Nógrádi Népújság. 1959. november (15. évfolyam. 87-95. szám)
1959-11-18 / 92. szám
AZ MSZMP NÖGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XV. ÉVFOLYAM, 92. SZÄM. ARA 60 FILLÉR 1959. NOVEMBER 18. Az év végéig a megye községeinek mintegy 86 százaléka VILLAMOSÍTVA LESZ Nagyobb önállósággal, több saját erővel a korszerű, szocialista mezőgazdasági nagyüzemek kialakításáért Kormányhatározat a termelőszövetkezetek gazdasági rcegerisítésáfcez ts fejlesztéséhez Hyújtott állami támogatásról A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának irányelvei hűen tükrözik népgazdaságunk f jl sz- tésének főbb mutatóit. E ek között szerepel, hogy az elkövetkező évre telj sen be fejezik a falu villamosítását. Ez nem könnyű feladat, hiszen a vi’lamosítás terén is pótolni kell azokat a hiányosságokat, amelyeket a múlt rendszer nekünk örökül hagyott. A villamosításnak a háború előtti időszakát elsősorban a tőkések haszonra váró törekvése határozta meg. Elsősorban ott villamosítottak, ahol a birtokviszonyok, vagy az egyes vállalatok ipartelepei ezt könnyűvé tették, ahol kevés beruházás volt szükséges, ahol a villamosítás az ő szemszögükből nézve gazdaságos volt. Ezért a legtöbb villamosítás a (Tudósítónktól) A Zagyvapálfalvi Bánya- gépgyár dolgozói a pártkongresszus tiszteletére kongresz- szusi hónapot indítottak be. Dudás István esztergályos brigádja például újabb vállalást tett, hogy a KM. típusú görgők alkatrészeit 48 perc helyett 40 perc alatt készíti. Ehhez a nemes versenyhez kapcsolódtak Tavaszi László, Halmosi Ferenc és Kométh Zoltán, akik a DUB típusú görgőik alkatrészeinek normaidejét 15 perccel csökkentik. Kérdi István gyalus a BSZ. szalag-csapágy gyalulásának normaidejét 20 perccel csökkenti. A vállalatnak az anyagszállítás igen nagy problémát okozott, mivel a szállítás csak 1 darab Diesel-motorral rendelkezik. Uramecz József lakatos brigádja, hogy az anyagszállítási problémát megoldják, társadalmi munkában vállalták, 1 darab motormozdonyt elkészítenek, ugyanakkor a villanyszerelő csoport társadalmi munkában elvégzi a villanyszerelési munkát. Surányi Imre lakatos brigádja ugyacsak társadalmi munkában vállaldunántúli megyékben történt, az egyházi és dzsentri , birtokok jellegzetes területein, míg a legkevesebb villamosítás a szegényparaszti lakosú és munkáslakta területeken. Ezek közé tartozott Nógrád megye is. 1945 előtt a megye településeinek csak 18 százalékát villamosították. Ezt is ott, ahol a tőkések és földbirtokosok érdeke ezt megkívánta. A felszabadulás után a villamosítási politika fő irányelveként a régen elkövetett hibák kiküszöböl'se, az elmaradott területek nagyfokú villamosítása következett. 1945—49 között a községek 12 százalékát villamosították. 1949. és 1959. között, tehát tíz év alatt a megye községeinek mintegy 51 százalékába vezettek be villanyáramot. ta a vállalat területén lévő szerelőcsarnok tetőzetének készítését. Mindezeken felül részt vesznek a rajzolvasó tanfolyamon, illetve szakmailag tovább képzik magukat. Dolgozóink vállalásaikat megtették, azonban a kiértékelés, az eredmények a népszerűsítése igen nehezen megy. Helyes volna, ha az illetékes szervek erre is nagyobb gondot fordítanának és rendsze- resn értékelnék az elért eredményeket. Megyénkben a lakosság helyi szükségletének jobb kielégítésében jelenleg 21 ktsz működik közre. Sajnos azonban még nem a legmegfelelőbb körülmények között, nem a legmodernebb eszközökkel dolgoznak ezek a ktsz-ek. Egyikük-másikuk különösképpen elmaradt a fejlődésben. Ennek érdekében a Kisipari Szövetkezetek Nógrád megyei Szövetsége ötéves tervet dolgozott ki 1959— Az 1959. évi községi villamosítási tervben öt kö ség villamosítása szerepelt, de ezen leiül három községet terven felül villamosí'ottak. Ez évben tehát újabb nyolc köz- sí gben gyulladt ki a villany, amely körülbelül 1600 családot érint. 1959. végéig a megye önálló közigazgatással rendelkező településének körülbelül 86 százalékán lesz villany. A második ötéves tervben pedig — a párt központi bizottságának irányelvei szerint — befejeződik az egész országban a még hátralévő falvak villamosítása. Mindezek mellett azonban még egyéb más villamosítási tevékenység is folyik a falvakban. Évente szinte 8—10 kilométeres villanyhálózat bővítést végeznek a villamosított községekben. Ez évenként 400—500 családnak biztosít villamosenergiát. Villanyhálózat bővítésben első sorban azok a községek részesülnek, melyeknek igénye régebbi keletű és ahol a legtöbb a bekapcsolódó új fogyasztók száma. De végeznek a községek hálózatbővítést ezenfelül a községfejlesztési alap terhére is. A párt Központi Bizottságának kongresszusi irányelvei szerint tehát a következő években, újabb, komoly erőfeszítések lesznek az országban, befejeződik még a villanynélkül levő falvak villamosítása is. 64-re, amely először is a most meglevő hiányosságok megszüntetésére hivatott. Egyik legelső terv, hogy lüoi-ig a létszámot növelni kell, a terv szerint 376 fővel. Jelenleg 960 a termelő dolgozók száma. A növekvő igényt azonban ez a felemelt létszám sem tudná kielégíteni. Éppen ezért vált szükségessé a műszaki fejlesztés is, hogy olcsóbban, kevesebb emberrel is többet tudjanak termelni. Az ötéves terv évente mintegy másfélmillió forintos beruházást szab meg a ktsz-ek számára megyei viszonylatban. Ezt a pénzösszeget a mű hely viszonyok tökéletesítésére, a gépek korszerűsítésére fordítják elsősorban. A terv legnagyobb része az építőipar fejlesztésére vonatkozik. A jelenlegi 150 létszámmal dolgozó Salgótarjáni Lakáskarbantartó KTSZ-t 400 fős nagy egységre fejlesztik fel és gépesítik a legtöbb munkafolyamatot. így cementkeverőgépek, földmegmunkáló gépek stb. könnyítik majd a sokágú munkát végző, igen fontos feladatot teljesítő ktsz dolgozóinak tevékenységét. Komolyabb fejlődést tesz meg a vasipari ktsz is. A lakatos, műszerész részlegeket fogják elsősorban felfejleszteni. A háztartási gépek ugyanis ma már nemcsak hivatalokban, intézményekben, konyhákon találhatók meg, hanem tért hódítanak a kis családok háztartásaiban is. Esetleges javításuk megnövekedett feladattal látja el a műszerész ktsz dolgozóit. A termelőszövetkezetek számszerű növekedésében, szervezeti és gazdasági megszilárdításában az idén jelentős eredményeket értünk el. Kü’önösen régi termelőszövetkezeteink növelték tovább ebben az évben gazdálkodásunk színvonalát és a tagság jövedelmét. E jelentős fejlődéshez hozzájárult a 3004/1958., valamint a 3004/1959. kormányhatározat is. A termelőszövetkezetek fejlődésében bekövetkezett örvendetes változás, a kis- és középparasztok tömeges belépése és a termelőszövetkezetek gazdasági megerősödése új helyzetet teremtett. Ennek következtében szövetkezeteink ma már nagyobb saját erőforrásokkal rendelkeznek, amelyeknek az eddiginél fokozottabb és ésszerűbb fel- használását az állam sokoldalú gazdasági segítséggel egészíti ki. A kormány támogatása arra irányul, hogy a termelőszövetkezetek mielőbb belterjesen gazdálkodó és jól jövedelmező szocialista mezőgazdasági nagyüzemekké váljanak. Ezt a célt szolgálja a Magyar Közlöny legutóbbi számában megjelent 3004/2/1959. számú határozata a termelő- szövetkezetek gazdasági megerősítéséhez és fejlesztéséhez nyújtott állami támogatásról. A legnagyobb segítséget az új és területileg megnövekedett termelőszövetkezetek kapják. Jelentős támogatást nyújt az állam a termelőszövetkezetek belterjes gazdálkodásának kialakításához. Különösen nagy súlyt helyez a határozat a szövetkezetek talajerőgazdálkodásának fejlesztésére: kedvezményesen kapják a zöldtrágyázásra szükséges vetőmagot, s műtrágyaigényüket az állami gazdaságok mellett, az egyéni termelőket megelőzve elégítik ki. Az ez évben alakult, vagy jelentős területtel megnövekedett termelőszövetkezeteknek az alakulást, illetve területnövekedést követő két éven át továbbra is a nitrogén műtrágya vételárából 25, a foszfor-műtrágyáéból 50, a káli-műtrágya vételárból pedig 75 százalékot engednek el. A talajjavításhoz szükséges anyagokat a rendeltetési állomásra szállítva, az állam továbbra is térítés nélkül biztosítja a termelőszövetkezeteknek, s viseli a gépi talaj- javítás költségeinek 50 százalékát. Igen számottevő a nagyüzemi gyümölcs- és szőlőtermesztés kialakítását elősegítő kedvezmény. Hitelengededés- ben részesülnek többek között azok a termelőszövetkezetek, amelyek rendszertelenül telepített sűrű gyümölcsösüket felújítják, illetve amelyek parlagterületeken legalább 10 katasztrális hold nagyságú gyümölcsöst, vagy szőlőt telepítenek. A megállapított feltételek teljesítése esetén a telepítésre fordított összes költség 80 százalékát kitevő hitel engedhető el. Az öntözött területek növelését elsősorban a meglévő öntözőrendszerek és berendezések megfelelő kihasználásával kell biztosítani. Gondoskodni kell az egyszerű vízszerzési lehetőségek megfelelő hasznosításáról. \ Ennek elősegítésére a termelőszövetkezetek ugyanazokat a hitelelengedési kedvezményeket kaphatják, mint az új öntözőtelepek építésénél. A növényvédelem hatékonyabbá tétele érdekében a termelőszövetkezeteket ellátják nagyüzemi növényvédő gépekkel és a gépvásárlást hitelnyújtással is előmozdítják. Azok a termelőszövetkezetek, amelyek kártevőktől mentes terményt, illetve terméket állítanak elő, a feltételek teljesítése esetén — a rézgálic kivételével — a növényvédőszerek árából 30 százalékos visszatérítést kapnak. Fontos intézkedéseket tartalmaz a határozat a termelő- szövetkezet állatállományának fejlesztéséről is. Legfőbb feladatként a saját tenyésztői munka fokozását és a háztáji állatállomány szaporulatának megvásárlását jelöli meg. A közös szarvasmarhaállomány saját erőből történő fejlesztésének elősegítésére a termelő- szövetkezetek hitelt kaphatnak és hitelelengedésben részesülhetnek. A közös állomány növelése érdekében a termelőszövetkezetek kössenek szerződést tagjaikkal a háztáji gazdaságokban tartott jóminőségű borjak felnevelésére. A termelőszövetkezetek a tenyésztési célokra nem megfelelő, de szaporításra még alkalmas teheneket és üszőket legalább egyszer bor j áztassák le, s akik 127, a rónai bányászok, akik 76 köbméter fát takarítottak meg ebben a versenyszakaszban. A jutalom sem maradt el érte. A tröszt a fatakarékossági versenyben legjobb eredményt elért fizikai és műszaki dolgozók között 30 000 forint jutalmat osztott szét. A III. negyedév jó eredményeit az október havi követte. A kitűzött cél jutalom, a mizserfai kezdeményezés, hogy a hónap egyik dekád- jában visszarabolt fával biztosítsanak a bányászok — elérte célját. Egy hónap alatt újabb 150 köbméterrel nőtt tröszti szinten a megutána hizlalják meg az anyát is, a borját is. A határozat intézkedik a közös sertés-, juh- és baromfiállomány fejlesztésének állami támogatásáról. Továbbra is közép- lejáratú hitelt nyújtanak a termelőszövetkezetbe • bevitt jószág ellenértékének kifizetéséhez, valamint az új és a területileg megnövekedett termelőszövetkezetek részére tenyészállatállományuk kialakításához. A határozat hangsúlyozottan rámutat arra, hogy a szövetkezetekben termelt gyümölcs-zöldségfélék átvételére ösztönző szerződési feltételeket kell megállapítani és gondoskodni kell arról, hogy a szerződésre lekötött egész területről származó árumennyiséget — amennyiben az a minőségi követelményeknek megfelel — átvegyék. Az ipari központok zöldség- és gyümölcsellátásá- nak javítása érdekében mód van ara, hogy a termelőszövetkezetek közvetlenül kössenek szerződést ki kereskedelmi vállalatokkal, földművesszövetkezetekkel, intézményekkel. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek az évi kiadásokhoz szükséges pénzügyi alapot az áru szerződéses lekötésével szerezhetik meg. Szerződés esetén a régi termelőszövetkezetek a várható bevételek 60 százalékának, az új és megnövékedett termelőszövetkezetek pedig a szerződéses fedezet 80 százalékának erejéig rövidlejáratú hitelt kaphatnak. Ez a hitel lehetőséget nyújt a munkaegységelőleg fizetésére is. Amennyiben a termelőszövetkezet teljesíti, illetve túlteljesíti a száz holdra jutó árutermelési mutatót, hitelelengedést kap. Ha esedékes hitele nincs, a kedvezményként kapott összeget a szövetkezet beruházási számláján kell jóváírni. Ezt az összeget a szövetkezet csak állóeszközeinek bővítésére fordíthatja. A határozat megállapítja, hogy a termelőszövetkezetekben végzendő gépi munka továbbra is a gépállomások feladata, ugyanakkor azonban az eddiginél nagyobb mértékben teszik lehetővé a saját gépvásárlást. A termelőszövetkezetek cséplőgép és gabonakombájn kivételével a korábbi megkötések nélkül vásárolhatnak bármilyen mezőgazdasági erőgépeket, munkagépekkel együtt. A termelőszövetkezetek a traktorokat elsősorban saját erőből szerezhetik be. Azok a termelőszövetkezetek, amelyek a gépeket nem tudják telesen saját erőből megvásárolni, anyagi erejükhöz mérten a vételár 75 százalékáig terjedő 6—8 éves be- (Foly tatás a 2. oldalon) takarított bányafa meny- nyisége. A fatakarékosság érdekében újabb műszaki intézkedések is történtek a tröszt bányaüzemeinél. Ezek az intézkedések további lehetőségeket nyújtanak' a fatakarékosság érdekében. Ilyen például az, hogy ma már 6 frontfejtésnél az acéltámos biztosítással kiküszöbölték a fafelhasználást, vagy az, hogy sítással kiküszöbölték a fa- helyett TH-gyűrűket, Moll- íveket, vagy más acéltámo- kat alkalmaznak. A bányászok erőfeszítése, az újabb intézkedések — remélhető — az év hátralevő időszakában további fatakarékossági eredményekhez vezet majd. Látogatás az „ételgyárban" Salgótarjánban már csak .,ételgyárnak” nevezik az £szakma- gyarországi Üzemélelmezési Vállalat hatalmas konyháját. Rá is illik ez az elnevezés, hiszen naponta nem kevesebb, mint kétezer ebédet főznek a vállalatnál, s a város csaknem valamennyi üzemét ellátják ebéddel. A dől gozók három-négy fajta étel között válogathatnak, minden napra biztosítják a háromfogásos ízletes ebédet. Képünkön Ruttkai Mihályné főszakácsnő a levest ízleli, Men- czel Józsefné pedig a levesre ügyel. Évente másfélmillió a KTSx-ek műszaki fejlesztésére Ezért is szükségessé vált e ktsz-ek korszerű eszközökkel való ellátása. Ugyancsak komolyabb fejlődés előtt áll a motorszerelő részleg is, amely az •'« gyarapodó motor- kerékpárok és személyautók javítását is biztosítani tudja majd. Az ötéves terv szerint valamelyest változik majd egyes ktsz-ek profilja. így például egy sor ktsz már 1960- tól exportra is gyártja sajátságos termékeit, szerződést kötve a különböző országokkal. Ezek között szerepel a Nógrád megyei szegkovácsok ktsz-e is. a fatakarékossági versenyben l||||lllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll!llllllll!lllllllllllllllll!llll!llllll^ 30 000 FORINT JUTALOM 150 KÖBMÉTER MEGTAKARÍTÁS ŰJABB LEHETŐSÉGEK A kongresszusi munkaversenyben szénmedencénk csaknem valamennyi munkahelyén azért is harcolnak bányászaink, hogy egy nagyon hasznos kezdeményezés, a fatakarékossági mozgalom is eredménnyel járjon. Már eddig is eredményesnek bizonyult ez a mozgalom, hiszen az első félévi lemaradás után a III. negyedévben már jelentős a megtakarítás. A tervezett 0,712 köbméter helyett 0,708 köbméter volt egy vagon szén kitermelésének fajlagos fafelhasználása. Különösen jó eredményről számolhatnak be a tiribesí bányászok, ahol ez alatt az idő alatt 314, a mizserfaiak, Kongresszusi hónap a Bányagépgyárban
