Nógrádi Népújság. 1959. november (15. évfolyam. 87-95. szám)
1959-11-11 / 90. szám
2 NÓGRÁDINÉPÚJSÁG 1959. november 11 Az üzemekben dolgozó nők problémája komcly problémákkal küzködneK. így pe.aaul nincs megfelelő nagyságú tűzhely, amelyen vacsoráikat és vasárnapi ebédjüket megfőzhetnék. Nincs mosógép, amellyel ez a sok nő viszonylag köny- nyen rendben tarthatná ruháit. Tájékozatlanok még politikai kérdésekben, napi eseményekben is — a könyvek iránti érA°viőrlésük meglehetősen szűkkörű. Sokan csak meséskönyvet, vagy ifjúsági-regényt olvasnak. Nem lehet belenyugodni ebbe a nemtörődömségbe, hogy ilven nasrvlétszámú nődolgozót foglalkoztató vállalatnál a szakszervezet ne érezzen felelősséget a női munkások neveléséért, a női problémák megoldásáért. Nem a legjobb az sem, hogy az igazgató nem volt még a Vállalat 100 személyes női szállásán. Hihetetlen, hogy egy vállalati vezető eny- nyire ne törődjön munkásai — női munkásai — prob'é- máival, gondjaival. Egyáltalán hogyan fogják nevelni gyermekeiket ezek a leendő édesanyák, ha az ő nevelésük is erősen hiányos. Jó lenne, ha megértenék az Építőipari Vállalatnál is, hogy a nőkérdés nemcsak a nők problémája, hanem társadalmi probléma. Náluk a helyzetet súlyosbítja az is, hogy ezzel a problémával egy évvel ezelőtt is foglalkozott az SZMT megyei elnöksége, azonban javulás azóta nem igen történt. Nem jobb a helyzet a másik énítői’-'ari vállalatnál, a Tatarozó vállalatnál sem, ahol a 60 női dolgozóval nem foglalkozik senki, számukra még s iha nem tartottak külön msg---------------------------------------U j bútorüzlet nyílt Kisterenyén Előzetesen hírt adtunk róla, hogy a salgótarjáni szénmedence bányászainak jobb ellátása érdekében bútor- szaküzletet kap Nagybátony. Nagybátonyban azonban a feltételek, különösen a szűk raktározási körülmény nem tette lehetővé a bútorszaküzlet megnyitását. így az alkalmasabb, megfelelőbb helyiséggel rendelkező Kisterenye községben nyitották meg november 3-án a modemül felszeEredményesen működik a Közalkalmazottak Biztosítási és Önsegélyező csoportja beszélés., b gy a speciálisan női problémán megoldásában segi,s^get nyújthatna a szakszervezet, mint arra légiire leaeoeoo. Má- siK nagyüzemünkben, a Zagyvapálfalvi Üveggyárban 13u no Qorgozik. Itt van nö- bizottság, ae munkája nem sokat ér, létezése inkább csak név eg. s. Hogyan is tudna eredményesen dolgozni ez a bizottság, ha vez :tői még egymással sem beszélnek. Hogyan tuunak korosén megtárgyalni, megvitatni a non proü.emait, ha egymás dolgai iránt is érdektelenek, kicsinyeskedésekkel rontják meg egymás viszonyát. Osszeiogialva az elmondottakat, megállapíthatjuk, hogy o.egveoitttii n.cg vizsgáit üzemekben a dolgozó nők neiyzeten, problémáinak könnyítésén javítani csak úgy tenet, ha az iiletekes vezetők betartják a párt liatáro_atai- Uan megszabott feiauaionai es feleiősse tesznek valakit a szakszervezeti nőmunkáért, így szűnhetne meg a sok hanyagság, a nők iránti közömbösség. A nőbizottság hiányáért — vagy ahol van munkája hiányosságáért — elsősorban a területi bizottság felelős a helyi szakszervezeti bizottság mellett, de felelősséget kell, hogy érezzen a hivatali, vállalati, a párt és tömegszervezeti vezetőség is. Munkájukat aszerint kell megjavítaniok, hogy megértsék a legalapvetőbbet: az üzemekben dolgozó fizikai munkásnők a munkásosztály egy részét teszik ki, ilyen módon a párthatározat szellemében kell tehát velük foglalkozni. UJLAKY MARIA relt szaküzletet. Az első négy nap alatt hat darab hálószobagarnitúra fogyott el a szaküzletben. Erre a negyedévre mintegy 2 millió forint értékű kárpitozott, festett, fényezett bútorral és konyhagarnitúrával várja a szaküzlet a környék bányászait. A Nagybátonyi KTSZ a konyhabútorok festését és raktározását szerződésileg vállalta. így konyhabútorból is ki tudják elégíteni az igényeket Kitüntetések november 7-e alkalmából A párt munkásosztályra vonatkozó határozata külön gondot fordít a munkásnők életének, életkörülményeinek megjavítására is. Egy sor Nógrád megyei üzemben egészen nagy százalékot tesz ki a dolgozó munkásnők száma. Sajnos azonban számuknak meg nem felelő képviseletük a vezetésben, a társadalmi munkában. Ennek egyik legfőbb oka az, hogy igen sok helyütt nem foglalkoznak megfelelően a női munká okkal, az üzemi szakszervezet nem fordít gondot a nők problémáinak megoldására, így adódhat, hogy sokhelyütt alig van női brigád vezető, üzemvezetőről nem is beszélve és meglehetősen elmaradnak a munkásnők szakmai, kulturális és politikai fejlődésükben is. Megvizsgáltuk néhány üzemben és vállalatnál a fizikai munkásnők helyzetét. Csak a Salgótarjáni Üveggyárban 468 lány és asszony dolgozik, 60 százalékuk fizikai munkás. Itt jól dolgozó noDizottság segíti a női munkások fejlődését. A tizenhét tagból álló szakszervezeti bizottság mellett működő nőbizottság rendszeresen érdeklődik a nők gondiairól, bajairól és problémáikat tolmácsolja az illetékes szerveknek. A nőbizottság jó munkájának eredménye, hosv női szocialista munkabrigád is van, sőt november 7-e tiszteletére egy másik női szocialista brigád szervezését is megkezdték. , Probléma van azonban itt is a nők szakmai oktatásánál. Szakmai képzés nők részére egyá’talán nincs, politikai oktatásra a 468-ból 123 nődolgozót szerveztek be. Jó az is, hogy a különböző szemináriumok vezetésében 8 női előadó van. Lényegesen rosszabb a helyzet a megyei Építőipari Vállalatnál. ahol 400—500, többnyire fizikai munkát végző nődolgozó van, érdekeik, io- gaik védelmére és problémáik elintézésére azonban nőbizottságot még a mai napig sem létesítettek. Pedig itt különösképpen szükséges lenne a nők politikai és egyéb nevelése, valamint a meglehetősen szétszórt munkahelyeken dolgozó nők összefogása érdekében egy jól működő nőbizottság. Nem eredménytelen az itt dolgozó nők munkája, hiszen 15 nő már megkapta a szakma kiváló dolgozója kitüntetést. 6 nő dolgozik az üzemi nőtanácsban, a szakszervezeti nőbizottságban és kaptak megfelelő beosztást a női munkások. De lehetne tovább fokozni az eredményeket és nem utolsó sorban megszüntetni az itt-ott méa kirívó mértékben meglevő kü'önbségeket női és férfi munkások között. A tapasztalat azt mutatja, van olyan munkahely, ahol 100—200 forintos különbség is van azonos munkát véez5 női és férfi munkás fizetésében, a dolgozó nő rovására. Segíthetne a nőbizottság a dolgozó nők politikai, szakmai és kulturális fejlődésében. Hiányzik a nőbizottság munkája a női szállásról is. Itt a női dolgozók mintegy 10—12 százaléka lakik és A dolgozók érdekvédelmének kiszélesítése érdekében a pénzügyminiszter utasításában lehetőséget adott biztosítási és önsegélyező csoportok létesítésére. Ennek jegyében a megyei tanács végrehajtó bizottságán xk határozati .jóváhagyása mellett megalakult a Nógrád megyei Közalkalmazottak Bíztosátási és Önsegélyező Csoportja, melyn k ügyeit öttagú intézőbizottság intézi. Az önsegélyező csoport célja az, hogy a közalkalmazottak körében beálló elhalálozás, vagy állandó rokkantságot előidéző baleset esetén rendes segélyben, valamint megfelelő szociális indokok esetén, úgy mint: házasság, szülés, gyermekneveltetés, továbbtanulás, tanulmányi út, üdültetési hozzájárulás, hosszantartó betegség, eltartott szülők elhalálozása, valamint gyermek elhalálozása esetén rendkívüli segélyben részesíti tagjait. Az önsegélyező csoport alig néhány hete, hogy megkezdte a tagszervezést, máris eszközölt rendkívüli segélykifizetést. Emlékiákat intenek Lelkes nyomolvasói munka folyik az újonnan alakult Május X. úti Iskola Hámán Kató leány- úttörő csapatában. Az úttörő leányok november 7. tiszteletére emlékfákat ültettek az új iskola mellett, majd ünnepélyesen emlékeztek meg a Nagy Októberi Forradalomról. Az ünnepélyt kultúrműsor követte, melyen az egyes rajok bemutatták, hogyan készültek az évforduló megünneplésére. Az ünnepély résztvevői megfogadták, hogy lelkiismeretesen fogják gondozni az évforduló emlékére elültetett fácskákat. Valamikor úgy mondták, meglenet ismerni messziről a bányászt. Rá van írva arcára íogiaikozása, és ruházata ékes bizonyítéka szűke bb togialkozasanaik. Mindez régen volt, s az a bizonyos külső ismeret együttesen tanúsította a bányászok lenézését. Ez nem volt csodálatos, hiszen ritka volt, mint a fehér holló az olyan bá- nyaszgyerek, aki eljutott a nyolc osztályig. A felsőbb iskolákról nem is szólva. A felszabadulás után nem hirdették öles betűk, hogy a bányászt sokra kell tartani, sőt egyéb intézkedés sem történt, ami a küLső vélemény megváltoztatására lett volna hivatott. Mindez a minap jutott eszembe, amikor délután Jánosaknán voltam. Neztem a fiatalok gyülekezését, a tánccsoport próbájára, s magamban osztályozni próbáltam. Rossz pedagógus lennék, mert az itt lévő fiatalok között egy bányászt sem véltem felismerni. Talán más is így lett volna, mert ruházatuk bármelyik városban, viselkedésük, modoruk bárhol elismerést arathatna. Ott kezdtem, hogy lenézték a bányászt. Ma nem kell a bányászok becsületét védenem, hiszen azt megszerezték már az elmúlt 15 év alatt. De a téma megmaradt bennem, s arra voltam kíváncsi, hogyan él a jövő bá- nyásznemzedóke, az egykor mely tükrözi, hogy az önsegélyező csoport az alapszabályban lefektetett célkitűzéseit végre is tudja hajtani, illetve feladatát és működését annak megfelelően ellátja. Az önsegélyező csoport intézőbizottságának célkitűzése az, hogy a megye területén a tagszervezés menetét aktívák beállítása folytán meggyorsítsa, hogy ezáltal tagjai növelése folytán emelje a kifizetendő segélyalapot, hogy minél több tagot tudjon rendkívüli segélyben részesíteni. November 7-e, a Nagy Októberi Szocialista Forrad ilorn 42. évfordulója alkalma .ól megyénkben az alábbi elvtársakat tüntették ki: „Sz&ciaLiila JHunkáérl c^rdttnétein“ Molnár Pál, a Salgótarjáni Városi Pártbizottság a ;it.- prop. osztályának vezetőié, Szoó Béla, a Salgótarjáni Járási Pártbizottság első titkára, Lász ó István, a megyei pártbizottság mezőgazdasági oszályának vezetője, Kiss Aremberszámba sem vett szülők gyermekei. Utam a nagybátonyi vájáriskolában kezdtem. Az itt lévő fiatalok még nem keresők, a tanulóidő alatt csak ösztöndíjat kapnak. Talán a bányavidéktől legmesszebb a Karancs völgye esik. Az itt lakó fiatalok zöme munkát a nagybátonyi bányavidéken talált. Innen járnak autóval munkahelyükre naponta közel 100 kilométert utazva. Az üzemi munkájukról nem szándékozom írni. Bárki meggyőződhet róla, nevük ott van a legjobbak között a versenytáblán. Megváltozásuk okát keresem. Ha letelik a munkaidő, nem sokkal utána ott látni őket a kulturotthon- ban. Sőt mi több, olyan példát mutattak a karancslapuj- tői fiatalok a szórakozás további bővítésében, ami nem mindennapi. Társadalmi munkában hozták létre a KISZ és a sportkör fiataljai az új, gyönyörű klubot. S mindezt miért? Az öntuda- tosabbak jól tudták mit csinálnak. Hasonló példával lehetne' sorolni a nagybátonyi szolgáltató KISZ fiataljait is, akik gyönyörű ifjúsági kluHolnap, november 12-én munkás-parasztasszony találkozót rendeznek barnán. A találkozóra az Acélárugyár munkásasszonyai, munkásfeleségek mennek vendégségbe a bárnai termelőszövetkezet parasztasszonyaihoz. A pád, a megyei pártbizottság instruktora, Szomszéd János- né erdőtarcsai párttitkár, Kiss László Buják község párttitkára, Kiss József, a Salgótarjáni Járási Pártbizottság instruktora. , ,Jíhui kah'deméyenL1 ‘ Gócs Tibor, a megyei párt- bizottság instruktora, Földi Jenő, a Salgótarjáni Üveggyár alapszervi párttitkára, Sinkó Pál, a Nógrád kövesdi Állami Gazdaság, Bagi András, a berkenyéi Peiőfi Tsz párttitkára. hatalmas tömeg látogatja az Ízlésesen berendezett helyiséget. Pedig itt is szomszédságban van az italbolt, mégis a fiatalok jobban érzik magukat klubbjukoan. Igaz szórakozásukról televízió, rádió, lemezjátszó, jól felszerelt könyvtár, folyóiratok, társasjátékok gondoskodnak. S ami általános, az egész szcnmedenceoen fiataljaink zömét ott lehet találni a kul- lurotthonokban. Mondnatni, közüggyé vált a fiatalok aktív reszvetele a nuLonouző művelődési munkában. S itt van a titok nyitja. Ma hozzátartozik a banyaszfiatalok életéhez a művelődési otthon és ez a hozzátartozás egyre bővíti a fiatalok látókörét, csiszolódik, íormálódik jellemük. Megváltoztak a bányászfiatalok. Ma otthonosan beszélgetnek közvetlen hangon Balzacról, Dosztojevszkijről, mint ismerősükről. Ismerik a Diotoröt, a balettot, amit apáik meg hírből sem hallottak. Lassan szűknek bizonyul számukra a kis község, vagy telep, mert már kultur- igényeik vannak. Nyoma sincs már az egykori lenézett bányásznák; tanulni akarnak és erre minden lehetőségük megvan. látogatás célja: megismerni egymás életét, életkörülményeit. Ugyancsak fontos a falu és város asszonyai kapcsolatának megjavítása is. A találkozót az_ acéiárugyári és a bárnai asszonyok lelkes, hosszas készülődése előzte meg. lllllll!!lllllll!llllllllllll!llll!lllllllllllllllllllllllllllllllll!llllllllllllllllillllllll!lllll!lllllllllll>llllllllllllllllllllllllllllllllllllll!llllllll!ll!llllll!lllllllllllll!lll!llll!lllllllll!lllllllllllllllll!!lll!ll!lllll!lllll!ll!IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIN Aktíva-ülésre készül a megyei nötanács Megyei aktíva-ülésre készül a megyei nőtanács. Az aktívaértekezleten a nemzetközi nőnap előkészületeit vitatják meg az asszonyok. A tanácskozásra az asszonyok a megyei pártértekezlet anyagát is feldolgozzák, valamint a kongresszusi irányelvek nőkre vonatkozó részét. A nemzetközi nőnap előkészületei, soronlévő feladatok egész sorozatán alapulnak. így például a nagy ünnep érdekében megvitatják azt is, mit tehetnek a megyei asszonyok különböző párthatározatok valóraváltásáért, hogyan mélyülhet el a női munkán keresztül is a nemzetközi szolidaritás eszméje, stb. A bányászfiatalok életéhez ma már hozzátartozik a művelődési otthon...- ág Asszonyaink életéből: MUNKÁS-PARASZTASSZONY TALÁLKOZÓ BÁRNAN A második ötéves terv irányelvei kimondják: Az életszínvonal emelkedésével egyidejűleg bi tosítani kell, mind bőségesebben, ízlésesebben, választékosabban elégítsük ki dolgozó népünk ruházkodási igényeit. Ezért pa- nnitszövetekből 36—38, gyapjúszövetekből 34—36 százalékkal kell növelni az egy főre jutó évi fogyasztást. A második ötéves terv idején 42—44 százalékkal több cipőt kell a fogyasztók rendelkezésére bocsátani a megelőző idők évi fogyasztási átlagánál. A tanácskozáson külön foglalkoznak a pártonkívüli dolgozó nők és háziasszonyok helyzetével, problémájával és a köztük végzett munka módszereivel. HEVES MEGYÉBE LÁTOGATNAK A PÁSZTÓI JÄRÄS ASSZONYAI A Pásztói Járási Nőtanács kezdeményezésére három község asszonyai rövidesen a Heves megyei Atkár község termelőszövetkezetébe látogatnak. A látogatás célja a mezőgazda- sági munkával foglalkozó termelőszövetkezeti parasztasszonyok tapasztalatainak kicserélése. A Heves megyeiek meghívására Pásztó, Jobbágyi és Szurdokpüspöki község parasz'tasszonyai látogatnak el Atkárra. A BELVÁROS ASSZONYAINAK TÉLI PROGRAMJÁRÓL TANÁCSKOZTAK A NAPOKBAN A salgótarjáni nőtanács első körzetének vezetősége téli programját tárgyalta meg kedden este. A tanácskozáson a belváros asszonyainak téli szórakozásáról, a szakkör munkájáról és tanulási lehetőségeiről vitatkoztak. Majd elhatározták, vasárnaponként a TIT kultúrhelyi« ségében találkozót adnak egymásnak, elviszik családtagjaikat, férjeiket is és megtekintik a televízió adásait.
