Nógrádi Népújság. 1959. november (15. évfolyam. 87-95. szám)

1959-11-01 / 87. szám

4 NÓGRÁDINÉPÜJSÁG 1959. november 1. kezelni. Termelőszövetkezeteink gazdasági megerősödését nagyban elősegítette a párt, a foradalmi munkás-paraszt kormány segítségadása a 3004. és 3004/1. számú kor­mányhatározatokon keresztül. E rendeletek által biztosított kedvezmények hatásaként megyénk termelőszövetkezetei az 1958-as év­ben közel 4 millió forint többletbevételhez jutottak. Szép fejlődést értek el termelőszövetkeze­teink az állattenyésztésben, mert a közös szarvasmarhaállomány 41 százalékkal, a ser­tésállomány 13 százalékkal, a juhállomány 21 százalékkal növekedett. A termelőszövet­kezetek tehénállománya minőségi fejlődését a megnövekedett fejési átlag is kifejezi, ami 700 ezer literrel több, mint 1957-ben. Mű­trágya felhasználás 1958-ban kb. 90 kilo­grammal nőtt kát. holdanként, 1958-ra a ka- tasztrális holdra felhasznált műtrágya 114 kg volt. A jobb talajművelésnek, a több szerves- és műtrágya felhasználásnak ered­ményeként termelőszövetkezeteink kenyér- gabonából ez évben 1,5—2,5 q-val jobb ered­ményt értek el. A kormány által nyújtott kedvezmények következtében nőtt a termelőszövetkezetek álló és tiszta vagyona. 1958-ban az 1 ka­taszteri hold összterületre jutó álló vagyon értéke nagyobb, mint az előző években. A termelőszövetkezetek erősödésével a tagok jövedelme is állandóan nő. 1958-ban 5 fo­rinttal fizettünk többet munkaegységenként, mint 1953-ban. Az elért eredmények mellett meg kell említeni néhány olyan problémát, amelyek­ben az elkövetkezendő időben jelentősen előbbre kell lépnünk. Mindenekelőtt javítani kell a termelőszövetkezetek vezetését. A tsz-ek nagy lépést tettek a kollektív nagyüzemi gazdálkodás kialakításában, még­is termelőszövetkezeteink vezetése a köve­telményektől elmaradt, nem tudott lépést tartani az élettel. Termelőszövetkezeteink­ben kevés az olyan szakember, akinek meg­felelő elméleti és gyakorlati jártassága volna a mezőgazdasági nagyüzem szervezésében. A 107 termelőszövetkezeti elnök közül egy­nek sincs egyetemi végzettsége, 16-nak vaa termelőszövetkezeti elnökképző tanfolyama, háromnak mezőgazdasági akadémiája és 50- nek a megyei tanács által szervezett kéthe­tes elnökképző tanfolyama. A többi elnöknek nincs szakképesítése. A vezetés alacsony színvonalából követke­zik, hogy több tsz-ben nem kielégítő a. munka szervezése. Nincsenek kialakít­va a megfelelő munkaszervezetek, hiányzik a munka megfelelő szervezése, irányítása és ellenőrzése. Ez különösen jellemző az ez évi fejlesztés során létrehozott szövetkezeti községekre. Termelőszövetkezeti községekben az egyéb jellegű szakmai segítség mellett éppen a munka szervezésében, szervezetek kialakításában kell nagy segítséget adni. Termelőszövetkezeteink fejlődését segítik az állam által adott beruházások. A termelőszö­vetkezetek ez évben több beruházási hitelt kaptak, mint az elmúlt öt évben együtt­véve, aminek felhasználása jó előkészítő és szervező munkát igényel. Ezt azonban nem így tapasztaltuk, mivel a termelőszövetkeze­tek az ez évi beruházási keretüket június 30-ig mindössze 10 százalékban használták fel. A termelőszövetkezeti építkezések le­maradásának oka a lassú tervezés, az el­maradott építkezési technika így természe­tesen nehéz megoldani a mezőgazdasági be­ruházás gyors és célszerű felhasználását, s ezért drágák is az építkezések. Külön meg kell említeni a termelőszövet­kezetek további szilárdítása érdekében az árutermelést. E téren van ugyan némi előre­haladás, mert míg 1957-ben az 1 katasztrális holdra eső árutermelés értéke 1099 forint volt, 1958-ban már 1227 forintra emelke­dett. Ez azonban még csak a kezdet. Ter­melőszövetkezeteink árutermelési és áruérté­kesítési lehetőségeiket még koránt sem használják ki. Mégis mindig több termelő- szövetkezetnél — különösen az újaknál — az a törekvés érvényesül, hogy mindent ter­mészetben osszanak szét, nem pedig az ál­lammal kötött szerződés útján, vagy a sza­badpiacon értékesítsék. Ezt elősegíti az is többek között, hogy különösen az új ter­melőszövetkezetek nem ismerik az áruter­melési és értékesítési tervek teljesítésével, illetve túlteljesítésével járó anyagi előnyö­ket. A termelőszövetkezetek árutermelésének nem megfelelő üteme nyilvánvalóan ki fog hatni a piac ellátottságára, amit nekünk el kell kerülnünk. Ezért arra kell törekedni, hogy a termelőszövetkezetek minél több árut termeljenek és természetben csak annyit osszanak, amennyi a termelőszövetkezeti család szükségletét fedezi és a többit szerző­dés útján értékesítsék. A termelőszövetkezeti megszilárdítás döntő feltéte’e a politikai vezetés biztosítása, a termelőszövetkezeti pártszervezetek létreho­zása, rendszeres politikai munka végzése a termelőszövetkezetekben. A termelőszövetke­zetek 52 százalékában van jelenleg párt- szervezet, s a termelőszövetkezeti párttagok száma ez évben egynegyedével növekedett. Termelőszövetkezeti pártszervezeteink egy ré­sze már ma is jól dolgozik és segíti a tsz ve­zetését, munkáját. Termelőszövetkezeti párt- s erve_zeteink jelentős része azonban még kis 'étszámú, vezetői tapasztalat anok és munkamódszerük is fejlet'en. Ezért a tél folyamán többet kell törődnünk a termelő­szövetkezeti pártszervezetek segítségével. A terme’öszövetkezetek gazdasági, politikai megszi árdításában, valamint a számszerű fejle ztcsb n nagy szerepe van a megye gépállomásainak. A gépá lomások az utóbbi időben jelentős fejlődésen mentek keresztül mind gazdasági, mind politikai téren. Nőtt gépparkjuk. Míg 1954-ben 244 traktorral rendelkeztek a megye gépállomásai, addig ez évben már 351 traktoruk van. A meg­lévő gépállománnyal jelentős segítséget tud­tak adni a termelőszövetkezeteknek és egyé- ni'eg dolgozó parasztoknak. Javult a ter­melőszövetkezeteknek és egyéni parasztoknak végzett munka minősége is. Egyre jobban kezd kialakulni a gépállomásokon is a stabil törzsgárda, a vezetésnél, a traktoro­soknál egyaránt. Ezekre támaszkodva, s szervezett traktorosképzés útién meg kell ol­dani a traktorosok továbbképzését, amit a nagyértékű gép kezelése, az igényesebb munka egyaránt megkövetel. E kedvező fejlődést elősegítette az is, hogy a gépállomásokon működő pártszervezeteink többségében erősek, jelentős szerepet tölte­nek be a termelés pártellenőrzésében, ami­vel segíteni tudiák a gazdaságvezetők mun­káját. Helyesnek bizonyult a gépál'omásokon a függetlenített párttitkárok beállítása, ami minden esetben előbbre vitte a gépállomás pártszervezetének munkáját. Munkájukban arra törekedjenek, a gépállomások több po­litikai és szakmai segítséget nyújtsanak a tsz-eknek. Gépállomási vezetők, traktorosok keveset járnak a tsz közgyűléseire. Kevés az olyan traktoros, aki tagja a termelőszö­vetkezetnek. 333 traktorvezető közül csupán 130 traktoros tsz tag. A jövőben ezen a te­rületen is gyorsabban kell előre haladni, mert az élet beigazolta helyességét. Nem kielégítő gépállomásaink részéről a meglévő géppark kihasználása. Míg orszá­gosan 6—7 normál hold a szántó traktorok teljesítése, addig nálunk mindössze 2,7 nor­málhold. Lehet ezt ugyan magyarázni azzal, hogy a salgótarjáni járásban a szántás 60 százalékát csak egy irányba lehet végezni és így nem lehet az ilyen traktortól azonos teljesítményt követelni, mint amelyik sík területen dolgozik, de az is igaz, hogy a megye sík vidékein dolgozó gépállomások traktorainak sem jobb a teljesítménye. Ezt már viszont nem lehet mással magyarázni, mint azzal, hogy egyes helyeken nincs jól megszervezve a munka, baj van a munka- fegyelemmel stb. A gépállomásokon dolgozó kommunistáknak az elkövetkezendő időben azon kell dolgozni, hogy a gépkapacitást maximálisan kihasználják és a tsz-ek gépi­munka igényeit teljes egsZében kielégítsék. Tisztelt Elvtársak! Az Országos Pártértekezlet után elsősor­ban pártépítő és gazdasági kérdésekkel fog­lalkoztunk. A kulturális munkával csak ké­sőbb tudtunk foglalkozni, annak ellenére, hogy sok és súlyos problémánk volt. Lenin elvtárs tanítását tartottuk szem előtt, mert tanítása szerint is a katonai és gazdasági feladatok — olyan időszakban, mint az ná'unk volt — megelőzik a kulturális tevé­kenységet. Ebben az időszakban csak any- nyi figyelmet fordítottunk a kulturális terü­letre, hogy megakadályozzuk a giccsek és más kulturális szemetek nagymérvű elter­jedését. Ez sikerült is. További eredményes munkánkhoz a Központi Bizottság művelő­dési irányelvei adják meg az alapot. Az elmúlt évben az „Irányelvek“ hatására álta'ános fellendülés következett be a kul­turális munkában, s jelentős eredményként kell elkönyvelnünk, hogy a kulturális mun­ka központjába egyre inkább a világnézeti nevelőmunka került. Az ellenforradalom leverése óta különö­sen nagy léptekkel haladt előre az iskolai oktató-nevelő munka. Ehhez a tantermek számának a növelésével is hozzájárultunk. Míg 1956-ban 11 tanterem épült fel, 1958- ban 21, ebben az esztendőben pedig már szeptember 1-ig 37, december 31-ig még 4 tanterem befejezése várható. A párt és ál­lami szervek által körükben folytatott sok­oldalú politikai nevelőmunka eredménye­ként elmondhatjuk, hogy megyénk nevelői­nek egésze lojális szocialista társadalmi rendszerünk iránt. Az elmúlt évben 650-en tanulmányozták a marxizmus—leninizmus tudományának egyes részeit és eredményes vizsgát tettek. Erre a tanévre 911-en jelent­keztek, s még további igény mutatkozott. Ennek ellenére még fennáll az ellentmon­dás a nevelés kommunista célkitűzése, mar­xista-leninista tartalmi követelményei és a pedgaógusok egy részének világnézeti elma­radottsága között. Ezt az elmaradást a pe­dagógusok ideológiai átnevelése, a társa­dalmi munkába való egyre fokozottabb bevonása útján kell megoldani. Az elmúlt A mezőgazdaság előtt álló ketős feladat megva ósításában nagy szerepe van az ál­lami gazdaságoknak. Az állami gazdaságaink egyre inkább korszerű áruterme ő nagyüze­mekké válnak és a megye szántóterületéből való részesedésüket meghaladó arányban já- ru’nak hozzá az állami kész1 etek növelésé­hez. Az állami gazdaságok mind növényter­mesztés, mind állattenyésztés terén messze maguk mögött hagyták az egyéni gazdál­kodókat, sőt túlhaladták a régi nagybirtok termelési színvonalát is. Búzából 3,5 mázsá­val, rozsból 4,5 mázsával, őszi árpából 4,2 mázsával, tavaszi árpából 2,2 mázsával ter­meltek többet katasztrális holdanként, mint az egyéniek. Je entősen javult mindennek hatására az állami gazdaságok jövedelmezősége. Az el­múlt gazdasági évben az állami gazdaságok 5,5 millió forint eredményesség-javulást ér­tek el. Ez évre további javulást tűztek ki célul. Helyesnek bizonyult az ál1 ami gazdaságok összevonása nagyobb egységekké és így a karancskeszi, zabari és a Hényel-pusztai gaz­daságok megszüntetése, illetve más gazda­ságokhoz üzemegységként való csatolása. Ezen intézkedés csupán az improduktív lét­szám csökkentésén keresztül évenként mint­egy 1 millió forint megtakarítást eredményez. Az elkövetkezendő időben állami gazdasá­gainknak a már megkezdett helyes úton to­vább kell menni. Az ott dolgozó kommunis­táknak különösen ügyelni kell arra, hogy a termelési költségeket tovább csökkentsék. Ehhez természetesen az szükséges, hogy úgy gazdálkodjanak, hogy növény- és állat- tenyésztési vonalon egyaránt emelkedjenek a hozamok. Ehhez a legújabb agro- és zoo- technikai eljárásokat kell alka’mazni, más­részt tovább kell javítani a munkaszerve­zést, meg kell szüntetni a gazdaságok veze­tésében a kapkodást. Az állami gazdaságok­ban a középkáderek, üzemegységvezetők, techn'kusok felkészü’tsége alacsony, ezért a közeljövőben e területeket meg kell erősí­teni. A mezőgazdasághoz tartozó termelőüze­meknél kell szólni az erdőgazdaságok mun­kájáról is. Az ország erdőterületének 5,5 századira megyénkben van. Az erdőgazdasá­gok munkája éppen úgy, mint más gazda­ságok munkája, az utóbbi években jelentős fejlődésen ment keresztül, mert míg az erdőgazdaság 1953-as termelési értéke 117 000 Ft volt, addig az 1957—1958-as gazdasági évben már több mint 1 200 000 forintra emel­kedett és 1959-ben már 1 300 000 forintot terveztek be. Jelentősen emelkedett a bruttó fakitermelésen belül az ipari fakihozatal. Az 1958—59-es gazdasági évben az ipari fa a bruttó termelés 42 százaléka, az 1953-as 27 százalékkal szemben. Az erdőgazdaságok e munkáját a következő években is a bruttó termelésen belül a szerfa kihozatali arányá­nak növelésére kell fordítani. Nagy gondot kell fordítani a csemetekertek ápolására és a kivágott erdőterületek csemetésítésére. A telepítést különösen szorgalmazni kell a talajeróziónak kitett területeken. E munká­hoz kérjük KISZ szervezeteink támogatá­sát. & év tapasztalatai azt mutatják, hogy o ne­velők túlnyomó többségében már megérett az elhatározás erre és most nagyrészt párt- szervezeteink segítségén és türelmes nevelő­munkáján múlik, hogy mikorra sikerül ki­kovácsolni a tantestületek eszmei és peda­gógiai egységét a marxizmus—leninizmus alapján. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutat­ják, hogy a személyi feltételekben mutat­kozó hiányosságok mellett köznevelésünk rendszere — az említett jelentős eredmények ellenére is — elmaradt a szocialista építés más területeihez viszonyítva és javításra szorul. Az előkészítés alatt álló közoktatási reform eredményeként iskoláinknak köze­lebb kell kerülniök az élethez, a termelés­hez. Meg kell valósítani a politechnikai ok­tatást és a fizikai munkát teljes jogú tan­tárgyként kell bevezetni a felsőbb osztá­lyokban. Az előkészületek első lépéseit már megyénkben is megtettük. A műszaki gya­korlatot 24 általános iskolában vezettük be 1561 tanuló számára, fizikai munkát a hét egy napján a Gépipari Technikum mellett még másik négy középiskola 411 tanulója végez. Üzemeinknek, pártszervezeteinknek több segítséget kell adni ehhez, s csak el­marasztalókig szólhatunk azokról a salgó­tarjáni üzemekről, melyek nem tettek meg mindent e téren. S kérjük, segítsék még fo­kozottabban a kommunista nevelés ezen új formájának kialakítását és megszilárdítását. Általános fellendülés tapasztalható a fel­nőtt lakosság körében végzett művelődési munkában is. Tovább kell tudatosítani az ideológiai és kulturális munkánk fő célki­tűzését: el kell érni, hogy a munkásosztály, a dolgozó parasztság egésze szocialista mó­don éljen és gondolkozzon. A kultúra min­den eszközét ennek a célnak a szolgálatába kell állítani. Ha e célkitűzések fényében tekintünk vissza az „Irányelvek” megjele­nése utáni művelődési munkára, jelentős eredményeket látunk. Ma 92 tanácsi és 33 t szakszervezeti művelődési otthon áll a dol­gozók rendelkezésére. Jelenleg is 24 mű­velődési otthon épül megyénkben, s különö- j sen örvendetes, hogy ezek csaknem teljesen a dolgozók öntevékenységének eredménye- j ként, társadalmi munkával létesülnek. Tel- | jesen kiépült a könyvtárhálózat is, s roha­mosan fejlődött a mozihálózat is. A me­gyei 11 fős évi nézőátlagunk jobb, mint sok fejlett nyugat-európai országban, ahol egy­kor az európai civilizáció bölcsőjét ringat­ták. Jelentős, bár ütemében a tárgyi feltéte­lek megteremtésénél lassúbb fejlődés tapasz­talható a művelődés tartalmában is. A „munkásosztály helyzetéről” szóló párthatá­rozat megjelenése óta fokozottabban előtér­be került a munkásosztály kulturális szín­vonalának emelése. A párt és tömegszerve­zetek, elsősorban a szakszervezetek tettek intézkedéseket a helyzet javítására. Ennek eredményeként ebben az évben már meg­felelő számiban sikerült beiskolázni munkás­gyerekeket középiskoláinkban. Megnőtt a tanulási kedv a dolgozók körében is, ame­lyet a dolgozók általános iskolai oktatásá­nak növekvő lendülete mutat. Míg 1957— 1958-ban 17 tanfolyamon 87 dolgozó tanult, úgy 1958—59-ben már 31 tanfolyamon 234-en végeztek. Az 1959—1960-as tanévre pedig az iparvidékeken a beiratkozók száma kétsze­rese a tavalyinak. Hasonló a helyzet a kö­zépiskolák levelező tagozatain is. Javul a lakosság körében végzett előadá- sos ismeretterjesztés is. A műkedvelő művé­szeti csoportok tevékenységükkel, fellépé­seikkel gazdagították forradalmi évfordu­lóink megünneplését, érzelmi hatásukkal szolgál á1' eszméink terjedését. Műuorpo’biká­juk, elsősorban a színjátszó csoportoknál egészségesen fejlődik. Az eredményeket számbavéve azonban őszintén meg kell mondanunk azt is, hogy még mindig számos olyan gátló tényező van, amely hátráltatja kulturális fejlődésünket A tartalmi munka további javításának leg­főbb akadálya a káderprobléma. Kevés me­gyénkben a művelődési munka követelmé­nyeinek megfelelő képzettséggel rendelkező marxista világnézetű kultúrvezető. Külön­böző tanfolyamok rendezésével ezt a lema­radást tervszerűen fel kell számolni. Jelentősen emelné kultúrmunkánk hatását az, ha sikerülne megteremteni a művelődés helyi egységét, koordinálni a különböző szer­vek kulturális tevékenységét és egyesíteni e célra rendelkezésre álló anyagi, pénzügyi erőket. Meg kell javítani a kulturális szer­vező munkát, elsősorban a közönségszerve­zést. Ne igyekezzen minden szervezet önálló rendezvényt szervezni, hanem mozgósítsa, szervezze a tömegeit a világnézetileg leg­fontosabb rendezvényre. Pártszervezeteink­nek az eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítani a közönségszervező munka irányí­tására. Művelődési otthonainkat jobban ki kell használni, kulturáltabbá, vonzóbbá kell tenni, munkájukat céltudatosabban a szo­cialista. kultúra terjesztésének szolgálatába kell állítani. A kulturális munka említett eredményeit dolgozó népünk a párt irányításával vívta ki. Az elmúlt években — különösem az „Irányelvek" megjelenése óta — a kulturális munka egyre inkább helyet kapott megyénk pártszervezeteinek munkájában is, de még mindig nem vált a pártmunka szerves ré­szévé, mert a kulturális munka jelentőségét sok pártszervezetünknél még mindig nem ismerték fel. A kulturális munka irányítása kampányszerű, nem állandó, nem folyama­tos munka. Ilyen kampánymunkaként ke­zelték pl. a munkásgyermekek beiskolázá­sát, a hittanbeiratás elleni harcot, stb. hol­ott ezeket az egész évi jó politikai munká­val kellett volna előkészíteni, s akkor az eredmények még jobbak és szilárdabbak let­tek volna. Ezeket a további előrehaladás érdekében minél előbb fel kell számolni. Pártszerveze­teinknek rendszeresen fog1 a’kozni kell a területükön folyó művelődési munka kérdé­seivel. Különös gonddal foglalkozzanak járt- szervezeteink az egyszerű népművelési mun­kásokkal: pedagógusokkal, könyvtárosokkal, művelődési otthonok igazgatóival, művészeti csoportvezetőkkel, bátorítsák és irányítsák munkájukat, segítsék egyéni fejlődésüket. A szocialista demokrácia fejlődésében je­lentős állomás volt az 1958. évi országgyű­lési és tanácsválasztás, amikor 3609 tanács­tagot választottak meg. Csupán ez év első felében 1513 állandó bizottsági ülést tartot­tak tanácsaink, ahol 243 javaslatot terjesz­tettek elő és 429 ellenőrzést végeztek. A ta­nácsi fogadónapokon kb. 5300 panaszos je­lent meg, míg a megtartott tanácstagi be­számolókon kb. 25 000 választó vett részt. A tanácsválasztás óta megválasztott kép­viselőink is eredményesen dolgoztak. Soha annyi beszámoló, fogadónap, látogatás nem volt, mint az elmúlt évben. Tanácsaink jól töltik be államhatalmi, igazgatási feladatukat és lépéseket tettek előre, hogy tömegszervezeti funkciójukat is jobban lássák el. A jövőben javítani kell főleg a tanácsok gazdasági irányító tevé­kenységén, mind az ipari tanácsi vállala­tok, mind a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek irányában. A mezőgazdaság irányí­tása új tényezőkkel és oldalakkal bővül, aminek ellátására jól fel kell készíteni taná­csainkat. Tovább kell javítani a községi tanácsok munkáját. Községi Tanács Végre- haitó Bizottsági elnököknek alacsony az ál­talános és politikai műveltsége, ami nagyon érezhető munkájukban. Az irányításukra bí­zott kulturális és oktatási munkákban sok a kívánnivaló. Munkájuk fő’eg a napi fel­adatok ellátására irányul. Hogy munkájuk javuljon, a megyei és járási szerveknek kell az eddigieknél többet segíteni. Tanácsaink munkája továbbjavításának kulcskérdése a tanácsok pártiirányításának megjavítása. A járási és városi Pártbizott­ságok ma már képesek eredményesen irá­nyítani a tanácsokat. Nem mondható még ez Kulturális forradalmunk sikeresen kalad a megvalósítás felé

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom