Nógrádi Népújság. 1959. november (15. évfolyam. 87-95. szám)
1959-11-18 / 92. szám
2 NÓGRÁDINÉPÚJSÁG 1959. november 18. Ahol a második ötéves terv alapjainak jó megteremtésén dolgosnak A vasötvözetgyári pártszervezet munkájának TAPASZTALATAIBÓL Most a pártkongresszus előkészítésének időszakában a vezetőség választó taggyűlések és pártértekezletek után igen sok feladat hárul az újonnan megválasztott vezetőkre. A párttagságtól kapott útmutatásokon kívül, a kongresszusi tézisek a többi között azt a feladatot tűzik az üzemi pártszervezetek elé, hogy azok szervező, irányitó és ellenőrző tevékenységükkel segítsék elő a hároméves terv határidő előtti tejesítését, s ezzel teremtsenek jó alapot a második ötéves terv sikeres megvalósításához, a tervben kitűzött nagy országépítő célok eléréséhez. Ennek a feladatnak sikeres elvégzéséhez olyan politikai légkör kialakítására van szükség, amelyben az üzem minden dolgozója céltudatosan tevékenykedik feladatain, amelyben műszaki és fizikai dolgozók ALKOTÓ EGYÜTMÜKÖDÉSBEN munkálkodnak az elérhető legjobb gazdasági eredményekért. A Magyar Vasötvözetgyár pártszervezetének vezetőit a legutóbbi vezetőségválasztás alkalmával a tagság is figyelmeztette az ilyen légkör kialakítására. A tagság jól emlékezik még az 1958-as időkre, amikor üzemükben maga a pártvezetőség sem volt egységes. Emlékezik az intrikus nyugtalan légkörre, amikor a gyár dolgozói nem tudták egységesen koncentrálni a figyelmüket a legfontosabb termelési feladatokra, s a munka rossz összhangolása, a technológiai folyamatok nem eléggé átgondolt irányítása következtében villamosenergia felhasználási tervüket négy és félmillió kilowattórával lépték túl. Bár ez még 1958-ban történt, de olyan alaposan megbélyegezte az üzem gazdasági helyzetét, hogy nyomait még most is érzi az üzem. A vezetőségválasztást követő első vezetőségi ülésen ezeket számbavette az új vezetőség. Ügy döntöttek, hogy nagy figyelmet fordítanak a párt- szervezet egységére, s ^rra törekszenek, hogy a párt szava minden dolgozóhoz időben eljusson. Hogy megfelelő tájékozottságot nyerjenek, a pártvezetőség sorravette minden olyan gazdasági vezető beszámoltatását, akiknek munkájától függ az üzem gazdasági helyzete. Az elsők között Vendel Géza főművezető elvtársat a termelés állásáról, majd Horinka István elvtársat, a vállalat igazgatóját a rövidített munkaidővel kapcsolatban, a főkönyvelő elvtársat pedig az üzem gazdaságosságának helyzetéről számoltatták be. S miután a szakszervezeti bizottság is beszámolt a munkaverseny állásáról és a vezetőség pontos képet kapott az üzem helyzetéről, megismerve a feladatokat, felkérték Szalai János főmérnök elvtársat, olyan konkrét intézkedési tervek kidolgozására, amelyekből nemcsak a kohó dolgozói, de minden üzemrész, munkahely, sőt a legkisebb egységek is megismerjék feladataikat. A pártvezetőség ezzel azt akarja elérni, hogy az üzem területén MINDENKI TUDJA MIT KELL TENNIE, hogy a kongresszusi munkaverseny sikeréhez minél jobban hozzájáruljon. A pártszervezetnek nagyrésze van abban, hogy az üzem minden egyes dolgozója derekasan kiveszi a részét a kongresszusi versenyből. Vannak, akik vállalt kötelezettségüket teljesítve másodszor. sőt már harmadszor is tettek vállalást. A pártvezetőség arra törekszik, hogy a versenyszervező munka ne- csak abban merüljön ki, hogy a dolgozók szóban, vagy írásban megteszik a maguk felajánlását. Felvilágosító és nevelő munkával, adott szavuk iránt felelősségre nevelik az üzem minden dolgozóját. A pártcsoportok átszervezésénél gondot fordítottak arra, hogy a termelés minden ágában ott legyenek a kommunisták. így akarják elérni, hogy az üzem dolgozói mindig időben tájékoztatva legyenek az üzem politikai és gazdasági helyzetéről. Ennek persze az a feltétele, hogy a pártcsoportok aktív szerepet vállaljanak ebben a munkában. S noha a vezetőségválasztást megelőző időben nem is volt kielégítő a pártcsoportok munkája, ma már rendszeressé váltak a pártcsoportvezetők és a pártcsoportok értekezletei is. A pártcsoportok a taggyűléseket megelőzően rendszeresen megvitatják a taggyűlés elé kerülő problémákat, de az olyan feladatokat is megbeszélik, amelyek az üzem termelésével, gazdaságos munkájával összefüggnek. A pártcsoport értekezleteken rendszerint szóbakerül a munkaverseny helyzete és mindjárt döntenek is afelől, hogy a pártcsoport tagjai mit tegyenek a munkaközben esetlegesen felmerülő hibák megszüntetésére. A Magyar Vasötvözetgyár pártvezetősége ilyen alapos, MEGGONDOLT ÉS MEGFONTOLT MUNKA után pozitiven értékelheti az üzem dolgozóinak a kongresz- szusi versenyben kifejtett tevékenységét. Az energiafelhasználásnál, az elmúlt évSzázegy lezárt munkahely tanulsága Milliókban lehet kifejezni azt az összeget, amelyet népgazdaságunk munkavédelmi beruházásokra, dolgozóink testi épségének védelmére költ. Ezek mellett természetesen nem is egy szerv foglalkozik azzal, hogy ellenőrizze: valóban eleget tesznek-e vezetőink a munkavédelmi feladatoknak, biztosított-e dolgozóink egészségvédelme a munkahelyeken. Nemcsak ezt, de ilyen feladatot is ellát például a Bányamüszaki Kerületi Felügyelőség, melynek munkatársai napról napra járják a bányákat, ellenőrzik a munkahelyeket. Sok esetben szembekerülnek intézkedéseikkel a bányák, üzemek vezetőivel, mert nem engedélyeznek olyan munkahelyeket üzemeltetni, ahol nincs biztosítva a dolgozók egészségvédelme, vagy más műszaki hiányosságok gátolják a biztonságos termelést. Ebben nekik tökéletesen igazuk van! De nincs azoknak a műszaki vezetőknek, akik csak a termeléssel törődnek, s nem az emberek biztonságával. A Bányamüszaki Kerületi Felügyelőség az elmúlt három hónap alatt azért is folyamodott nem kevesebb mint 101 esetben adminisztratív eszközökhöz. A felügyelőség ugyanis 101 munkahelyen tiltotta be a termelést, állította le a munkát, mert elhanyagolták a dolgozók egészségvédelmét. Három hónap alatt tehát, ha kisebb-nagyobb időre is, de 101 munkahely esett ki a termelésből. Érdemes lenne elgondolkodni ezen: nem lenne-e célszerűbb mindjárt olyan munkahelyeket kiképezni, üzembe állítani, ahol a termelés valamennyi feltétele biztosított?! Ügy gondoljuk: megérné! ben tapasztalt nagy túllépéssel szemben ez évben eddig 1 664 000 Kilowattóra energiát takarítottak meg. Az üzem dolgozói a termelési költségek csökkentése érdekében több mint 3 millió forintos felajánlást tettek. Minthogy a termelési költségeik 80 százalékát az anyag- költség teszi ki, a pártszervezet a vállalások alkalmával az alapanyagok mgtakarítá- sára irányította a figyelmet. Az üzemben egész évre 2 380 000 forint alapanyag megtakarításra tettek fogadalmat, de helyette már eddig 3 313 000 forint megtakarítást értek el. A gazdaságos termelésre való törekvésük, tehát sikeresnek mondható. De nem kisebbek az eredményeik tervük túlteljesítésénél sem. Vállalásuk úgy szólt, hogy 3 900 000 forint értékkel tetézik meg eredeti tervüket, de már tervtúlteljesítésükkel is közel 6 és félmillió forintnál tartanak. Az üzem dolgozói tudják, hogy a tervek túlteljesítése és a termelési költségek csökkentése nem egyszerűen termelési ügy. KOMOLY POLITIKAI CÉLKITŰZÉS EZ, amellyel közelebb hozzuk a szocializmus győzelmét hazánkban. Ezt á harcot sikeresen vezetni bizony nem kis feladat. Nagyszerű érzékre, jó vezetőképességre van szükség, ha azt akarjuk, hogy a párttagok és a pártonkívüli- ek, a vezetők és beosztottak ilyen alkotó együttműködésben tevékenykedjenek a feladatok megvalósításán. A Zagyvarónai Magyar Vasötvözetgyár példája arra mutat, hogy itt az új pártvezetőség lelkiismeretesen és sikeresen tevékenykedik a második ötéves terv jó előkészítésén, az üzem egyre kedvezőbb gazdasági életének előmozdításán. Orosz Béla Kormányhatározat a termelőszövetkezetek gazdasási megerősítéséhez és fejlesztéséhez nyújtott állami támogatásról (Folytatás az 1. oldalról) ruházási hitelt vehetnek igénybe. A gépállomások kötelesek a termelőszövetkezetek részére a szükséges gépjavításokat a kedvezményesen megállapított díjért elvégezni és üzemanyaggal, illetve alkatrészekkel is segíteni. A határozat intézkedik a gépi munka díjtételeiről, amelyeket a régi, az új és a területileg jelentősen megnövekedett termelőszövetkezeteknél különböző mértékben állapít meg. A szántás díja normálholdanként az új és — területnövekedésük mértékéig — jelentős területtel megnövekedett szövetkezetek részére gazdálkodásuk első évében 60 forint, a második évben 80 forint, a régi termelőszövetkezetek részére pedig 100 forint. Az ekével végzett tarlóhántás díja holdanként az első évben 30 forint, a második évben 40 forint, a régi termelőszövetkezeteknek pedig 50 forint. A tárcsás tarlóhántás díját ennek megfelelő arányban állapítják meg. A traktorral végzett szállítási munkák díja óránként az új és — területnövekedésük mértékéig — a megnövekedett termelőszövetkezetek részére, az első évben 16, a második évben 24, a régi termelőszövetkezetek részére pedig 32 forint. A kombájnaratás díja egységesen holdanként 180 forint, az aratógéppel történő aratás díja holdanként 130 forint. A ga- bonacséplés díja változatlan marad. A gépállomási dolgozók a termelőszövetkezet terelés- eredményeinek növeléseben és a gazdálkodás fejlesztésében anyagilag is fokozottabban érdekeltté válnak azáltal, hogy a termelőszövetkezetek a náluk dolgozó traktorvezetőket — a tervek túlteljesítése esetén — jutalomban részesíthetik. A saját erőből történő beBefejezték a vetést Megyénk 107 termelőszövetkezete az elmúlt hét végéig — az őszi takarmánykeverék és az árpa után — befejezte a kenyérgabona vetését is. Termelőszövetkezeteinkben az őszi búzával vetett terület meghaladja a 9 ezer katasztrális holdat. Azokban a termelőszövetkezetekben, ahol némi lemaradás mutatkozott a rozs vetésénél, ott több búzát vetettek, hogy ne legyen kevesebb kenyégabona jövőre sem. Termelőszövetkezeteink a száraz ősz ellenére, sem vártak a gabona vetésével. A gépek dolgoztak akkor is, amikor a lófogatokkal képtelenség volt a szántás. Jelenleg az őszi mélyszántás folyik termelőszövetkezeteinkKIGYULLADT A FÉNY HOLLÓKŐN IS Alsótold, Felsőtold, Szúpatak után szombaton ki- gyúlt a fény Hollókőn is és ezzel a villamosított falvak száma megyénkben tovább növekedett. Hollókőn a fény kigyulladását rövid ünnepség köszöntötte, melyen rész vettek az ÉMÁSZ dolgozói is. Bár a belső szerelések még nem fejeződtek be teljesen, csak a hét végére készülnek el. Ennek megtöíténte után a község minden házában kigyullad a villany. ben, s tovább folytatják a korábban megkezdett szervestrágyázást. ruházások elősegítése érdekében az új kormányhatározat 1960-tól kezdve beruházási kedvezményeket biztosít. Kimondja többek között, hogy a hároméves, vagy annál régebben működő termelőszövetkezetek, ha az évenként kiosztásra kerülő jövedelm 10 százalékát meghaladó mértékben eszközölnek saját erőből beruházást, a 10 százalékot meghaladó saját erőből beruházott összeg mértékéig hiíelengcdésben részesülnek a beruházás esztendejében. Az első- és másodéves ter- melöszövetkeze éknél a kedvezmény a saját erőből eszközölt beruházásaik teljes összegéig terjedhet. A hitelelengedés mértéke sem a régi, sem az új termelőszövetkezeteknél nem haladhatja meg az év folyamán megvalósított összes beruházások értékének 50 százalékát. A nagyüzemi szocialista gazdaság kialakításához szükséges beruházási feltételek megteremtése, valamint a termelőszövetkezetek álló- alapjainak növelése érdekében a határozat előírja: továbbra is szem előtt kell tartani, hogy az épí'ési anyaggal központi készletből ellátott beruházási hitelt a jövőben is túlnyomórészt a közös tehénállomány elhelyezésére szolgáló istállók építésére fordítsák. A határozat hangsúlyozza, hogy a növendékállatok, továbbá a sertések és baromfiak elhelyezésére egyszerű épületeket emeljenek saját erőforrásaik legteljesebb kihasználásával. Azokban a megyékben, ahol kiemelkedő jelentőségű a sertéshús árútermelés, a keretek elosztásánál a sertés- tartással kapcsolatos beruházásokat előnyben kell részesíteni. Az állam továbbra is hatékony támogatást nyújt a termelőszövetkezetek szervezeti megerősítéséhez, a vezetés megjavításához. A határozat értelmében az újonnan alakuló, vagy egyébként arra rászoruló terme’őszövetkezetek, — amennyiben a vezetést saját erejükből nem tudják megoldani — az elnöki feladatok ellátására lelkérhetnek és elnökké válasz, hatnak olyan dolgozókat, akik politikai képzettségüknél, rátermettségüknél és gyakorlati ismereteiknél fogva a szövetkezet irányítására alkalmasak. A felkért és megválasztott elnököt a közgyűlés által megállapított munkaegység, részesedés, és egyéb járandóság illeti meg, és ezt a javadalmazást az állam támogatásként 3 éven át kiegészíti. Nagy súlyt helyez a határozat a közös gazdaságok szakszerű - irányítására, így az 500 katasztrális holdnál nagyobb, továbbá a nagyüzemi kertészettel, gyümölcs- termeléssel, illetve öntözéses gazdálkodással foglalkozó kisebb termelőszövetkezetekben agráregyetemi, vagy főiskolai végzettségű, de legalább technikumot végzett mezőgazda- sági szakembert kell állandó jelleggel foglalkoztatni. E szakemberek munkaegység részesedését és egyéb járandóságát az érvényben lévő gyakorlat alapján az állam támogatásként két éven át kiegészíti. A felkért és megválasztott elnököt, az alkalmazott mező- gazdasági szakembert (agro- nómust, könyvelőt), ezenkívül egyéb kedvezmények is megilletik. Termelőszövetkezeteink növekedésével fokozódik az az igény, hogy a szövetkezetek a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek üzemszervezési és üzemrendezési tapasztalatainak felhasználásával gazdálkodjanak. Ennek elősegítésére a megyei tanácsok végrehajtó bizottsága mellett — tanácsadó szervként — 15 tagú termelőszövetkezeti, üzemszervezési szakbizottságot alakítanak. A bizottság elnöke a megyei tanács mezőgazdasági ügyekkel foglalkozó elnökhe’yette e, tagjai a mezőgazdasági intézetek és intézmények, állami, kísérleti, tan- és célgazdaságok üzemszervezési képzettséggel és gyakorlattal rendelkező dolgozói, továbbá tapasztalt, szakképzett termelőszövetkezeti vezetők. A rendelet a továbbiakban a patronázsmozgalom célkitűzéseiről és fontosságáról szól. (MTI) ŐSZINTÉN A SZÉNBÁNYÁSZAT ŰJÍTÓMOZGALMÁRÓL HASZNOS JAVASLATOK NYOMÁBAN Nem lehet azt mondani, hogy szénmedencénk dolgozói az újítások, ésszerűsítések terén nem értek volna még el eredményeket, sőt arra a megállapításra kell jutnunk, hogy fizikai és műszaki dolgozóink a munka valamennyi területén keresik az újat, keresik azt, hogy olcsóbbá tegyék egy tonna szén önköltségét, hogy új módszerek bevezetésével könnyítsék a fizikai munkások tevékenységét. Tehát vannak eredmények. Az elmúlt napokban azonban akár az alapszervi taggyűléseken, akár a járási, de még a megyei pártértekezleten is olyan megállapítást vontak le, hogy az eredmények mellett is nagyon sok a tennivaló az újítások terén, — főképpen a szénbányászatban. Mintha az utóbbi időben béklyóba kötötték volna az újítók kezét MIÉRT CSÖKKEN A GAZDASÁGI EREDMÉNY? Bár a beadott és az elfogadott javaslatok száma nem ezt mutatja, de az elfogadott újítások megtakarított összege már igen! Míg 1958- ban a Nógrádi Szénbányászati Trösztnél 668 beérkezett újításból 375-öt fogadtak el, illetve vezettek be, a megtakarított összeg több, mint 10 millió forint volt, addig az ez évi 672 beadott újításból és a 398 elfogadottból mindössze 3 millió 447 ezer forint az újítások gazdasági eredménye. Újítóink, ésszerűsítő- ink tehát nagyobb gazdasági eredményt hozó újítással már nem foglalkoznak. Erre sajnos meg van az okuk. Vegyünk csak elő két nagyon régi példát, — ami egyébként a pártértekezleten is elhangzott. Szénmedencénkből indult el az az automatizálásra tett újítás, amely a gépkezelők felszabadítását célozza. Ezt az újítást a borsodi szénmedencében ma már sikerrel alkalmazzák, s évente mintegy 2,5 millió forintos megtakarítást érnek el. Mégis — sajnos az újítás szülőhazájában, szénmedencénkben ennek elterjesztéséért semmit nem tesznek. Pedig a borsodi példa azt igazolja, hogy érdemes lenne vele foglalkozni. Nézzük csak a másikat. Máthé Lajos a mizserfai szénbányák dolgozója, ezelőtt csaknem három évvel egy kis munkahelyi szivattyúra tett :avaslatot. A kis szivaty- tvú mintpéldánya elkészült, sőt egyes bányaüzemekben: Mizserfán, Mátranovákon, Zagyván sikerrel alkalmazzák is. Mégis a kis szivaty- tyúk elterjesztése körül valami nagy baj van. Tovább terjesztése nem sikerült, pedig maga az újító tett ajánlatott a sorozatgyártásra és darabját 2 500 forintért — ha túlórában is — legyártanák. Nézzük a harmadikat. Ugyancsak Mizserfán látott napvilágot a Huszár-féle kisméretű farablóvitla. Ezt is alkalmazzák szénmedencénk néhány üzemében sikerrel — azokat, amelyeket még maga az újító Mizserfán gyártott. Alkalmazzák Mizserfán, Mátranovákon, Nagy bátony ban, de még a Középdunántúli Szénbányászati Trösztnél is. A Nagybátonyi Szolgáltató Vállalatnak 20 darabot kellett volna legyártania, de ki tudja mi okból, eddig a vit- lák nem készültek el. Talán az újítás nem lenne jó? Pedig öit darab egy év alatt 590 ezer forint hasznot hozott a Nógrádi Szénbányászati Trösztnek! A Mélyfúró Berendezések Gyára megkezdené a sorozatgyártását. A miskolci egyetem —, mint tervező — még ma sem adattömeg- felelő tervet a sorozatgyártásra. Amit először adott, az nem jó. mert a Mizserfán elkészített összesen 35 kilogrammos súlyú vitla 7 tonnás, míg a miskolciak által tervezett 65 kilogrammos súlyú vitla mindössze 2 tonnás húzóerőt képviselt csak. Vajon mi lesz ennek a vége?
