított volna, a háború elhárítása, a tartós amint ezt Nyugaton jnérték- és szilárd béke megteremtése telenül harcias kedvű tábor- a földön. nokok, sőt államférfiak te­Egyetlen kommunista párt — ha valóban kommu­nista párt — soha és sehol nem jelentett és nem jelenthetett ki olyas­mit, hogy célját háborúk kirobbantása út ián szán­dékozik elérni. A nemzetközi munkás- és volna iff aTokrni szik> akik azt sürgetik, hogy kommunsita mozgalom egyik tenünk az értekezlet összehí­a nagy erőfeszítésekről be- zuho§Í°n a Szovjetunióra és legfontosabb feladatának te- vásának kérdését és figye­szélnem amelyeket a Szov- a szocialista tábor többi or- kinti a harcot a tartós és szi- lembe kell vennünk a többi jetunió "és a többi szocialista szágára az atom- és hidro- ^ ‘S' £ nH, °h^át is’számol‘ ors7á2 37 psvpfpm« hiT+rrn- ■ % , . partok a békéért küzdő ősz- nunk kell velük. ““ genfegyverek halait hozo tér- szes haladó er5k éicsapatá- A szovjet kormány kész ság biztosítására tett. Ez min­denki előtt jól ismert. Meg­elégedéssel állapíthatom meg, hogy erőfeszítéseink nem vol­tak hiábavalóak. A Szovjet­unió lépései, az általunk elő­terjesztett általános és teljes leszerelési program, valamint he. ban haladnak. A békemozgalom korunk legátfogóbb mozgalma Minden nép békét akar, eredménytelen, meghozta a erre a találkozóra abban az időpontban és azon a helyen, amely mindegyik részvevőnek megfelel. Az, hogy De Gaulle elnök­kel való találkozóm időpontja március 15., egyáltalán nem az Egyesült Államokban tett harcol a békéért. A béke- maga gyümölcseit. Elégséges jelenti, hogy a kormányfői látogatásom, Eisenhowerral, mozgalom ma nagy erő, ko- emlékeztetni arra, hogy a vi- találkozóra nem kerülhet sor az Egyesült Államok elnöké- runk legátfogóbb, legnagyobb lág első szocialista állama e találkozó előtt. A kormány­vei folytatott megbeszéléseim tömegeket egyesítő fnozgal- ellen indított külföldi kato- fői találkozó összeülhetne a nemzetközi feszültség bizo- ma, amely politikai nézetek- nai intervenció felrázta min- franciaországi utazásom előtt nyos enyhülését eredményez- tői és meggyőződéstől függet- den ország munkásainak ősz- is, de De Gaulle tábornok a ték. Ez azonban csak a kéz- lenül az emberek százmii- tályöntudatát és a világ kományfői értekezlet előtt det. Sok még az olyan erő, lióit tömöríti soraiban. Fel- munkásai megmozdultak „El akar eszmecserét folytatni amely minden eszközzel meg- becsülhetetlen e mozgalom a kezekkel Szovjet-Oroszor- velem. Ez az óhaja nem alap- kísérli megállítani a nemzet- jelentősége és szerepe. Az szágtól!” jelszóval. Ez a meg- tálán. Mi megértjük ezt és közi feszültség kezdeti eny- imperialista reakció, amely mozdulás betöltötte szerepét, a kellő figyelmet tanúsítjuk hülését és fenntartani a hi- megrémült degháborús hadiállapotot. növekedése a békemozgalom Vlagyimir Iljics Lenin kívánságai iránt. Ez talán láttán, minden mondotta: „Mihelyt a nem- előmozdítja a kormányfői ér­A burzsoá sajtóban nem ke- eszközzel csökkenteni igyek- zetközi burzsoázia feltámad tekezleten a jobb kölcsönös vés koholmány jelenik meg szlk ® mozgalom erejet. Az ellenünk, saját munkásai megértést, külpolitikánkról. Egyesek azt imperializmus ügynökségé _ e fogják le a kezét.” A mun- állítják, hogy a Szovjetunió a 1egkul°nb°z0’:’.b kásosztálynak és más társa­és a többi szocialista ország gyökhöz folyamodik, igyek- daimi erőknek az imperia- azért híve minden kérdés bé- ®z,lk a Pe^zmuzmiisnak es a iista háborúk ellen vívott kés megoldásának, és azért bekeharc kilatastalansaganak harca nem egy ízben komoly javasol általános leszerelést, hangulatai beoltani a tome- akadálynak bizonyult az ag- mert gyenge és fél a kapita- gekbe- resszorok háborús kalandjai­lista világ katonai erejétől. Felteszik például azt a kér- nak útján. Kétségtelen, hogy Mások azt hangoztatják, hogy dést, milyen szerepet játsz- a jelenlegi körülmények kö- a mi békeharcunk sem nem hatnak a kapitalista orszá- zött Minden lehetőséget fel kell kutatnunk, hogy a vitás kérdéseket ésszerű alapon oldjuk meg és ezért számolni kell tár­gyalófeleink kívánságai­val. Mindent megteszünk, hogy ___ összehasonlíthatatlanul r^legtoek ^vadását^8 nem” t öbb, sem nem kevesebb, gok néptomegei a békeharc- megnőtt annak a harcnak a zetközi helyzetben most vi mint manőver, taktikai fo- ban, ha ezekben az országok- jelentősége, amelyet a hatal- iáS0San jelentkezik két irárw gás, hogy valójában fegyve- ban nem a népek döntenek más néptömegek a békéért zal egyfelől nemcsak * né" rés erővel akarjuk az egész a háború és a béke kérdésé- és a biztonságért folytatnak. pek sok állmnférfi és világon elterjeszteni a szocia- ben, hanem a kizsákmányoló Mi továbbra is következe- politikus is elismeri a hideg­lista rendet. Az imperialisták osztályok erdekeit képviselő tesen fogunk harcolni a bé- háború ____ o ly módon igyekszenek be- kormányok Természetesen kés együttélésért, a teljes le- szükségességé^másMő^meg1 feketíteni békeszerető kül- helytelen dolog lenne tagad- szerelésért, az egyetemes biz- fiCT,ro1w« „ feketíteni békeszerető kül politikánkat, hogy különböző m> hogy a reakciós erők a tonságért. koholmányokban titkos indí- aeP®k akarata ellenére kirob- Reméljük, hogy az ezután tékokat és célokat tulajdoni- bánthatnak es nemegyszer tanak e politikának. ki is robbantottak már há­borúkat. Ez azonban egyál- A bebizonyíthatatlant azon- talán nem jelenti azt, hogy ban nem lehet bebizonyítani. a háborúellenes harc valami Nekünk nem kell titkolnunk értelmetlen és reménytelen következő legmagasabb szintű találkozók újabb lépést jelentenek majd ezen az úton. Vannak, akik még mindig figyelhető a nyugati hatal­mak bizonyos köreinek az a törekvése, hogy megállítsák a nemzetközi feszültség eny­hülésének megindult folya­matát és fenntartsák a hideg- háborús állapotot. Erről ta­núskodnak például olyan té­céljainkat. Ezekről a komipu- dolog Az ilyesféle fatalista hidegháború lángját próbál- nyék, mint az a kísérlet, ............................ ' ják szítani és „az erő pozí- hogy újból az Egyesült Nem­nisták már több mint száz nézeteknek, amelyek passzi- ^ ero. P°Z1" u^bol az Egyesült Nem­évvel ezelőtt nyíltan beszél- vitásra kárhoztatják a törne- diójából szándékoznak ^cse- zetek Szervezete elé vigyék semmi közük sincs a tek a híres Kommunista Ki­áltványban. Mi, kommunisták, soha nem titkoltuk és nem tit­koljuk, hogy olyan tár­sadalmi berendezkedés meggyőződéses hívei és aktív harcosai vagyunk, amelyben egyik ember nem zsákmányolhatja ki a másikat, egyik nép nem nyomhat el másikat, ahol minden ember és minden nép számára biztosítva van a szabadság és a boldogság. Éppen ezért a kommunisták a háború legkövetkezetesebb ellen­ségei. A szocialista országoknak geket marxizmus—leninizmushoz. A nemzetközi munkásmoz­lekedni. Ami ezeket illeti, megvitatás végett az úgyne- még egyszer kijelenthetjük vezett magyar kérdést. — a bunkósbot nem segít Kinek van szüksége erre a rajtuk. Mint ismeretes, min- provokációs kérdésre? Vajon galomnak megszületése pilla- den botnak két vége van. azok, akik ezt a kérdést fel- natától fogva elidegeníthetet- Ha botot emelnek a szocia- vetik, valóban azt hiszik, len vonása az, hogy követ- lista országokra, e bot másik hogy e kérdésnek az Egyesült Lw«™ harcolt és harcol vége azok fejére üt, akik vele Nemzetek Szervezetében való hadonásznak. (Derültség, nagy megvitatásával el lehet érni kezetesen az igazságtalan, hódító hábo­rúik ellen. 'Éz a harc nem volt taps.) A lláspontunkí csúcstalálkozót minél előbb! Magyarországon a szocialis­ta vívmányok megszüntetését és a Horthy-rendszer vissza­állítását? Ügy gondolom, hogy a nyu­gati hatalmaknak azok a képviselői, akik felvetik ezt a kérdést, maguk sem hisz­Sajátos időszak van, ami- hogy mostanában enyhült kor az ősz utolsó napjai után a nemzetközi feszültség. beköszönt a tél, viszont a po- Mindenesetre jó szándékkal, nek javaslataik észszerűségé litikai életben nyilvánvaló azzal az óhajjal megyünk az ben. Akik ilyesféle kérdé- felmelegedés érezhető. Ez ilyen találkozókra, hogy meg- sekkel hozakodnak elő, a ré­még nem meleg, még nem vitassuk a megoldásra meg- gi, elavult szellemhez ragasz- inaítö nWnV a tavasz, de a felmelegedés érett kérdéseket, hogy helyes kodnak. De minél hamarabb bnhnníl kirohhantására arra íelei érezhetőek. És az ag- kölcsönös megértésre jus- megértik az ilyen politikusok, nawruK KiroDDantds , , resszív erők nagyon nyugta- sunk, és ami a legfőbb, meg- hogy kivénhedt lóra rakták a f, mripqsyék Rékés lan°k emiatt, mindent meg- találjuk az ésszerű megegye- tétet, annál gyorsabban meg- ecaiit+élési noli ti kánk világos tesznek> h°gy csökkentsék a zést a béke megszilárdítá- szűnik a feszültség és ez elő- érthető A békés Iwütt- hőmérsékletet, erősítsék a sára. segíti majd a jobb kölcsönös élésért a tartós és szilárd fagyot'. De Gaulle tábornok, Fran- megértést, a béke megszilár­hékéért folvtatott harcunk Ez eV. kora tavaszán hasz- ciaország elnöke meghívásé- dulását. (Taps.) „7Afténh etet lenül összefüee a nos talalkozónk volt Macmil- ra a jövő év márciusában sor Bizonyos nyugati politiku- <?7ociah7jnus naev vívmányai- lan.., ú.rra1’ Anglia miniszter- kerül a franciaországi talál- sok megsiratják a magyar­nak védelmével^ elnökével. Ez a találkozás sa- kozóra. A külföldi sajtóban országi ellenforradalom leve­’ játos módon elindította a fel- most itt-ott jelentkeznek rését. De csak sírjon az el­• ^Iiuazt nkactuh es azt akar- melegedést a nemzetközi lég- olyan hangok, hogy mi el- lenség, hullassa könnyeit a ink, hogy az államok egymás körben. Nemrégiben talál- vetettük a kormányfői érte- reakció képviselőinek marok- közötti viszonyában jelentke- koztam Eisenhower úrral, az kéziét közeljövőben való ősz- nyi csoportjáért. Ettől még zo összes vitas vagy megöl- Egyesült Államok elnökével, szehívásának gondolatát. Az diadalmaskodik amunkásosz- datlan kerdeseket békés utón, Ez a találkozó a meleg ame- ilyen állítások nem felelnek tály. a dolgozó parasztság, az tárgyalások utján rendezzek, rikai ősz napjaiban zajlott meg a valóságnak. egész dolgozó magyar nép, Olyan utakat^^kercstunk^es ]e és azt mondhatnám, hogy Mi mindig azt vallottük, amely megerősítette szocia­keresünk továbbra _ is, ame- melegen elbeszélgettünk. lyek. a vitás kérdések meg­oldására elfogadhatók mind a kapitalista, mind a szocia­lista államok számára, hogy megakadályozzuk a háború kitörését. Természetesen azonban soha nem engedünk eszméinken alapuló elveink­ből. Kérlelhetetlenül harco­lunk és harcolni fogunk a Mi a Szovjetunióban úgy véljük — és mások is egyetértenek velünk —, hogy a kormányfői találko- lista vívmányait. Mi pedig zók hasznosak, és hogy mi- örülünk és lelkesen tapso- nél előbb megszervezik eze- lünk ezeknek a sikereknek, két a találkozókat, annál (Nagy taps.) A leszerelés és Nyugat-Berlin kérdése Elvtársak! nak továbbra is azon kell kát a torlaszokat, amelyek a Most minden reálisan gon- munkálkodnia, hogy javul- hidegháború következtében marxista-leninista ideoló- dolkodó politikus elismeri, jón a nemzetközi helyzet, képződtek, és amelyek gátol­giáért, a kommunizmus ma- hogy mérséklődött a nemzet- megszűnjék a feszültség. Ki ják a nemzetközi helyzet nor­gasrendű eszményeinek dia- közi feszültség. Minden poli- kell bontani a csomókat, el malizálását. daláért. (Taps.) tikusnak és minden ország- kell távolítani az útból azo- (Folytatása a 3. oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom