Nógrádi Népújság. 1959. november (15. évfolyam. 87-95. szám)

1959-11-11 / 90. szám

« ógrAdi VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Népújság AZ MSZMP NÖŐRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XV. ÉVFOLYAM, 90. SZÁM. ÁRA 60 FILLÉR 1959. NOVEMBER 11. A KISZ nyújthatja a legtöbb segítséget a pártnak — Komócsin elvtárs látogatása Karancslapujtőn — A karancslapujtői fiatalok az ellenforradalom alatt szü­leikkel jelesre vizsgáztak. Olyan tettet csináltak, amely szinte egyedülálló volt az or­szágban. Az ellenforrada’om alatt egy percre sem került le az épületről a piros zászló, jelképezve a község lakóinak a n pi hatalomhoz való erős hitét. S amikor a proletárhaza védelemre szorult, ott voltak fegyverrel a kéz­ben a karhatalomban. Az eltelt három esztendő gazdag eredményeket hozott a fiatalok életében S a kö­zelmúltban meghívást küld­tek Komócsin Zoltán elvtárs­nak, az MSZMP Politikai Bi- zotsága póttagjának, a KISZ KB. első titkárának. Mint a meghívó levelükben írták, kérik Komócsin elvtársat, jöj­jön el hozzájuk. Ügy tervezték, kezdetben az ifjúsági nagygyűlés a szerve­zet klubjában lesz. Ám jóval a kezdés előtt a klub kicsi­nek bizonyult. A művelődési otthon nagytermében kellett a nagyszámú érdeklődőre való tekintettel az előadást meg­tartani. Komócsin elvtárs bevezető­jében arról beszélt, hogy örömmel tett eleget a meghí­vásnak, majd elmondotta, hogy a község lakosságának országos híie van. Beszélt az ellenforradalom alatti hősies helytállásról, majd arról, hogyan lehet ma tekinteni az ifjúságot. Ifjúságunk egészségesen fej­lődik a proletárdiktatúra sta­bilizálódásában. Ez a fej'ődés széleskörű, fellelhető a mun­kában, tanulásban, erköicsi és egyéni magatartásban egy­aránt. Ezek a fiatalok alkot­nak a kö össég érdekében a legtöbbet. S ez az ifjúság tud­ja feledtetni az e'l'-nforra- dalom alatt megtévedt fiata­lok bűneit. Majd arról be­szélt, hogy harcban vagyunk azokkal, akik általánosítják az ifjúságot, s ha róluk szó kerül, elintézik egy kézle­gyintéssel. Akik ezt teszik, azok csak ajampikat látják. Am az igazság nem ez. Nem lehet általánosítani ezekről a könnyelmű fiatalokról a vé­leményt. Lényegesen ragvobb azok­nak a fiataloknak a si­ma, akik kitűnnek a munkában, a tanulásban. S ezeknek a fiat lóknak a zöme KISZ-tag, innen kerülnek ki legnagyobb számban. A továbbiakban arról be­szélt Komócsin elvlárs, hogy a párt helyes, jó politikája érezteti hatását az ifjúság ne­vel sében. Nincsen olyan el­hagyott falu, ahol ne foglal­koznának a kommunisták a fiatalokkal. Mindenütt tanít­ják, nevelik őket. S elmond­hatjuk, nálunk hatalmas tár­sadalmi réteg foglalkozik az ifjúság nevelésével. A párt helyes politikája, a szerető gondoskodás gyümölcse, hogy ifjúságunk élenjáró, példamu­tató. Ez a meghatározás illik a mi fiatalságunkra; Az eredmények mellett azonban szép számmal akad­nak hibák is. Ma is vannak olyan fiatalok, akik naciona­listák, egoisták, kik ma is más fejével gondolkodnak. Mi tudjuk, hogy így van, de mi ezt nem rejtjük véka alá. Ezeket a fiatalokat türelmes, nevelő munkával kell nevel­ni. Meg kell velük ismertet­ni, hogy van másfajta út is. A mi feladatunk, hogy zár­kóztassuk fel őket Vannak huligánok is, de ezzel a jel­zővel nem szabad könnyel­műen bánni. Amelyik ifjú magatartása rossz, még neu huligán. Ezeket a fiatalokat meg lehet menteni, hiszen többségük rendes családból származik. Össze kell fogni a KISZ- nek a szülőkkel, az isko­lával, mert ez a munka csak így lez eredmé­nyes. A lezajlott pártértekezlete­ken mindenütt megállapítot­ták, helyes volt a KISZ lét­rehozása. Az elmúlt évek alatt a szervezet beváltotta a hoz­záfűzött reményeket. Ezzel a szövetséggel tudtuk legjob­ban megállapítani, ki az, aki nemcsak szavakban, hanem tettekben is kész segíteni a szocializmus építését. S el­mondhatjuk, ma a KISZ soraiban olyan fiatalok vannak, akik egy szívvel harcol­nak a szoci i i mus épí­téséért. A mi viszonyaink között az is bebizonyosodott; csakis a KISZ nyújthatja a Irgtibb segítséget a pántnak. Ezután beszélt még Komócsin elvtárs az ifjúsági szervezet önkén­tes munkájáról, a társad Imi munkákról. Szólott még a szervezeti erősítésről. Arról, hogy ne féljenek attól, ha mi­nél több fiatal kerül a KISZ soraiba. S végül az ifjúság nevelésé­nek felelősségéről, a szülők, pedagógusok munkájáról szó­lott. Az előadás után a klubhe­lyiségben a fiatalok számta­lan gyakorlati kérdést intéz­tek még Komócsin elvtárshoz. S ígéretet tettek, munkájukat tovább javítják, melyhez Ko­mócsin elvtárs látogatása is nagy segítséget adott. Tenyészállatokkal segíti a termelőszövetkezeteket a Pásztói Állami Gazdaság A Pásztói Állami Gazdaság ebben az évben is igen szép eredményeket ért el már ed­dig is az állaúenyés 'tés és ér­tékesítés területén. A gazda­ságra jellemző a szakszerű és lelkiismeretes tenyésztési munka, aminek komoly ered­ményei vannak. Ebben az évben több mint 90 tenyészmarhát exportáltak a nyugati államokba, 55 da­rabot Olaszországba, 39 da­rabot Nyugat-Námetországba. A Németországba exprrtált állatok 90 százaléka ext ém minőségű volt. Az exportálás szép jövedelemhez juttatta a gazdaságot. A tervezett 19,50 forintos kilónkénti áron felül 22,11 forintért adták el a te­nyészállatokat. A serté tenyésztés is szé­pen jövedelmez a gazdaság­nak. Ebben a hónapban 44 cornvald koca ellését várják, s ennek alapján mintegy 400 darab malacot terveztek a te­nyésztés tovább folytatására. Ebben az évben eddig több mint 100 darab sül­dőt adtak el a termelőszö- vetkezetekn k. Ezek közül 7 darab tenyész­kan volt. A kocákat átlag 24 forintos áron adták el kilogrammonként. Jelenleg a gazdaságban levő 65 darab tenyészkoca közül mintegy 40 darabot készíte­nek elő a gazdaság dolgozói exportra a baráti Román Népköztársaságba. A baromfitenyésztésben is kiváló munkát végeznek a gazdaság jólképzett, tenyé­szettel foglalkozó dolgozói. Ebben az évben eddig 12 000 darab ránta- nivaló csirkét adtak át a budapesti értékesítő köz­pontnak. A csibék átlagsúlya 0,65 ki­logramm volt. Jelentős ered­ményt értek el a hizlalási idő és az elhullási száz lék csökkentésében. A múlt hó­nap elején mintegy 4000 da­rab naposcsibét kaott a gazdaság a pécsi keltetőtől, amelyet rövidesen értékesíteni fognak. A felhizlalási id t napra, az elhullási 75—63 százalékot 2 százalékra csök­kentették. A jövő évi tervek is élén­ken foglalkoztatják már a gazdaság vezetőit és dolgo­zóit. 1960-ban 195 darab te­nyészmarhát hizlal a gaz­daság. Januárban és szeptemberben 110 darab marhát szerezlek be ehhez, hogy teljesítsék tervüket. Ebb^n a tér ben szerepel az is, hogy a 195 da­rab tenyészmarhából 500 má­zsát küldenek exportra. Öt-ven férőhelyes istállót építettek a növendék állatok részére A berkenyéi Petőfi Terme­lőszövetkezet a megyében hí­res szarvasmarhatenyésztése több esztendő munkájának eredménye. A termelőszövet­kezetben ez jelenti a fő üzemágat, ez hozza a nagyobb jövedelmet. A szakszerű ta­karmányozás, a gondozás különösen a tehenészetben hozott nagyszerű eredménye­ket A 35 tehénből álló ál­lomány fejési átlaga 12 liter. A tej értékesítéséből mint­egy 21-22 ezer forint jövedel­me van havonként a Petőfi Termelőszövetkezetnek. A pénzbevétel jó alakulá­sa lehetővé teszi, hogy a a na­fi­termelőszövetkezetben munkaegység értékének gyobbik részét pénzben zessék ki. A közel 35 forintos munkaegységből 21,50-et pénz­ben kapnak a tagok. A te­héngondozók munkaegysége túl van a 400-on már most. Az eddigi jövedelmük meg­haladja a 14 ezer forintot. A termelőszövetkezet tag­jai azonban nemcsak a má­nak élnek. Munkájuk révén egyre gyarapszik a termelő- szövetkezet fel nem osztható közös alapja is. Az idén ugyanis egy 50 férőhelyes istállót építettek a növendék­állatoknak. röökk millió faeLtmelél ültetnek eidéizeteink Megélénkült a munka erdé­szeteinkben. Az elmúlt na­pokban lehullott csapadék Több mint 220 köbméter bányafát takarítottak meg egy hónap alatt a mizserfai bányászok A kitermelt szén tonnán­kénti költségének csökkenté­séhez elengedhetetlenül szük­séges, hogy bányászaink a legmesszebbmenőkig takaré­koskodjanak a termeléshez szükséges bányafával. A III. negyedév végén különöskép­pen szükségszerűen vetődött ez fel, mert ezalatt az idő alatt tröszti szinten 280 köbmé­terrel többet használtak fel bányászaink, mint azt a terv előírta. A kongresszusi munkaver­senyben ezért is lehetett nagy örömmel üdvözölni Ka­posvári Ferenc mizserfai vá­jár és brigádjának kezde­ményezését, amelyben azt vállalták, hogy a hónap egyik dekádjában a rablás­ból visszanyert bányafával biztosítják munkahelyüket. A felhívás nagy vissz­hangra talált a szénmeden­cében, elsősorban pedig a verseny megindulásának színhelyén: Mizserfán. A mi­Teljesítik megnövekedett feladatukat a somoskőujfalui vasútállomás dolgozói Az őszi csúcsforgalommal egyidőben igen jelentősen növekedett a forgalom a So­moskőújfalui vasútállomá­son. Ugyanis a határforgalom most az évvége felé állan an növekedik, . külkereskedel­münknek egyre több árut kell ezen az állomáson is to­vább szállítani. Rövidesen elkészül a Kistere nyei Fűtőház fordító korongja. E munka elvégzése is nagyban segíti majd a vasutasok kongresszusi m unkaversenyét. A kongresszusi munkaver­senyen belül az őszi csúcsfor­galom idejére a vasútállo­más dolgozói éppen ezért határozták el, hogy a ver­senynek ebben a szakaszá­ban az élüzem cím elnyeré­sét tűzik maguk elé; feltétlen teljesítik a rájuk háruló fel­adatokat. A verseny eddigi időszaka nagyszerű eredményeket ho­zott. Kocsitartózkodási ter­vüket például 109, a kocsi­mozgatási tervüket 111, míg a kocsikihasználási tervüket pedig 106 százalékra teljesí­tették. Ezzel a teljesítmény­nyel 60 óra tolatási időt ta­karítottak meg — értéke mintegy 540 000 forint —, s a tervezetthez viszonyítva 107 kocsi terhelésének szá­mító árut szállítottak el ter­ven felül. Ezekkel az ered­ményekkel a Somoskőújfalui vasútállomás dolgozói a III. negyedév alapján büszke várományosai az ÉTüzem címnek. zserfai bányaüzemekben dol­gozó legtöbb brigád vállalta ezt a feladatot, s már októberben 12 szenek! bri­gád dolgozott egy dekád­ban rablá ból visszanyert bányafával. Az eredmény sem maradt el. A Pálhegy II. bányaüzem szenelő csapatai például 112,7 köbméter bányafát használtak fel újra, míg a Pálhegy III. bányaüzem dol­gozói több mint 100 köbmé­ter rabolt bányafával bizto­sítottak újra. Ha nem is ek­kora, de jó eredményről ad­hatnak számot a Duclos, a Pálhegy I. és a Gusztáv-ak- na bányászai is, akik előse­gítették, hogy a mizserfai bányaüzem szenelő csapatai októberben, — egy hónap alatt — a III. negyedév 127 köb­méterével szemben 220,8 köbméter bányafát takarí­tottak meg. A fa értéke meghaladja a 320 ezer forintot. hatására megyeszerte megin­dult az erdőfelújítás és cse­mete ültetés. Ebben az év­ben újra többszáz hektárral nőtt megyénk erdőinek terü­lete. A bujáki erdészet pél­dául 158 hektáron végzett er­dőfelújítást. Az újonnan telepítendő területeknél jelentős a 35 hektáron előhasználati ál­lományként telepített nyár. Nagyarányú erdőfelújítást végeznek a Börzsönyben is, a diósjenői erdészetnél. A most indult gazdasági évben 65 hektáron újítják fel az er­dőt. Hektáronként 15 ezer csemetét számolva, a diósje­női erdészetben közel egy­millió facsemetét használnak fel a felújításnál. EGY MŰSZAKI BRIGÁD KEZDEMÉNYEZÉSÉRE: Közel évi egymillió devizaforint megtakarítás A március 6-i párthatáro­zat nyomán, a kongresszusi munkaverseny indulásakor egy műszaki újító csoport alakult a Salgótarjáni Acél­árugyárban, hogy a műszaki intézkedési ter­vek beruházás nélküli val óravált; sát és az 1960-as termelési szint el­érését segítse. A technikusokból álló cso­port Váraljai László főtech­nikus irányítása mellett nagyszerű eredményt ért el már a kongresszusi munka­verseny kezdetén. Az acélhuzalműben gyár­tás közben két úgynevezett melegítőkemencén húzzák keresztül a végtelennek tű­nő, különböző vastagságú huzalokat. Mindkét kemen­cében négy-négy hőhasznosí­tó berendezés (rekuperátor- szekrény) van elhelyezve. S ezekben hőálló csövek segít­ségével forróra hevített le­vegőként cirkulóltatják a gáztüzelésből nyert hőt. Ez az eljárás az acélhuzal ne­mesítésének legfontosabb technológiája. A hőhasznosító berendezé­sek hőálló csőhálózatát ed­dig külföldről szerezték he a Salgótarjáni Acélárugyár ré­szére, de a különleges eljá­rással készült import csö­vek élettartama sem volt hosszabb fél évnél. A hőálló csövek külfö'di beszerzése viszont jelentő­sen drágította a nemes­acélhuzalok gyártá át, mivel a két kemence össze­sen nyolc hőhasznosító be­rendezésében, több mint 400 kisebb méretű csövet kellett félévenként cserélni. A hat­tagú műszaki csoport hosszas kísérlet után a gyár saját vasöntödéjében nagyobb mennyiségű sziliciumötvözés- sel előállította házilag a hőálló csöveket. A acéláru­gyáriak által öntött hőálló- csövek vastagabbak a kül­földről vásárotoknál, s ez jelentősen tovább növelte a hőhasiznosító berendezés ha­tásfokát. Kisebb samott be­ágyazással a kemencenyíláson is átalakítást végeztek, s Így a hőálló csövek élettartamát jelentősen meghosszabbítot­ták. Az első kísérleti beren­dezés már több, mint hat hónapja működik a legkisebb zavar nélkül s a szakembe­rek véleménye szerint a sa­ját maguk gyártotta csövek élettartama kétszerese lesz a külföldiekének. Az év végéig mindkét ke­mence hőhasznosító be­rendezéseit ha^ai csövek­kel szerelik fel, s az előzetes számítások sze­rint évenként közel egymil­lió devizaforint megtakarítást érnek el a Salgótarjáni Acél­árugyárban, ennyivel csök­ken a nemesacélhuzalok gyártási költsége. Megjutalmazták a nyári munkában résztvett pedagógusokat I A megyei úttörőszövetség megjutalmazta azokat az út­törő vezetőket, akik ez év nyarán foglalkoztak az úttö­rőkkel. Mintegy 62 pedagó­gus kapott jutalmat csapat­táborban való részvételért, or­szágjárásért. A kiosztott ju­talom körülbelül 25 ezer fo­rint értékű. Az elosztott ju­talmak azt mutatják, Salgó­tarján város és járás végzett ezen a téren a legeredménye­sebb munkát. Mintegy 17 pe­dagógust jutalmaztak Salgó­tarján városból. Többek kö­zött olyan hasznos kirándu­lást végeztek a tarjáni gye­rekekkel, mint amikor Kar­cagra vitték őket, hogy ta­nulmányozzák az ottani nagyüzemi mezőgazdaság munkáját. A salgótarjáni já­rásból 19 pedagógus kapott jutalmat. Azonkívül a szé- csényi járásból 11 pedagó­gus, gyarmati járásból és vá­ros területéről 10, a rétsági járásból 2, a pásztói járásból 3. A kiosztott jutalmak mind nagyon értékes tárgyakból tevődtek ki. Az Üttörőszövetség ezen­kívül megjutalmazta azokat a társadalmi munkásokat is, akik a nyár folyamán segít­ségére siettek az iskoláknak az úttörők nyári foglalkozta­tásához. Ezeknek a száma mintegy 45 fő.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom