Nógrádi Népújság. 1959. november (15. évfolyam. 87-95. szám)

1959-11-04 / 88. szám

NÓGRÁDI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Népüisu A felajánlások mintegy 75-80 százalékát teljesítették megyénk dolgozói A verseny érték elő bizottság közleménye 48 MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS I.APJA XV. ÉVFOLYAM p8. SZÁM. ARA: 60 FILLÉR 1959. NOVEMB R 3. A megyei pártbizottság mellett működő kongresszusi versenvérlékelő bizottság leg­utóbbi tanácskozásán megál­lapította, hogy megyénk ipa­ri és kereskedelmi vállalatai­nak dolgozói az eddig eltelt időszakban felajánlásuknak mintegy 75—80 százalékát tel­jesítették. A vállalások tel­Eredményesen fej este be munkáját a megyei pártértekeslet Az október 31-én megtartott beszámolók és jelentések elhangzása után november 1-én reggel folytatta munkáját a megyei pártértekezlet. Megyei pártéletünknek e fon­tos vitafórumán számos kommunista emelkedett szólásra, fejtette ki véleményét a párt politikájáról, az elmúlt évek munkájáról és tett értékes javaslatokat a jövőre vonat­kozóan. Az alábbiakban néhány hozzászólásról számolunk be olvasóinknak: NOVÁK JÓZSEF, A MEGYEI FEGYELMI BIZOTTSÁG ELNÖKE: II pártegység megóvásának, a párttagság vezetésének fontos eszköze a fegyelmi munka A megyei fegyelmi bizott­ság az 1958/59-es évben az említett másfél év alatt pártfegyelmi munkáját az osztályharc figyelembevéte­lével, a pártszervezetek meg­erősítése, cselekvőképességé­nek állandó biztosítása, a pártegységnek megóvása és megszilárdítása végső fokon pedig a párt programmjának megvalósítása érdekében, pártánk szervezeti sza­bály z itának alapján vé­geztük, figyelem be véve minden esetben a megté­vedt elvtársak nevelését. A pártfegyelmi ügyek je­lentős részét olyan ügyek képezték, amelyek szereplői az ellenforradalom alatt el­lenségesen, vagy nem kom­munistához méltóan cseleked­tek. Ezek az emberek vagy az ellen éltek fellebbezéssel, hogy nem lettek átigazolva az MSZMP-be, vagy pedig, hogy 'az átigazolásuk után ki lettek zárva a pártból, ami­kor a ténykedésükre fény­derült. A pártfegyelmi ügyek másik részét azok a fel­lebbezettek, vagy felelős­ségre vonásra javasoltak tették ki, akik pártsze- rűtlen viselkedésük m att sokat ártottak a párt­nak, ilyenek voltak azok, akik vé­tettek a szocialista tulajdon ellen, vagy lekorrumpáltak, vagy intrikáltak, részeges- kedtek, verekedtek, vagy er­kölcstelenül éltek. A fegyelmi ügyek időbeni intézése és egyesek időbeni felelősségrevonása erősítette a pártot, mivel látta azt a párttagság, de a pártonkívü- liek is, hogy a mi pártunk funkcióra való tekintet nél­kül felelősségre vonja mind­azokat, akik ártanak a párt­nak, vagyis hogy a párt nem elnéző a hibákkal és a fo­BÓDI JÁNOSNÉ, ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ: Nagyobb megértést, támogatást a munkában Beszédének első részében egyetértését fejezte ki a párt­értekezleten elhangzott beszá­molóval, és így folytatta: — Azok az elvtársak, aki­ket a lelkiismeret vezérel a vezetés módszerének változ­tatására, és javaslatot tesz a munka megjavítására, nem mindig talál meghallgatásra. Ilyen esetek merültek fel az újításoknál, ahol bizony még sok esetben a protekció ér­vényesült. De ezek az esetek mutatják, hogy megfelelő ká­dereket kell beállítani a ve­zető beosztásba és minden intézkedésről tájékoztassák a kommunistákat. Bódi elvtársnő ezután a beruházásoknál mutatkozó egyes hiányosságokra tért ki. Elmondta, hogy az észrevé­teleknek nem mindig tudnak érvényt szerezni, pedig szük­séges volna, mert a minőségi munkában igen súlyos hibák vannak. Majd a hollókői víz­mű építésének kezdeménye­zéséről, az ott tapasztalt megnemértésről szólott. Kér­te, hogy nagyobb megértés­sel kezelje a párt végrehajtó bizottsága az ilyen megmoz­dulásokat. Ezután a nők bevonásáról, a munkába, tett említést. gyatékosságokkal szemben. Ezeket a felelősségre vo­násokat pártunk a mar­xizmus—lenini mus elvi alpjain eszközölte és esz­közli a jövőben is, hogy amíg egy jól dolgozó elvtárs százakat vonz és nyer meg a párt számára, addig egy rosszul dolgozó és hi­bákat elkövető százakat ta­szít el a párttól. A fegyelmi munka végzésé­nél alapul szolgált számunk­ra a pártunk Szervezeti Sza­bályzata, amelyet minden esetben figyelembevéve, majd az említett határozatok fi­gyelembevételével végeztük ezirányú munkánkat és fog­juk a jövőben is. Munkánk során töreked­tünk arra, hogy a vizsgá­lat, de maga a párt­büntetés is pártunk ne­velési eszközét szolgál­ja. Vagyis elv.ársi segít­ség legyen. A képzetlen, de jó szándé­kú, a pártot szerető egysze­rű párttag hibái, vagy mulasztásai elbírálásánál enyhítő körülményként vet­tük figyelembe a gyakorlat­lanságot és becsületes szán­dékát. Minden kérdés el­döntésénél törekedtünk a pártosságra, hogy mindent a párt, a dolgozó nép érdekei szemelőtt tartása mellett bíráljunk el. PINTÉR LÁSZLÓ, A SZOROSPATAKI VEZETŐJE: BÁNYAÜZEM Köszönet a szovjet elvtársaknak Hozzászólása elején arról a munkáról szólott, amelyet az ellenforradalom óta eltelt há­rom év alatt dolgozó népünk a párt vezetésével elért. Szó­lott a szorospataki üzem ered­ményeiről, majd kijelen­tette: — Nem elégedhetünk meg csupán a tervteljesítéssel, mert a márciusi határozat a mennyiségi terv teljesítésén túl sokkal többet ír elő. Ezek­nek a mutatóknak a teljesíté­séért pedig szükséges, hogy a most megválasztott párt- bizottság minden segítsé­get megadjon az üzemek­nek, elsősorban a ter­melés pártellenőrzésén ke­resztül. Ezután a nevezetes évfor­dulóra emlékezett. Kijelen­tette: — A mai tanácskozásunk egy nevezetes évfordulón végzi munkáját. Ezelőtt három évvel, ezek­ben a napokban kaptunk ismét segítséget a baráti szovjet néptől, segítettek abban, hogy meg tudjuk állni helyünket az ellen­forradalmárokkal szem­ben. Ezért azt javaslom a pártér­tekezletnek, hogy a pártérte­kezlet táviratban köszöntse azokat a szovjet elvtársakat, akik a legtöbb segítséget nyújtottak az ellenforradalom leverésében, a gyors konszo­lidáció megteremtésében — mondotta Pintér elvtárs. Pin­tér elvtárs javaslatát a párt­értekezlet egyhangúlag elfo­gadta és táviratban köszön­tötték azokat a szovjet har­cosokat, akik 1956. novem­berében a nógrádi szénme­dencében segítettek bányá­szainknak, dolgozó népünk­nek. BAKOS SÁNDOR CSAPATVEZETŐ VÁJÁR, MÉNKES: A párt továbbra is számíthat a bányászokra A megyei pártbizottság be­számolójával egyetértek és hozzászólásomban elsősorban a márciusi párthatározattal szeretnék foglalkozni. Ami­Szavaznak a küldöttek. kor a párt ezt a határozatot meghozta, szólott Nógrád megye bányászaihoz is. Tud­juk, hogy széntelepeink kaló­riaértéke alacsony, ezért el­határoztuk, hogy megjavítjuk a szén minőségét. Első idők­ben ez igen nehezen ment, nehezen tudtuk megmagya­rázni, hogy minden csilléből ki kell válogatni a követ. Most már a robbantás után nem szállítjuk azonnal a sze­net, hanem megtisztítjuk a meddőtől. Abban a szeren­csés helyzetben vagyunk, hogy az 1,6 százalékos meg­engedett palatartalmat 1,1 százalékra csökkentettük. Versenyt indítottunk a szo­cialista brigád cím elnyeré­séért is. Ménkesen 9 csapat vesz ebben részt. A brigádok azt vállalták, hogy a bánya legrosszabb munkahelyein dolgoznak, ahol azelőtt ala­csony volt a termelés. Ma ar­ról számolhatok be, hogy a legmagasabb százalékot ott érik el. A hozzászóló a továbbiak­ban sürgette a törzsgárdával való jobb foglalkozást, meg­becsülésüket Majd elmon­dotta, hogy a széntelepek feltárására nagyobb gondot szükséges fordítani, mert például Ménkesen is van olyan bányamező, amelyben több a szállító személyzet, mint a szénfal mellett dol­gozó bányász. Ezután elmondotta, hogy a bírálat visszaverésével náluk is lehet találkozni. Előfor­dul. hogy akik szót emelnek a hibák ellen, azoknak kike­resik a legrosszabb munka­helyet. Én is jártam így, mert eltettek egy vizes munka­helyre. A csapatnál bomlás kezdte felütni a fejét, de azt mondtam ne ijedjetek meg, mert meg fog ez változni és megmutatjuk, hogy itt is tudunk eredményt elérni. Most olyan a helyzet, hogy már mindenki ott akar dol­gozni. A bányászok nem szeret­nek sokat beszélni, de meg­fogadják a párt szavát és cselekednek. Ezt tettük a márciusi határozat felhívásá­ra is, mert a szén minősége megjavult. A párt továbbra is számíthat a bányászokra! jesítésében különösen az aláb­bi vállalatok tűnnek ki: NÓGRÁDI SZÉNBÁNYÁSZATI TRÖSZT Bányászaink 8,3 millió fo­rint értékű túlteljesítést vál­laltak, amelyből szeptember 30-ig 17 millió forintot tel­jesítettek. A szén fűtőértéke 31 kalória helyett 55 kalóriá­val javult. Egy tonna szén kitermelési költsége 5,22 fo­rinttal alacsonyabb a terve­zettnél. A szénbányászatban javítani kell még a bányafa felhasználásánál, ahol túllé­pés tapasztalható, és a pro­duktív teljesítménynél, ahol szintén lemaradás van. SALGÓTARJÁNI ACÉLÁRÜGYÁR Az év első kilenc hónap­jában a gyár dolgozói ter­melési tervüket menyiségben 103,8, értékben 106 százalék­ra teljesítették. Az egy fő egy napra eső termelési ér­ték 5,3 százalékkal magasabb a tervezettnél. Költségszint­jük is az előirányzat alatt volt a III. negyedévben, Ugyanakkor azonban kisebb emelkedés tapasztalható a selejtnél. ZAGYVAPÄT FALVI ÜVEGGYÁR A gyár dolgozói tervüket és 50 ezer négyzetméter táb­laüveg terven felüli gyártá­sára vonatkozó vállalásukat 99,7 százalékra teljesítették. Csak 0.3 százalék hiányzik, hogy a kongresszusi felaján­lásuknak ezt a részét végre­hajtsák. Túlteljesítették az önköltség 1 százalékos csök­kentésére vonatkozó felaján­lásukat is, az év eddigi ré­szében mintegy egymillió fo­rintos csökkenést értek el. Az anyagtakarékossági moz­galom nyomán 1,7 millió fo­rint a gyár megtakarítása. MáGYAR V ASÖTV ÖZETG Y ÁR Az év első kilenc hónapjá­ban a mennyiségi tervet 106 százalékra teljesítet'ék, amely több mint 5,1 millió forintos többletet jelent. A termelé­kenység 6,6 százalékkal ma­gasabb a tervezett él. Az első nyolc hónapban túltel­jesítették az önköltség csök­kentésére vonatkozó vállalá­sukat és több mint 3 2 millió forntos anyagmegtakarítást értek el. ZAGYVAPALFALVI BÁNYAGÉPGYÁR A gyár dolgozói a vállalt egy százalék helyett 2,9 szá­zalékkal telepítették túl ter­melési tervüket, amely 1,95 millió forint többlet A ter­melékenység az év eleje óta 3,5 százalékkal növekedett. * Az élenjáró vállalatok elért eredményeihez egyre több más vállalat zárkózik fel. Így pé’dául a Romhányi CserépkályhagyT, amely a vállalt 642 000 Ft helyett szep­tember 30-ig 781 000 forintot teljesített. A