Nógrádi Népújság. 1959. november (15. évfolyam. 87-95. szám)

1959-11-04 / 88. szám

2 nógrádi népújság 1959. november 3. POTHORNIK JÓZSEF, A KÖZPONTI BIZOTTSÁG TAGJA, A NÓGRÁDI SZÉNBÁNYÁSZATI TRÖSZT IGAZGATÓJA: Nagy feladatok várnak bányászainkra az ötéves tervben Pothornik elvtárs felszóla­lásának bevezető részében fog­lalkozott azokkal az erőfeszí­tésekkel, amelyeket megyénk bányászai tettek az ellenfor­radalom leverése után a szén- termelés megindításáért és fejlesztéséért. Megemlítette, hogy az ebben végzett jó munka eredményeképpen 1957-ben a tröszt elnyer­te a Minisztertanács és a SZOT vándorzász iáját. Ismertette azokat az intézke­déseket, amelyeket a párt és a kormány a bányászattal kapcsolatban hozott és ame lyek a bányászokat az őket megillető helyre állították. — Az elmúlt három évben széntermelésünk évről évre emelkedett és ebben az év­ben átlagosan napi 1064 va­gon szenet termelünk. Ezzel párhuzamosan javult a terme­lékenységi mutató is. Az 1957. évi 946 kg'/műszak összüzemi teljesítménnyel szemben eb­ben az évben 1005 kg/műszak összüzemi termelést értünkéi. Pártunk márciusi határozata újabb feladatot tűzött elénk. Bányászaink vállalták, hogy ez évben az előírtnál 25 ka­lóriával jobb minőségű szenet termelnek. Megfogadták, hogy csökkentik a szén ön­költségét, az anyagköltségek — elsősorban az import bá­nyafa és áramfelhasználás — útján. Vállalásunkat mind a mi­nőség iavításában, mind az önköltségben teljesí­tettük. Az év végéig eredetileg vál­lalt 8,3 millió forint terven felüli nyereséggel szemben eddig 17 millió forintot ér­tünk el. Azonban hiányos­ságok mutatkoznak a bánya­fa és az áramfelhasználás te­kintetében. Ezeket megfelelő intézkedésekkel az év végéig még fel kell számolni. Előreláthatólag az év végé­ig mennyiségi tervünket 60 —70 ezer tonnával telje­sítjük túl, terven felüli nyereségük elén a ZZ—23 millió forintot. Az ötéves terv irányelvei­ről szólva Pothornik elvtárs elmondotta, hogy a feladatok megvalósításában elsősorban a kommunistáknak kell élen­járniuk. Példamutató mun­kával kell lendületet adni és magun kai ragadni a tömege­ket célkitűzéseink valóravál- tásáért. A nógrádi bányá­szoknak az ötéves terv során tovább kell emelniök a ter­melékenységet, fokozni a gé­pesítést, s elsősorban a nehéz fizikai munkát jelentő szén- felrakást, jövesztést kell gé­pesíteni. A terv a dolgozók anyagi és kulturális szükség­leteinek kielégítését is szol­gálja. A tervezett intézkedé­sek közül ki kell emelnem, hogy a bányászatban is be­vezetik a rövidített munka­időt. Ez nálunk először a kányási üzemben valósul meg. Az ötéves tervben a minő­ség javításában kell további eredményeket elérni. Javíta­ni kell a munkavédelmet, biztonságosabbá, és könnyeb­bé kell tenni a bányászat munkáját. Növelni kell a korszerű biztosítási eljárások arányát. El kell érnünk, hogy a beruh .zásokra és felújí­tásokra rendelkezésre álló összegeket a legésszerűb­ben használjuk fel. MeffCTvőződésem, hogy bá­nyászaink, kommunistáink élenjárnak e feladatok meg­valósításában. mb azik János A KÁNVASI BÁNYAÜZEM IGAZGATÓJA: Pártszervezetünk behatóan foglalkozik a termelési feladatokkal Örömmel közlöm, hogy szombat reggelig bányászaink 103 százalékra teljesítették a tervet. Emögött megvan a mi­nőségi tervteljesítés is, ugyan­is hónapról hónapra 70—80 kalóriával haladjuk túl mi­nőségi előirányzatunkat. Ha­sonlóan jól alakult többi mu­tatónk is, az önköltség ki­vételével. A termelési költsé­gek túllépésének megvoltak az objektív okai, azonban ha ügyesen gazdálkodunk, más helyen kereshettük volna meg az önköltség leszorításának lehetőségét. A vezetőségvá­lasztó taggyűlés határozata alapján vállaljuk, hogy a hátralevő két hónapban be­hozzuk ezt a lemaradást és féléves szinten 50 fillérrel csökkentjük egy tonna szén kitermelési költségét. Ennek érdekében már intézkedést tettünk. Az elmúlt hét folya­mán bevezettük a vastámos biztosítást, amellyel havonta 130—150 köbméter bányafát sikerül megtakarítani. Körül­tekintően korlátoztuk más anyagok felhasználását is. A tervteljesítés nemcsak a műszaki vezetők feladata. Ma már nálunk a műszaki vezetés a pártszervezettel szorosan együttműködve dol­gozik, megbeszélik a felada­tokat, külön-külön kitűzzük a pártszervezet számára is a munkát. A szoros kapcsolat, az elvtársi együttműködés te­heti csak lehetővé, hogy üzemük teljesítse azt, amit tőle elvárnak. Nincs egyetlen pártvezető­ségi ülés,. aktívaértekezlet, taggyűlés, ahol részletesen, behatóan ne foglalkoznánk a termelés kérdésével. Ezek- után párttagságunk, mint egy harci csapat indul a kitűzött feladatok végrehajtására. Mrázik elvtárs a továbbiak­ban Nagybátony bányaváros problémáiról szólott. Sürget­te, hogy az új település, amelynek 4500 lakosa van, vízellátása minél előbb nyer­jen megoldást. A város kul­turális kérdéseiről szólva el­mondotta, hogy mennyire szükség lenne egy megfelelő kultúrház építésére. Kérte, hogy ehhez a felsőbb szer­vek fokozottabb segítséget nyújtsanak a bányavárosi ve­zetők és dolgozók számára. rezsnak andras, A NÓGRÁDI BÉKE TERMEI.ÖSZÓ VETKEZET ELNÖKE: nyerjük meg a fiatalokat a termelőszövetkezetnek Rezsnyák elvtárs hozzászó­lásában elmondotta, hogy a nógrádi Béke Termelőszövet­kezet az alakulása óta eltelt 9 év alatt bebizonyította a nagy­üzemi gazdálkodás fölé­nyét, terméseredményeik jobbak, mint a faluban egyénileg gazdálkodó dol­gozó parasztoké. Búzából es árpából -o, rozs­ból pedig 12 mázsa volt a holdankénti átlagtermés az idén. Szép eredményeket érnek el a termelőszövetkezet állat­tenyésztői is. Az állattenyész­tés a termelöszöveiKezet fő üzemágát képezi. A tehené­szetben 3 8üo liter tejet ad egv-egy tehén átlagosain, s igen jól jövedelmez a sertés- állomány is. A helyes agró- és zoo- technika alkalmazása, va­lamint a tagok becsüle­tes munkája hozta a nö­vénytermesztés és az ál­lattenyésztés eredményeit. Rezsnyák elvtárs végezetül a falusi fiatalokról szólt. Olyan lehetőségeket kell te­remtenünk, hogy a fiatalok megszeressék a termelőszö­vetkezetet és szívesen marad­janak falun. Vezető elvtársaink az elnökségben. Balról jobbra: Kristóf István, az Elnöki Tanács titkára, Pothornik József elvtárs, a Központi Bizottság tagja, Cser Gyula elvtárs, a megyei tanács elnöke és Czottner Sándor elvtárs nehézipari mi­niszter. HAJZSER JÓZSEF, A 33-AS AKÖV IGAZGATÓJA: Eredményeink elérésében döntő szerepe van a kongresszusi munkaversenynek Most feltétlenül a három­éves terv túlteljesítése a fel­adat, mert csak így tudunk magasabb kiindulási alapot teremteni az új ötéves terv végrehajtásához. A kongresszusi munka­verseny is bizonyítja, hogy dolgozó népünk vállalja és végrehajtja a Központi Bizottság hatá­rozatában megjelölt fel­adatokat. Ez tapasztalható a mi válla­latunknál is. A kongresszusi munkaverseny nagyban elő­segítette, hogy az első ne­SZÖCS GYULA, SALGÓTARJÁNI ACÉLÁRUGYÁR: Ä termelés pártellenérzése terjedjen ki i tevékenység minden vonalára Szőcs elvtárs a megelégedés hangján szólt arról, hogy igen komoly eredményeket értünk el megyénkben az ipar, mező- gazdaság és a kulturális élet területén és a munka mo­torja, szervezője és irányítója a párt volt. Az ipari termelés­ben igen biztatóak az ered­mények a Salgótarjáni Acél­árugyárban, ahol 1955-höz vi­szonyítva 1958-ban a termelés 102, az egy főre eső termelé­kenység pedig 119 százalékra emelkedett. Jól alakult a gyár munkásainak keresete is. A későbbiekben Szőcs elv­társ arról beszélt, mint ahogy a Központi Bizottság március DR. BARTA RÓBERT, A ZAGYVÁI BANYAÜZEM MUNKAÜGYI OSZTÁLYÁNAK VEZETŐJE: Fordítsunk fokozottabb gondot a pártcsoportokra 6-i határozatában megállapí­totta, fejlődésünk eddigi tem­pója nem volt kielégítő. A kongresszusi versenyben már igen szép eredmények szület­tek az Acélárugyárban is. A termelékenység 3 szá­zalékkal nőtt, az éves exporttervet pedig minő­ségi kifogás nélkül tel­jesítette a gyár. A dolgozók lendülete a meg­levő technikai hiányosságok ellenére is új termelési sike­rekhez vezetett. Az ötéves terv feladatairól szólva Szőcs elvtárs elmon­dotta, hogy reálisak, megvaló­síthatók, de az eredmények érdekében feltétlenül fel kell számolni a veze­tés alacsony színvonalát, Olyan kérdésről szeretnék beszélni, amelynek munkánk­ban az eddiginél nagyobb helyet kell adni: ez a párt­csoportok tevékenysége. A mi üzemünknél is több alap- szervezet van. Tapasztaltam, hogy nem nagy gondot for­dítanak a pártcsoportok munkájára. A pártvezetőség és a tagság között nincs meg az a közbeeső kapocs, amely­re a párt támaszkodhat. A pártcsoportok munkája ab­ban merül ki, hogy beszedik a tagdíjat, esetleg szervezik a taggyűlést. A pártcsoportok tagjai nagyrészükben nem kapnak pártmegbizatást. Ne­künk arra kell törekednünk, Szorgalma­san jegyze­telnek a küldöttek. hogy a pártcsoportokon ke­resztül mozgósítsuk a párt­tagságot. A pártcsoport jó munkája hozzájárulhat ah­hoz, hogy a párttagságunk bátran mondja el vélemé­nyét, aktívabbak legyenek a taggyűlésen, fellendüljön a politikai munka tekin­tetben szükséges, hogy elter­jedjenek a jó tapasztalatok, a helyes munkastílus. Ezzel összefüggésben be­szélt Barta elvtárs a párt­vezetőségi tagok, a pártbi­zalmiak továbbképzésének kedvezőbb biztosításáról. A továbbiakban elmondot­ta, hogy a tröszt vezetésének összevonása hasznos volna politikai és gazdasági okok­ból is. Gazdasági tekintetben jelentős megtakarítást bizto­sítana. Politikai okból pedig azért, mert a vezetés köze­lebb kerülne az élethez, po­litikailag és szakmailag kép­zett vezetők kerülnének Köz­vetlenül a termeléshez. Majd arról beszélt, hogy a szoci­alista címért küzdő brigádok milyen fontos szerepet tölte­nek be. A pártszervezeteknek többet kell törődniök ezek­kel a brigádokkal, hogy be­tölthessék azt a feladatot, amelyet a szocializmus épí­tése, az új embertípus kiala­kítása tekintetében vállaltak. a lemaradást a műszaki fejlesztés te.’ületén és a fizikai erőkifejtés helyett nagyobb szerepet kell adni a gépeknek és a termelés pártelienőrzésé- nek is élő valóságnak kell lennie, s ki kell hogy terjedjen gazdasági tevékenységünk minden vonalára. Hogy mindezekben előbbre jussunk, a szó legigazibb ér­telmében tanulni kell, mert így nem tévedhetünk el az építés bonyolult kérdéseiben, a problémák között. így nem fordulhat elő, hogy a Köz­ponti Bizottság határozatai míg lejutnak a munkapadok­hoz, más értelmezést nyerje­nek, mint amit azok tényleg tartalmaznak. Számvetés... gyedévi több mint 1,1 millió iorintos ereomenyromiassal szemuen a másodot es hai- madiK negyeuevet mar nye­reséggel zárj ük és végered­mény oen a narmadnt ne- gyeaev végéig lzi ezer forint ereamenyjavuiast érjünk el. Lemaradásunk benozasa kizárólag csak anuaü Kö­szönném, núgy uoigozo.nk magukévá tei.ék a már­ciusi párthatározatot. Vállalatunk vezetosege, párt­ós szaKszervezeti bizottsága azon munkálkodik, hogy a kongresszusi versenyhez szük­séges műszaki feiteteieket biztosítsa dolgozóink szamá­ra. Dolgozóinkban él a ver­senyszellem. Ezt példázza, hogy a múlt hét folyamán párt­tagságunk kezúemenye- zésére megindítottuk vál­lalatunknál a kongresz- szusi hónapot. Kommunistáink elhatározták, hogy az önköltség csökkenté­se érdekében a közvetlen és közvetett anyagköltségeknél 376 ezer forintos megtakarí­tást érünk el az év további két hónapjában. Még számos tennivaló van, hogy a fuvaroztatók igényeit kielégítsük és kulturáltabb közlekedést biztosítsunk. Ne­hézkesen megy a dolgozók magánfuvarozásának kielégí­tése. Különösen nehéz felada­tok előtt állunk jelenleg a csúcsforgalom idején. Segít­séget várunk a polgári jára­tok további bővítésében is, mert egyes járatoknál a túl­zsúfolt autóbuszokra nem tudjuk felvenni az utasokat. Dolgozóink kérelmét tolmá­csolom, hogy a lakás kiosz­tásánál vállalatunk dolgozóit fokozottabban támogassák. A megyei pártértekezlet küldöttei ízléses borításban, mintegy 120 oldalon kapták kéz­hez a Megyei Statisztikai Igazgatóság kiadá­sában azt a jelentést, amely megyénk ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi és kulturális fejlődését példázzg a tények, adatok, számok, szemléltető ábrák erejével. A dicséretes kezdeményezés jelentőségét külön emeli az a tény, hogy ez a kis füzet a rendelkezésre álló adatoktól függően már a Horthy-rendszer és közvetlenül a felsza­badulást követő időszakok fényeivel hason­lítja össze a mostani állapotokat. A küldöt­tek általában ismerik megyénk, a járások, üzemek, falvak életét, eredményeit és prob­lémáit, ebből a füzetből azonban összegezve, egységbe foglalva mérhetik fel azt a hatal­mas fejlődést, amelyet megyénk elért és amelyek létrehozásában a küldötteknek is igen nagy részük van. Számvetés az MSZMP kongresszusa előtt — ezt a címet viseli a füzet. És mert a számvetés nemcsak rögzíti az elért eredmé­nyeket, hanem a tények, adatok alapján a szerzők következtetéseket is levonnak, utal­nak néhány olyan legfontosabb feladatra, amelyek megvalósítása együttes erőfeszítést követel megyénk valamennyi dolgozójától. Nehéz lenne még csak vázlatosan is, csak néhány adatot kiragadva érzékeltetni és be­mutatni e könyv tartalmát. Mégis helyén­való, hogy a rövid cikk keretében is egyes elgondolkoztató tényeket, megállapításokat idézünk a füzetből. Például az elmúlt 9 év során szénbányáink fejlesztésére 467,4 mil­lió forintot fordított államunk. Az Acéláru­gyár 155,9, a Vasötvözetgyár 44,1, a Zagyvapálfalvi Üveggyár 63,6, A Nógrád- kövesdi Kőbánya 55,2 millió forintot költ­hetett ebben az időszakban ugyanerre a célra. Iparunk 1958. évi termelése a felsza­badulás előttinek több mint háromszorosa volt. Ezzel párhuzamosan nagymértékű emel­kedés történt a termelékenységben is. Mint hazánkban, úgy megyénkben is megszűnt a munkanélküliség, új gyárak, iskolák, kórhá­zak és lakások épültek. A füzet nagy meg­győző erővel beszél ezekről, kimutatva, hogy megyénk dolgozói ma jobban élnek, mint eddig bármikor, egészségesebb, kultúráltabb körülmények között. A mezőgazdaságban is emelkedtek a ter­méshozamok, javultak az életkörülmények. 1959. március 31-én a megye összes terüle­tének 48,8 százaléka a szocialista szektorhoz tartozott. A tények bizonyítják, hogy a ter­mésátlagok gyorsabb ütemű emelése, a ma­gasabb hozamok, elsősorban az állami gaz­daságban és termelőszövetkezetben valósul meg. Eredményeikkel igazolják, hogy a me­zőgazdaság jövője az az út, amelyen ők járnak. A több tízezer adat és tény feldolgozása, értékelése, valamint összegezése a Statiszti­kai Igazgatóság dolgozóinak elismerésre méltó munkáját jelzi. A füzet jó hozzájá­rulás a pártkongresszusra történő felkészü­léshez, áhhoz, hogy az ország, a megye, a dolgozó nép ügyeinek intézésében minél tá­jékozottabbak legyenek azok, akiket a tiszt­ségviselés bizalmával tüntettek ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom