Nógrádi Népújság. 1959. november (15. évfolyam. 87-95. szám)

1959-11-04 / 88. szám

6

NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG

1959. november 3.

Két társadalom húszévesei

Gyakran elhangzik az idősebbek körében „csak még egyszer húsz éves lehetnék’ Ehhez az időhöz fűződik életük fénykora. Húsz éves korában az ember nem ismer olyan erőt, amit ne tudna legyőzni, nincs olyan távoli hely, hova el ne juthatna, mindent elérhetőnek tart nem ismer lehetetlent.

De így volt-e ez régen?

Ha ezt kérdezzük a mai 45-50 évesektől, ezrek és tíz ezrek felelnek nemmel. Vannak egyesek, akik az akkori húszévesek nehéz életét a technika elmaradottságával magyarázzák. De hát azóta találták ki a motorkerékpárokat, vonatokat, vagy autókat? Nagyon régen volt már, mikor az első fatengelyes járműveket útnak indították. Az 1920-as években, mikor ezek az emberek húsz évesek voltak, már Magyarországon is futottak motorkerékpárok, vonatok, sőt még autók is. Ám a szegény ember fiának elég volt ha egy autót látott. Motorkerékpárral töobször is találkozott ugyan, de arról még álmodni sem mert, hogy rá is üljön. Még azt is meglehetett számolni, hogy hány kerékpár volt egy-egv faluban. A fiatal legények egykét liter bort Ígértek a kerékpár tulajdonosának, hogy mehessenek egy kört. Nem kis táboruk volt azoknak, akik egyáltalán nem tudtak kerékpározni. Pintér Józsi bácsi is csak a honvédségnél tanult meg kerékpározni. Addig még kerékpáron sem ült. Ebben az időben a szórakozás is másként volt mint ma, ha ugyan erről egyáltalán lehet beszélni. A falusi fiatalok el voltak zárva a szórakozástól. Városokban volt egy-két szórakozó hely. de ide munkásfiatal nem juthatott be. Munkásgyerekek nem mehettek, mert nem volt sem ruhájuk, sem pénzük. Gajdár Imre bácsi már 59 éves. 1929-ben ő is húsz éves • volt. Sokért nem adná, ha mégegyszer 20 éves lehetne, s úgy élhetne, szórakozhatna, mint a mai fiatalok. Nem ismerték a művelődési házat, a mozit, a színházat. Legtöbbször házi mulatságokat rendeztek, mert ezzel jöttek ki a legolcsóbban. A zenét egy harmonikás szolgáltatta Jómódúnak számított az a fiatal, akinek volt egy munkaruhája és ünneplője. Az utóbbi sem finom anyagból készült, hanem csak egyszerű vászonból.

Ezeknek a fiataloknak a munkaviszonyuk is más volt, mint a mai húsz éveseknek. Bodri Józsi bácsi már 13 éves korától dolgozott, de

nem is akárhogy. — Már 13 éves korában éjjeli munkára alkalmazták ... De nemcsak őt, hanem a fiatalok ezreit tette tönkre az éjjeli munka. Sokan még így is örültek, hogy munkát kaptak. Nem egy fiatal kódorgott munkanélkül az országban. A tanulástól el voltak zárva. Nem volt olyan apa, aki öthat gyermekéből —, mert legtöbbnek ennyi volt — legalább egyet is tudott volna iskoláztatni. S ma, hogy élnek a fiatalok?

zete. Ezt bizonyítja az a

Igazán minden el- | ismerést megérde- i melnek a Balassa- ?< gyarmati Vágóhíd sok>j dolgozói. Olyan gazHÍT GONDOLKOZZUNK...

motor is, amely a fiataloké dagon szépítették a tulajdonában van. Mátráno->S Salgótarjánban ren- vákon több száz különböző \ dezett kiállítást, nagyságú motorkerékpár za-í< hogy ember legyen varja a csendet. Például Gu-r, a talpán, aki el tud bán Bélának, Ecet Jóskának, a pavilonjuk mellett Farkas Lalinak 125 köbeeo-hmenni anélkül, hogy tis, Gubán Ferinek és öccsé- y ne folyna össze színek, Endrének 175 köbcentis, >J jában a nyál. HiáSulyos Istvánnak, Godó Jós- £< ba no, szeretjük a kának, 250 köbcentis motorja o' hasunkat. És ezek a van. De lehetne sorolni to-a gyarmatiak olyan vább. Ez csak néhány a sok J nagyszerűen beleta- közül. Nincs fiatal, akinek kö- Málták legérzéke- zeli vagy távolabbi tervébennyebb pontunkba,

Ma a fiatalok 60-80 száza- ne szerepelne motor. Sót mar n hogy már jobban

olyan is van mint Tóth Pityu, (<nem is csinálhatták aki megúnta a motorozást éss< volna. Hát csak el apjával közösen autót vettek. >, ^eil képzelni: töl- Ha összehasonlítjuk a kétytött borjúláb, a vi- társadalom húsz éveseit, meg-->, legszebb színére győződhetünk, hogy a mai « füstölve. Rózsaszín- fiatalok sokkal jobban élnert.>( re ropogós maS hogy kinek köszönhetjük > iacszaionna. gs kép.

ez*-’ ízeljék, cserkészkolElsősorban a Szovjetunió- bász! Vékony, mint nak, hogy felszabadított ben-y a cérna, gusztusos nünket a földbirtokosok és ay csomóba kötve. Na tőkések uralma alól. Pártunk / és a különlegessé- és kormányunk kiveszi r é-tgek? a májasok: szét a fiatalság jobb életének ('kenő, füstölt. Saj- biztosításában. S ha mi fia-S;í0^ felfoghatatlan tál ok szorosan fölzárkózunk (< formákkal díszítve. pártunk és kormányunk mö-S' ... , , ,, . „

hé és továbbra is hűen támo-gDehot ho^ lehetne gátjuk intézkedésüket, biztosra vehetjük, hogy a közeljövőben még sok szép sikerrel dicsekedhetünk, ületünk szebb, jobb lesz.

léka különböző iskolákba jár. Nyitva állnak az iskolák kapui a fiatalság előtt. Mindenki kedve szerint választhat pályát. Igaz ma már megszűnt hazánkban a kizsákmányolás. A nép kezébe vete sorsának irányítását. S ma a fiatalkorúakat nemhogy nem alkalmazzák éjjeli munkára, de egyenesen törvény tiltja ezt. Alkotmányunk biztosítja a munkához való jogot. Nincsenek munkanélküliek. A fiatalok kedvük szerint szórakozhatnak, anyagi feltételeik biztosítottak . . . Ruhában sem szenvednek hiányt. Ritka az a fiatal, akinek ne lenne 5-6 öltöny ruhája. Tóth Zoli, Tajti Tibi és Hegedűs István a legújabb divattal is lépést tartanak.

Azt hiszem, nem kell külön magyarázatot fűzni ahhoz, hogy mennyire megváltozott a fiatalság anyagi helyma mindent felsorolni?

Na és most a korona. Kerek pultasztalka fordul a kiállítási polc alá, és amikor a gyönyörűség leragasztja a nézőket, az asztalka lassan fordulni kezd, és a rajta körben levő tányérkák titokzatos módon megtelnek finom harap- nivalókkal. Kész te- rül-terülj asztalkám. Az emberek nem tudnak megmoccanni. De egy nagyon kedves, bátorító

hang szólítja: kóstolja meg áruinkat!

Hát nem csodálatos?

Az ember már kétségbe van esve, mi lesz, ha lebontják a kiállítást? Hiszen ha halálra járja magát, sorra veszi üzleteinket, ilyen sok szép és jót akkor sem talál. Legalábbis Salgótarjánban. Mert Balassagyarmaton lehet,

nincs panasz. A derék vágóhídiak Balassagyarmaton dolgoznak. Hárítják is magukról a terhet: nekünk elég Balassagyarmatot ellátni, no és a környékét. Salgótarjánnak itt van a salgótarjáni vá.góhíd.

Híjnye, a nemjóját! Ezt meg kihagytuk a játékból! Igazis, ők miért nem szerepelnek a kiállításon? Mert ha már az üzleteket nem látják el, ilyen dolgokkal, legalább a kiállításon mutatnák meg, mit tudnak.

Mi az, hogy mit tudnak? Hát a 20 forintos kolbász? Na és a 32 forintos? De egyáltalán felfogta már valaki, hogy mi az, hogy 40 forintos kolbász? Tessék, lehet válogatni. De amellett van krinolin, virsli, parízert pepita hurka, szalonna, — ha

van — és tessék (!) lókolbász.

Hát mit gondolnak az emberek. Majd a tarjáni hentesek és mészárosok, majd \ ők fognak ilyen inci-finci kispolgári ételekkel foglalkozni? Elvégre egy proletár városban vagyunk!

Hát hogyan gondolhat egy bennszülött tarjáni ilyesmire!?

De egyáltalán azt is kérdéssé kell tenni, hogy engedhették Salgótarjánba a Balassagyarmatiakat, aminek következménye, hogy kiszorult a kolbász, a virsli, a krinolin, széles skálája a kiállításról és ez még mind hagy- ján volna! De mi lesz, ha a Balassagyarmati Vágóhíd kiállítása kispolgári gondolatokat ébreszt az emberekben és a jobb áruféleségeket kérik?!

Hát gondolkozzunk, elvtársak!

B ibál Gyula

Bardócz Antal Mátranovák

Na«:y lendülettel indult az új gazdasági év

Nem régen kezdődött az új gazdasági év, éppen ezért erdészeteink inkább a most

Holnap kezdődnek a népi demokratikus filmnapok

Holnap megyénkben négy filmszínház ünnepi díszbe öltözik. November 4-vel nyílik meg Salgótarjánban, Kis- ferenyén, Balassagyarmaton és Pásztőn a népi demokratikus filmhét. Két hétig napi váltásban a szovjet és népi demokratikus o~szá- gok filmjeit láthatja a nagy- közönség. A moziUz'mi vállalat felkészült a filmnapokra. Balassagyarmaton például holnap avatják fel a szélesvásznú filmszínházat.

A moziüzemi vállalat a filmnapok alkalmából igényelni fegia majd a nagy- közönség véleményét. Mind a n-sgy helyen véleményt kérő lapokat osztanak ki. Arra kérik a látogatókat: írják meg melyik film ragadta meg legjobban érdeklődésüket, s erről írják meg véleményüket. A beérkezett véleményt- kérő lapokat összegyűjtve, eljutatják majd a leeiUetéke- sebbekhez, a filmek készítőihez. Ez a véleménykérés újszerű nemcsak a megyében, hanem az országban is. S ezenkívül még egy kedves meglepetést tartogatnak a

moziüzemi vállalat dolgozói. A véleménytadók között sorsolás útján különböző jutalmakat osztanak ki.

MEGNYÍLT

A Szécsényi Ruházati és Szolgáltató

KTSz

ŰJ

órajavitó részloge

Gyors,

Mindennemű órajavítást garanciával vállal.

szakszerű munka.

(351)

Az Egri Közúti Üzemi Vállalat III. sz. Üzemegységének 37. számú fuvarigazoló bélyegzője — állítólag Nagybátonyban a vasútállomáshoz vezető úton, 1959. évi augusztus 29-én elveszett. Ezt a bélyegzőt érvénytelennek nyilvánítjuk és 1959. évi augusztus hó 29- től a fenti bélyegzővel ellátott mindennemű okmányt és elismervényt magunkra nézve kötelezőnek el nem ismerünk.

Egri Közúti Üzemi Vállalat III. sz. Üzemegysége,

(357) Balassagyarmat.

OOOOOOGCGGGOOOGOOOOOOOOOOOOOOOOOOÖOOOOGOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOGOOOGOGOGOOGOOOOOOOGO<

zárult év eredményevei dicsekedhetnek, mint az újakkal, így van ez a romhányi erdészetben is. Fülöp Károly erdészetvezető büszkén újságolja: ahhoz, hogy a Cserháti Állami Gazdaság élüzem legyen, nagyban hozzájárult a romhányi erdészet is. A rájuk eső részt maradéktalanul t'ljesíeték.

Nem kis eredményt értek el a múlt évben a fakitermelés terén. Ügy tervezték, hogy a kitermelt fa 43 százaléka lesz az ipari fa. E helyett az ipari fakihozatal 50 százalékos volt. így az erdészet 235 554 forint többlet értéknövekedést ért el.

Ennek is köszönhető, hogy a kitűzött prémium 60 százalékát már év közben megkapták a dolgozók.

A tervezett köbméter meny- nyiséget is 0,5 százalékos pontossággal teljesítette az erdészet. Jól alakult a szőlőkaró termelés is. A szőlőkaró-faragó munkacsapat tagjai: Drajkó Pál, Drajkó Béla és Pipó István, évi tervüket 162 százalékra telje-ítették.

A túlteljesítésnek köszönhető, hogy az idén a Sziráki Állami Gazdaságnak 30 ezer szőlőkarót küldhették.

A tervszerű, gondos munkát bizonyítja az elvégzett erdőtisztítás is, hiszen a tervet itt is túlteljesíteték. A tisztításban Semptey István romhányi kerülete érte el a legjobb eredményt.

Az elmúlt gazdasági év zárásához tartozik a nyereség- részesedés is. November első napjaiban azt is megkapják. Az előzetes számítások szerint a nyereégré'ze- sedés a félhavi fizetésnek felel meg majd. ez évi jó munka alap- 18 dolgozót terj°sztettek jutalmazásra, kitüntetésAz

ján

fel

re.

Amikor a múlt év jó eredményeiről beszélnek Rom- hányban, nem feledkeznek el az idei feladatokról sem, hiszen az ősz folyamán 88 hektár területet kell fásítaniuk; A fásítandó területből 50 hektár a gyorsnövésű nyár.

Megindult a fakitermelés is. A termelés 50 munkással indult.

Ebben az évben 5087 köbméter fát kell kitermelniük. A felsőpetényi ásványbányának mintegy 1000 köbméter bányafát szállítanak.

Gépek a termelőszövetkezetekért

A gazdagodás útján

™ ég két éve sincs, hogy Erdőkürtön megalakult a November 7 Termelőszövetkezet, mégis eredménveiket látva, azt hinné az ember, hogy már hosszú évek óta közösen gazdálkodnak. Az erdőkürti határ gazdag termést adó földjeivel, dús fűvű legelőivel, gyors fejlődést biztosít az új útra lépett kis közösségnek.

A termelőszövetkezet területét egy ember egy nap alatt be sem tudja járni; Morgós-pusztától, az erdőkürti határ Ácsa felé eső területéig terjed. Nagy gond az ilyen szétszórt területű nagyüzemi gazdaság vezetése. Ennek ellenére mégis jól vezetnek a tegnap még kisparaszti gazdaságokhoz szokott vezetők.

Nemrégiben Morgós-pusztán jártam a termelőszövetkezet egyik tanyáién. A hatalmas, hosszú istállóban jó étvágy- gyal ropogta fiák a tehenek a szagos szénát.

Hátul a szürkületben emberek mozognak. A fejőshez készülődnek. Az egyik tehénnél már fejnek is. A magasan emelkedő hab tompít'a a szabályos időközönként ömlő tej zúgását. Palicz Mihály feji a türelmesen álló tehenet.

— Sokat kell itt is dolgozni — mondja. — De legalább van értelme — teszi hozzá meggyőződéssel;

Miután végzett az egyik tehén fejésével, feláll és kezet nyújt.

— Érdemes megnézni a jószágot. Huszenegy szép tehenünk van. Nem rossz a fe- jési átlag sem. Eléri a 9,5 litert.

A továbbiakban a közös munka örömeiről esik szó. Erről így beszél Palicz Mihály:

— Igyekszünk egymást megérteni, egymás terhét megosztani Régen más volt a munkamódszer, egymással nem sokat törődtek az emberek. Ma már más, bár még kissé szokatlan, de már látjuk mindnyájan, hogy így jobb, hogy így nagyobb lesz a jövedelem.

Fejés idején miről is beszélhetnének a tagok, ha nem a tejről.

— A tejet fölözzük. Naponta 25 liter tejszínt visznek el innen. Harminc forintért literét. A fölözött tejet a sertéseknek adjuk.

^ beszélgetést Pócsik Sándor tanító érkezése szakítja meg. A fiatal tanító gyakori vendég a tsz-ben.

Mintha ő is tag lenne, úgy sorolja.

— összesen 55 szarvas- marhája van a szövetkezetnek, s tavaly ősszel nem volt csak két üszőjük.

Majd, rríintha az övé is lennének ezek az állatok úgy sorolja.

— Van húsz növendékmarhánk hízóba fogva, amelyek közül 10 darabot a napokban szállítunk el. A sertés- állományunk 72 darabból áll, s ebből 25 darabot hizlalunk, s nem is akármilyen sertések ezek, fehér húsertés ez egytől egyig.

Megtalálják az öregek is helyüket ebben a kis közösségben. Példa erre C-ávolsz- ki Pali bácsi is. A 72 éves öregember szívesen vállalja az éjjeli őri teendők elvégzését. Alig bukott le a nap, de már itt van. Igazi morgós- pusztai Csávolszki Pali bácsi.

— 1902-től lakom a pusztán. Már tizenkét éves koromban elszegődtem cselédnek. Itt öregedtem meg, itt találok munkát öregkoromban is.

Szóba jön a jövedelem is. Mi lesz a munkaegység értéke. Sipos István mezőgazdász adja meg a választ.

— A tervek szerint 52 forintot érne egy munkaegység, de ezen módosítottunk. A húsz hízott marha beállítása után úgy hisszük emelhetjük a munkaegység értékét, úgy hogv a munkaegység ná'unk 60—62 forintot ér majd.

Büszkék az erdőkürtiek arra is, hogy a betervezett 25 forintot még mindig kifizették előlegbe, munkaegységenként. Most kapnak villanyt, s így a fény is utánuk jött.

A termelőszövetkezet tagjai büszkék arra, hogy szépen gyarapodik a közös.

— Az idén 1000 férőhelyes baromfiólat építettünk Dolinapusztán. Megkezdtük a dohánypajta építését is.

A 600 hold földön gazdálkodó 35 család magáénak érzi a termelőszövetkezetet. Ebből következik, hogy Erdőkürtön nincs baj a munka- fegyelemmel sem.

Bálik elvtárs az állattenyésztési brigádvezető elmondja:

— Nálunk több a becsületes, jó akaratú ember, mint a széthúzásra törekvő. Így fegyelemlazítás nincs.

^orgós-puszta népe álha- tatosan kereste az újat, s végre megtalálta azt az utat, amely boldoguláshoz vezet. Most, hogy a tél közeledik, a tagság továbbképzéséről is gondoskodnak. Állattenyé ztő szakiskolát indítanak, mert a távolabbi terv az állattenyésztés további tejlesztése. Azt akarják, hogy mesterei legyenek munkájuknak. Helyes ez a törekvés, s el lehet mondani. ma sem állnak messze e célkitűzéstől.

Kata János

Gondosan elmunkálja a talajt a tolmáesi gépállomás traktorosa a nógrádi Béke Tsz földjein.

Gyors ütemben épiil Szilaspogony és Tótújfalu között a két termelőszövetkezetet összekötő műút.