Salgótarjáni Erőmű dolgozói a karbantartá­soknál 17 munkanap meg­takarítását vállalták. Ezzel szemben október 10-ig 19 na­pot értek el, amelynek ér­téke meghaladia a 824 000 fo­rintot. A Salgótarjáni Üveg­gyár dolgozói a III. negyed­év végére behozták ételei le­maradásukat és 96,58 szá­zalékos önköltségi előirány­zatukat 93,1 százalékra tel­jesítették, amely jelentős megtakarítást biztosít a gyár számára. A bizottság felhívja me­gyénk dolgozóit, hogy to­vábbra is lelkesen folytassák a kongresszusi munkaver­senyt. A végső értékelésre az 1959-es év lezárása után ke­rül sor. Több mint 2 millió Ft megtakarítás a fiatal újítók hónapján Mint minden évben, ez­úttal is megrendezte a me­gyei KISZ-bizottság a fiatal újítók hónapját. Az újítási hónap július 20-tól szeptem­ber 20-lg tartott. A KISZ felhívására valamennyi üzem­ben versenyt kezdeményeztek a fiatalok a több és jobb újítási javaslat megszületé­séért. Az újító hónap ered­ményét a KISZ megyei bi­zottsága a napokban össze­gezte. Az újító hónap során KISZ- fiataljaink 53 újítási javas­latot nyújtottak be. Ha az elmúlt év ered­ményét is figyelembe vesszük, akkor a jelen­legi eredmény közel 80 százalékkal jobb, mint ta­valy. 1958-ban ugyanis a beadott Javaslatok száma csak 35 volt, s elért népgazdasági megtakarítás 685 ezer forint volt. Most az összegszerűség­ben is lényeges emelkedés történt. Az elfogadott és be­vezetésre alkalmasnak talált újítások évi várható megta­karítása 2 232 000 forint. S ez háromszorosa az 1958-évi eredménynek. A fiatal újítók között 20 ezer forint újítási díj kerül kifizetésre. Nem volt ritka az olyan üzem mint például az Acélárúgyár, ahol 18 újítás született 360 000 forintos nép- gazdasági megtakarítással. A ZIM salgótarjáni gyáregysé­gében 167 215 forintos meg­takarítást értek el hét fiatal újításával. összegszerűleg a legjobb «reímcnyt a bányagép­gyárban érték el 1 092 500 forinttal. A legjobb eredményt elérő fiatal új'tókat a KISZ me­gyei bizottsága most a közel­jövőben még külön jutalom­ban is részesíti, melynek ki­osztására a közeli napokban kerül sor. A gabona 80 százalékát gép vetette termelőszövetkezeteinknél Október utolsó napjaiban szerte a megyében meggyor­sult a vetési munka, A ba­lassagyarmati, a pásztói és a rétsági járásban a termelőszö­vetkezetek az őszi vetést 98— 99 százalékban már elvégez­ték. Ezekben a járásokban mintegy 70 holdon kell még földbe tenni a gabonát, hogy végezzenek a vetési munkála­tokkal. A salgótarjáni és a szé- csényi járásban, a karancs- keszi és a kisterenyei gépál­lomások körzetében lemara­dás mutatkozik, melynek oka egyrészt a betakarítási munkák vontatottsága, más­részt pedig az, hogy a járás két gépállomása a szükséges gépeket később tudta a ter­melőszövetkezetek rendelkezé­sére bocsátani. Október végéig megyénk gépállomásai több mint 8500 holdon végezték el a vetést. Sokat segítettek e munkában a termelőszövetkezetek ló­fogatai, lófogatos vetőgépek­kel 2364 holdon tették földbe a gabonát. A vetési munkák 80 százalékát gépekkel végez­ték. A kezdeti lemaradások ellenére jól dolgoznak az utóbbi időben a kisterenyei gépállomás traktorosai, ugyan­is 2400 holdon gépi vetést vé­geztek. Az elkövetkezendő napok­ban a gépállomásoknak még 1200 holdon kell elvetniök, hogy befejezzék a munkát ter­melőszövetkezeteinknél. A ve­tés meggyorsítása érdekében helyes lenne, ha a termelő- szövetkezeteink a betakarítási munkákat mielőbb befejeznék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom